Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

4 ÉSZAKMAG YARORSZÄG Péntek, 1958. április *6. „Ne a színház helyettesítésére törekedjenek...” ég nem tekinthetnek nagyon hosszú múltra a művelődési otthonok, kultúrotthonok mellett működő igazgatói tanácsok. Sok he­lyen az igazgatói tanács még formá­lis, még gyermekcipőben jár, de szá­mos jó példával, az igazgatói tanács jó munkája folytán született ered­ménnyel is büszkélkedhetünk már. Az elmúlt vasárnapon első küldött­értekezletükre jöttek össz-e a megye művelődési otthonok igazgatói taná­csainak küldöttei, meghallgatták Szebeni Győző művelődésügyi osz­tályvezető-helyettes beszámolóját a megye művelődési otthonainak hely­zetéről, munkájáról, feladatairól és a tevékenységükben tapasztalható hiányosságokról. A beszámoló, vala­mint a hozzászólások figyelemremél­tó képet adnak a községeinkben fo­lyó kulturális munkáról, a kulturá­lis munka során adódó nehézségek­ről, zökkenőkről. ■ Nem célunk ez alkalommal sem a beszámolót, sem a hozzászólásokat regisztrálni; pusztán kiragadva ne­hány tényezőt, próbálunk néhány mozaikot bemutatni a megye kultúr- otthonainak ténykedéséből, problé­máiból. *ik ajnos, az értekezleten elhang­1-7 zott felszólalások — a rend­kívül széles, minden területre kiter­jedő, a művelődési otthonok minden munkáját, problémáját felölelő be­számoló ellenére — jobbára nem a kultúrotthonok tartalmi munkájával foglalkoztak, elhelyezési, anyagi problémák kerültek előtérbe a tar­talmi munka, a kuliúrális kérdések rovására. A kevés felszólalás, amely a tartalmi munkál érintette, nagyon egészséges volt, s ténylegesen a kul- túrotthoni munka jobbátételét szol­gálta. Rendkívül jelentős volt a sze­merei kultúrotthon küldöttének fel­szólalása, aki a kétlaki dolgozók kul­turális ellátását tette szóvá. Elmon­dotta, hogy a községből városi üze­mekbe járó fiatalok a község egész­séges kulturális életében nem vesz­nék részt, rossz példát mutatnak a falusi fiataloknak, s mindig csak táncmulatságot követelnek, mond­ván, hogy a „városon így szokás”(?). Jelentős eredményről számolt be u kis Pusztafalu küldötte, aki elmond­ta, hogy helyi néphagyományokat összegyűjtve és feldolgozva állítják öss^e műsorukat. Az így összeállított műsorukkal most a Szomszédos Cseh­szlovákiai községekbe készülnek ven­dégszereplésre. Novajidrányban az utóbbi időkben — éppen az igazga­tói tanács jó munkája folytán — csökkent a súrlódás a kultúrotthon igénybevételére, felhasználására igényt tartó szervek között. A 14 ta­gú igazgatói tanácsban a. községi ta­nács végrehajtóbizottságának tagjai, nőtanács küldöttei stb. tevékenyen vesznek részt. TJrdekes problémái említett meg ^ a szírm.abesenyői küldött: a jelmezkölcsönzés nehézségeit. Ez a panasz megyeszerte felmerül (már lapunk is foglalkozott vele), mert minden egyes jelmez kölcsönzéséért Budapestre kell utazni. Ez jelentő­sen megdrágítja az egyes produk­ciók önköltségét. U gyancsak drágá­nak tartják a szövegkönyvek köl­csönzését is. Az ózdi küldött javas­lata is figyelemreméltó: az igazga­tói. tanács tagjai ne pusztán hivatal­ból delegált tagok legyenek, akik megbizatásukat csak egy újabb funk­ciónak tekintik, hanem valóban olyan embereket válasszanak ki erre a feladatra, akik a kulturális mun­kát szívügyüknek tartják. Az ózdi városi kultúrotthonban az igazgatói tanács tagjai a rendező tisztét töltik be az egyes rendezvényeken, a kul­túrálatlanul viselkedő fiataloknak pedig a szüleivel folytat rendszeres megbeszélést az igazgatói tanács. A műsorterv összeállításában is tevé­kenyen résztvesznek a tanács tagjai és különösen az ismeretterjesztő munka terén mutatkozik ennek jó hatása. Hasonló jó példával dicse­kedhet el Csobaj község is. ahol az igazgatói tanács tagjai rendszeresen eljárnak a fiatalok rendezvényeire, elbeszélgetnek velük, nevelik Őket. A fenti néhány hevenyészett jegy­zetben vázolt eredményen kívül szá­mos helyi és megyei szinten általá­nosnak vehető hiányosságot is fel­tárt az ankét. Mindenekelőtt kivilág­lott az a megyeszerte tapasztalható helytelen törekvés, hogy a kultúr­otthonok munkája — sajnos, nagyon sok helyen — a könnyű szórakozta­tást állítja előtérbe. Sajnálatosan eluralkodott az operett-láz, egészen kis együttesek megfelelő személyi feltételek nélkül is operettek bemu­tatására vállalkoznak. Volt olyan felszólaló, aki arról panaszkodott, hogy drága az operett-szövegköny­vek és partitúrák kölcsönzési dija, s „ez nehezíti” az operettek betanu­lását. Sok helyen kizárólagosan a színjátszásra helyeznek súlyt és mintegy vidéki színház-pótlást akar­nak végezni. Nagyon helyesen je­A Miskolc város területén működő KISZ-alapszervezetek • kulturális munkájának megjavítása, ellenőrzése és szakmái, politikai támogatása cél­jából megalakult a KISZ városi bi­zottsága mellett az ifjúsági kulturá­lis bizottság. A kulturális bizottság foglalkozik a Ságvári kulturális se­regszemle előkészítésével és az alap­szervezetek kultúrfeíelőseinek to­vábbképzésével. Kéthetenként foga­dóórákat tartanak a bizottság tagjai, hogy a hozzájuk forduló fiataloknak kulturális kérdésekben a szükséges segítséget megadhassák. A bizottság­ban egy színházi rendező, egy koreo­gráfus. egy színművész, egy zeneta­nár, egy újságíró, három hívatásos kultúrmunkás és két Öntevékeny kö­zönségszervező foglal helyet. A bi­zottság vezetője Drahos Irén. a KISZ városi kultúrfelelőse, a SZMT kul­yyezte meg Gál Imre, az SZMT kul­turális osztályának vezetője, hogy nem az a művelődési otthonok fela­datú, hogy a községben a színházat helyettesítsék, hapiem a község sajá­tos viszonyainak megfelelően, a szo­cialista kultúra helyi bázisai legye­nek. Nem feltétlenül szükséges, hogy a kis kultúrotthon a kuliúrmunka minden ágazatában produkáljon va­lamit, inkább kevesebb területen, de jót végezzenek. Sajnálatosan adód­nak olyan jelenségek is, mint pél­dául az edelényi bányász-kultúrott- hon esetében, hogy óriási anyagi költséggel előkészülnek olyan színpa­di mű bemutatására, amelynek sem­mi keresnivalója nem lehet szocia­lista kultúrát építő hazánk színpa­dain, s csak akkor jelentik ezt az illetékes szerveknek, amikor már a darab bemutatásra kész, mikor már az előkészületekre elúszott a so­ha vissza nem térülő, hivatásos mű­vészegyüttesek viszonylatában is je­lentős összegű, óriási anyagi költség. A fenti sorok nem törekedtek ^ teljességre és nem is nyújta­nak teljes képet a megye művelődé­si házainak munkájáról. Pusztán