Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

Szerda, 1958. február 5. közelebb az emberekhez Fényképezőgéppel a föld alatt Klem arról van szó, hogy már 1 ^ nines semmi tennivaló, töké­letes a kommunisták és a pártonkí- vüliek kapcsolata. De hogy a közös érdekek folytán elmélyültebbé vált, különösen az utóbbi másfél évben, annak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak. Ha nem így lenne, nem eveztünk volna ki oly gyorsan az el­lenforradalom kavarta örvényből. Még a rosszindulatnak is észre kell vennie az élet különböző területein tapasztalható egységes cselekvést; még legreakciósabb ellenfelünknek is be kell látnia, hogy sok ember kö­zelebb került a párthoz, meghallga­tásra és helyeslésre talál közöttük a párt szava. Hogy miért van ez így, az nem titok. Azért, mert bajainkból leszűrtük a kellő tapasztalatot, s ahol kellett, változtattunk harci mód­szereinken. Szavunk meggyőzőbb lett. határozott fellépésünk tisztele- tetkeltőbb. S a határozottság, őszin­teség olyan jellemvonás, ami a józan érteimet vonzza, a komiszt elret­tenti. Úgy látszik, sokkal, sokkal több a józan ész ebben az országban, mint a borgőzös. Másfél év alatt azoknak legtöbbje is belátta félrevezetettsé- gét, akiket megszédített az ellenfor­radalmi propaganda. Emlékezzünk csak vissza, miként égették újságain­kat. folyóiratainkat, könyveinket; emlékezzünk rá, hogyan uszítottak sztrájkra; emlékezzünk, hogy har­sogták: ne higyjetek a kommunis­táknak. S mi történt? Egyszerűen az, hogy az emberek élni akartak. Élni. de nem a régi módon, nem Mind- szenty »-programja-« szerint, hanem úgy, ahogy az életet megkezdték jó évtizeddel ezelőtt: kívánva az okoso- dást, a jobblétet. Hogy nem így volna’ .:; Hogy ez is csak »kommunista propaganda?« Fogadja mindenki úgy, ahogy akarja, semmit sem változtat az objektív igazságon. Néhány bizonyító adattal minden­esetre szolgálhatunk. Itt van példá­nak a Lenin Kohászati Művek durva- hengerdéjének kikészítő üzemrésze. A párttagsági könyveket kiosztó tag­gyűlésen szó esett arról, hogy egy bi­zonyos munkával (egyengetéssel) ala­posan elmaradtak »Mit lehet tenni?« — kérdezték. »Indítsunk tíznapos de- kádot« — javasolta valaki. Igenám, de hajlandók lesznek-e erre a pár- tonkívüli dolgozók? Beszélni kell ve­iül?. S mi lett az okos szó eredmé­nye? Az, hogy tíz nap alatt 112 szá­zalékra rúgott az elmaradott munka statisztikája. Ez ugyan csak egy szám, de mögötte van a nagy érő: az egységes akarat, az egyetértés. S ez a lényeg! A taggyűlés óta nem lan­kadnak a termelő kezek. A kommu­nista Székely János brigádja ma is versenyben áll a nem kommunista Marosvári Lajos brigádjával — hogy csak e két nevét említsük. zett pártkiadványokból 1700 forint ér­tékben vásároltak januárban az alig négyszáz fős üzemben. A pártsajtó- terjesztési kampány során Birincsik János párttitkárnál — szintén ja­nuárban — 73 új előfizető jelentke­zett, nem beszélve a régiekről. De menjünk tovább. Mi az oka például annak, hogy az ellenforra­dalmi év decemberében még csak nyolc fős alapszervezete volt ennek az üzemrésznek, szembgn a mai száz- léggyel? — s ennek a számnak a fele új tagokból tevődik. Mi az oka ennek? Az, hogy közelebb kerültünk az emberekhez. Küzdünk, hogy teljesen megszűn­jék a pártban még itt, ott megtalál­ható hivatali szellem; küzdünk, hogy a kommunista ne csak párttag, ha­nem ténylegesen és öntudatból le­gyen első ember a munkában, a pél­damutatásban, a teherbírásban. El­értük azt — főleg a párt megtisztu­lása során —, hogy a pártszerveze­tek vezetői nem »díszelnökök«, ha­nem valóban motorjai az életnek: Heine Ferenc, a fiatal kohómérnök az ifjúmunkásokat tanítgatja; Sárkö­zi párttitkárhelvettes a műhelybi­zottság munkáját segíti, Birincsik Já­nos párt titkár könyvet árul, lakás után futkos, dicsér és korhol, asztalt csapkod a tenyerével, ha a dolgozók jogos érdekeiről van szó; a negye­dik jegyzőkönyvet vesz fel a pana­szokról, az ötödik ellenőrzi, elintéz­ték-e a panaszt... minden kommunis­tának megvan a maga munkája, szí­vesen csinálja, mért látja értelmét. Ez az igyekezet, a szó és tett azo­nossága meghozta a gyümölcsöt: kö­zelebb kerültünk az emberekhez, s az emberek hozzánk. Lemérhető ez abból is, hogy — például ennél az üzemrésznél — nem kell hálóval fogni hallgatókat a szabad pártna­pokra, gyűlésekre. Mennek és felszó­lalnak ott, a saját jószántukból, mert rájöttek, hogy nem hiábavaló dolog az. Ennek az egyre fejlődő kapcsolat­nak köszönhető, hogy ma már nem rettegünk — mint 1956 decemberé­ben — attól, mi lesz velünk holnap, lesz-e elegendő kenyér, tüzelő. Nép­gazdaságunk fejlődik. Újabb és újabb győzelem szemtanúi vagyunk, gyorsabb az élet üteme, szélesebb az. emberek látóköre. A továbbhaladás legfőbb zálo­“ ga kezünkben van. Megtalál­tuk az emberek szívéhez és agyához vezető leghelyesebb utat — ezen az úton járjunk ezentúl is. Akkor biz­tosak lehetünk önmagunkban és biz­tosak a sikerben. Közelebb, egyre közelebb az embe­rekhez .. j (cs. 1.) E s hogy állunk az 1956 őszén meggyalázott »kommunista« Irodalmi termékekkel? Igaz volna, hogy az emberek okosodni akarnak? Magukba akarják szívni az Uj sza­vát? Igen. Pedig senki nem jár a dolgozók nyakára, hogy vegyék ezt, vegyék azt... A pártszervezet kipa­kol 3—400 darab könyvet — tessék, lehet választani, ki-ki ízlése szerint. És kapósak ezek a könyvek, de mi­lyen kapósak!... Csak az úgyneve­A borsodnádasdi Kurtáu-trígád minden tagja kiváló do! va'o do gozo A Borsodnádasdi Lemezgyárban a közelmúltban megtartott termelési tanácskozásokon 70 munkásnak Ítél­ték oda a Kiváló dolgozó oklevelet. Legtöbben a hengerműben nyerték el a megtisztelő kitüntetést. Kurtán Ig­nác hengerészbrigádjában mind a tizenhárom tag viselheti majd a jól végzett munkáért járó kitüntetést. A Kurtán-brigád minden kitűzött fel­adatot túlteljesített. Félév alatt anyagtakarékosságban, selejt és hen­gertörés csökkentéssel, valamint a minőség javításával 96 ezer forint megtakarítást ért el. A kitüntetett dolgozók rövidesen megkapják a kiváló dolgozó oklevél­lel járó egyheti keresetnek megfele­lő pénzjutalmat. Gőzbefúvatásos nyersvasgyártással kísérleteznek a diósgyőri kohászatban A Lenin Kohászati Művek nagy- oivasz tóművében a múlt évben a műszaki színvonal fejlesztése, vala­mint a technológiai előírások követ­kezetes* megtartása eredményekén t a nyersvas tonnáját — az 19ó6 há­romnegyedévéhez képest — mint­egy 50 forinttal állították elő ol­csóbban. A kohászok az idén meg­ígérték, hogy az elkövetkező két éven belül térváron gyártják a nyersvasat. Ennek érdekében igye­keznek felhasználni a korszerű tech­nológia adottságait így a napokban megkezdték az úgynevezett gozfoefu- vatásos kísérleteket. A gőzbefuva- tással több oxigén és a vízben lévő hidrogén felbomlása révén több redukáló anyag kerül a kohóba, ami értékesebbé teszi a kokszégetést, gyorsítja a kohójára tot és ennek következményeként több érc golható ugyanannyi kokszhoz. ada­Az első kísérletek sikeresek voltak és ha a továbbiak is beválnak, az új eljárást Üzemszerűen alkalmazzák, A gőzbefuvatás beválásával a faj­lagos kokszfelhasználás 8—10 száza­lékos csökkentésére számítanak. A borsodi épííomunhű-soh hírese: Az mm tolvajodat a vállalat székSiázáaa nyiUáiias tárgyalásin vonja leleíjssájre a oiróság A Borsod megyei Építőipari Válla­lat — miskolci, ózdi és diósgyőri munkahelyein — csaknem 2000 épí­tőmunkás dolgozik. Ezeken a szét­szórt építkezéseken, különösen az el­lenforradalmat követő hónapokban — a laza fegyelem és a hiányos ellen­őrzés miatt — igen elszaporodtak az üzemi szarkák, a népvagyon dézs­málok A vállalatnál 1957 első negyedé­ben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett, leleplezett bűncselek­mények 221 ezer forint anyagi kárt okoztak a népgazdaságnak. A vállalat kommunistái nem nézték ezt tétlenül. A becsületes dolgozók­kal összefogva harcot indítottak a népvagyon fecsérlői ellen. Amikor látták, hogy a felvilágosító szó nem sokat használ — a vállalat vezetői­vel egyetértésben, az üzemi szarkák ellen fegyelmi eljárásokat indítottak. Egy év alatt 112 fegyelmi ügyre ke­rült sor. A határozatok szerint 15 magá­ról megfeledkezett dolgozót el- ooo—-------— A gyermekvárosért A Lenin Kohászati Művek mun­kásellátási osztályának nődolgozói a gyermekvárosért akció javára a mű­szaki klub helyiségében jólsikerült műsoros estet rendeztek. Az estet Marton Istvánná nyitotta meg, kö­szönetét mondva a nődolgozóknak, akik munkájul<kal, forintjaikkal hoz­zájárultak az akcióhoz. A műsoros est keretében fellépett a központi művészegyüttes három tagja is. Job­bágy József né, az egyik nődolgozó Mozart altatódalát énekelte. Dicsé­retet érdemel még a miskolci balett­iskola két növendéke: Marton Kata­lin és Novák Mária, akik a „Lepke tánca” című balettet táncolták. Megható jelenetnek voltunk tanúi, amikor egy idős nyugdíjas bácsi ke­reste fel Marton elvtársnőt és kérte, hogy fogadjon el tőle 6 forintot ciga­rettapénzéből a gyermekváros javá­ra. — Én is árván nőttem fel — mondotta — és tudom, hogy mit je­lent az, hogy kormányunk gondosko­dik, az árvákról. A műsoros estet Fischer László konferálta. Kerner Toncsi és zeneka­ra mellett jól mulattak a meghívott vendégek. L. K.-né. bocsátottak, csaknem 70 ellen bűnvádi feljelentést tettek és 25 esetben kártérítést követeltek. A szigorú intézkedések eredmény­nyel jártak: az év második negyedé­ben már csak 105 ezer, a harmadik­ban 19 ezer, a negyedikben pedig mindössze 9 ezer forint kár szárma­zott a társadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűncselekményekből. Az ilyen rendszabályok után az építőipari dolgozók örömmel üdvözöl­ték és magukévá tették a Lenin Ko­hászati Művek munkásainak a nép­vagyon fokozottabb védelméről szóló felhívását. A diósgyőriek kezdemé­nyezését a kommunisták — a mű­szaki és fizikai dolgozókkal közösen 4 órás értekezleten tárgyalták meg. Ezen az ülésen a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére számos érté­kes és megvalósítható javaslat hang­zott el. így többek között — elhatározták, hogy egy 10 ta­gú ellenőrző brigádot szerveznek, amely nem várt időben — éjsza­ka, vagy nappal — keresi fel a szétszórt munkahelyeket. A brigádtagok pontos kimutatást kapnak arról, hogy egy-egy építke­zésen milyen gépek vannak haszná­latban és azok milyen számon sze­repelnek a vállalat leltárában. Mun­kájuk során ellenőrzik a gépeket, a szerszámokat és megvizsgálják, hogy az anyagnorma szerint használják-e fel a drága építőanyagot. Ezenkívül gondoskodnak az állóeszközök pon­tos nyilvántartásáról is, hogy ne for­dulhasson elő visszaélés. A dolgozók kérésére most társa­dalmi bíróságot alakítanak és kéréssel fordulnak a városi bíró­sághoz, hogy a leleplezett üzemi tol­vajokat: így többek között Marti­novszky Józsefet, a gépészeti részleg volt vezetőjét — aki több értékes fel­szerelést, villanymotort lopott, — a vállalat székházában nyilvános tár­gyaláson vonják felelősségre. EZEKBEN A NAPOKBAN vala­mennyi testvéri kommunista és munkáspárt megvitatja a kommu­nista és munkáspártok képviselői­nek moszkvai tanácskozásán elfo­gadott nyilatkozatot és békekiált­ványt. Ezek a dokumentumok fon­tos elméleti és politikai kérdéseket vetnek fel. Vegyük például a szo­cialista országok kölcsönös kapcso­latának és a proletár internaciona­lizmus megvalósításának kérdését. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szocialista rendszer országainak kapcsolatai, valamint a kommu­nista és munkáspártok viszonya, a marxista—leninista elméleten, a proletár internacionalizmus elvein alapul Az internacionalizmus a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának eszméje, már régóta a proletariátus felszabadító mozgalmának vezérel­vét képezi, hiszen Marx és Engels adta ki a harci jelszót*. »Világ prole­tárjai egyesüljetek!« Az internacio­nalizmus azonban, a konkrét, törté­nelmi viszonyoktól függően, más és más formában mutatkozik meg. Amikor pl a kapitalizmus egysé­ges, világot átfogó rendszer volt. .az internacionalizmus a munkások köl­csönös testvéri támogatásában, a ka­pitalista elnyomás elleni közös har­cukban mutatkozott meg. 1917 után. a világ első szocialista államának megjelenése, új tartalom­mal töltötte meg az internacionaliz­mus eszméjét. Egyik vagy másik párt, politikai csoport internaciona­lista szemléletét le lehetett mérni azon. hogyan tekint a Szovjetunióra. Amikor a II. Internacionálé szociál­demokrata vezetői szavaikban dicsőí­tették az internacionalizmust, de valójában szovjetellenes politikát folytattak, nyilvánvalóvá vált, hogy távol állnak az internacionalista eszmétől. Akkoriban joggal állíthat­ták, hogy csak az érzi át igazán az internacionalizmus jelentőségét, aki nyíltan, becsületesen kész megvéde­ni a világ első proletár államát, a Szovjetuniót. Most, hogy a Szovjetunió mellett még számos állam lépett a szocia­lista építés útjára,' megint új vo­násokkal gazdagította az interna­cionalizmust. Ennek egyik legfőbb ismertetőjelévé az egész szocialista táborhoz való viszony vált. ISMERETES, hogy - az imperia­lista burzsoázia politikusai, diplo­matái, újságírói és más kiszolgálói segítségével, szakadatlanul küzd a szocialista tábor, s elsősorban a Szov­jetunió ellen.' Az amerikai imperia­listák és nyugati szövetségesei csak arról álmodoznak, hogy szakadást idézhetnek elő a szocialista tábor­ban. megbonthatják az államok együttműködését. Hiszen egyes szo­cialista • államok ellen sokkal könv- nyebb küzdeni, mint egy egységes táborral szemben. Az egység meg­bontása érdekében világgá kürtölték a revizionisták által életre keltett ’»nemzeti , kommunizmus« jelszavait., A proletár internacionalizmus he­lyett sovinizmust és nacionalizmust akarnak szítani. Talán Nagy Imre és társai nem a burzsoá nacionalizmus zászlaját emelték magasra, amikor ellenforradalmi ’összeesküvést szer­veztek Magyarországon? A magyar események tanulságairól- sohasem feledkezhetünk meg. ' A kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozásán elfo­gadott határozat azt a feladatot tűzi elénk, hogy következetesen valósít­suk meg a marxista—leninista internacionalista politikát, s a dol­gozókat arra neveljük, hogy az in­ternacionalizmus egyben hazafiságot is jelent. Minden lehető eszközzel küzd énünk kell a burzsoá naciona­lizmus és sovinizmus maradványai­val szemben. Az igazi hazafiságnak semmi köze sincs a nacionalizmushoz. A hazafi. lyesen értelmezik a nemzeti érdeke­ket, akkor ez egybe esik a világ pro­letariátusának szocialista érdekei­vel. Napjainkban az imperialisták — félve a szocializmus és az internacio­nalizmus állandóan növekvő befo­lyásától — kétségbeesett próbálko­zásokkal igyekeznek megváltoztatni a tömegek ideológiai hangulatát. Rá­galmazzák a szocializmust, faji és nemzetiségi alapon gyűlöletet szíta­nak. Ugyanakkor, felhasználják a kozmopolitizmust a nemzeti öntudat elfojtására. Ismeretes például, hogy az amerikai és angol gyarmatosítók »makacs nacionalizmussal« vádolják az ázsiai és afrikai népeket. Ezért a kommunista és munkáspártok szent kötelességüknek tartják a tö­megek marxista—leninista nevelését. A revizionisták, a »nemzeti kom­munizmus« hívei, a nemzeti sajátos­ságok védelmének leple alatt tagad­ják, hogy a szocialista fejlődésnek vannak közös törvényszerűségei is. A revizionisták azt mondják: építse minden ország saját, nemzeti mód­ján a szocializmust; miért tanulmá­nyozzuk a Szovjetunió vagy más szocialista ország tapasztalatait, ami­kor minden ország saját, meg nem ismétlődő törvényszerűsége szerint fejlődik. mely ország sajátos, nemzeti sajátos­ságait a szocialista forradalom meg­valósításában és a szocializmus épí­tésében. Ugyanakkor azonban azt tanítja, hogy ezeket a nemzeti sajá­tosságokat össze kell hangolni a kö­zös törvényszerűségekkel. Hiszen a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nem véletlen, hanem törvényszerű és főbb vonásaiban egységes folyamat. • A MARXIZMUS—LENINIZMUS tudományosan kimutatja az emberi­ség haladását a kommunizmus felé, Ez a tudomány a világ munkásosztá­lyai felszabadító harre aimak tapaszta­latait általánosítja, s ezen az alapon fejlődik. Különösen sók tapasztalatot szerzett a Szovjetunióban és más népi demokráciákban a szocialista építés során. Tehát, ha tagadjuk a közös törvényszerűségeket, akkor számításon kívül hagyjuk mindazt, amelyet a szovjet és más tapasztala­tok mutatnak. Más szóval, a szocia­lizmus már megjárt, szilárd útja he­lyett olyan ösvényre térünk, amelyen könnyen eltévedhetünk. Nem vélet­len tehát, hogy a moszkvai nyilatko­zat leszögezte: a közös törvényszerű­ségek tagadása kárt ókoz a szocia­lizmus építésének. Ugyanakkor, ha nem megfelelően használjuk fel eze­ket az egyes országok konkrét viszo­nyai között, ez szintén káros hatást gyakorol. A marxizmus—len inizmus állan­dóan fejlődik. Az a tény, hogy e tu­domány elméleti alapja a dialektikus materializmus, azt bizonyítja, hogy ez az elmélet nem tűr semmiféle dogmatizmust. szektás korlátokat. SZ. TYITARENKO szereti népét, országát, de ugyanak­kor tisztéletben tartja a többi né­pet, azok szabadságát és függetlensé­gét, kultúráját és erkölcsét. A nacio­nalisták és a soviniszták pedig gyűlö­letet táplálnak a többi nép iránt. A tények azt bizonyítják, hogy a na­cionalisták rendszerint imperialista ügynökökké, árulótoké válnak. Vj L Lenin azt tanította, ha be­váló jában ez azt jelenti, hogy ta­gadják a marxizmus—leninizmus olyan alapvető megállapításait, mint a kommunista párt vezetése alatti proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség, a nemzetiségi egyenjogú­ság. a népek testvéri barátsága, a szocialista tervgazdaság stb. A marx­izmus—leninizmus megköveteli, hogy szigorúan figyelembe vegyék bár­I A szuhakálJói II. akna fővágat biztosítását TH gyűrűvel végzik. Törő József és Bukovenszki János csillések meghúzzák a korszerű biz­tosítás csavarjait. A szén mellett nagymennyiségű meddőt is küldenek a felszínre a bá­nyászok. Kovács László vájár és ifj. Mitruska József segédvájár a meddos csilléket üríti. 7<lartinecz György felvétele. * 4 A PROLETÁR IKTERMRALIZMOS - A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATÁRA! ALAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom