Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
4 ES ZARMAG YARORSZÄG Szerda, 1958. február 5. ;í; í Sok a tanuló, kevés a tanterem Miskolc közművelődési gondjai a művelődésügyi osztály programtervezetének tükrében LAPUNK HASÁBJAIN többször rávilágítottunk arra, hogy a letűnt korszák urai milyen mostohán kezelték Miskolc város kultúrájának ügyét. Rámutattunk, hogy a város költségvetésében á kultúra támogatása mindig a harmadrendű szükségletek rovatában szerepelt Sokszor a kulturális célokra előirányzott igen szerény Összegeket is törölték a költségvetésbői, ha — ami gyakran előfordult — olyan célokra kellett a pénz, amelyből a városi törvényhatósági bizottság virilistái profitálhattak. Ennek a jellegzetesen kapitalista kulturális várospolitikának a hátránysát ma sokszorosan érzi Miskolc megnövekedett lakossága, az a lakosság, amely nemcsak létszámában, hanem művelődési igényeiben is jelentékenyen meggyarapodott. Nagy vidéki városainkhoz viszonyítva. Miskolc a kulturális intézményekben legszegényebben ellátott város. Ennek, mint ahogy már többször megemlékeztünk róla — az is az oka, hogy a nagymértékben ipari, munkáslakta „ellenzéki” várost á reakciós kormányok igyekeztek visszaszorítani fejlődésében. Ezek az alapokai annak, hogy Miskolc művelődési életében ma a problémák egész sora torlódott össze, amelyek előbb-utóbb megoldást követelnek. A köznevelés, az oktató-nevelő munka nehézségeitől kezdve a különféle művészeti ágak fejlődése, kibontakozása előtt álló akadályokig temérdek kérdés megoldásával kell a vá- rog* lakosságának,' művelődési ’szerveinek megküzdenie. De hogy ezekkel a feladatokkal sikeresen fogunk megbirkózni, arra biztosítékot nyújt pártunk, kormányunk politikája, amely a parlament legutóbbi ülésének tapasztalatai szerint is fontos szerepet tulajdonít a közművelődés mindén tényezőjének. Ami Miskolc művelődési problémáit illeti, élénken tükröződnek abban a programtervezetben, amelyet a művelődésügyi osztály Miskolc egész művelődési területére vonatkozólag készített az egyes ágazatok szakembereinek bevonásával. A TERVEZET ELVKÉNT FEKTETI LE, hogy művelődési intézményeinkét gazdasági erőinkhez ké- pest tervszerűen kell gyarapítani s kultúránk fejlesztésében a helyes, szocialista elveknek kell érvényesülni. A tervezet megvitatásaikor mint egyik legsúlyosabb probléma került előtérbe a köznevelés területén tapasztalható sok nehézség, ami összefügg a lakosság nagymérvű növekedésével. Közművelődésünk alapja kétségtelenül az általános iskolai nevelés, márpedig itt vannak legnagyobb hiányaink. Kitűnik ez már abból az egyetlen'mondatból, hogy Miskolc megyei jogú város általános iskolai tanterem-ellátottsága országosan a legrosszabbak ktyzé tartozik. 443 tanuló- csoport foglalkoztatására mindössze 242 tanterem áll rendelkezésre. Majdnem valamennyi általános iskolai tanteremben két váltásos, sőt hét tanteremben három váltásos oktatás folyik. Etekintetben 1958-ban javulást nem remélhetünk, mert a tanköteles korú gyermekek száma előreláthatólag nagymértékben növekedni fog, amivel egyelőre nem tart lépést a tantermek számának növekedése. Az ezévi beruházási hitelből négy teremmel bővítik a XII. sz. Malinov- szkij utcai általános iskolát, megkezdik a . Petneiházi utcai lakótelepen egy új, 12 tantermes általános iskola építését. Ezeken kívül az idén többre nem telik. Ezért a következő évékben nagyobb összegeket kell majd biztosítani iskolák építésére. Nehézségek vannak a belterületen az ovodáskorúak elhelyezésével, bár némiképp majd javul a helyzet a Jókai utcai 50 férőhelyes ovoda üzembehelyezésével . Egyre nagyobbak a nehézségek a középiskoláknál is. Üj középiskola építésére azonban előreláthatóan csak 1960-ban kerülhet sor. Mindez nem jelenti, hogy iskola- hálózatunkban a fejlesztés más vonatkozásokban sem ért el eredményeket. 1957-ben sokat gazdagodtak az iskolák felszerelésben. Arra törekszenek, hogy a politechnikai képzés lehetőségeit biztosítsák. Ezidő- szerint két középiskolában vannak politechnikai képzés célját szolgáló, bár csak részben felszerelt műhelyek. Ez évben több új politechnikai műhelyt létesítenek a középiskolákban. Tervezik azt is, hogy a SZOT segítségével egy központi műhelyt létesítenék az általános iskolák számáfa, azonkívül az általános iskoláknál szerszámokat szereznek be a politechnikai képzés céljaira. A városban 27 teljesen osztott általános iskola van s örvendetes, hogy az összes általános iskolai felsőtagozatú tanulók 98.8 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. A dolgozók, illetve a felnőttek továbbtanulásában általános iskolai vonalon a levelező oktatás nem vált be, ezért a levelező tagozatokat csak "középiskolai szinten tartják fenn. A jövő tanévben hat általános iskolában lesz esti tagozat, három-három középiskolában esti, illetve levelező tagozat. A nevelőik száma a felszabadulás előtti helyzethez képest lényegesen növekedett, de a tanulók száma is majdnem megkétszereződött. Az általános iskolai rendszer bevezetése óta nagy figyelmet fordítottak a szaktanári ellátottság fejlesztésére, úgyhogy jelenleg az általános iskolák felső tagozatában 92 százalékban szaktanárok tanítanak. A múlt éyben sok régi pedagógus vonult nyugdíjba, az utánpótlás előbbre vitte a szakrendszerű oktatás ügyét. A PROGRAMTERVEZET részleteiből kitűnik, hogy hiányok vannak szemléltetési eszközökben, az iskolák tél-képállománya szegényes, elavult. Több iskolának nincs diafilmvetítő berendezése, szertára, kísérleti előkészítője. Mikroszkóp alig akad a városban. A gyakorlókért hiánya nehezíti a természettudományos oktatást. Kevés a politechnikai szakkör. A jövő tanévben a középiskoláikban is váltott rendszerű oktatásra keli áttérni, ami szintén sok gondot okoz. Az ellenforradalom — jól tudjuk — nemcsak gazdasági és politikai, hanem kulturális téren is nagy károkat okozott, zavart keltett a köznevelés felelős tényezői, a nevelők soraiban is.' A köznevelésben az ideológiai kérdések tisztázása éppen olyan fontos, mint kultúránk egyéb vonatkozásaiban. Az ifjúság szocialista nevelése az egész társadalom ügye. Azzá kell tenni. Ezért az MSZMP pedagógus alapszervezete a művelődésügyi osztállyal karöltve előadássorozatot kezdett. Az előadásokat az üzemekben tartják, és megvitatják a dolgozókkal a nevelés kérdéseit. Sikerrel szervezik a nevelők szakmai továbbképzését is. A fiatal nevelők részére tapasztalatcsere órákat tartanak, tapasztaltabb szaktanárok vezetésével. Fejlesztik az ifjúsági mozgalmat, az iskolai KISZ- és uttörőszervezetek létrehozásával. Most dolgozzák ki a középiskolai KISZ-munka szervezeti és módszertani irányvonalát. A diákotthonokat fokozatosan kollégiumokká alakítják. Ezév- ben a Petőfi diákotthont szervezik át: Felújítják a szülők iskoláját — ez több iskolánál már megtörtént. Az elhagyott ép züllés veszélyének kitett gyerekek nevelése, megmentése megköveteli- egy gyermekotthon létesítését. Addig is a napközi otthonokban próbálják nevelni a züllésnek kitett tanulókat. A MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLY programtervezete a köznevelés terén mutatkozó összes nehézségek feltárása után hangsúlyozza, a következő években minden eszközt latba kell vetni, hogy a váltásos tanítás bevezetését az általános gimnáziumokban elkerülhessék. Anyagi erőinket megfeszítve is arra kell törekednünk, hogy az általános iskolák tanteremhiány okozta nehézségei ne mélyüljenek. A középiskolákat illetőleg szükséges, hogy a borsodi gimnáziumok nagyobb számban fogadják be jl vidéki tanulókat, mert így csökkentik a miskolci bejáró tanulók számát, a diákotthonok zsúfoltságát. A programtervezet a továbbiakban ismerteti kulturális életünk valamennyi többi problémáját és mint legsürgősebben megoldandó építési feladatot, a színház mielőbbi átépítését állítja előtérbe. H. B. Ez a divat Moszkvában Jl divat — nagyon szeszélyes valami. E tulajdonságához igazodnak g moszkvai Modellek Rózában is. Csupán az 1958 tavaszi- nyári szezonra több mint 1600 új ruha- modellt kreáltak, amelyek közül 110Ö-at már az ipar is elfogadott. Beszélgessünk egy kicsit Alekszej Kuli- csevvel, a Modellek Háza művészeti vezetőjével. —* Nemrégiben tértem haza Párizsból, ahova a francia ruhatervezők meghívására utaztam. Sok tapasztalatot szereztem, hiszen a párizsiak már régóta híresek jó ízlésükről. Rengeteg új modellt, is láttam. Mindezeket hasznosítani akarjuk a mi munkánkban is. Tervezőink nem az extra-különlegességekre törekednek, hanem céljuk, hogy a ruha K. BARIKIN RIPORTJA elegáns, szép és praktikus legyen. De a sok beszéd helyett inkább menjünk a bemutató- terembe. ...A csinos manne- quinek a legújabb moszkvai divatot mutatják be. Elsőnek az úgynevezett »Malachit« ruhába öltözött próba- kisasszony lép elénk. A ruhát azért nevezik igy, mert a fenti nevű ásvány színét viseli. Sokan jegyzik fel e modell számát, hogy utána megvitassák a szabás finom vonalait, díszítéseit. Ezt a modellt egyébként a brüsszeli világkiállításon is bemutatják. Ezután egy férfi- kabát következik. Hossza alig ér a térd alá, lefelé szűkül. Fazonja egysoros. Ez és a következő világosszínű, elegáns sportruha nyerte meg leginkább a jelenlevők tetszését. A bemutató ezután olyan ruhákat vonultatott fel, amelyeket a legolcsóbb szövetekből készítettek. így akarták bemutatni, hogy ezekből az anyagokból is lehet elegáns, szép és tartós női és férfiruhákat készíteni. Ez a rész a készruha-gyár- tás szakemberei szántára különösen értékes volt. A bemutatott modellek között nemcsak estélyi, színházi vagy más alkalmi ruhákat találhattunk, hanem mindennapi munkára vagy házi viselésre megfelelőeket is. Nagyon ízlésesek voltak az egyszerű női házi- ruhák. A divat — szeszélyes. A moszkvai ruhatervezők — mint a fenti kis riport is bizonyítja — lépést tartanak vele. Magasabb, mint az Eitíei-torony A dnyepropetrovszki «-Babuskin« gyár komoly feladatot kapott: egy 315 méteres televíziós torony építésével bízták meg. A torony a leningrá- di televíziós központ adását repíti majd szét a világba. 200 méter magasban szerelik fel a technikai berendezéseket, amelyek egy színes és két fekete-fehér műsort sugároznak. Tovább épül a moszkvai Metró Gyors ütemben folyik a Leninről elnevezett mpszkvai Metro Scserba- kovszkij-gyürüjének építése. A Scserbakovszkaja állomásnál megkezdték a mozgólépcső szerelését, A földalatti állomásának portál-oszlopait márvánnyal, -a falakat pedig csempével borítják. Az egyik alagut-szakaszban a szokásos bordázott öntöttvas-tübbingek helyett vasbeton-blokkokat alkalmaznak. Már elkészült az 500 méter hosszúságú kísérleti vonalszakasz. A vajsbetonblokk alkalmazása igen sok fém megtakarítását teszi lehetővé, ugyanis 1 folyóméter öntöttvas- többing súlya 7400 kilogramm, 1 folyóméter vasbeton-blokké pedig csak 539 kilogramm. A Scserbakovszkaja-gyűrűt még az idén átadják rendeltetésének. Huszonkárotnezer forint tiszta jövedelem a kisgyőri föidművesszővetkezetnél az utolsó negyedévben 7 QC/1 -ben egyesült a harsányi, kisgyőri, bükkaranyost földműves- szövetkezet azzal az elgondolással, hogy az egyesülés létrejöttével jövedelmezőbb, erősebb lesz a szövetkezet. Sajnos, az elgondolás ennél a körzetnél nem vált be. A vezetőségnek évről évre arról kellett beszámolnia, hogy a szövetkezet veszteségesen működött, nem beszélve arról, hogy a kurens áruk a harsányi szövetkezetnél rendszeresen „elakadtak". Ezt látva, a kisgyőri földművesszövetkezet vezetősége és tagsága arra az elhatározásra jutott, hogy lépéseket tesz az illetékes szervek felé a különválásra. 1956 óta nem volt egyetlen közgyűlés, vagy vezetőségi ülés, ahol a különválás gondolata fel ne vetődött volna. Azonban ez a kérés á harsányi központi irodától tovább nem jutott. Majd' az 1956 december és 1957 január hónapban megtartott közgyűlésen a tagság úgy döntött, hogy a különválással kapcsolatos jegyzőkönyvet a vezetőség két tagja személyesen viszi el a járási, illetve a megyei szövetségre. Nem mondhatjuk, hogy ez az elgondolás a felsőbb szerveknél mindjárt támogatást nyert volna. Az illetékes szervek a beküldött jegyzőkönyvekre még csak nemleges választ sem adtak. Ügy tűnt, hogy a felsőbb szervek nem látták tisztán elgondolásunk helyességét. De mivel a helyi vezetőség ezekután sem adta fel a reményt, a felsőbb szervek is kénytelenek voltak hozzájárulni a különválás gondolatához. 1957. október 1-ével meg is történt a különválás, és a 2 hónapi működés eredménye 23 000 forint tiszta jövedelem. A szövetkezet vezetősége és tagsága teljes megelégedettségét fejezi ki a szövetkezet működése iránt, és azt mondja a tagság, hogy most már szívesen egészíti ki részjegyét, illetve jegyez újat. Ezúton mond köszönetét a kisgyőri földművesszövetkezet tagsága és 'vezetősége a járási és megyei szövetség azon dolgozóinak, akik segítették a helyi vezetőséget ezen elhatározásában. Szép tervekkel készülnek a szövetkezeten belül az áruellátás, valamint a felvásárlás területen. Az áruellátás megjavítása érdekében egy új bolt megnyitását vették tervbe, ami már február 1-ével meg is nyílt, illetve megkezdte működését. A szövetkezet vezetői és dolgozói elhatározták, hogy az 1958-as évben úgy fognak dolgozni, hogy a kisgyőri szövetkezet a járás legjobban működő szövetkezetei közé tartozzék. FEGYVERNEKI LAJOS, Kisgyőr.-oooí)é de si pillanatképek FÉL NYOLCAT MUTAT AZ ÓRA, amikor belépek a dédesi általános iskolába. A gyerekek már gyülekeznek. Bent a nevelői szobában Kovács Balázs nevelő javítja a dolgozatokat, Kisbenedek Gyula pedig földrajzi órára készül. Nagy lelkesedéssel beszéli, hogy a bánvölgyi kultúr- csoport szervezésén fáradoznak. Szeretnének részt venni a megyei kul- túrversenyen. Az üdülő környéke sem csendes. A délelőtti sétájukat végző üdülőik vidám kacagása zavarja meg a téli park csendjét. A kastély lakói munkájuk fáradalmait pihenik, megérdemelten. A tanácsházán is serény munka folyik. Brozmann Gyula vb. elnök fogadja a feleket. Kérdésemre elmondja, hogy a napokban tárgyalták meg az ifjúság nevelésének kérdéseit. Hetvenkét szülő vett részt a megbeszélésen. A közeljövőben pedig mezőgazdasági előadást tartanak, melynek az a célja, hogy ismertessék a dolgozó parasztsággal a párt agrártéziseit, majd munkás-paraszt találkozó 'szervezését tervezik, a Hazafias Népfront segítségével. Az úttörő otthonban a csapat kul- túrv er senyének elődöntője folyik. Az asztalnál a zsűri tagjai, köztük: a tanácselnök és a tanácstitkár. Lám, erre is jut idejük. Jelenleg az őrsök versenyénél tartanak. Egymás után mutatják be műsorszámaikat az őrsök. Szavalnak, énekelnek, ropják a népi táncot. Nincs lámpaláz, pedig vendégek is vannak: Deme László, a megyei tanács elnökhelyettesé és Lőricz József, a járási tanács elnöke, kőrútjuk alkalmával betértek az úttörőotthonba. A pajtások szépen- szerepelnék, hiszen mindegyikük ott akar lenni a döntőben. Az úttörő csapat munkájában nemcsak a csapatvezető dolgozik, hanem a nevelő- testület minden tagja. A KlSZ-fáata- lok sem tétlenkednek, a „Cigány” című népszínművel készülnék, hogy a farsangkor szórakoztassák a lakosságot. Azt tapasztaltuk, hogy á község vezetői és a nevelők hivatásuknak élve, lelkiismeretesen dolgoznak. Meg is van az eredménye. Szeretik, becsülik őket. További jó munkát és jó eredményt kívánunk. (ba) Aki megszerette a szépet, harcolni is tud érte MÉG MINDIG leszáll az ismeretlen utas a kerékpárról, lelassít a motorkerékpáros, kihajolnak az autóból, ha Tiszai adány középére ér, megnézni a kultúr- otthonit. Szép, modern épület, lapos tetővel, világos ablakokkal. A községi tanács azonban nemrégen életveszélyesnek nyilvánította a benne tartózkodást, mert olyan ez az épület, mint az öregasz- szony, aki kiöltözködött, s a kozmetika fiatalító szereit is igénybe vette. A nagy teremben két- fehér faoszlop igyekszik visszatartani az évek súlyától meghajolt mennyezetet. Hull a vakolat, omlik a fal, a színpadon pocsolyában gázolnak, ha esik, vagy olvad a hó. Kivirítanak a lécek, s a régi-régi nád. Pénz kellene rendbehozatal nem is kevés. Pedig már a nehezen megszerzett mozigépet is el akarják vinni, nincs hol vetíteni. A tanács úgy mentette meg, hogy az általános iskolában vetítenek azóta. A tiszaladányiak azonban nem nyugodtak bele, hogy a szélnek és esőnek legyen tanyája a kultúrház. Fellángolt az akarat, a szeretet, a szépség, az igaz szó, az igaz művészet háza iránt. Ha kultürforradalomról beszélünk, annak legszebb példája az a ragaszkodás, ahogyan az egyszerű embereik neki- kezdtek harcolni a kul- túrotthonórt. Pedig más is kellene. Egyetlen fúrott kút van a faluban; az iskolában szorongnak a gyerekek, s egyre nagyobb a vendégmarasztaló sár. De aki egyszer megkóstolta a szépet, az harcolni is tud érte, mint a tiszaladányiak. A szerencsi járási tanács ígéretet tett, hogy ha a község hozzájárul, ők is segíteni fognak. S megindult a munka, szerényen, szorgalmasan. Az ifjúság kezdte el karácsonykor. Nagy sikerrel adták elő Molnár Ferenc: Doktor úr című színdarabját, majd január 8-án újra előadták Tiszaladá- nycxn, január 11-én Csobajon, január 12-én pedi g T arc álon. A helyi tanács és a tömegszervezetek Szilveszterkor vidám teaestét rendeztek. Az eredmény: eddig több mint 10.000 forint gyűlt ösz- sze a közös célra. De a lelkes munka tovább folyik. Az ifjúság új darabbal készül, az énekkar tagjai is feláldozzák szabad idejüket, de az idős paraszt- emberek, asszonyok is mind szeretnének hozzájárulni ehhez a nemes akcióhoz. • Farsangban újra nagy bált rendeznek, melynek teljes bevételét a kultúrotthon újjáépítésére fordítják. Tavaszra 20.000 forint lesz az a pénz, melyet a falu dolgozói, fiataljai közös munkával összegyűjtenek. Egyre nagyobb hittel reménykednek, hogy a járási tanács is segíteni fogja a jószándékot, s közös akarattal minél előbb szép lesz a tisza- ladányi kultúrotthon belülről is, hogy necsak a kívülállók nézzék meg, hanem benne is örömmel és félelem nélkül szórakozhassanak a tiszaladányi dolgozók. Bényei József Tisza’adány R H az Állami Áruházban és 1. sz. fióküzletében február 1-től 15-ig Ágynemű vászon 24*80461 32 forintig
