Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
2 ßSZARMAGYARORSZÄt Szerda, 1958. április 30. Nincsen csavar — áll a vetés! IVEM TUDTAK, mivel bíznak meg, amikor mégbiztak és én nem tudtam, mit vállalok, amikor elvállaltam a megbízást. De hogy kálváriát jártam meg és belefáradtam, ez biztos. Pedig nem többről, mint húsz — 20 — darab apró csa- varocska megvásárlásáról, azaz meg- cemvásárlásáról van szó. A tarcali íöldművesszövetkezet ve- tögépekkel nem rendelkező tagjai is géppel szeretnének vetni. Még hozzá minél gyorsabban, mert sürget az idő. A földművesszövetkezetnek vannak mezőgazdasági gépei, amelyeket kikölcsönöznek a tagok számára. Van motoros permetező, permetező- gép — és többek között vetőgép is. És most éppen a vetőgéppel van baj. Vetni való lenne bőven, egymást érik az igénylők, azonban a gépből hiányzik, húsz darab kis csávarocska, á vetőgépkanaTak felcsavarozásához. 'Apró dolog, de nélküle olyan az fcgész gép, mintha nem is lenne. A íöldművesszövetkezet vezetősé- jge szétnézett odahaza a vasboltban, azonban ilyenfajta csavarokat nem talált. Szétnéztek másfelé, másfelé t?em volt. Azután megkértek engem, hátha tudnék keríteni, nagyobb ismeretségem révén, mert valahol csak van ezekből a csavarokból. Szívesen vállaltam, hiszen mennyiből áll az egész? Bemegy az ember a Széchenyi utcai vasáruboltba, odaáll, ü. pulthoz és: — Kérek szépen húsz darab vétő- gépkanálcsavart; . —- Nálunk Étérem nincs, de tessék .megnézni a t-izenhetesben, a Zsolcai kábuban. ök foglalkoznak ilyesmivel, náluk lesz. — Hm. Ez már többe kerül, mért oda le kell menni, és más dolga is van az embernek^ De majd megkérdezzük telefonon; — Halló? Kérem, ugye rendelkeznek önök néhány darab vetőgépka- náicsavarral? t — Egy pillanat, — beszéd, kérde- zősködés zaja a kagylóban, röpke másodpercek és már kész is. Sajnos nem tudunik adni, kifogyott. De ... Tessék megnézni a Mezőszövnél. A MEZŐSZÖVNÉL? Még egy hívás. Jó ez a telefon, milyen könnyű megkeríteni valamit, amire az embernek szüksége van. Búgás a kagylóban. öt apró mozdulat... és már mondják is a kérdezősködésre, hogy tessék hívni a Besenyő úti osztályt, ott .Tankovitz elvtárs, vagy másvalaki bizonyosat tud mondani. Uj tárcsázás és ..; néhány pillanat múlva kiderül, hogy volt vető gépka nálcsa- van, nincs vetőgépkanálcsavar, de meg van rendelve ? ?; Hogy mikor érkezik? — Tessék érdeklődni néhány nap múlva! Azóta sokfelé eljártam, sokfelé telefonáltam. Láttam annyi csavart, hogy ha összeolvasztanák, harminc 424-es mozdony kitelne belőle. Csak egy, illetve több valami nem telik belőle: 20, azaz húsz darab apró, ártatlan vetőgépkanál csavarocska. Én meg tovább már nem bírom szusz- szál. iv INKÁBB KIHIRDETEM, hogy ha valaiki ilyesmit adni vagy ajánlani tud, értesítsen ... Elegendő ilyen és hasonló apró alkatrész gyártásáról pedig az illetékesek gondoskodjanak. Barcsa Sándor 7 iszalúci jegyzetek Még 1956 nyarán hírt adtunk' lapunkban arról, hogy Tiszalucon villamosították az * úgynevezett „szívár- ványos« kutat. Tervezői már akkor olyan teljesítőképességű berendezést építettek a kútba, hogy később vízvezetéket is kapcsolhassanak hozzá. Hogy mit jelent egy ilyen kút* és vízvezeték, arról a tiszaluciak már meggyőződhettek, mert három héttel ezelőtt, közel 1 km. hosszúságú vízvezetéken megindult a vízszolgáltatás. Nyolc nyilvános utcai csap ontja a jóízű, egészséges ivóvizet és az igényesebbek közül néhányan már az udvarukba, sőt a lakásukba is bevezették. Ezzel a kilométernyi vízvezetékkel még nem oldódott meg a község vízellátási gondja, de a többi utcabeliek is tervezgetik már a vezetékhálózat bővítését. Szeretnék, ha még a nyár GONDOS ELŐRELÁTÁSSAL Az emődi Szabad- “ ságiharcos