Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
TíKW. Mrrnér £1. ßSZAKM A T " A ROSSKAKS V Csaknem 100 község mííemléki vizsgálatát végezték már el Borsodban LANDLER JENŐ ELVTÁRS EMLÉKEZETE H farmime évvel ezelőtt emigrációban halt meg Landler Jenő elv- társ. a munkásmozgalom egyik bátor harcosa, az illegális KMP egyik kimagasló egyénisége. Életének egy célja volt, a munkásosztály felemelése. Fáradhatatlanul küzdött azért az eszméért, mely diadalt aratott 1917-ben a cári Oroszország és 1945-ben a magyar fasizmus felett, Ö már nem érhette meg a magyar munkásosztály felszabadulását, de emléke, példája a munkásosztály, a magyar kommunisták aranykönyvében méltó helyet foglal el. Már 1906-ban a magyar vasutasok illegálisan szervezkedő mozgalmának a vezetője, majd megalapítója volt a vasutas szövetségnek. Eggyéforrt a munkásokkal és soha sem hátrált a militarizmus elleni harcokban. Osztályharcos forradalmi elméletet vallott. Nemcsak a sztrájkhoz csatlakozó vasutasokat vezette 1918 januárjában, hanem szembehelyezkedett a szociáldemokrata párt megalkuvó politikájával és a szociáldemokrata párt baloldalának vezetője lett. A dicsőséges Tanácsköztársaság idején bátran, megalkuvás nélkül együtt dolgozik a kommunistákkal. A proletárdiktatúrának egyik kimagasló, vezető egyénisége volt. Egyidőben vezeti a vasúti és belügyi •népbiztosságot, szervezi a tanácsközigazgatást és irtóhadjáratot indít a ■ íel-íelbu'kikanó ellenforfádalmi mozgalmakkal szem bén. Kimagasló szerepe van a Tanácsköztársaság forradalmi honvédelmében. Amikor veszélybe került a munkáshatalom, a frontra ment. Átvette a harmadik hadtest parancsnokságát és vezetése alatt hajtotta végre a magyar vörös •hadsereg győzelmes északi hadműveleteit. Szerette katonáit és ott volt velük az első vonalban. Tetteinek elismeréséért a forradalmi kormányzótanács rábízta a vörös hadsereg főparancsnokságát. A Tanácsiköztársaság bukása után az emigrációban tagja lett a kommunista pártnak és irányította a párt magyarországi illegális mozgalmát. Kimagasló szerepe volt az első kommunista káderek kinevelésében. Mint fáradhatatlan pártmunkás, éjt nappallá téve, szervezett, nevelt, irányított. Halálával egyik legjobb forradalmi vezetőjét vesztette el a magyar munkásosztály. Hamvait Moszkvában a Kreml falában helyezték örök nyugalomra a proletárforradalom többi hősének szomszédságában. A felszabadult magyar vasutasok hálatelt szívvel gondolnak Landler Jenő elvtársra halálának 30. évfordulóján. Miskolcon az emlékére tartott ünnepségen hitet tettek a munkásosztály kimagasló egyénisége, b vasutasok első kommunista vezetője mellett. A vasutasok tisztán látják a szerves kapcsolatot a felszabadulás előtti évtizedek hősi harcai és mostani életük között. Úgy tekintenék Landler Jenő elvtársra, mint új boldog életük egyik kiváló kialakítójára. lékek felmérését és szakszerű leírását. Tavaly 40 községben 50 építészeti műemlékről készítettek fény- képfelvételeket és műszaki felmérést. Szerepelt ezek között több to- kajhegyaljai község is, ahol értékes, műemléki felméréseknél még nem szerepelt építészeti emléket örökítettek meg. A Tervezőiroda műemléki munka- közössége most készítette el a műemléki felmérés második részét, melyben 48 község 56 építészeti rriű- emléke szerepel. A műemlékek nagyobb része egykori földesúri épület és templom. A felmérés olyan, eddig ismeretlen értékeket hozott felszínre, mint többek között a tornaszent- andrási románkori templom. Ez évben a műemlékek felmérését tovább folytatják. Elsősorban az eddig elhanyagolt népi építkezési emlékeket akarják megörökíteni a Her- nád-völgyi, a Bodrog-közi, valamint a Tisza-menti délborsodi községekben.----------o---------M egnyílik a Karnagyok Klubja A Borsod megye és Miskolc város karnagyainak művészi, szakmai továbbképzését, szakmai tapasztalatainak bővítését, kicserélését célzó Karnagyok Klubja március 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor megnyílik a Zeneművészeti Szakiskolában. ^ Az ünnepélyes megnyitón közreműködik a Zeneművészeti Szakiskola énekkara Horváth Kiss László vezetésével. A Karnagyok Klubja a jövőben havonként tart szakmai továbbképzést a megye és Miskolc karnagyai részére. Az ünnepi megnyitóra a karnagyokat szeretettel meghívják és várják. hJéadá s India művészetét ö l Dr. Baktay Ervin, a világhírű India-kutató az elmúlt napokban több nagysikerű előadást tartott Miskolcon India művészetéről. A nagysikerű előadásokat sokezer miskolci hallgatta végig. Martinecz György felvétele. Ág Magda zongoraestje A MISKOLCI HANGVERSENY- LÁTOGATÓ közönség mostanában gyakran részesül abban a lehetőségben, hogy idegen művészeket hallgasson. Igen örvendetes ez abból a szempontból, hogy a világ nagy művészi országútjából Miskolc sem esik ki. Mindez hasznos és nagyon szükséges. Miskolc művészi színvonalának felmérésében azonban csak mint egyszerű összetevő szerepelhet. Ha képet akarunk alkotni a város zenei életéről, számba kell vennünk zenei intézményeink, közöttük különösen a Zeneművészeti Szakiskola művészi munkáját. Ebhez a művészi munkához kétségtelenül hozzátartozik r művésztanárok szereplése is. Éppen ezért örültünk annak, amikor Ág Magda koncertjéről értesültünk. Várakozásunk — úgy érezzük — nagyon jogos és indokolt volt, hiszen a Zenei Napok végeredményben szűkre szabott keretein kívül ebben a hangversenyidényben nem sokat hatottuk művésztanárainkat. Ág Ma-eda művésztanár tehát jogos várakozásnak és kívánságnak tett eleget. A miskolciak évek óta ismerik Ág Magda művészi képességeit, nagyigényűsé- gét és egyszerű, bensőséges oóztalan- ságát. Művészetét kormányzatunk évekkel ezelőtt »Szocialista Kultúráért« érdeméremmel ismerte el. S7ERPÁN FSTE elhangzott műsora összeállításában nem volt semmi ha tás vadászat, semmi olcsó sikerre törekvés. Műsorában ritkán hallható művek szerepeltek. Beethoven-Schubert: Szonáta (op. posthumus). A Chooin művekből is ritkábban játszott Fisz-dur imn^omtu és az f-mo1! ballada. Bartóktól három ragyogó »BagatelK két ritka Debussy orelud és az Allegro c. nagyszerű Bartók kompozíció. A műsor első felében látszott Beethoven F-dur Andante és a Schubert Szonáta számai közül legsikerültebbnek és a legbensősége-’ sebbnek a Schubert Szonáta költői fogalmazásé II. tételét találtuk. Annak ellenére, hogy a műsor első fele művészileg magasrendű volt. mégis úgy érezzük, hogy Ág Magda művészete a második résziben, virágzott igazán ki. A Bartók-mű vek előadása olyan ragyogó és szellemes volt. hogy a közönség szinte elfelejtett. tapsolni. Nagyon szenvedélyes és szép han gvételű volt a Chopin - művek előadása is. Á Debussy pre- lijdben szívesen vettünk volna néhány helyen puhább színeket, de ez felfogás dolga. A közönség sok tapssal és virággal ünnepelte' a kitűnő művésznőt, aki három ráadással viszonozta az ünnepi 'ißt. V. Zalán írén bzéiesvásznú titmszmhőzak ka'$a területén Szlovákiáiban már minden , megyei városban van szélesvásznú filmek bemutatására alkalmas mozi. Rövidesen a kisebb városok filmszínházait is alkalmassá teszak. szélesvásznú filmek bemutatására. A kassai terület valamennyi filmszínházát átépítik ebből a célból. A legkellemesebb éghajlat a világon A Hawai-szigetek éghajlata est egész földkerekségen a legkellemesebb. Az átlagos évi hőmérséklete már 25 esztendeje 23 Celsius fok. A legutóbbi negyedszázad alatt mindössze 11 napon át volt borús az idő a szigeteken. BECZE KÁROLY: „VÖRÖS CSEPELVEZESD A HARCOT-“ II. SZEKERES NYUGODTAN nézett tovább, arcán egy izom sem rezdült. Mellette Varga oldalra, a többiekre nézett. Mislei az öreg harcos, füstkarikákat eregetett maga elé. Bacsó, a nagydarab ember szemében tűz villant, arca megrándult, viintha mondani akart volna valamit, aztán meggondolta a dolgot. Horgos sápadtan ült a többiek között. Juhásznak a szeme sem rebbent. Senki sem mozdult. — Köszönöm elvtársak — mondotta Mislei bácsi, — Akkor már csak egy dolog lenne hátra. Ki vigye a vörös zászlót? Egy ideig néma csend. Aztán felállt Juhász, — Én. A többiek csodálkozva néztek rá. — Te?!... — Igen én. Bacsó felugrott. •— Pista bácsi, hadd vigyem én! — De miért ne vihetném én? — kérdezte Juhász. — Azért, mert nem vagyok jpárttag? De hiszen veletek dolgozok már évek óta! És megmondtam sokszor, miért nem léptem be? Mert nem szeretem a szervezeti formát, a megkötöttséget! — Ez helytelen nézet — vágott közbe Bacsó. — Ügy gondolom, ne vitatkozzunk most ezen, — zárta le Mislei — beszélgetni fogunk erről még, de később. — Vajon, hol lenne a helyem, ha nem közietek? — kérdezte Juhász. «— Apámat Horthyék rendőrsége halálra kínozta, bátyám a vágóhídon, a fronton halt meg. Két gyermekem van. Engem munkahelyemen ismertek. Hát döntseiek ... Mislei Pista bácsi felállt: — Én azt hiszem... helyes lesz. A vörös lobogót vigye Juhász... elvtárs. Mellette két oldalt két nemzetiszínű zászlót is viszünk. Bacsóra és Lendvaira gondoltam. Helyes lesz így? A többiek némán bólintottak ... t" NYIRKOS TÉLI DÉLELŐTT. A Bor áros-térre innen is, onnan is jöttek az emberek. Csak úgy egyesével, esetleg párosával. Avatatlan szemlélőnek talán fel sem tűnt, miért van egyre több és több ember a téren. A Petőfi hídról tíz-tizenöt főből álló csoport kanyarodott le a térre. Kelenföldről jöttek. Komor, elszánt arcok, A csepeliek is feltűntek már. Jönnek, fegyelmezetten, rendületlenül. Csoportjuk nem hasonlított a pár év előtti, éljenző, ütemesen tapsoló felvonulókra. Ez a csoport most csendes, halkan közeledik, mint a végzet. Befordultak a kőbányaiak is Vatta> Péterrel és egy másik bőrkabátos férfivel az élükön. Mislei Pista bácsi azonnal régi barátja és harcostársa felé sietett. Vattai Péter is előre lépett a sorból néhány lépést. — Jó reggelt! — Jó reggelt Péter! Hát eljöttetek? — El, valamennyien. — Látok nálatok egy ismeretlen embert; is. A bőrkabátos. Ki az? — Egy ózdi elvtárs. Októberben Pesten rekedt. Azóta se ment haza. Velünk dolgozik, szinte éjjel-nappal. A neve ... várj csak..hogy is hívják... elfelejtettem... — Nem fontos... Nem fontos most a neve. Ä fontos, hogy itt van velünk. Lesz még idő, amikor' megkérdezzük a nevét is. Varga lépett melléjük. — Pista bácsi... azt hiszem indulhatnánk. — Itt van mindenki? — Akire számítottunk, mindenki, Sőt többen is vagyunk. Olyanok is eljöttek és beálltak a sorba, akikre nem gondoltunk. — Hát tévedtünk... És olyan jól esik inost ezt a szót mondani: tévedtünk ... Bacsó igyekezeti feléjük izgatottan. — Pista bácsi... Juhász még mindig nincs itt.. . — Micsoda?!... — Nem jött el... Ki vigye a vörös zászlót? — Mi van Juhásszal? Meggondolta volna a dolgot? — kérdezte Vattai. — Nem hiszem... Nem olyan ember az ... Inkább ... az utóbbi napokban ugyanis nagyon kimerültnek látszott. Rossz bőrben volt... De nem hiszem akkor sem!.., Félholtan is eljön!... Várunk még egy kicsit... Nem kellett soká várni. Néhány perc múlva megérkezett. Arca sápadt volt. Nyaka bebugyolálva. Zavartan mentegetőzött. — Béla — szólt hozzá Misiéi — beteg vagy? — Dehogyis! — tiltakozott élénken — semmi bajom! — Akkor hát elvtársak ... indulás. A sorban a helyét senki nem hagyhatja el... Bármi történjék is ... Értitek ... Bármi történjék is ... A csepeliek a sor elejére álltak. Juhász kezében magasba lendült a vörös lobogó. Mellette két oldalt nemzetiszínű zászlót lengetett a hűvös decemberi szél.. a A sor lassan, tömören elindult... A FERENC KÖRÚTON meglepett moraj fogadta a felvonulókat. Sói: járókelő megállt az út szélén. Itt-ott a házak ablakai is kinyíltak. A nézők közül egyiknek felcsillant a szeme. a másiknak ráncba szaladt a homloka, a harmadiknak elállt a lélegzete, a negyedik nyitva felejtette száját a meglepetéstől, az ötödik ökölbeszoi'ított kézzel állt a nézősereg közepén, S az utolsó a legeslegutolsó — akinek évekig piroskönyv díszelgett a zsebében, de októberben nyilvánosan széttépte — patkánymódra bújt a nézők mögé. s varian kandikált ki az elszántarcú felvonulók zárt soraira. Kétoldalt a tömeg egyre nőtt. A nézők egy része megindult és a sorok mellett együtt haladt a felvonulókkal. Egyelőre csendben, kíváncsian, de mindenki érezte, hogy valami készülőben van a levegőben. A Baross-utcánál sokan beálltak a felvonulók közé. A sor eleje már a József körúton járt. Az újonnan csatlakozók nem igen láthattak a sor élére. Csak azt látták, hogy felvonulás van, olyan, mint tegnap, tegnapelőtt ... A sorok közül zaj hallatszott. Először halkan, majd egyre enősebbon. — Békét, rendet! — hangzik egyre erősebben, egyre határozottabban. — Békét, rendet! Békét, rendet! Az utca ettől a két szótól visszhangzik. A falak az emberek százainak követelését százszorosán verik vissza. — Békét, rendet! Az újonnan csatlakozók közül néhány a n ijedten ugrottak ki a sorból. Miféle felvonulás ez? Hová álltak ők be? Többségük azonban a sorokban maradt, s először óvatosan szétnézve, halkan, majd egyre erőteljesebben kiáltották ők. is: — Békét, rendet! A SOR ELEJE a Népszínház-utcához ért. Hatalmas tömeg várta őket, a Blaha Lujza térnél, a Nemzetinél, a Rákóczi útnál. Valahonnan néhány rendőr került elő. Amint a vörös zászló a térhez érkezett, éles hang harsant: — Árulók! S mintegy jeladásra, a. tömegből innen is, onnan is szálltak a szilkök. — Bitang kommunisták! . — Piszkos ruszkibérencek! — Égessük el a vörös zászlót!. A sor eleje átjutott a Rákóczi úton. A járda szélén nyolc-tíz diái, állt. Juhász feléjük nézett. Tizen- n é gy-tizen öté v esek lehetnek. Olyan idősek, mint az ő nagyobbik fia.; (Folytatjuk' A Miskolci Tervezőiroda munka- közössége tavaly kezdte meg az eddig ismeretlen borsodmegyei műemtek sárban, vízben, s az eredmény az lett, hogy a dolgozó parasztok 20 százalékos községfej lesztési hozzájárulást szavaztak meg. Alsóvadászon. viszont — ahol a párttagok cs:-;k úgy félvállról kezelték ezt a feladatot, — 7 százalékos lett az eredmény. Az MSZMP-csoport akikor vezeti helyesen a tanács munkáját, ha alaposan és elmélyülten elemzi a dolgozók hangulatát, megismeri törekvéseiket. nézeteiket. A járás gondjainak, bajainak ismeretében a kommunista csoport úgy döntött, hogy a közel jövőben az állandó bizottságok munkáját fogja mérlegelni. Lassan ráníkikőszön*■ a tavasz — mondották —.‘de az állandó bizottságok még mindig alszanak. Pedig már tervezgetniük kellene: mit. hogyan és máikor akarnak tpnni. Bizonyára ebben a kérdé-ben is lesz változás a tanácskozás után. Ez a néhány példa azt mutatja, ho<*v a szakszói járási tanácsban dolgozó MSZMP-csoport jó ufcn hel^d. Ezek a módszerek a jövőben, még csak tökéletesedni fognak, amelynek biztosan meg lesz az eredménye. — török —------—........ het őségek szerint adjanak meg minden támogatást a fiataloknak. Ennek a feladatnak a községi tanácsok eleget is tettek. Helyes, ha a kommunista csoport határozatot hoz a tanácsmunika megjavítására. a hibák megszüntetésére. De utasítani, kötelezni e határozat végrehajtására csak a kommunistákat lehet. A továbbiaikban tőlük, az ő magatartásuktól, munkájuktól függ, hogy a pártonk ívüli dolgozók is magukévá tegyék a határozatot. Ebben a tekintetben, is helyesen cselekedtek a szikszói járási tanács kommunistái. Elhatározták, hogy a községfejlesztési terveiket nemcsak a szűk körökben, tanácsüléseiken szavaztassák meg, hanem azt a tanács választó körzeteiben, hagyják jóvá. így is történt. Eddig már 19 községben megszavazták a községfejlesztési hozzájárulást. Általában — a jövedelemadót alapul véve — 12.5 százalékot hagytak jóvá. Ebben is lemérhető, hol dolgoztak jól és hol rosszul a kommunisták. Aszalón, Hermádszentamdráson és Szent is t v ánibaksán a párttagok nem sajnálták az időt, a fáradságot; men- —---------------------< A párt befolyása, vezető szerepe akkor érvényesül a tanácsokban, ha az ott dolgozó kommunisták cselekedeteikkel. határozott fellépéseikkel elismerést, tekintélyt vívnak ki. A szikszói járási tanácsban dolgozó MSZMP-csoportnak. noha még nincs kialakult munkastílusa, mégis munkájával már kivívta a párt tekintélyét befolyását, a tanács dolgosáéi körében. Az MSZMP-csoport jelenleg is keresi, kutatja azokat a módszereket, a,me’vekkel legjobban tudja segíteni a tanács munkáját. A kommunisták időnkén! összegyűlnek és megvitatják a tanácsülés elé kerülő anyagokat. Ilyenkor igen hasznos és egészséges bírálatok, javaslatok hangzanak el. Nemrégen például a kommunista csoport az elnöki jelentést vitatta meg, amely az ifjúság nevelésével foglalkozott. Használt a vita, mert egy sor olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely a jelentésből kimaradt. A jelentés többek közölt .megállapította, hogy Ongám és az alsóvadászi gépállomáson nincs ifjúsági élet. A vita soréin kiderült, hogy ez helytelen, állítás, mert az említőit helyeken már megalakult és jól dolgozik a KISZ-szervezet. A kommunisták javaslata alapján a járási tanács végrehajtóbizottsága feladatává tette a községi tanácsoknak. hog3'- azok is tárgyalják meg az ifjúságot érdeklő kérdéseket, és a ie-i r lgy érvényesül a pártvezetés a szikszói járási tanácsban
