Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
ÚJÉVI! IK ß VÁ INI S A G © IK A PÁRTTITKÁR Pbahetka Ferenc elvtárs, a uilmányi gépállomás párttitkárá. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodásról beszél. — Tudom., az ellenforradalom igen súlyos károkat okozott az országnak. Mi a magunk részéről igyekeztünk mindent megtenni,, hogy könnyítsiink az ország baján. Nem dicsekvésként mondom, de jóleső érzés tudni, hogy a gépállomások közötti versenyben, mi vilmányiak a második helyen végeztünk. Éppen ezért említem- meg, 'hogy vezetőinknek és az illetékesek- f nek jobban kellene gondoskodniuk I a dolgozókról. A traktorosoknak nem I tudunk adni pl. esőköpenyt és téli ' sapkát. Ez pedig a minimum., ami megilleti őket. Mi, kommunisták is azért fáradozunk, hogy egységbe forrva még. szebb, gazdagabb eredményeket érjünk el az új évben, hogy megelégedett boldogságban, békében éljen a nép. Bízom abban, hogy az új esztendő komoly változásokat hoz majd a háborús feszültség csökkentésében. A HENGERÉSZ BALOGH ISTVÁN ózdi elohen- gerész a következő kívánságának adott kifejezést: — Azt várom, hogy 1858-ban végre hozzanak olyan határozatot az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely egyszersmindenkorra megtiltja az atom- és hidrogénfegyverek gyártását. Ebből következik, * hogy Európában és szerte a világon szűntessék meg az atomtámaszpontok létesítését és az atom- és hidrogénbombákkal felszerelt repülőgépek közlekedését. Azt szeretném, hogy itt, Özdon, a hengerműben, legalább 5 százalékkal túlteljesítsük majd tervünket és a megtűrt selejtet csak. hírből ismerjük, azaz minél kevesebb selejt- tel dolgozzunk. Iovábbhaladáaunh alapvető feltétele: béke biztosítása a Dobi István újévi köszöntője n ■© e* § — A búcsúzó 1957-es esztendő nagy fontosságú volt í hazánk jövő fejlődését, egész népünk életét illetően. .0 Mindannyian élénken emlékezünk még, hogy egy esz- 0 tcndövel ezelőtt milyen nehéz politikai és gazdasági é helyzetben köszöntött ránk az új cv. Súlyos gondok ; emésztettek bennünket az ellenforradalom által oko- zott károk és a termelési kiesés miatt. Erőfeszítésem- t kei az év elején a termelés beindítására és népgazáa- 7 ságunk helyreállítására kellett, összpontosítanunk. Su~ , lyos volt a helyzet és elmondhatom, hogy mikor a fegyveres harcok, végetértek, sok embert bizonytalanság .gyötört, hogyan sikerül megbirkóznunk a károkkal éS' az előttünk álló feladatokkal. Meg keli. mondanom, egy- ; magunkban* képtelenek lettünk volna rá. — De tudtuk — és ez a tudat erőt adott munkánk- •s hoz —, hogy a becsületes magyar dolgozók akarata és a Szovjetunió, az egész szocialista tábor segítsége, lehetővé teszi számunkra a gazdasági katasztrófa eikerüié- •> sét. Mégis, számolnunk kellett a munkanélküliség, az 3'infláció fenyegető veszélyével és az elkerülhetetlenül Bár számítottunk s népünk ettől a veszélytől .mégis félr 0 nimk kellett. ^ Egész dolgozó népünk erőfeszítéseit: a munkások, a -> bányászok, az állami gazdasági dolgozók, a termelő- í szövetkezeti és az egyéni parasztok és az értelmiségi ® dolgozóink szorgalmas termelő alkotó munkáját dicséri, ' hogy a gazdasági bajok nem következtek be. A Magyar y>. Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt '! kormány történelmi érdeme, hogy eredményesen szer- ^vezte és vezette népünk erőit a nehéz és bonyolult ä feladatok megoldásában. 2 — De az új, 1958-as esztendőbe lépve, nemcsak a sikerekre kel! gondolnunk, hanem azokra a tenniva3 lókra is, amelyeket a még meg nem oldott feladatok és ^a szocialista építés folyamata állít elénk. Erőink meg- 0 sokszorozására, többtermelésre, az önköltség csökkenik lésére, takarékosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen H eltakarítsuk az ellenforradalom nyomait, továbbfejleszti szűk népgazdaságunkat az iparban és a mező gazdaságSzélesítöük a népjólét növelését szol‘f, velejáró nélkülözésekkel, t; szorgalmára, igyekezetére növeljük népünk kulturális és anyagi jólétét! E tennivalók sikeres megoldásának alapját az elmúlt évben leraktuk, további sikereink biztosítékát pedig dolgos népünk szorgalmas munkája nyújtja. — Továbbhaladásunk alapvető feltétele: a béke biztosítása. Egyes nyugati, imperialista körök — nem számolva a népek béke törekvéseivel és azzal az erővel, amelyet a Szovjetunióval együtt harcoló egész szocialista tábor képvisel — 1956 őszén a békés Egyiptom megtámadásával és a magyarországi ellenforradalom kirobban, fásával veszélybe sodorták a béke ügyét. A béke hívei azonban erősebbeknek bizonyultak. A Szovjetunió és a lobbi békeszerető ország rendíthetetlen bé- kepoliliká.jának eredménye, hogy az elmúlt esztendő — a békeszerető emberiség, benne a mi népünk, asszonyaink, leányaink, gyermekeink szerencséjére és örömére. — a béke esztendeje volt. — Hazánk az elmúlt 1957-es esztendő folyamán az ellenforradalomban érdekelt nyugati imperialista vezető körök támadásainak középpontjában állt.. A történelemben példátlanul álló r ágai omh ad járat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálkozásainak, visszaverte a rágalmakat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározása, hogy támogatja kormányának ilyenirányú politikáját — és minden nép harcát, a tartós béke biztosításáért. A magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű tömeg- pusztító háború megakadályozása, a tartós béke kivívása megköveteli népünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. — Kívánom, hogy legyen az új, 1958. esztendő né- ^ nünk számára a szocialista gazdasági és kulturális épí- ti tés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketörek- *| vésel újabb sikereinek esztendeje, még egyszer szive- ö lyesen köszöntök minden magyar dolgozót, munkást, b parasztot, értelmiségit, nőt és fiatalt az új év ünnepén, g Teljes szívből kívánok mindannyi oknak jó egészséget, sok sikert a munkában, tanulásban, s a nép érdekét g, szolgáló minden tevékenységükben. — Boldog új esztendőt! 3 ban egyaránt. ||gáló árutermelést, emeljük a munka termelékenységét, £ (MTI) g I { \ Ó j r / i Eljutottam már odáig, hogy házat vásárolhattam. Még 11 ezer forinttal tartozom, s akkor végérvényesen magaménak vallhatom az új családi otthont. Azt szeretném, ha az új esztendőben kifizethetném tartozásomat, hogy a két kisleányomnak boldog jövőj® legyen; Természetesen ehhez az kell, hogy bélié, béke legyen szerte a világon, hogy megvalósuljon' a.Moszkvai Békekiáltvány minden egyes Tííondatá. . A PINCÉR A Béke étteremben. PELJLEG GYULÁNKÉ felszolgálót nagy munkában találtuk, de azért, amikor az újévi kívánságokról kérdezősködtünk, szívesen válaszolt. — Mint éttermi felszolgáló, hadd kezdjem itt mindjárt az asztalnál az újévi kívánságok sorozatát: Nagyon örülnénk, ha a Vendéglátóipari Vállalat vezetői gondoskodnának arról, hogy a mi kedves vendégeink tiszta abroszhoz ülhessenek le. Ráférne az étteremre a tatarozás is. Mert bizony mindenki tudja, kellemes környezetben jobb a szórakozás. Szeretnénk ha a nemrégiben megalakított KISZ ifjúsági brigád az új esztendőben is együtt maradhatna, mert nagyon jó kollektíva és úgy érezzük, szeretnek is berniünket a vendégek. Azt hiszem, minden pincérnek a kívánságát tolmácsolom, amikor azt kérem, hogy szűntessék meg az ülő- és zeneszázalékot oly formán, hogy azt az árakkal együtt számoljuk. Nagyon boldog lennék, ha férjemmel együtt kapnánk egy szép lakást. Nem vagyunk nagy igényűek, csak egyszobásra pályázunk. Mert akkor már további óhajunk is teljesedhetne. A GÉPKOCSIVEZETŐ LENGYEL GUSZTI bácsit. a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat 322-es autóbuszának, vezetőjét sokan ismerik a városban, Lengyel bácsi így kezdte nyilatkozatát: — Nagy, nagyon nagy kívánságom van az új esztendőben. A béke. Azt szeretném, ha békében élhetnénk, dolgozhatnánk, nem kellene, rettegnünk az új háborútól. Voltam már fronton. Tudom■ mi a bőm- bak robbanása, a sebesülés. Rágondolni is rossz. A szakmámat nagyon szeretem 40 éve vezetek már gépkocsit. Sok fiatalt szeretnék tanítani az úé esztendőben. Tolmácsolták kérésem a fiatal gépkocsivezetők felé, hogy fogadják meg jobban gz idősebbek tanácsát, mert bizony ma nem így van. A Közlekedési Vállalat dolgozóitól vedig azt kérem, hogy legyenek udvariasak az utazóközönséggel szemben. Tanulják meg: az utasoknak is lehet igazuk'. Úgy ám. A szerk.) A KERESKEDŐ Nemrégiben az egyik bányász arra kért berniünket, hogy egyszer írjunk SZILAJ BÉLA elvtársról, a perecesi bányászbolt vezetőjéről. Nos, mi a kívánsága a boltvezetőnek? — 1958-ban sokkal jobb áruellátást akarunk, mint az elmúlt évben volt Mindent megtettünk a bányászok ellátásáért. De egyszer sem szeretnénk azt mondani' az új évben, hogy nincs!..; A Diósgyőri Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetőitől azt kérjük, hogy az új évben a tervszámo- kat a reális valósághoz mérten adják meg. Ne feszítsék túl terveinket. Sajnos, a túlzott tervmódosítás a mi prémiumunk rovására megy. Nem dicsekvésképpen mondom, naponta 10—12 órát dolgozunk, s ez után jólesne a jutalom. Bízom benne, hogy az új esztendőben segíteni fognak ezen is a vállalat vezetői. AZ UTCASEPRŐ 65 új esztendőt ért meg Kormos Pali bácsi, a városi Köztisztasági Vállalat, utcaseprője, 20 év óta dolgozik egyfolytában ebben a munkakörben és az utcák tisztántartásával vigyáz a dolgozók egészségére. A Tanácsháztértől a Dózsa György utcán végig megtalálható a nap bármely órájában és szorgos keze munkája nyomán, tisztul az úttest. Lassúszavú ember. Mikor megkérdeztük tőle-, mit kíván az új esztendőtől, gondolkozott kissé. Mit is... ? Semmi különöset.. Mint ahogy kifejtette, sorsával teljes mértékben meg van elégedve, szép egyetértésben él. feleségével és két gyermekével. Neki csak az a leghőbb vágya, hogy az új esztendőben békességben élhessen családjával. Mint elmondotta, egyszerűen éli életét. Nem iszik, nem kár* tyázik és napi félliter tejadagja elfogyasztása után a munka nyugodt örömével hajtja fejét álomra. Mjh- * den munkának megvan a maga öröme és ezt az atomkutató és az utcaseprő egyformán érzi a mi társadalmunkban. így is van ez rendjén ... ! A POSTÁS Kivételesen nem beszélt mással a 03-as postai hibabejelentő és ha személyesen nem is, de telefonon keresztül megkérdezhettük Bogáncs Lajosnét és Padi csak Józsefnél, mit várnak ők az 1958-as esztendőtől. Rövid szünet után »megszólal« a drót másik vége: »Türelmet kérünk az elő tíze tőktől.« A kívülálló sokszor el sem tudja képzelni, milyen forgalmat bonyolít le szolgálatunk. Többszáz reklamációt intézünk naponta. Az egymásután jelentkező kinti hívásoknak és kéréseknek ma még nehezen tudunk eleget tenni. Úgy tudjuk, jövőre átadják a kibővített központunkat és akkor majd bizonyára vidámabban fog hangozni központunk részéről is a halló...! halló...! A SZÍNÉSZ Szentirmay Éva, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, a következőképpen nyilatkozott az új évről: — Szeretném, ha 1958-ban már az újjáépített színházban játszhatnék. Szeretném, ha a miskolci színházlátogatók előtt is olyan sikerem lenne, mint Szegeden volt. Szeretném, ha lakást kapnék, hogy két gyermekem velem lehessen. AZ ÉPÍTÉSZ Víncze Géza elvtárs, a Borsodme- gyei Építőipari Vállalat igazgatója egy évvel előre gondolkodik. Azt szeretném, ha 1958 végén, amikor 59-es kívánságaimat sorolnám, így nyilatkozhatnék: teamszerű. volt a tervezés az elmúlt évben. Időben megkaptuk a jól elkészített terveket, a kijelölés sem késlekedett. Építész-tervezőink már arra törekedtek, hony a típusépületek is korszerűek legyenek. Figyelembe vették a bányászok kívánságát is. Hogy miért beszéltem egy évvel előre? Azért, mert ebben az évben sajnos a tervszerűtlenség jellemezte mindazon vállalatok munkáját, amelyek velünk kooperálnak. Jó lenne, ha a jövő esztendőben megjavulna az anyagellátás, hogy ne kellene a műszaki vezetők munkaidejének nagyrészét az anyag után való szaladgálással tölteni. A pedagógusok felé azt a kérésem, hogy négy gyermekemnek és minden magyar gyermeknek adjanak olyan nevelést az iskolában, amely segíti a szocialista öntudat fejlődését. Ápolják gyermekeink szilárd jellemét. A MÉRNÖK ZOLNAI DEZSŐ, a December 4 Drótművek ifjú mérnöke kicsit meglepődött kérdésünk hallatán, de határozottan válaszolt. — 1957-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alatt nagyon sokat fejlődött gyárunk, A jövő esztendőben még nagyobb mértékű fejlődést várunk. A tervek szerint új sorozat húzógépet kapunk, amely nagyban megkönnyíti majd munkánkat. Kívánságunk a (érv végrehajtásával meg is valósul. Nekünk, műszaki vezetőknek, egy nagy kérésünk van a fizikai dolgozókhoz. Mégpedig: a nyári mezőgazdasági munkák idején ne fordítsanak hátat a gyárnak. Dolgozzanak becsülettel az üzemben, amely életüket jelenti. A sok-sok igazolatlan kimaradás miatt bekövetkezhet a hóvégi hajrá, a terv- szerűtlenség. Ez veszélyezteti eredményeinket. Nagy tervem van a jövőre vonatkozólag, Miskolc-Tapolcán juttatott házhelyet kaptam, azon szeretnék felépíteni egy kis családi házat, am4eiyben békésen élhetnék családommal. Az új családi fészek megvalósításával a!kálim és mód nyílna arra, hogy tovább tanuljak, képezzem magam, önmagam, s mindannyiunk javára. A KISZ-TITKÁR —• Mit várok 1958-tól? A KIS&-tagoktól még több lelkesedést és önzetlen munkakedvet, barátibb, melegebb szervezeti életet, s természetesen az 1957-es év eredményeitől gazdagabbat. Mert ha meggondoljuk, nem nagyon dicsekedhetünk, nem lehetünk elégedettek- önmagunkkal semmiképpen, Nyugodtabb, békésebb időt várok. Remélem, mindén feszült nemzetközi' kérdés megoldódik, s végré békés megértésben élnek egymás mellett a világ nemzetei. Fiatal lány létemre talán én is megtalálom, amire vágyom. Talán az újév számomra is hoz »meglepetést« — fejezte be szavait K a c s 6 Gizella, az encsi KISZ-szervezet titkára. A KISIPAROS Tisztességes, becsületes megélhet tést kíván az új esztendőtől a kisiparos, Szebényi József szabómester. — Már inegkapiam az újévi ajándékomat — mondja. Régi baját' orvosolták, visszakapta otthonát, »kis lakásomat« — ahogy ■mondja. Érdeklődünk a szakmájáról. Milyen az új divat? — A szolid középutat szeretem — mondja, — nem vagyok híve az új hóbortoknak s bizony sokszor összeütközésbe kerülök emiatt fiatalabb vevőimmel. Szebényi József nemcsak a műhelyében dolgozik. A KIOSZ kultúr felelő se. Kultúrmunkája nyomán növekszik, gyarapodik és fejlődik a kisiparosok művelődése. Még egy kérése volt, ez pedig a sajtó munkásai felé: foglalkozzanak. többet a KIOSZ munkájával, eredményeivel? Szerény a kívánsága az aranyéremmel kitüntetett szabómesternek, mely minden bizonnyal teljesülni fog! A PEDAGÓGUS Téli szünet van a Földes gimnáziumban, kihaltak a folyosók. Az irodából mégis írógép kattogása hallatszik, s munkaközben zavarjuk meg Tok Miklós igazgatót, hogy néhány szót kérjünk tőle újévi kívánságairól. Meglepődik, majd mosolyog. — Nekünk, két új évünk van — mondja. — Egyik a »rendes«, másik az iskolai év. Nemsokára közeledik február ö,. a félévi bizonyít- ványosztás. Az volna a legnagyobb örömöm az új naptári évben, ha az iskola tanulóinak tanulmányi eredményei javulnának. A BÁNYÁSZ Takács K. Barna vájár így nyilatkozott: —- Szeretnék minél több szenet adni 1958-ban békés építésünkhöz. És még egyet: mi, bányászok, minden megbecsülést megkapunk a népi demokráciában, mi idősebbek, tudjuk ezt és munkánkon keresztül meg is köszönjük, de a fiataloknál gyakran nem. így van. Szeretném, ha a fiatalok jobban hajlanának a mi tanító szavunkra az új esztendőben. AZ ÉDESANYA Nyugat-Németorszagba disszidált Zoltán fiam. Sokat sírok miatta. Minden levélben hívom haza, s a legnagyobb örömem az lesz az új évben, ha újra itthon lesz nalam. Most már két cs fél hónapja nem válaszolt levelemre, nem tudom., mi van vele, aggódom érte. Bízom benne, hogy nem történt vele semmi baj. Megírom neki isziíl: gyere haza kisfiam, az üzemben megvan a régi helyed, visszavárnak, visszavesznek téged. Az a legfőbb vágyam, hogy itthon legyen a fiam, az új évben. Egyébként munkahelyemmel meg vagyok elégedve, nem bántam meg, hogy a miskolci Pamutfonodába jöttem dolgozni. A jövőben még jobb munkával akarom kiérdemelni a további megbecsülted Keresetemmel is elégedett vagyok. Februárra szeretnék egy jó hízót vásárolni. Szorgalmasan gyűjtögetem rá a pénzt. Minden hónapban félretettem eddig 200—300 forintot. Az ó-év sok keserűséget hozott nekem., sokat sírtam és bánkódtam fiam után. Gondolom, az új év nem lesz mostoha hozzám, s nekem is boldog lesz az 1958-as év. A HÁZIASSZONY És mit kér a háziasszony? Foga- rassy Lászlónéhoz, a II. kerület, Szövő utca 25. szám alá kopogtattunk be. Vajon mit kér ő az új esztendőtől? Három és féléves kislányára mutat. A gyermekek ügyében mondja. Nincs a környéken óvoda, pedig nagyon jó volna. És volna is rá lehetőség. Úgy tudjuk, hogy a közelben lévő Béke-szálló egy része üresen áll. Talán megfelelne ennek a célnak. Nemcsak az én kívánságom — teszi hozzá mosolyogva —, azt hiszem, a környékbeli anyák közös ügyét tolmácsolom. És mit kívánok még? Békét és nyugodt életet. Békét, békét, békét, c szót háromszor is elmondja, aggodalom látszik szemében, de remény is. Amit az emberek többség® akar, az igaz ügy és győzedelmes! A RENDŐR Sűrű, nyirkos köd ölelésben, ül a falu. Sötét van. Az utcák kihaltak. Az ablakokból sápadt lámpafény szivárog ki. Lassú, tompa lépteké kel közeledik a. rendőr járőr. B. J. az egyik községben teU jesit szolgálatot. Mások szórakoznak, vidáman intenek búcsút az ó-évnek, de ő köte lessé gtucUjan jár-kel, őrködik a rend, a nyugalom, a béke felett. — Mit vár az újesztendőtől? —• kérdezzük. Kissé meglepődik a kérdésen, de nem sokáig várat a válaszra. — Békét, nyugalmat! Aztán, kurtára fogott válasza után, beszélgetésbe elegyedünk. Megtudom tőle, hogy nyolc gyerek édesapja, hogy az ellenforradalom alatt neki sem. volt nyugta, család* jára törtek Egy éve rendőr, a párt felhívására fogott fegyvert. Ezt most már soha többé senki sem csavarhatja ki kezükből. A SPORTVEZETŐ — Edzői pályafutásom alatt soksok, sportsikerekben gazdag esztendőt értem már meg, de olyat, mint amilyen az 1957-es esztendő volt, még nem. A Bükikaljai Bányász NB Il-es labdarúgó csapata a megyei bajnokság megnyerése után az NB II-ben várakozáson felül szerepelt, s nagy meglepetésre 25 ponttal a második helyet vívta ki magának* ^ürre az eredményre igen büszkék vagyunk, nemcsak a sportkör vezetői és labdarúgói, hanem a derék, a csapat lelkes szurkolói is. így érthető, ha az ó-évtől vidáman búcsúzunk, s oly nagy várakozással tekintünk az új esztendő elé. Hogy mit várok az 1958-as évtől? — További sikeres szereplést, s azt, hogy csapatunk játékosai a szurkolókkal még jpbb, még barátibb kapcsolatot kiépítve, egységesebb és ütőképesebb legyen. MÁTÉ SÁNDOR TSZ-TAG Jólesik év végén megpihenni és visszapillantani az elmúlt esztendőre. Munkánk nem volt eredménytelen: termésátlagaink messze maguk mögött hagyták az egyéni gazdák eredményeit. Nem bántam meg, hogy termelös25övetkezetbß léptem, S hogy mit kívánok az új esztendőre? Soikmindent. De elsősorban békét! Azt szeretném, hogy az új felfedezések ne a viszálykodást, hanem a népek egymáshoz való közeledését szolgálnák. Szerkesszenek a tudósok és mérnökök új gépeket, motorokat és könnyítsék meg velük a paraszt emberek munkáját! Azonfelül kedvező időjárást kívánok, hogy még többet termelhessünk és jövő ilyenkor teltebt) Jegyen a kamránk borral, búzával és a lelk'&nk — békességei.