Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

4-----*

S

zombat, 1958 február 22.

ESZAKMAGYARORSZÄG

3

c7tz örök barátság jegyében

Ünnepi szabad párínap a MÁV Igazgatóságon a szovjet hadsereg

40. évfordulója alkalmából

&qij pere tele jöJi

W

O zürkén gomolygó felhő tömeg

^ árnyéka borult a városra csütörtökön délután, amikor a MÁV igazgatóság kultúrtermében ünnepségre gyülekeztek a vasutas dolgozók. A MÁV igazgatóság pártszervezete és a Szovjet—Magyar Baráti Kör együttes szervezésében ünnepi szabad pártnapot tartottak. A kultúrterem színpada fölötti feliraton ez állt:

„Üdvözöljük a Vörös Hadsereget fennállásának 40. évfordulója alkalmából.”

A kultúrház zsúfolásig megtelt. A termet — a szokásos gyűlésektől eltérően — elmélyült, 'ünnepélyes hangulat ülte meg. A résztvevők a jelenből a történelmi múltba kalandoztak vissza. Ez az ünnep, ez a megemlékezés nem csupán a szovjet vörös hadsereg születésének napja, hanem annál sokkal több: a két nép testvéri barátságának örök, megbonthatatlan jelképe is.

A szónoki, emelvény _ asztala mellett a dolgozók, a MÁV igazgatóság, a pártszervezet, a Magyar— Szovjet Baráti Kör, a miskolci katonai helyőrség képviselői között ott volt a szovjet hadsereg sokszorosan kitüntetett harcosa, gárdatisztje, Umanevszkij főhadnagy is, aki tevékeny részese volt Berlin alatt a fasiszta erők 'szétzúzásának. Tekintete egy egész nép szívéből fakadó meleg, baráti rokonszenvet sugároz a jelenlévők felé.

Pásztor Sándor elvtárs, pártvezetőségi tag mondott ünnepi beszédet.

— A vörös hadsereg a munkások és a parasztok forradalmi hadserege. melynek éltető eleme az eszme ■ és a nép érdeke. Ez a hadsereg viharban született és edződött meg. A vöroíT hadsereg megvédte a szovjet nép hatalmát az intervenció ellen, 5 döntő szerepe volt a második világháború alatt a fasizmus szétzúzásában — mondotta.

Igen. A vörös hadsereg dicső tet- ' teivel megmentette a világ elnyomott népeinek reménységét, a Szovjetuniót. s továbbá a civilizált világ feje felől elűzte a hitleri fasizmus rémét. S majd így folytatta:

— A vörös hadsereg a béke és a barátság, az internacionalizmus, a világ proletariátusa ügyének hadserege. védelmezője — mondotta.

|ZZ z az ünnepség jó alkalom volt arra, hogy visszatekintsünk ©rra a barátságra, amelyet három nevezetes történelmi dátum pecsételt meg. Az egyik 1917; a magyar és az orosz nép örök barátsága, a dicső októberi forradalom idején kezdődött, amikor több mint százezer magyar hadifogoly küzdött egy egészen új világ győzelméért. Ebben a harcban a két nép közös sorsa, érdeke, barátsága pecsételődött meg. A másik 1945; a vörös hadsereg felszabadította hazánkat és új lapot nyitott népünk történelmében. A vörös katonák életüket, vérüket nem kiméivé tengernyi áldozatot hoztak népünk szabadságáért A harmadik 1956. A szovjet nép ismét bebizonyította a magyar nép iránt érzett rendíthetetlen barátságát. Az ellenforradalom elleni harcban nemcsak a magyar nép további felemelkedésének, nemmunka, a népek közötti béke és ba- ! rátság magasztos eszméjének hívei j vagyunk, mert ez népünk létérdeke.! S itt tartózkodásunk óta meggyőződ- ! tünk arról, hogy a magyar nép is ezt! az utat járja. Ez a közös út ápolja! és mélyíti az egymás iránti barátság \ szellemét — mondotta többek kö- a zött. i

O zívben, lélekben megerősödött J ^ a közös törekvés vágya. Befe- J jezésül Umanevszkij elvtárs így fe-J jezte be szavait: r— „Éljen és viruljon a szovjet és a magyar nép örök | barátsága”. (

— pál —

— Itt a keselyühalmi állami gazdaság központja.

— Nem, nem az igazgató beszél. Szöllősi János főkönyvelő va- gyok.

— Mit csinálunk jelenleg? Értem! Szóval az érdekli, hogyan készülünk a tavaszra.

— Először is vetni még nem vetünk, mert hideget jósolt a táv- meteorológia. Jön a hó kérem, a hó.

— Igen, az előkészítő munkák folynak. Tavaszárpa. meg borsó alá. Mű trágyázzuk az őszi kalászosokat és pillangósokat.

— Mit is csinálunk

még? ... Várjon csak. Beszélek az agrcno- mussal is.

— No persze, persze, majd elfelejtettem, most tartjuk a gépszemlét. Nem akarjuk, hogy a tavaszi munka során fennakadás legyen.

— Természetesen a legelők, rétek karbantartását is végezzük. Igen ... igen ...

— Nem, azt nem mondhatnám,. hogy teljes nálunk a téli csend.

— Mozgalmas az istállók környéke. Munkában vannak állat- tenyésztőink.

— Ezerötszáz bárányunk van eddig. Mind

mesterséges ■ megtermékenyítés eredménye. Mondhatom jól bevált, kétéves tapasztalatunk ezt bizonyítja. Testnagyság, a gyapjú minősége, mennyisége egyaránt kielégítő.

— Most szervezünk a

gazdaságban eg^

szarvasmarha mesterséges megtermékenyítő állomást.

— Mi újság még? ... Majd később, ha itt lesz a tavasz... Csak ez a fehér március, amit ígérnek!

— Reméljük nem

lesz baj... •

— Kérem, szívesen, viszonthallásra.

n. z. —

Segítenek a szakkönyvek Nagyhomokon

■ HOSSZÚ JEGENYESOR mutatja az utat a tiszakarádi állomásról Nagyhomok felé. Uradalmi tanyából lett párszáz lelkes kis község. Messziről meg lehet ismerni, mert a közepén egy gyönyörű, görögoszlopos épület emelkedik. Régen kastély volt, most a falucska kultúrközpont- ja: az iskola, kultúrház és a könyvtár kapott benne otthont.

Éppen jókor érkeztünk: könyvtári órát tart Sáfár Gyula igazgató. Húsz- ,harminc pici gyermekkéz is jelentkezik egy-egy jó könyvért, alig győzi kielégíteni az igényeket. Mert többnyire gyermekek szoronganak a teremben, de ők nemcsak maguknak, hanem szüleiknek, nagyszülőiknek is visznek haza könyvet. Hosszúak az esték, olvas a falu.

— így télidőben sokat olvasnak a nagyhomokjaik — tájékoztat bennünket az igazgató.

ELSŐSORBAN A SZÉPIRODALOM érdekli a lakosságot, főképp a lányokat, asszonyokat, általában a fiatalokat. A férfiak azonban természettudományi, különösen mező- gazdasági tárgyú könyveket vesznek ki. szép számban, s leginkább az idősebb gazdák, mint Ajtai Mátyás, Laczíkó András, Koczár György, Szu- hai Ferenc, id. Márton István, ők sorra elolvassák a növénytermesztésről, dohánytermelésről és állattenyésztésről népszerű formában írt könyveket. ■ ' — Kik olvasnak legtöbbet?

— Laczkó István, Sós József, Per- ge Gyula, Nagy Mária és a 13 éves Hájas András. Szinte már mindent elolvastak Jókaitól, Mikszáthtól és Móricztól.

— És ki a legidősebb olvasója a

könyvtárnak?

— A legidősebb, egyben a leghűségesebb olvasónk id. Márton István bácsi, afki túl van a 70-en, 10 élő gyermeke és 26 unokája van. Rendszerint az egyik unoka, legifjabb Márton Pista viszi a könyveket a nagyapának, de maga a kisunoka is so!kat olvas és iskolánk egyik legjobb tanulnia.

A TOVÁBBIAKBAN a falucska lakóiról beszédesünk. Márton István bácsi például régen uradalmi dohányos volt. Ma a maga gazdája olyan kiváló szaVór^elemimel gondola a dohánvföldieit. Mgy az elmúlt nyámn átlagosan 20 .ezer forint Jövedelemre tett szert holdanként. Vett is a legkisebb fiának, aki még odahaza legény sor ban d, eg y Danuvia motorkerékpárt. Gyermekei is dohánytermeléssel foglalkoznak, sőt a többi gazda is kedvet kapott tőlük és már 30 család kötött dohánytermelési szerződést az új gazdasági évre.

Kellemes érzés végigmenni és csendesen szemlélődni ennek a tanyából lett falucskának kurta utcáin. Azok az emberek, akik cselédkorukban négyes konyhában éltek, s harminchatan jártak ki-be 1—1 közös ajtón, szétverték a hosszú, szalmástetejű cselédházaikat, hajdani nyomorúságuk közös emlékét, mert ma már piroscserepes, új házakban laknak. Csalt az utolsó két év alatt 70 új ház épült Nagyfiomo- kon. Mindegyikbe új bútor, 2—3 kerékpár, rádió került. Van már 8 motorkerékpár és 5 mosógép is a faluban. Most Vezették be a telefont, így a lakosság régi vágya is teljesült. A közelmúltban egy földműves- szövetkezeti boltot is ékítettek, s ehhez a lakosság jelentős társadalmi munkával járult hozzá.

ÉS HOGY A NAGYHOMOKIAK idáig jutottak, abban minden bizonnyal nagy része van a hosszú téli estéken elolvasott sok-sök mezőgazdasági szakkönyvnek is ...

(h. j.)

A lottó 8. hetének nyerőszámai

Pénteken délelőtt a kiskunfélegyházi Móra Ferenc művelődési házban tartották meg a lottó sorsjáték 8. játékhetének sorsolását.

Nyerőszámok: 16, 18, 36, 78, 82.

A 8. játékhétre 3,688.295 szelvény érkezett be. Egy-egy nyerőosztályra

I, 383.000 forint jut. (MTI)----------o------—»

H

ogyan éljen a szívbeteg ember ?

„Egészségünk védelméért” filmvetítéses előadássorozatban dr. Teschler László egyetemi magántanár „Hogyan éljen a szívbeteg ember” címmel február 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor előadást tart Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Klubja nagy előadó termében (Kossuth u.

II. sz.). Az előadást a „Szív” című hangosfilm bemutatása kíséri, melyre mindenkit szeretettel vár a rendezőség.

Az AUTÓJAVÍTÓBAN...1

tillllitlHIIIIliíiliUintMIIilH tllllllUlilllIIIUIlirtlII Ilii lilliillUillTtlllltill t iillUllhilll lilllllllVMIliflilillíllilIflIliVíiyilÚllHVlIliinMHItUllŰlHtiTlHifíMnííifhr

hogy a mosdatórészleget már régen kinőtte az üzem. A megmosdatott darabok önmaguktól. bevallják hibájukat, melyek természetétől függ, hogy milyen sors vár arra az alkatrészre.

Ezekután a klinikák egész sora várja a sérültek, kopottak népes táborát: lakatos, villamossági és gépműhely, majd az előkészítő, onnan pedig a fődarabműhely az útjuk, ahol szerelők fogják közre.

Utunk a bejáratóterem ajtajában ért véget. Vígan zúgott-zümmögött a kijavított motor:

„Egy órával ezelőtt tértem magamhoz — lelkendezett. — Friss minden tagom, újra ragyogok. Még vagy tíz órát próba járok, aztán megkeresem a karosszériámat és elindulunk első próbautunikra. Kezdődik élőiről a futás — remélem újra versenyezni fognak értem a torzonborz sofőrök.”

Erős tempóban fejlődik az üzem, az év minden napjára esik egy kijavított D—350-es Csepel teherkocsi és havonkint 5—6 Ikarusz 30-as autóbusz. Az elmúlt évben az üzem kollektívája sokat korszerűsített az egyébként modern műhelyeken. Csarnokokat is épített.

Jóleső érzés járni az üzemet. Az egyszerű nézelődőt is magával ragadja a lázas ritmusú munka.

A. F.

_ fa n voltam a 36. AKÖV büszkesége. Rikított rajtam a festék, könnyű, mozgékony termetem cirógatták a sofőrök és versenyeztek értem. Egy kicsit kacérkodtam, szeszélyeskedtem velük, aminek a vége az lett. hogy az egyik erőt vett rajtam. De mielőtt ezt elkövette volna, órákat várakoztatott a zsolcai kocsma előtt, azután pedig — ő nem emlékszik, hogyan történt — bed ütött ,az árokba és ráadásul a gerincemre fektetett.

így kerültem a 16-os Autójavító Vállalathoz.

Nem nagyon féltem, a munkások is barátságosain fogadtak, körüljártak és megnyugtattak, hogy soha nem lesz belőlem ember, azaz, hogy ép kocsi. Egyenesen a bontó- telepre vitték. Füttyöskedvü, olajosbőrű fickók estek nekem, darabontra szedtek. Lassan elvesztettem az eszméletemet és többre már nem emlékeztem — így mesélt a kocsi.

Nagy Lajos mérnök elvtárs, az üzem termelési osztályvezetője vezetett tovább a szétszedett alkatrészek, vagy ahogy ő nevezi: fődarabok nyomában.

Mosakodnak az alkatrészek, mielőtt belépnének a munkatermek valamelyikébe. Sok gondot okoz,-----------------------oooM

űvészbált rendeztek Miskolcon

A TTIT Borsod megyei elnöksége és Miskolc város tanácsának művelődési osztálya szombaton este rendezte meg a zeneművészeti szakiskola dísztermében a miskolci művészek nagyszabású táncestélyét.

Az első alkalommal megrendezett művészbálon résztvettek a megye és a város képzőművészei, irodalmi életének képviselői, a zeneművészeti szakiskoláié tanárai, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint a város társadalmi életének vezetői.

A művészbált a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek és a zeneművészeti szakiskola tanárainak ünnepi műsora nyitotta meg, majd az egybegyvMek vidám hangulatban szórakoztak a korahaj- nali órákig.

A művészbál tiszta bevételének teljes ösz- szegét a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítésére ajánlották fel.

III.

AZ ÁLLOMÁSON — folytatja tovább visszaemlékezéseit Gabányi László elvtárs — volt egy forradalmi bizottság. A bizottság irányításával körülbelül négyszáz vasutas fellázadt és megkezdte Szemjonov bandája ellen a harcot. Szemjonov egy pámcélvonatot indított ellenük. Kezdett nagyon veszélyes lenni a helyzet. Mi tehetetlenül néztük a fejleményeket. Egy mozdonyvezető hirtelen egy veszteglő mozdonyra ült. neki irányította a páncélvonatnak, teljes sebességre kapcsolt, majd leugrott róla. A mozdony pedig egyre gyorsuló sebességgel rohant a páncélvonatnak. Az összecsapódás szörnyű volt. Borzalmas reccsenés. s a páncélvonat kocsijai egymásután bedőltek a töltésről a folyóba. És a vasutasok megrohanták a zuhanásban elkábult fehéreket.

Éjjel átmentünk a folyón, s erősítést adtunk a vasutasoknak. Kellett is, mert nagyobb intervenciós csapatok érkeztek Irkutszkba. Értesítést kaptunk, hogy Hajda tábornok nagy intervenciós egységgel és nyolc vagon arannyal akar áthaladni Irfcutszkon. Mi felkészültünk a dísz- fogadásra. Ahogy befutott egy-egy szerelvény, két oldalról megszólaltak a géppuskák, á fehérek nem tudtak hová lenni az ijedtségtől.

— Le a vonatról! — kiáltottuk nekik. Négy szerelvény fehér bandát fogtunk így el és zártuk őket a hadifogoly lágerbe. Nem tudtuk, mitévők legyünk velük. Az anarchisták el akarták őket intézni, a vöröskaio- ixák, kommun^táv — mht.szép számmal voltaik a harcosok között, más véleményen voltunk.

Végül is táviratot küldtünk Moszkvába, mitévők legyünk. Lenin elvtárs válaszolt: a cseh intervene..csukát nem szabad bántani. Hagyni kell náluk egy-egy kézifegyvert, elmehetnek hazájukba azzal a kikötéssel, hogy leadják a szovjet kormánynak a nyolc vagon összelopott aranyat, kiadják Kolcsakot, s amerre elmennek, kötelesek - megalapítani az eszer kormányzati szerveket. (Ez a kormányzati szerv már fél lépést jelentett előre.) A csehek teljesítették is a feltételeket, s így került Kölesek és két minisztere kezünkbe, akiket erős őrizettél a börtönbe zártunk.

UJ VESZÉLY FENYEGETTE a várost. Egy Kápel nevű tábornok vezetésével 50 ezer fehér közeledett. Kápel ultimátumot küldött, hogy 24 óra haladékot ad, a vörösök takarodjanak ki a városból. Az ultimátumra nem lehetett kézlegyintéssel felelni. mert 50 ezer fehérrel szemben mindössze 8 ezer vöröskatona, partizán állt szemben. A vörösök szaglászó embereket küldtek ki, akik jó hírrel tértek vissza. Kápel zsoldosai rosszul vannak felfegyverkezve, a katonák hangulata rossz, mert sok ezer embert teraszaikkal, fegyverrel kényszerítettek, hogy közéjük álljon. De mégiscsak 50 ezren Toltak: Itt már a koTT,,mtmí«?tóVió »

1920. íeqi’uar ö-an éjszaka a kommunista vöröskatonák, partizánok titkos ülést tartottak. Karamdásviii volt az előadó.

— Nem ajánlom a város elhagyását — mondotta. — Ez egyenlő az öngyilkossággal. Sem ennivaló, som fedél nem lesz a fejünk fölött. Inkább a hősi halál, mint úgy szedjenek le bennünket és úgy üldözzenek. mint a farkasokat!

Mi, kommunisták úgy határoztunk, hogy megpróbáljuk á lehetetlent: neki nyolcezren az ötvenezernek. Volt egy másik vitás dolog is, Kolcsak sorsa. Vele mi legyen? Moszkva utasítása úgy hangzott, ne végezzük ki, majd bíróság előtt felel bűneiért. Igen ám, de ha harcunk most vérbe fúl és emberei kiszabadítják, akkor megint milliós hadsereget toborozhat. A kommunista kollektíva úgy döntött, veszélytelenebb a halott Kolcsak az élőnél és két miniszterével együtt gyorsan falhoz állították. A kivégzést magam is végignéztem.

A kommunisták buzdító beszédet tartottak. A vezetés pedig neki kezdett a lehetetlennek látszó terv megoldásához.

Az Angara faäyö csaknem körülöleli a várost. Az északnyugati részén

fallal Ezt megszálltuk, megraktuk gépfegyverekkel és berendezkedtünk a véde- ! ©mire. Ekkor a különféle szovjet katonai alakulatoknak már tíü—70 ágyúja volt. Ezt felállították különböző helyeken úgy, hogy az ágyúk csöve pontosan a folyó közepére volt irányozva.

ÉS MEGINDULT A HARC. A fehérek nagy üvöltözéssel hetes-nyolcas soros raj vonalban jöttek velünk szembe. Szinte elborították a folyó jegét. Mi nyugodtan vártunk, amíg a folyó meg nem telt vastagon emberekkel. És akkor...

Az ágyúk megdördültek, a gépfegyvereik és kézifegyverek golyózáport zúdítottak a rohamozó ellenségre. A hatás leírhatatlan volt. Mire a nap kidugta bánatos arcát, vége volt a harcnak. A folyó háta csupa jeges húscafat volt. Az egész hadsereg megadta magát. Egyszerre 30 ezer ember. Volt úgy, hogy húsz magyar huszár egy egész ezredet terelt maga előtt. Később megtalálták Képeit is. — megfagyott részegen.

És ezzel Irkutszkban a vöröskatonák, partizánok nagy harca véget is ért. Még volt egy nevezetes dolog. Áprilisban megérkezett a moszkvai reguláris vörös hadsereg. Erre az alkalomra egy vöröskaput csináltattak, s egy nyolcméteres jégszobrot. A jégszobor egy szobrász-remekmű volfc. Egy kovácsot ábrázolt üllőjével s e«*v nőt kisBékés élet kezdett kibontakozó! Létrehozták a szibériai népköztársaság kormányát, s a volt vöröskatonákat, partizánokat és ugyancsak a szovjet hatalomért harcoló egyéb fegyveres testületek harcosait felszólították, lépjenek be a vörös hadseregbe. Egy része belépett, más része visszatért az üzembe, a földekre. Engem t(z magyar harcostársammal együtt a kormány egyik különleges osztályára osztottak be.

És mi történt Karandásvilivel? — Hívták, menjen Moszkvába, főnies beosztásba helyezik, ö a harcot választotta. Tovább vonult arra, ahU még a fehérek golyói fütyültek. ,,És az egyik rohamnál egyszerre hárem golyó is találta.

S VELEM MI TÖRTÉNT? Meg

részt vettem egy harcban Vrang i csapatai ellen. Amikor a harc vég . ért, 1921-ben hazajöttem egy hac fogoly-száüí talánnyal. Á csóti ha: - fogolytáborban rögtön lekapcsoltak, vasbavertek, megkínozitak és halál a ítéltek, aztán átváltoztatták életfog; - tiglani börtönre. Amikor Szeged fo 3 szállítottak, megszökteti! Románia' : mentem, ott dolgoztam egy dara! aztán 1923-ban újból átléptem' szovjet határt. A Szovjetuniók. . dolgoztam egészen 1947-ig, akkor jöttem haza Magyarországra.

És most, hogy a nyugalmaik és békés napok örömeit érzem, vissz? - visszaemlékezem a 40 évvel ezele eseményekre. És szívemből fákí • meleg érzéssel, baráti szerető: gondolok az első vöröskatanékra, a vörös hadsereg sgysaereí £3 ssági* nagy hősedre.

(Vége)

zeti függetlenségének útját biztosította, hanem megvédte egész Európa békéjét is.

Igen, ez a három történelmi dátum történelmet takar: a két nép közös útját, örök barátságát forrasztotta össze. S e barátság szálai még mélyebbre hatolnak, amikor Umanevszkij elvtárs szívből fakadó szavakkal köszöntötte a szovjet nép és hadserege nevében az ünneplőket.

— Külön megtiszteltetésnek érzem. hogy részt vehetek az Önök által rendezett ünnepségen — mondotta bevezető szavaiban. — Mi, a vörös hadsereg katonái, az alkotó