Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l r HHRÉ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA i/jk (X y XIV. évfolyam 101. szám Ára 50 fillér 1958 április 30, szerda ISinesen csavar — áll a veié* Simeon és családja Ülésezett a miskolci városi tanács Akikre nem jut a rivalda fényéből V. J Gondolatok a világ dolgozóinak nagy ünnepe előtt MÁJUS ELSEJE a világ dolgozói­nak egyetemes ünnepe. Politikai je­lentőségére Lenin 1904-ben így mu­tatott rá: Ezen a napon »a világ munkásai megünneplik azt, hogy öntudatos életre ébredtek, megün­neplik azt, hogy egyesültek az erő­szak és az elnyomás minden formája ellen vívott harcban, a dolgozó mil­lióknak az éhségtől, a nyomortól és a megaláztatástól való megszabadí­tásáért vívott harcban. Két világ all egymással szemben ebben a nagy küzdelemben: a tőke világa és a munka világa, a kizsákmányolás és rabszolgaság világa, a testvériség és szabadság világa.« Lenin akikor írta ezeket a sorokat, amikor a Földön minden hatalom a kapitalisták kezében összpontosult, s a dolgozók csupán öntudatos törté­nelmi tevékenységük hajnalán éltek. Azóta évtizedek múltak el, nemze­dékek követték egymást. S a nép- tömegek forradalmi energiája, ame­lyet a marxi—lenini tanítások hatot­tak át, felismerhétetienségig megvál­toztatta a világot. Az új korszak kez­detét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelezte. Ez a forradalom azt hirdette, hogy meg­kezdődött. az emberiség történelmi átmenete a kapitalizmusból a szocia­lizmusba. Melyek e korszak legfőbb jellem­vonásai? Egész sor ország kilépett a kapitalizmus világából és kialakult a szocializmus világrendszere. A ke­leti elnyomott népek felszabadultak a gyarmati rabság alól és az egykori gyarmati birodalmak romjain politi­kailag független államok alakultak ki. Fokozódott a világ dolgozóinak politikai aktivitása. A kommunista es a munkáspártok vezetése alatt, a marxizmus'—leninizmus szellemében eszmeileg és szervezetileg megerősö­dött a munkásosztály. Elmélyültek és élesedtek a kapitalizmus ellentmon­dásai. A SZOCIALISTA TÁBOR, vala­mint a nemzetközi felszabadító és demokratikus mozgalom erejének növekedését szemléltetően bizonyí­totta a kommunista és munkáspár­tok képviselőinek tavalyi, moszkvai tanácskozása. Ez a tanácskozás álta­lánosította a szocialista államok kom­munista és munkáspártjainak kol­lektív tapasztalatait, elemezte a nem­zetközi forradalmi és demokratikus mozgalom eredményeit a kapita­lista világ keretein belül és kiemelte a gyarmati és függő országok nem­zeti felszabadító küzdelmeinek sike­reit. A tanácskozás részvevői ugyan­akkor megtárgyalták a jelenlegi tör­ténelmi korszak legfontosabb kérdé­seit. A moszkvai dokumentumok meg­világítják a nemzetközi munkás- és demokratikus mozgalom előtt álló célokat, valamint a békéért, a demo­kráciáért és a szocializmusért folyta­tott harc eszközeit. A nyilatkozat — á »Kommunista Kiáltvány« szellemé­ben — legfontosabb feladatként a dolgozók nemzetközi szolidaritása és a proletár internacionalizmus erősí­tését jelölte meg. Az egész világon mélyreható tör­ténelmi változásoknak lehetünk ta­núi. Az európai és az ázsiai népi demokráciák elindultak a szocialista építés útján. Egyre inkább kibonta­kozik a gyarmati és függő országok nemzeti-feiszabadító mozgalma. Sok­kal szélesebb körű tevékenységet fej­tenek ki a kapitalista országokban lévő kommunistar és munkáspártok. A fenti haladó erőik fejlődése még inkább erősíti a dolgozóik nemzetközi összefogását. A szocialista tábor le,győzhetetlen e*eje pedig éppen a megbonthatatlan összefogásban rejlik. A szocializmus országai évről-évre erősödnek és virágoznak. A népi demokratikus államok egyre nagyobb szerepet ját­szanak a nemzetközi életben. »A szocializmus erőinek nagyará­nyú növekedése következtében gyors- ütemű fejlődésnek indult az antí- imperialista nemzeti mozgalom. A háború utáni években nemcsak Kí­nában és Koreában jött létre a nép hatalma, hanem több mint 700 mil­lió. ember szabadult meg Keletén í gyarmati igától. Napjainkban tanúi | lehetünk annak, hogyan omlik össze | az imperializmus gyarmati rendsze-1 re. A nemzeti felszabadító harcok | tüze felégeti az ázsiai, közel-keleti, | afrikai, latin-amerikai és a világ § többi részén még meglévő gyarmati | uralmat. A függetlenségén küzdő = népek erőt és biztatást nyernek a = szocialista tábor legyőzhetetlen ere-1 jéből. | A SZOCIALIZMUS ESZMÉI ma-1 gasabb színvonalra emelik a kapita-1 lista országok munkás- és kommu-1 nista mozgalmainak tevékenységét | is. Hiszen a dolgozók az élet gyakor- | latéban győződhetnek , meg arról, | hogy csupán a marxizmus—leniniz- g mus képes helyes magyarázatot adni | a történelmi fejlődés menetére, hogy | csak a kommunista- és munkáspár-1 tok vezethetik a népet a béke és a | társadalmi haladás út jára. Ezzel | magyarázhatjuk azt, hogy a kommu- e nista ideológia és a leommunista pár- | tok tekintélye és befolyása szerte I a világon növekszik. | Negyven évvel ezelőtt a szocialista | forradalmat vezető lenini bolsevik | párt 240.000 tagot számlált. Más or-1 szagokban akkor még nem beszél-1 hettünk marxista—leninista pártról. = Néhány , év múlva, különösen az 1 1919-es Kommunista Intemacionálé | után, miár a legtöbb kapitalista or-1 szágban gyökeret ereszt a kommu-1 nista párt 1935 július—augusztusé-§ ban, a Komintern VII. kongresszusé-1 nak idején, a nemzetközi kommu- i nista mozgalom már 3,141.000 főt | egyesít soraiban. A második világ-1 háború végére a kommunisták száma | több mint 20 millióra emelkedett. | Jelenleg a világ 75 kommunista | párt ja — köztük a kapitalista orszá- i gok pártjai is — több mint 45 millió | tagot számlál. A második világhábo- j§ rű előtt' a kapitalista országokban,! csupán a Francia Kommunista Far-1 tot tekinthettük tömegpártnak. Mag már azonban tömegbázissal rendel-I kezik az olasz, indiai, indonéz, finn 1 és sok más kommunista párt is. i 1957-ben a Francia Kommunista! Párt 20.000 fővel gyarapította sorait. g India Kommunista Pártjába 70.0001 új tag kérte felvételét. Áz Argentin | Kommunista Párt taglétszáma 30.000- ! rel növekedett. Ugyanezt figyelhet-1 3ük meg Délkelé t-Ázsia, a Közel- és = Közép-Kelet valamennyi kommu- | nista pártjánál, a latin-amerikai pár- | tok többségében. i A kommunista világmozgalom él-1 tető ereje a tömegekkel tartott szó-1 rcs kapcsolatából táplálkozik. Ezt a | mozgalmat a marxizmus—leninizmus ! eszméi olyan egységgé kovácsolják. | amely győzedelmesen küzd a demo- g krácia, a béke és a szocializmus gyo- e zelméért. g A »Kommunista Kiáltvány« lángoló | jelszava: »Világ proletárjai egyesül-1 jelekI« mindennél élesebben vissz-§ hangzik a szocialista országok népei- 1 nek ajkáról. A proletárintérnaciona- i lizmus eszméje napjainkban anyagi! erővé válik, amely megsokszorozza a | békéért harcoló erők küzdőképessé-1 gét. j= KORUNK LEGÉGETŐBB kérdése, | a béke megvédése, amely az összes I nép. minden ember létérdekévé vált. = S itt csapnak össze legélesebben a | haladás és a reakció erői. A Szovjet- | unió béketörekvéseit az egész haladó 1 emberiség támogatja. A szovjet kül-1 politika a nemzetközi helyzet reális = értékeléséből indul ki. A szovjet i kormáAiy és a kommunista párt te-1 hát nem egyszerűsíti le a nemzet-§ közi problémákat és nehézségeket, i De meggyőződéssel vallja, hogy jó-1 akarattal és igaz törekvéssel bár-1 milyen kérdést meg lehet oldani. A | szovjet külpolitika pedig ezt a törek-1 vést szolgálja, amit a legutóbbi idő- § ben is számos nemzetközi jelentő-1 ségű javaslat és kezdeményezés ta-| núsít. A világ dolgozóinak nagy ün-1 népén még erősebben hallatják han|- | jukat a feákeszereté népek. Május | elseje újabb bizonyítéka lesz annak. | hogy a világ dolgozói olyan szorosra | zárnák soraikat, hogy gátat vethet-§ nek az emberis*'oeltenes próbálkozó-1 i soknak. ~ Zalka Máté hősi életéről beszélt F. Kozovszki, a Bolgár Hazafias /trcvonal küldöttségének vezetője a sárospataki tanítóképzőben A Bolgár Hazafias Arcvonal ha­zánkban tartózkodó küldöttsége ked­den a világhírű tokajhegyaljai hegy­vidéket, a Rákócziak ősi fészkét ke­reste fel. A küldöttséget elkísérte útjára Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Har­mati Sándor, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára. Első útjuk a szerencsi csokoládé­gyárba vezetett. Kémer Imre, a gyár igazgatója ismertette az üzem törté­netét, a felszabadulás utáni évek­ben megtett fejlődését. Elmondotta: a gyár beruházására, korszerűsítésé­re 1945 óta 15 millió forintot fordí­tottak. Ebből az összegből új lakáso­kat, ovodát, bölcsődét létesítet­tek. Az elmondottakra F. Kozovszki, a bolgár küldöttség vezetője válaszolt. További sikereket kívánt a szocializ­mus építésében az üzem dolgozói­nak és kérte, hogy a Minisztertanács vörös vándorzászlaját jó munkájuk­kal őrizzék meg. Ezután a gyár vezetői a brüsszeli világkiállításon bemutatott csokolá­déval töltött porcelán bonboniere- ket ajándékoztak a bolgár vendé­geknek. A további út Hegyalja leghíre­sebb szőlői között vezetett át a Rá- kóczialk híres fészkébe, a „bodrog- parti Athéniba”. A sárospataki 100 esztendős tanító­képző öreg épületében Zilahi Fe­renc igazgató köszöntötte a tanulók nevében a kedves bolgár vendége­ket. Elmondotta: az öreg diákváros 'ifjúsága az elmúlt hónapokban v ét­ié fel Zalka Máté nevét. Beszélt az krszág legöregebb tanítóképzőjének •életéről, ismertette, hogy jelenleg az : skólában 11 szakkör dolgozik s a tanítóképző 1 hold kertjében az el­múlt évben mintegy 30 ezer forint értékű növényt termeltek. A diákok asztalos, lakatos, elektró és kémikus műhelyekben részesülnek a poli­technikai oktatásban. Ehhez a mun­kához a minisztérium nagyban se­gíti őket. Ezután F. Kozovszki. aki mint tábornok vett részt a magyar- országi felszabadító harcokban és a spanyol szabadságharcban Zal­ka Máté parancsnok helyette­se volt, beszélt a legendás »Lukács« tábornok nemes életé­ről, hősi haláláról, aminek szemtanúja volt. Elmondotta: A spanyol polgárhá­borúban az első nemzetközi brigád Dombrovszkiró! elnevezett zászlóal­jának parancsnoka voltam. A Mad­rid körüli harcokban megsebesültem. Gyógyulásom után Zalka Máté bri­gádjába kerültem parancsnok he­lyettesnek. Parancsnokunk, Zalka Máté mindenkit megnyert nagy szívével és szellemi képességeivel. Mint ismeretes, gazdag magyar csa­lád sarja volt. Ennek ellenére részt vett a Szovjetunióban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomban. Egyike volt azoknak, akik megmen­tették az ellenforradalmaroktól az ország aranykincseit. Származásából semmit sem vitt magával életútjá- ra. Katonáival, az emberekkel való viselkedésében egyszerű, közvetlen volt. Nyoma sem volt benne annak a gőgnek, amelyet származása alap­ján fel lehetett volna róla tételezni. Munkatársait, akik közelében vol­tak, sohasem illette más megszólí­tással, csak az orosz daragoj: „ked­vesem” szóval. Az a meggyőződé­sem, hogy magyar temperamentumát egyesítette a végtelen orosz síksá­gok emberének szívélyességével. Va­lamennyi katonája, bajtársa bálvá­nyozta. Ismeri: nevű szovjet írók, mint Hja Erenburg és mások is szerették, hiszen irodalommal is fog­lalkozott, katonai témájú műveket alkotott. Brigádját, amely később hadtest lett, az aragoniai frontra helyeznék át. Nagy szükség volt er­re... Ütközetre készült a hadtest... Az ütközet előtti napon a parancs­nokok szemlét tartottak a fronton. Az út első részét gépkocsin tették meg. Egy szikla mellett vezetett el az út. Az ellenség egyik ütege be­lőtte az utat. Amikor az elől hala­dó gépkocsi, amelyben Zalka Máté, a hadtest parancsnoka ült, elhagy­ta a sziklát, telitalálat érte. Zalka Máté halálosan megsebesült és sú­lyosan megsérültek a kocsiban tar­tózkodó többi vezetők is. Én a má­sodik kocsiban követtem a parancs­nokot. Azonnal átvettem a vezetést és a haldokló parancsnokot a pa­rancsnokságra szállíttattam. Az erős fizikumú férfi egész éjjel agonizált az iskola épületében, ahol a pa­rancsnokság volt. Reggelre a hős meghalt. Nem emlékszem már a fa­lu nevére, csak annyit tudóik, hogy az utca neve, ahol utolsó pillana­tait töltötte, Republika (köztársaság) volt. Az egész fronton villámcsapás» ként terjedt el a hős halálhíre. A katonák sírtak és levett sap­kával áldoztak emlékének. A valenciai temetésen lélekben ott volt egész Spanyolország. Én magam nem lehettem jelen, mert át kellett vennem a parancsnoksá­got. így halt meg a spanyol nép sza­badságáért a távoli magyar nép fé­nyes jövő előtt álló nagytehetségű fia — fejezte be nagy figyelemmel hallgatott beszédét F. Kozovszki. F. Kozovszki beszédét mély meg­hatottsággal fogadta a sárospataki értelmiség és megfogadta, hogy munkájával, a fiatalság hazafias nevelésével segíti a szocializmus építését. A beszéd után a küldöttség felke­reste a Rákóczi-család ősi várát, a sárospataki kastélyt, amely a XIII— XIV. században épült. E vár udva­rán fejezték le a hazaáruló Ócskái László brigadérost. A vendégek el­látogattak a száz-rózsa terembe^ ahol a XV. századbeli gobleinek és az 1700-as korabeli bútorok töltöt­ték meg a termet. Az ősi vár meg-* szemlélése után a. bolgár küldött­ség és a kíséretükben Tévő magyár vendégek a tolcsvai állami mezőgaz­daság birtokát keresték fel, ahol a vezetőktől hosszasan érdeklődtek, hogy a késői tavasz nem okozott-e kárt a világhírű tokajhegyaljai sző­lőkben. Este a kedves, vendégek Tapolcán I társas-vacsorán vettek részt. Ü. N. R. Hírek Mikojan látogatásáról Sajtóértekezlet Bonnban Bonn (TASZSZ) Von Eckardt, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya sajtó- és tá­jékoztató hivatalának vezetője, hét­főn sajtóértekezletet adott a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság között megkötött kereske­delmi. és konzuli szerződés aláírá­sa, valamint A. I. Mikojannak a Német Szövetségi Köztársaságban való tartózkodása alkalmából. A többi között kijelentette, hogy a tár- ö,'alásoik eredményeseknek bizonyul­tak, elősegítették számos kérdésben a két fél szempontjainak tisztázását. A tárgyalásokat diplomáciai úton folytatják. Mikojan az NDK-ba érkezett Hétfőn este A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese és kísérete külön re­pülőgépen elhagyta a Német Szövet­ségi Köztársaság területét. A repülő­téren rövid beszédet mopdott, amelyben megelégedettségét fejezte ki utazásának eredményei fölött, s köszönetét mondott a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányának, amelyben őt és kíséretét részesítet­ték. Mikojan beszédére Von Mer- katz miniszter válaszolt. Mikojan kíséretével hétfőn meg­érkezett Berlinbe, a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosába. A Szovjetunió és a Német Demokra- rkus Köztársaság zászlóival feldí­szített repülőtéren A. I. Mikojan elv- "árs fogadására megjelentek: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára. Otto Grofe- wohl miniszterelnök, valamint a oárt és a kormány más vezető sze­mélyiségei. M. G. Pervuhin. a Szov- I jetunió rendkívüli és meghatalma- : zott berlini nagykövete, M. V. Za- I harov hadseregtábornok, a Német- i országban állomásozó szovjet had- : seregcsoport főparancsnoka, a Szov­jetunió nagykövetségének személy­zete. Walter Ulbricht és Otto Grotewohl szívélyesen üdvözölte A. I. Miko- jant és kíséretét, majd Mikojan elv­társ üdvözölte a Német Demokra­tikus Köztársaság vezető személyi­ségeit, a diplomáciai testület tag­jait. A diszszázad ünnepélyes elvonulá­sa után a szovjet vendégek autóba ültek és behajtottak a városba. (MTI) Katonai díszszemle május 1-én a Vörös-téren Moszkva (TASZSZ) A moszkvai Vörös téren tartandó május 1-i katonai díszszemlét Ro- gyion Malinovszkij marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere fogadja': A díszszemlét Kirill Moszkalen'ko marsall, a moszkvai katonai körzet parancsnoka vezényli. (MTI)-ooo­Az angol kommunisták a szocialisták nélkül tartják meg május 1-i tüntető lel vonulásukat Mivel az Angol Munkáspárt nem felelt Nagy-Britannáa Kommunista Pártjának arra a felhívására, hogy tartsanak közös május elsejei fel­vonulást, a londoni kommunisták maguk fogják megszervezni felvonu­lásukat a Themze partjától a Hyde­parkig. A lobogók, feliratok, falraga­szok és jelképes csoportok hirdetik a jelszavakat. A felvonuláson 200.000 röpiratot osztogatnak. A munkáspárt évek óta nem május l-ón. hanem május első vasárnapján szokott ün­nepeim. Újabb sikertelen hold-kilövési kísérlet Amerikában Cape-Canaveral (Reuter) A Reuter jelentése szerint az ame­rikai haditengerészet hétfőn este sikertelenül próbálta meg egy negye­dik amerikai műhold fellövéséi. A cape-eanaverali támaszpontról útnak indított V anguard-rakéta orrában tudományos műszerekkel teljesen felszerelt műholdat helyeztek el. A rádiómegfigyelők a kilövéstől számí­tott 3 percig és 45 másodpercig hal­lották a műhold adójának hangját, amely azután hirtelen megszűnik Az amerikai hadseregnek eddig két »Explorer« műholdat sikerült fel­lőnie Jupiter C-rakéta segítségével. A haditengerészet Vanguai’d-rakétá- jával eddig még csak egy egészen apró műholdat tudtak fellőni, a mos­tanival együtt három alkalommá] kudarcot vallott a kísérlet, holott eredetileg a Van gu ard-rákétá t ter­vezték a műhold kilövésére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom