Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

4 ES ZARMAG YARORSZÄG Szerda, 1958. február 5. ;í; í Sok a tanuló, kevés a tanterem Miskolc közművelődési gondjai a művelődésügyi osztály programtervezetének tükrében LAPUNK HASÁBJAIN többször rávilágítottunk arra, hogy a letűnt korszák urai milyen mostohán kezel­ték Miskolc város kultúrájának ügyét. Rámutattunk, hogy a város költségvetésében á kultúra támoga­tása mindig a harmadrendű szükség­letek rovatában szerepelt Sokszor a kulturális célokra előirányzott igen szerény Összegeket is törölték a költ­ségvetésbői, ha — ami gyakran elő­fordult — olyan célokra kellett a pénz, amelyből a városi törvényha­tósági bizottság virilistái profitálhat­tak. Ennek a jellegzetesen kapita­lista kulturális várospolitikának a hátránysát ma sokszorosan érzi Mis­kolc megnövekedett lakossága, az a lakosság, amely nemcsak létszámá­ban, hanem művelődési igényeiben is jelentékenyen meggyarapodott. Nagy vidéki városainkhoz viszo­nyítva. Miskolc a kulturális intéz­ményekben legszegényebben ellátott város. Ennek, mint ahogy már több­ször megemlékeztünk róla — az is az oka, hogy a nagymértékben ipa­ri, munkáslakta „ellenzéki” várost á reakciós kormányok igyekeztek visszaszorítani fejlődésében. Ezek az alapokai annak, hogy Miskolc műve­lődési életében ma a problémák egész sora torlódott össze, amelyek előbb-utóbb megoldást követelnek. A köznevelés, az oktató-nevelő mun­ka nehézségeitől kezdve a különféle művészeti ágak fejlődése, kibonta­kozása előtt álló akadályokig temér­dek kérdés megoldásával kell a vá- rog* lakosságának,' művelődési ’szer­veinek megküzdenie. De hogy ezek­kel a feladatokkal sikeresen fogunk megbirkózni, arra biztosítékot nyújt pártunk, kormányunk politikája, amely a parlament legutóbbi ülésé­nek tapasztalatai szerint is fontos szerepet tulajdonít a közművelődés mindén tényezőjének. Ami Miskolc művelődési problé­máit illeti, élénken tükröződnek ab­ban a programtervezetben, amelyet a művelődésügyi osztály Miskolc egész művelődési területére vonat­kozólag készített az egyes ágazatok szakembereinek bevonásával. A TERVEZET ELVKÉNT FEK­TETI LE, hogy művelődési intézmé­nyeinkét gazdasági erőinkhez ké- pest tervszerűen kell gyarapítani s kultúránk fejlesztésében a helyes, szocialista elveknek kell érvényesül­ni. A tervezet megvitatásaikor mint egyik legsúlyosabb probléma került előtérbe a köznevelés területén ta­pasztalható sok nehézség, ami össze­függ a lakosság nagymérvű növeke­désével. Közművelődésünk alapja kétségtelenül az általános iskolai nevelés, márpedig itt vannak legna­gyobb hiányaink. Kitűnik ez már abból az egyetlen'mondatból, hogy Miskolc megyei jogú város álta­lános iskolai tanterem-ellátott­sága országosan a legrosszab­bak ktyzé tartozik. 443 tanuló- csoport foglalkoztatására mind­össze 242 tanterem áll rendelke­zésre. Majdnem valamennyi ál­talános iskolai tanteremben két váltásos, sőt hét tanteremben három váltásos oktatás folyik. Etekintetben 1958-ban javulást nem remélhetünk, mert a tanköteles korú gyermekek száma előrelátható­lag nagymértékben növekedni fog, amivel egyelőre nem tart lépést a tantermek számának növekedése. Az ezévi beruházási hitelből négy te­remmel bővítik a XII. sz. Malinov- szkij utcai általános iskolát, megkez­dik a . Petneiházi utcai lakótelepen egy új, 12 tantermes általános iskola építését. Ezeken kívül az idén többre nem telik. Ezért a következő évék­ben nagyobb összegeket kell majd biztosítani iskolák építésére. Nehézségek vannak a belterületen az ovodáskorúak elhelyezésével, bár némiképp majd javul a helyzet a Jó­kai utcai 50 férőhelyes ovoda üzem­behelyezésével . Egyre nagyobbak a nehézségek a középiskoláknál is. Üj középiskola építésére azonban előreláthatóan csak 1960-ban kerülhet sor. Mindez nem jelenti, hogy iskola- hálózatunkban a fejlesztés más vo­natkozásokban sem ért el eredmé­nyeket. 1957-ben sokat gazdagodtak az iskolák felszerelésben. Arra tö­rekszenek, hogy a politechnikai kép­zés lehetőségeit biztosítsák. Ezidő- szerint két középiskolában vannak politechnikai képzés célját szolgáló, bár csak részben felszerelt műhe­lyek. Ez évben több új politechnikai műhelyt létesítenek a középiskolák­ban. Tervezik azt is, hogy a SZOT segítségével egy központi műhelyt lé­tesítenék az általános iskolák szá­máfa, azonkívül az általános isko­láknál szerszámokat szereznek be a politechnikai képzés céljaira. A városban 27 teljesen osztott ál­talános iskola van s örvendetes, hogy az összes általános iskolai felsőtagozatú tanulók 98.8 száza­léka részesül szakrendszerű ok­tatásban. A dolgozók, illetve a felnőttek to­vábbtanulásában általános iskolai vonalon a levelező oktatás nem vált be, ezért a levelező tagozatokat csak "középiskolai szinten tartják fenn. A jövő tanévben hat általános iskolá­ban lesz esti tagozat, három-három középiskolában esti, illetve levelező tagozat. A nevelőik száma a felszabadulás előtti helyzethez képest lényegesen növekedett, de a tanulók száma is majdnem megkétszereződött. Az ál­talános iskolai rendszer bevezetése óta nagy figyelmet fordítottak a szaktanári ellátottság fejlesztésére, úgyhogy jelenleg az általános iskolák felső tago­zatában 92 százalékban szakta­nárok tanítanak. A múlt éyben sok régi pedagógus vonult nyugdíjba, az utánpótlás előbbre vitte a szakrendszerű okta­tás ügyét. A PROGRAMTERVEZET részle­teiből kitűnik, hogy hiányok vannak szemléltetési eszközökben, az isko­lák tél-képállománya szegényes, el­avult. Több iskolának nincs diafilm­vetítő berendezése, szertára, kísérleti előkészítője. Mikroszkóp alig akad a városban. A gyakorlókért hiánya ne­hezíti a természettudományos okta­tást. Kevés a politechnikai szakkör. A jövő tanévben a középiskoláikban is váltott rendszerű oktatásra keli áttérni, ami szintén sok gondot okoz. Az ellenforradalom — jól tudjuk — nemcsak gazdasági és politikai, hanem kulturális téren is nagy ká­rokat okozott, zavart keltett a köz­nevelés felelős tényezői, a nevelők soraiban is.' A köznevelésben az ideológiai kérdések tisztázása éppen olyan fontos, mint kultúránk egyéb vonatkozásaiban. Az ifjúság szocialista nevelése az egész társadalom ügye. Azzá kell tenni. Ezért az MSZMP pedagógus alap­szervezete a művelődésügyi osztállyal karöltve előadássorozatot kezdett. Az előadásokat az üzemekben tart­ják, és megvitatják a dolgozókkal a nevelés kérdéseit. Sikerrel szervezik a nevelők szakmai továbbképzését is. A fiatal nevelők részére tapaszta­latcsere órákat tartanak, tapasztal­tabb szaktanárok vezetésével. Fej­lesztik az ifjúsági mozgalmat, az is­kolai KISZ- és uttörőszervezetek lét­rehozásával. Most dolgozzák ki a középiskolai KISZ-munka szervezeti és módszertani irányvonalát. A diákotthonokat fokozatosan kollégiumokká alakítják. Ezév- ben a Petőfi diákotthont szer­vezik át: Felújítják a szülők iskoláját — ez több iskolánál már megtörtént. Az elhagyott ép züllés veszélyének ki­tett gyerekek nevelése, megmentése megköveteli- egy gyermekotthon lé­tesítését. Addig is a napközi ottho­nokban próbálják nevelni a züllés­nek kitett tanulókat. A MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLY programtervezete a köznevelés te­rén mutatkozó összes nehézségek feltárása után hangsúlyozza, a kö­vetkező években minden eszközt lat­ba kell vetni, hogy a váltásos tanítás bevezetését az általános gimnáziu­mokban elkerülhessék. Anyagi erőin­ket megfeszítve is arra kell töreked­nünk, hogy az általános iskolák tan­teremhiány okozta nehézségei ne mélyüljenek. A középiskolákat illetőleg szük­séges, hogy a borsodi gimnáziu­mok nagyobb számban fogadják be jl vidéki tanulókat, mert így csökkentik a miskolci bejáró ta­nulók számát, a diákotthonok zsúfoltságát. A programtervezet a továbbiakban ismerteti kulturális életünk vala­mennyi többi problémáját és mint legsürgősebben megoldandó építési feladatot, a színház mielőbbi átépí­tését állítja előtérbe. H. B. Ez a divat Moszkvában Jl divat — nagyon szeszélyes vala­mi. E tulajdonságához igazodnak g moszkvai Modellek Rózában is. Csupán az 1958 tavaszi- nyári szezonra több mint 1600 új ruha- modellt kreáltak, ame­lyek közül 110Ö-at már az ipar is elfogadott. Beszélgessünk egy kicsit Alekszej Kuli- csevvel, a Modellek Háza művészeti veze­tőjével. —* Nemrégiben tér­tem haza Párizsból, ahova a francia ruha­tervezők meghívására utaztam. Sok tapaszta­latot szereztem, hiszen a párizsiak már régóta híresek jó ízlésükről. Rengeteg új modellt, is láttam. Mindezeket hasznosítani akarjuk a mi munkánkban is. Tervezőink nem az extra-különlegességek­re törekednek, hanem céljuk, hogy a ruha K. BARIKIN RIPORTJA elegáns, szép és prak­tikus legyen. De a sok beszéd helyett inkább menjünk a bemutató- terembe. ...A csinos manne- quinek a legújabb moszkvai divatot mu­tatják be. Elsőnek az úgynevezett »Malachit« ruhába öltözött próba- kisasszony lép elénk. A ruhát azért nevezik igy, mert a fenti nevű ásvány színét viseli. Sokan jegyzik fel e modell számát, hogy utána megvitassák a szabás finom vonalait, díszítéseit. Ezt a mo­dellt egyébként a brüsszeli világkiállítá­son is bemutatják. Ezután egy férfi- kabát következik. Hossza alig ér a térd alá, lefelé szűkül. Fa­zonja egysoros. Ez és a következő világos­színű, elegáns sport­ruha nyerte meg leg­inkább a jelenlevők tetszését. A bemutató ezután olyan ruhákat vonulta­tott fel, amelyeket a legolcsóbb szövetekből készítettek. így akar­ták bemutatni, hogy ezekből az anyagokból is lehet elegáns, szép és tartós női és férfi­ruhákat készíteni. Ez a rész a készruha-gyár- tás szakemberei szá­ntára különösen érté­kes volt. A bemutatott model­lek között nemcsak es­télyi, színházi vagy más alkalmi ruhákat találhattunk, hanem mindennapi munkára vagy házi viselésre megfelelőeket is. Na­gyon ízlésesek voltak az egyszerű női házi- ruhák. A divat — szeszélyes. A moszkvai ruhaterve­zők — mint a fenti kis riport is bizonyítja — lépést tartanak vele. Magasabb, mint az Eitíei-torony A dnyepropetrovszki «-Babuskin« gyár komoly feladatot kapott: egy 315 méteres televíziós torony építésé­vel bízták meg. A torony a leningrá- di televíziós központ adását repíti majd szét a világba. 200 méter ma­gasban szerelik fel a technikai beren­dezéseket, amelyek egy színes és két fekete-fehér műsort sugároznak. Tovább épül a moszkvai Metró Gyors ütemben folyik a Leninről elnevezett mpszkvai Metro Scserba- kovszkij-gyürüjének építése. A Scserbakovszkaja állomásnál meg­kezdték a mozgólépcső szerelését, A földalatti állomásának portál-oszlo­pait márvánnyal, -a falakat pedig csempével borítják. Az egyik alagut-szakaszban a szo­kásos bordázott öntöttvas-tübbingek helyett vasbeton-blokkokat alkal­maznak. Már elkészült az 500 méter hosszúságú kísérleti vonalszakasz. A vajsbetonblokk alkalmazása igen sok fém megtakarítását teszi lehető­vé, ugyanis 1 folyóméter öntöttvas- többing súlya 7400 kilogramm, 1 fo­lyóméter vasbeton-blokké pedig csak 539 kilogramm. A Scserbakovszkaja-gyűrűt még az idén átadják rendeltetésének. Huszonkárotnezer forint tiszta jövedelem a kisgyőri föidművesszővetkezetnél az utolsó negyedévben 7 QC/1 -ben egyesült a harsányi, kisgyőri, bükkaranyost földműves- szövetkezet azzal az elgondolással, hogy az egyesülés létrejöt­tével jövedelmezőbb, erősebb lesz a szövetkezet. Sajnos, az elgondolás ennél a körzetnél nem vált be. A vezetőségnek évről évre arról kellett beszámolnia, hogy a szö­vetkezet veszteségesen működött, nem beszélve arról, hogy a kurens áruk a harsányi szövetkezetnél rendszeresen „elakadtak". Ezt látva, a kis­győri földművesszövetkezet vezetősége és tagsága arra az elhatározásra jutott, hogy lépéseket tesz az illetékes szervek felé a különválásra. 1956 óta nem volt egyetlen közgyűlés, vagy vezetőségi ülés, ahol a különválás gondolata fel ne vetődött volna. Azonban ez a kérés á harsányi központi irodától tovább nem jutott. Majd' az 1956 december és 1957 január hónapban megtartott köz­gyűlésen a tagság úgy döntött, hogy a különválással kapcsolatos jegyző­könyvet a vezetőség két tagja személyesen viszi el a járási, illetve a me­gyei szövetségre. Nem mondhatjuk, hogy ez az elgondolás a felsőbb szer­veknél mindjárt támogatást nyert volna. Az illetékes szervek a beküldött jegyzőkönyvekre még csak nemleges választ sem adtak. Ügy tűnt, hogy a felsőbb szervek nem látták tisztán elgondolásunk helyességét. De mivel a helyi vezetőség ezekután sem adta fel a reményt, a felsőbb szervek is kénytelenek voltak hozzájárulni a különválás gondo­latához. 1957. október 1-ével meg is történt a különválás, és a 2 hónapi működés eredménye 23 000 forint tiszta jövedelem. A szövetkezet vezetősége és tagsága teljes megelégedettségét fejezi ki a szövetkezet működése iránt, és azt mondja a tagság, hogy most már szívesen egészíti ki részjegyét, illetve jegyez újat. Ezúton mond köszönetét a kisgyőri földművesszövetkezet tagsága és 'vezetősége a járási és megyei szövetség azon dolgozóinak, akik segí­tették a helyi vezetőséget ezen elhatározásában. Szép tervekkel készül­nek a szövetkezeten belül az áruellátás, valamint a felvásárlás területen. Az áruellátás megjavítása érdekében egy új bolt megnyitását vették tervbe, ami már február 1-ével meg is nyílt, illetve megkezdte működé­sét. A szövetkezet vezetői és dolgozói elhatározták, hogy az 1958-as év­ben úgy fognak dolgozni, hogy a kisgyőri szövetkezet a járás legjobban működő szövetkezetei közé tartozzék. FEGYVERNEKI LAJOS, Kisgyőr.-ooo­í)é de si pillanatképek FÉL NYOLCAT MUTAT AZ ÓRA, amikor belépek a dédesi általános iskolába. A gyerekek már gyülekez­nek. Bent a nevelői szobában Ko­vács Balázs nevelő javítja a dolgoza­tokat, Kisbenedek Gyula pedig föld­rajzi órára készül. Nagy lelkesedés­sel beszéli, hogy a bánvölgyi kultúr- csoport szervezésén fáradoznak. Sze­retnének részt venni a megyei kul- túrversenyen. Az üdülő környéke sem csendes. A délelőtti sétájukat végző üdülőik vidám kacagása zavar­ja meg a téli park csendjét. A kas­tély lakói munkájuk fáradalmait pi­henik, megérdemelten. A tanácsházán is serény munka folyik. Brozmann Gyula vb. elnök fogadja a feleket. Kérdésemre el­mondja, hogy a napokban tárgyalták meg az ifjúság nevelésének kérdé­seit. Hetvenkét szülő vett részt a megbeszélésen. A közeljövőben pe­dig mezőgazdasági előadást tartanak, melynek az a célja, hogy ismertes­sék a dolgozó parasztsággal a párt agrártéziseit, majd munkás-paraszt találkozó 'szervezését tervezik, a Hazafias Népfront segítségével. Az úttörő otthonban a csapat kul- túrv er senyének elődöntője folyik. Az asztalnál a zsűri tagjai, köztük: a tanácselnök és a tanácstitkár. Lám, erre is jut idejük. Jelenleg az őrsök versenyénél tartanak. Egymás után mutatják be műsorszámaikat az őr­sök. Szavalnak, énekelnek, ropják a népi táncot. Nincs lámpaláz, pedig vendégek is vannak: Deme László, a megyei tanács elnökhelyettesé és Lőricz József, a járási tanács elnö­ke, kőrútjuk alkalmával betértek az úttörőotthonba. A pajtások szépen- szerepelnék, hiszen mindegyikük ott akar lenni a döntőben. Az úttörő csapat munkájában nemcsak a csa­patvezető dolgozik, hanem a nevelő- testület minden tagja. A KlSZ-fáata- lok sem tétlenkednek, a „Cigány” című népszínművel készülnék, hogy a farsangkor szórakoztassák a lakos­ságot. Azt tapasztaltuk, hogy á község ve­zetői és a nevelők hivatásuknak él­ve, lelkiismeretesen dolgoznak. Meg is van az eredménye. Szeretik, be­csülik őket. További jó munkát és jó eredményt kívánunk. (ba) Aki megszerette a szépet, harcolni is tud érte MÉG MINDIG le­száll az ismeretlen utas a kerékpárról, lelassít a motorkerékpáros, ki­hajolnak az autóból, ha Tiszai adány középére ér, megnézni a kultúr- otthonit. Szép, modern épület, lapos tetővel, világos ablakokkal. A községi tanács azonban nemrégen életveszé­lyesnek nyilvánította a benne tartózkodást, mert olyan ez az épü­let, mint az öregasz- szony, aki kiöltözkö­dött, s a kozmetika fia­talító szereit is igénybe vette. A nagy teremben két- fehér faoszlop igyek­szik visszatartani az évek súlyától megha­jolt mennyezetet. Hull a vakolat, omlik a fal, a színpadon pocsolyá­ban gázolnak, ha esik, vagy olvad a hó. Ki­virítanak a lécek, s a régi-régi nád. Pénz kellene rendbehozatal nem is kevés. Pedig már a nehezen meg­szerzett mozigépet is el akarják vinni, nincs hol vetíteni. A tanács úgy mentette meg, hogy az általános isko­lában vetítenek azóta. A tiszaladányiak azonban nem nyugod­tak bele, hogy a szél­nek és esőnek legyen tanyája a kultúrház. Fellángolt az akarat, a szeretet, a szépség, az igaz szó, az igaz művé­szet háza iránt. Ha kultürforradalomról beszélünk, annak leg­szebb példája az a ra­gaszkodás, ahogyan az egyszerű embereik neki- kezdtek harcolni a kul- túrotthonórt. Pedig más is kellene. Egyet­len fúrott kút van a faluban; az iskolában szorongnak a gyerekek, s egyre nagyobb a ven­dégmarasztaló sár. De aki egyszer megkós­tolta a szépet, az har­colni is tud érte, mint a tiszaladányiak. A szerencsi járási ta­nács ígéretet tett, hogy ha a község hozzájárul, ők is segíteni fognak. S megindult a munka, szerényen, szorgalma­san. Az ifjúság kezdte el karácsonykor. Nagy sikerrel adták elő Mol­nár Ferenc: Doktor úr című színdarabját, majd január 8-án újra előadták Tiszaladá- nycxn, január 11-én Csobajon, január 12-én pedi g T arc álon. A he­lyi tanács és a tömeg­szervezetek Szilveszter­kor vidám teaestét rendeztek. Az ered­mény: eddig több mint 10.000 forint gyűlt ösz- sze a közös célra. De a lelkes munka tovább folyik. Az ifjúság új darabbal készül, az énekkar tagjai is fel­áldozzák szabad idejü­ket, de az idős paraszt- emberek, asszonyok is mind szeretnének hoz­zájárulni ehhez a ne­mes akcióhoz. • Farsang­ban újra nagy bált rendeznek, melynek teljes bevételét a kul­túrotthon újjáépítésére fordítják. Tavaszra 20.000 fo­rint lesz az a pénz, melyet a falu dolgozói, fiataljai közös munká­val összegyűjtenek. Egyre nagyobb hittel reménykednek, hogy a járási tanács is segíteni fogja a jószándékot, s közös akarattal minél előbb szép lesz a tisza- ladányi kultúrotthon belülről is, hogy necsak a kívülállók nézzék meg, hanem benne is örömmel és félelem nélkül szórakozhassa­nak a tiszaladányi dol­gozók. Bényei József Tisza’adány R H az Állami Áruházban és 1. sz. fióküzletében február 1-től 15-ig Ágynemű vászon 24*80461 32 forintig

Next

/
Oldalképek
Tartalom