Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
2 ßS ZAKMAG YARORSZÄG Szerda, 1958. január t. NEMZETKÖZI SZEMLE Változások és reméoyek a nemzetközi politikában Végére értünk egy esztendőnek, amelyben a látszólagos egyhelyben- járást váratlan és nyugtalanító feszültségek követték, s amelyben a világszenzációt kelté katonai és tudományos eredmények mellett újra a béke vagy a háború kérdése került a nemzetközi közvélemény választ- kereső aggodalmának középpontjába. Hozott-e valami reményt ez az 1957-es esztendő á hidegháborúba már belefáradt emberiségnek, vagy csupán annyi »haladást« remélhetünk az új évtől, hogy tökéletesebbé válnak a pusztító eszközök, a lapokban pedig még több eredménytelen nemzetközi konferenciáról olvashatunk? A kérdés-feltevés szándékosan pesszimista aláfestésii. így eleve hátat fordítunk a kellemes ábrándképeknek, hogy a valóság talaján állva próbáljunk néhány összefüggést megállapítani és egy-két következtetést levonni. Nyugati elképzelések az év elején A főkérdésre adandó választ kutatva nem haszontalan, ha a gondos főkönyvelő módszeréhez fordulunk. Vagyis az évvégi „mérleget” összehasonlítjuk azzal, amivel nekiindultunk az esztendőnek. Nos, 1957 eleje aiem sokkal biztatott a nemzetközi helyzet kibontakozását illetően. Ha visszalapozunk a mértékadóbbnak és ■józanabbnak tekinthető nyugati lapokba, milyen éveleji* „távlatokat” olvasunk ki belőlük? Ázt, hogy a nyugati világ vezető körei a hidegháború és az erőpolitika fokozására tették fel lapjaikat. Nem csupán abban az értelemben, hogy erre készültek fel, hanem akarták is ezt, mert érdekükben állónak vélték. Dulles és néhány más amerikai miniszter — írja annak idején a jóltájékozott Le Monde című párizsi lap — hevesen ellene van mindenfajta leszerelésnek, hogy ilymódon a fegyverkezési terhektől sújtott Szovjetunióra növekvő nyomást gyakoroljon...” S a nyomás célja? Az, hogy a Szovjetunió kapituláljon általában, különösen pedig Németország és a népi demokratikus országok ügyében. S miért reménykedtek Dullesék a nyomás sikerében? Mert a Szovjetuniót gazdaságilag gyen gébbnek, katonailag mögöttük járónak tartották, s mert úgy számoltak, hogy a szocialista országok egysége 'meglazult és a lazulás a széthullás irányába terjed. Ez volt tehát a nyugati „irányzat” az induláskor. Egy ilyen irányzat csakis negatív »mérleg«-et eredményezhet a nemzetközi légkör szempontjából. Hiszen aki térdre akar kényszeríteni, az szükségszerűen kibújik bármilyen megegyezés elől, mert még a kis megegyezések is ragályosak lehetnek; aki az erő- politikát játssza még, az szükségszerűen nem csökkenteni akarja a feszültséget, hanem növelni, s nem kapcsolatokat kíván, nem Kereskedni óhajt, hanem az érintkezés leszűkítésére törekszik. És ha visszatekintünk a mögöttünk lévő esztendő első felére, a különböző nemzetközi vitákra, az ENSZ üléseire, éles körvonalakban bontakozik ki előttünk e tudatos hidegháborús elképzelés érvényesülése. De mit mutat a mérleg most, az esztendő lezárásakor? Megegyezést, leszerelést, a békés egymásmelleit élés megvalósult gyakorlatát? Nem. De a feszültség bizonyos fokú enyhülését és ami ennél jóval több: Genf óta először újra íze, szaga, tapintható valósága van annak a szónak, hogy „tárgyalások”. A láthatár szélén foszladozni kezdeneik a sötét fellegek. Ha most egyenként próbálnánk elemezni azokat az okokat, amelyek végül is a légkör változásához, s a 5,,'mérleg” biztató javulásához vezettek, túl kellene lépnünk egy rövid- reszabotb újévi cikk kereteit. A megtett esztendő távlata azonban segítségünkre siet: hátranézve könnyebb felfedni az összefüggéseket, a lényeges körvonalakat, a befolyásoló erő- eltolódásokat. A változás legfontosabb elemei ugyanazok, amelyekből a nyugati politika pontosan és gondosan összeillesztette a maga „cselekvési vezérfonalát” az év elején. Ezek az elemek azonban teljesen vagy részben ellenkező előjelűre változtak. A szovjet gazdasági élet nem gyengült, de erősödött, a Szovjetunió nem maradt le a fegyverkezésben és általában a haditechnikában, hanem előbb az interkontinentális rakétával értelmetlenné tette a Nyugat eddigi stratégiai terveit, majd a szputnyi- kokkal és a „kaputnyikkal” mintegy szétrobbantotta a két nagyhatalom tudományos kutatásainak jövőjéről alkotott képet. Végül — és így ösz- szefüggésében látszik csak világosan, hogy miben is állott a szocialista országok sorozatos találkozójának külön világpolitikai jelentősége — teljesen alaptalanoknak bizonyultak a szocialista államok egységének megbomlásához fűzött nyugati remények. Másirányú erők A legfontosabb elemekről beszéltünk. Ezek az elemek azonban csak kölcsönhatásukban, más fontos tényeket befolyásoló erejükben mérhetők fel teljes jelentőségükben. Vagyis abban az együtthatásban, amelyet a nemzetközi közvélemény alakításával, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok viszonyának módosításával, az ázsiai és afrikai népek függetlenségi törekvéseinek megerősítésével fejtenek ki. És itt már elértünk a legutóbbi napok külpolitikájához, a sok oldalról megvilágított NATO-értekezl éthez és ahhoz a kérdésihez, hogy vajon most merre: a Nyugat-Európá- bain megépítendő atomrakéta-támaszpontok, vagy a tárgyalások előkészítése felé? Kerüljük meg a kérdőjelet, s jóslás helyett állítsunk szembe egymással néhány tényt. Látnunk kell, hogy az Egyesült Államok vezető körei többségükben tárgyalás-ellenesek. vagy legalábbis félnek minden komolyabb tárgyalástól. Indokolásuk szerint »előbb vissza kell szerezni az erőfölényt és helyre kell állítani Amerika szputnyiksebezte presztízsét-«. Azt is valóként kell tudomásul vennünk, hogy egyes: nyugateurópai kormányok készségesen támogatják ezt az amerikai álláspontot. Ugyanakkor a NATO-értekezlet eseményei és a nyugati lapok kommentárjai világosan feltárták, milyen mély az ellenállás egész Nyugat-Európában, de a nyűga-teurópai kormányok egy részénél is az »öngyilkos« atomraké- tás tervekkel szemben. Az a körülmény. hogy egy angliai közvélemény- kutatás szerint a lakosság több mint 80 százaléka nagyhatalmi találkozót kíván, erűnek az ellenállásinak csaknem páratlanul nagy erejéről tanúskodik. Alig férhet 'kétség hozzá, hogy ennek az »új áramlatnak« a létrejöttében nem kis szerepük van az angol felhők között röpködő, hidro- génbombás amerikai repülőgépeknek. Az a felismerés, hogy az újabb és újabb erőpolitikai erőfeszítés csak a katasztrófa szélére sodorhatja a világot, széleskörű erjedést indított meg Európában. Kennamnak, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövetének. valamint az angol munkáspárti Be vannak a közeledés útját tapogató javaslatai és a javaslatok visszhangja az erjedés komolyságát mutatja. Erre vall az a körülmény is, hogy félhivatalos nyugati körökben a vártnál nagyobb figyelemben részesítették az atom mentes középeurópai övezet megteremtését felvető lengyel javaslatot. Törekvések és ellentörekvések keresztezik tehát ma egymást a nemzetközi küzdőtéren. Ha csupán az elhangzott kijelentések szerint mérlegelnénk, könnyen rózsás illúziókba ringathatnánk magunkat, mivel a »béke és a tárgyalás« szavak ritka bőséggel és szaporasággal szerepelnek alapjainkban. „Üj választ“ A varázsos szavak mögött nena azonban csupán a közvélemény erejének visszfénye található. Vagy ahogyan a londoni Times fogalmazta meg a minap: »Bármiképpen gondolkodjék is Dulles a Szovjetunióval való tárgyalások értékéről, úgy látszik e pillanatban nem tehet egyebet, mint azt, hogy igyekszik a bc- külékenység látszatát kelteni. Európa határozottan követeli, hogy adjanak új választ a Szovjetunió kezdeményezésére.« A »mérleg«, hogy újra ezt a szót használjuk, akkor is kedvező marad azonban, ha a frázisokat, a sallangokat már lehántottuk, s a puszta, de gazdag valóság marad csak előttünk. A tárgyalás felé szorító erők megsokasodtak az elmúlt év alatt. Minden valószínűség szerint ezek az erők egészen a kerékasztalig juttatják a kormányfőket. Azért, hogy mindenben megegyezzenek? Aligha. Erre még nem érett meg a világ. De azért, hogy valamiben megállapodjanak és ha korlátozottan is. de közeledjenek egymáshoz. Kevés ez? Ha illúziókban élünk, talán nem sok. Józanul tekintve a nemzetközi helyzet súlyos és bonyolult problémáját, éppen elegendő. Elegendő a feszültség tartósaibb enyhítésére, új légkör, új bizalom megteremtésére. Arra, hogy a meglévő társadalmi rendszerek tudomásul vételével és elfogadásával tovább lehessen azután lépni egy általánosabb rendezés felé.----------_______ K ínai vendégek jártak megyénkben Vasárnap, december 29-én a kínai földművesszövetkezetek vezetői látogattak el megyénkbe. Kedves barátaink között üdvözölhettük Csang-Ti-Lunot, az Ellátó és Értékesítő Összszövetkezetek elnökét, Jan-Kán-Ji főtitkárt és Mon- Tyungot, a pekingi szövetkezetek elnökét. Kínai barátaink útjuk alkalmával elsőnek Tokajba látogattak el. Itt üdvözölte őket a MÉSZÖV igazgatósága részéről Kelemen Sámuel elvtárs, az igazgatóság elnöke. A szőkébb baráti körben eszmecserét folytattak, tapasztalatcsere forr Jajában. Lillafüredre is ellátogattak. Megnézték a Palotaszállót, majd sétáltak a gyönyörű vidéken, több fényképfelvételt készítettek. Ezután Mezőkövesdre látogattak el. Útközben az esti fényben úszó Lenin Kohászati Műveket is megtekintették. Mezőkövesden a helyi földműves- szövetkezet igazgatósága vacsorán látta vendégül kínai barátainkat. Megérkezésükkor a helyi földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, Balogh elvtárs köszöntötte őket. A vendégek tiszteletére Balogh Suha József — a cimbalmok »királya«-— saját maga készített facimbalmoij mutatta be különleges tudását. Balogh Suha József szereplése annál is értékesebb volt, mert népi zenész öt fia nemrég két és fél hónapot töltött Kínában. Kedves jelenetnek voltunk tanúi, amikor barátaink elindultak, hogy megtekintik a földművesszövetkezet áruházát, a Béke Étteremben szórakozó egyik dolgozó megölelte és megcsókolta Csang-Ti-Lu elvtársat. Nyelvük nem volt közös, de gondolatuk, érzésük igen! Lengyelország javaslata az európai atomfegyvermenles övezetre Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a NATO párizsi csúcsértekezletén Iá- •zas igyekezettel próbálta a NATO tagállamokat atomfegyverekkel ellátni, hogy ezzel az USA területét valamennyire mentesítse az atomháború rémétől. Ezzel szemben Lengyelország javasolja, hogy Közép-Euró- pában mintegy 800.000 négyzetkilométer területen, ahol 105 millió ember él (Lengyelország, Csehszlovákia, &émet Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Síözrtársaságl atomfegyver- mentes övezetét hozzanak létre. (Terra) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abauj-Zemplén megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abauj-Zemplén megyei bizottsága 1957. december 27-én ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek az ifjúság és a nők körében végzett munkáját. Határozatot hoztak a kommunistáknak az ifjúság és a nők közötti munkája megjavítása érdekében. A pártbizottság meghallgatta a végrehajtóbizottság negyedéves munkájáról szóló beszámolóját és jóváhagyta azt.------—----------------ooo-------------------------* A TTIT szabadegyeteme a művelődés motorja Irta: Kova! Pál, a városi pártbizottság első titkára Hazáinkban, a fellendülő művelődési forradalom isorán egyre szélesebb méreteket öltenek a szervezett felsőoktatás mellett az olyan szabad oktatási formák, mint a népfőiskola, szaktanfolyamok, ifjúsági akadémiák, szülők iskolája, a munkásakadémiák és a szabadegyetemek. Borsod megyében a TTIT megyei szervezete, valamint a megyei és városi tanács művelődésügyi osztálya egészségesen újítottá fel az oktatási formákat, amelyek a népművelés egyik legjobb módjának bizonyultak. így jöttek létre a sárospataki népfőiskolák, a megyei ipari és mezőgazdasági szak- tanfolyamok, a KISZ-bizottságok szervezésében az ifjúsági akadémiák, a Lenin Kohászat és a SZOT munkásakadémiái, valamint a TTIT miskolci szabadegyeteme. E cikkemben elsősorban a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat miskolci szabadegyeteméről kívánok szólni városunk párt- és tömegszerve- teinek vezetőihez, üzemi bizottságaihoz és összes intézményeihez. Mint ismeretes, a szabadegyetem az egyik legnépszerűbb a felsőoktatást végző művelődési intézmények közül. Városunkban a szabadegyetemeknek hagyományai vannak, melyek minden évben széles köbben hódítottak teret a művelődni vágyó lakosság között. Ha végignézzük a szabadegyetemi oktatáson résztvevők régi statisztikáját, örömmel láthatjuk, hogy 16—60 év közötti diákot és tanárt, művelődni vágyó munkást és parasztot, az értelmiség legkülönbözőbb csoportjainak képviselőit, főhivatású, vagy háztartást vezető nőt, katonatisztet, vasutast és népművelési dolgozót —- egyaránt tanulásra serkentette a felsőoktatási lehetőség. De így van ez ma is a TTIT szabadegyetemén. A világirodalmi művészettörténeti, pedagógiai és lélektani tagozatokon szép számban hallgatják a színvonalas előadásokat munkások, fiatal írók és tanárok, szülők és diákok egyaránt. A villamosgépek tagozatán a technikusok és művezetők, a villamosipar legkülönbözőbb dolgozói és műkedvelők hallgatják a szakmai előadásokat. És nem tölthet-e el öröm és megnyugvás, amikor a nyelvi tagozatokat látogatjuk meg? Az orosz, francia, német és angol kezdő, -közép és haladó nyelvi csoportjain 12 évtől 65 éves korig tanulják a külföldi nyelveket. Bíztató számunkra, hogy sok a női hallgató . a szabadegyetemen, Úgy látszik, a leányok, feleségek és anyák tanulásban és tudásban lépést akarnak tartani családjaik férfi tagjaival. Ez méginkább elősegíti a nők társadalmi tekintélyét, a női egyenjogúság gyakorlati megvalósítását. Miskolc város művelődni vágyó lakossága szép példáját adja a tudásszomjnak, a tanulniakarásnak; De. meg lehetünk-e elégedve a szabadegyetemi oktatás eredményeivel? Ezt. nem mondhatjuk. A szocialista társadalom kinevelésének egyik legfőbb alapja, hogy tegyük műveltté a társadalom tagjait, az 1945. előtti iskolapolitikával szemben ma már elmondhatjuk, hogy a szervezett iskoláztatás alap-, közép- és felsőfokon megsokszorozódott. De mi történik azokkal a dolgozókkal, akik munkájuk folytán gátolva vannak a nyilvános oktatásban való részvételt illetően? Az esti iskolák magasabb oktatására nem minden dolgozó szánja rá a fejét. Itt tehát mi a megoldás, hogy a művelődést egyénileg biztosítsák? Sajnos, kevés ember van, aki egyéni képzés útján pótolni tudja a műveltségében fennálló hiányosságokat. Ezek a dolgozók — érdeklődési körüknek megfelelően — a szabadegyetem különböző tagozatain tanulhatnak. Ismeretes, hogy a szabadegyetem — oktatási színvonala szempontjából ■— a középiskolák és egyetemek közötti szintet foglalja el. Ezen az oktatási fokon válik lehetségessé, hogy az egyetemet nem végzett dolgozók biztosítsák szakmai vagy általános műveltségüket, szélesbitsék ismereteiket. Adva van tehát városunk lakóinak egy igen nagy csoportja, melynek tagjait művelteim kell eladva van a TTIT szabadegyetemé és más szabad oktatási formák, melyek magasabb fokon képesek gyarapítani a dolgozók tudását. É lehetőség kihasználásához már csak egy hiányzik, a dolgozók beszervez zése a szabadegyetemi oktatásba. Itt legtöbbet a párt- és tömegszervezetek, valamint az intézmények vezetői tudnak segíteni. Számtalan példa bizonyítja, hogy a párt- és tömegszervezetek hatékony segítséget tudnak nyújtani az oktatásra való toborzásban. A szabadegyetem nyelvi tagozatának 1957 októberi szervezése idején a pártszervezetek segítségével szervezte meg a TTIT a 15 nyelvi csoportot. A párt- és tömegszervezetek vezetőségei azzal nyújthatják a szabad- egyetem uj és régi tagozat szervezésére irányuló munkában a legnagyobb segítséget, ha az üzemek, intézmények kommunista és pár- tonkívüli dolgozói között széles körben tudatosítják a TTIT szabadegyetem 11 tagozatának 1958. február 1-i beindulását és egyéni beszélgetések útján megértetik a dolgozókkal e magasabbikká oktatás fontosságát és előnyét. Városunk művelődésének ügye —- politikai ügy! Az országunkban folyó művelődési forradalom segítésének ez az egyik formája. Ha elérjük, hogy minden üzemtől, vállalattól és intézménytől kellő számban jelentkeznek a dolgozók a szabadegyetem különböző tagozataira, akkor Miskolc lakossága — művelődési hagyományainak megfelelően — az ország második legnagyobb városával szemben tá-> „ masztott művelődési igények-* nek megfelelően tesz eleget. Emellett mi a TTIT szabadegyetemén elhangzott előadásaitól azt is elvárjuk, hogy az általános műveltség emelése mellett politikailag is adjon határozott választ az érintett kérdéseikben. Segítse a szocializmus építését, segítsen a pártnak az ellenforradalmi ideológia szétzúzásában, hogy a szabadegyetemi előadások meghallgatása után emelkedjen a résztvevők marxista műveltsége is. Eredményekben gazdag BOLDOG UJ EVET kivan ügyfeleinek, a gyűjtésben részivevő üzennek dolgozóinak, az iskolák tanulóinak és a vállalat minden dolgozójának M IMI EIH! ¥1L1LÄLM üzemi pártszervezete, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége Boldog új évet kívánok kedves megrendelőimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek FÓNAGY LAJOS kádármester MISKOLC, GYÓKI-KAPU 32. \
