Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

6 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, ltS8 február 9. HETI f ilm/egyzetek * 3 • ■ »ití t • Mt é? «■ lm léMVtWfiéV • ■ »#<§Vr e A1 ÖTILÁBÚ SR&tKA Francia filmvígjáték Bravúros 'leiadatra vállalkozott a francia filmgyártás: olyan filmet al­kottak, amelyben egy művész egy­szerre hat szerepet játszik, hat kü­lönböző külsejű és különböző jelle­mű embert próbál alakítani. Ezt a hat szerepet nem mindennapi mű­vészre bízták: a szerepeket Fernán- del alakítja. Fernantíelnek már a ne­ve is elég arra, hogy a közönség a filmnek nagyfokú bizalmat előlegez­zen azonban e hatos szerepével Fer- nandel nem öregbítette művészi hír­nevét olyan mértékben, mint azt a mozilátogató közönség elvárta. Jólle­het hat különböző figurát személye­sít meg: egy apát és annak üt fiát, azonban jóformán csak a maszkjuk különböző, egyebekben oly erősen átüt aZ egyes figurákban az igazi Fenian del. hogy a figurák egyéni jellemének vonásai elhomályosul­nak. ■ A film meséje roppant egyszerű, sőt. túlzottan is egyszerű: a kis Tré- zigmvn városka anyagi gondokkal küzd, mert a város elvesztette jele- geflforgaimi jelentőségét, s nincs' semmi bevétele. A város vezetőinek eszükbe jut, hogy 4Ö évvel ezelőtt, a most Is a városban élő öreg Saint- Fofget-nök ötösikrei születtek, és ez az esemény annakidején vnághírne- vet adott a városkának. Elhatároz­zák. hogy felkutat jé V a.z ötü&tkrekpt. találkozót hoznak létre, és ezzel új­ra visszaállítják városuk hírnevét. Az öt ikertestvérnek a bemutatása képezi a film tulajdonképpeni mon­danivalóját. Az egyik fivérből dús­gazdag kozmeti kaszalon-tula j donos lett, a másik sokgyermekes, szegény ablaktisztító, a harmadik iszákos ha­jóskapitány, a negyedik újságíró, míg az ötödikből lélkileg összetört falusi plébános lett. Az Ikrek talál­kozójakor az egyik fivérnek a fele­sége hatosikreket szül, és ezzel Tré- zignan városka visszanyeri régi hír­nevét. Sajnos, a film a jó rendezői mun­ka, az ügyes operatőri trükkök elle­nére sem nyújt mást, mint könnyű neveltetést; a kusza mesére a néző jóformán figyelni sem tud. mert a burieszki módon kiélezett helyzet­komikumokra helyezték a film al­kotói is a hangsúlyt. A cselekmény pergése nem egyenletes, néha von­tatott jelenetekkel is találkozunk. A fűm színesítése végett rendkívül sok érdekes felvételt iktattak be, és ta­hin egy kicsit sokat is a női mezte­lenkedésből. — A szereplők közül kizárólag Fsmandelről emlékezhe­tünk meg, mert hisz a filmet jófor­mán egyedül játssza végig, a többi szereplőik csalr statisztériának te­kinthetők. A film módot, nyújtott Fernand élnék arra, hogy sokszínű, rzélesskálájú művészetét, megcsillog­tathassa. azonban a film összességé­ben másfélórai nevetésen kívül sem­mi más emléket nem hagy a néző­ben.-ooo­AKINEK MEG KELL HALNIA Megrázó francia filmdráma Nikoe Kazan tüö.kl görög író „Az újra megfeszített Krisztus” című re­gényét dolgozta fel legújabb filmjé­ben Jules Dassin francia filmren­dező. „Jézust, ha ma élne, újra csak megfeszítenék” — ez röviden a film­nek a témája, mondanivalója. Ez jellemzi művészi felfogását és esz­meiségét. Vitatható, hogy a film realista, vagy misztikus. Mert maga a téma: Jézus kálváriája modern változatban, A történet egy török megszállás alatt nyögő 'kis görög hegyi faluban játszódik, az-első -világháború. után. A falu békés életet él, megalkudott a török elnyomással és éppen pee*.io- játékra készülnék, amikor menekül­ték érkeznek a faluba. Egy távoli görög falunak ®életbenmaradt lakói menekülnek a töfökdúlás elől. A fa­lu vezetői — élükön a gazdag Gri­goris pópával —* elutasítják á mene­külteket, — mondván: pusztuljanak inkább éhen, semmint javaikat meg­osszák velük. Néhány jószívű ember ákad a faluban, akiknek megesik a szívük a szerencsétleneken, Manoli- os, az egyszerű pásztor, akire a pas­sió-játékban Krisztus szerepét osz­tották, nem bánva, hogy Grigoris pópa kiátkozza és kiközösíti, szem­behelyezkedik a pópa által vezetett kapzsi falutanáccsal, és a menekül­tek megsegítésére buzdítja a közsé­get. Manolios úgy érzi, ha óra Krisz­tus szerepét osztották ki, valóban krisztusi módon kell cselekednie, így kerül szembe a falu vezetőivel. és szenvedi él a kínos halált is meg­győződéséért. Meg kellett halnia, el kellett pusztulnia, mert Grigoris pópa társadalmával szemben az emberszeretetet prédikálta, mert .szembeszállt a gazdagok kapzsiságá­val, gonoszságával. A szűk, dióhéjban elmondott film- történet arról győz meg, hogy bár a téma vallásos színezetű, mégsem misztikus történet, hanem a társa­dalmi élet valódi konfliktusa, az el­nyomók és elnyomottak, a gazdagok és nincstelenek .ellentéte és harca (sőt fegyveres harca!) áll a történet homlokterében. A vallási köntös csak alkalom és eszköz, hogy még reálisabban, még meggyőzőbb erő­vel ábrázolják azoknak az emberek­nek az életkörülményeit, akik ki- zsákmányolóík karmai között ver­gődnék. A történetet megható és drámai epizódok egész sóra szövi át. Igazi élményt nyújtó színészi alakí­tásokkal találkozunk. Külön kell megemlékeznünk a kiváló Operatőri munkáról. A film szélesvásznú, és így nagyszerű lehetőséget nyújt a képi megformálásihoz. A iól»i került képek nagyszerűen festik alá az egyes jeleneteik drámaiságát és hű­en, impozánsan ábrázolják a görög tájat. A Mm — mondaná valója, remek rendezése, kiemelkedően művészi színészi alakításai és fényképezése útján — maradandó emlékű művé­szi élményt nyújt nézőinek. (bm) Eredményesebb szereplést várnak labdarúgó csapatuktól mezőkövesdiek (Tudósítónktól.) Az elmúlt években szin.e • í'a -1' /olt .Mezőkövesd labdarúgó fejlődésé_ nek az a körülmény, hogy két sport­kör (Spartacus és Vörös Meteor) tömörítetté maga köré az erőket. A megosztottság következtében egyik egyesület sem- tudott jól működni, nem is működhetett eredményesen, mert az erők szétforgácsolódtak. A játékosok a magánéletben jó barátok voltak, viszont a helyi rangadókon »élet-halál« harcot vívtak egymással és igen sokszor előfordult, hogy a két szurkoló tábor osszeküiönbözöu Ezt a visszás helyzetet — ha nehe­zen is — sikerült megszüntetni. Alig csitultak el az ellenforradalmi ese­mények hullámai, a két sportkör ve­zetői igen helyesen a zöld asztal mellé ültek, az erőiket egyesítették és megalakították a Mezőkövesdi Szövetkezetek és Munkások Testedző Körét. Bár ez az egyesület az elmúlt évben kizárólag labdarúgó szakosz­tályát működtette, ebben az évben további szakosztályok felállításával adnak lehetőséget a sportolni vágyó fiataloknak. A labdarugók működése eredményesebb volt, mint ai előző években A két sportkör játékosaiból alakí­tott labdarúgócsapat jól szerepelt a barátságos mérkőzéseken és a »matyó- város« sportkedvelő szurkolói igen örültek, hogy bejutottak az NB Hi­ba. Az NB III rajtja nem a legjob­ban sikerült, egymást érték a vere­ségek. (Borsodmádasdon 0:4. Salgó­tarjánban 0:3.) A szurkolók közül so­kan ekkor már a kiesést emlegették. A csapat szellemének meg javulásá­val kezdett eredményesebben szere­pelni, egymás után gyűjtögették a pontokat. A legértékesebb győzelmet a Diósgyőri Bányász és a miskolci Drótgyár ellen aratta a csapat. Az előbbit 2:l-re, az utóbbit 4:2-re győz­ték le, méghozzá mindkettőt idegen­ben. Az őszi idény végén a 6. helyen kötött __ ki a csapat. Az az általános vélemény alakult ki Mezőkövesden, hogy kissé szerencsésebb körülmé­nyek között a harmadik helyet is el­érhették volna. Kik játszottak az őszi idényben? Fügedi, Varga, Antal I, Jacsó, Su­gár L„ Bartha, Kiss II, Kiss I, Se­reg, Antal II, Ittes, Reményi, Papp, Molnár I, Jablonkai, Molnár Á. A csapat legjobb része a közvetlen vé­delem és a fedezetpár volt, mégis előfordult, hogy a védők bizony »ösz- szehoztak« néhány potyagólt. Leg­sürgősebb tennivaló: gólképessé tenni a csatársort. Nem szabad mégegyszer előfordulni — mint az őszi fordulók alatt —, hogy hét mérkőzésen nem rúgtak gólt, három mérkőzésen pedig mindössze egyet-egyet. A védőkre hárult teliét az a nagy feladat, hogy biztosítsa az egy gólos győzelmet, vagy a gólnélküli döntetlent. Ha ez nem sikerült, vesztesként hagyták el a pályát. A csapat új edzője, Lenmer Gyula sporttárs már az őszi idény végén is arra törekedett, hogy javítsa a csa­társor gólképességét, s ez többé ke­a vésőé sikerűit is neki. Minden re- /nény megvan arra, hogy a tavaszi idényben tovább javul a csatársor já­téka, annál is inkább, mert leszereli Szilvási, a csapat régi játékosa, aki a csatársor egyik erőssége lehet. Nem szabad megfeledkezni a tehet­séges fiatalokról sem (Papp, Pető, Jaceó II, Csirmaz, Kiss III), akik kö­zül bármelyik előtt nyitva áll az út, hogy bekerüljön az első csapatba, ehhez azonban az szükséges, hogy továbbra is szorgalmasan látogassák az edzéseket. A vezetőség nem végzett jó mun­kát, nagy részük kivonta magát, nem Vállalta a feladatok elvégzését, így Balogh Miklós sportköri- elnök és Póta József intéző teljesen magukra hagyva igyekeztek lelkes munkával biztosítani az eredményes szereplést. Nincs minden rendben a mezőkö­vesdi szurkolóknál sem. Bizony sok helyen úgy emlegetik őket, mint akik nem becsülik meg az ellenfél játékosait, sértegetik a játékvezetőt, sőt még saját játékosaikat is. Még az is előfordult az őszi idényben, hogy megütötték az egyik petőíibányai já­tékost. Bár ehhez hasonló eset más­kor nem fordult, elő, remélhetőleg a játékvezetőket és- az ellenfél, vala­mint a saját játékosukat sértegető szurkolók száma egyre kevesebb lesz. Erre biztosíték a nemrégiben meg­alakult baráti kör, mely legfontosabb feladatának tekinti a szurkolók ne­velését. Most. a holtszezonban sza­bály magyaré zó előadásokat rendez­tek, sporttárgyú megbeszéléseken, valamint spor(filmek bemutatásával nevelik a szurkolókat. Biztosak va­gyunk benne, hogy munkájuk ered­ményes lesz. A jobb szereplés feltételei Elsősorban meg kell javítani a ve­zetőség munkáját. Ehhez arra van szükség, hogy a vezetőség olyan sportemberekből álljon, akik fárad«' ságot nem kímélve, szívvel-lélekkel dolgoznak Mezőkövesd sportjáért; Adja meg a vezetőség az edzőnek és a játékosokak azt az erkölcsi támo­gatást, melyre az eredményesebb szerepléshez elengedhetetlenül szük­ség van. Mind a vezetők, mind a szurkolók elvárják az edzőtől, köves., sen el mindent a játékosok szakmai és szocialista erkölcsű nevelésének érdekében. Bátran nyúljon a fiata­lokhoz, alakítson ki jószeliemű csa­patot. A játékosok segítsék az edző munkáját, lelkiismeretesen készülje­nek fel a mérkőzésekre, odaadással harcoljanak az egyesület színeiért. A szurkolók pedig adják meg az er­kölcsi sikert a csapatnak a jó sze- repléshez. Sugar József Mezőkövesd -----------ooo-----------­S í Pénteken délután bonyolították. le Büidc- fizentkéíeeszten Lillafüred, sibajnoksása északi összetett versenyének ugrószámait; A felnőttek csoportjában Dózsa, a Buda­pesti Honvéd versenyzője nyerte. 2. Kiss Előre, 3. Csiszár Dózsa. Az ifjúságiaknál: 1. Helmer Bp. Honvéd, 2. Hemle MTK, 3. Pajor MTK. A borsodi versenyzők kö­zül a felnőtteknél Bokros György ötödik es Bokros József a hatodik helyen vég­zett.. Az ifjúságiaknál Hajdú Miskolci Pedagógus nyolcadik lett. Vasárnap dél­előtt a lillafüredi hagylesiklóh a leeukló és a mülesikJó számokat rendezik meg. Bírósági hír Bognár Zászló, 27 éves gépkocaiszerelő, budapesti lakos 1357 december 6-án ittas állapotban 40 km-es sebességgel Miskolc belvárosa felől Diósgyőr felé vezette sa­ját személygépkocsiját és nekiütközött ifj. Tóth István által hajtott lovaskocsi­nak. Az összeütközés következtében Csiz­madia József öt oldalbordája, jobb vál- perece, lapockája eltört, tűd őátfur ód ást és súlyos agyrázkódást szenvedett. Boros Jánosné is súlyos agyrázkódást szenve­dett. ifj. Tóth István leesett a kocsiról és kisebb sérülést szenvedett. A miskolci já­rásbíróság Bognár Lászlót 1 évi és 6 hó­napi börtönre ítélte és 6 évre eltiltotta a géojárművezetéstől. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának I. negyedévi részletét ami a multévi adóelőírás 20 százalékát teszi ki kamatmentesen február 15-ig lehet kifizetni Minden adózó saját érdeke, hogy határidőben rendezze esedékes negyedéves adórészletét, mert a február 15-ig ki nem egyenlített adórészlct Összege után visszamenőleg január 1-től kezdve napi egy ezrelék kamatot számítanak fel. L i u S a o - c 8 i : HOGYAN LEGYÜNK JÓ KOMMUNISTAK Miért kell a kommunista párttagoknak képezni magukat? II. ISMÉT EGY PÉLDA. Sok kommu­nista párttagunk ré&ztvett a Hosszú Menetelésben, amely kemény pró­bája volt párttagjainknak, s amely rendkívül progresszív és kedvező ha­tást .gyakorolt a párttagokra, sőt a nép nagy tömegéire ás. Mégis, párt­tagjaink egy igen kis részénél a ha­tás éppen az ellenkező volt. Miután a Hosszú Menetelés kémény küzdel­meit és a 10 esztendős polgárháborút végigcsinálták, megijedtek ettől a ke­mény harctól; Megpróbáltak vissza­vonulni és megfutamodni. Végülds, külső ‘befolyás következtében, dózer, táiltak a forradalom táborából. Sok párttag vett részt a Hosszú Menete­lésben, de annak reájuk gyakorolt hatása én az így elért eredmények roppant különbözőek voltak. Mi en­nek a* oka? Ennek az az oka, hogy ezek a párt­tagok különböző forradalmán képes­ségekkel rendelkeztek, a forradalmi gyakorlat során különböző Irányban fejlődtek, és különböztek a forra­dalmi gyakorlat terén kifejtett egyéni erőfeszítéseik, önképzésük foka és módszerei tekintetében is. A forra­dalmárok eltérő tulajdonságai és egyéni erőfeszítéseiknek és önképzé­süknek különböző volta egészen el­térő, sőt ellentétes eredményeket és hatásokat szülhet. Ilyen esetek még ebiben az iskolában is előfordulhat­nak . .. Az iskolában valamennyien ugyanazt a nevelést és kiképzést kap­ják. És mégis: tulajdonságaiknak, ta­pasztalataiknak, kulturális színvona­luknak, egyéni erőfeszítéseiknek és önképzésük fokának és módszereinek különböző volta miatt különböző, sőt ellentétes eredményeket érhetnek el. Nem hallottak-e arról, hogy néhá­nyon, minek utána Jenáin iskoláiban nevelésben és kiképzésben részesül­tek, eltávolodtak a. forradalomtól? Ez ugyancsak a fenti okokra vezet­hető vissza. Ennélfogva tehát a for­radalmár számára feltétlenül szük­séges és elengedhetetlen az, hogy a forradalmi harc köziben átalakítsa és tökéletesítse önmagét, egyéni erőfe­szítéseket tegyen, képezze magát és tanuljon'. A SOK ÉVES FORRADALMI HARCBAN edződött forradalmárok közül nem mindenkiből lesz kiváló és tapasztalt forradalmár, főképpen azért nem, mert saját erőfeszítéseik és tanulmányaik nem kielégítőek. De mindazoknak, akiknek sikerült ki­váló és tapasztalt forradalmárokká válniuk, okvetlenül évekig kellett ed- zeniük és képezniük magukat a forra­dalmi harcban. Párttagjaink tehát csakis akkor válhatnak politikailag hajlíthatatlan, kiváló forradalmárok­ká, ha a forradalmi tömegharc köz­ben, minden nehézség és megpróbál­tatás közepette kitartóan edzik ma­gukat, fokozzák önképzésüket, nem veszítik el érzéküket az új iránt, fej­lesztik gondolkodó képességüket. Confucius a következőket mondta: Tizenötévee koromban értelmemet a tanulásra hajlítottam. Harminc éves koromban szilárdan álltam. Negyven eves koromban nem voltak kételyeim, ötven éves koromban tud­tam az Ég rendelését. Hatvan éves koromban a fülem az igazság befoga­dásának engedelmes szerve volt. Hetven éves koromban követni tud­tam szívem óhaját, anélkül, hogy át­hágtam volna azt, ami helyes. Ezekben a szavakban Confucius edződ ősének ési önképzésének folya­matát mondja el. Nem tekintette ma­gát született »bölcsnek«. Mencius a következőket mondta: Amikor az Ég nagy tisztséget ké­szül valakinek adományozni, legelő­ször is elméjét szenvedéssel, izmait és csontjait fáradozással edzi. Testét éhezteti, rendkívüli szegénységet küld rá, s megzavarja vállalkozásait. Mindezekkel a módszerekkel ser­kenti elméjét, acélozza jellemét és orvosolja tökéletlenségeit. Amit Mencius mondott, ugyancsak arra az edzési és önképzési folya­matra vonatkozik, amelyet a nagy embernek végig kell járnia. Mivel pedig a kommunista párt tagjai arra a példa nélkül álló »nagy tisztségre« vállalkoztak, hogy megváltoztassák a világot, nekik 'annál inkább szük­ségük van arra, hogy az edződés és önképzés' iskoláját végigjárják. A KOMMUNISTA PÁRTTAGOK nevelése forradalmi nevelés. Nem képezhetjük magunkat, ha elszaka­dunk a forradalmi gyakorlattól, vagy a dolgozó tömegek, különösen a pro. letár tömegek gyakorlati forradalmi mozgalmától. A mi tanulásunknak csakis az a célja, hogy a forradalmi gyakorlat érdekeit szolgálja, és a tö­megek gyakorlati forradalmi mozgal­mának irányítását eredményesebbé tegye. Ez a különbség a mi tanulá­sunk és más, idealista, formális és elvont tanulási módszerek között, amelyek elszakadtak a társadalmi gyakorlattól. Ehhez a kérdéshez ké­sőbb még további rövid magyaráza­tot fűzök. Párttagjainknak nemcsak fáradsá­gos, nehéz, sőt néha sikertelen gya­korlati forradalmi munka során kell edződniök és önképzésüket fokozniuk, hanem kedvező, sikeres és győzelmes gyakorlati forradalmi munka folya­mán is. Egyes párttagok a sikertől és diadaltól febuzdulva, nem tudják megtartani egyensúlyukat és meg­szédülnek a győzelmektől. A győze­lem, a siker, az a tisztelet, amellyel a néplömegek adóznak nekik és az a tekintély, amelyet a tömegek köré­ben élveznek, kíméletlenekké, arro­gánsokká, arcátlanokká, bürokraták­ká, sőt ingadozókká, korruptokká teszi őket, s így ezek az elvtársak el­fajulnak, teljesen elvesztik korábbi forradalmi szellemüket. EZEK EGYÉNI ESETEK, amelyek azonban nem ritkán fordulnak elő a kommunista párt tagjai között. En­nek a jelenségnek komoly figyelmez­tetésül- kell szolgálnia párttagjaink számára, mert ilyen jelenségek fel­bukkanása az elmúlt nemzedékek forradalmárai között szinte elkerül­hetetlenül szabály volt. De a mi pár­tunkban határozottan tűrhetetlenek az ilyen jelenségek. Az elmúlt nem­zedékek forradalmárai a forradalom sikerét és győzelmét, a saját sikerei­ket és győzelmeiket megelőző időben képesek voltak arra, hogy a haladó és elnyomott tömegek követeléseit képviseljék és forradalmár erényei­ket megőrizzék, de amint a forra­dalmat és saját tevékenységüket si­ker és győzelem koronázta, az esetek; többségében korruptak, bürokraták lettek, elfajultak, s így elvesztették forradalmi erényeiket, haladó jelle­müket. a forradalom és a társadákSÍ fejlődés akadályaivá váltak. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom