Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Péntek, 1958 április 4* ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Népeink mindig nagy érestek egymás iránt Hruscsov elvtárs beszéde az április 3-i operaházi díszünnepségen Kedves Kádár Elvtársi Kedves Dobi Elvtársi Kedves Münnich Elvtársi Kedves Elvtársaik! Engedjék meg, hogy először is szívből jövő köszönetét mondjak a lehetőségért, hogy felszólalhatok ezen az ünnepi gyűlésen, amelyet Magyarországnak a Hitler-fasiszták és horthysta bérepcéik igája alóli felszabadítása 13. évfordulóján rendeznek. Bennünket, a párt- és kormány- küldöttség tagjait mélyen megindítottak Münnich elvtársnak meleg és baráti szavai, amelyeket a Szovjetunióról, népünkről, kommunista pártunkról mondott. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak eredményeink ily nagyrabecsüléséért. Küldöttségünket magyar földre érkezésének első pillanatától meleg, szívélyes vendégszeretet vette körül. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban azokat a baráti érzéseket fejezi ki, amelyeket Magyarország dolgozói a szovjet nép iránt táplálnak. Biztosíthatjuk Önöket, hogy a testvéri szeretetnek és a barátságnak ugyanilyen forró érzései élnek a szovjet népben a magyar nép iránt. A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a szovjet kormány megbízatásából és nevében, valamint az egész szovjet nép nevében forrón üdvözlöm Önöket, kedves elvtársak és Önökön keresztül a magyar dolgozókat. A szovjet nép szívből kíván újabb sikereket Önöknek a szocialista építés nagy munkájához, a béke megszilárdításáért, dicső hazájuk biztonságáért és függetlenségének védelméért vívott harcukhoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szíves meghívására jöttünk hazájukba, hogy viszonozzuk látogatásukat és jobban megismerkedhessünk a tehetséges, szorgalmas magyar nép életével, munkás hétköznapjaival. Őszintén reméljük, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása tovább erősíti és mélyíti a népeink között «kialakult baráti kapcsolatokat. A szovjet és a magyar nép ellenségei aljas céllal azt próbálják belesujkolni a hiszékeny emberek fejébe, hogy az orosz —magyar kapcsolatok egész története egyrészt Ausztria—Magyarországnak a hármasszövetségben és az Oroszország elleni háborúban való részvételére, másrészt a cári csapatoknak az 1848—1849-es magyarországi forradalom elfojtásában vitt szerepére korlátozódik. Ez ostoba, nagyon is átlátszó hazugság. Hamisítás. mert úgy igyekeznek beállítani a dolgot, mintha országaink uralkodó, kizsákmányoló osztályainak múltbeli viszonya egyben népeink viszonya lőtt volna. Ez azonban két különböző dolog. Aki csak egy kissé is tájékozott a történelemben és nem akarja azt eltorzítani, jól tudja, népeink mindig milyen nagy ro- konszenvet éreztek egymás iránt. Gondoljunk 1917-re, amikor hazánk munkásosztálya, a dolgozó nép lerázta magáról a cárizmus gyűlöletes igáiét, majd győzelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében, mily lelkesen támogatta Magyarország munkásosztálya, dolgozó népe a fiatal szovjet köztársaságot. A magyar munkásosztály mindig a nemzetközi forradalmi mozgalom harci soraiban haladt A szovjet nép soha nem felejti el azoknak a magyar dolgozóknak a testvéri segítségét, akik az orosz- országi proletariátussal és dolgozó parasztsággal vállvetve, hősiesen harcoltak az októberi forradalom diadaláért. A polgárháborúban sok tízezer magyar testvérünk küzdött hazánk ellenségei ellen. Szívből jövő hálát érzünk irántuk. Hálásak vagyunk a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amely oly állhatatos, bátor harcosokat, igazi prole- tár-internacLonaiiistákait nevelt, mint Szamuely Tibor, Kun Béla, és az itt jelenlévő harcos elvtársiunk és barátunk: Münnich Ferenc. Kedves Elvtársak! A magyar munkásosztály, amely megismerte az elnyomatás keserveit, mindig a nemzetközi forradalmi mozgalom harci soraiban haladt. Budapesten már 39 évvel ezelőtt kitűzték a munkás-paraszt hatalom vörös zászlaját. Mi, az idősebb nemzedék tagjai, jól emlékszünk még, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre milyen lelkesedést keltett Oroszországban és világszerte a dolgozók között. A Magyarországról érkező hírek »-ujjongó örömmel töltenek el bennünket-«, s e hírek »erkölcsi győzelmünkről« tanúskodnak — írta akkor a nagy Lenin. A magyar munkások példája fényesen bizonyította a m ar xi zmus—lenini zmus eszméinek mindenekíelett diadalmaskodó erejét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jellegét. Vlagyimir Iljics Lenin a magyar munkásokhoz intézett üdvözletében a következőket írta: »Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll.« A Magyar Tanácsköztársaságot annakidején megfojtotta a reakció, a nemzetközi imperializmus ereje. Az ellenforradalom vad állati módon számolt le a magyar szabadságharcosokkal, tízezer számra gyilkolták le a magyar hazafiakat, s hetvenezer embert vetettek börtönbe. A nép elnyomói még az irmagját is ki akarták irtani a magyar nép ama évszázados törekvésének, hogy szabadon éljen, tőkések, földbirtokosok és mágnások nélkül. A gyárakat és az üzemeket visszaadták a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, a fasiszta reakció uralmának sötét korszaka következett Magyarországon. A magyar munkások, parasztok és haladó értelmiségiek szívében azonban tovább lángolt a szocializmus eszméinek tüze. Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta elnyomni a magyar népben a szabadságvágyat, azt a törekvést, azt az eltökélt szándékot, hogy lerázza magáról a kapitalizmus igáját és a fasizmus gyűlöletes rabláncát. A szabadság tüze világító fénnyel 1945 áprilisában lobbant fel, amikor a magyar nép a szovjet hadsereg győzelmeinek eredményeképpen lerázhatta magáról az átkos emlékű Horthy-rendszert és a fasizmus véres diktatúráját, saját kezébe vehette a hatalmat. Végre valahára elnyerhette a régóta várt szabadságot és függetlenséget! A szovjet katonáknak, Sztálingrád hőseinek szívében — Nyugat felé törve — ott élt az 1848—1849-es magyar szabadságiharc és az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke. s Magyarország dolgozóira és a német fasiszta megszállók uralma alatt sínylődő más országok dolgozóira gondoltak. A szovjet harcosok azzal, hogy életüket és vérüket nem kímélve, csapást csapás utón mértek a fasiszta hódítókra, segítséget adtak azoknak a népeknek, amelyek oly sokat szenvedtek a hitleri rabságban. A szovjet emberek életüket áldozták a magyar nép A magyar Alföldön. a Duna és a Tisza .partjainál, s a Budapesten kibontakozott csata része, volt azoknak a nagy harcoknak, amelyek a dolgozó ember jövőjéért és boldogságáért folytak. A szovjet nép fiainak tízezrei áldozták életüket a magyar nép szabadságáért. Népeinknek a fasizmus elleni közös harcban ontott vére örökre megpecsételte barátságunkat. A felszabadított Magyarország — a szocialista építés útján — rövid idő alatt ugrásszerű fejlődést ért el az ipari termelésben, a lakosság élet- színvonalának emelésében és a kulturális forradalomban, s ezzel a magyar munkások és parasztok előtt szabadságáért szélesre tárta a tudomány és a művelődés kapuit. A szocializmus ellenségei fogcsikorgatva nézik a szocialista országok dolgozóinak sikereit. Ezért aztán minden módon igyekeznek kárt okozni ezeknek a népeknek, akadályozni őket az új. szocialista élet építésében. Hogy eljárásuk mennyire cinikus, ez már abból is látható, hogy nem is titkolják ebbeli szándékukat. Elvtársak! Önök jól tudják, hogy bizonyos kapitalista államok vezető körei roppant nagy Összegeket áldoznak a szocialista országok elleni aknamunkára, nyíltan hirdetik ellenséges terveiket: a népi demokratikus rendszer megdöntését és a kapitalista rendszer visszaállítását. Ilyen aljas tervet szőttek a Magyar Népköztársaság ellen js. Az imperialisták, kihasználva