Termelőszövetkezetiben serény munka folyik; Mindenütt szorgos emberek, mindkét kezük tele munkával. így van ezzel Németh János, Stkupa István és Ruskó János . • is, az állatállomány,, gondozói. Skupa elvtars, elmondta, hogy a termelőszövetkezet évroj-évre fejleszteni kívánja áz állattenyésztést'. A szövetkezet tagjai tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos jövedelmi forrás az állattenyésztés, hogy ez mennyire alapja a belterjes gazdálkodásnak; Különösen a szarvas- marhaállómányt akarják szaporítani, meny- nyiség'ben és minőség- ban egyaránt. Tervbevették a legjobban tejelő tehenek kiválasztását és azok törzskönyveztetését. A szövetkezetnek 29 tehene és 16 darab sőremarhája van. A takar- mánybázis biztosítása érdekében 109 holdra növelték a pillangósok vetésterületét. A termelőszövetkezet jó munkáját bizonyítják a következő adatok is. A tsz 290.000 forintot fizetett vissza az államnak terven felül. Kilencvemhétezer forintért egy Zetor-traktort vásároltak. Vettek egy harmincsoros vetőgjépet, egy 24 kalapácsos darálót, húszezer forintért pedig egy autómotort. De nem csak a közös vagyon gyarapodott, hanem a tagok jövedelme is. Ma már régi tagok közül mindenkinek van háza és háztáji gazdaságában szép állatállománya. A községben meg is nőtt a Szabadság- harccá Termelőszövetkezet tekintélye. Az egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A zárszámadás óta tizenhatan léptek a közös útra. FRANZ GYULA folyamán hozzájuk is eljutna a vízvezeték. A tiszaluciak vízvezetéke nemcsak azért nagy jelentőségű, mert megszünteti a nagy távolságról Nvaló, fáradságos vízhordást, hanem, mert bizonyítéka annak, hogy jól megszervezett és szívesen végzett társadalmi munkával milyen jelentéktelen pénz- befektetéssel is lehet nagy, közös dolgokat megvalósítani, továbbá, me^t számos alföldi községben vannak ivóvízellátási problémák, melyen a tisza- luciakhoz hasonlóan, a lakosság maga is tudna segíteni. Csupán két fontos előfeltétele van: a lákosság áldozatvállalása és villamosított község. A többi már nem ■nehéz. Minden községben akad hozzáértő ember, aki a műszaki kivitelezést el tudja végezni. A tiszaluciak pedig már ebben tapasztalattal is rendelkeznek. Nem hinnénk, hogy a hozzájuk fordulóknak ne adnának szívesen tanácsokat. A május elsejei nagygyűlés programja 1, Magyar és a szovjet himnusz: a kedves vendégeket és c nagyJátssza a Lenin Kohászati Művek fúvószenekar a. 2. Szavalat a munkáról. Előadja: a Déryné Színház igazgatója. 3. Elnöki megnyitó: Maiiák István, az MSZMP Miskolc városi bizottságának másodtitkára. 4. Ünnepi beszéd: Prieszol József elvtárs. 5. Az MSZMP Központi Bizottsága részéről üdvözlik Miskolc dolgozóit, a nagygyűlés résztvevőit. 6. Városunk kiváló úttörői üdvözlik gyűlés résztvevőit. 7. Internacionálé. Játssza a t#nin Kohászati Művek fuvószenekara. A NAGYGYŰLÉS PROGRAMJA 65 PERCIG TART Közben: 1. A Magyar Honvédelmi Sport Sző-* vétség legjobb pilótái repülőről vU rággal köszöntik a nagygyűlés résztvevőit. A nagygyűlés közben több mint 2000 galamb hirdeti, Békét, Békét a világnak. Május 1 előkészítő bizottság!-oooISKOLÄS GYERMEKEINKNEK bevonása a tisztasági mozgalomba a felnőtték" mozgalmának siketre érdekében is kívánatos. Sok családban a gyermek a kovász, melynek jótékony hatására a szülők és testvérek is ráeszmélnek a tisztaság szükségességéire. A tisztaságra való nevelés pedig az alábbiak szerint szinte parancsoló szükségesség. Ezt a nevelést már a bölcsődékben kell kezdeni, a , napközi otthonokban folytatni és a különböző fokú iskolákban olyan fokra fejleszteni, hogy — a ma.j elszomorító állapotok megszűnjenek. Állomásunk parazitológusai szűrő- vizsgálatokat végeztek a különböző korú gyermekek és serdülők cérna- gilisztával (énterőbius-sal) való icr- tőzöttségéről s szinte megdöbbentő eredményről számoltak be. Eszerint úgy az iskolás korúak, mint a fiatalabb és serdülő korúak között rendkívül nagy fertőző ttséget találtak. Még pedig nemcsak helyenként, hanem sajnálatosan a megye több járásaiban. A tisztasági mozgalom a legalkalmasabb arra, hogy ezt a fertőzőttséget felszámoljuk. A cérnagiliszta főleg az ember vakbelében tartózkodó bélféreg, de a nőstények szeretnek a végbélbe vándorolni s a végből körüli bőr erős viszketését okozzák. Ennek a gyermek többnyire nem tud etientai um* gyakran megvakarja a viszkető térti-* letett és szennyezett kezével ismételten újra fertőzi önmagát. _ Néha a testvérét és a játszótársát is. Korántsem elég tehát a fertőzötteket léreghajtó szerekkel gyógy kezeltetni. Oly nagyfokú már a oémagi- lisztával és annak petéjével való szennyezettség, hogy gyökeres javulást ezen a téren csak a személyes tisztaság megtanításával, a fehérneműnek mosásával és kifőzésevel, <a pornak, levegőnek rendszeres takarításával és fertőtlenítésével remélhetjük. Szakembereinknek sikerült .a. szekrények tetejére leülepedett porból is cérnagiliszta petéket kimutatni. Cukrászdák és csemegeboltok padlózatán is megtalálták. Nem is szólva az iskoőák poráról. A koromfeketében, mely nyílván vakarózáskor szennyeződött, szintén meg lehetett találni. A pete, mély a hidegben megdermed, ha belekéiül a meleg szobába, mindjárt éledni kézd; Tejből még nem sikerült kimutat- niok, d'e elméletileg még a pasztőrözött tejben is élve marad, mert a peték fehérje burka még a betegség okozó baktériumoknál is szívósabb. Minden gyermeket kiskorától fogva meg kell tanítani a végbélnek székelés utáni tisztántartására. S főképpen arra, hogy székelés után azonnal kezet kell mosniők. * A köröm alá rakódott szennyet pedig ki kell onnan takarítani. A vakarózős épp olyan csúnya, mint piszkos ujjúkkal az orrukat piszkálni és szájukba nyúlkálni. Ezek után nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a fehérnemű, a lakás. a tanterem, a játszóhely, a bolt tisztaságának állandó fenntartása —• nem is szólva az iskolai árnyékszé- kekről — miért olyan nagy jelentőségű. Ahol a szülők neta.lántán elmulasztják ebbéli kötelességüket, ott az oktatóknak, nevelőknek, védő- és gondozónőknek és a pedagógusoknak nemes feladata, hogy leküzdjék ezt a megyénk tisztaságára sötét árnyat vető bélféreg-szennyezettséget. Élelmiszerüzleteink dolgozóinak is illik erre gondolniok. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás Termelési bizottságot alakítottak a kohászati KISZ fiataljai TJaldoklott a vén istentelen Csikasz. így mondták rá az imádkozás asszonyok, hogy „istentelen”. Pedig nem tyolt az, csak .nem szerette a cersmóniás képmutatást, mert túlságosan ismerte az embereket. Most is, hogy valaki elcsalta hozzá a fiatal papot, Fakó Ignácot, — így fogadta: — Hagyjunk békét egymásnak, tisztelendő úr, majd magam számolok be a bűneimről odafönt a vén szakállasak ... Erre az öreg falnak fordult, Fakó pedig felháborodott az- istenkáromláson. Odahaza csak nem nyugodott meg, mert jóindulatú, jámbor lélek volt. Kutatni kezdte, tudakolta, miért ilyen istentelen ember az Öreg Csikasz. Hebegtek, haboztak a szomszédok, de csak nem mondtak semmi okosat. Bátorságot vett hát a pap, és újra visszament a beteghez. — Ne féljen tőlem, Csikasz bácsi, csak beszélgetni jöttem. — Fél tőled az öregisten, öcsém! — így fogadta a beteg, — hiszen még bajuszod sincs. Ülj le, és add elő, mi •járatban vagy. (Tán • elfelejtette, hogy isten szolgájával beszél, mert tegezte, mint ahogy dukált is egy öregembernek, ha fiatallal beszél, akárki fia légyen is az illető úr.) Száz szónak is egy a vége: elbeszélgettek, olyannyira, hogy a vén Csikasz elfelejtette betegségét, a fiatalember •pedig, hogy őt felszentelték és végeredményben pap, nem- pedig taknyos kölyök itt, az öreg szemében. Ráadásul hallgatja. annak istentelen elbeszélését, még kecsketejet is iszik hozzá, ízelítőnek — cserépszilkéböl. A történet pedig clcéppen hangzott: — Élt a faluban egy ember, Simeonnak hívták, apámmal egyidős lehetett. Régen volt ez, úgy 19-ben. Legényforma lehettem., mint te. Akkoriban még én is templomjáró voltam. No, Simeon volt a kántor és községi elöljáró is egy személy ben. Nem volt még pap a görögkatolikus egyház- községben, úgy járt át más faluból havonta egyszer. (Ami azt illeti, szépen meg is voltunk nélküle, de már ne vedd sértésnek öcsém, azért, hogy te is pap vagy.) Simeon végezte a litániákat. Buzgó volt az istenadta, olyannyira, hogy a másvallású már másodszor adott a tehenének enni, — mi még mindig hajbókoltunk, mintha nem lenne mindegy az úrnak. Igaz-e, öcsém? Fejébe vette ez a kántor, hogy papot szerez a falunak. Így fundálta ki, hogy legjobb, ha paphoz adja a. lányát feleségül. Négy lánya volt nekie. Nem mondom, jóképű lánykák, mert nem ölte őket a munka. Csak annyi dolguk volt, hogy odalökjék a nénjöknek a sáros cipőket, — pucolja ki. Akkoriban már jómódú volt az elöljáró. Tudod, szegény fiú lett volna ő... Amije volt, azt is az apja szerezte. Mert szorgalmas embernek ismerték az öreg Simeont. Nem nősült gazdagon a kántor, csak szerencséje akadt, meg a huncutsága sem hiányzott. A feleségének volt még néhány lánytestvére — nem mentek férjhez az istenadták. Azt emlegették a faluban, hogy nem fogadták szívesen a kérőket, így a házhál maradtak és gürcöltek hajnaltól — késő estig, Simeon gyarapítására, meddő tehén módjára, amíg kétrét nem húzta a derekukat az örökös hajsza. Végkimerülésben haltak meg, nem is olyan öreg korban. Ki se léptek a faluból világéletükben. SIMEON ÉS C§AI LÁI DJ/Á\ i . . j tásból, pedig fogadicozott azelőtt, „ő inkább az akasztófa alá áll”. Nem, állt, dehogy állt. Majd mikor megtudták, hogy kicsoda őkelme, kirúgták a pártból. Rögvest visszament a templomba. A családja és néhány hívő szemében ekkor már egyenesen mártír volt. Szemforgató, ájtatos mártír. Ezidőtájt csalta magához az édesapját a testvére (aki meghalt az első világháborúban) özvegyétől és három unokától. Jól bírja még magát az öreg, csak hasznot hozhat a, házhoz — ez volt a fiúi szeretet igazi mozgató rugója. Az istállóba került az öreg, ott lakott vagy tiz évig. Az utolsó öt évben már ki sem jött az ólból, mert elgyöngült. Ott élt, aludt, evett és végez— Fizetést vagy valami különlegesen jó elbánást csak kaptak tán? — kérdezte reménykedve a papocska. — Semmit öcsém, semmit, azért a mindennapos kenyérért és gúnyáért dolgoztak, amit azonnyomban lerágott róluk a munka. Isten nevében volt minden, fiam. Nem volt azoknak még vasárnapjuk sem. Elrohantak a kismisére, aztán hajsza tovább. Ez volt a sorsa az apósnak, meg az anyósnak is. Nem is csoda, ha megszaporodott a vagyon. Három-négy szobásra tágult a ház, bőven jutott pénz a lányok iskoláztatására is. Tudod, sokat emésztett ez akkoriban. Tpurcsa egy állapotú család volt az, fiacskám-. Simeon szava szent volt, belenyugodott mindenki a. sorsába, — isten rendelésének vélték a jámborok. Gondja volt rá Simeonnak is, hogy ne háborog ja.no k. Az volt a. szava járása, hogy „amit isten elrendezett, ember meg ne vwzditsa’. Minden maradt a régiben, Simeon szinte családi szentté nőtt. Mindennek úgy kellett lenni, ahogy ő akarta. Szülessen gyerek, ki mikor keljen, mit dolgozzon, hol üljön, az asztalnál-e, vagy a sámlin, malacot étessen-e, vagy gyereket szoptasson, — mindezt ő döntötte el. Szóval isten volt ő a háznál, kegyetlen atyaisten, ö maga nem sokat dolgozott, nem is érteit olyan nagyon, csak az imádkozáshoz, parancsoláshoz és a spekulációhoz. Akkoriban, 19-ben, a kommun idején még a pártba is belépett, csakhogy jó állásba jusson, ö volt a leghangosabb kommunista a vidéken. Nem is volt ő kommunista, csak érdekből. Hiszen az igaziak sohasem ordibáltak, hogy így, meg úgy, világmegváltás, csak dolgoztak tíz amolyan helyett is. Mert aki kiabál, az nem ér rá dolgozni. Manapság sem. Simeon tehát megtagadta az istenét, mégpedig számite a félre való dolgát, a na-* ponta alátett friss szalmán. Gyönyörködött az unokákban, ha néha kiszaladtak hozzá, apjuk tudta nélkül. JF őzben az isten meghallgatta Simeont. Az úr szolgái, a főtisztelendő urak kerestek a nagyobbik lánynak egy fiatal papférjet. Ellenkezett a lány, — életrevaló, becsületes teremtés lett volna egyébként —, de Simeon fölemelte a mutatóujját: — Kislányom, így rendelte a mi urunk, Jézus Krisztus, ö csak jót akar neked... Nyugodj bele szent elhatározásába. Szerencséje volt Firoskának, az ifjú papból jóravaló férj lett és később az egészséges gyerekek mellett elfeledte az atyai kényszert. Azért mégsem teljesült úgy Simeon, akarata, ahogy 6 szerette volna, meri. a fiatal vő más faluban ütött tanyát, — okos ember volt, biztosan jobbnak látta apósától távol szolgálni istenét. Néhány év múlva felcseperedett a másik három lány is. Biztosan eltaláltad már, kedves öcsém, hogy azoknak is pap férjeket szerzett isten rendeléséből Simegn. Ha néha vasárnaponként összejöttek apósuk házánál ünnepi ebédre, — az öreg Simeon felkönyökölt az istállóban, íigy hallgatta az imájukat, melyből kicsengett a. fia ájtatos, nagyravágyó fejhangja. Kanálzörgés közben áttört a pohár- csengés is és hallotta a dédunokák (akiket még sohasem, látott) csilingelő kacagását. Elképzelte őket: éppen olyan aranyosan virgoncoknak, kékszeműeknek, mint amilyen valamikor az ő drága kisfiacskája, a Simike... — Csikasz bácsi! Mi történt magával? — A fiatal pap egy bögréből vizet erőszakolt az öreg szájába és letörölte melléről a kibuggyant, vért. — Semmi fiam, majd elmúlik. Tudod — folytatta kissé nyugodtabban —, ma is van az ilyen Simeon-félékből. — Értem, Csikasz bácsi, értem. A fiatal pap lezárta a halott szemeit és elszaladt a to- ronyba, hogy meghúzza a lélekharangot, mert mész- sze lakott a harangozó. ALEXA FERENC- - —--------------------UW — " 1 ■——— N eveliük avermekeinket a tisztaságra A Lenin Kohászati Müvekben az év elején még csak mintegy négyszáz fiatal dolgozó vett részt — negyvenkilenc munkacsapatba 'tömörülve — a takarékos termelésért folyó munikaveT&eüyben. A szocialista munkaverseny szervezettebb és tervszerűbb irányítására a KISZ- vezetőség mellett nemrégiben megalakították a termelési bizottságot. Az öttagú, műszakiakból és fizikai dolgozókból álló bizottság vizsgálja meg, értékeli a versenyben résztvevő fiatalok munkáját. Havonta többször felkeresik az egyes üzemek fiataljait, kikérdezik őket munkájukról, műszaki és politikai segítséget adnak, szaktanácsokkal látják el őket s ahol munkájukat gátló akadályt tapasztalnak, azokat az üzem vezetőségével együtt hárítják el. Az ü'zemak látogatása során, meggyőződnek róla hol, melyilk üzemrészben, illetve munkahelyen van meg a lehetőség KlSZ-brágádok alakítására, ifjúsági üzem szervezésére. A termelési bizottság eddigi működése máris eredményesnek bizonyult: alig egy hét alatt újabb tizenkét KISZ-brigác alakult a középsori hengermű bányatámhajlító üzemében. így jelenleg a diósgyőri, kohászatban 59 KTSZ-brigádban csaknem 909 kohászfiatal vetélkedik szervezetten a gazdaságos termelés sikeréért.