egy-két mozaikban próbálták a fi­gyelmet a vidéki kultúr otthonokban folyó munkákra felhívni. Az igaz­gatói tanácsok létrehozása rendkí­vül hasznos, s ahol az eredmények­ben eddig még nem mutatkozott meg jó hatásuk, a közeljövőben — min­den bizonnyal — ott is jelentkezni fog. Helyes volt az a javaslat is, hogy a jövőben a kultúrotthonok igazgatói tanácsainak küldöttei vala­melyik jól működő igazgatói tanács székhelyén tartsák megbeszélésüket és akkor mindjárt összeköthetik ta­pasztalatcserével is. Az igazgatói tanácsok fiatal in­tézmények, azonban eddigi eredmé­nyeik biztató ígéretet adnak arra, hogy megerősödve a szocialista kul­túra erős, hathatós támogatói 7esz­túrotthonának vezetője. A KISZ vá­rosi bizottsága és az SZMT kulturott- hona a jövőben közösen rendezi kulturális rendezvényeit.----------ooo-----------­3 60 lelket biztosított az ózdi városi tanács az építkezőknek Az északi iparvidék egyik legfon­tosabb központjában, Ózdon — az ál­lami erőből történő lakásépítéseken felül — magánosok is nagyszámban építenek családi házakat. Tavaly pél­dául mintegy száznyolcvan ózdi dol­gozó fogott saját ház építéséhez. Az idén már eddig ötvenen kértek épí­tési engedélyt. A házépítkezés előse­gítésére a városi tanács a bolyoki és sajóvárkonvi részen 360 telekhez ele­gendő területet sajátított ki. — Jegyzetek a művelődési otthonok igazgatói tauácsainak ankétjárói — ne k. (benedek) Megalakult a KISZ városi kulturális bizothága Kis „színészek" — nagy siker 1 FURCSA, DE ÍGY VAN... Ha egy szín­házi előadásra azt mondanám: olyan, mint egy általános is­kola tanulóinak sze­replése. mindenki azt hinné, rossznak tartom az előadást. S fordítva, ha egy általános iskola tanulóinak játékát »»színházi« jelzővel il­letem, rögtön jóra gon­dolunk. Pedig—egyik­kel se mondtunk sem­mit: ez is, az is — ép­pen úgy lehet jó, mint rossz. Ezeknek a gondola­toknak az előrebocsá­tásával . .. milyen ha­sonlatossággal illessük hát a Miskolc II. kerü­let XVI. számú általá­nos iskola és a Kilián G imnázium tanulói n ak előadását, hogy kedves olvasóink köréiben ne történjen félreértés?... Talán azzal — amit igen helyesen, lapunk tudósítója. Lang Kál- mánné írt szerkesztő­ségünknek —, hogy olyan, volt, amilyet lel­kes és ilyen »kis színé­szek« szorgalmas mun­ka után produkálhat­nak. (A szorgalmas munka ezúttal kettős értelmű: a napi iskolai tanulás és a próbák.) Ü gy is m ondhatnán k: »kis színészek — nagy siker«! A KIS »MŰVÉ­SZEK«, a gimnazisták közreműködésével egy egész estét betöltő mű­sort adtak. Majd min­den számot meg kellett ismételniük, szűnni nem akaró tapsot arat­tak. A dicséret hang­--------------o o ü----------------­j án kell szólnunk a ne­velő testületről, első­sorban Mezei Istvánná (Erős Erzsébet) és Rásztocki József né fá­radságot nem ismerő munkájáról, akik fő- részesei a sikernek. El­ismerést érdemel Bar­na László iskolai igaz­gató és. a szülői mun­kaközösség' tagjai, akik miaident megtettek az est sikere érdekében. (Az est bevételét a tor­naterem felépítéséle ajánlották fel.) Emlí­tést érdemelnek a gim­nazisták is, akik az est sikeréhez hozzájárul­tak ... HOGY MILYEN VOLT az előadás? Rö­viden: újabb sikerekkel kecsegtető!..; (dgy.) K IS HÍREK, NAGY ÉRDEKESSÉGEK '"Ä lLiüOMAISlY VILÁGÁBÓL A napenergia segítségével A szovjet tudósok elkészítet- ték a világ legnagyobb naperőmüvének tervét, amelyet elő­reláthatólag az Örmény SZSZK-ban építenek majd fel. A kéthektárnyi területen elhelyezkedő tükrös hősu­gárzók segítségével az erőmű évente 2.5 millió kilowattóra elektromos energiát és 20.000 tonna gőzt termel majd. A. különleges berendezésekhez erősített, mintegy 1.300 tükröt sínpá­lyán, automatikusan mozgatják. A tervek szerint a gőzkazánt 40 méter magas torony tetejére szerelik. Neutronokkal kutatják az olajat Az olaj- és gázkutatás neutron- alkalmazásos módszere a talajban lé­vő atomokra gyakorolt hatáson ala­pul. A neutronokat tartalmazó mű­szert mélyen leeresztik a talajba. A neutronok találkoznak a kőzetek atomjaival, s ott másodlagos gamma- sugárzást idéznek elő, amelyet kü­lönleges számoló gépekkel rögzíte­nek. A sugárzás adataiból pontosan meghatározhatják az olaj- és gáz­lelőhelyeket. még 2—3 ezer méter mélyen is. A neutronokat a jövőben nemcsak olaj, hanem más elemek kutatására is felhasználják. Miniatűr autó M. Jefimov szovhoz- lakatos érdekes teher­autót készített a fiá­nak. Motorja belefér a zsebbe: dugattyújának átmérője 34 millimé­ter. Á motor 0.75 ló­erős. Az autó hossza 125 centiméter, széles­sége 60 centiméter. A miniatűr, teher­autónak 3 sebessége van, s óránkint 25 ki- l o iné te r t tud me gte nn i. A csapágyakon és az akkumulátoron kívül minden alkatrészt ma­ga Jefimov készített. A lakatos idősebbik fia, Vitya már »kinőtt a kocsiból«, helyét a kormány mellett kis- öccse, a 3 éves Kosz- tyik készül elfoglalni. Rádióaktiv arannyal gyógyítják a rákot A leningrádi idegsebészeti intézet- aranyrészecskék *— különleges-' sajá- ben a koponyaagyi rák gyógyítására tosságuk következtében — nem ter- rádióaktiv aranyat használnak. Az jednek szét az agyban, így tehát a arany kolloid oldatát a koponyán- rádióaktiv izotópok csak a rákos sző­ke-resztül a rákos daganatba juttat- veteket rombolják és nem veszélyez- ják. Rendkívül érdekes, hogy az tetik az egészséges szerveket. Automata jegyszedő A leningrádi földalatti két állomásán a jegykezelőket automatikus forgókeresztek helyettesítik. A. pénztárnál ugyanis nem jegyeket, hanem érméket árulnak. Az utas az érmét bedobja a mozgólépcső előtt fel­szerelt automata perselyébe, amely megnyitja előtte az utat.. Az automaták működésének elve igen egyszerű. Az érme leesés sekor eltakar egy fénysugarat, amely a fotócellára irányul. Ha a fény- elem elsötétül, működésbe lép a forgókeresztet hajtó berendezés és az utas a peronra jut. Egy óra alatt mintegy 3.000 embert „kezel” az automata jegyszedő. Jómódú országot! llllliliiiilllililllittllillllliillli Mindaz, amit eddig elértünk — ncpi demokráciánk határállomásai. Nemrégiben, a gyárak államosításá­nak tíz éves évfordulóján, amikor számba vet tűk sikereinket, nem kis büszkeséggel állapítottuk meg, hogy sokat gazdagodtunk. Megváltozott országunk arculata. Üj színfoltok: gyárak, üzemek, lakótelepek, város­negyedek és kész városok nőttek a pusztaságon; termővé tettük a ter­méketlen talajt? energiát termelünk ott, ahol a madár is félt megpihen­ni; életet vittünk oda, ahol addig puszta sivárság volt, mert megte­remtettük az élet feltételeit. Épüle­tek, gyárak, üzemek, traktorállomá­sok, állami gazdaságok sorakoznak országunk új térképén, mert lanka­datlanul, fáradhatatlanul építünk, építünk, építünk! Megváltoztunk, mert megváltoz­tatni igyekeztünk az urak, a l^ipita- listák Magyarországát. Átformáltak és átformálni igyekeztük: olyanná alakítjuk, hogy e hazában minde­nütt gyökeret verjen és lombos fává terebélyesedjen a gazdagság és jó­lét! Országunk szerkezeti és társa­dalmi átformálódásában megválto­zott mezőgazdaságunk, parasztságunk élete is. A földreform megszűntette, semmivé zúzta a nagybirtokokat és a föld azé lett — aki megműveli: egyedüli és jogos birtokosáé, a ma­gyar dolgoz» parasztságé! Majd az első ötéves terv időszaká­ban, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek — állami gazdaságok, tenriélőszövetkezeték, gépállomások — létrehozásával megnyílt a korszerű fejlesztés nagymértékű lehetősége. Az első termelőszövet kezetek, tár­sulások rövid idő alatt szép terme­lési eredményeket értek el, hamaro­san követői akadtak és a magyar mezőgazdaságban a térmélőszöveíke­zeli mozgalom — a helyenként be­következett hibák ellenére is — a mezőgazdasági termelés irányítója, a belterjes mezőgazdaság szervezője és úttörője lett. Mégis sokszor, ha munkánkról, eredményeinkről, anyagi jólétünkről vitázunk, elsiklunk egy csomó tény felett. Természetesnek, magától érte­tődőnek vesszük, hogy ez is van, az is van. Természetes is! Ám mindez nem kis erőfeszítésbe került és ennek mértékét csak akkor látja igazán az ember, ha elgondolkozik rajta, ha látó szemmel tekint végig az orszá­gon. Látó szemmel — ez a fontos! lermelőszövetkezeti gazdálkodás — belterjes mezőgazdaság Ma, amikor a jómódú ország meg­teremtésében ol/ sokat beszélünk a mezőgazdaság átalakításáról, mint a szocializmus építésében az egyik leg­fontosabb (s nem kis munkát igény­lő) feladatról, nem árt visszapillan­tani a felszabadulás előtti időkre, és körülnézni egy kicsit a világban is. Már az úri Magyarország földbirto­kosai belátták, hogy a korszerűt len, kezdetleges termelési módszerekkel nem képesek, versenyt tartani a fej; tettebb nyugati mezőgazdasággal és arra törekedtek, hogy (mindenek­előtt) talajművelő gépekkel lássák el gazdaságukat. De igen nagy gondot fordítottak, különösen a 30-as évek derekától a vegyszerek, műtrágyák alkalmazására is. Amikor pedig lát­ták ezek hatását, mind gyorsabb ütemben tértek át gazdaságuk „bel- terjesítésére”. Természetesen kapita­lista formák szerint. Kiutat keres­vén a kapitalista nagyüzemek fojto­gató versenyéből — úgynevezett ,Kert-Magyarországot” hirdettek. Ugyanezt az elvet vallotta nagyon sok polgári közgazdász is. Ám a „Kert-Magyarország” hirdetőinek alapjában hibás volt az álláspontjuk, azért is, mert a belterjesség vizsgá­latakor eltekintettek a népgazdasági összefüggésektől. Bár törekvésük az akkori körülmények között némileg indokolt volt, a „Kert-Magyarország” gondolatának mai értelmezése fel sem merülhet, mivel nálunk meg van a parasztság felemelkedésének járható útja: a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Hasonlóképpen a nagyüzemek, a fejlett módszerekkel dolgozó gazda­ságok alkotják a mezőgazdaság ge­rincét, a nyugati kapitalista világban is — azzal a különbséggel, hogy a mammut-gazdaságok nem felemelni, hanem tönkrezúzni, megsemmisíteni igyekeznek a kis gazdaságokat. S meg is semmisítik! Napjainkban az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Svédországban ez­rével mennek tönkre, jutnak koldus­botra a kisgazdaságok tulajdonosai, ami érthető is, hiszen nem bírják a versenyt a nagyüzemekkel, jóval drágábban termelnek, mint azok. Hazánkban az MSZMP és a kor­mány gazdaságpolitikáját két alap­vető célkitűzés egyidejű megvalósítá­sa vezérli: 1. Kizsákmányolásmentes szocialis­ta . társadalom felépítése. 2. A dolgozók életszínvonalának — a termelőerők folytonos fejlesztése útján történő — növelése, az anyagi és kulturális igények egyre jobb ki­elégítése. E célkitűzés megvalósítá­sában egyik legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista, átalakítása. Elmondhatjuk, hogy iparunk, keres­kedelmünk már szocialistává lett, ám a magyar mezőgazdaságnak még csuk egy kis része tartozik a szocialista szektorhoz. Mindaddig komoly ne­hézségbe ütközik a belterjes mező­gazdaság kialakítása, a termelőerők folytonos fejlesztése, és a termelés növelése, amíg megosztottság uralja a mezőgazdaságot, amíg a kisparaszti parcellákon nem képesek versenyt tartani a nagyüzemmel. Ez egyéb­ként lehetetlen is. Amíg azonban a kapitalista államokban a nagyüze­mek a kisparcellák megsemmisítésé­re, azok tulajdonosainak koldusbot­ra való juttatására törekednek, ná­lunk a fő cél a magyar parasztság egységes, nagy táborba való tömörí­tése. Amint a párt agrárpolitikájá ­nak tézisei hangsúlyozzák1 „a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő mód­szere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jóléte i állandó növelésének.” Ma még a kisárutermelő jelleg uralkodik Mezőgazdaságunk jelenlegi helyze­te még korántsem mondható kielégí­tőitek. Csakúgy, mint népgazdasá­gunk más területén, termelőszövet­kezeti mozgalmunknak is nagy kárt okozott az ellenforradalom. A tagság verejtékes munkája órán összegyűj­tött anyagi javak napok alatt cserél­tek gazdát, nagy részét elprédálták és az újra alakuló csoportok egy ré­sze bizony igen nehéz körülmények között kezdte meg a munkát. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a me­gyénkben működő tiszabábolnai Rá­kóczi Termelőszövetkezet tagjai a gazdasági év megkezdésekor a saját pénzüket adták össze, hogy vetőma­got vásároljanak és némileg pótol­ják a széthurcolt állatállományt. Mennyivel előbbre lennénk cs előbbre lenne ma sok termelőszövet­kezet, ha nem következett volna be a pusztítás. Mégis — elmondhatjuk: a termelőszövetkezetek tagságát meg- edz'ette az ellenforradalom viharában való bátor kiállás és megyénk ter­melőszövetkezetei kevés kivételtől eltekintve, magasabb eredménnyel zártak, mint az elmúlt években. Azonban megyénkben és országunk­ban a mezőgazdaság nagyobbik része még kisparaszti jellegű, parcellás művelésű, amelyen a jelen körülmé­nyek között lehetetlen a belterjes gazdálkodás megvalósítású, követke­zésképp a magasabb termelési ered­mények elérése — kisebb befektetés­sel. , Miben rejlik a belterjesseg lénye­gé?

Next

/
Oldalképek
Tartalom