Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

&SZAKMAU YARORSZÁCi Szerda, 1958. január 8. Újítások a válóperekben A népi demokrácia a magyar '* nőknek is meghozta a fér­fiakkal való egyenjogúságot, vala­mint a családról és a gyermekekről való beható gondoskodást. Emellett az önző vagyoni érdekek helyett a szocialista házasság ideáljaként a kölcsönös vonzódást s a kölcsönös szereimet állította. Ára hiába jött a nagy reform, a régi szokások bék­lyóiból nehezen tudnak az emberek kiszabadulni, ezért van az, hogy ma is gyakoriak a válóperek, melyek­nek gazdasági és egyéb okairól so­kat lehetne beszélni. Ám nem erről lesz most szó, hanem arról, hogy inépi demokráciánk miként folytatta le a bontópereket és milyen újításo­kat léptet életbe 195811 tavaszától kezdve. Eddig az volt a felfogás, hogy a Budapesten székelő Legfelsőbb Bí­róság tudja csak biztosítani a bon- tóperekben az egyöntetű bíráskodást. Ezért eddig minden bontóperben végső fokon a Legfelsőbb Bíróság döntött. 1958. tavaszától a helyzet megvál­tozik, mert éppenúgy., mint gazda­sági kérdésekben, az: igazságszolgái- tatásban is nagyobb önállóságot kap­nak a megyék. Eddig a perek túl­nyomó részében, így a bontóperek- ben és egyéb nehéz perekben a Leg­felsőbb Bíróság volt a fellebbezési fórum. Ezentúl a megyei bíróság lesz az. így az igazságszolgáltatás jobban alkalmazkodik a helyi vi­szonyokhoz, mert a bányákkal és ■nagy ipari és kereskedelmi vállala- •tokkal telített megyékben, mint pl. Borsod megyében, nyilvánvalóan egészen mások a viszonyok, mint az alföldi megyékben. A könnyelmű válásokat a helyi viszonyokat jól is­merő megyei bíróság jobban meg fogja tudni akadályozni, mint a Legfelsőbb Bíróság, mely legtöbb­ször iratokból ítél, anélkül, hogy a feleket látta volna. A mi megyénk igazságszolgáltatása önálló lesz a válóperek tekintetében, a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcso­latban csak elvi irányítást adhat a jövőben, de nem lesz joga még tör­vényességi óvás esetén sem a házas­ságot felbontó, vagy érvénytelenítő ítéleteket megváltoztatni. lövőben Jifelek kibékítése vé- gett nem^esz külön előké­szítő eljárás, mert a járásbíróság, még pedig a megye székhelyén lévő járásbíróság lesz elsőfokon a házas­sági bontó és érvénytelenítő perek bírósága, ameiy a bontóperek tár­gyalását természetesen azzal fogja kezdeni, hogy megkísérli a leiek ki- békítését. A népi demokrácia azt tartja ideálisnak, ha a szere tétén alapuló házasság hosszú életű lesz s különösen ott, .ahol gyermekek van­nak, a gyermekek érdekében a lehe­tőségig védi a házasság fennállását és. ezzel a családi életei. Az új törvény eltörli a szocialista jogrendbe nem illő külön bontóperi illetéket, mert ennek pénzbüntetés jellege volt, amely nem illik a házas, ság erkölcsi természetéhez. Eddig Budapesten összpontosullak az összes bontó és házasságot ér­vénytelenítő perek, valamint a gond­nokság alá helyezési perek is, ezen­túl decentralizált lesz etekintetben az igazságszolgáltatás. Ám, hogy ne legyen igen aiagy az átmenet a nagy centralizációtól a teljes decentralizá­cióhoz, kimondja az új törvény azt is, hogy az egész megye területének összes lakosai csakis a megye szék­helyén lévő járásbíróságoknál indít­hatják meg az ilyen természetű pe­reket. Szabály lesz ezután az is, hogy ott kell perelni, azon megye szék­helyén lévő járásbíróság előtt, ahol a házasfelek utoljára éltek házassági életközösségben, vagy ahol az alpe­res lakott. A miskolci járásbíróság és me- ” gyei bíróság tudatában van annak, hogy a házasság telítve van nagyon fontos vagyoni, egészségügyi, erkölcsi és egyéb vonatkozásokkal. A bíróságnak a fő célja az lesz a jövő­ben is, hogy a dolgozó embertársait arra nevelje: egészséges és békés, boldog családi életet éljenek. A csa­lád a legszebb előiskolája a szocializ­musnak. Itt nem vezethet a fékte­len önzés, a házasságban született gyermekek a családi életben nyerik az első útmutatást az egészséges, bé­kés együttélésre, a kollektív munka megbecsülésére és az emberszere- tetre. A bíróság éppen ezért, főleg gyermekes házasságokat a jövőben is csak a legfontosabb okokból, tehát elkerülhetetlen esetekben, fogja fel. bontan:. Dr. Csongor Barnabás, járásbíró, a TTIT jog- és állam­tudományi szakosztályának tagja Drága feledékenys A SZÓRAKOZOTTSÁGÉRT, a fe- ledékenységért már sokan fizettek drága árat. A zsebed mellé dugod a pénztárcádat, elhagyod valahol a kesztyűdet, elfelejtesz téli fagyban meleg alsóruhát ölteni, elmulasztod fellebbezésedet beadni valamilyen jogos igényed miatt — és ráfizetsz feledékenységedre. Az is megesik, •"hogy a válóperes férj elfelejti, mikor tárgyalják-- ügyüket és nyakában ma­rad az asszony. Egyik ifjú barátom­mal esett meg a következő kis tra­gédia pár évvel ezelőtt: Anyagi nehézségei támadtak, el­zálogosította tervkölcsön-kötvényeit a bankban Elkövetkezett a húzás je 6 ő még nem váltotta ki köt- íyeit. A hivatalban, ahol nyilván­ították a dolgozók kötvényszámait, derítették, hogy barátom egyik Imát kihúzták ötezer forinttal, idogan gratuláltak szerencséjéhez, még boldogabb volt ifjú bara­ck, aki nyomban meghívta egy kis iomásra összes kartársait. Bele- rült a kis cécó vagy 300 forint­ba. Másnap kiváltotta kötvényeit meg is kapta azokat számszerűit, ak éppenhogy más számú kötvé- íyeket, mint amiket elzálogosított — merthogy a bank nem vállalt kö­telezettséget arra, hogy az elzálogo­sított kötvényeket külön-külön ke­zeli, mindössze is ugyanannyi^ köt­vényt ad vissza, ahányat elzálogosí­tanák. Barátunk így póruljárt, nem nyert semmit. De hát ez a nyereségi adó levoná- ■Isával csak 4000 forint veszteséget« jelentett. No meg az áldomás költ­ségeit. NAGYOBB BAJ ESETT mostan t G. F. barátommal. Elhatároztad hogy játszik a lottón. Kitöltötte szelvényt és rábízta családja egyik \ nőtagjára, dobja be a ládikóba. Meg- ^ történt a húzás és kiderült, hogy ^ négyes találata van. Olvassa az új­ságban, hogy nem is volt ötös tala-^ lat, igy a négyes találatot elért 24, lottózó fejenkint kereken 68 500 fo­rintot nyert. De csakhamar az is( kiderült, hogy Feri barátom mégsem, nyert semmit, mert a szelvény nem^ került a ládikóba, ott maradt a fe-< ledékeny Mama retiküljében. Azí hiszem felesleges ecsetelnem, mit, váltott ki ez a drága kis feledékeny- ség az egész családban. A házielügyelőnétői tudtam meg* az esetet és mindjárt ő is, én is ésf azóta talán az egész bérház átérzi aj G. család bosszúságát, keserűségét,f a feledékeny Mama lelkiismereti® furdalásait. Egész este azon töpreng­tem, hogy lehetne megvigasztalni Feriéket, akikkel nem beszéltem. Számoltam. Csak úgy fejben. 