Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

Eredmények, hiányosságok és feladatok Miskolc kulturális életében Irta: Varga Bála, a városi tanács vb. művelődési osztály helyettes vezetője AZ 1957-ES ÉV első felének esz­mei és politikai bizonytalanságának káoszából nem lettünk volna képe­sek kiszabadulni akkor, ha nem a párt által megszabott utat járjuk. További komoly segítséget jelen­tett áz újjáalakult népművelési ál­landó bizottság és a márciusban lét­rehívott művészeti tanács. Ä városi pártbizottság és a városi tanács, látva az eszmei, politikai ne­velés elsőrendű szükségességét, elvi irányításával konkrét segítséget nyújtott a népművelési munkához. Az, ellenforradalom által okozott {nehézségeket fokozta a városra kö­löncként nehézedő „örökségék” so- a-ö za fa. Városunk művelődési intéz- Tnényei elavultak, korszerűtlenek. Ennek tudható be, hogy bár népi ál­lamunk az elmúlt tíz esztendő során tokát áldozott Miskolc város kultu­rális életére, sole tekintetben még mindig nem állunk ott, ahol az or­szág második nagyvárosának lennie kellene. SZÁZESZTENDŐS színházunk most folyó kibővítését és korszerűsí­téséit éppen az elmúlt tíz esztendő kultúrigényei tették szükségessé. Az ellenforradalmi események romboló •hatása művelődési intézményeink közül éppen a színháznál éreztette visszavető erejét. A városi pártbi­zottság és a művelődési osztály — látva a helyzetet — nyomban igyeke­zett megszüntetni a^z előrehaladást . gátló körülményeket. Ennek során szükségessé vált új igazgató beállí­tása. Jákó Pál, a színház új igazga­tója, munkáját a művelődési osztály­nál összhangban végzi. Fokozatosan és következetesen küzd a színház ttzakmai és «politikai irányvonalának megjavításáért. Komoly segítséget {jelent a színház munkájában Horvai István, Kossuth-díjas rendező mű­ködtetése, A helyes műsorpolitika jellemzője, hogy Kálmán Imre „Bajadér”-ja mellett megtaláljuk Schiller „Ár­mány és szerelem”, Callegari „Meg­perzselt lányok” és Gorbatov „Egy éjszaka” című drámáját. A szánüiázi munka és a művészi »ínvonal javítását nagyban akadá­lyozza a színház átépítése miatti széttagoltság; A közönség-nem szíve­sen jár, % tájcpjeső vasgyári előadá- ■sokra. Az itteni előadások látogatott­ságát- károsan befolyásolják: a rossz közlekedés, az elégtelen közvilágítás és magának a színházi teremnek színházi előadásokra való alkalmat­lansága. Az említett nehézségek kö­vetkezményeként a városi művelő­dési szerveknek a színház operatár­sulatát átmeneti időre meg kellett Szüntetni. Ugyanekkor a színház töb* hi részlegénél is szükségessé vált a személyi állomány csökkentése. A fentebb vázolt problémák meg- bldását a színházépület mielőbbi át­építésével lehet megoldani. Addig is mindent el kell követni, hogy a színházlátogató közönség szí­vesen látogassa a vasgyári előadáso­kat. Ezt az említett közlekedési és közvilágítási viszonyok gyökeres és mielőbbi megjavításával lehet elér- <fü. Továbbá vonzóerővel bírnak a közkedvelt színdarabok vasgyári be­mutatói. Ezért az eddigi helyes gya­korlatot még jobban kell a jövőben cl színháznak alkalmaznia. Szükséges, hogy magas színvonalú ejvi viták során tisztázzuk a színhá­zi terület oly fontos kérdéseit, mint cl realista színjátszás, a szocialista inűvészeti erkölcs, valamint a mű­vészek és a közönség jó kapcsolatá­nak problémái. A Színművészeti Ta­nács és a Színháztudományi Intézet támogatásával meg kell valósítani a távlati műsortervezést; ki kell alakí- itani a miskolci színház sajátos, egyé­ni arculatát. Gondos pedagógiai munkával el kell érni, hogy a szín­ház ne primadonnából és komikus­ból. Színpadmesterből és kartagból álljon, hanem együttes képét nyújt­sa! ^ FONTOS SZEREPET töltenek be városunk művészeti életében a zene­iskolák. A közelmúltban jó eredmé­nyeket értünk el a zeneművelés területén. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola irányítása mellett, a to­vábbi jó kapcsolatok kiépítésével az Egressy Béni, valamint az Erkel Fe­renc zeneiskolák is magasabbra emelhetik a zeneoktatás színvonalát. Ezekbön a zenei intézményekben je­lenleg 2400-án tanulnak. A Zenemű­vészeti Szakiskola tanárképzős hall­gatóinak száma 40 fő. Zenekultúránk fejlesztéséhez je­lentősen hozzájárultak a zeneiskolák tanári-, valamint növendék-hangver­senyei. Az ÖntevAeny zenei-művészeti tmmka területén sajnos* már nem állunk ilyen jól. Kevés a megfelelő szakember. Igen elmaradott a fúvós­zenekari kultúránk. A meglévő ze­nekarok műsoranyaga elavult, és nagy általánosságban ez az avatag szellem jellemzi előadásmódjukat. Zenekaraink hibája, hogy sokszor a másik végletbe csapnak át. A nyuga­ti dekadens tánczene stílusát próbál­ják utánozni, persze azt is rosszul. Énekkaraink munkájáról már ked­vezőbb képet festhetünk, összesen 7 öntevékeny énekkar működik vá­rosunkban. Ezek közül a Diósgyőr- vasgyári Énekkar, a MÁV. Erkel Fe­renc Művelődési Otthon férfikara és a Szinvavölgyi Művelődési Kör együttese emelkedik az átlag fölé. Iskolai énekkarok közül az Egres- sy Béni Zeneiskola, a Zeneművészeti Szakiskola és a Tanítónőképző ének­kara végez kiváló munkát Biztató jelként említjük meg a SZOT mun- kásénckkar létrehívását, mely a régi munkásdalárdák értékes örökségé­nek őrzője és továbbfejlesztője kíván lenni. További eredmények elérése céljá­ból feltétlenül szükséges, hogy az Eg~ ressy Béni Zeneiskola új, önálló he­lyiséget kapjon. Ez körülbelül 1000 zenét tanuló gyermek érdeke, akik jelenleg munkacsoportban, a zene­iskolákénál sokkal magasabb tandíj­ért, de azokénál alacsonyabb színvo­nalú^ zenei oktatásban részesülnek. Az új iskola a létszámnövelésen kí­vül a szakmai munka javulását is eredményezné. Az öntevékeny zenekarok munká­jának megjavítására további, foko­zott ellenőrzést kell bevezetni. A vendéglátóiparban foglalkoztatott tánc- és népi zenekarok munkáját egy újabb komoly felülvizsgálat ja­víthatja meg. Énekkaraink eredményeivel sem szabad megelégednünk. A fentebb említett jól működő énekkarokon kí­vül több öntevékeny énekkart kell megfelelő színvonalra emelni. Ehhez jó szakemberek szükségesek. A szak­emberképzés előmozdítását célozza a karnagyi klub megalakítása. A klub majd rendszeres foglalkozások kere­tében biztosítja a kórusvezetők szak­mai továbbképzését. A Zeneszerzők és Szövegírók Alko­tóközössége ez évben. új . alapokra fektette munkáját s olyan dicséretes célokat tűzött maga elé, mint a zenei kozmopolitizmus elleni harc, a zenei analfabétizmus felszámolása és a miskolci témájú zeneművek össze­gyűjtése. Nagy kár, hogy a közösség ereje nem áll arányban a feladatok­kal s így célkitűzéseit ä legjobb szán­dék ellenére sem tudja megvalósí­tani. A jobb munka érdekében a Zene­szerzőik és Szövegírók Alkotóközös­ségét a legrövidebb időn belül a ze­nei albizottság irányítása alá kell vonni. Csak így biztosítható, hogy ez a közösség ne váljék a dilettánsok érdekvédelmi szervezetévé. Csak így képes megvalósítani azokat a célokat, amelyeket maga elé tűzött. Fontos feladat hárul az Országos Filharmónia helyi kirendeltségére. A dolgozók zenei ízlésének fejlesztése elsőrendű célja a Filharmóniának. Itt nagyobb hiányosság a zenei ren­dezvények szervezése és propagálása terén mutatkozik. Ennek eredménye, hogy olyan kiváló művész, mint Zara Douhanova, félház előtt tartotta meg hangversenyét. Hibája a Filharmónia műsorainak, hogy sekélyesek és nem szolgálják a nemes szórakozás ügyét. Szorosan a zenei műveltség elter­jesztéséhez tartozik a miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar mű­ködése. Munkájáról sok jót tudunk mondani. A Beethoven-est és a Ba­cher Mihállyal adott hangversenyek sorát igen hatásosan egészíti ki a ze­nekar legújabb műsora, melynek ke­retében a Székelyfonó, Kádár Kata, Felszállott a páva és a Háry János- szvit bemutatásával köszöntik legna­gyobb élő zeneszerzőnket, Kodály Zoltánt. Eddigi munkájuk után még többet várunk a filharmonikusoktól. Mind mennyiségileg, mind pedig színvonal dolgában. Ehhez azonban nagyobb anyagi támogatást kell kapniok. A zenei albizottság ezzel kapcsolatban már javaslattal fordult a Városi Ta­nács VB-hez s remélhető, hogy a ja­vaslat testet is ölt. TARSAS TÁNCOKTATÁSUNK he­lyiségproblémával küzd. Ifjúságne­velő szerepét a táncoktn+ók munka- közössége csak űgv tudja betölteni, ha minden tekintetben megfelelő, korszerű és higiénikus tánchelyiség áll rendelkezésére. Nehézségei elle­nére a Táncoktatók Munkaközössége jó munkát végez. Szükséges, hogy a város egyetlen tánciskoláját, amelyet most a Textil­nagykereskedelmi Vállalat raktárnak használ, mielőbb visszaadják eredeti rendeltetésének. Valamikor 3—4 mo­dern tánciskola működött városunk területén, ma, a megnövekedett la­kosság igényeit a jelenlegi, korsze­rűtlen iskola nem képes kielégíteni. * IRODALMI ÉLETÜNKET hónapo­kon keresztül tespedás jellemezte, íróink az ellenforradalmi események után visszavonultak. Az utóbbi hónapokban döntő vál­tozás állott be. íróink egymásután lépnek nyilvánosság elé. A helyi saj­tó ebben nagy segítséget nyújt, mi­vel helyet biztosít számukra a lap­ban. Egymás után közölnek verset, elbeszélést Borsodi Gyulától, Hudy Ferenciül, Lakárdy Évától, Vékony Sándortól. Szegedi Lászlótól. Tarbay Edétől, Csala Lászlótól, Ónodvári Miklóstól. A további eredményes szereplés­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy íróink nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Az ország többi nagyvá­rosaiban már saját folyóirattal ren­delkeznek az írók. Nekünk, miskol­ciaknak is meg 'kell találnunk azt a módot, amely segítségével demok­ratikus gondolkozásé íróink többet szerepelhetnek a nyilvánosság előtt. KÉPZŐMŰVÉSZEINK helyzeté­ben évek óta nem állott elő lénye­ges javulás. Még mindig nem sike­rült felállítiani az állandó képtárat. Rendezetlenek a mű vésztelep ügyei is. Négy műterem áll a művészek rendelkezésére, amely azonban an­nak a hat művésznek is kevés, aki jelenleg a művésztelepen él. Elrettentő például kell megemlí­teni, hogy Tóth Imre Munkácsy-dí- jas festőművészünk helyiség hiá­nyában egy sötét szobában kényte­len dolgozná. Művészeink szakmailag sem tud­ják magukat tovább képezni. Félő, hogy a haladó hagyományok isme­rete és a tömegkapcsolatok kiépítése nélkül az öncélúság útjára .tévednek. Nehezíti képzőművészeink helyze­tét, hogy a miskolci képcsarnokban árusításra kerülő alkotásokat Buda­pesten zsűrizik és azok árát is ott fizetik ki. A városi tanács nem ren­delkezik olyan kerettel, amelynek felhasználásával segíthetne kéipző- mű vészeinken. . Képzőm űvészeink helyzeténlk ja­vításához elengedhetetlenül szüksé­ges a helyiségkérdés sürgős meg­oldása. Országos viszonylatban is elismert művészeink helyzetének ja­vítása elsőrendű feladatunk kéü le­gyen! Szükséges továbbá, hogy a városi tanács költségvetésében szerepeljen olyan fedezet, amely évente leg­alább két nagyobb megbízás 'kiadá­sához szükséges, ezenkívül egyéb al­kotásokat is tudjon vásárolni. Az állandó képtár megnyitásáig is gondoskodnunk kell megfelelő alko­tások beszerzéséről, amihez szintén megfelelő anyagi fedezet szükséges. NÉPMŰVELÉSI MUNKÁNK egyik igen jelentős tényezője a miskolci Herman Ottó Múzeum.- A múzeum néprajzi és régészeti gyűjteménye országos viszonylatban is jelentős és világszerte i-smert. Mintegy lÜÓÖOŰ-re tehető darabját tudományos kuta­tóink a legmodernebb szovjet minta szerint leltározták. Értékes és érde­kes munka folyik a múzeum leg­újabb osztályán, a jelenkori törté­nelem osztályon. Itt a borsodi mun­kásmozgalom történetéinek és a szo­cialista építés dokumentumainak gyűjtésén dolgoznak. Az állandóan növekvő múzeum5 anyag több mint 50 esztendeje ec 400 éves iskolaépületben zsúfolodii: össze. Ez nagyon egészségtelen álla­pot. Nemcsak a további fejlődést gá­tolja, hanem a múzeum népnevelő munkáját is. A múzeum kiállításai e nehézségek ellenére is látogatottak. A kíná5 népművészeti kiállítást például 28 ezer látogató tekintette meg. A szűkös viszonyok ellenére tudo­mányos kutató munkát is végez a múzeum. Ezek a kutatások hozzájá­rulnak eyy marxista—1enn,n?«.tq szem­léletű várostörténet megírásához. A múzeum tudományos munkáját tükrözi a Múzeumi Füzetek és a Múzeumi Évkönyv. Ezekkel a kiad­ványokkal a múzeum vidéki viszony­latban első helyen áll. A múzeum elért szép eredményei kötelezővé teszik számunkra esv új miskolci múzeum építését. Csak egy korszerű múzeum biztosíthatja az egyre bővülő múzeumi anyagok rendszeres kiállítását, az állandó bemutatásokat és a nagy nemzetközi, valamint fővárosi anyagok nyilvános szereplését. Fontos szerepet tölt be városunk művelődési életében a II. Rákóczi Ferenc könyvtár. Nemcsak a vá-^s dolgozóinak olvasási igényeit sziJk kielégíteni, hanem irányítia *z eeész megye állami könyv hálózatát, és ugyanakkor hathatós segítségei nyújt a különböző szákmai és üzemi könyvtáraknak. A központi könyvtár látogatóinak száma 1956. évben 57 ezer, a kikölcsönzött könyvek száma pedig 149.IKK) volt. ' ' A könyvtár további fejlődését raktárhiány gátolja. Ennek ellenére a közelmúltban megnyitotta idegen- nyelvű könyvkölcsönzőjét, több mint 3000 különféle könyvvel. A fiókkönyvtárak fejlődését is helyiséghiány gátolja, ezenkívül a szakképzett könyvtárosok hiánya. Nem megfelelő a fiókkönyvtárak könyvkészlete sem. A legújabb ki­adások majdnem teljesen hiányoz­nak. Könyvtárunk kezdeményező ereje, aktivitása megkívánja, hogy a városi tanács hathatós anyagi támogatás­sal segítse továbbfejlődésében. Erre a szomorú statisztikai adatok miatt is szükség van. Míg Szegeden egy lakosra 7, Pécsett 5, addig Miskolcon alig másfél könyv jut. A távlati fejlődés alaptörvénye pe­dig egy új, lényegesen nagyobb könyvtár életrehívását teszi indo­kolttá. O A TÁRSADALOM és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat mű­ködését nagyban elősegítette az át­szervezés és az új munkatársaik be­vonása. Az ismeretterjesztő előadá­sok száma és azok színvonala az utóbbi időben emelkedett. A TTIT szabadegyetem négy tagozattal sike­res előadássorozatokat bonyolít le. Százával akadnak jelentkezők a nyGlvtanfolyamoka'a is. A további eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges képzett előadói gárda további szervezése, hogy • ezáltal az ismeretterjesztések színvonala és változatossága tovább növekedjék. Elsőrendű feladata kell legyen az ifjúság problémáival való nagyobb arányú törődés. Ebben a tekintetben bizalmat ébreszt bennünk a TTIT elnökségének azon elhatározása, hogy rövidesen ifjúsági akadémiát szervez. • MŰVELŐDÉSI OTTHONAINK­BAN a szakkörök'Száma ' az utóbbi időben emelkedést mutat. Ez azon­ban nem jelenti.azt, hogy az öntevé­keny művészeti ágak letéteményesei a művelődési otthonok mindent meg­tettek volna a fejlődés érdekében. Az üzemek vezetőségiének és a szakszer­vezeteknek a bevonásával sokkal na­gyobb mértekben kell a dolgozókat foglalkoztatni munkájukban. A város területén 9 képzőművész- szakkör dolgozik. Ezek közül 5 üze­mi, 3 iskolai, egy pedig a városi te­rületi munkacsoport. Szakmai önképzés, valamint, a gyermekek szórakoztatása szempont­jából hathatós működést, fejt ki a város 5 bábjátszószakköre. Eszpe­rantó szakkörünk, mely szinte a fél világ eszperantisláival. tart fenn üsz- szeköt/tetést, eredményes nyclvtan- íolyanunkat tart. Az öntevékeny művészeti munka fellendítése a tömegelv nevelése szempontjából rendkívüli jelentőség­gel bír. Ezért a vállalatok, intézmé­nyek nagyobb figyelmet és nagyobb anyagi támogatást nyújtsanak az ön­tevékeny mozgalomnak. Ma már in­struktor i hálózat segíti munkájukat és műsort an ácsadást tart fenn a néo- művelésd csoport, A szakszervezetek több támogatása és nagyobb ellenőr­zése mellett az önte; Jueny csoportok fejlődése beláthatatlan. Példa erre a Szovjetunió nálunk járt szakszerve­zeti öntevékeny művészgárdája. FILMMŰVÉSZET TERÉN az utób­bi hónapok legjelentősebb állomása az október végén megrendezésre ke­rült szovjet filmhét volt. Az ünnepi hét alatt 6 filmet mutattak be 179 előadásban. A látogatók száma meg­haladta a 60.000-et. Ez a látogatott­ság ékesen bizonyítja a szovjet fil­mek sikerét. Éppen az ünnepi filmhét világított rá fűm játszásunk helyi problémáira is. A zsúfolt előadások bizonyítják, hogy a város területén lévő mozik sem számban, sem pedig befogadó- képességben nem elégítik ki a lakos­ság igényeit. Nem egy filmszínhá­zunknak korszerűtlen a technikai berendezése (ez évben ugyan törté­nik korszerűsítés). Nincs megfelelő tilmraktávunk, ami miatt a film- kópiák jelentősen megrongálódnak és tetemes kárt okoznak a népgaz­daságnak. A filmjátszás problémáinak meg­oldását jelentősen elősegítené, ha a filmszínházak nem a megye, hanem a városi tanács irányítása alá tar­toznának. Jelenleg ugyanis a film- előadások bevételének csak kis része illeti a városi tanácsot, melyből nem képes a szükséges korszerűsítéseket végrehajtani, ugyanekkor pedig sza­kadék keletkezett a város kulturális életének egységes irányításában. Városunknak egy korszerű, nagy befogadó képességű új filmszínházra van szüksége. Ugyancsak szükséges egy olyan filmraktár is, ahol nem megy tönkre sokszázezer forint ér­tékű filmkópia. Változtatni kell a szakszervezetek kezelésében lévő filmszínházak mű- sorpolitikáján olyképpen, hogy első­sorban oktató filmeket hozzanak for­galomba. A filmszínházainkkal kapcsolatos hiányosságokat, a felújítást és a he­lyes műsorpolifika városi arculatá­nak kialakítását csak' ügy .lehet el­érni, ha a városunk területén, mű­ködő filmsrtnházaink a városi tanács kezelésébe kerülnek. Erre az eszmei- politikai nevelés, valamint fejlődő városunk érdekében mielőbb sriík-"-? van. • A SZOCIALISTA EMBERTÍPUS kovácsolásának egyik igen fontos té­nyezője a művelődési munka. Ez a terület, az, ahol szinte »játszva-«, ész­revétlenül formálódik az ember vi­lágnézete, felfogása, ítélőképességei Mi szocializmust építünk. Lenin elv­társ szavai szerint ezt #bz építést olyan emberekkel kell megoldanunk, amilyenek rendelkezésünkre állanak, mivel szocialista ember incm szüle­teti. Magunknak kell az anyagot jó szobrász módjára gyúrni, faragni. A művészeteknek és a népművelésnek ez az elsőrendű feladata. Mi a mun­kánkat ennék a célnak az elérése érdekében szorgalmazzuk, ezért ké­szítettünk mérleget! További munkánkat a dialektika követelményeinek megfelelően. a mindenkori párthatározatok szelle­mében úgy kívánjuk folytatni, hogy városiunk, kulturális élete a jövőben ne maradjon el a rohamosan növő ipari, centrum egyéb követelményei mellett. Idegen nyelvi oktatás Miskolcon Miskolc város dolgozói örömmel vették tudomásul a TTIT szabadegyetem nyelvi —i.govatának megalakulását. Ezt bizonyít- !a^ hogy az elmúlt szemeszterre több mint. 400 dolgozó iratkozott be az angol, francia, német és orosz nyelvi tagozat­ra. A nyelvi tagozaton az oktatás heti egy alkalommal két órában történt. Ez alatt a nyelvtanfolyam hallgatói megismerked­tek az általuk választolt idegen nyelv alapjaival, a mindennapi élettel kapcsola­tos témák szókincsével és a legszüksége­sebb nyelvtani szabályokkal. A második, február 1-én induló sze­meszterben a hallgatók megismerkednek az általuk tanulmányozott nyelv nemzeti múltjával, kulturális életével, s ízelítőt kapnak irodalmi és művészeti értékeiről. Később, a harmadik szemeszterben az új­ságolvasás alapvető terminológiájával, lexikájával szeretnénk felvértezni hallga­tóinkat. A TTIT szabadegyetem intva. február 1-én kezdődő szemeszterére a beiratkozá­ok megkezdődtek. Az eddig meglévő an­gol, francia, német és orosz kezdő és ha­ladó nyelvi tagozatok mellett olasz nyel­vi csoportot is szervezünk. A nyelvi ta­gozatokra iskolai előképzettségre való te­kintet nélkül bárki jelentkezhet. Az egyes •-gozatok beiratkozási díja felnőtteknek "0 forint, diákoknak 30 forint. Tandíj nincs! A szabadegyetem nyelvi tagozatá­ra jelentkezni lehet a TTIT megyei szer­vezetének székhazában (Miskolc. Széche-' nyi u. 16. I. cm.) naponta 9 órától 17 óráig, szombaton 9 órától 13 óráig, FELEK Y KAMILL Kossuth-dijas szereplése fémjelzi azt a vidám van rielé miisort, amely a Budapest Van ricté vendégjátékaként, »Erre táncol Budapest« címmel január 13-án, hét- főn este a Béke-moziban kerül a miskolci közönség elé. Feleky Ka- mill, Kossutli-díjason kívül fellép a műsorban Mednyánszki Ági, Szenes László, Bellák Miklós, Herendy Man-* er, Gerard Ixiboch, Németh Marica, továbbá a három Barabás zenehumo- rista és a két Vikárisz plasztikus akrobata. A műsort Kornai Marian- ne konferálja, s hogy mi lesz a gaz- dag műsorban, abból — Ízelítőül —4 csak egyet árulunk el előre: Med­nyánszki Ági és Szenes László dal-* ban ás táncban megtanítják a közön-* seget az új nemet slágerre, a ^ina Mary-ra. S mivel a tánchoz tánc-* zene is kell, arról gondoskodik Tfl- bányi Mihály és zenekara, akik a íánczene rajongóinak kedvéért gaz-* dag műsorral gazdagítják az esfe\ Bővebbet majd utána.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom