Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-15 / 294. szám
8 ÉSZAKMAG YAROftSZ AG Vasárnap, 1957. december 15. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ ■ i 1 3 4 r b 1 t r L f 10 11 ~ Ü 12 m 13 1 ___1 14 IS 15 : f§ 17 HP 18 m 19 20 if 21 22 m 23 24 fű 25 W/# 26 Hj 26 • 29 m 50 fj 31 32 M 33 ü 34 35 36 37 fit 38 m 39 4o H 41 Ül 42 í 45 m gf 44 48 m 46 | 4? mm 48 il 49 ül Ta 51 m ÉS 51 51 n 54 5S 56 §Ü p 58 6a m ~ "n U 62 63 64 fÜ n 65 Sí ti m 67 68 S9 m 70 3 71 m 72 m 73 74 m 75 76 8 7? m 13 ipj ti Ü ~8Ö~ SÍ ü 82 11 85 ■M 84 üs 86 ff n VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben a téli Könyvvásár Könyveiből adunk „Ízelítőt.” Ebben a sorban Gellert Oszkár régi és újabb verseiből válogatott művének címét tudjuk meg. 12. Argon vegyiele, 13. Arra a helyre. 14. Magyar film címe. 15. Zenés szórakozóhely, 16. . . ira, „ez menni fog ’, 18. Vékony pengéje. 19. Rögzítő eszköz — tájszólással 91. Hiányosan üzeni! 23. Ünnepélyesen átad, 25. Élelmiszeripari munkás. 26. Vissza: a kivonás szava. 27. Egy másik magyar film címe. 29. József Attila. 31. A Bahcsiszeráji szökőkút című remekbeszabott költeménye a Máíryar Helikon kiadásában kerül az olvasóközönség kezébe. 34. Pev. 35. Fordított kettős betű, 36. Vidék, környék, 38. Mezőgazdasági termék. 39. ... Sámuel, 41. Síró baba hangja. 42. Könnyet hullat, érte. 44. A karmantyú. 46. Népfaj. 47. fsaik részben mákos! 49. Biztató szócska. 49. Operarészlet, 50. Híres kürtös volt. 51. Verne bős, 54. Salétrom kezdete, 55. Római ötvenegy, 57. Rajzeszköz. 58. Számára Is marad. 61. Szögmérő, 62. Haza páros betűi, 63, Menyasszony. 65. Székesegyházig. 67. Tengeri emlős, 68, Tenger- iáró haló kikötőmedencéje, 70. Lószerszám. 71. Egyetemi tanár, latin elnevezésének első betűi. 72. Énekes madár, 73. Állami jövedelem keverve, 75. A vízszintes 85. folytatása, 77. Spion, 78. Ihar fele. 80. Verssorok Összecsencése. 82. Végtelenül siet! 83. ...us. látóTcépeaség. 84. Számjegy, 85. ötven legszebb meséjét tartalmazza a kötet, amelyek Rab Zsuzsa magasszínvenalú átdolgozásában jelennek meg (folytatása a vízszintes 75. sorban). FÜGGŐLEGES: 1. Erdő fele, 2. Áruda, 3. Férfinév, 4. Helyrag, 5. Üzemben lévő vízlelőhelyre mondhatjuk, 6. Vízzáró építmény, 7. Apróra vágják. 8. Erőmű Beruházó, 9. Az elektromosság hatása az emberre, 10. Származik, 11. EM — C, 12. A nagy költő halálának 75. évfordulójára elsőízben jelennek meg hiánytalanul, 17. Thomas Mann ebben a regényben régi legendát elevenít fel, melyet egy szerzetes mond el első személyben. 18. Éva betűi más sorrendben, 19. Például rézkarc, 20. Lészen, 22. Égitest, 24. Vászontekercs közismert neve. 28. Idegen szóösszetételeknél újat jelent, 30. Értékpusztulás, 32. Ősközösség elejében 'van(!) első kockába két betű, 33. A szomorúság, 36. Patkó Imre és Rév Miklós útleírása, amelyben rendkívüli, szinte ismeretlen érdekességekkel lepik meg az olvasót, 37. Idegen férfinév, 39. Formátlan, alaktalan, 40. Névelővel finom tésztaféle, 42. Latin szó, 43. Konyha felszereléséhez tartozik, 44. A szigetország nevének rövidítése. 45. Eferté! 51. Hangszerkellék, 53. Hat oldal magánhangzói, 56. Például Fehér Klára, 58. Hófehérke és a hét törpe, 59. Nátrium vége, 60. Ismert kifejezéssel létszámot csökkent (vissza), 62. Sebhely, 64. Régi ürmérték, 65. Fordítva hires bortermő hely megyénkben, 66. Egri részlet! 67. Postai küldemény rendeltetési helye, 69. Elődeink fegyvere volt, 72. Hányad, 74. Német névelő, 76. Felépítmény bizonyos része, 77. Gyakori magyar név. 79. Félté* teles kötőszó. 81. Mari mássalhangzói, 83* V. G. 84. Köb kétharmada, 86. A függőleges 1. első betűje, 87. Házőrző. Beküldendő a vastag betűvel szedett áó- rok megfejtése. Beküldési határidő december 20, péntek; A december 8-i számba« megjelent rejtvény helyes megfejtése: Itt született Ady Endre, Krúdy Gyula, Reifiitz Gyula. Verdi: Rigolettó, A Csend«? Óceánt. Könyvjutalmat nyertek: Sugár Ildikó Miskolc, Budai József u. Balázs Tibor Ujcsanálos, Kocsis János Diósgyőr, Ne* mes Ferenc Hejőcsaba, Csalány Ká* rolyné Miskolc, Hona utca. A jutalmakat postán küldjük el. —- ......-o-----——. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORAi 18.00: Szív küldi szívnek szívesen. 18.25: Kodály ünnepségek Miskolcon. HÉTFŐI MŰSORA: 18.00: Hírek, tudósítások. 18.10: A vasárnap sporteseményei. 18.15: A diósgyőri tengeri kígyó, 18.19: Szív küldi szívnek szívesen. 18.34: Ifjúmunkás. Ipari fiatalok műsora« 18.42: Elhelyezkedési tanácsadó. 18.46: Néger spirituálé. Énekel Gajnat Tibor, zongorán kísér: Szűcs Ilonka, Gépkocsik, pótkocsik javítását, új pótkocsik, utánfutók gyártását, csillék készítését és mindenfajta vasipari munka szakszerű elvégzését vállalja a Szerencsi Autó- és Gépjavító Vállalat Szerencs; Gyár Vj 2; sz. Telefon: 99. Közületek, építkezők részére tégla, mész és egyéb építési anyagok a TÜZÉP-telepeken szabadon kaphatók. December hó 27—31-ig telepeink leltároznak. íi eg eny Irta: Ónodvári Miklós neplő ruháival, s minden megmozdítható bútordarabbal, amit nélkülözni lehetett. Két hónap alatt kifogyott minden, elvándorolt minden és nem maradt az Ilona utcában csak a szegénység! A szegénységet nem tudták eladni. Ott maradt a sok éhes gyerekszájjal együtt az üresen tátongó, kormos, füstös lakásokban, a földön egy rothadt szalmazsákkal, vagy valami rongykacattal és a sarokban egy szemétdombról előkapart kályhával, amely hideg volt, mint a jég. Nem adott meleget. A gaz csak ellobbant benne. A meleg kiszaladt a kéményen, a füsttel együtt. A gyerekek most is enni kértek: — Éhes vagyok, édesanyám! — Mit adjak? — Kenyeret! — Nincs — De én éhes vagyok. — Hallgass! — Éhes vagyok, kenyeret 'kérek! — De ha nincs ... — Akkor is kérek! A gyerekek nem elégedtek meg azzal, hog> nincs. Ók nem tehettek róla, ha nem tudták, hogy mi a háború, mi a halál és mi a szegénység Ők szegények csak enni kértek: — Éhes vagyok, édesanyám! Mondták, amíg bele nem fáradtak. Vasárnap reggel a németek hirtelen, meglepetésszerűen megszállták a várost Senki nem tudta, hogy mivel érkeztek. Vonatom, repülőgéppel, autóval? Csak hirtelen ott voltak. A német őrszem csendben, megszokott nyugalommal foglalta el helyét az állomásnál, a közraktárnál, a főposta, a városháza és minden más középület előtt, mintha mindig ott állt volna... NEGYEDIK FEJEZET ' 1. Anna egy reggel,^ amikor felébredt, szédülten támolygott végig a szobán, az ajtónál megtántorodott és meg kellett kapaszkodnia, hogy el ne essék. — Jaj! — kiáltott fel. Gyengeség lett rajta úrrá, szeme előtt tüzes karikák táncoltak és úgy érezte, hogy a szíve alatt megmozdult valami. — Mi bajod van? — emelkedett fel Slezákné az ágyban. — Semmi, csak megbotlottam — hazudta Anna. Erőt vett magán és kísiklott a szobából. A konyhában, a hűvös levegőn magáhoztért, elmúlt róla a kábulat. Félelem fogta el. Hátha most észrevették rajta...? Határozottan megérezte, szinte kitapogatta magában a gyereket. — Mi lesz vele, ha észreveszik? Slezákné szólt ki utána: —■. Anna! — Megyek már! — Megfázol odakint. Ezt is biztosan azért mondja — gondolta Anna. Mostanában minden apró jelet a gyereknek következtetett, Ügy érezte magát, mint a rajtakapott tolvaj, vagy mint aki pletykába keveredett. — Miért mászkálsz kint egy szál ingben? Meg akarsz fázni? Amikor Anna megállt az ágy előtt, Slezákné hirtelen felemelkedett. — Te gyerek! Hiszen te Creteg vagy! Megfogta a lány kezét és magához vonta. — Mi fáj? (Folytatjuk.) péter gondterhelten ■ indult hazafelé. A lelkiismeret, mint nehéz, sűrű őszi köd nyomta a mellét. Képtelen, kihalt volt az utca, csak a kutyák vonítottak a szeméttelepen. Egyedül ballagott hazafelé, kerülgette a tócsákat és gondolkodott. Mit csináljon? Kitől kérjen tanácsot? Nagyon mélyet sóhajtott. — Hej, te betyár világ! Észre sem vette, hogy elhaladt a kapujak előtt. Csak lépkedett előre, bele a sűrű, fekete éjszakába. 3 Az Ilona utcai házakra rávetődött a koldusnyomor árnyéka. Előbb csak a tájat kerülgette, mint valami áthatolhatatlan, sötét viharfelhő, aztán behatolt a házakba, az emberek életébe és feldúlt, elpusztított, kifosztott mindent, amit csák talált. A férfi nélkül maradt családok asztalán napról napra kisebb lett a kenyér, aztán teljesen elfogyott a pénzzel együtt. De a kenyér kellett, a gyerekek követelték, nem érték be azzal, hogy nincs. Kenyeret pedig csak pénzért adtak. Ám az özvegyek hiába jártak hivatalból hivatalba, hiába vitték az értesítést, elutasították őket. A kormány még nem intézkedett. Várjanak. Hiába vártak. Máskor^ is ez volt a válasz: — Várjanak, majd gondoskodunk mindenkiről. De nem gondoskodtak. A gyerekek pedig enni kértek. El kellett adni valamit. Előbb a férj viseltes ruhadarabjait. De sokan sírva vitték az ócskáshoz, aki forgatta, becsmérelte és alig adóit érte egy ebédrevalót. Megindult a télikabát, a cipő, a csizma, az ing, a kalap. Vándorolt minden befelé az Ilona utcából az ócskáshoz. S követte az asszony nagykendője, az ünneplő cipője, a fülbevaló, amit boldog szerelmük napjaiban kapott' és egyetlen emlékként őrizte sokáig; folytatódott a gyerekek ünT f f 11 jghWB I7S'1TIV*T W.r VW TW TW 'ZLJTMm. ¥ MJ1 W Ml JSLJl » SMM m SLi te a folyamatos könyvtári szolgálatot. Régebben az ifjúsági részleg csak délelőtt 10—12-ig és 3—6-ig, a felnőttek részére délelőtt 11—12-ig és délután 3—7-ig tartott szolgálatot, az olvasóteremben pedig délután 7— 8-ig volt szolgálat. Most az ifjúsági -részleg-délelőtt 10- től este 6-ig, a felnőttek részére délelőtt 11-től este 7-ig tart szolgálatot, a nagy olvasóterem pedig délelőtt 11-től este 8-ig van nyitva egyfolytában. Több pénz kell könyvbeszerzésre — Nehézségünk az — mondja Sző- nyi elvtárs —, hogy megjavult könyvkiadásunkkal nem tud lépés!; tartani könyvbeszerzésünk. Ezt úgy szoktuk számolni, hogy egy lakosra jelenleg évente 40 fillér jut könyvbeszerzésre. Korábban voltak évek, amikor 60 fillér jutott fejenkint az állami támogatás révén. A megyei tanács támogatja a könyvtárat, de a város, amely nem tekinti saját intézményének, nem ad nekünk közvetlen támogatást, csak a kerületi tanácsok segítik a kerületi könvvtárakat. holott a közoonti közkönyvtár látja el a megyei és járási feladatokon kívül a városi feladatokat is. Hiszen olvasóink 80 százaléka a város lakosságából kerül ki. A városi támogatásra annál is inkább szükség volna, mert amíg Debrecenben. Pécsett, Szegeden a*" közkönyvtár mellett nagy egvetemi könyvtárak és más könyvtár is van, s özekben a városokban egy lakosra 8 könyv jut. mig Miskolcon egy lakosra legfeljebb egv könw. MI TAGADÁS, MISKOLC HÁTRÁNYBAN van a többi nagy vidéki várossal szemben, amelyekben a Iramán könyvtári igényeket nem egyetlen könyvtár elégíti ki és ezt valóban figyelembe kell vennünk. Ha a városi tanács megtalálja a módját, hogy a közkönyvtárnak megfelelő anyagi támogatást adjon, a könyvtár könnyebben tehet eleget az olvasók sokrétű, megnövekedett igényeinek. HAJDÚ BÉLA SZEGEDI LÁSZLÓ: TEMETÉS Ülök a parton. Hallgat a mély víz. — Minden, bánatom Mely oly messze visz, Fodrába tartom Hadd vesszem bele. A mély víz partján Ülök s hallgatom, A tó-víz alján Hogy viszi a víz Halott bánatom. — Mily szép temetés. — Ülök a parton. Táncol a mély víz. — Csupa remegés. — Űj vízre hajtom Üj hajóm, s már visz. . v Csodás születés... folyóirat érkezik be, amelyet ő bizonyára szeretne elolvasni.. Ha pedig megtudják, hogy az olvasó által keresett valamelyik könyv melyik könyvtárban található meg, ezt is tudatják vele, sőt azt is megteszik, hogy az illető könyvtártól kikérik számára és helyben olvashatja el. A könyvtár új létesítménye, a könyvkötészet A megviselt, elrongyolódott értékes könyveket az alagsorban lévő könyv- kötészetben új ruhába öltöztetik, itt kötik be az összegyűjtött folyóiratokat. szóval ellátja a könyvtár könyv- kötészeti szükségleteit. A fejlődéshez tartozik, hogy elkészült a mentei folyóirat központi címjegyzék. 400—450 folyóirat jegyzékét tartalmazza ez, amelyből meg tudják mondani az érdeklődőknek, hogy melyik hol kapható. Ajánló bibliográfia Amíg több más megyében már i régebben készítettek bibliográfiát az illető megyére vonatkozó irodalomról, nálunk eddig ez hiányzott. Most elkezdték ennek a bibliográfiának a gyűjtési és rendszerezési munkáját, egy úgynevezett ajánló bibliográfiát a Borsodra és Miskolcra vonatkozó irodalomról. Ez a munka már meglehetősen előrehaladott Kordos László, a könyvtár helyettes vezetője egy nagy fiókban megmutatta, hogy körülbelül 4000 lapot gyűjtöttek már össze olyan könyvek címéről, írójáról, kiadási évszámáról, és fellelhető helyéről, amelyek borsodi vonatkozásnak. Elsősorban a régi munkákat, irodalmi és szakműveket veszik számba és az 1945 óta megjelent legfontosabb helyi kiadású műveket. Ezeket tájak és községek szerint osztályoznák. Ide sorolják nemcsak a könyveket, hanem folyóiratokat, vagy valahol megjelent fontosabb borsodi vonatkozású cikkeket is. Az érdeklődőket tájékoztatják: hol találhatók ezek, ha pedig megvan a könyvtárnak, akkor kiadják, de természetesen az ilyen egyes és ritka példányokat kikölcsönözni nem lehet. Az ajánló bibliográfiához hasonlóan gyűjtik a napilapok, folyóiratok fontosabb napi cikkeit, ezeket is pontosan és csonorto-. sítva tüntetik fel a gyűjtőlapokon. Megkezdték a magyar nemzeti repertórium alapján azoknak a cikkeknek gyűjtését is, amelyek a megye sajátos profilját tükrözik, így például a kohászatra, a vegyészeire vonatkozó cikkeket. Kibővült a könyvtárszolgálat Érdeklődünk az olvasók száma iránt, s megtudjuk, hogy ezévben a paralizis-járvány és az , építkezési munkák miatt csökkent a kölcsönzők száma, viszont az olvasóterem látogatottsága napi 20—25 százalékkal emelkedett. Az olvasóterem látogatottságának növeléséhez hozzájárult az, hogy a könyvtári dolgozók létszámának szaporodása lehetővé tetA MŰVELŐDNI VÁGYÓ emberek, fiatalok, felnőttek meghitt otthona a II. Rákóczi Ferenc könyvtár Többszáz olvasó fordul itt meg naponta. Nemrégiben írtunk arról hogy az ellenforradalmi korszak negyedszázada alatt nem volt Miskolc- nak közkönyvtára, csak a múzeum kis könyvtára állt korlátolt mennyiségű könyvállományával és egyetlen bolthajtásos olvasótermével az olvasók rendelkezésére. Ezenkívül néhány könyvkereskedő rendezkedett be könyvek kikölcsönzésére. Ma már a megyei könyvtál Miskolc nagyszabású kultúrintézményévé nőtt. Nemcsak mint önálló nagy könyvtár működik, hanem egyúttal központi irányítója, istápolója a város kerületi könyvtárainak és az egész megye járási közkönyvtárhálózatónak. 1952-ben került ebbe az épületbe és könyvanyaga több könyvtár egyesítésével adódott össze. Érdekes megemlítenünk, hogy 1937-ben volt egy olyan terv, hogy ebben az épületben létesítik meg Miskolc hiányzó közkönyvtárát, az itt székelő Kereskedelmi- és Iparkamarát pedig másutt helyezik el, de a terv akkor csak terv maradt, mint sok más kulturális vonatkozású vágyálom. 90 ezer könyv és folyóirat A II. Rákóczi Ferenc könyvtárnak ma 20 állami státusban dolgozó könyvtárosa és egy könyvkötője, továbbá a rendes státuson kívül 10 főnyi kisegítő^alkalmazottja van a mai igényekhez ínért könyvtári munka ellátására. (Valamikor a múzeumi könyvtárnak egy könyvtárosa volt.) Olvasóterme, amely gyakori színhelye felolvasó estéknek, irodalmi előadásoknak, gu itftpadlóval, szép, modern bútorzattal, asztali lámpákkal felszerelten otthonos képet mutat és ugyanilyen otthonos a többi helyiség, a könyvtárosok dolgozószobái is. A könyvtárnak jelenleg 40 ezer kötet körüli könyvállománya van, amely, mint Szőnyi László, a könyvtár vezetője mondja, pillanatok alatt hozzáférhetően van rendezve, katalogizálva. De ezenkívül van még mintegy 50 ezer könyv és folyóirat ömlesztett állapot- % ban raktáron, amit eddig csak • annyira rendezhettek, hogy szétválasztották külön halmokba, jel- j legük szerint a szépirodalmi, földrajzi, művészeti, filozófiai stb. műveket. Ennek a hatalmas anyagnak a rendezése, katalogizálása, bibliográfiai feldolgozása még sok évig fog tartani, mert jelenleg évenként mintegy 5000 kötetet tudnak belőle feldolgozni, mivel ugyanakkor állandóan gyarapszik a könyvtár új könyveikkel és ezekből is körülbelül ugyanannyit kell rendszerezni. Gyorsabban és könnyebben fog menni ez a munka, ha majd elkészül a „vasraktár”, mármint a vasszerkezetű modern könyvraktár, aminek az előmunkálatait már elvégezték az ifjúsági kölcsönző helyiségeit elválasztó közfalak eltávolításával. A korszerű raktár megépítésére a rendelkezésre álló légteret így gazdaságosabban lehet majd kihasználni. Ezzel máris nyertek 8 ezer kötet elhelyezésére tároló teret. A vasraktár építését 1958 harmadik negyedében kezdik meg, az építkezés költségei már biztosítva látszanak — mondja Szőnyi elvtárs. Ez ma a könyvtár legsürgősebb igénye. A másik igény, illetve szükséglet megfelelő helyiség biztosítása az idegennyelvű fiók részére. Az épületen belül terjeszkedésre pedig csak úgy lehet mód, ha az épületben lakó két család részére más lakást biztosítanak. Az idegennyelvű részlegnek ezidőszerint már kb. háromezer orosz, német, angol, francia és olasz könyve, folyóirata van. Elég nagy az érdeklődés irántuk. Mit fejlődött egy év alatt a közkönyvtár? Ezt kérdezzük Szőnyi László könyvtárvezetőtől, arra gondolva, hogy egy év nem sok, meg aztán a tavalyi ellenforradalmi zavarok megnehezítették kulturális intézményeink fejlődését. De bizony még ennél az egyetlen intézményünknél is jelentékeny fejlődésről számolhatunk be. A vasraktár megépítésének már említett előmunkálatain kívül, amivel jelentős teret nyertek, egy közfal elbontásával tágas, , szép gyermekolvasót létesítettek, rendes kis asztalokkal, a falon képekkel és kiállítják ott még az iskolák rajzversenyein kitűnt rajzokat is, araelvek nagyob része egy-egy ifjúsági könyv valamelyik jelenetének kedves illusztrációja. UJ DOLOG A TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT, amelyet ugyancsak az idén vezettek be. Mi az a tájékoztató szolgálat? Lényegében az. hogy a könyvtárosok, akik ismerik egy-egy olvasó érdeklődési körét, értesítik az olvasót, ha egy olyan könyv vagy Mennyit fejlődött egy év alatt a megyei könyvtár