Magyarország vol't vezetőinek hibáit és torzításait, 1956 október—novemberében megindították bűnös gépezetüket. A kívülről buzdított és szervezett magyar reakciós erők fasiszta zendülést robbantottak ki. Minden eszközt felhasználtak a nép félrevezetésére. Mint sötét várj uhad, úgy kezdett vissza- szállnj Magyarországra a szétzúzott, kizsákmányoló osztályok dühödt söpredéke. Előmásztak odúikból a népi demokratikus rendszer álcázott ellenségei. A börtönökből kiszabadított Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amikor a nemzetközi és a belső reakció erői nyíltan gálád támadást intéztek az egységes szocialista tábor egvik tagja ellen, az egész világ feszülten figyelte, mit tesz a Szovjetunió. A Szovjetunió, a szovjet nép nem maradhatott közömbös bajbajutott barátjának, a magyar dolgozók millióinak sorsa iránt, akiket az a veszély fenyegetett, hogy újból a földesúri és kapitalista kizsákmányolás rabigájába görnyednek. A Szovjetunió, testvéri kötelességéhez híven, a proletáriniternacionalizmus mély és igaz érzésétől vezettetve nem térhetett ki Magyarország kormányának kérése elől: a magyar nép segítségére sietett. A szovjet-magyar barátság kiállta a reakciós erők csapásait, sőt még jobban megszilárdult és megerősödött, s ezt a barátságot ma már nem bonthatja meg semmiféle ellenséges mesterkedés sem.^ bárhogy to- porzékoljon és dühöngjön is az imperialista reakció. Az ellenforradalmi lázadás leveréséhez segítséget nyújtottunk a ^ magyar népnek, s ezzel megakadályoztuk, hogy az ellenség aláássa az egész szocialista tábor egységét, amely nehéz próbát állt ki a magyarországi események napjaiban. Világosan láttuk, ha segítséget adunk Magyar- országnak, az ellenforradalom leveréséhez és következményeinek minél gyorsabb felszámolásához, ezzel segítjük a szocialista tábor valamennyi országát is. Ismeretes, hogy az ellen- forradalom elfojtásához a magyar népnek adott támogatásunkat egyöntetűen helyeselték a szocialista országok dolgozói s az egész haladó emberiség. A szocialista országok doigozoi, kommunista és munkáspártjai nagyon jól tudják, hogy a népek szociális. vívmányait, nemzeti függetlenségét csakis a szocializmus országainak egysége és összeforrottsága szavatolja. A magyar nép ^ magabiztosan, erőteljesen halad a szocializmos építésének útján A Szovjetunió Kommunista Pártja elsőrendű feladatának és internacionalista kötelességének tartja, hogy az egyenlőség, a testvéri együttműködés és a kölcsönös bizalom lenini elveinek alapján minden szocialista országgal fáradhatatlanul erősítse és bővít“', politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Kedves Elvtársak! Münnich Ferenc elvtárs beszéde igen meggyőzően ismertette a magyar népnek az utóbbi időben aratott sikereit. Magyarország dolgozói rövid idő alatt szép eredményeket értek el a népi demokratikus rendszer erősítésében. Ez nyilvánvalóan megmutatta a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének nagy életerejét. Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzete napról-napra szilárdul. Növekszik a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekintélye. A magyar nép magabiztosan, erőteljesen, szilárdan halad tovább azon az úton, amelyre 13 évvel ezelőtt lépett: a szocializmus építésének útján. A magyar népnek a szocialista építésben aratott sikerei a legjobban mutatják a magyar dolgozó tömegek hangulatát: azt, hogy szorosan tömörülnek a Magyar Szocialista Munkáspánt., a forradalmi munkás- paraszt kormány köré és hűségesek a népi demokratikus rendszerhez. A magyar nép minden eredményét elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága kiváló vezetésének köszönheti. Nem véletlen, hogy az ellenség legnagyobb közönséges bűnözők csatlakoztak az ellenséges erőkhöz. Nagy veszély fenyegette hazájuk dolgozóinak szocialista vívmányait. A magyar nép 1956 októberé ben-no- vemberében bizonyságot tett forradalmi érettségéről, arról, hogy a magyar kommunisták vezetésével meg tudja védelmezni a népi demokratikus rendszer nagy vívmányait. Természetesen látnunk kell, hogv a hazug jelszavak léprecsalták a dolgozóik egyes csoportjait — különösen az értelmiségiek körében' — s ezek becsapás és félrevezetés áldozatai lettek. Ha ellenségeink ostobák lennének, a nép könnyebben harcolhatna ellenük. De ellenségeink ravaszok, körmönfontak. Rejtett szándékaikat erővel mindig a munkásosztály pártját támadta és támadja. A reakció célja világos: meg kell fosztani élcsapatától a magyar munkásosztályt, IVT-o-varország dolgozóit. De a párt újjáalakult és megingathatatlan szilárdsággal vezeti a népet. Országukban a Magyar Szocialista Munkáspárt hozzáértő vezetése a szocializmus sikeres építésének záloga. A magyar kommunistáknak pártjuk újjáalakítása köziben nagy nehézségekkel kellett megbirkózmok. Ezek részint a Magyar Dolgozok Pártjában megerősödött revizionista irányzatokból, részint abból is adódtak, hogy a régi vezetőség szektás, dogmatikus hibákat követett el, már nem volt elég rugalmas, s már nem tudta helyesem értékelni a helyzetet, határozatlanul és ingadozva hajtotta végre a párt irányvonalát A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága helyes politikájának eredményeképpen — e központi bizottság élén a magyar munkásmozgalom kiváló képviselője, a harcos és a vezető nagyszerű tulajdonságaival rendelkező Kádár János elvtárs áll — a párt tömegbefolyása helyreállt, s politikáját ma már tevékenyen támogatják a magyar dolgozók. S ez a legfőbb. A népi kormány politikájának, a marxista-leninista párt politikájának mindig összhangban kell lennie a munkásosztály. a dolgozók érdekeivel, erősíteni kell a népi demokratikus rendszert, javítani a néptömegek életkörülményeit. A nép mindig támogatja az ilyen politikát, A Hazafias Népfront ma mái* a magyar dolgozók millióit egyesítő, átfogó tömegszervezet, amely eredményes és hasznos munkát végez, hogy tömörítse a magyar nép haladó erőit, erősítse a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéi, A Hazafias Népfront testesíti meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a népi Magyarország kormánya mögé felsorakozó dolgozók harci egységét. A Hazafias Népfrontnak és vezetőinek újabb sikereket kívánunk, a nép javát, a béke és a szocializmus ügyét szolgáló munkájukhoz. Elvtársalk, tudjuk, hogy önöknek A szovjet nép olyan szocialista átalakulásokat hajtott végre, hogy országunk ma már megelőzte még az iparilag legfejlettebb európai országokat is, pedig ezeknek összehasonlíthatatlanul fejlettebb volt gazdasági életük, mint a cári Oroszország ipara és mezőgazdasága. A Szovjetunió iparát, mezőgazdaságát, egész gazdasági életét nagyarányú fellendülés jellemzi. Világszerte ismeretesek hazánk csodálatos eredményei a tudomány, a technika,» a kultúra fejlesztésében. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy a Föld első mesterséges holdjait a Szovjetunió lőtte ki. Ezek új szakaszt nyitottak a világmindenségre vonatkozó ismereteink fejlődésében. A szovjet nép most sikeresen oldja meg azt a feladatot hogy az ipari termelés legfontosabb területein történelmileg a legrövidebb idő alatt utolérje és túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Az iparfejlesztés legfontosabb kérdése — a termelés növelésének üteme — már régesrégen a Szovjetunió javára oldódott meg. Az 1929-től 1956-ig terjedő időszakban — a második világháború éveinek kivételével — a Szovjetunió ipari termelésének átlagos évi növekedése meghaladta a 16 százalékot. Az Egyesült Államokban az ipari termelés átlagos évi növekedése ezekben az években alig érte el a három százalékot. • Ezenkívül figyelembe kell V0Ü1IT--, hogy a Szovjetunió gazdasági élete, miként, az összes szocialista orsré nem teregetik ki azonnal, hanem elkendőzik, a »szabadság«-ról, a »de- mokráciá«-ról hangoztatott frázisokkal álcázzák azokat, hogy annál könnyebben hajthassák végre népellenes cselekedeteiket. A magyar nép azonban nem követte az árulók szánalmas csoportját. Az összeesküvők elszigetelődtek a néptől. Ellenségeink arra számítottak, hogy sikerül szétszaggatniok, vagy legalábbis meglazítaniok a szocialista országok népei között szövődött szoros, testvéri barátság kötelékeit.^ A szovjet-magyar barátság szilárdsága a magyarországi októberi-novemberi események idején kiállta a tüzpróbat. A szovjet—magvar barátság kiállta a reakciós erők csapásait A szovjet nép sikeresen oldja meg feladatait még sok nehézséggel kell megbirkóz- niok. Ismeretes, hogy mennyire élnek még az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényei, különösképpen aikkor, amikor még köztünk vannak a volt uralkodóosztályok képviselői, a kapitalista irányzatok hordozói. Pontosan így van ez Önöknél is, Magyarország on. Nem lehet olyan helyzet, hogy kivétel nélkül mindenki elégedett legyen a párt politikájával. Egyeseknek persze, hogy nem tetszik a népi hatalom, nem tetszik ez a politika, különösen azoknak, akik —- mert a hatalom a nép kezébe került — elvesztették üzemüket és gyárukat, óriási hasznot biztosító kereskedelmi és egyéb vállalatukat. De hiszen ez nem is az ő hatalmuk. Az ő uralmuknak vége, méghozzá mindörökre. Magyarországon ma a hatalom a népé, a dolgozóké és nem azoké, akik a nép nyakán ültek és saját meggazdagodásuk kedvéért kíméletlenül kizsákmányolták a népei. A szocialista országok népei saját tapasztalataikból nagyon is jól meggyőződtek róla, hogy csakis a szocialista rendszer biztosítja anyagi éa szellemi erőik teljes és sokoldalú virágzását. A szocialista országoknak a békés építőmunkában, a lakosság életszínvonalának emelésében, a tudomány és a kultúra fejlesztésében kivívott eredményei bizonyítják, hogy helyes azoknak -a pártoknak a politikája, amelyeknek a munkássá- gát a marxizmus-leninizmus halba tat lan eszméi vezérlik. Vegyük például a mi hazánkat Magyarországon az idősebbek bizo* nyára még emlékeznek rá, milyen elmaradott és gyenge volt Oroszország népgazdasága az első világháború küszöbén. Az első világháború, majd az 1917« es októberi forradalmat követő imperialista intervenció majdnem teljesen koldusbotra juttatta országun* kát. 1920-ban például az acéltermelés mindössze 200.000 tonna volt. Ma a Szovjetuniónak két nap sem kel! ennyi acél előállításához. 1917-ben Oroszország a világ ipari termelésé-* nek mindössze 2—3 százalékát adta* ma viszont a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének egyötödét., goké, mentes a válságoktól és a V ■ meges munkanélküliségtől, a kapitalizmus elmaradhatatlan velejáróitól. A Szovjetunió iparának fejlődése állandóan felfelé ível. A szovjet emberek soha nem elégszenek meg a kivívott eredményekkel. hanem újabb és újabb tartalékokat kutatnak fel. hogy szakadatlanul fejlesszék az ország gazdaságát. Ezt a célt szolgálja az ipar és az építőipar vezetésének a múlt évben végrehajtott átalakítása, a gépállomások jelenlegi átszervezése, valamint pártunk és a szovjet kormány más intézkedései. amelyek az ipari és a mező- gazdasági termelés további emelését szolgálják. A szovjet nép bizonyos abban, hogy országunk már a közeljövőben utóién, sőt túl is szárnyalja a gazdasági vonatkozásban az Egyesült Államokat. Az új. a haladó mindig diadalmaskodik a régi. a hanyatló fölött. Ez a társadalom fejődésének meg- másí that a 11 an t orvén y e. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egész politikája és gyakorlati tevékenysége arra irányul, hogy évről- évre javuljanak a munkások, a kolhozparasztok. a., értelmiségiek élet- körülményei. hogv egész földünket az öröm. a boldogság. a gondtalanéig oomoás virágai borítsák. Nincs szükségünk sem hódító háborúkra, sem beavatkozásra más államok és népek be1ügveíibe, sem hidegháborúra, sem gyű 1 ölködésre. sem hsaimat!anságra. Nem kell tudósnak vagy katonai a 4. oldalon.)
