Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

£&ZA&MAU 1 AKU&SZAG Szombat. 1958 február te. Egy fontos kezdeményezés A szocialista, munkaverseny új vonásai a kiszállítás előtt ellenőrzik az érc­cel telt csilléket. A rudabányai brigádok lelkes mun­kaversenyének eredménye: a hónap elejétől a tervezettnél magasabb vas- százalékú és jobb szemnagyságú ér­cet bányásznak. A minőség javítása és a csillepark jobb kihasználása mel­lett a termelés is emelkedett. A dolgozók esedékes havi tervü­kön felül csütörtök reggelig már 400 tonna barnavasércet és 1309 tonna ankeritet (vastartalmú mészkő) küldtek a diósgyőri és ózdi üzemeknek. A sajókazai bányaüzemben egyre több brigád ér el kitűnő teljesít­ményt. Munkácsi Mihály frontcsapa- ta 144.1, Knessz Frigyes brigádja pe­dig 133.8 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Id. Jaskó József frontcsa­pata 144.2 százalékot mutatott fel. Ez a néhány példa azt bizonyítja, hogy a munkások versenye a tervek teljesítésére, a minőség megjavítá­sára, gazdaságosabb termelésre irár nyúl. Kezdeményezésüket csak örömmel üdvözölhetjük. Látnunk kell, hogy éppen a szocialista munka verseny az, amely legkevésbé tűri a régit, az elavultat, s képes a munkások százezreit mozgósítani, újabb ter­melési sikerek elérésére, új eljá­rások alkalmazására. Éppen a szocialista munkaverseny az, amely képes nemcsak a technika, de az emberek fejlődését is előbbre vinni. Erre talán a legszemléltetőbb példa Valler János KISZ-brigád jának kez­deményezése, amely minden bizony­nyal rövidesen széles körben elterjed a borsodi iparvidéken. A szocialista munkaverseny kérdé­seihez tartozik a szűk keresztmetsze­tek megszüntetése, a termelékeny­ség. növelése. A Valler KISZ-brigád és a rudabányai elvtársak ebben is példát mutatnak. Ugyanis e feladat teljesítésében fontos szerepe van a munkafegyelem megszilárdításának, a szervezettség megjavításának. A rudabányaiak gondosabb munkával növelik az érc vas- százalékát, a Valler KISZ-brigád pedig a helyes felkészüléssel le­hetővé teszi a robbanóanyag, a faanyag megtakarítását, az ön­költség csökkentését. Sajókazán a munkafegyelem megsértőivel elbeszélgetnek, felelősségre von­ják őket. Üdvözöljük a szocialista munka­versenyt új vonásokkal gazdagító valamennyi kezdeményezést, amely ipari üzemeinkben jelentkezik. Az most a feladat, hogy a párt- és szak- szervezeti vezetők felkarolják, segít­sék az újat s munkájukkal tegyék lehetővé, hogy a szocialista munka­verseny valóban széleskörű népmoz­galommá fejlődjék. (<i. gy.) * S.-000­Kezdő versírók az utóbbi hónapokban elárasztották szerkesztőségünket ver­seikkel. Legtöbbjük azt kéri, hogy rész­letes bírálatot írjunk kísérleteikről levél­ben. Ne vegyék rossznéven, ha közöl­jük velük, hogy szinte lehetetlent kí­vánnak. mert tekintve a napról-napra -je­lentkező új „költők” felduzzadt létszá­mát és beküldött verseik tömegét, külön lektorátust és levelezési apparátust kelle­ne létesítenünk, hogy kívánságuknak ele­get tehessünk. Javasoljuk általában a kezdő verselőknek, hogy elsősorban egy ismerős pedagógusnak mutassák meg ver­seiket., aki mindjárt megmondhatja nekik, érdemes-e versírással foglalkoznioik. Meg kell ugyanis mondanunk, sok olyan ver­set kapunk, amelyeknek írói. még a he­lyesírás alapfogalmaival sincsenek tisztá­ban, de hangoztatják, hogy csodálatos :l óig okkal fogják meglepni az egész or­szágot. Természetesen akad a sok gyenge kí­sérletező között néhány ígéretes tehet­ség is, de ezek javarésze is helyesen te­szi. ha mielőtt versét beküldi a szerkesz­tőségnek, egy hozzá közeleső irodalmi szakembernek, tanárnak megmutatja és őszinte bírálatot kér. Nem vállalkozhatunk arra, hogy min­den zsenge kísérlettel levélben foglalkoz­zunk. Ezért elégedjenek meg rövid szer­kesztői üzeneteinkkel. S. László Füzérkomlós. Azt írja, hogy csak a költészetnek szeretne élni. Egye­lőre merész vágynak tűnik ez beküldött versei alapján, különösen áruig ilyen so­rokat ír: „... mert vérem színe is mutat­ja — hogy az én vérem magyar vér.” — P. Péter. Szalagavatóra c. verse megfelelt az illető alkalomra. Másik két • verse ar­ra utal, hogy' még sók élettapasztalatra van szüksége, hogy legyen érdemes mon­danivalója, mert frázisokból nem él meg a költő. L. István Miskolc-Tapolca. Ver­sei keresgélések a levegőben. Aztán meg paj van még a helyesírással is. Jfj. Orosz Imre Garadna. Édesanyámért című verse szívből jövő, megható írás, de formailag még nem felel meg a követelményeknek. Az új takarékgyüjtési akciókról Az Országos Taikaxakpénz tár új szervezeti létesítménye az üzemi nyereségrészesedések taifiarék-naikc Ló­ja. Az 1Ö58. évben először kifizetésre kerülő üzemi - nyereségrészesedések módot adnak i^irxicnkiinek, hogy e »tervem felül-« kapott pénzből rend­kívüli vásárlásokat eszközöljenek (bútor, motorkerékpár, varrógép, stb.). Ha nem is eléig ez az összeg hasonló cikkek azonnali kif izetésére, a gyűjtés alapjait minden esetre most lerakhatják, ezért járt el helye­sen az OTP, amikor lehetőséget-ooo­Tűzbiztosítás: TÁMASZ A B4JB4IS 1957 tavaszán felkereste id. P. Hri- ezu János, Vizsolyt földművest az Állami Biztosító körzet felügyelője és Ismertette vele az új, önkéntes tüz- biztosítási feltételeket. Id. P. Hriczu János szívesen hallgatta a felvilágo­sítást. Annák befejezte után nem azzal válaszolt, mint az néha még ma is előfordul: »az én házam cse­repes, nekem nincs szükségem tűz­biztosításra«, hanem megkötötte az önkéntes tűzbiztosítást. »Az ember soha sem tudja, mikor következik be a baj« — mondta a gazda az Állami Biztosító körzetfelügyelőjének búcsú­zás közben. Bizony nem gondolta, hogy még egy év'sem fog eltelni és éppen az ö házának a tetejére száll fel a vörös kakas. Január 28-án kéménytűz kö­vetkeztében kigyulladt a tetőzet és annak jelentős része, továbbá ruha­nemű, gazdasági felszerelés lelt a lángok martaléka. Az Állami Bizto­sító kárbecslői 30.340 forint kártérí­tést állapítottak meg, amit azóta a miskolci igazgatóság már postára is tett. A sok szomorú példa ellenére Bor­sod megyében a lakóépület és mező- gazdasági ingatlantulajdonosoknak alig egyharmada kötötte meg ezideig az önkéntes tűzbiztosítást. Mi sem mutatja pedig annak szükségességét, mint az a tény, hogy még két hónap sem telt el ebből az évből és már százon felül van a bejelentett tűz- és viharkárok száma megyénk terüle­tén. adott, hogy a nyereségrészesedés ősz­szegét, vagy ennek egy részét taka­rékkönyv alakjában kaphassa meg a dolgozó. A KST-mozgalom már több év óta ismeretes mindenki élőit t, de komo­lyabb formában csak november— december óba kezdték meg a szer­vezésit, amikor a szakszervezetek is bekapcsolódtak, a szervezési munká­ba. A Kölcsönös Segítő Takarék­pénztár lényege az, hogy a minden hónapban befizetett bizonyos összeg után az év végén kamatjaival együtt a betevő rendelkezésére áll egy na­gyobb összeg. Előnye a normál-taka­rékbetétekhez képesít, hogy kölcsön- szerű jelleggel is bír. Az egy év alatt befizetendő összeg már 'előre, így például félév után is felvethető. Ja­nuár óta a megyében mintegy 50 szá­zalékkal megnövekedett, a KST-szer­vezetek száma. A dolgozók megsze­rették, s ezt nemcsak a szervezetek számárnak szaporodása bizonyítja, hanem az is, hogy a betétek összege emelkedett a múlt évihez képest. He­lyes volna, ha minden vállalat ala­kítana hasonló szervezetet. A rendszeres, nyugodt élet bizto­sítéka a. takarékkönyv. Ezért fogad­hatjuk helyesléssel az OTP új taka­rékakcióit. * B. L. r HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió 1953 február 24-1ŐI március 2-ig HÉTFŐ, FEBRUAR 24. Kossuth-rádió: 3.10: Reggeli hangver­seny. 9.10: Riportműsor. 9.25: Katona­dalok. 9.45: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk. 12.10: Népi zene. 13.00: Lá­nyok, asszonyok. 13.15: Heti zenés kalen­dárium. 14.15: Operett-részletek. 15.00: A Gyermekrádió műsora. 15.40: Népi hang­szerszólóik. 16.10: Válaszolunk hallgatóink­nak. 16.25: -Zongoraművék.' 17.15: Zenés műsor. 18.10: Három szimfonikus költe­mény. 13.50: Ifjúsági őrjárat. 19.05: Az; operas zfn pad csillagai. 20.20: Kellemes szórakozást. 21.00: Magyar írók halhatat­lan műveiből. 21.30: Zenés műsor. 22.20: Tánczene. 23.15: A zenemester. -Dalmű. 0.10: Verbunkosok. Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió mű­sora. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.40: Svatopluk Cech: Prüesök úr kirándulása a XV. században. Előadás. 16.10: Opera- kórusok. 16.30: Riporterszenvmel a világ körül. 16.40: Szórakoztató fúvószene. 17.10: Mesél az anyakönyv. 18.10: Versek. 18.25: Vidéki népi zenekarok muzsikáinak. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Tánczene. 20.00: Hangszerszólók. 20.10: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 21.00: Zenei riport. 22.30: Magyar nóták. KEDD, FEBRUAR 25. Kossuth-rádió: 8.10: Népi zene. 8.40: In­dulók és dalok. 9.00: Számoljunk gyere­kek. 9.10: A Gyermekrádió műsora. 9.40: A Császár—Groll harmonikakettős játszik. 7^10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25: Zenekari hangverseny. 11.00: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.20: Aján- tíékhangverseny. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Versek. 13.15: Operarészletek. 14.00: Da­lok, táncok. 14.45: A Gyermekrádió mű­sora. 15.05: Egy falu — egy nóta. 16.10: Ifjúsági műsor. 17.00: Emlékezés Landler Jenőre. 17.15: A magyar opera története. Előadás. 18.10: Szív küldi . .. 18.37: Gyári sziréna. 18.57: Népi zene. 19.25: A világ­irodalom humora. 20.25: A lipcsei rádió tánczenekara játszik. 21.06: Gyermekneve­lés. 21.15: Enrico Caruso lemezeiből. 21.55: József Attila versei. 22.15: A Magyar Rá­dió énekkarának hangversenye. 22.40: Népzene. 22.55: Irodalmi előadás. 23.25: Könnyű zene. 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Szimfonikus zene. 14.40: Peter Hoy er filmzenéjéből. 15.00: A király szakálla. Elbeszélés. 15.15: Kamara­zene. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Operarészletek. 16.40: Nádass József írása. 17.00: Zenei műsor 17.30: Rádió szabad- egyetem. 18.00: Fúvászenékaraink műso­rából. 18.30: Népzene. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Zenés mű­sor. 19.45: Ipari műsor. 20.00: Kamara­zene. 21.05: Népi zene 21.40: Irodalmi kis­lexikon. 22.00: Tánczene. SZERDA. FEBRUAR 26. Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű opera­részletek. 9.00: Rádió szabadegyetem. 9.30: Olasz és dél-amerikai népdalok. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.24: Az eszményi férj. Színmű. 12.10: Tánczene. 13.00: Lá­nyok, asszonyok . . . 13.15: Operettrészle­tek. 13.40: Tizenkét tányér leves. Elbeszé­lés. 14.00: Népi zene. 14.45: Orosz nyelv­lecke az általános iskolásaknak. 15.05: A Gyermekrádió műsora. 15.30: Helyszíni közvetítés a Vasas—Ajax Európa Kupa labdarúgó mérkőzés H. félidejéről. 16.25: Szív küldd ... 17.00: Belpolitikai híradó. 17.20: Pillangókisasszony. Részletek Puc­cini operájából. 17.45: Véleményt ké­rünk . . . 18.10: Hanglemezek. 18.45: Ipari műsor. 19.00: Nyilvános népdal- és ma­gyar nóta.est. 20.10: A néozenei hangver­seny közvetítésének folytatása. 20.55: Szovjet költők versei. 21.10: Martini: Ro­mánc. 21.20: Zenekari hangverseny. 23.20: Tánczene. Petdfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió műsora. <■ 14.30: Zenekari hangverseny. 15.45: A Pécsi Stúdió műsora. 16.00: Ká- dái^Kata. Részletek Hajdú Mihály operá­iéból. 16.35: Portré Féja Gézáról. 16.50: Könnyű zene, 17.20: Fizikai előadás. 17.40: Ajándókmüsor. 18.15: Megemlékezés Fábry Zoltánról. 18.45: A Tóth Kálmán utcai ál­talános iskola énekkara énekel. 19.00: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.10: lVLartinov: Bartók Béla című könyvének ismertetése. 19.40: Sporthírek. 20.00: Beet­hoven-művek. 21.05: Magyar nóták. 21.45: Színházi esték. Előadás. *2.00: Könnyű muzsika. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 27. Kossuth-rádió: 8.10: Vidám dalocska. 8.55: Édes anyanyelvűnk. .9.00: A láthatat­lan Gyimka. Rádiójáték. 9.40: Ifjúsági in­dulók. 10.10: Uj hajtás. 10.40: Hangszer­szólók. 11.00: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.20: Kórusok népdalokat énekelnek. 12.10: Könnyű melódiák. 13.00: Kiss József versed. 13.15: Operarészletek. 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Ének­kar. 15.10: Sakk-matt. 15.20: Ifjúsági mű­sor. 15.45: Gyermekdalok. 16.10: Esztrád- zenekar játszik. 15.50: Gyári sziréna. 17.10: Csángó és erdélyi népdalok. 17.33: Operettdalok. 16.10: Tánczene. 18.45: Tu-. cJományos híradó. 19.00: J.átta-e már Bu­dapestet éjjel? 20.20: Rettegés és nyomo­rúság a Harmadik Birodalomban. Színmű. 22.20: Fischer Annie zongorázik. 22.52: A belgrádió rádió tánczenekara játszik. 23.10: A Magyar. Rádió szimfonikus zene­kara játszik. 0.10: Régi katonadalok. Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Részletek népszerű vígoperákból. 16.20: Az álom. Elbeszélés. 16.40: Az Ifjúsági Rádió mű­sora. 17.10: A magyar—szovjet diplomá­ciai kapcsolatok történetéből. 17.25: Zene­kari hangverseny. 18.10: Ifjúsági műsor. 18.40: Operettrészletek. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Kamara­zene. 19.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 20.00: Tánczene. 27.45: Zenei anekdóták. 21.05: Indulók fúvószenekarra. 21.30: Népi zene. 21.50: Könyvismertetés. 22.00: Szóra­koztató muzsika. 22.45: Alkonyi szerelem. PÉNTEK. FEBRUAR 28. Kossuth-rádió: 8.10: Régi magyar ope­rett-melódiák. 8.50: Kusinszky Endre karcolatai. 9.00: Magyar nóták. 9.30: Ezüst­kalászos gazdatanfolyam. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Fúvószene. 10.37: Gorkij műveiből. 11.30: Küllei Angela zongorá­zik. 12.10: Esztrádzene. 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. , 13.15: Operarészletek. 14.10: Úttörő híradó. 14.35: Népi muzsika. 15.08: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.10: Szív küldi . . . 17.00: Századunk zenemű­vészete. , 17.50: Belpolitikai műsor, ís.io: Táncziene. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Be­mutatjuk az operafelvételeinket. 20.20: A szegények „nótáslegénye”. 2.1.05: A Rádió világirodalmi folyóirata. 21.50: Könnyű muzsika. 22.20: Európa hangversenyter­meiből. 23.40: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangver­seny. 15.10: Könnyű zene. 15.50: Klubélet Pécsett. Riport. 16.00: Szórakoztató fúvós­zene. 16.20: Madrigálok. 16.40: Színes könyvek. Könyvismertetés. 17.00: Népda­lok. 17.20: A magyar irodalom története. 17.50: Művészlemezek. 19.05: Tánczene. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — 20.45: Könnyű hangszerszólók. 21.05: Ope­rettmuzsika. 21.50: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 22.00: Színes népi muzsika. SZOMBAT, MÁRCIUS 1. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: Uttörő-hiradó. 9.25: A Gyer­mekrádió műsora. 9.40: Könnyű dalok. 10.10: Mai operettek. 10.57: Színek és évek. Regény folytatásokban. 11.17: Ka­marazene. 12.10: Borosa Lajos és zeneka­ra játszik. 12.50: Mi van a könyvesboltok­ban? 13.05: Bánk bán. Részletek Erkel Fe­renc operájából. 14.00: Tánczene. 14.25: Az Ifjúsági Rádió műsora. 15.05: Kórusaink életéből. 15.25: A nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdései. 15.40: Népszerű hegedű- és zongoramuzsika. 17.10: Élőszó­val — muzsikával. 18.10: Szív küldi. . . — 19.00: Magyar művészek népszerű ooera- és operetthangversenye. 20.25: Vidám irodalmi műsor. 22.15: Hanglemezek. Petőfi-rádió: 14.20: Az opera mindenkié. 15.20: Horgászok ötperce. 15.25: Tánezene. 16.00: Népi zene. 16.40: Zenekari hangver­seny. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.50: Schumann: d-moll szonáta. 18.15: Lányok, asszonyok. . . 18.30: A Kostelrf netz-zenekar játszik. 19.05: Tánczene. — 19.40: Láttuk, hallottuk... 20.00: Közvetí­tés az Állami Operaházból. 22.00: Toll- rajzok Rrittenről és a Peter Grimes-rőL VASÁRNAP, MÁRCIUS 2. Kossuth-rádió: 8.10: Téli tájakon. 8.20: Népdalcsokor. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Vasárnapi ver­sek. 10.10: Három csitri, Rádiójáték. 11.00: Zenekari hangverseny. 12.15: Népi zene. 12.25: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív kül­di... 13.30: Százados szenzációk. 14.00: Hanglemezparádé. 15.05: Hét nap a kül­politikában. 15.20: Chopin: Két ballada. 15.35: Versek — városok. 16.00: Helyszíni közvetítés bajnoki labdarugó-mérkőzé­sekről. 16.45: Zenés műsor. 17.10: Vers. — 17.15: Népszerű opera részletek. 18.00: Kincses Kalendárium. 18.50: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 20.00: Híres prímások lemezeiből. 20.20: — Johann Strauss-est. 20.45: A világ vége. Novella. 21.23: Szimfonikus zene. 23.26: Verses, ze­nés összeállítás. 0.10: Cole Porter meló­diái. Petőfi-rádió: 3.00: Orgonamű vek. 8.30: A római katolikus egyház félórája. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: Miska bácsi lemezes- ládája. 10.10: Szív küldi .. . 11.00: Az Ál­lami Népi Együttes zenekara 'játszik. 11.30: Zenés vasárnap délelőtt. 12.30: Va­káció. Elbeszélés. 13.00: Művészlemezék. 14.10: Riki-Tiki-Tévi. Mesejáték. 14.50: A belterjes gazdálkodás utján, 15.05: Az Állami Tűzoltóság Központi Zeneikara játszik. 15.25: Szórakoztató zene. 15.35: Képek Lehár Ferenc ifjúkorából. 16.45: Uj hajtás. 17.00: Tánczene. 17.45: Az ör­vény. Regényismertetés. 18.05: Két Bach- kantáta. 18.50: RiDortműsor. 19.00: Népek farsangja. 20.00: Kamarazene. 20.30: Szov­jet fümzene. 21.20: A cirkusz. Elbeszélés. 21.40: Magyar nóták, népdalok. 22.25: Ope­rettkettősök. (A müsorváltoztatás jogát a rádió igazgatósága fenntartja.) Van érzéke a versíráshoz, de még fejlőd­nie kell. K. Pál. Hámor, ön is haragban van a helyesírásijai, az írásjelekkel, rá­adásul írása sokhelyt olvashatatlan. Ver­sei nem közölhetők. K. M. Tiszapalkonya. A szerkesztőségben semmit sem tudnak arról, hogy bárkinek is kifogása volna az Ön levelezői munkássága ellen. Irodal­mi természetű írásait azonban esetröl- esetre bíráljuk el.-örömmel fogadjuk, ha a palkonyai dolgokról időnkint levelet ír. S. András Diósgyőr, Gorkij-telep. Nem biztathatjuk versírásra, de annál inkább tanulásra, olvasásra. Többeknek legközelebb üzepünk. Kéz­iratokat nem küldünk vissza és ném őr- zünk meg. SZERKESZTŐI ÜZENETEK VERSIRÓKNAK Lapunk szerdai számában közöltük az annabányai Valler János KISZ- brigád felhívását, amely a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben dolgozó Összes frontbfigádokhoz szólt. A KISZ-brigád felhívása igen fontos kezdeményezés, a szocialista munkaversenyt több új vonással gazdagítja. Véleményük szerint a munka jobb megszervezésével, a ritmikus termeléssel, — figye- lembevéve a meglévő lehetősége­ket — jelentősen emelni lehet a termelést, csökkenteni az önkölt­séget, anélkül, hogy ez több, vagy megerőítetőbb munkái kí­vánna. A brigád olyan versenyt akar, amely nem papíron, hanem számszerű ered­ményekben jelentkezik. Minden bi­zonnyal mind több frontbrigád csat­lakozik majd felhívásukhoz. Nagyjelentőségű kezdeményezés­nek tartjuk, mert más iparágakban és gyárakban is alkalmazható. A gyártmányok korszerűsítésének, tö­kéletesítésének, a gyártási eljárások egyszerűsítésének, megjavításának problémái — túlzás nélkül mondhat­juk — gyárainkban ma még a leg­nagyobb érdeklődést keltő feladatok. Elképzelhető-e, hogy ez a munka el­szakítva, különváltan folyjék a szo­cialista munkaversenytől? Elképzel- hető-e, hogy a piunkaverseny betölti hivatását, ha nem szolgálja az egyik legfontosabb feladat végrehajtását? Nem! A verseny szocialista cpífcőmun- kánk egyik legnagyszerűbb len- dítője, s nem lehetne az, ha elő­rehaladásunkkal együtt nem ter­jedne ki újabb és újabb megol­dásra váró feladatokra. A szén minőségének javítása, az önköltség csökkentése, az egy főre eső termelés növelése, új gyártmá­nyok tervezése, új szerszámok szer­kesztése, mind olyan »izgalmas« kér­dés, amely felkelti a munkások és a műszaki értelmiség alkotókedvét, téttvágyát. Ez az oka annak, hogy az Anna.bányán dolgozó Valler János KTSZ-brigádja — de más üzemben is — versenyt indítanak, felajánláso­kat tesznek egyes termelési- problé­mák, feladatok megoldására. Ez az oka annak is, hogy az utóbbi időben lendületet vett a munkások körében az újítómozgalom. A szocialista munkaverseny új vo­násaival találkozunk .a., rudabányai vasércbányában is, ahol a brigádok már most április 4-re,- hazánk f el­szabadulásának • nagy ünnepére ké­szülnek.. A nagyszerű versenyben — amely február első napjaiban kezdő­dött — négy bányaüzem 70 brigádja vesz részt. A munkát úgy szervezték meg, hogy a lefejtett vasércet a csil­lékbe rakás előtt különválogat- ták a meddőtől, — s ezzel növe­lik az érc vastartalmúnak száza­lékát. A dolgozók ígéretet tettek arra is, hogy a csilléket az előírásnak meg­felelő súlyban rakják meg érccel. A bányában ugyanis egy-két tonna be­fogadására alkalmas csilléket hasz­nálnak — s mivel nem mindig mér­legelik azokat —- gyakran előfordul, hogy a megengedettnél kevesebb ér­cet tartalmaznak. Ezenkívül a társa­dalmi tulajdon védelmére alakult brigádok minden egyes üzemrészben Borverseny Aszalón MINDEN SZŐLŐSGAZDA úgy van vele, hogy szeretné, ha a falu­ban az ő bora lenne a legjobb, arra mondanák rá, hogy: »Ilyen bort nem lehet találni a környéken, mert ez nagyon kitűnő bor és irigy ember, aki mégis azt mondja, hogy ezt nem lehet meginni...« Egyszóval: az ő bora ismert lenne és borával együtt ismertté válna ő is. Megbocsájtható és érthető hiúság ez, hiszen éppen eleget kell dolgozni a szőlővel az első telepítéstől kezdve mindaddig, amíg az első pohár gyöngyöző bort meg­tenni. Szüret utátélen és ilyenlcor, amikor még nem lehet a határban dolgozni, se vége, se hossza a pince­járásnak (aminek természetesen az asszonyok nemigen örülnek!). Kóstol­gatják, ízlelgetik egymás borát és dícsérgetik is — természetesen min­dig azt, akiét isszák... Az ilyen szívesség-dicséretek per­sze (a fent említett oknál fogva) nem. mindig helytállóak, ezért úgy vannak vele a gazdák, hogy a borversenyen szerzett érdem — az az igazi. Aki­nek egyszer a borversenyen az egész falu lakossága előtt ítélik oda a meg­tisztelő első díjat, az ezzel a díjjal egész évben dicsekedhet, s — ha jól gazdálkodik, kilátása van arra, hogy a következő évben is megszerezze. Borverseny után a díjazott gazdákat hívogatják a pincébe, s kóstoltatják velük a változatos borokat: »ízleld már, van-e olyan, mint a tied?« S hát: az udvariasságot, a szívélyes invitálást, a kíváncsi kérdést hono­rálni kell valamivel — »Van. Persze, hogy van. Ha nem' jobb. Én nem is tudom, miért nem a te borodat ítél­ték elsőnek?« Bár bent a lelke mé- --------------------------c lyén úgy gondolja az illető, hogy ilyen csapnivaló csigert életében sem ivott és meg is halna, ha még egy pohárral meg kellene innia belőle. De azért issza, issza rendületlenül, szinte dől bele a bor, mint Pogányba a jménkű. Azt persze nem merném állítani, hogy az elmúlt vasárnapi aszalói bor­verseny után is hasonlóan alakultak a dolgok, s már csak azért sem árul­kodom, mert (esendő az ember) en­gem is megkínálták egy pohár bor­ral. így tehát az olvasóra bízom, hogy ki-ki ízlése szerint ítélje meg a dolgot. Egyebek közt az tagadhatatlan, hogy nagyszerűen megrendezték ezt a versenyt, amelyen 38 egyéni gazda bora sorakozott fel a két bíráló bi­zottság elé. Középütt a hosszú asz­talnál a kultúrház egyik termében a bíráló bizottság tagjai — közöttük Dér József elvtárs, megyei szőlészeti felügyelő ízlelgették, kóstolgatták a borokat és jegyezték papírra ■vélemé­nyüket. Hej, de leskelődtek az oldalt sorakozó szőlősgazdák, szinte remeg­tek a kíváncsiságtól, hogy ki kap több pontot? VÉGÜL ÍGY ALAKULT A SOR­REND: 1. Budai Dezső bora. 2. Ifj. Hor-* nyák János bora. 3. Bogár József bo­ra. (Csák a legjobbakat említjük.) A tanács értékes díjakkal jutal­mazta a győzteseket, majd a borver­seny után reggelig tartó táncmulat­sággal és farsangi jókedvvel ünne­pelték a 7vapot és — az aszalói bort. (ÖNODVÁR!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom