Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

?éntek, im. április 25. ESZAKMAGYARORSZAG 5 SS ÉV UTÁN szakszervezeti gyűlé\ a végi felé közeledett a Lenin Kohá szati Művek vegyészeti osztályán. A; elnöki asztalnál Jacsó elvtárs, a: osztály vezető mérnöke emelkedet szólásra: — Kedves elvtársaím és munka­társaim! Most pedig a gyűlés végez­tével az osztály egyik derék, becsü­letes munkában megöregedett dolgo­zójától kívánunk búcsút venni nyug­díjba menetele alkalmából. — Szavai ünnepélyesen csengtek és ez az ün­nepélyesség szétátadt a hallgatósá­gon. Az öreg ott ült az első sorban, a ráfigyelő szemek kereszttüzében. Hosszú, vékony ember. Galambősz haja világított. Munkában meggör- bedt válla előre hajlott, fejét lehaj­totta. Ölében nyugvó kezét nézte vizsgálódva, mintha azt akarná el­dönteni, vajon ezek az összekulcsolt, bütykös kezek dolgozhatnak-e még az életben. Az osztályvezető szavai tovább csengtek: — ötvenöt év múlt el azóta, hogy Szepesi János bácsi a gyár kapuján először belépett. Ö is azok közül az emberek közül val'ó, akiknek mindig a gyár adta és jelentette az életet. Már az apja is itt dolgozott. Olvasz­tár volt a martinban. Ö géplakatos lett. 1912-ben került a vegyészeti osztályhoz, mint próbavevő. Mindig becsülettel, emberséggel dolgozott. Tudta kötelességét, hovatartozását. Soha egy percre sem lett hűtlen a munkásosztályhoz, a szervezett dol­gozókhoz. Tanitgalia a fiatalokat, példát mutatott az utána jövőknek. Hányán cseperedtünk fel az ő keze alatt! Én is mint inasgyerek nála kezdtem, ő tanított meg arra, mit ér a kétkezi munka, még akkor is, ha ezt nem egyetemi végzettséggel, de be­csülettel, lelkiismerettel végezzük. Ötvenöt év, hány munkásnqp! Meny­nyi alkotó munka! Öröm és bánat. Egy egész történelem! Milyen napok és órák, együtt a gyárral és a gyár­ért! Az ő munkájának, bátor kiállá­sának és a hozzá hasonló egyszerű dolgozóknak az érdeme, hogy most már nyugodtabban és biztosabban építhetjük a munkás jövendőt. Fo­gadja érte köszönetünket. Éljen so­káig erőben, egészségben, békesség­ben! (~T ölcsattanó taps, hangos éljen- O' zések, majd átnyújtották az osztály-szép ajándékát. Mosolyok és könnyék. Jani bácsi felállt. Beszédet szeretne ö is mondani, valami köszö­netfélét, de csak annyit bír kimon­dani. — Mindig dolgoztam, igyekez­tem... köszönöm ezt a szép... jó •munkát továbbra is... igazán na­gyon ... még találkozunk... nem vagyok szónok... köszönöm, ked­ves gyerekek ... köszönöm... — Ott hajlongott az öreg meghatódva. Min­denki kezet akart szorítani vele. Kérdések záporoznak felé: — Emlékszik Jani bácsi, mekkora barackot nyomott a. fejemre tanuló koromban, ha nem dörzsöltem el jól NEM TUDJUK PONTOSAN hán; száz évvel ezelőtt vált szólásmondás­sá a «gyomot irtani kell« — monda- íocska, amelyet ma képletesen az élet, a munka számos területén al­kalmazunk. Az azonban bizonyos, hogy -«a falu népe alkalmazta elő­ször. Az ő ajkukról vált hagyomány- riyá. A gyom — különösen a kalá­szosok között élősködő — egyformán komoly gondot és komoly károkat okoz a kistermelő és nagyüzemi gaz­daságokban egyaránt, illetve: gondot okozott egészen a legutóbbi eszten­dőkig — máig. A kapósok gyomtala­nítása ma már a sorközi művelés folytán aránylag könnyen elvégez­hető. A kalászosok gyomtalanítása azonban gépi erővel nem végez­hető. Elegendő kézi munkaerő pedig sem a kisparaszti, sem a nagyüzemi gazdaságokban nem áll rendelkezésre. Ezért kutatnak, kísérleteznek már évtizedek óta, de különösen a leg­utóbbi években a mezőgazdasági tu­domány, az agrotechnika és biológia művelői, kutatói olyan segítőeszköz után, amely megoldja a mezőgazda­ság egyik igen nagy problémáját, a gyomirtást. Gépre itt gondolni sem lehetett, hiszen olyan gépet lehetet­len szerkeszteni, amely kiválogatja és elpusztítja a gvomot. a gép többet, ártana a veteménvnek, mint hasz­nálna. Ezért terelődött a figyelem — egyoldalúan — valamilyen vegysze­res megoldás felé. Olyan vegyszer felé, amely szelektáló hatású, tehát nem árt a kalászosnak, a kultúr­növénynek, de elpusztítja a gyomot. Végülis a tudományos kutatók fára­dozását ezúttal is siker koronázta. Az eredményt hozó kutatás abból a gondolatból, illetve ismeretből in­dult ki, hogy a legkárosabb gyomok (az acat. repce, repcsényretek, fo­lyóka) kétszikű növények, míg a ka­lászosok és több fűfajta csak egy­szikűek. Olyan vegyszert kellett te­hát létrehozni, amely akár mint mé­reg, akár mint másként ható anyag árt a kétszikű növényeknek, illetve gyomoknak, — de nem árt az illető kultúrnövénynek. Általában kétféle gyomírtószert használnak. Az egyik, mint méreg hat. a gyomra, a másik pedig igen erős hormonhatásánál fogva olyan gyors fejlődésnek indítja a gyomot, hogy az gyökereinek tartalék táp­anyagait is kénytelen néhány óra le­forgása alatt felhasználni. így azután a növény hamarosan összezsugorodik, elpusztul. Ilyen hormonhatású gyom­irtószer a nálunk gyártott és mind si­keresebben alkalmazott »Dikonirt« nevű vegyszer is. Számos egyéni gazda, termelőszö­vetkezet és állami gazdaság tapasz­talta már, hogy a DIKONIRT alkal­mazása következtében 2—3 mázsá­val magasabb volt a kalászosok ter­méshozama holdanként. Természete­sen akkor, ha a vegyszert megfelelő módon és időben, szakszerűen alkal­mazták. A GABONAFÉLÉK vegyszeres gyomirtását a bokrosodás teljében, — tehát leginkább április 20—május 20 közötti időszakban — kell elvé­gezni. A feltételek — és ezek döntő feltételek: szélcsendes, 16 Celsius foknál magasabb száraz idő. Alacso- nyobb hőmérséklet esetén a hatás csökken. Az eső pedig, mivel lemos­sa a növényre rápermetezett vegy­szert. még inkább csökkenti a sikert. Egy kataszteri hold kalászos leper- metezéséhez őszi kalászosoknál 1 ki­lótól—1.20 kilóig, tavasziaknál 0,80* kilogramm vegyszerre van szükség.. A permetezés egyszerű házi kis per­metezőgéppel is elvégezhető. A permetlé elkészítésének módja egyszerű. A vegyszert előbb kevés vízben feloldjuk, majd azt — egy holdhoz mért mennyiséget értve — 300—350 liter vízben elkeverjük. Ez a vízmennyiség egy kataszteri holdra elegendő. Ha mind a vegyszer, mind az idő­járási körülmények megfelelnek a követelményeknek, akkor a permete­zés után nyolc-tíz órával a gyom las­san sorvadásnak indul. Az acat le­velei ezüstszínű hátlapjukkal felfelé fordulnak, a vadreocén szárgörbülés és levélcsavarodás lép fel. Két-három nap múlva pedig a gyomok könnyen kihúzhatok és gyökerük már telje­sen korhadt. A DIKONIRT, illetve a gyomirtó vegyszerek csak kimondottan a tisz­tán vetett kalószosveteményeken al­kalmazhatók. Tehát lóherére, lucer­nára felülvetett kalászost permetezni nem szabad, mert a vegyszer a pil-* langósokra ártalmas, azokat elpusz­títja. A vegyszeres gyomirtás alkalma­zása éppen eredményessége miatt ma már egyre elterjedtebb, s bizonyos, hogy — ha a helyes alkalmazását mindenki elsajátítja — néhány év múlva nem lesz egyetlen olyan gazda, termelőszövetkezet, nagyüzemi gaz­daság, amely a magasabb termés­hozam érdekében ne alkalmazná. Szólni ke’l még az utóbbi években túlságosan elgyomosodott legelők gyomtalanításáról. A községi legelő­bizottságok egyre több gondot fordí­tanak erre, hiszen a tiszta legelő egyik igen fontos feltétele a szarvas­marhatenyésztésnek,... A DIKO­NIRT, illetve a nem mérgező hatású más gyomirtószerek a legelők gyom­talanítására is kiválóan alkalmasak. S a gyomtalanítást szakszerűen, tel-* jesen veszélymentesen, a lehető leg- kedvezményesebb áron elvégzi a Nö­vényvédő Állomás. (barcsa) Szerkesztői üzenetek- w » « Például gyermekünk hanyagul ta nul, hazudik, elcsavarog, visszafele sei, ideges, alaptalanul fél, vagy bi zony van ilyen — lop. De látunl olyan plakátot is, mely a fogyatékos gyermek problémájával foglalkozik És ezeknek a «plakátoknak az ak tualRáisát az a megdöbbentő ténj adja meg, — mint azt Dr. Schnei János idegorvos, a városunkban ren dezett. Idegorvosi Hét előadójátó megtudtuk —, hogy míg a fertőzi betegségek a testi higiénia és gyógy­szereink tökéletesedése következté­ben visszaszorulnak, addig nem csal a súlyos elme- és idegbetegek szárru mutat megdöbbentő emelkedést, de * szociál-abnormálisok, a nyugtalanok a rendbontók, a munkakerülők, as életuntak, öngyilkosok, züllöttek, de- struktorok, alkoholisták száma félel­metesen megnövekedett. Mi ennek az okozója? A KÉT VILÁGHÁBORÚ, a tobfc mint egy évtizede dúló ídegháború. Csoda-e, ha ebben a nyugtalan, vl haros korban született gyermekekkel baj van? Felfigyeltek erre a világ orvosai és tudósai, azért a geofizikai év után 1960-ban megrendezik az ideg- és elmebetegségek elleni har­cot. Mint sötét felhő árasztja el föl­dünket az elme- és idegbetegségeket okozó lelki baktérium — mondja a plakátok kigondolója és festője, Ta­más Lajos gyógypedagógiai tanár, festőművész. Elmondja még a tanár­festőművész, hogy Dr. Schnell ideg­orvos irányítása mellett már — 7 évi megszakítással — vagy két év­tizede küzd ezen a téren ötleteivel és ecseteivel. MISKOLC VAROS KULTURÁLIS VEZETŐI, így a TTIT, kezdeménye­ző lépést tett, amikor megrendezte az ideg- és ’elmeegészségügyi hetet és sok biztatást, erőt kaptunk a vá­ros közönségétől további harcunk­hoz. Ilyen lelkesedés kísérte az or­szág több nagy városában rendezett kiállításunkat is, sőt ez az anyag szerepelt nagy sikerrel az 1948. év­ben rendezett Dunavölgyi Gyermek­hét kiállításán és eljutott, Prágába is, ahol az igényes cseh közönségnek annyira megnyerte érdeklődését, hogy Csehország még két nagy városába hívtak meg bennünket. A kiállítás asztalán fekszik egy emlékkönyv. Eb­be írják a látogatók észrevételeiket. A biztató sorok mind azzal végződ­nek, hogy miért. nem sokszorosítják ezeket, hogy mind több szülő láthas­sa és tanulhasson belőle* Miért nem? Ha ezektől a lelkes kérdezőktől függne, akkor már régen nem lenne ez kérdés; Békekölcsön jeligére üzenjük. Sajnos, kölcsönt — mint levelében, is ívja, az OTP csak rendkívüli esetekben — születés, ha­láleset. házasság — ad. a kötvény össze­gének bizonyos százalékát. Megértjük ne­héz anyagi helyzetét, s úgy látjuk, hogy csakis egyetlen megoldás van, hogy elhe­lyezkedjék dolgozni. Ezúton mondunk köszönetét azoknak az alacskai szülőknek és a ßzülöl munka- közösség tagjainak, akik a tisztasági hó­nap keretéiben öt tantermet minden anya­gi támogatás nélkül kimeszeltek, s ragyo­gó tisztává tettek. Odaadó lelkes munká­juk követésre méltó, hiszen gyermekeink­ről. azok egészségéről van szó. Tanyi Gyula Mélyfúró Vállalat putnoki üzemvezetősége. A kért. lappéldányokat szerkesztőségünk nem tudja megküldeni,, mivel a hirlapterjesztéssel a posta foglal­kozik. Takács Ilona Rudahánya. Munkácsy u. 18. S7.. Csak azt tudjuk tanácsolni, hogy személyesen Jöjjön be Miskolcra, mi­vel menyasszonyt ruha kölcsönzéssel csak magánosok foglalkoznak. Bizonyára nem ütközik majd különösebb nehézségbe, hogy megfelelő ruhát találjon. Szűcs József és Barcs István Szerencs. A megyei Fűszer és Edcsségkcrcskedelmi Vállalat értesítése alapján április 18-án átutalták ledolgozott munkabérüket. re­méljük azóta már meg is kapták, s ügyük elintézést nyert. Pető János Mezőkövesd. Ügyét eldönte­ni csak a vállalat tudja, ha a vezetőség nem tud határozott választ adni, úgy for­dulj on a vállalat egyeztető bizottságához. Nagy Istvánná Miskolc. Megkaptuk le­velét. sajnos azonban nem tudunk sem­mit tenni az illető lakásügyével kapcso­latban. őszintén megírjuk, nem is értjük egészen tisztán a problémát, mint írja, ti­zennégyen laknak egy szobában. 6—7 nő. Nem írja azonban meg, hogy k.tk ezek, a családhoz tartoznak-e? Csak a tanács tud hathatós intézkedést hozni az ügyben. özv. Ragály Istvánnc, Abaujszántó. A megyei bírósági végrehajtó iroda értesí­tése alapján körülbelül 2—3 héten belül a pénzt meg fogja kapni. MilicZki Istvánnc Szerencs. Tanácsoljuk, hogy problémájával keresse fel a tanács illetékes osztályát, ahol választ kap ar­ra, miként járjon cl az ügyben. Huba István DVTK sakkszakosztály ve­zető. Beküldött cikkét későn kaptuk meg, ezért nem került leközlésrc. Kérjük, más­kor időben küldje be cikkét, hogy azt közölhessük. K. P. Hámor. Sürgetésünkre a III. ke­rületi tanács közölte szerkesztőségünkkel, hogy még március 19-én választ küldött a levélre, mely úgylátszik, elkerülte fi­gyelmünket. Válaszában közli a IJI. ke­rületi tanács, hogy a nyugdíj felemelésé­ben csak az SZTK dönthet, míg állandó segélyben a tanács részesíteni nem képes, csak esetleg időközönként tud bizonyos összeget, kiutalni részére. A hámori ta­nácski ren del Use# vezetője ígéretét tett- ar­ra, hogy amennyiben nyáron hajlandó parkőrséget vállalni, hogy pár hónapra alkalmazni fogják. „Tudni szeretném” jeligére. Mód és le­hetőség van adva. hogy unokatestvérek is összeházasodjanak, azonban engedély keil hozzá, melyet az illetékes tanács- anyakönyvi hivatala ad. Kérjük, keressék fel a tanácsot, ahol részletes és pontos választ kapnak problémáikra. K. J. Miskolc. Valószínűleg tévedett a kalauz, amikor Tanácsit ártértől a Sta­dionig 2 forintos jegyet váltatott., mivel az utóbbi időben a vitelcLijak ára semmi­lyen útvonalon nem emelkedett. A rekla­mált sportcikkel kapcsolatban igaza van. Vidékié!« figyelem ádióját visszautazásáig még aznap 6 hónapos garanciá­val megjavítja a Miskolci Vtflgr mosiparj Ktsz. II. sz. gyors-serr vice. Miskolc, Ady Endre u. 16. sz. A Béke-tér sarkán. Telefon: 15-658. a próbát? — furakodott közelébe az egyik, csoportvezető. — Nono — pillogott feléje hamis­ításán az öreg. — Csak nem attól kopaszodtál meg ennyire? Általános derültség lett. Valaki el­kiáltotta magát: — Mi lesz a tubával Jani bácsi? Az öreg rámeresztette szemét a kíváncsiskodóra. Kicsit rendreutasító volt a hangja. — A tubám?... Az szimfonikus tuba... Továbbra is fújni fogom. Vagy már mint zenészt is nyugdíjaz­ni akartok? Azt nem lehet. A zene a lelkem fele. Hetvenegy éves va­gyok, de még trombitálni tudok. Akarok is! A vasgyári szimfónikus zenekarban is ötvenöt éve szerepelek. Most jubiláltunk ott is. Szép ajándé­kot kaptam. Bartók-érmet, díszokle­velet. Bizony ám! Már nem tudnék a zenekar nélkül élni... A próbák, a szereplések, azok a szép zene-dara­bok. Ha zenélünk, mindenről elfeled­kezem, a küzdelmekről, a gondok­ról... — Tán nincs jő dolga Jani bácsi? Hát nem boldog? — De, hogyne, most az vagyok!... De volt nehéz is, a múlt rendszerben. Tizenkétóráztunk fillérekért. Nehéz volt az élet. De mindig olt volt a zene, az megvigasztalt. Hogy is mond­jam csak? A zene nekem jóbará­tom ... t Mint egy belső gondolatsort foly­tatta: — Azért mindig hittem a jóban. Váltam valamit. Tudtam, hogy jönni fog egy jobb jövendő. Mondtam a fiamnak is — a gyárban dolgozik ő is —, fiam tanulj, becsüld meg a munkádat, munkásosztályodat, dol­gozz becsülettel és higyjél! Mindig hinni kell! Az a fontos! Hinni kell a jövőt! Cloy beszélt az Öreg ötvenöt év után, amikor kilépett a tény­leges dolgozók sorából, hogy nyugoat, megérdemelt pihenését élvezze. Ür nem maradt utána. Helyébe lép egy másik munkásember. A sor felzár- kózik és továbbhalad a jövő felé. De útja csak akkor lesz eredményes, ha Szepesi Jani bácsitól tanul munkás- hűséget és fülébe csengnek az ő sza­vai: »dolgozz becsülettel és hidd a jövőt!«... N. ADORJÁN ARANKA A gyomirtás legbiztosabb módszere kutatók vezetője tartja »A Bükik- hegység barlangjai« címmel. Utána Láhner Olivér geológus,- barlang- kutató »A barlangok mélyén« cím­mel tart beszámolót kutatási élmé­nyeiről. izgalmas földalatti kaland­jairól. Az előadások szünetében ke­rül árusításra Kuchta Gyula miskolci barlangkutató “Ismerjük meg a bar­langokat« című, most megjelent könyve. A klubest külön érdekessége lesz, hogy az ott megvásárolt köny­veket a szerző dedikálja. A miskolci barlangkutatók repre­zentatív klubestjére minden tagtár­sat, földrajztanárt, geológust, bar­langkutatót és minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. .....................- - — A TTIT Borsod megyei szerveze­tének földrajz-geológiai szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság mis­kolci osztálya április 29-én (kedden) este 7 órai kezdettel nagyszabású barlangos-klubestet rendez az Értel­miségi Klubban (Miskolc, Széchenyi- : utca 16). A klubest célja a Bükik- hegység legszebb és legnevezetesebb barlangjainak ismertetése (szép veíí- tettképek és rajzok kíséretében), to­vábbá a Bükkben folyó barlangkuta­tás legújabb eredményeinek publiká­lása. E célkitűzéseiknek megfelelően a ' lubest keretében két előadást tar- t-nak. Az első előadást Borbély Sán­dor hidrológus, a miskolci barlang- r> .. nm A bükki barlangok mélyén GYERMEKEINK BOLDOGABB JÖVŐJÉÉRT harcoló plakátkiállítás nyílt meg vasárnap a TTIT Széche­nyi u. 16. sz. alatti klubhelyiség ter­meiben. A kiállítás anyaga szokat­lan, új. Szülőkhöz, pedagógusokhoz, orvosokhoz szól. Nemes törekvése, hogy általa bevilágítson a gyermek leikébe és így jobban megismervén gyermekünket, kevesebb fáradsággal, kevesebb bosszúsággal, de több si­kerrel nevelhessük. Sok olyan kérdésre ad feleletet a plakát tömör, világos, egyszerű és gyorsan felfogható nyelvén, mely előtt; nem csak a szülők, de gyakran a pedagógusok is tanácstalanul áll­nak. AAAAAAAAAAAAAAAaA A A A A AA A A * * A » - * * * * ­a mezőgazdaság belterjessége a szo­cializmus gazdasági alaptörvényé­nek van alárendelve, tervszerű fo­lyamatként megy végbe és végered­ményben a szocialista társadalmi viszonyokat erősiti. « Első feladat tehát a belterjes me­zőgazdaság kialakításában a kisáru- termelő jelleg megszüntetése. Ha­zánk mezőgazdaságának szerkezetét ma még túlnyomórészt a kisáruter- melés uralja, az ország szántóterü­letének mintegy 78 százalékán kis­paraszti művelés folyik, korszerűt­len kisüzemekben. A termelés szín­vonalának nagyarányú növelését, a költségek csökkentését tehát — me­zőgazdaságunk termelés technikájá­nak elmaradottsága mellett — ma még a kisüzemi jelleg is akadályoz­za. Mind tehát az előbbiek, mind pedig az, »hogy szocialista nagyüze­mei nik jó része is drágán és keve­sebbet termel, azt eredményezik, hogy termelvényeink a világpiacon általában versenvkéntelenok A Szovjetunió nálunk járt kor*| mányküldöttsége, élén Hruscsov elv-í társsal, elismerően nyilatkozott ar-| lói az útról, amelyen elindultunk és# járunk. A megtekintett terpielőszö-* vetkezetekben azt a tapasztalatot} szűrték le — cs ezt azóta már oda-5 haza is elmondották —. hogy a ma- z gyár mezőgazdaság előtt soha nemi látott fejlődés áll: a termelőszövetke-1 zeti nagyüzemi gazdálkodás megte-x rém lésével felzárkózhatunk előreha-t [adott iparunk, kereskedelmünk mögé2 és közös összefogással a rendelkező-X sünkre álló természetadta. lehetőséi gekkel. a tudomány és technika vív-{ mányainak felhasználásával jómódú.t gazdag Magyarországot teremthe-| tünk. | És teremtünk is! t Ónodvári Miklós# Belterjességet a marxizmus-lenin- Szmus klasszikusai, az egy terület- egységre (például egy kát. holdra) fordított élő- és holt-munka nagysá­gát értik. Az élő- és holt-munka rá­fordítások — alakjukat illetően — igen különfélék lehetnek (mezőgaz­dasági. munkáik ős eszközök, stb.), de tartalmilag mind a kapitalizmusban, mind a szocializmusban egyformák. A belterjesség technikai oldalát te­kintve, mindkét társadalmi rendben azonos, haladó jelenség, amely a ter­melés színvonalának emelkedésével együtt jár. Társadalmi oldalát te­kintve viszont gyökerében eltérő! A kapitalizmusban az élő- és holt­munka ráfordítások tőkebefektetés jellegűek. (Marx: „A kapitalista bel­terjesség azonos a területegységre jutó tőke-befektetéssel.”) Ezek a rá­fordítások végeredményben a kapi­talista gazdálkodás alapvető célját, a tőkésele profitigényének kielégíté­sét szolgálják... A szocializmusban A mai Magyarország és ezen belül 3 mezőgazdaság állapotát és jövőjét lezárandó véleményt nem lehet egy aránylag rövid cikk keretein belül elmondani. Ügy vélem azonban, a fenti néhány gondolatból is kiderül, nogy céljaink világosak és utunk egyenes. Lényegében azonosak a :öbbi. szocializmust építő országok célkitűzései is, tehát igen fontos az a tapasztalataik tanulmányozása cs felhasználása. Különösen értékesek számunkra a Szovjetunió tapasztala­tai, mert ezek a leggazdagabbak és mert a korszerű szocialista mezőgaz- iasági nagyüzemek megszervezésé­ben a Szovjetunió érte el a legna­gyobb eredménueket. Egyenes úton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom