Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1958. február 5L H termelőszövetkezetek munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ahol az a legcélszerűbb, a leg­gazdaságosabb lett volna. A meg­gondolatlanul nyújtott t hitel gyakran felesleges, ésszerűtlen beruházáshoz, sőt pazarláshoz és nem egyszer a szövetkezet eladó­sodásához vezethet. Az elvtelen hitelezés a munkaegység- hitelek esetébén az élősdi szellemet táplálta sok tsz tagságában. A párt és a kormány olyan határozatot ho­zott, amely messzemenően támogatja a termelő-szövetkezeteket, tehát elő­segíti egész parasztságunk felemel­kedését. ­A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél mindenekelőtt a kilé­pettekkel kell megfelelően foglalkoz­ni. Jelentős részük máris megbánta elhamarkodott lépését, és a vissza­térés, vagy új tsz, illetve tszcs ala­kításának gondolatával foglalkoznak. Ez a szándékuk azonban sok helyen különböző kiagyalt ürügyekkel távol­tartják maguktól a belépni szándé­kozó becsületes dolgozókat. A helytelen befeléfordulást, a szektás elzárkózást fel kell számolni. Nem helyeselhető, hogy egyes tsz-ek merev elutasításába ütközik. A csehszlovák kormányküldöttség találkozása a szovjet kormány vezetőivel Moszkva (TASZSZ) Viliam Siroky, a csehszlovák kor­mány elnöke, valamint a csehszlovák kormányküldöttségnek a Szovjet­unión átutazó tagjai a Kremlben ta­lálkoztak a szovjet kormány veze­tőivel. A találkozón jelen volt: Koz­lov, Mikojan, Hruscsov, Koszigin és a szovjet kormány több más tagja. A résztvevők szívélyes, baráti és Nyugatnémet szociáldemokrata lapok Adenauer lemondását követelik A továbbiakban a végrehajtóbizott­ság az alacsonyabb típusú szövetke­zetek helyzetével foglalkozott és megtárgyalta a községek perspekti­vikus fejlesztési tervének előkészíté­sét. A tervet a községek dolgozóival egyetértésben, velük megbeszélve fogják elkészíteni. ■ A végrehajtóbizottság, összegezve a tsz-ek jelenlegi helyzetét, örömmel állapította meg, hogy­megyénkben minden adottság megvan a tsz-ek további fejlődé­séhez. A tsz-tagok jövedelmének emelke­dése bizonyára nagymértékben vonz­za majd a szövetkezetekbe a kívül­álló egyénileg gazdálkodó paraszto­kat. Az elmúlt évben, megyénkben 17.800 forint átlagjövedelem jutott egy t&z-tagra, ugyanakkor a jobb szövetkezetekben ennél magasabb, 25.000 forintos jövedelem is jutott ógy-egy dolgozóra. A végrehajtóbizottság megállapí­totta, hogy a párt és a kormány út­mutatásai, határozatai nyomán — az önkéntesség elvének tiszteletbe^ tartása mellett — mindent el kell követnünk a tsz-mpzgalom további erősödéséért és szélesedéséért. elvtársi beszélgetést folytattak egy­mással. A szovjet kormány a Kremlben ebédet adott Viliam Siroky tisztele­tére. Az ebéden jelen voltak a cseh­szlovák kormányküldöttség tagjai. Szovjet részről az ebéden részt vet­tek Kozlov, Mikojan, Hruscsov és Koszigán. (MTI) A nyugatnémetországi szociálde­mokrata sajtó dr. Heinemann szo­ciáldemokrata képviselőnek a bonni parlament külügyi vitájában elmon­dott beszéde alapján követeli Aden­auer kancellár ' lemondását. A Schleswig—Holsteinische Volks­Zeitung vezércikkében a többi között megállapítja: — Mindinkább érezhetővé válik, hogy a szövetségi kormány politikája nem vezet az újraegyesítéshez, s hogy a kormány nem alkalmas e nagy feladat megoldására. A legjobb amit a kancellár ma tehetne, az len- -------------------------ooo n e, ha szabadsága alatt felkeresné Churchillt és megkérdezné tőle, ho­gyan tudna még most tisztességgel lemondani. A Fränkische Tagespost című lap vezércikkében „a demokrácia le­értékelésének” kérdésével foglalko­zik. A lap kijelenti: „Ma az egyet­len remény az, hogy ... Adenauer megfogadja Heinemann felszólítását és lemond. Amennyiben ez nem elég gyorsan történik meg, akkor a né­met nép tovább halad az atomfegy- verkezés és egyúttal a beláthatatlan kalandok útján. (MTI) Heves felháborodás Londonban az angol csapatok megszállási költségének kérdésében elfoglalt bonni álláspont miatt London (MTI) A bonná kormánynak az az állás­pontja, hogy megtagadja a rajnai angol csapatok megszállási költségé­nek további fizetését, heves felhá­borodást váltott ki Londonban. A helyzetet súlyosbítja az a körülméifty, hogy Nyugat-Németország jelenté­keny adókönnyítéseket engedélyez,' aminek értéke a Manchester Guar­dian bonni levelezőjének becslése szerint évi 175 millió font. Ez az ösz­szeg »több mint háromszorosa annak, amiről Bonn azt állította, hogy kép­telen az angol csapatok megszállási költségeire fordítani.«. A Daily Express bonni levelezője szerint Spaak, a NATO főtitkára, aki kompromisszum létrehozásán fára­dozik London és Bonn között, úgy találta, hogy feladata túlságosan ne­héz. Egy német személyiség 'kijelen­tette, hogy »a vita rendkívül kelle­metlen volt«. NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT ol­vastam valahol, hogy a skandináv, államokban alaposan megkönnyítik a dolgozó asszonyok második mű­szakját, a háztartási munkák egyik legnépszerűtlenebb ágának eltörlésé­vel. A második hírem ugyanerről a dologról Csehszlovákiából jött, ahol. a külországi kollega annak az elő­nyét fejtegette, hogy az épülő lakó­tömbökbe gépi berendezésű, modern mosodát állítanak fel. Érthető ezekután, milyen érdeklő­déssel hallgattam, hogy Miskolcon, a Malinovszkij úton januárban átadott bérházak egyikében ugyancsak mű­ködik már egy hasonlóan modern, személyzettel ellátott mosoda, a la­kótömb asszonyainak legnagyobb örömére! A lapunkban megjelent távirati rövidségű hír után felkerestem az il­letékes lakótömb építkezési irodáját, ahonnan az újdonság elindult, hogy helyszínen győződjek meg a techni­ka vívmányáról a háztartás szolgá­latában. AZ 1955-BEN ELKEZDETT ÉPÍT­KEZÉS, amely három épülettömböt adott át a múlt év szeptemberében, bizony már meglehetősen elhanya­golt állapotban fogadja az embert. A oiszkos-szürke havon jól látszik a teherautó nyoma, amely, mint utólag kiderült, sikeresen elpusztította az alig elültetett rózsatöveket. Csorbán meredeznek az épületekhez vezető udvari lépcsők — állítólag a fűszeres üzletbe itt szállítják ugyancsak autó­val az árut. Foghíjasán néznek az ablakok a kopár udvarra, nincs aki gondozza a lépcsöházat — hónapok múltán még mindig nem jelöltek ki az illetékesek házfelügyelőt.., A szomorú sorsra kárhoztatott há­rom erjület egyikében létesült a kö­rülbelül három szoba összkomfort helyét igénybevevő háziasszonyok ---------------------:—ooo ö röme — a mosoda, amelyet január közepén adtak át az építésvezetők az ingatlankezelő vállalatnak. Olyan­nyira átadták, hogy még a kulcsok sincsenek már a birtokukban -— így nem tudom megnézni. A komoly gépi felszerelést igénylő „mosóüzem'5 azonban még ma sem működik, a bérházi lakók nagy bánatára, állító­lag egyetlen gép hiánya miatt. A gépi mángorlót csak 1958 júniusára szállítja le a budapesti üzem. Addig maguk mossák a szennyest az asszo­nyok. • . AZ ÉPÍTKEZÉS-VEZETŐK véle­ménye szerint a mosodát már feb­ruárt 28-tól nyugodtan lehetne hasz­nálni mángorló nélkül is. A kisebb hiányokat és javításokat ugyanis február 28-ra ők teljesen elvégzik. Mégis mi az akadálya a mosoda be­indulásának? Ugyanúgy, mint a ház- felügyelő kinevezésénél, a várakozás álláspontjára helyezkednek az erre illetékesek, a mosoda személyzetének kinevezésével is késlekednek. A gépi felszerelés igen nagy értékű, több százezer forintba kerül és érthető, hogy nem lehet a lakókra bízni. Ha véletlenül mégis a lakók kezelnék, általános vélemény szerint a karban­tartásra, állandó javításra fordított összeg sokkal magasabb lenne, mint a mosoda egész haszna. A BÉRHAZAK LAKÓI Miskolc, sőt a megye legkülönbözőbb üzemei­ben, gyáraiban dolgozó emberek. Amint Maszlag Rókusné házíelügye- lőnő elmondja, mindnyájuk érdeke, hogy a sokat reklámozott, jó élőre bejelentett és sajnos még mindig használhatatlan állapotban lévő mo­soda végre valóban mossa a ház- töm1' szennyesét. Jó lenne, ha a kö­zeljövőben valóban beszámolhatnék erről. U. N. R Algériai hírek Párizs (MTI) Párizsba érkező hírek szerint a szaharai kőolaj vasútvonala az utób­bi napok folyamán többízben meg­szakadt. A nem egészen egybevágó jelentéseik szerint pénteken szabotázs következtében Biszkrától délre ki­siklott egy tehervonat. A mozdony és 13 tehervagon ugrott ki a sínekről. A hivatalos közlések sietnek megál­lapítani, hogy a szerelvényben nem voltak kőolajszállító tartálykocsik, viszont elismerik, hogy a vonalon a forgalom hosszú ideig szünetelt. Egy másik jelentés szerint hétfőn délelőtt El Kanttara mellett az algé­riai felkelők megrohanták a kőolaj­vonatot. A szűkszavú jelentések sze­rint egy francia katona meghalt, ket­tő pedig súlyosan megsebesült. A vonat számos kocsija és a sínek meg­rongálódtak. (MTI)-ooo­Hol lehet munkára jelentkezni A Borsod megyei tanács vb. mun­kaügyi osztálya közli, hogy Borsod megye területén az alábbi helyekre nyerhetnek elhelyezést nők, férfiak, szak- és segédmunkások. Borsodi Vegyikombinát Kazinc­barcika. 20 fő karbantartó lakatos, 10 fő vegyiipari és gépipari techni­kus, 10 fő szakképzett laboráns, 20 fő férfi segédmunkás. Fizetés a kollek­tív szerint. Borsodi Hőerőmű, Kazincbarcika. 10 fő segédmunkás. Fizetés kollektív szerint. Ózd, Kohászati Üzemek. 36 fő se­gédmunkás. Kereset: 1.000—1.700-ig, étkezés biztosítva, szállás nincs. Járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya, Encs. 1 fő mérlegképes könyvelő. Fizetés 1.540 forint. Lakást az osztály biztosítani nem tud. Pá­lyázatot az encsi járási tanács vb. mezőgazdasági osztályához kell be­adni. Termény forgalmi Vállalat, Tárcái. 4 fő férfi éjjeliőrnek. Kereset: 800 forint. Északmagyarországi Vegyi Művek, Sajóbábony. 2 fő gépészmérnök, 3 fő vegyészmérnök, 3 fő elektríkus. Fi­zetés kollektív szerint. Mályi Téglagyár. 1 fő épületaszta­los, 1 fő ács. BVK. Kazincbarcika. 40 fő segéd­munkás. Szállás, étkezés biztosítva, kereset kollektív szerint. Megyei tanács vb. XII. munlcaügyi osztálya A megyei tanács végrehajtóbizott- áága megtárgyalta a mezőgazdasági insztály 1958 első félévi termelőszö­vetkezet-szervezési és fejlesztési ter­vét. Foglalkoztak a termelőszövetke­zeti mozgalom eddigi eredményeivel, hibáival,- Megyénk termelőszövetkezetei az ellenforradalom okozta megrázkód­tatás ellenére az 1957-ik évben jelen­tős sikereket értek el. Növekedett a tagok ragaszkodása a szövetkezet­hez, javult a munkafegyelem. Az Őszi munkák végzésében termelőszö­vetkezeteink szinte mindenütt élen­jártak, a munkákat időben és jól vé­gezték el. T ermelŐszövetkezeteinik •• élete, munkája sokkal vonzóbbá, meggyő­zőbbé vált a kívülállók számára, mint az előző években. Az elmúlt évi zárszámadás-készítés, s a zárszám­adási közgyűlések ideje alatt több mint 500 család lépett be termelő- szövetkezeteinkbe. 1957. év folya­mén, ha a visszaalakult termelőszö­vetkezeteket nem számítjuk, 1100 család lépett be a tsz-ekíbe. A belé- pédfek ezévben is kedvezően alakul­ónak. Jelenleg is növekszik a megfelelő adottsággal rendelkező tsz-ek száma és csökken a gyengéké. Az utób­biaknál elsősorban a földterület és a tagok közti aránytalanság okozza a nehézségeket. (Sok a földterület, • kevés a tag, vagy fordítva.) Gondoskodni kell arról — mondja a beszámoló —■, hogy a tsz-ek 1957— 58-ik. évi gazdasági év termelési ter­vét és a bevétel—kiadási tervet ja­nuár 31-ig elkészítsék, és a közgyűlé­sek jóváhagyják. A tervek készítésé­nél már figyelembe kell venni a kormányhatározat célkitűzéseit, a termelőszövetkezetek belterjes gaz­dálkodásának megvalósítását, az áru­termelés fokozását és a termést nö­velő termelési eszközök minél na- gyobbmérvű felhasználását. Feladatunk továbbá az állatállo­mány szerkezetének helyes kialakí­tása. Elő kell segíteni tsz-einknél, hogy 100 kát. holdra átlagosan 15 darab szarvasmarha, ezen bélül 7 darab tehén, 38 darab sertés, 20 hí- zotfcsertés, 110 darab juh és mintegy 4—6 darab ló jusson. A szövetkezeti gazdálkodás szín­vonala megjavításának alapvető föltétele a gépállomás. A tsz-ek és a gépállomás közötti jőviszony helyreállítása. érdekében gépál­lomásaink vezetőinek és dolgo­zóinak világosan meg kell érte­niük, hogy a gépállomás van a termelőszövetkezetekért és nem fordítva. Amellett, hogy az összes alapvető mezőgazdasági mimikát időben, jó­minőségben és olcsón végezzék el, szervezeti és politikai téren is foko-' zoítabb segítséget kell adniok a tiz­eknek. Termelőszövetkezefte ink gazdasági, szervezeti és politikai éleiét eddig is nagymértékben segítette az ipari üzemek patronálási munkája. Az eredmények további növelése érde­lvében a patronálási munka a jövő­ben is helyeselhető. Feltétlenül biztosítanunk kell szö­vetkezeteinkben a vezetés stabilizá­lását. A végrehajtóbizottság javasolja, a tsz-eknek, hogy több évre válasz­szák meg elnökeiket. A szakvezetők terén sein kielégítő a helyzet. Jelen­leg tsz-eimk 16 százaléka alkalmaz mezőgazdászt, ebből iá százalék ál-, lami hozzájárulásos. Érvényt kell1 ■szereznünk az MSZMP Központi Bi-1 zottsága idevonatkozó határozatának,1 hogy ebben a félévben minden 5001 Icát. holdat meghaladó termelőször 1 .vetkezet önállóan alkalmazzon mező-1 gazdasági szakembert. A kisebb te-1 rülettel rendelkező termelőszövetke-1 zetek anyagi erejükhöz mérten —1 íigyelemfoevéve az állami támogatást1 is — ketten, hárman alkalmazzanak1 egy agronómust. A szakemberek ön-1 •álló alkalmazásáig a jelenleg beállí­tott községi mezőgazdasági felügye­lők főfeladata a termelőszövetkeze­tek szakmai segítése. Biztosítani kell,1 hogy szakembereink elsősorban ne adminisztratív munkával foglalkoz­zanak, hanem a gyakorlatban való­sítsák meg gazdaságpolitikai cél- . kitűzéseinket. El kell érnünk, hogy minél több termelőszövetkezeti tag kapcsolódjon be a mezőgazdasági termelés fejlődé­sét előmozdító szaktanfolyamokba. Tovább kell fejlesztenünk és szélesí­tenünk a téli oktatásiakat, előadás- sorozatokat; Sürgős feladata tsz-einknek, hogy — ahol ez nincs meg — helyreállít­sák a közös gazdasági és a háztáji gazdaság közötti egészséges arányt. Érvényt kell szerezni annak a ren­delkezésnek, hogy azoknál a tsz-ek- nél, ahol a közös állattartás feltéte­lei megvannak, s emellett még nincs közös állattartás, a háztáji gazdaság .méreteit meghaladó állatállományt záros határidőn bélül bevigyék a kö­zös állományba.­Az elmúlt évek folyamán a tsz-e- fcet sokszor helytelen módon tá­mogattak. A beruházás! és egyéb hiteleket nem mindig odaadtuk, HÉT ESZTENDŐ­VEL EZELŐTT 17 ne­meslelkű, keménykötésű, aranykezű kisiparos új útra lépett. Sátoraljaúj­helyen, ebben a határ­vidéki kis városkában, szétlebbentették az új ke­resésének függönyét. Szövetkezetét alapítottak, a szabók alkotó, termelő közösségét. Igen, így van. Alkotó-közösségbe léptek. Csupán a termeléssel is lepipálták volna egész Borsod magánkisiparos szabóit. Nekik mégis töb­bet kellett adniok, mint ami szakmai gyakorla­tukból, s a szövetkezetbe bevitt „kávédaráló” varrógépekből kitellett. Alkotniuk kellett, hogy megmutassák az új megteremtésének nehéz, de szép és biztos útját. Hányszor volt úgy — még ma is visszaemlé­keznék —, hogy csak 4—500 forintocskát vittek haza a családnak. Nem volt munka, nem volt anyag, s ez tét­lenségre kárhoztatta őket. De élni akartak, — s együtt maradtak. Egyszer sapkákat készítettek, máskor foltoztak. Olcsón dolgoztak, így egyre jobban megszerette őket mindenki. Különösen azok jöttek ide dolgoztatni, akik napszámból ten­gették életüket. Tudvalévő dolog ugyanis, hogy itt, Sátoraljaújhelyen, a munkalehetőségek bősé­gének időszakában is elég gyakori volt a pénz­telenség. . Ahogy nőtt Borsod ipara, közlekedése, ke­reskedelme, úgy gyarapodott a ruházati ktsz megrendelő hálózata is. Már új ruhára is tellett az embereknek. S az új ruhák elvitték a hírne­vet még Budapestre is. Jöttek a megrendelések. S ki kellett elégíteni. LANTOS MIKLÓS elvtársnak, akit 1951-ben V kiáltottak ki elnöknek — s még ma is az —■ szám­talan éjszakájába *— s forintjába került az K anyagbeszerzés. Akkoriban még mindenki saját * pénzén utazott, mert szegény volt a szövetkezet. .iiiittmiiiii äSv9.íiiiiiiiiiiiii». miiuiiiiiiiu ««»» iiiiiiiiiiiHiii iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiintiiiiir!fiiiiiuiinMintifiiiiiiiiiniiitiini;ipiiiHiiiiiniiitiiiii|iiiiiiiifiiniininiiminniniii!i!iM!inuiiniiiiuiiiiiiiiiiiiutiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiimiimiiiiiiiimi liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiíi'.imiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiuuiiiiUiiiiiiiiiiimuiiiiUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiiiiiiiHiiiiii'.iimiiiiiiiHiiiuiiiiiiiiiinuniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiiiiiiiiiiii Volt már vevő s ha nehezen is, de került anyag. Nem volt helyiség, s gép, azonban volt az embereknek erős akarata. Romos épületeket szedtek rendbe, hogy növekedhessek az üzem. * Később a szövetkezet pénztárcájának gyara­podásával már arra is gondolhattak, hogy kül­földről villanymeghajtású varrógépeket vásárol­janak és áttérjenek a szalagrendszerű termelés­re. Az üzem bővülésével hét esztendő alatt 450-re növekedett a szövetkezeti tagság létszáma. A szövetkezet tagjai nagyrészt sátoraljaúj­helyi lakosok. Csupán egy-egy szakmunkás dol­gozik a szalagokon, a többi mind betanított mun­kás. A háziasszonyok, akik tegnap még a fa­kanálra ügyeltek otthon, ma a géphez ültek, mert kellett a családnak a kereset. Az esztendők folyamán egyre jobban jelent­kezett Sátoraljaújhelyen a. munkanélküliség. A Dohánygyár es a többi, kisebb üzemek már mind „felszívták” a szükséges létszámot. A szabó ktsz vezetői gondolkodni kezdtek, hogyan segíthetné­nek a problémán, hogyan járulhatnának hozzá a munkanélküliség enyhítéséhez. S akkor nagyszerű gondolat született a szö­vetkezeti vezetők agyában: egy romos, elhagyott épület helyére új üzemház építését tervezték. A tervet végrehajtották, s 150 sátoraljaújhelyi asz- szony állt munkába. Az üzembe modern csehszlovák gyártmányú villamos-varrógépeket vásároltak. A világítás, az üzem fűtése, szellőztetése megfelel a korszerű kö­vetelményeknek. A szalagüzem szomszédságában egy kisebb mosodát építettek, hogy a közületek és a lakosság igényeit kt tudják elégíteni. Alig épült fel az új üzemrész, máris újabb nagyszerű tervek meg­valósításához kezdtek. Az üzem szomszédságá­ban áll egy kihasználat­lan telek, ott ovodát, bölcsődét, napközi otthont építenek. A felnőttek számára rövidesen megkezdik a klubhelyiség építését. Az épület tervezésénél fi­gyelembe vették az üzemi konyha bővítésének szükségességét is. Ügy tervezik, hogy az új épü­letben 300 férőhelyes üzemi konyhát és ebédlőt építenek. Délután, a munka, végeztével pedig klubbá varázsolják majd az étkezdét. S mindezeket miből tudják megvalósítani? ÖNEREJÜKBŐL. Az államtól egészen cse­kély összeget kéritek kölcsönképpen. Az elmúlt esztendőben 700.000 forintot költöttek az új üzem­ház felépítésére, a meglévő korszerűsítésére. Tíz éves kölcsönt kértek az államtól, mégis egy esz­tendő alatt kifizették. Mert milliomos ez a szö­vetkezet,. 1957-ben 55 millió forint volt a■ szövet­kezet jövedelme. (A Borsod megyei kisipari szö­vetkezetek összjövedelmének 25 százaléka.) Ami­kor február 15-én, beszámolnak a szövetkezet munkájáról, s megválasztják az új vezetőséget, több mint háromnegyed millió forintot osztanak , ki nyereségként a szövetkezet tagjai, dolgozói között. toy fejlődött, így lett gazdag a. maroknyi kisiparos csoport. Jegyezzük fel azok nevét, akik elsőnek vállalták a szövetkezés útját, akik. ma is a legeredményesebben dolgoznak: Lantos Miklós, Masiga Endre, Gergely Istvánná, Gottiner Je- nőné, Olajos Istvánná elvtársak a legnehezebb időkben is helytálltak. Az ellenforradalom alatt ők tartották össze a szövetkezetét s ma is ők a jobblét, a szövetkezeti boldogulás élharcosai. FÄSZTORY ALAJOS Egy mosókombinát — parlagon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom