Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

2 ßS ZAKMAG YARORSZÄG Szerda, 1958. január t. NEMZETKÖZI SZEMLE Változások és reméoyek a nemzetközi politikában Végére értünk egy esztendőnek, amelyben a látszólagos egyhelyben- járást váratlan és nyugtalanító fe­szültségek követték, s amelyben a világszenzációt kelté katonai és tu­dományos eredmények mellett újra a béke vagy a háború kérdése került a nemzetközi közvélemény választ- kereső aggodalmának középpontjába. Hozott-e valami reményt ez az 1957-es esztendő á hidegháborúba már belefáradt emberiségnek, vagy csupán annyi »haladást« remélhe­tünk az új évtől, hogy tökéletesebbé válnak a pusztító eszközök, a lapok­ban pedig még több eredménytelen nemzetközi konferenciáról olvasha­tunk? A kérdés-feltevés szándékosan pesszimista aláfestésii. így eleve há­tat fordítunk a kellemes ábrándké­peknek, hogy a valóság talaján áll­va próbáljunk néhány összefüggést megállapítani és egy-két következ­tetést levonni. Nyugati elképzelések az év elején A főkérdésre adandó választ ku­tatva nem haszontalan, ha a gondos főkönyvelő módszeréhez fordulunk. Vagyis az évvégi „mérleget” össze­hasonlítjuk azzal, amivel nekiindul­tunk az esztendőnek. Nos, 1957 eleje aiem sokkal biztatott a nemzetközi helyzet kibontakozását illetően. Ha visszalapozunk a mértékadóbbnak és ■józanabbnak tekinthető nyugati la­pokba, milyen éveleji* „távlatokat” olvasunk ki belőlük? Ázt, hogy a nyugati világ vezető körei a hideg­háború és az erőpolitika fokozására tették fel lapjaikat. Nem csupán ab­ban az értelemben, hogy erre ké­szültek fel, hanem akarták is ezt, mert érdekükben állónak vélték. Dulles és néhány más amerikai mi­niszter — írja annak idején a jóltá­jékozott Le Monde című párizsi lap — hevesen ellene van minden­fajta leszerelésnek, hogy ilymódon a fegyverkezési terhektől sújtott Szov­jetunióra növekvő nyomást gyako­roljon...” S a nyomás célja? Az, hogy a Szovjetunió kapituláljon ál­talában, különösen pedig Németor­szág és a népi demokratikus orszá­gok ügyében. S miért reménykedtek Dullesék a nyomás sikerében? Mert a Szovjetuniót gazdaságilag gyen gébbnek, katonailag mögöttük járó­nak tartották, s mert úgy számoltak, hogy a szocialista országok egysége 'meglazult és a lazulás a széthullás irányába terjed. Ez volt tehát a nyugati „irányzat” az induláskor. Egy ilyen irányzat csakis negatív »mérleg«-et ered­ményezhet a nemzetközi légkör szempontjából. Hiszen aki térdre akar kényszeríteni, az szükségsze­rűen kibújik bármilyen megegyezés elől, mert még a kis megegyezések is ragályosak lehetnek; aki az erő- politikát játssza még, az szükségsze­rűen nem csökkenteni akarja a fe­szültséget, hanem növelni, s nem kap­csolatokat kíván, nem Kereskedni óhajt, hanem az érintkezés leszűkí­tésére törekszik. És ha visszatekin­tünk a mögöttünk lévő esztendő első felére, a különböző nemzetközi vi­tákra, az ENSZ üléseire, éles körvo­nalakban bontakozik ki előttünk e tudatos hidegháborús elképzelés ér­vényesülése. De mit mutat a mérleg most, az esztendő lezárásakor? Megegyezést, leszerelést, a békés egymásmelleit élés megvalósult gyakorlatát? Nem. De a feszültség bizonyos fokú eny­hülését és ami ennél jóval több: Genf óta először újra íze, szaga, tapintha­tó valósága van annak a szónak, hogy „tárgyalások”. A láthatár szé­lén foszladozni kezdeneik a sötét fellegek. Ha most egyenként próbálnánk elemezni azokat az okokat, amelyek végül is a légkör változásához, s a 5,,'mérleg” biztató javulásához vezet­tek, túl kellene lépnünk egy rövid- reszabotb újévi cikk kereteit. A meg­tett esztendő távlata azonban segít­ségünkre siet: hátranézve könnyebb felfedni az összefüggéseket, a lénye­ges körvonalakat, a befolyásoló erő- eltolódásokat. A változás legfonto­sabb elemei ugyanazok, amelyekből a nyugati politika pontosan és gon­dosan összeillesztette a maga „cse­lekvési vezérfonalát” az év elején. Ezek az elemek azonban teljesen vagy részben ellenkező előjelűre vál­toztak. A szovjet gazdasági élet nem gyengült, de erősödött, a Szovjetunió nem maradt le a fegyverkezésben és általában a haditechnikában, hanem előbb az interkontinentális rakétával értelmetlenné tette a Nyugat eddigi stratégiai terveit, majd a szputnyi- kokkal és a „kaputnyikkal” mintegy szétrobbantotta a két nagyhatalom tudományos kutatásainak jövőjéről alkotott képet. Végül — és így ösz- szefüggésében látszik csak világosan, hogy miben is állott a szocialista or­szágok sorozatos találkozójának kü­lön világpolitikai jelentősége — tel­jesen alaptalanoknak bizonyultak a szocialista államok egységének meg­bomlásához fűzött nyugati remé­nyek. Másirányú erők A legfontosabb elemekről beszél­tünk. Ezek az elemek azonban csak kölcsönhatásukban, más fontos té­nyeket befolyásoló erejükben mér­hetők fel teljes jelentőségükben. Vagyis abban az együtthatásban, amelyet a nemzetközi közvélemény alakításával, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok viszonyának módo­sításával, az ázsiai és afrikai népek függetlenségi törekvéseinek megerő­sítésével fejtenek ki. És itt már elértünk a legutóbbi napok külpolitikájához, a sok oldal­ról megvilágított NATO-értekezl ét­hez és ahhoz a kérdésihez, hogy va­jon most merre: a Nyugat-Európá- bain megépítendő atomrakéta-támasz­pontok, vagy a tárgyalások előkészí­tése felé? Kerüljük meg a kérdőjelet, s jóslás helyett állítsunk szembe egy­mással néhány tényt. Látnunk kell, hogy az Egyesült Államok vezető körei többségükben tárgyalás-ellene­sek. vagy legalábbis félnek minden komolyabb tárgyalástól. Indokolásuk szerint »előbb vissza kell szerezni az erőfölényt és helyre kell állítani Amerika szputnyiksebezte presztí­zsét-«. Azt is valóként kell tudomásul vennünk, hogy egyes: nyugateurópai kormányok készségesen támogatják ezt az amerikai álláspontot. Ugyan­akkor a NATO-értekezlet eseményei és a nyugati lapok kommentárjai világosan feltárták, milyen mély az ellenállás egész Nyugat-Európában, de a nyűga-teurópai kormányok egy részénél is az »öngyilkos« atomraké- tás tervekkel szemben. Az a körül­mény. hogy egy angliai közvélemény- kutatás szerint a lakosság több mint 80 százaléka nagyhatalmi találkozót kíván, erűnek az ellenállásinak csak­nem páratlanul nagy erejéről tanús­kodik. Alig férhet 'kétség hozzá, hogy ennek az »új áramlatnak« a létre­jöttében nem kis szerepük van az angol felhők között röpködő, hidro- génbombás amerikai repülőgépek­nek. Az a felismerés, hogy az újabb és újabb erőpolitikai erőfeszítés csak a katasztrófa szélére sodorhatja a vilá­got, széleskörű erjedést indított meg Európában. Kennamnak, az Egyesült Államok volt moszkvai nagyköveté­nek. valamint az angol munkáspárti Be vannak a közeledés útját tapogató javaslatai és a javaslatok visszhang­ja az erjedés komolyságát mutatja. Erre vall az a körülmény is, hogy félhivatalos nyugati körökben a várt­nál nagyobb figyelemben részesítet­ték az atom mentes középeurópai öve­zet megteremtését felvető lengyel javaslatot. Törekvések és ellentörekvések ke­resztezik tehát ma egymást a nem­zetközi küzdőtéren. Ha csupán az el­hangzott kijelentések szerint mérle­gelnénk, könnyen rózsás illúziókba ringathatnánk magunkat, mivel a »béke és a tárgyalás« szavak ritka bőséggel és szaporasággal szerepel­nek alapjainkban. „Üj választ“ A varázsos szavak mögött nena azonban csupán a közvélemény ere­jének visszfénye található. Vagy aho­gyan a londoni Times fogalmazta meg a minap: »Bármiképpen gondol­kodjék is Dulles a Szovjetunióval való tárgyalások értékéről, úgy lát­szik e pillanatban nem tehet egye­bet, mint azt, hogy igyekszik a bc- külékenység látszatát kelteni. Európa határozottan követeli, hogy adjanak új választ a Szovjetunió kezdemé­nyezésére.« A »mérleg«, hogy újra ezt a szót használjuk, akkor is kedvező marad azonban, ha a frázisokat, a sallango­kat már lehántottuk, s a puszta, de gazdag valóság marad csak előttünk. A tárgyalás felé szorító erők meg­sokasodtak az elmúlt év alatt. Min­den valószínűség szerint ezek az erők egészen a kerékasztalig juttat­ják a kormányfőket. Azért, hogy mindenben megegyez­zenek? Aligha. Erre még nem érett meg a világ. De azért, hogy valami­ben megállapodjanak és ha korláto­zottan is. de közeledjenek egymás­hoz. Kevés ez? Ha illúziókban élünk, talán nem sok. Józanul tekintve a nemzetközi helyzet súlyos és bonyo­lult problémáját, éppen elegendő. Elegendő a feszültség tartósaibb eny­hítésére, új légkör, új bizalom meg­teremtésére. Arra, hogy a meglévő társadalmi rendszerek tudomásul vételével és elfogadásával tovább le­hessen azután lépni egy általánosabb rendezés felé.----------_______ K ínai vendégek jártak megyénkben Vasárnap, december 29-én a kí­nai földművesszövetkezetek vezetői látogattak el megyénkbe. Kedves barátaink között üdvözölhettük Csang-Ti-Lunot, az Ellátó és Érté­kesítő Összszövetkezetek elnökét, Jan-Kán-Ji főtitkárt és Mon- Tyungot, a pekingi szövetkezetek elnökét. Kínai barátaink útjuk alkalmá­val elsőnek Tokajba látogattak el. Itt üdvözölte őket a MÉSZÖV igaz­gatósága részéről Kelemen Sámuel elvtárs, az igazgatóság elnöke. A szőkébb baráti körben eszmecserét folytattak, tapasztalatcsere forr Ja­jában. Lillafüredre is ellátogattak. Meg­nézték a Palotaszállót, majd sétál­tak a gyönyörű vidéken, több fény­képfelvételt készítettek. Ezután Mezőkövesdre látogattak el. Útköz­ben az esti fényben úszó Lenin Ko­hászati Műveket is megtekintették. Mezőkövesden a helyi földműves- szövetkezet igazgatósága vacsorán látta vendégül kínai barátainkat. Megérkezésükkor a helyi földmű­vesszövetkezet ügyvezető elnöke, Balogh elvtárs köszöntötte őket. A vendégek tiszteletére Balogh Suha József — a cimbalmok »királya«-— saját maga készített facimbalmoij mutatta be különleges tudását. Ba­logh Suha József szereplése annál is értékesebb volt, mert népi zenész öt fia nemrég két és fél hónapot töltött Kínában. Kedves jelenetnek voltunk tanúi, amikor barátaink elindultak, hogy megtekintik a földművesszövetkezet áruházát, a Béke Étteremben szó­rakozó egyik dolgozó megölelte és megcsókolta Csang-Ti-Lu elvtársat. Nyelvük nem volt közös, de gon­dolatuk, érzésük igen! Lengyelország javaslata az európai atomfegyvermenles övezetre Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya a NATO párizsi csúcsértekezletén Iá- •zas igyekezettel próbálta a NATO tagállamokat atom­fegyverekkel ellátni, hogy ezzel az USA területét va­lamennyire mentesítse az atomháború rémétől. Ezzel szemben Lengyelország ja­vasolja, hogy Közép-Euró- pában mintegy 800.000 négy­zetkilométer területen, ahol 105 millió ember él (Len­gyelország, Csehszlovákia, &émet Demokratikus Köz­társaság, Német Szövetségi Síözrtársaságl atomfegyver- mentes övezetét hozzanak létre. (Terra) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abauj-Zemplén megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abauj-Zemplén megyei bizottsága 1957. december 27-én ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek az ifjúság és a nők körében végzett munkáját. Határozatot hoztak a kommunistáknak az ifjúság és a nők közötti munkája megjavítása érdekében. A pártbizottság meghall­gatta a végrehajtóbizottság negyedéves munkájáról szóló beszámolóját és jóváhagyta azt.------—----------------ooo-------------------------* A TTIT szabadegyeteme a művelődés motorja Irta: Kova! Pál, a városi pártbizottság első titkára Hazáinkban, a fellendülő művelő­dési forradalom isorán egyre széle­sebb méreteket öltenek a szerve­zett felsőoktatás mellett az olyan szabad oktatási formák, mint a népfőiskola, szaktanfolyamok, ifjú­sági akadémiák, szülők iskolája, a munkásakadémiák és a szabadegye­temek. Borsod megyében a TTIT me­gyei szervezete, valamint a megyei és városi tanács művelődésügyi osz­tálya egészségesen újítottá fel az oktatási formákat, amelyek a népművelés egyik legjobb módjá­nak bizonyultak. így jöttek létre a sárospataki népfőiskolák, a me­gyei ipari és mezőgazdasági szak- tanfolyamok, a KISZ-bizottságok szervezésében az ifjúsági akadémiák, a Lenin Kohászat és a SZOT munkásakadémiái, valamint a TTIT miskolci szabadegyeteme. E cikkemben elsősorban a Tár­sadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat miskolci szabadegyeteméről kívánok szólni városunk párt- és tömegszerve- teinek vezetőihez, üzemi bizottsá­gaihoz és összes intézményeihez. Mint ismeretes, a szabadegyetem az egyik leg­népszerűbb a felsőoktatást végző művelődési intézmények közül. Városunkban a szabadegyetemek­nek hagyományai vannak, melyek minden évben széles köbben hódí­tottak teret a művelődni vágyó la­kosság között. Ha végignézzük a szabadegyete­mi oktatáson résztvevők régi sta­tisztikáját, örömmel láthatjuk, hogy 16—60 év közötti diákot és tanárt, művelődni vágyó munkást és parasztot, az értelmiség legkü­lönbözőbb csoportjainak képvise­lőit, főhivatású, vagy háztartást ve­zető nőt, katonatisztet, vasutast és népművelési dolgozót —- egyaránt tanulásra serkentette a felsőoktatá­si lehetőség. De így van ez ma is a TTIT sza­badegyetemén. A világirodalmi művészettörténeti, pedagógiai és lélektani tagozatokon szép számban hallgatják a szín­vonalas előadásokat munkások, fiatal írók és tanárok, szülők és diákok egyaránt. A villamosgépek tagozatán a technikusok és művezetők, a villa­mosipar legkülönbözőbb dolgozói és műkedvelők hallgatják a szakmai előadásokat. És nem tölthet-e el öröm és megnyugvás, amikor a nyelvi tagozatokat látogatjuk meg? Az orosz, francia, német és angol kezdő, -közép és haladó nyelvi cso­portjain 12 évtől 65 éves korig ta­nulják a külföldi nyelveket. Bíztató számunkra, hogy sok a női hallgató . a szabadegyetemen, Úgy látszik, a leányok, feleségek és anyák tanulásban és tudásban lépést akarnak tartani családjaik férfi tagjaival. Ez méginkább elősegíti a nők tár­sadalmi tekintélyét, a női egyenjo­gúság gyakorlati megvalósítását. Miskolc város művelődni vágyó lakossága szép példáját adja a tu­dásszomjnak, a tanulniakarásnak; De. meg lehetünk-e elégedve a szabadegyetemi oktatás eredmé­nyeivel? Ezt. nem mondhatjuk. A szocialista társadalom kinevelésé­nek egyik legfőbb alapja, hogy te­gyük műveltté a társadalom tagjait, az 1945. előtti iskolapolitikával szemben ma már elmondhatjuk, hogy a szervezett iskoláztatás alap-, közép- és felsőfokon meg­sokszorozódott. De mi történik azokkal a dolgo­zókkal, akik munkájuk folytán gá­tolva vannak a nyilvános oktatás­ban való részvételt illetően? Az es­ti iskolák magasabb oktatására nem minden dolgozó szánja rá a fejét. Itt tehát mi a megoldás, hogy a művelődést egyénileg biztosítsák? Sajnos, kevés ember van, aki egyéni képzés útján pótolni tudja a műveltségében fennálló hiányos­ságokat. Ezek a dolgozók — érdek­lődési körüknek megfelelően — a szabadegyetem különböző tagoza­tain tanulhatnak. Ismeretes, hogy a szabadegyetem — oktatási színvo­nala szempontjából ■— a középisko­lák és egyetemek közötti szintet foglalja el. Ezen az oktatási fokon válik lehetségessé, hogy az egyete­met nem végzett dolgozók biztosít­sák szakmai vagy általános mű­veltségüket, szélesbitsék ismere­teiket. Adva van tehát városunk lakói­nak egy igen nagy csoportja, mely­nek tagjait művelteim kell eladva van a TTIT szabadegyetemé és más szabad oktatási formák, me­lyek magasabb fokon képesek gya­rapítani a dolgozók tudását. É lehe­tőség kihasználásához már csak egy hiányzik, a dolgozók beszervez zése a szabadegyetemi oktatásba. Itt legtöbbet a párt- és tömeg­szervezetek, valamint az intézmé­nyek vezetői tudnak segíteni. Számtalan példa bizonyítja, hogy a párt- és tömegszerveze­tek hatékony segítséget tudnak nyújtani az oktatásra való to­borzásban. A szabadegyetem nyelvi tagozatá­nak 1957 októberi szervezése idején a pártszervezetek segítségével szer­vezte meg a TTIT a 15 nyelvi cso­portot. A párt- és tömegszervezetek veze­tőségei azzal nyújthatják a szabad- egyetem uj és régi tagozat szerve­zésére irányuló munkában a legna­gyobb segítséget, ha az üzemek, intézmények kommunista és pár- tonkívüli dolgozói között széles kör­ben tudatosítják a TTIT szabad­egyetem 11 tagozatának 1958. feb­ruár 1-i beindulását és egyéni be­szélgetések útján megértetik a dol­gozókkal e magasabbikká oktatás fontosságát és előnyét. Városunk művelődésének ügye —- politikai ügy! Az országunkban folyó művelő­dési forradalom segítésének ez az egyik formája. Ha elérjük, hogy minden üzem­től, vállalattól és intézménytől kellő számban jelentkeznek a dolgozók a szabadegyetem kü­lönböző tagozataira, akkor Mis­kolc lakossága — művelődési hagyományainak megfelelően — az ország második legna­gyobb városával szemben tá-> „ masztott művelődési igények-* nek megfelelően tesz eleget. Emellett mi a TTIT szabadegyete­mén elhangzott előadásaitól azt is elvárjuk, hogy az általános művelt­ség emelése mellett politikailag is adjon határozott választ az érintett kérdéseikben. Segítse a szocializmus építését, segítsen a pártnak az ellenforradal­mi ideológia szétzúzásában, hogy a szabadegyetemi előadások meghall­gatása után emelkedjen a résztve­vők marxista műveltsége is. Eredményekben gazdag BOLDOG UJ EVET kivan ügyfeleinek, a gyűjtésben részivevő üzennek dolgozóinak, az iskolák tanulóinak és a vállalat minden dolgozójának M IMI EIH! ¥1L1LÄLM üzemi pártszervezete, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége Boldog új évet kívánok kedves megrendelőimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek FÓNAGY LAJOS kádármester MISKOLC, GYÓKI-KAPU 32. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom