Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1938. február 11. Fénykép ^igándról Meglepetések áruháza... A mislcolci Állami Áruházba, akkor is érdemes ellátogatni, ha a vásárláshoz csak a szándék van meg, a szükséges pénz még nem lapul a zsebünkben, csak éppen tájékozódni akarunk. Az áruházban mindig akad valami kedves meglepetés a vásárló számára. Most a fehér hetek alkalmából kétszerannyi ember áll a pultok el&tt. A csomagolóban kedves meglepetés éri a 200 forinton felül fehérnemű vásznat vásárló asszonyokat,mert a vásárolt áruhoz egy Mdpíd '"mosóport is hozzácsoinágól- nak. Természetesen ezért nem kell fizetni. Ez az áruház ajándéka. Talán ez a „figyelmesség” is hozzájárult ahhoz, hogy az első héten 300.000 forint értékű fehér árut adtak el. Az Állami Áruház vezetősége máris újabb meglepetést készít a vásárlók számára. Néhány nap múlva, február 18-án minden eddigit felülmúló kozmetikai kiállítást rendeznek. Operett-farsang lesz február 19-én, szerdán este a miskolci Béke-moziban, ahol a Filharmónia meghívására — Németh Marika, Zentai Anna. Rátonyi Róbert. Bordy Bella, Puskás Sándor, Darvas Marika. Farkas József és Stúdió-együttes a legkedveltebb operettrészleteket mutatja be. 1961-bcn megkezdik Európa egyik legnagyobb rézbányájának kiaknázását A majdaneki bányában még 1949-ben megkezdődött előkészítő munkálatok befejeződtek. E munkálatok során megállapították, hogy a bánya rézérc-kincse csaknem ?U) mii Ló tonna, ami feldolgozva 1," millió tonna tiszta rezet ad majd. Eddig 17 800 méter hosszú tárnát, illetve földalatti folyosói építettek és 1* összesen 9000 méter n >Myfúrást végeztek. A rézére kiaknázását 1961- ben kezdik meg, mert addig még több mint 5 millió köbméter földet kell külszíni fejtéssel eltávolítani. A majdaneki rézbánya Európa egyik legnagyobb rézbányája lesz és napi termelését mintegy 25 000 tonna rézre becsülik. Szerdán megkezdődik a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizettságáuak ötöse A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottságának ülése szerdán délelőtt tíz órakor kezdődik a parlament Vadásztermében. A tanácskozás február 15-ig tart, s az ülések általában délelőtt kilenc óra és hat óra között lesznek. Az elmúlt napokban az ülés résztvevőinek újabb csoportja érkezett Magyarországra. A végrehajtó bizottság ülésén három napirendi pontot tárgyalnak meg:--------------------------ooo 1. A DÍVSZ legutóbbi — IV. kongresszusa határozatainak végrehajtása és az 1958. évi munkaterv. 2. A világszövetség részvétele a VII. fesztivál előkészületeiben. 3. A DÍVSZ kapcsolatai az ázsiai és az afrikai országok ifjúságával Az ülésen az említetteken kívül még számos nagyfontosságú, a világ haladó ifjúságát közelről érintő kérdést vitatnak meg. (MTI) Az új fejtések napvilágra hozták egy csaknem 80 éves miskolci bánya korabeli bányaművelési emlékeit Miskolc környékén a diósgyőri vasgyárak szénellátásának biztosítására 1886-ban kezdték meg Ba- rossakna feltárásával a rendszeres bányászkodást. Ezt megelőzően azonban már fejtettek szenet ezen a vidéken. A legkorábbi bányatérképeken sem szereplő úgynevezett Berta-tárót még az 1880-as években is művelték, majd a baross- aknai táró kihajtásával felhagjdák.' Most a linkéi tárói szénmezők feltárása során a régi Berta-tárói művelések fölé jutottak, s a vágatok előrehajlásával több helyen haróntolták a régi, csaknem nyolc évtizedes vágatokat. A régi bánya Vágatai igen érdekes adatokat ismertetett meg a korabeli bányászkodásra vonatkozóan. Így megállapították, hogy csak kevés sikló mentén lévő szenet fejtettek, hogy a víztől mentesítsék magukat. Több helyen biztosítás nélkül hagyták a vágatokat, a szelvényt viszont gondos munkával, tárószerüen kifaragták. A régen kihajtott, de most újra feltárt vágatokban találtak egészen elrozsdasodott, 7 kilogrammosnak megfelelő bányasint is. Máshol viszont a vágat közepére fektetve tölgyfapallót, ami arra enged következtetni, hogy ugyanakkor még furikokkal is szállítottak felszínre szenet. Érdekes az alkalmazott fejtési módszer is. A‘ nyilamok mentén vékony csíkokban szedték ki a szenet, 3—5 méter vastag biztonsági pilléreket hagyva hátra, amiből 2 métert visszaszedtek. A három méteres pillérekben igen sok szén maradt benn, ami gazdaságtalanná tette az akkori bányászkodást. Ezeket a pilléreket most sem gazdaságos már lefejteni a terület összeturkált volta miatt. Az egyik legrégibb borsodi akna egykori bányaművelési adatait és érdekes dokumentumait a perecesi bányaüzem műszaki vezetői feltérképezték és leírták, s ezt a dokumentumot megküldik a soproni bányászati múzeumnak. SZOMBAT ESTE. A színházból tódulnak kifelé az emberek. Meny- • nyi csillogó, elégedett \ szem! Színház... Hirtelen egy kép jelenik meg előttem. Egy történet bontakozik ki szemem előtt. Huszonöt éve történt... > :*i: Balog Jancsi hozta a hirt az alvégből. Mezítláb trappolta végig a falut. Karját a levegőbe lengetve, hadonászott. Néha színehagyott. szalmakalapját is lekapta kopaszranyírt fejéről, s ázt is feldobálta a levegőbe. Még arca szeplöi is belepirultak, amikor kiabálta: — Meggyüttek a színészek!... Meggyüttek a ■színészek!... Rövidesen mások is, én is futottunk Jancsival együtt. Arcunkon öröm, büszkeség sugárzott. Hát hogyne, amikor mi adhattuk hírül elsőnek: — Meggyüttek a színészek!... Bekiabáltunk minden portára, aztán rohantunk tovább, hírül adni mindenkinek a nagy eseményt. Rövidesen megjelent Varga Béla bácsi, a kisbíró is. Méltóságteljesen, tempósan lépkedett. Hasán dob, kezében ütő. Fejét magasan tartotta. Megállt. Körülnézett, s dobolni kezdett. Szakszerűen, mintha szertartást végezne. Nem is találhat abba senki semmi hibát. Igaz, már az apja is mestere volt a dobnak, nem volt párja, de még hozzá fogható sem a környéken. Közben gyűlt a nép. A fiatalabbja a kisbiró körül gyülekezett, az idősebbek a kapuba álltak ki. Az öreg Demeter bácsi széket is hozott magával. Hiába, elfáradtak már vén csontjai! Az asszonyok csak úgy, kötényben szaladtak elő a dobszóra a főzőkanál mellől, vagy a jószágetetést hagyva félbe. A kisbiró szétnézett. Úgy találta, hogy a hallgatók száma elegendő. Mert ennek is ismerte ő a fortélyát. Addig nem szabad elkezdeni a szövegmondást, amíg csők iit-ott van egy-egy hallgató. Addig a. dobot kell verni. Amikor már minden szamba-vehető ember kint van, csak akkor szabad hozzákezdeni. A kisbíró tehát még egy utolsót ütött dobjára, megpödörte bajuszát, megköszörülte torkát, s rázendítette: — Közhírré tétetik, hogy a faluba érkezett tKdnészek este 8 órai kezdettel előadást tartanak iskolában. A belépődíj 10 fillér, vagy 2 tojás, gyerekeknek 1 tojás. A TOJÁS Befejező aktusként ráütött még néhányat dobjára, majd lassan, komótosan tovalépkedett. Az összegyűltek hada megbolygatott méhkashoz lett hasonló. Tanakodtak, beszélgettek. — Színészek?... No, ezt megnézzük!... Te is eljössz? ... A hangfoszlányokon kívül nemigen hallottam a zsivajból mást. De nem is igen hallhattam, mert a dobolás után ugyancsak iszkoltam hazafelé. Lihegtem a futástól, amikor berontottam. — Édesanyám, meggyüttek a színészek! Anyám mosott. A nagy fateknőben gőzölgőit a viz. Fáradtan dörzsölte a ruhadarabokat. — Édesanyám — mondtam újra—,itt vannak a színészek. 8 órakor lesz az előadás. Balog Jancsi is megy, meg Varga Feri is. Meg Novák Jóska... — Édes kisfiam — szólt az anyám —, nincs nekem most pénzem... Kicsit elszontyolodtam. — De... tojása tán van, édesanyám?... — Tojás?... nem hiszem... nincs az sem fiam... Tegnap használtam fel az utolsót. Kevés mostanában a tojás... Tudod, nem. akar tojni u kendermagos... ÉS ANYÁM csak nézett rám szelíden, szomorúan. Lehajtottam a fejemet. Szememet elborította a könhy. Kitámolyogtam a konyhából. Magam mögött anyám vigasztaló, halk szavát hallottam: — Ne sírj kisf iam... majd csak lesz valahogyan ... Nem sokat használt. Kedvetlenül botorkáltam hátrafelé az ud,varban. Egy utamba eső kavicsba dühösen rúgtam bele. A tyúkólban ott ült méltóságteljesen, egyetlen tyúkunk, a kendermagos. Hirtelen botot ragadtam. Már emeltem is, hogy végighúzok rajta, hiszen ő az oka mindennek! Aztán lehanyatlott mégis a. kezem. Meggondoltam. Eldobtam a botot, s szelíden közeledtem feléje. Békésen üldögélt tovább, tűrte, hogy egészén hozzámenjek, s megsímogassam a fejét. — Drága cirüském — mondtam neki —. tojjál egy tojást. Csak egyetlen egyet... csak egyetlen kicsi tojást... tudod, nagyon kellene... Kendermagosunk nem válaszolt. Ült tovább a helyén csendben, méltóságteljesen, Az utca felől zaj hal-1 látszott. Nem túlságosan nagy érdeklődéssel fi-1 gyeltem arrafelé. Inkább' az iskola irányába bandu-' koltam, ahol már bizonyára készülődnek a színészek, felveszik gyönyörű- szép ruhájukat. Csak én nem láthatom majd' őket... Ödöngtem az utcán. föl s alá. Itt-ott már készülődtek. A gazdagyerekek új ruhájukat ille-j gették. Szívem megint csak elfacsarodott. [ Nem tudtam, mennyi ideig kóboroltam így.. Anyám integetésére, lettem figyelmes. Ott állt a, kapuban és hívogatott. . — Gyere kisfiam!... Siess! Odafelé vettem az irányt. — Gyere gyorsan!... Nézd, mit adok neked! ( TOJÁS! Tojás volt a kezében! , Könnymaszatos arcom felderült, s egyetlen ( hatalmas ugrással előtte termettem. — Édesanyám?!... Megtojt kenderma-\ gos?... , — Nem kisfiam... de ne kérdezz annyit, i fogd a tojást. Töröld meg szépen maszatos af- i codat és indulhatsz is. Nézd, már mennek... i Zsebkendőmmel hirtelen gyorsasággal meg-, töröltem arcomat, s elindultam. i » Sokan mentek már az iskola felé. Főleg fia- . tatok, de voltak idősebbek is jócskán. > A tojást két kezemben fogtam, úgy vigyáz- \ tam rá. Mellettem három jókedvű fiú bcszélge-' tett, nevetgélt. Kettő a bíró fia, a harmadik a törvénybíróé. i NÉHÁNY MÉTERREL előbb Ba.log Jancsit pillantottam meg. ö hozzája oda kell menni!' Flőttem, Illés Józsi bácsi ballagott feleségével, i Kikerültem őket, utána megnyujtottam egy ki-1 csit a lépést. Hátulról valaki nevemen szólított.1 Fejemet hátrafordítottam, de siettem tovább \ előre. Egyszerre valamiben megbotlottam, s elvá-1 gódtam! 1 A tojás, amely szinte az életet, a bolőogsá-j got jelentette számomra, összetört és elfolyt az. út porában. f Hátam mögött a. bíró nagyobbik fia feine- vetett. ( Sietve mentek el mellettem, hiszen mindjárt, 5 óra. { Feltápászkodtám. . Az iskolában harsona, harsant, zeneszó szállt ( a inagasba, megkezdődött az előadás. { .Leporoltam ruhámat és sírva elindultam ha- ( 3«felé.M BEC2E KAROLY iJ — MÉG HÓ TAKARJA A FÖLDEKET — mondja Bialoncsik László, a cigándi községi tanács eh Sióké —, de már olyan a határ, mint rajzás előtt a kas. Tavaszra készül Cigánd szorgalmas népe. Javítgatják a tavaszi »fegyvereket«: a kézi és gépi segítőtársakat. Gondosan kifényesítve, leápolva várja a traktor, a vetőgép és a számtalan kéziszerszám a napú':, amikor elindulhat, hogy megnyissa az alvó határ mehet. A tavaszra készülés mellett azonban ezer más munka tartja állandó mozgásiban a falut. A sokat megénekelt szőke Tisza ott kanyarog a község határában, enyhet adva a szomjas földeknek. Partjain pedig részben természeténél, részben pedig az ember érmentesítő munkája eredményeként hatalmas erdősáv vonul. Háromszázhatvan holdat tesz ki ßz a rész, meiy végig kíséri a Tiszát a cigándi határban. Ezt a hatalmas erdőt két közbirtokosság és a Vízmű igazgatóság birtokolja. Ez a három kitermelő részleg nagymennyiségű fűz és kanadai nyárfát termel ki és a kitermelésből részben az állami kötelezettségnek tesz eleget, részben pedig a község tüzjfael’-útását oldja meg. A fát egyéni módon termelik. Tekintettel arra, hogy a kitermelt fa árterületen van, gyökerestől veszik ki és helyébe azonnal csemetéket ültetnek. A SZÉLES UTCÁKON végtelen újsorban siklatlak a szánok és viszik 3 iát az átadóhelyeikre, s az átvett fák röviden mint bányafák, vagy vasúti talpfák kerülnek forgalomba, elősegítve népgazdaságunk fejlesztését. A trágyahordás másik nagy munkája a községnek. Ma már tudja a falu minden egyes dolgozója, hogy a helyes trágyázás nagymértékben javítja meg terméseredményét. Megszűnt a faluban az a szokás, hogy a felgyülemlő' trágyát az udvar végében gyűjtik össze. Ma már azonnal kiviszik a földekre, és a beérő trágyával teszik jobbá, tért mőképesebbé a földet. Az állatgondozás a község büszkesége. Mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyénileg dolgozók minta-tenyészettel bírnak. A község több mint ezer fogatának nagyobb része olyan, hogy irigy szemmel tekint get rájuk minden más vidéken lakó lótartó gazda. Olyan lovak futnak a cigándi mezőikön, hogy öröm nézni. A cigándi asszonyok munkája sem marad el híresség tekintetében. Az általuk szőtt komakendők, nyoszolvó- kendők, vöfélykendők, törülközők, abroszok, lepedők, zsák vásznak országszerte híresek. Ezekből annyit termelnek, hegy a saját szükségleten kívül a messze környéket is ellátják. Munkájukkal sok ezer forintos keresetet biztosítanak a családnak. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK háztáji gazdaságában sajnos nincs lehetőség a szövőipari munka közös végzésére, pedig amellett, hogy komoly jövedelmet biztosítana a termelőszövetkezetnek, Cigánd háziipari fejlettségét is nagymértékben növelné. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezet e célból jól megművelt len- és kenderföldeket létesítene és saját kezelésű fonó-szövő rész-leget hoznának létre, mellyel nőtagjajknak állandó munkát és keresetet biztosítanának. Szabó- és varró-tanfolyamct indított a község nőtanácsa. Ezeken a tanfolyamokon nagyszámú cigándi. lány és asszony ismerkedik meg a szabás-varrás tudományával, és a szerzett tudást hasznosan tudja alkalmazni a családi életben. Ezüstkalászos taniolyamot indítottak a község azon gazdái részére, akik földjüket tudományos alapon kívánják művelni és tudatában vannak annak, hogy a tudományos alapon művelt föld gazdagon fizeti meg azt a tanulást, amelyet a tanfolyamon elsajátítanak. NAGYOT VÁLTOZOTT a cigándi élet. Vídámszemű emberek, friss kacagású lányok járják a széles utcákat, dolgoznak, építenek, hogy egyre s;zebb legyen a holnap. A kulturális élet is élénk. Szép, nagy, 400 férőhelyes mozijuk van, melyben szükség esetén ezer ©ml jer is végignézhet egy-egy kedvelt filmet, vagy előadást. Mert nemcsak filmet néznek a cigáncLiak, hanem az. időnként odalátogató Faluszínház és a saját leült úregy üttesük is nagy élményt nyújtó szórakozást biztosít számukra. A »Cigándi Keménycsárdás« táncegyüttes, mely 1938-ban Londonban is nagy sikert aratott, ma ismét működik, és nagy közkedveltségnek örvend, '"fszágszerte ismerik. 1957-ben egy gyönyörű tangóharmonikát, a megyei kultúrverseny első díját nyerte. Ezzel az együttessel a községvezetésnek nagy tervei vannak. Filmre kívánják vétetni az általuk bemutatott »Cigándi lakodalmast«, ezt a színpompás, rigmusos régi népszokást. Iskolák szempontjából is jó ellátottságnak örvend a község. 960 tanuló részére Erzsébet-tanyán és Béta- tanyán is van iskola, ezenkívül öt községi iskola j ólképzett nevelői tanítják a cigándi gyermekeket. És ezek a gyermekek a szükséges tanul- niváló mellett olyat is tanulnak, amire nekünk, a régi iskolák tanulóinak senki sem hívta fel a figyelmet: szeretni ember társainkat és hinni a holnapban. Vékony Sándor A megyei rendőrlökapitányság (elhívása a megye ieriiletéa tartózkiáé külföldi állampolgárok bejelentkezésével kapcsolatban szint 3. sz. helyiségében kell teljesíteni. A bejelentkezés a külföldiek részére rendszeresített — sárga sávos — bejelentő lapon történik. A bejelentő lapot a megye székhelyén lévő központi postahivatalban lehet beszerezni. Bejelentkezéskor a külföldi állampolgár köteles: a) bemutatni lakhatási vagy tartózkodási engedélyét, útlevelét, születési, házassági anyakönyvi kivonatát, államíDófgár- sagát igazoló okmányát (küWfij állampolgársági bizonyítvány, nemleges magyar állampolgársági igazolvány, elbocsátási okirat, örökbefogadási okirat). b) benyújtani 2 darab két hónapnál nem régebben készült 3x3 cm. nagyságú fényképet. Azok a személyek, akik' lakhatási vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek — de külföldi állampolgároknak vallják magukat — bejelentkezésük alkáima- „vai a felsorolt okmányon kívül, kötelesek benyújtani a lakhelyük szerint illetékes (rendőrőrs által kiállított ,,Igazolásit lak- | címükről. . Bejelentkezni tartoznak a anegye területén mindazon külföldi állampolgárok is, ► akik eddig erre nem voltak kötelezve. | Bejelentkezni kötelesek a megye terület . tén élő görög állampolgárok is. akik az ' AMEO-nál vannak nyilvántartva, vala- I mint olyan külföldi állampolgárságú sze- | mélyek, akik iskolai tanulmányaikat itt .folytatják vagy hivatalos kiküldetésben ' vannak a megye területén. ’ A külföldi állampolgárságú személyek ► 1938 március 31-ig uj lakhatási engedély- ) lyel lesznek ellátva. Az eddig érvényben . lévő lakhatási engedélyek — a fenti időn [ túl — érvényüket vesztik. ( Annak érdekében, hogy a megye teríi- ) létén lévő külföldi állampolgárok 1958. .március 31-ig új, érvényes lakhatási engedéllyel legyenek ellátva, szükséges a mi► előbbi bejelentkezés. \ Ezért 1938. február 28-ig a megye terü- . letén élő összes külföldi állampolgárok ’ kötelesek bejelentkezni a fentebb megje- I lölt helyen. ) Azon külföldi állampolgárságú szemé- . lyek, akik 1953 január 1-től az erre a célra rendszeresített — sárga sávos — bejelentő lapon eddig már bejelentkeztek, I azokra ezen felhívás nem vonatkozik. . (Újból bejelentkezni nem kell.) Az a külföldi állampolgár, aki be jelen t- ’ kezesi kötelezettségének nem tesz eleget, j a 17—1934. (III. 10) MT. számú rendelet 18. . §-ában foglalt szabálysértést, súlyosabb esetben bűncselekményt követ el. ’ II. 1 Ideiglenesen — látogatás céljából — a \ megye területére érkező külföldi állam- . polgárok bejelentkezésével kapcsolatos eljárás. 1 Minden külföldi állampolgár, aki népi | demokratikus vagy nyugati országból a I megye területére érkezik — látogatás céljából — 24 órán belül köteles bejelentkez• ni a BM Borsod-Abau.i-ZemDlén megyei I rendőrfőkapitányság KEOKH és útlevél I csoportjánál (Miskolc, Zsolcai kapu 40. sz.. fszt. 3. sz. helyiségben). • Látogatóba érkező külföldi állampolgár I más helyeken bejelentkezést nem eszkö- I z öl hét. (Járási, városi rendőrkapitányságokon. rendőrőrsökön és tanácsoknál I külföldi állampolgár nem jelentkezhet be.) ( A. bejelentkezés az erre a célra rendszeresített — sárga sávos — bejelentő lappal történik. Bejelentő lapot a megye ‘ székhelyén lévő közoonti postó.hivatal- Iban. valamint a főkapitányság mellett I lévő 3. sz. postahivatalban lehet beszerez- . ni. 1 Az a külföldi állampolgár, aid a me~ jgye területére érkezett látogatás céUábél I és a fentiek szerint a bejelentkezését elmulasztja, szabálysértést követ el, mely •büntetést von maga után. A bejelentke- jzés elmulasztása esetén a visszautazás »1- , kaiméval a határőri szervek a kilépést nem engedélyezik. • A bejelentkezéseket, a fenti helyen, 9— 112 óráig lehet minden nap elintézni. , Miskolc. 19.38. február 7. BM Borsod m. Rendőrfőkapitányáig vezetője, I. A belügyminiszter 1-1958. (I. 15) BM sz. rendeleté .alapján az ország területén tartózkodó valamennyi külföldi állampolgár (férfi és nő) — korra való tekintet nélkül — 1958. március 31-ig köteles bejelentkezni. A bejelentkezési kötelezettség nem terjed ki; 1. a területenkívüliséget és személyes mentességet élvező, 2. az ország területén 48 óráig érvényes átutazó vízummal tartózkodó, 3. az ország területén csoportos utazás keretében, turisztika céljából tartózkodó külföldi állampolgárokra. A bejelentkezést Borsod-Abauj-Zemplén megye területén lakó külföldi állampolgároknak a BM Borsod-Abauj-Zemplén megyei Rendőrtőkaoitányság Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH), Miskolc, Zsolcai-kapu 40, föld-