68.500 forint szép pénz, mennyi mindenre telnék belőle. Node ha levonjuk be­lőle a 20 százalék nyereségi adót, mindjárt 54.800 forintra csökken a^ vesztésig. $ Még kisebb lesz a veszteség, hai kiszámoljuk, hogy amennyiben a^ Feri szelvénye is bekerült volna a# ládikóba, huszonöt négytalálatos szelvénnyel kellett volna számolni és ezesetben csak 65.700 forint nye­reség esett volna egyre-egyre. Pia ebből levonjuk a nyereségi adót,f Feriók csak <52.560 forintot nyerhet­tek volna. NEM MONDOM, EZ SEM MEG­VETENDŐ ÖSSZEG, de ne búsulja, tok Ferikém, mert aki így tud lot­tózni, hogy az első játszmájával négy találatot ér el — mások száz szelvénnyel sem tudnak kettőnél többre vergődni — fog az nyerni még nagyobb összeget is, különösen ha maga dobja be a bűvös ládikóba a szelvényét. Párszor én is játszot­tam. És csodálatosan éppen akkor felejtettem zsebemben a szelvényt, amikor három találatom lett volna. Nem emlékszem, mennyit fizettem rá feledékenyiségemre. De hidd el, nem is olyan jó dolog, ha az ember váratlanul nagy összeghez jut. Nem tapasztalatból mondom. (—u —a) Karnagy képző-tanfolyam indult Sátoraljaufheíyen A Borsod megyei tanács művelő­dési osztálya a kórus-mozgalom fel­lendítése érdekében karnagyképző tanfolyamot indított Sátoraljaújhe­lyen. A 10 napos továbbképző tan­folyamon 60, nagyobbrészt fiúxisi pe­dagógus vesz részt. Az elméleti és gyakorlati előadásokat a megye leg­kiválóbb zenetanárai, énekkarvezetői tartják.-----------ooo----------­P árthírek Közöljük a járási, városi és üze­mi pol. gazd. konferenciavezetőkkel, hogy január 10-én délután 11 órakor előadást tartunk a Tőkefelhalmozás és a proletariátus einyomorodása c. témából, a megyei pártbizottságon. Az előadásra meghívjak Miskolc vá­ros területéről a pol. gazdaságtant tanuló hallgatókat is. Megyei ágit. prop. oszt.-ooo­Nö/ekednek megyénk tsz-ei Az elmúlt gazdasági évben Bor­sod megye termelőszövetkezetei je­lentékenyen túlszárnyalták az egyé­nileg dolgozó parasztság eredmé­nyeit. A tagság jövedelme számot­tevően megnövekedett. Ennek hatására megyénk terme­lőszövetkezeteibe a zárszámadások óta 579 új tag lépett be, 1343 hold földterülettel. Gelejen, Cserépfalun, Kisfokajban, Taklabájon cs Sátoral­jaújhelyen új termelőszövetkezet kezdte meg működését. Az újonnan alakult tsz-ek közül kiemelkedik a cserépfalui tsz. melynek tagsága nagyobbrészt fiatalokból áll. Jelentékenyen megnőtt a meglévő termelőszövetkezetek taglétszáma. A tiszabábolnai Rákóczi 28 új tag­gal gyarapodott, nagyrészt azokkal, akik az ellenforradalom idején ki­léptek a tsz-ből. Az új évben sem csökkent a belépők száma. Január első napjaiban pl. 9 család kereste lel belépési szándékkal a tiszaka- rádi Uj Élet Termelőszövetkezetet. NÉHÁNY GONDOLAT (imiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiHiiMiiiffiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiTiiifiiiiiuiJiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiiifiiiiniHiniiiuiiiiin a miskolci költők és írók második szerzői estjén NEMREGEN TARTOTTÁK a TTIT és a városi tanács művelő­dési osztályának rendezésében, a Nevelők Házában a miskolci költők és frófc „Téli rege” című szerzői estjét. Az érdeklődők a termet teljesen meg­töltötték, és a müvek előadása nyomán egyre melegebb lett az érdeklő­dés és hangulat. A műsort Kordos László szavai vezették be. Ezúttal elmulasztotta — amit az első szerzői esten nagyon helyesen megtett —, hogy a szerző­ket néhány szóval ismertesse. Lényegesnek tartjuk, mert a hallgatókat ez is érdekli. Első számként Szegedi László: Megy a szekér című versét olvasta fel Szabados Ambrus. A vers kedves, bájos, idillikus kép, s behozta a telembe a tél hangulatát. Utána Csorba Barna elbeszélését olvasta fel Puskás Tibor. Az írás címét nem közölték, tárgyát az író az 1956 októberi eseményekből vette. A mű megrázó, drámai erejű. Kár, hogy előadója a helyszínen „ugrott be” s a felolvasás magán viselte a rögtönzés bélyegét. Vékony^ Sándor: Gondolsz-e rám és Bordal című verseit mondta el kö­vetkező számként Téby Katalin, illetve Szabados Ambrus. Az első vers mély, lírai hangulatú és hatásos, de az igazság kedvéért meg kell mon­danunk, hogy emlékeztetett Petőfi: Szeptember végén című költeményére. Kuzmányi Gusztáv: Rőzsenyaláb című, versben és prózában írt elbeszé­lését Szabados Ambrus adta elő. Az írás nyelvezete szép, zamatos, ízes, magyaros. Vidróczki Marci, az egykori bükki betyár életéből vett kis tör­ténet. Ennek tolmácsolása volt talán az est folyamán a legsikerültebb. A hallgatók szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Borsodi Gyula: Sze­relem című versét Puskás Tibor olvasta fel. Sajnos, a rögtönzött felolva­sás nyomán a költemény veszített értékéből. Hallottuk már ugyanezt sokkal jobb és felkészültebb tolmácsolásban, s megérdemelt sikerrel. Utána Akác István versét adta elő Szabados Ambrus. Reméljük, hogy a nemrég feltűnt fiatal költő méltó társa lesz miskolci kollégáinak. Hudy Ferenc: Temetés és Szívesen szólt szavak című verseit Téby Katalin mondta el. Különösen az első volt nagyon mély és művészi, s magasan felette állt azoknak az írásoknak, amelyeket mostanában a szerzőtől a napilapban olvashattunk. Szeretnök, ha ennek színvonalát mindenkor tartaná. Moldvay Győző maga olvasta fel Téli rege című elbeszélését. A kedves humorú, vidám elbeszélés nagy sikert aratott s a múltkor ver­sekkel szereplő szerzőt örömmel ismertük meg, mint tehetséges próza- írót is. Kovács Lajos két versét Puskás Tibor adta elő. A költő komoly, kiforrott művész. Írásai sikert arattak. Igen sajnáljuk, hogy utóbbi idő- ben visszavonult és írásait nem olvashatjuk. Reméljük, előbújik remete­ségéből és gazdagítja a miskolci új irodalmat. Az elbeszélések és versek sorát ének- és zeneszámok tarkították. Ötvös Péter, a 10—11 éves gyermekművész Kodály: Gyermektáncok című zongoradarabját adta elő nagy sikerrel. Komoly ígéret és reméljük, mű­vesz édesanyja segítségével sokra viszi még. Kovács Irén operaénekesnő három énekszámmal szerepelt. Komoly kultúrált, szép hangja talán legjobban Liszt; Ha álmom mély című da­lában bontakozott kL Nagyon emelte az irodalmi est nívóját s reméljük, solcszor halljuk ezután is, a dalok színeivel élénkíteni fogja az irodalmi műsorokat. Szűcs Ilonka zongoraművésznő finom, művészi kísérete hoz­zájárult a sikerhez. VEGEREDMENYKENT MEG KELL ÁLLAPÍTANUNK, hogy él­nek Miskolcon komoly tehetségű írók és költők s nagy értékek vannak még a tarsolyokban, de azok felszínre hozásának érdekében a dicsérendő kezdeményezést nem szabad aludni hagyni. A rendezvényeket szélesíteni kell, új irodalmunk és a közösség érdekében is. LAKÁRDY ÉVA ■ ............. ooo-------------------------» J VLiétft Levés a víz JNAisLolcon Miskolc keleti részén, különös­képpen a Sajó-part szegélyén gyak­ran panaszkodnak a lakók s az üze­mek dolgozói, hogy kevés a víz. Különösen a vágóhíd, az oxigén­gyár és a pamutfonoda szenved vízhiányban. 1945, a felszabadulás óta kétség­telen sokat gyarapodott Miskolc vízhálózata. Űj forrásokat, gépegy­ségeket kapcsoltak be a vízszolgál­tatásba. Sajnos, egyes helyeken a csőhálózat bővítése elmaradt a kö­vetelményektől. Ez elsősorban vo­natkozik az előbb említett terüle­tekre. Természetes, a vízhiány nagyobb gondossággal, takarékossággal ki­küszöbölhető. A miskolci vízművek szakembe­rei a közelmúltban ellenőrzést tar­tottak a selyemréti lakásokban. Csaknem mindenütt találtak csepe- gős vízcsapot, vagy folyó árnyék- szék-kagylót. Egy perc alatt egész enyhé Vi2Sk várgás esetén is egy liter víz vés kárba. Óvatos számítások szerir Miskolcon 10 ezer rossz-szelep ülőkagyló van. Ez tízezer lite: azaz 10 köbméter víz. Összegezve: egy hónap alatt 43 ezer köbméter víz vész kárba. A elcsurgott vízcseppek így 200 eze forint értékű kárt okoznak. Eze összeget a háztulajdonos, vagy MIK kifizeti. Vajon, ha tatarozásr fordítanák ezt az összeget, így né2 ne ki Miskolc, mint napjainkban Az egy hónap alatt minden ha szón nélkül szenny csatornába ke rülő víz a Pamutfonoda szükségle tét teljes egészében fedezné. A vízcsapok tömítése a lakó kötelessége. Egy- két7 forint árá: amelyen tömítőgumit vásárolunk százezreket takaríthatunk meg. Ér demes kiadni ezt az összeget, mer így többet fordíthatunk a miskolc lakóházak tatarozására. AZ ELMÚLT ÉV az éveleji gaz­dasági és politikai megrázkódtatá­sok ellenére is az anyagi javak na­gyobb bőségét eredményezte, mint az ezt megelőző évek. A mezőgaz­dasági termelés fellendült. Helyre­állt, sőt fokozódott a parasztság termelési kedve és ez nemcsak az­zal magyarázható, hogy 1957-ben jó termést takaríthattunk be földje­inkről. Nem kis szerepet játszottak a termelési kedv fokozódásában pártunk és kormányunk helyes in­tézkedései, az adottságainknak leg­inkább megfelelő, a parasztság ér­dekeit szem előtt tartó mezőgazda- sági politika. A paraszti gazdálkodás biztonsá­gossá tétele céljából számos intéz­kedés, kormány határozat látott napvilágot. Ezek az intézkedések visszaadták a földműves önbizal­mát, hitét a földben, nem kell már tartania attól, hogy a tagosítással elvesztheti földjét. "Áz elmúlt évek egyik súlyos hibája volt, hogy az állandó földrendezésekkel cserélő­dött a föld, elment a parasztember kedve attól, hogy javítsa a föld ter­mőerejét, a legegyszerűbb »-beruhá­zást-«, magát a trágyázást is elha­nyagolta, mert nem tudta, hogy a következő gazdasági évben nem ve­szik-e el tőle a megtrágyázott föl­det. A kötelező beszolgáltatás eltörlé­sével lényegesen — megbízható sta­tisztika szerint 1050 forinttal — emelkedett a parasztság jövedelme, s ugyanakkor az adó egy fillérrel sem nőtt az 1956. évihez viszo­nyítva. A FÖLDMŰVELÉSSEL VALÖ FOGLALKOZÁS tehát jövedelme­ző dolog, megélhet belőle az ember és még nagyobb jövedelemre tehet szert, ha okosabban, belterjesen gazdálkodik. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is megvan a lehető­ségük jövedelmük fokozására, gya­rapodhatnak, s gyarapodásuk — minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem válik kárára a szo­cialista fejlődésnek. Ha több és ol­csóbb terméket állítanak elő, több és olcsóbb termék kerül piacra, emelkedik nemcsak a parasztság, hanem egész népünk életszínvonala is. De egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a magángazdálkodás gyarapodási, fej­lődési lehetőségei korlátozottak. A szövetkezésben, a földek közös megművelésében keressük és talál­juk a továbbfejlődés fokozottabb lehetőségeit, a gépesített nagyüze­mi gazdálkodás képes csak a leg­teljesebb bővített újratermelésre. Az előbbi évek keserű tapaszta­latai miatt sok ember még mindig bizalmatlan a párt, a kormány po­litikájával szemben. Ez a bizalmat­lanság, gyanakvás olyan visszahú­zó erő, amely gátolja előremenésé­i és valóság ben, gyarapodásában az egyénileg dolgozó parasztságot. 1957 nyarán, amikor cs£plésre ke­rült a sor, egyesek azt huhogták az emberek fülébe: No, most fog ki­bújni a szög a zsákból — a cséplő alól fogják elcipelni az életet. Visz- szaállítják a beszolgáltatást. A RÉMHÍR VAKLÄRMA VOLT. Az ellenséges hangadók alaposan melléfogtak. A parasztok hite, bizal­ma megizmosodott. S most az ujesz- tendő küszöbén egy hosszabblejára­tú rémhírt dobtak be a köztudatba, így szól: A kormány most ügyesen politizál. Engedi, hogy gyarapod­janak az egyénileg dolgozó parasz­tok, s amikor megnőtt a gyapjúk, lecsap rájuk és megnyirja őket. Az­után már gyerekjáték lesz behajta­ni őket a közösbe.;; Az ördög nem alszik, az ellenség azért ellenség, hogy ártson nekünk. Ha erőszakkal nem tehet ellenünk, orvul támad, az emberi hiszékeny­séget használja ki. Heggedő sebek­be lép, múlt sérelmeket támaszt fel. hogy bizalmatlanságot, gyanakvást keltsen, s belenyuíkáljon piszkos kezével előrehaladásunkba. Mi továbbra is a nagyüzemi gaz­dálkodás mellett vagyunk, ebben látjuk a magyar parasztság felemel­kedésének útját. De a régi módszereket, a balol­dali túlzók helytelen eszközeit száműzzük a kollektivizálásból. Oly­módon kívánjuk tető alá hozni a magyar parasztság szocialista jö­vendőjét, hogy ott mindenki jól érezze magát, jobban, biztonságo­sabban éljen, mint amikor a »maga gazdája« volt. Nem a parasztok akarata ellenére, hanem velük együtt akarjuk építeni ezt a jö­vőt. Jobbat, többet termelni csak olyan szövetkezetben lehet, ahová a tagok nem kényszernek engedve, hanem saját elhatározásukból, meg­győződésből léptek be. Az erőszak, a kényszer alkalma­zásának hívei a múltban azt han­goztatták, hogy nem minden kény­szerházasság üt ki balul. Mi nem értünk egyet velük — mi a szerelmi házasság hívei vagyunk. Az 1957-es év a bizalomkeltés éve volt. Pártunk, kormányunk bebizo­nyította, hogy érdemes népünk bi­zalmára, a becsületes dolgozók pe­dig munkával, s ha kellett — mert kellett! — fegyverrel a kézben sza­vaztak a szocialista építés mellett. Ez az év halomra döntötte a gya­nakvást, a bizalmatlanságot tápláló ellenséges szándékokat. AZ UJESZTENDEI RÉMHÍR- JÓSLAT nem fog teljesülni. Ébren vigyázunk arra, hogy meg ne is­métlődhessenek a régi hibák — és vigyázunk, nagyon vigyázunk arra is, hogy soha többé ne támadhassa­nak békénkre a belső és külső el­lenség mindenre elszánt hordái. Gulyás Mihály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom