Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
4 ÉSZAKMAG YARORSZÄG Péntek, 1958. április *6. „Ne a színház helyettesítésére törekedjenek...” ég nem tekinthetnek nagyon hosszú múltra a művelődési otthonok, kultúrotthonok mellett működő igazgatói tanácsok. Sok helyen az igazgatói tanács még formális, még gyermekcipőben jár, de számos jó példával, az igazgatói tanács jó munkája folytán született eredménnyel is büszkélkedhetünk már. Az elmúlt vasárnapon első küldöttértekezletükre jöttek össz-e a megye művelődési otthonok igazgatói tanácsainak küldöttei, meghallgatták Szebeni Győző művelődésügyi osztályvezető-helyettes beszámolóját a megye művelődési otthonainak helyzetéről, munkájáról, feladatairól és a tevékenységükben tapasztalható hiányosságokról. A beszámoló, valamint a hozzászólások figyelemreméltó képet adnak a községeinkben folyó kulturális munkáról, a kulturális munka során adódó nehézségekről, zökkenőkről. ■ Nem célunk ez alkalommal sem a beszámolót, sem a hozzászólásokat regisztrálni; pusztán kiragadva nehány tényezőt, próbálunk néhány mozaikot bemutatni a megye kultúr- otthonainak ténykedéséből, problémáiból. *ik ajnos, az értekezleten elhang1-7 zott felszólalások — a rendkívül széles, minden területre kiterjedő, a művelődési otthonok minden munkáját, problémáját felölelő beszámoló ellenére — jobbára nem a kultúrotthonok tartalmi munkájával foglalkoztak, elhelyezési, anyagi problémák kerültek előtérbe a tartalmi munka, a kuliúrális kérdések rovására. A kevés felszólalás, amely a tartalmi munkál érintette, nagyon egészséges volt, s ténylegesen a kul- túrotthoni munka jobbátételét szolgálta. Rendkívül jelentős volt a szemerei kultúrotthon küldöttének felszólalása, aki a kétlaki dolgozók kulturális ellátását tette szóvá. Elmondotta, hogy a községből városi üzemekbe járó fiatalok a község egészséges kulturális életében nem vesznék részt, rossz példát mutatnak a falusi fiataloknak, s mindig csak táncmulatságot követelnek, mondván, hogy a „városon így szokás”(?). Jelentős eredményről számolt be u kis Pusztafalu küldötte, aki elmondta, hogy helyi néphagyományokat összegyűjtve és feldolgozva állítják öss^e műsorukat. Az így összeállított műsorukkal most a Szomszédos Csehszlovákiai községekbe készülnek vendégszereplésre. Novajidrányban az utóbbi időkben — éppen az igazgatói tanács jó munkája folytán — csökkent a súrlódás a kultúrotthon igénybevételére, felhasználására igényt tartó szervek között. A 14 tagú igazgatói tanácsban a. községi tanács végrehajtóbizottságának tagjai, nőtanács küldöttei stb. tevékenyen vesznek részt. TJrdekes problémái említett meg ^ a szírm.abesenyői küldött: a jelmezkölcsönzés nehézségeit. Ez a panasz megyeszerte felmerül (már lapunk is foglalkozott vele), mert minden egyes jelmez kölcsönzéséért Budapestre kell utazni. Ez jelentősen megdrágítja az egyes produkciók önköltségét. U gyancsak drágának tartják a szövegkönyvek kölcsönzését is. Az ózdi küldött javaslata is figyelemreméltó: az igazgatói. tanács tagjai ne pusztán hivatalból delegált tagok legyenek, akik megbizatásukat csak egy újabb funkciónak tekintik, hanem valóban olyan embereket válasszanak ki erre a feladatra, akik a kulturális munkát szívügyüknek tartják. Az ózdi városi kultúrotthonban az igazgatói tanács tagjai a rendező tisztét töltik be az egyes rendezvényeken, a kultúrálatlanul viselkedő fiataloknak pedig a szüleivel folytat rendszeres megbeszélést az igazgatói tanács. A műsorterv összeállításában is tevékenyen résztvesznek a tanács tagjai és különösen az ismeretterjesztő munka terén mutatkozik ennek jó hatása. Hasonló jó példával dicsekedhet el Csobaj község is. ahol az igazgatói tanács tagjai rendszeresen eljárnak a fiatalok rendezvényeire, elbeszélgetnek velük, nevelik Őket. A fenti néhány hevenyészett jegyzetben vázolt eredményen kívül számos helyi és megyei szinten általánosnak vehető hiányosságot is feltárt az ankét. Mindenekelőtt kiviláglott az a megyeszerte tapasztalható helytelen törekvés, hogy a kultúrotthonok munkája — sajnos, nagyon sok helyen — a könnyű szórakoztatást állítja előtérbe. Sajnálatosan eluralkodott az operett-láz, egészen kis együttesek megfelelő személyi feltételek nélkül is operettek bemutatására vállalkoznak. Volt olyan felszólaló, aki arról panaszkodott, hogy drága az operett-szövegkönyvek és partitúrák kölcsönzési dija, s „ez nehezíti” az operettek betanulását. Sok helyen kizárólagosan a színjátszásra helyeznek súlyt és mintegy vidéki színház-pótlást akarnak végezni. Nagyon helyesen jeA Miskolc város területén működő KISZ-alapszervezetek • kulturális munkájának megjavítása, ellenőrzése és szakmái, politikai támogatása céljából megalakult a KISZ városi bizottsága mellett az ifjúsági kulturális bizottság. A kulturális bizottság foglalkozik a Ságvári kulturális seregszemle előkészítésével és az alapszervezetek kultúrfeíelőseinek továbbképzésével. Kéthetenként fogadóórákat tartanak a bizottság tagjai, hogy a hozzájuk forduló fiataloknak kulturális kérdésekben a szükséges segítséget megadhassák. A bizottságban egy színházi rendező, egy koreográfus. egy színművész, egy zenetanár, egy újságíró, három hívatásos kultúrmunkás és két Öntevékeny közönségszervező foglal helyet. A bizottság vezetője Drahos Irén. a KISZ városi kultúrfelelőse, a SZMT kulyyezte meg Gál Imre, az SZMT kulturális osztályának vezetője, hogy nem az a művelődési otthonok feladatú, hogy a községben a színházat helyettesítsék, hapiem a község sajátos viszonyainak megfelelően, a szocialista kultúra helyi bázisai legyenek. Nem feltétlenül szükséges, hogy a kis kultúrotthon a kuliúrmunka minden ágazatában produkáljon valamit, inkább kevesebb területen, de jót végezzenek. Sajnálatosan adódnak olyan jelenségek is, mint például az edelényi bányász-kultúrott- hon esetében, hogy óriási anyagi költséggel előkészülnek olyan színpadi mű bemutatására, amelynek semmi keresnivalója nem lehet szocialista kultúrát építő hazánk színpadain, s csak akkor jelentik ezt az illetékes szerveknek, amikor már a darab bemutatásra kész, mikor már az előkészületekre elúszott a soha vissza nem térülő, hivatásos művészegyüttesek viszonylatában is jelentős összegű, óriási anyagi költség. A fenti sorok nem törekedtek ^ teljességre és nem is nyújtanak teljes képet a megye művelődési házainak munkájáról. Pusztán egy-két mozaikban próbálták a figyelmet a vidéki kultúr otthonokban folyó munkákra felhívni. Az igazgatói tanácsok létrehozása rendkívül hasznos, s ahol az eredményekben eddig még nem mutatkozott meg jó hatásuk, a közeljövőben — minden bizonnyal — ott is jelentkezni fog. Helyes volt az a javaslat is, hogy a jövőben a kultúrotthonok igazgatói tanácsainak küldöttei valamelyik jól működő igazgatói tanács székhelyén tartsák megbeszélésüket és akkor mindjárt összeköthetik tapasztalatcserével is. Az igazgatói tanácsok fiatal intézmények, azonban eddigi eredményeik biztató ígéretet adnak arra, hogy megerősödve a szocialista kultúra erős, hathatós támogatói 7esztúrotthonának vezetője. A KISZ városi bizottsága és az SZMT kulturott- hona a jövőben közösen rendezi kulturális rendezvényeit.----------ooo-----------3 60 lelket biztosított az ózdi városi tanács az építkezőknek Az északi iparvidék egyik legfontosabb központjában, Ózdon — az állami erőből történő lakásépítéseken felül — magánosok is nagyszámban építenek családi házakat. Tavaly például mintegy száznyolcvan ózdi dolgozó fogott saját ház építéséhez. Az idén már eddig ötvenen kértek építési engedélyt. A házépítkezés elősegítésére a városi tanács a bolyoki és sajóvárkonvi részen 360 telekhez elegendő területet sajátított ki. — Jegyzetek a művelődési otthonok igazgatói tauácsainak ankétjárói — ne k. (benedek) Megalakult a KISZ városi kulturális bizothága Kis „színészek" — nagy siker 1 FURCSA, DE ÍGY VAN... Ha egy színházi előadásra azt mondanám: olyan, mint egy általános iskola tanulóinak szereplése. mindenki azt hinné, rossznak tartom az előadást. S fordítva, ha egy általános iskola tanulóinak játékát »»színházi« jelzővel illetem, rögtön jóra gondolunk. Pedig—egyikkel se mondtunk semmit: ez is, az is — éppen úgy lehet jó, mint rossz. Ezeknek a gondolatoknak az előrebocsátásával . .. milyen hasonlatossággal illessük hát a Miskolc II. kerület XVI. számú általános iskola és a Kilián G imnázium tanulói n ak előadását, hogy kedves olvasóink köréiben ne történjen félreértés?... Talán azzal — amit igen helyesen, lapunk tudósítója. Lang Kál- mánné írt szerkesztőségünknek —, hogy olyan, volt, amilyet lelkes és ilyen »kis színészek« szorgalmas munka után produkálhatnak. (A szorgalmas munka ezúttal kettős értelmű: a napi iskolai tanulás és a próbák.) Ü gy is m ondhatnán k: »kis színészek — nagy siker«! A KIS »MŰVÉSZEK«, a gimnazisták közreműködésével egy egész estét betöltő műsort adtak. Majd minden számot meg kellett ismételniük, szűnni nem akaró tapsot arattak. A dicséret hang--------------o o ü----------------j án kell szólnunk a nevelő testületről, elsősorban Mezei Istvánná (Erős Erzsébet) és Rásztocki József né fáradságot nem ismerő munkájáról, akik fő- részesei a sikernek. Elismerést érdemel Barna László iskolai igazgató és. a szülői munkaközösség' tagjai, akik miaident megtettek az est sikere érdekében. (Az est bevételét a tornaterem felépítéséle ajánlották fel.) Említést érdemelnek a gimnazisták is, akik az est sikeréhez hozzájárultak ... HOGY MILYEN VOLT az előadás? Röviden: újabb sikerekkel kecsegtető!..; (dgy.) K IS HÍREK, NAGY ÉRDEKESSÉGEK '"Ä lLiüOMAISlY VILÁGÁBÓL A napenergia segítségével A szovjet tudósok elkészítet- ték a világ legnagyobb naperőmüvének tervét, amelyet előreláthatólag az Örmény SZSZK-ban építenek majd fel. A kéthektárnyi területen elhelyezkedő tükrös hősugárzók segítségével az erőmű évente 2.5 millió kilowattóra elektromos energiát és 20.000 tonna gőzt termel majd. A. különleges berendezésekhez erősített, mintegy 1.300 tükröt sínpályán, automatikusan mozgatják. A tervek szerint a gőzkazánt 40 méter magas torony tetejére szerelik. Neutronokkal kutatják az olajat Az olaj- és gázkutatás neutron- alkalmazásos módszere a talajban lévő atomokra gyakorolt hatáson alapul. A neutronokat tartalmazó műszert mélyen leeresztik a talajba. A neutronok találkoznak a kőzetek atomjaival, s ott másodlagos gamma- sugárzást idéznek elő, amelyet különleges számoló gépekkel rögzítenek. A sugárzás adataiból pontosan meghatározhatják az olaj- és gázlelőhelyeket. még 2—3 ezer méter mélyen is. A neutronokat a jövőben nemcsak olaj, hanem más elemek kutatására is felhasználják. Miniatűr autó M. Jefimov szovhoz- lakatos érdekes teherautót készített a fiának. Motorja belefér a zsebbe: dugattyújának átmérője 34 milliméter. Á motor 0.75 lóerős. Az autó hossza 125 centiméter, szélessége 60 centiméter. A miniatűr, teherautónak 3 sebessége van, s óránkint 25 ki- l o iné te r t tud me gte nn i. A csapágyakon és az akkumulátoron kívül minden alkatrészt maga Jefimov készített. A lakatos idősebbik fia, Vitya már »kinőtt a kocsiból«, helyét a kormány mellett kis- öccse, a 3 éves Kosz- tyik készül elfoglalni. Rádióaktiv arannyal gyógyítják a rákot A leningrádi idegsebészeti intézet- aranyrészecskék *— különleges-' sajá- ben a koponyaagyi rák gyógyítására tosságuk következtében — nem ter- rádióaktiv aranyat használnak. Az jednek szét az agyban, így tehát a arany kolloid oldatát a koponyán- rádióaktiv izotópok csak a rákos szőke-resztül a rákos daganatba juttat- veteket rombolják és nem veszélyez- ják. Rendkívül érdekes, hogy az tetik az egészséges szerveket. Automata jegyszedő A leningrádi földalatti két állomásán a jegykezelőket automatikus forgókeresztek helyettesítik. A. pénztárnál ugyanis nem jegyeket, hanem érméket árulnak. Az utas az érmét bedobja a mozgólépcső előtt felszerelt automata perselyébe, amely megnyitja előtte az utat.. Az automaták működésének elve igen egyszerű. Az érme leesés sekor eltakar egy fénysugarat, amely a fotócellára irányul. Ha a fény- elem elsötétül, működésbe lép a forgókeresztet hajtó berendezés és az utas a peronra jut. Egy óra alatt mintegy 3.000 embert „kezel” az automata jegyszedő. Jómódú országot! llllliliiiilllililllittllillllliillli Mindaz, amit eddig elértünk — ncpi demokráciánk határállomásai. Nemrégiben, a gyárak államosításának tíz éves évfordulóján, amikor számba vet tűk sikereinket, nem kis büszkeséggel állapítottuk meg, hogy sokat gazdagodtunk. Megváltozott országunk arculata. Üj színfoltok: gyárak, üzemek, lakótelepek, városnegyedek és kész városok nőttek a pusztaságon; termővé tettük a terméketlen talajt? energiát termelünk ott, ahol a madár is félt megpihenni; életet vittünk oda, ahol addig puszta sivárság volt, mert megteremtettük az élet feltételeit. Épületek, gyárak, üzemek, traktorállomások, állami gazdaságok sorakoznak országunk új térképén, mert lankadatlanul, fáradhatatlanul építünk, építünk, építünk! Megváltoztunk, mert megváltoztatni igyekeztünk az urak, a l^ipita- listák Magyarországát. Átformáltak és átformálni igyekeztük: olyanná alakítjuk, hogy e hazában mindenütt gyökeret verjen és lombos fává terebélyesedjen a gazdagság és jólét! Országunk szerkezeti és társadalmi átformálódásában megváltozott mezőgazdaságunk, parasztságunk élete is. A földreform megszűntette, semmivé zúzta a nagybirtokokat és a föld azé lett — aki megműveli: egyedüli és jogos birtokosáé, a magyar dolgoz» parasztságé! Majd az első ötéves terv időszakában, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek — állami gazdaságok, tenriélőszövetkezeték, gépállomások — létrehozásával megnyílt a korszerű fejlesztés nagymértékű lehetősége. Az első termelőszövet kezetek, társulások rövid idő alatt szép termelési eredményeket értek el, hamarosan követői akadtak és a magyar mezőgazdaságban a térmélőszöveíkezeli mozgalom — a helyenként bekövetkezett hibák ellenére is — a mezőgazdasági termelés irányítója, a belterjes mezőgazdaság szervezője és úttörője lett. Mégis sokszor, ha munkánkról, eredményeinkről, anyagi jólétünkről vitázunk, elsiklunk egy csomó tény felett. Természetesnek, magától értetődőnek vesszük, hogy ez is van, az is van. Természetes is! Ám mindez nem kis erőfeszítésbe került és ennek mértékét csak akkor látja igazán az ember, ha elgondolkozik rajta, ha látó szemmel tekint végig az országon. Látó szemmel — ez a fontos! lermelőszövetkezeti gazdálkodás — belterjes mezőgazdaság Ma, amikor a jómódú ország megteremtésében ol/ sokat beszélünk a mezőgazdaság átalakításáról, mint a szocializmus építésében az egyik legfontosabb (s nem kis munkát igénylő) feladatról, nem árt visszapillantani a felszabadulás előtti időkre, és körülnézni egy kicsit a világban is. Már az úri Magyarország földbirtokosai belátták, hogy a korszerűt len, kezdetleges termelési módszerekkel nem képesek, versenyt tartani a fej; tettebb nyugati mezőgazdasággal és arra törekedtek, hogy (mindenekelőtt) talajművelő gépekkel lássák el gazdaságukat. De igen nagy gondot fordítottak, különösen a 30-as évek derekától a vegyszerek, műtrágyák alkalmazására is. Amikor pedig látták ezek hatását, mind gyorsabb ütemben tértek át gazdaságuk „bel- terjesítésére”. Természetesen kapitalista formák szerint. Kiutat keresvén a kapitalista nagyüzemek fojtogató versenyéből — úgynevezett ,Kert-Magyarországot” hirdettek. Ugyanezt az elvet vallotta nagyon sok polgári közgazdász is. Ám a „Kert-Magyarország” hirdetőinek alapjában hibás volt az álláspontjuk, azért is, mert a belterjesség vizsgálatakor eltekintettek a népgazdasági összefüggésektől. Bár törekvésük az akkori körülmények között némileg indokolt volt, a „Kert-Magyarország” gondolatának mai értelmezése fel sem merülhet, mivel nálunk meg van a parasztság felemelkedésének járható útja: a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Hasonlóképpen a nagyüzemek, a fejlett módszerekkel dolgozó gazdaságok alkotják a mezőgazdaság gerincét, a nyugati kapitalista világban is — azzal a különbséggel, hogy a mammut-gazdaságok nem felemelni, hanem tönkrezúzni, megsemmisíteni igyekeznek a kis gazdaságokat. S meg is semmisítik! Napjainkban az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban, Svédországban ezrével mennek tönkre, jutnak koldusbotra a kisgazdaságok tulajdonosai, ami érthető is, hiszen nem bírják a versenyt a nagyüzemekkel, jóval drágábban termelnek, mint azok. Hazánkban az MSZMP és a kormány gazdaságpolitikáját két alapvető célkitűzés egyidejű megvalósítása vezérli: 1. Kizsákmányolásmentes szocialista . társadalom felépítése. 2. A dolgozók életszínvonalának — a termelőerők folytonos fejlesztése útján történő — növelése, az anyagi és kulturális igények egyre jobb kielégítése. E célkitűzés megvalósításában egyik legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista, átalakítása. Elmondhatjuk, hogy iparunk, kereskedelmünk már szocialistává lett, ám a magyar mezőgazdaságnak még csuk egy kis része tartozik a szocialista szektorhoz. Mindaddig komoly nehézségbe ütközik a belterjes mezőgazdaság kialakítása, a termelőerők folytonos fejlesztése, és a termelés növelése, amíg megosztottság uralja a mezőgazdaságot, amíg a kisparaszti parcellákon nem képesek versenyt tartani a nagyüzemmel. Ez egyébként lehetetlen is. Amíg azonban a kapitalista államokban a nagyüzemek a kisparcellák megsemmisítésére, azok tulajdonosainak koldusbotra való juttatására törekednek, nálunk a fő cél a magyar parasztság egységes, nagy táborba való tömörítése. Amint a párt agrárpolitikájá nak tézisei hangsúlyozzák1 „a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jóléte i állandó növelésének.” Ma még a kisárutermelő jelleg uralkodik Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete még korántsem mondható kielégítőitek. Csakúgy, mint népgazdaságunk más területén, termelőszövetkezeti mozgalmunknak is nagy kárt okozott az ellenforradalom. A tagság verejtékes munkája órán összegyűjtött anyagi javak napok alatt cseréltek gazdát, nagy részét elprédálták és az újra alakuló csoportok egy része bizony igen nehéz körülmények között kezdte meg a munkát. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a megyénkben működő tiszabábolnai Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai a gazdasági év megkezdésekor a saját pénzüket adták össze, hogy vetőmagot vásároljanak és némileg pótolják a széthurcolt állatállományt. Mennyivel előbbre lennénk cs előbbre lenne ma sok termelőszövetkezet, ha nem következett volna be a pusztítás. Mégis — elmondhatjuk: a termelőszövetkezetek tagságát meg- edz'ette az ellenforradalom viharában való bátor kiállás és megyénk termelőszövetkezetei kevés kivételtől eltekintve, magasabb eredménnyel zártak, mint az elmúlt években. Azonban megyénkben és országunkban a mezőgazdaság nagyobbik része még kisparaszti jellegű, parcellás művelésű, amelyen a jelen körülmények között lehetetlen a belterjes gazdálkodás megvalósítású, következésképp a magasabb termelési eredmények elérése — kisebb befektetéssel. , Miben rejlik a belterjesseg lényegé?
