Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

Kedd, 1S5S, április 22. ÉSZ AK M AG V AROR5Z At, 5 BECSÜLJÜK ÉS HASZNÁLJUK FEL HALADÓ HAGYOMÁNYAINKAT T ények bizonyítják, hogy a szo­cializmus betetőző je és meg­valósítója mindazon célkitűzéseknek, amelyeket a dolgozó tömegek évszá­zadokon át maguk elé tűztek, azo­kért harcot folytattak, áldozatokat hozlak. Hálásan és tisztelettel emlé­keznék a munkások és parasztok az elmúlt évszázadok haladó történel­mi, irodalmi, mozgalmi eseményei­re és az ősök példáját felhasználják ma is. Megyénk igen gazdag haladó ha­gyományokban, s az lenne jó, ha a patriarkális értékek ismeretén túl közismertté válna Ónod, Sárospatak, Szerencs, Monok, Tokaj, Széphalom stb. jelentősége, ha annak történel­mi légköre az ódon falak alól szétte- 7 ebélyesedne megyénk minden köz­ségében és hatna, segítene, ösztönöz­ne, mozgósítana a ma feladatainak jó megoldásához. E cikk keretében segíteni szeret­nénk dolgozó társainknak helyesen értékelni hagyományainkat és azt, hogy hogyan tanuljunk belőlük. Ha­gyományainkkal kettős értelemben is foglalkozunk. Szervezeti, formai szempontból a munkásmozgalom harcos és művészegyütteseinek ha­gyományai nyújtanak számunkra ér­tékes elemeket. Nem vehetjük át tel­jes egészében a szervezeti formákat, mert ma már a dolgozóknak nem a burzsoá állam ellenére, az »-állam háta meqett« kell megszervezniök •művelődési lehetőségeiket, hanem €■ népi demokratikus állam teljes erkölcsi, politikai, szervezési és anyagi támogatását élvezzük. Ezért ma mások a szervezeti formák, például a művészeti együt­tesek nem a dolgozók adakozásá­ból tartják fenn magukat, hanem túlnyomórészt állami, társadalmi hozzájárulásból: nem kénytelenek zártkörű egyesületeket létrehozni, mert a tömegszervezetekben és mű­velődési otthonokban . széleskörű nyilvános tevékenységre van lehető­ségük. JVA it tanuljunk hát a forradalmi munkás-kulturális hagyomá­nyokból? Tanuljuk meg azt, hogy a kulturális munkát mindig a politi­kai harcok szolgálatába állították: nem korlátozták munkájukat egyetlen művészeti ágra, például az irodalom haladó forradalmi alkotásait, a képzőművészek értékeit ismerték és terjesztették a kórusok is, mert úgy érezték, hogy saját speciális művé­szeti águk mellett felelősek az egész osztályharcos és haladó kultúra sor­sáért is; a művészeti együttesben folyt az általános és a szakmai művelődés, a közös tanulás. Az együttes tagjai családjaikkal együtt elvtársi, baráti társaságokat alkottak, együtt szóra­koztak, sportoltak, közösen vállallak áldozatokat: együttesen segítették az új, a fiatal tagok nevelését, a szilárd fegyelem kialakítását, résztvettek egymás örömében, bajában. Tartalmi szempontból a művészet és irodalom nemzeti és népi hagyo­mányokkal, ‘új, szocialista kultú­ránkkal való kapcsolatát kell meg­vizsgálnunk. Ez sokkal bonyolultabb, mint az előző kérdés. A szocialista kultúra örökségének tekinti mindazt az értéket, amit az 27 millió forint a takarékbetét Borsodban Borsod megyében az új évben jelentősen emelkedett a takarék- betétállomány. Az Országos Takarékpénztár megyei betétgyüj tőhe­lyein és a postahivataloknál április 20-ig csaknem 27 millió forintot he­lyeztek el. Ez az összeg a tavalyi negyedik negyedév betétállományánál keréken 17 millió forinttal több. Nyereségrészesedésből a borsodi dolgozók három és félmillió fo­rintot tettek takarékba.---------------------—ooo---------------------— H ibrid kukoricavetőmag termesztés a Klementinái Állami Gazdaságban ’A szakemberek arra esküsznek, hogy a jövő kukoricája a hibrid- kukorica. Lényegesen magasabb terméseredménnyel kecsegtet, mint a jelenleg termelt fajták bárme­lyike. Magyarországon eddig nem terjedt el a termesztése. Most pó­tolni igyekszünk a lemaradást. Or­szágos viszonylatban a távolabbi célunk az, hogy kiszorítsuk az euró­pai piacról az amerikai hibrid ku­koricavetőmagot. Az idei gazdasági évben megyénkben több állami gazdaság, termelőszövetkezet kötött szerződést hibrid kukoricavetőmag­termesztésre, összesen 1415 holdon. Mindennek a Klementinái Állami Gazdaságban lesz a központ ja, ahol a Hevesmegyei Építőipari Vállalat már hozzáfogott és még ősz előtt befejezi a kikészítő-üzem építését. A hibrid kukorica-vetőmag ter­mesztésének megindítására, a kiké- szítő-üzemre mintegy 10 millió fo­rintot fordít az állam. Ez a beruhá­zás azonban hamarosan és sokszo­rosan megtérül az országnak, hisz így keresett exportcikket tudunk kínálni a világpiacon. A tízmillió forintból ebben az évben ötmillió nyolcszázezret használnak fel, míg a többire a következő években ke­rül sor. Maga a kikészítőüzem építkezése 2 millió 700 ezer forintba kerül. Ebből egy 120 vagon befogadóké­pességű raktár épül, két 10—10 va- gonos kukoricagóré, szárító, siló, mérlegház és üzemanyagraktár. A szükséges gépi berendezést előre­láthatólag importálnunk kell. Taos György építésvezető szerint szep­tember 15-re a tervezett 75 száza­lékban elkészül az építkezés és az őszi betakarításkor már szállíthat­ják a hibrid kukorica-vetőmagot a szerződő felek. emberiség történelme során alkotott. A világ nagy haladó zenemüvei, drá­mái, versei, képzőművészeti alkotá­sai, saját nemzeti zenénk, irodal­munk, művészetünk haladó alkotá­sai szerves részét képezik művészeti életünknek. A nehézség annak meg­értésében van, hogy nem minden haladó, ami hagyomány és még a haladó hagyományok között is kü­lönbséget teszünk aszerint, hogy a tömegmozgalomban való terjesztése milyen mértékben szükséges. aPéldá­ul a homéroszi eposzok ismertetése, megismerése helyes és szükséges, de nem szoríthatjuk kedvükért háttér­be a forradalmi lírát és a szocializ­mus építésére lelkesítő új müveket. J-Jaíffdó Tiépi hagyományaink is 1 1 szerves részei új kultúránk­nak, népdalaink, néptáncaink, díszí­tőművészetünk híven tükrözi a nép múltbeli életét, keserveit, lázadozá- sát. Népművészet nélkül nem alakul­hat igazi nemzeti kultúra, a népmű­vészet szeretete növeli a hazafias ér­zést. A haladó népi alkotásokat te­hát szintén meg kell ismernünk, meg kell másokkal szerettetnünk és fel kell őket használni a mai étet kife­jezésére. Ebben az a nehéz, hogy a névművészet — elsősorban a paraszti művészet — olyan életmódhoz, tár­sadalomhoz kapcsolódik, amelyet túlhaladtunk, amelyből a parasztság is egyszer kilábol. A mindennapi élet szépítéséhez azonban fel kell használnunk azokat az elemeket, amelyek adva vannak: nem elég, hogy a hivatásos alkotó­művészek a népművészet formanyel­vét, művészi kifejezési módját használják fel, szükség van arra is, hogy a tömeges alkotótevékenység­ben is érvényesüljön, új életet nyer­jen a. népművészet. A rigmusolást például a mai élet megnyilvánulá­saira alkalmazzuk, a hímzések a mű­velődési otthon függönyeit díszítik, de érvényre juthatnak a pulóverek kötési mintáiban, a modern ruhák díszítésében is. Új népdalok szület­nek új életünk ábrázolására. Az új művészet új tartalmat fejez ki, formái is szükségszerűen változ­nak a régihez képest. Ez egészséges folyamat, amit a népművelés irá­nyítóinak elő kell segíteniök, de amit nem szabad türelmetlenül siet­tetni. Megyénkben nagyon sokan foglal­koznak a háladó hagyományok gyűj­tésével, feldolgozásával. Több feldol­gozott anyag már napvilágot is .lá­tott. Ez helyes és jó. E munka szer­vezetté tétele és centrális irányítása, érdekében egy munkaközösség ala­kult a megyei művelődésügyi osztá­lyon, amely minden érdeklődőnek, munkája elősegítése érdekében se­gítséget nyújt. pTzúííaZ szeretnék egy követés­■— re méltó példát megemlíteni. Baranya megyében a községi taná­csok azon községek bejáratánál, amelyben a múlt haladó értéke ta­lálható, egy táblát állítottak fel, amelyen röviden ismertetik annak, a nevezetességnek jelentőségét, lénye­gét. Milyen jó lenne, ha. a mi köz­ségi tanácsaink is követnék ezt, a példát ... SZEBENI GYŐZŐ Kiemelkedő munkateljesítmények, koszorúzás, központi ünnepség Diósgyőrött Lenin születésének évfordulóján A diósgyőfi Lenin Kohászati Mü­vek dolgozói a gyár nagy névadója V. I. Lenin születési évfordulójának napját kiemelkedő munkatelj esi tmé- nyekkel köszöntötték. A Béke-kohó olvasztárai szombattól hétfőre virra­dóéin terven felül száz tonnánál több nyers vasat adtak a martinászoknak. A középsori hengerészek csaknem másfélszáz tonna bányatámacélt hengereltek előírásukon felül. A durvahengerde blokksori hengerészei pedig az egyik legszebb teljesítményt érték el a vasárnapról hétfőig tartó műszakon: a szokásos négyszázzal szemben 424 öntecset hengereltek. A munkasikereken felül más mó­don is megemlékeztek a világ dolgo­zóinak nagy tanítója születési évfor­dulójáról. A diósgyőri kohászat mel­lett lévő Lenin-szobrot a diósgyőri gyárak dolgozóinak népes küldött­sége kereste fel. A magyar és szov­jet himnusz hangjai után Káli Lajos, a Lenin Kohászati Művek igazgató- helyettese ünnepi szavakkal emlé­kezett az évfordulóról, majd a gyá­rak, vállalatok, a tanács képviselői helyezték el a szobai* talapzatára az emlékezés koszorúit. A kohászat üzemeiben röpgyülése­ken ismertették Lenin munkásságát, életművét, történelmi jelentőségét. Hétfőn este pedig a diósgyőrvasgyári művelődési házban az MSZMP vá­rosi és a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottságának rende­zésében központi ünnepséget tartot­tak. amelyen Koval Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet a párt, ta­nács, tömegszervezetek,. a miskolci és diósgyőri gyárak, üzemek, válla­latok, intézmények többszáz főnyi résztvevője előtt. Az ünnepi beszéd után az Uljanov- család című szovjet filmet vetítették le.-------------------------ooü ■■■■■— ■ ■■ —---------­N agyszabású műemlék* és természetvédelmi, valamint idegentorgaimi ankétot rendeznek Borsodban A Hazafias Népfront Borsod me­gyei bizottsága május végén, június elején három jelentős és igen érde­kes ankétot rendez, amelyek elő­készítésében több mint 300 értelmi­ségi dolgozó vesz részt. A megye műemlékvédelmének kérdéseit — a művelődési miniszté­rium megbízói tarnak jelenlétében — Szerencsen és Edelényben vitatják meg. Az értekezleten műemlékvédel­mi bizottságot választanak, amely sürgősségi sorrendben határozza meg: hol szükségesek a helyreállí­tási és állagmegóvási munkák, s a műemlék épületeket milyen célokra lehet felhasználni. A tomanádaskai parkban tartják meg a természetvédelmi ankétot. Erre az értekezletre azért van szük­ség, mert a természetvédelmi tanács eddig a fontosabb területeket mel­lőzve jelentéktelen vidékeket nyilvá­nítottak védetté. A megbeszélésen a népfrontbizottság — többek között — javasolja, hogy Tornanádaskán a 12 holdas Hadiik-parkot — ahol a mani- mutfenyőtől a libanoni cédrusig — több mint száz különféle fa található: nyilvánítsák védett területté. A megye idegenforgalmi feladatait Jósvaíőn tárgyalják meg. Ennek cél­ja, hogy a vadregényes Bükkiben és zempléni hegyeikben több turista­szállást létesítsenek, s a legfontosabb cs leglátogatottabb idegenforgalmi helyek — mini például az Aggteleki Cseppkőbarlang — kezelését pedig az IBUSZ helyett a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal lássa el. A három ankét iránt, már megye- szerte nagy az érdeklődés.--------------------------ooo-------------------------­1 1 rudabányai vasérc fokozottabb felhasználásával több mint félmillió torintot takarítottak meg Diósgyőrött A diósgyőri nagyoilva&ztóműben a kidolgozott műszaki intézkedési terv szerint az idén több mint tizenegy­millió forint megtakarítást akarnak elérni. Ezzel kívánják a nyersvas önköltségénél eddig elért eredmé­nyeiket fokozni és megteremteni cz- évben is a nyereségrészesedés fel­tételeit. Az intézkedési terv egyik sarkalatos pontja az importanyagok lehetőség szerinti csökkentése s ezen belül az olcsóbb rudabányai vasérc felhasználásának fokozása. A diósgyőri kohászok az első ne­gyedév gyorsmérlegének adatai alap­ján jelentős eredménnyel dicseked­hetnek. Az új év első három hónap­jában egy tonna nyersvas előállítá­sához 640 kilogramm rudabányai vasércet használtak. Ez a mennyiség negyedévi átlagnál is. így körülbelül tízezer tonna külföldi vasérc behoza­tala vált szükségtelenné. Ezzel több mint félmillió forintot takarítottak meg. A diósgyőri kohászikolleklíva ered­ménye annál értékesebb, mert az ol­csóbb, de a külföldinél kisebb érc­tartalmú hazai vasérc nagyobbarányú felhasználásával nem romlott a nyersvas minősége. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA. (A 188 méteres hullámhosszon. 1591 ke) 18 órakor: Hírek megyénkből. 18.08: Szív küldi szívnek szívesen. 18.28: Takarékossági számla. , ...................... .........0.7 ~ ~ *■*'*-» k ívántnál, de jóval, mintegy 30 kilo- grammal magasabb a tavalyi legjobb 18.38: Levelekre válaszolunk. 18.42: A tánczene kedvelőinek. 18.52: Mezőgazdasági híradó. INIEM VÁGYUNK ANGYALOK ( ÚJ MAGYAR VÍGJÁTÉK BEMÉTAlO JA A KAMARASZÍNHÁZBAN ) FEHÉR KLARA vígjátéka már megkezdte sikeres pályafutását a Madách Színházban, mielőtt Miskol­con bemutatták. Bírálói örömmel üdvözölték a magyar színműin > hosszabb megrekedése, bizonytalan tapogatózása után az üde, életszagú új magyar darabot. Több méltató.!a mindemellett szükségét érezte, hogy párhuzamot vonjon, az újságíró Fehér Klára és a vígjátékíró Fehér Klára között. Amennyiben a párhuzamnak az a hangsúlya, hogy a tömegek kö­zött mozgó, mindenfajta embert és emberi problémát jól ismerő újság­írónak élesebb a szeme, fejlettebb az érzéke a mai témák meglátásához, mint az elefántcsont toronyba húzódó, szűk körben mozgó drámaírónak, rendjén van. De ha a párhuzamnak az a rejtett értelme, hogy kisebbítse a vígjáték dramaturgiai értékeit, az ilyen tendenciának élesen ellentmond a »Nem vagyunk angyalok«. Igaztalan és helytelen az ilyen le­értékelő célozgatás egyrészt azért, mert a »riporteri éleslátásban« a szerzővel sokan vetélkednek, de egy épkézláb darab megírásáig annál ke­vesebben jutnak el; másrészt, mert sok nagy drámaíró ugyancsak újság­író is volt, mégsem célozgatunk arra. hop- darabja valamiféle színpadra átüi ett színes riport, végül pedig azért, mert Fehér Klára vígjátéka, akármcrről nézzük, kiforrott szín­padi mű. Erre vall a bonyodalom hatásos szerkezeti felépítése, a sze­replők életigaz jellemzése, a cselek­mény pillanatról pillanatra rebbenő fejlesztése, érdeklődést fokozó fordu­latai, a sistergő hatású párbeszédek, jelenetek, helyzetképek megfogalma­zása. A DARAB CÍMÉNEK értelme a tartalomból így hámozodik ki; nem vagyunk még eléggé emberek, közös­ségi érzéssel átitatott emberek, akik a társadalmunk újjáformálódásával az egyetemes jólét megteremtésével járó kisebb-nagyobb zökkenőket — akárcsak egy család keretein belül is — a magunk erejéből, a kölcsönös megbecsülés, szeretet és áldozatkész­ség erejével, önző egyéni igényeink korlátozásával át tudnánk hidalni. Mindennapi eset, hogy a fiatal, ke­reső szülők a felelősséget gyerme­keik neveléséért és a háztartás gond­jait mindenestől az olyan aranyszívű nagymamákra hárítják, mint özv. Szili Mártáimé, aki történetesen még kitűnő pedagógus is. Válóperes bíró ve je és mémökmo leánya meg­csókolhatná a lábanyomát is a drága fiatal nagymamának, aki lemond nyugodt, gondtalan életéről, minden egyéni életöröm-igényéről, vállal minden munkát, áldozatot, csak gyer­mekeit, unokáit boldognak lássa. Ehelyett a fiatal szülők, akik önző egyéni érdekeikből szórakozási igé­ny eile bői jottányit sem engednek, nyers bánásmóddal, hálátlansággal és megaláztatással fizetnek neki. Valósággal kiszekirozzák a házból, ahová ők csalták át nyugodt, ottho­nából. amelyet ráadásul ki is fosztot­tak. Eddig jut a cselekmény a második felvonás végén, hogy a harmadikban beigazolódjék: az önzés, a hálátlan­ság, az egymás- iránti türelmetlenség megbosszulja magát, A szülők már egymással marakodnak, válni készül­nek. Eltávolodik tőlük kisfiúk is, aki titokban a kifosztott otthonába visszatért nagymamához jár, mert ott találja meg a nélkülözött szeretet melegét. Itt bontakozik ki az a tanul­ság, hogy a gyermeki lelket isimerő türelmes nevelés meghozza, gyümöl­csét, a szülők nemtörődömsége pedig visszaüt a szülőkre. Szilinére vár az a feladat, hogy a már-már széteső család szénáját rendbehozza. És ő sok keserű csalódása ellenére vállal­ja ezt a feladatot, mert nemcsak szülő és nagymama, hanem nevelő is. A SZERZŐ IS Sziliné rokonszen­ves emberi magatartásán keresztül tolmácsolja a maga nevelő szándé­kait. Próbáljatok csak tizedannyit engedni önző, egyéni igényeitekből, mint ez a fiatal nagymama és a kö­zös áldozatkészséggel, a kölcsönös szeretet melegével Intsétek át a csa­ládi otthont. Meglátjátok, mindjárt nem lesz olyan szűk az a lakás, nem lesz olyan nehéz a gyermekek neve­lése, a háztartás gondja. Addig azon­ban férjnek és feleségnek, unokának és nagymamának, még a bölcsőben ringó Lacikáknak is megoldatlan marad a maguk kis — vagy nagy! — egyéni problémájuk. A vígjáték egyik sajátos jellemzője egyébként, hogy ahány szereplő, annyi eleven mai probléma, és ezek szövevényé­ből bontakozik ki a mondanivaló egész problematikája, — beleszámít­va a kedves társbérlőjétől nehezen megváló Petényiné és a disszidált feleségétől elvált Joó Ferenc geoló­gus gondjait. A miskolci bemutató érzésünk sze­rint mindent felszínre hozott, ami ebben a mai embereknek mai dol­gokról szóló, derűsen tálalt vígjáték­ban érték. Horvai István avatott rendezése nyomán minden szerep élő és ható, hús-vér jellemalakként elevenedik meg és az együttes játé­kából a szöveg egyetlen szavának súlya, színe, íze nem sikkad el. KOVÁTS TERUS, az aranyszívű nagymama. Sziliné megszólaltató ja halk hősiességével szívünkbe lopja magát. Milyen igazi nagyanya és nevelő, amikor kamaszodó, elhanya­golt unokájában türelmesen fejleszti a jóra való hajlamokat, és milyen boldog, amikor a szertelenkedő gye­rek ragaszkodásával és bizalmával hálálja ezt meg! Milyen megható, amikor volt társbérlője egy évi vi­szontlátás után faggatja, boldog-e, és ő sajgó szívvel mindig kitérő vá­laszt ad. Milyen igazi anya, amikor boldogan látja, hogy válni készülő lánya és férje megint összemelege­dik! Szerepe mondanivalójával kitűnően összehangolt jellemrajznak érezzük György László vő-fi-guráját. Kicsit erőszakos, indulatos és önző férfi- típus, akiben olykor felülkerekednek jótulajdonságai. Kitűnő az a jelenete, amikor kisfia intőitől megbokrosodva amolyan nyers erőszakkal próbálja az éjszakai álmából felvert Gyuri nevelését »kézbevenni«. Különben pedig György László egész játékával egyik legjobb alakítását könyvelheti el. Érdekes mai fiatalasszony-karak­téi- Vargha Irén Verája, aki mérnöki karrierjének, anyai, háziasszonyi gondjainak és férje komiszkodásának ütközőjében vergődve válni akar, pedig ő lenne a legboldogtalanabb, ha kenyértörésre kerülne a sor. Je­lentősége kiemeli Gyuri, az unoka szerepét, mivel az ő egyéni problé­mája legalább olyan súlyos, mint a felnőtteké. Bámulatos, hogy a kis Dénes Zsolt milyen tehetségesen, értelmesen és hamisítatlan gyermeki bájjal jeleníti meg a szerep minden mozzanatát. Gyarmathy Anikó Peté- nyinéje az az ideális társbérlő, akiről azt szokták mondani: ilyen csak a mesékben van. Kedves, dkos, meleg­szívű pesti asszony, akit Gyarmathy Anikó vonzó egyszerűséggel formál hitelessé. Farkas Endre Joó Ference, nevében viseli jellemrajzát. Kedves, jó ember, régimódi gavallér, de jó­szándékán kívül nem jut áktiv sze­rep számára. Hacsak a meg nem írt negyedik felvonásban nem ... A DÍSZLETEK felemás megoldá­sát nem tartjuk szerencsésnek. Az alul reális, felül jelképes díszletfalak és a külső háttér öröksötétsége za­varó körülmény. Az »újítás igénye« ezesetben inkább kicsinyes takaró4 kcskodást leplez. Az ízesen fűszerezett vígjátéknál# és az egészében lei tű nő előadásnak nagy közönségvisszhangja biztos záloga Miskolcon is a tartós siker­nek. Sokat vitatkoznak a darabról, mondanivalójáról, ami azt bizonyítja, hogy Fehér Klára az eleven életre tapint. Hajdú Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom