Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
CSZAKM AG YAKORSZ AG SzerÄa, 1957. december 18. Az építőipar és az építőmunkások helyzetéről, további feladatairól tanácskozott az építők szakszervezete XXVIi. kongresszusa (Kiküldött munkatársunktól.) fJárom napig tanácskozott Budapesten az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXVII. kongresszusa. A szakszervezet Dózsa György úti kongresszusi termét zsúfolásig megtöltöttek az ország minden részéből összegyűlt küldöttek. A kongresszuson megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szakasits Árpád, a Hazafias Népfront elnök- taQja, valamint több külföldi vendég: Jeske Oskar, az NDK építőipari szakszervezetének titkára, Guerri Sera, az olasz építők szak- vzervezetenék titkára, Garnkowski Zygmunt, a lengyel építőmunkások szakszervezetenek titkára, Erkki Salomaa, a finn építők szakszervezetének titkára, a Szakszervezeti Világszövetség építőipari szakmai tagozatának főtitkára, valamint számos közéleti személyiség és kiváló munkás. .. . ??rs,od niegye küldöttei közül helyet foglalt az elnökségben Gyöngyösi István, a szakszervezet megyei bizottságának titkára Prieszol József, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Bunda János Kossuth- dijas ács, Tiszapalkonya küldötte. A főtitkár beszámolója A kongresszus munkájához szükséges bizottságok megválasztása után Brutyó János, a szakszervezet főtitkára ismertette a központi vezetőség beszámolóját. Bevezetőben megemlékezett a fteakszerveze.t 53 éves harcos műlt- tjáról, majd elmondotta, hogy az építőmunkások a legutóbbi kongresszus óta nagy feladatokat hajtottak végre. Be kellett fejezrdök a nagylétesítmények építését, és olyan fiagy lakásépítkezéseket kellett megkezdeniük, amelyre hazánkban az építőmuinikások életében még nem volt példa. A számadatok ismertetése után az építőipar szervezeti felépítéséről szólott. Állást foglalt a toözpoinfi vezetőség nevében: jobban koncentrálják az építőipart az Építésügyi Minisztérium keretein belül. Helyeselte a beszámoló a kisiparosok számának növelését, de helytelennek tartja, hogy a kisiparosok nem a lakosság igényeit elégítik ki, hanem igen « gyakran állami munkát végeznek. A lakáshelyzetről elmondotta, bogy 1954-től hazánkban 65!000 lakás épült állami költséggel és további 60.000 magánerőből, állami támogatással. Mivel a lakásépítés meglehetősen nagy beruházásokkal jár, az ország gazdasági helyzete néhány évig nem engedi meg, hogy túlnyomórészt állami költséggel, vagy magánerőből elégítsük ki a lakásszük- flégletet. A korábbi évek gazdaság- politikája és az ellenforradalmi károk ezt lehetetlenné teszik. Fontos tehát, hogy széleskörű propagandát fejtsünk ki az építeni kívánók között te takarékoskodásért. Javítani kell az anyagellátást is, állami, hosszúlejá- iratú kölcsönökkel. A beszámoló javaslatot tett, hogy az állami szervek az állam által épített lakások egy részét, kedvező feltételek mellett adják el a munkásoknak, öröklakásként. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy ugyanazon összegből több lakást építhessünk A szakszervezet termelési munkásáról, a munkaiversennyel kapcsolatos kérdésiekről a következőiket mondotta: — A munkaverseny célkitűzéseiben, bérezésünkben és premizálásunkban döntően kifejezésre kell jutnia a jobbmiinőségű munka jutalmazásának. A jó minőségű munka a becsület dolga. Az építőmunkás, a famunkás mindig büszke volt az általa elkészített építményre. A minő- cégre az építőket így is ösztönözni fcelL Fel kell ébreszteni üzemi bizottságainknak a szakmai büszkeség e helyes formáját. A beszámoló ezután a szakmunkásképzés jelenlegi helyzetével foglalkozott. Javasolta, hogy a jelenlegi formát felül kell vizsgálni és többféle változtatást kell végrehajtani. A bérezésről a következőket mondotta: — Ma már az építő és építőanyag- apari dolgozók átlagkeresete (ha beszámítjuk a 15 százalékos idénypót- lékot) az iparágak között a negyedik helyet éri el. 1957-ben az ÉM területén dolgozó építő és építőanyag- ipari dolgozók keresete 53 százalékkal, az ÉM minisztériumi ipar területén az átlagkeresetek 43 százalékkal emelkedtek 1954-hez viszonyítva. A szakszervezetnek határozott álláspontja, hogy a bérezésben most már nyugalmi állapotot kell teremteni. Csak ott lehessen a bérekhez és a tudományosan megállapított normákhoz nyúlni, ahol új, műszaki feltételeket hoztak létre. — A műszakiaknak átlagosan 500 forint emelkedést jelentett a bérrendezés. Nem sikerült ilyen eredményt elérni az adminisztratív dolgozóknál, és meg kell mondani őszintén, hogy itt még nincs megoldva a bérrendezés helyzete. A beszámoló további része fegyelmezettebb munkát, keményebb fellépést követelt a társadalmi tulajdon elherdálói ellen. — A szakszervezetnek, a most alakuló üzemi tanácsoknak határozottan fel kell lépniük ezen szégyenletes cselekedetek ellen! — mondotta Bru tyó élvtárs.: A szákszervezet munkájáról többek között a következőket mondotta: — A szakszervezetnek egyik legfontosabb feladata a politikai nevelőmunka. Üzemi bizottságaink gyorsan reagáljanak a munkásokat érdeklő kérdésekre, segítsék elő az építőmunkások öntudatának növelését. A kongresszus második napján a küldöttek hozzászólásokkal folytatták a tanácskozást. Borsod megye küldötte elsőnek kapott szót. Az építőipar nem nélkülözheti az egységes irányítást Megyénk építő- és építőanyagipari dolgozóinak üdvözletét Kop- csó László, a megyei bizottság munkatársa tolmácsolta. Husz- perces hozzászólásában részletes képet adott a megye építőmunkásainak eredményeiről, helyzetéről, problémáiról. — Borsod megye üzemi bizottságai az ellenforradalom idején is megálltak helyüket — kezdte felszólalását —, hűék maradtak a munkásosztály hatalmához. Az ellenforradalom fegyveres leverése után segítették a gazdasági és politikai konszolidációt. Segítették a helyesebb építőipari bérezés kialakítását, hogy a megye hatalmas Összegű beruházásait mielőbb és miinél jobban megvalósíthassák. Kopcsó László elvtárs részletesen beszélt az üzemi bizottságok munkájában tapasztalhat^ az emberekkel való politikai és kulturális nevelés hiányosságairól, majd az építőipar szervezeti felépítésének néhány fogyatékosságára hívta fel a vezetők figyelmét. A tanácskozás során felszólalt Traut mann Rezső építésügyi miniszter is. A miniszter elvtárs egyetértett a központi vezetőség beszámolójával. Elmondotta, hogy a hibák ellenére az építőipar 1957-ben jól teljesítette tervét. Ez a munkások és. műszakiak összefogásának közös eredménye. A minisztériumnak is az a véleménye, hogy az építőipar jelenlegi szervezeti felépítése nem megfelelő. Nélkülözhetetlen az egységes központi irányítás, meg kell ezt valósítani, úgy szervezeti, mint anyagi, gépi és a szakipari ellátás területén. Bejelentette, hogy a minisztérium átgondolt, valamennyi építő szervet érintő egységes intézkedést fog kidolgozni. Ez nem abból áll, hogy szerveket fognak megszüntetni, hanem egységesítik azokat, bármilyen minisztérium felügyelete alá tartoznak. A továbbiakban arról beszélt, a magánkisáiparosoknak az a feladatuk, hogy a lakosság szükségletét elégítsék ki. Sajnos, igaz az a tapasztalat, hogy a lakosság ellátása helyett állami munkákat vállalnak. Hangsúlyozta, hogy a tanácsi szerveknek e helyzet megváltoztatása érdekében nagyobb gonddal kell eljárniok a munkák kiadásánál és a kisiparosok ellenőrzésénél. A MEDOSZ területi küldöttközgyűlése MISKOLCON AZ SZMT SZÉKHÁZÁBAN december 17-én több mint 170 küldött gyűlt össze, hogy megvitassa a mezőgazdasági és az erdészeti dolgozók szakszervezete Borsod, Heves területi munkáját. A beszámolót Deli István elvtárs, a MEDOSZ területi bizottsága elnöke tartotta. Ismertette azokat a károkat, amelyeket az ellenforradalom a szakszervezeti életben okozott. Megvizsgálta a szakszervezetnek a termelés elősegítésében végzett munkáját és megállapította: a munkaversennyel, az újítással és az oktatással a jövőben többet kell foglalkozni. A számvizsgáló bizottság jelentését Sóra Rózsa elvtársnő terjesztette elő. A két beszámoló fölötti vitában sokan felszólaltak. Többek között Máthé János, a pusztaszikszói állami gazdaság küldötte, Stima Miklós, a vízügyi igazgatóság küldötte, Halász János, a MEDOSZ központi elnöke, valamint Kormos István elvtárs, az SZMT elnöke. A közgyűlés az elhangzott beszámolókat elfogadta és egyben új területi választmányt választott. Közlemény a magyar—szovjet konzuli egyezmény és a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény megerősítő okiratainak kicseréléséről 1957 december 16-án Moszkvában Bdldaczki János, a Magyar Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete és N. Sz. Patolicsev, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterének első helyettese kicserélték a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti 1957 augusztus 24-én Budapesten aláírt és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa által 1957 október 25-én a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnöksége által 1957 december 12-én megerősített konzuli egyezmény és a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény megerősítő okiratait. Az egyezmények a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lépnek hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésénél magyar részről: Kovács József nagykövetségi tanácsos, szovjet részről: G. I. Tunk in. a külügyminisztérium szerződési és jogi osztályának vezetője és a Szovjetunió külügyminisztériumának számos felelős munkatársa volt jelen. (MTI)-oooMegnyílt a Szövetkezetek Országos Szövetségének IV. kongresszusa ' A munkásosztály közreműködése nélkül a legragyogóbb terveket sem lebet megvalósítani Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke felszólalásában a következőket mondotta: — Az építőipar fejlesztésére any- nyit tudunk beruházni, amennyit nemzeti jövedelmünk megenged. A beruházások összegét esak úgy tudjuk állandóan emelni, ha az ország szellemi és fizikai dolgozói összeadják képességeik legjavát és célravezető módszerek segítségével olcsóbbá teszik a munkát. A műszaki értelmiségtől pedig azt kívánja a párt és a kormány, hogy gondolkodjanak, alkossanak és újítsanak. A műszaki vezetők döntő többsége hűen és becsületesen teljesíti feladatát, Az eddig eltelt egy év elég volt ahhoz, hogy akik .az .ellenforradalom alatt anegszédültek, tisztán lássanak. Látniok kell, hogy a munkásosztály közreműködése nélkül a legragyogóbb terveket sem lehet megvalósítaná. A továbbiakban a munkafegyelemről és a közös tulajdon elherdálásáról beszélt. — Pártunk és kormányunk hathatós segítséget nyújt az üzemi tel vaj lás megszüntetéséhez azáltal is, hogy ebben a kérdésben, törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A lopások, csalások, sikkasztások ellen keményebben kell fellépni, mert az ország dolgozóinak érdeke is ezt kívánja. A vitához több mint negyven küldött szólt hozzá. Jeske Oskar német küldött felszólalása A^külföldi vendégek közül Jeske Oskar, az NDK építőipari szakszervezetének titkára meleg baráti szavakkal üdvözölte a kongresszust. Elmondotta, hogy a német építőmunkások az ellenforradalom viharában sokat gondoltak magyar testvéreikre. Gyűjtést indítottak és több ajándékkal kedveskedtek a magyar építőmunkásoknak. Végül bejelentette, hogy most a német építőmunkások újabb felszerelésekkel, egy harminc személyes napközi és egy kétszáz személyes sátortábor felszerelésével ajándékozzák meg magyar munkás- társaikat. Felszólalása után emléktárgyakat nyújtott át, egy megyebizottságnak. egy üzemi bizottsági elnöknek és egy idős szakszervezeti harcosnak. A megyei bizottságnak szóló Thíilmann-emlékplakettet Gyöngyösi István elvtárs, a Borsod megyei bizottság titkára vette át. A kongresszus harmadik napján ^ folytatták a jelentések feletti vitát, majd Szakasits Árpád hozzászólása után határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslatban többek között kérték, hogy az építésügyi minisztérium irányítása alá központosítsák az építőipar szerveit, továbbá szorgalmazni kell a lakásépítés technikájának gyorsabb ütemű fejlesztését olymódon, hogy az évek óta folyó kísérleteik alapján kialakult és más országokban már jól bevált technológiai eljárások széles körben alkalmazva legyenek. A” bérezés érdekében határozatot hoztak, hogy a kongresszus egyetért a termelékenység és a bérek egyensúlyának megteremtését, valamint a keresetek helyes arányának kialakítását elősegítő béralap és átlagbérellenőrzés bevezetésével. Ugyanakkor szükségesnek tartják olyan béralap-elosztás bevezetését is, amely lehetővé teszi a szocialista bérezés elvének érvén yesülését. A kongresszus végül megállapította, hogy a szakszervezet kapcsolata a Magyar Szocialista Munkáspárttal helyes formában kialakult és erősödik. A 99 tagú központi vezetőség megválasztása után a kongresszus befejezte ülését. (Sz. M.) iw*Karácsonyra ajándékot a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteiből vásároljon ! ízléses ajándékcsomagok nagy választékban! Kedden reggel az építők Rózsa Ferenc művelődési házában megnyílt a Szövetkezetek Országos Szövetségének IV. kongresszusa. A kongresz- szust a községi, a járási és a megyei földművesszövetkezetek tagértekezletei, illetve a járási és a megyei küldöttgyűlések előzték meg, amelyeken megtárgyalták a földművesszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit, javaslatokat tettek a tapasz* talt hibák kijavítására, az egyes szervek tevékenységének további ki- szélesítésére, s végső soron megválasztották a kongresszus küldötteit. A kongresszuson megjelent: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Megjelent a szovjet, a kínai, a csehszlovák, a francia, a lengyel, az angol, a német, a román, a bolgár, az albán, a koreai, a mongol, a finn, valamint az egyiptomi küldöttség is. Beszámolót és üdvözlő beszédet Dögéi Imre földművelésügyi miniszter tartott. (MTI)-ooo10 íorinttal magasabb a munkaegységrészesedés mini tavaly a borsodi termelőszövetkezetekben Borsod megyében befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadási közgyűlések. A megye közös gazdaságai közül 128 készített eredményes mérleget, mindössze 18 zárta veszteséggel az évet. Míg tavaly megyei átlagban 31 forint jutott egy munkaegységre, az idén ettől 10 forinttal többet osztottak. A legjobb termelőszövetkezetekben a munka.- egység értéke az átlagosnak kétszerese volt, a borsodivánkai Kossuthban 86, a megyaszói Petőfiben 84 forint. A zárszámadási eredmények hatására megnövekedett az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt, az encsi járásban például két hét alatt 80-an léptek a termelőszövetkeze tekbe. A megye minden közös gazdaságt hozzálátott már a jövő gazdasági év tervének és költségvetésének kidolgozásához. Elkészült a diósgyőrvasgyári tanulóváros és a JSyugati erőmű közötti gőzvezeték A diósgyőrvaisgy ári tanulóváros eddig a fűtésre szolgáló gőzt a diósgyőri kohászat nagy kovácsműhely é- nek kazánjaiból kap la. így — főként téli időben — a nagy,kovácsműhely energiah lánnyal küzdött, ugyanakkor a DIMÁVAG-ban lévő nyugati erőműben felesleges gőzzel rendelkeztek. Ezért már korábban hozzáláttak a nyugati erőmű és a tanulóváros közötti gőzvezeték lefektetéséhez, hogy innen biztosítsák a tanulóvárosi fűtését. A mintegy két kilométer hosszúságú és két millió forintot igénylő gőzvezeték elkészült. Ezzel a nagykovácsműhely óránként mintegy hat tonna gőzzel több energiához jut* Egyénileg gazdálkodóknak Is segítenek a mélyszántásban az észak magyarországi állami gazdaságok A Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatóságához tartozó 18 gazdaság az idén végezte el először a tervezett területen maradéktalanul a mélyszántást. Most 17 ezer hold saját földterület megforgatása után a boldvai, a léhi s több más állami gazdaság segít azoknak az egyénileg gazdák kódoknak, akiknek földje messze--------------------------oooe sik a gépállomásoktól. Eddig már csaknem száz gazdának végezték el a mélyszántást. A gépészmérnökök, a gépcsopQrtvezetők számára kéthetes tanfolyam kezdődött, amelyen a Zetor-szupert, a különböző tipusu lánctalpas traktorokat, az idén kapott és a jövőre várható uj mezőgazdasági gépeket tanulmá- nyozzákj Közlemény az üzletek ünnepi nyitvatartásaröl A városi tanács kereskedelmi osztálya a KPVDSZSZ-el egyetértésben az alábbiakban határozza meg a város területén lévő üzlethálózat nyitvatartását, az ünnepekre vonatkozóan. 21- én, szombaton: Az élelmiszer boltok és vendéglátóipari egységek a szokásos szombati nyitvatartás szerint, az iparcikk boltok 17 óráig tartanak nyitva. 22- én, vasárnap: Az élelmiszer boltok 8—11 óráig, vendéglátóipari egységek a szokásos vasárnapi nyitvatartás szerint, az iparcikk boltok 8—13 óráig tartanak nyitva. 23- án, hétfőn: Minden üzlet a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint tart nyitva. 24- én, kedden: Az 1 műszakos élelmiszer boltok a szokásos szombati nyitvatartás szerint, a 2 műszakos élelmiszer boltok 18 óráig, az iparcikk boltok 14 óráig, vendéglátóipart egységek közül az italboltok 17 óráig, éttermek, cukrászdák. eszpresszók 20 óráig tartanak nyitva. 25- én, szerdán: Élelmiszer és iparcikk boltok zárva lesznek, vendéglátóipari egységek a szokásos szombati nyitvatar- tással tartanak nyitva. 26-án, csütörtökön: Tej,- kenyér és do* hánybollok 7—10 óráig, vendéglátóipari egységek a szokásos vasárnapi nyitva tar-* tás szerint tartanak nyitva. Egyéb üzletek zárva tartanak. 31-én, kedden: Az 1 műszakos élelmiszer boltok 17 óráig, a 2 műszakos élelmiszer boltok 21 óráig, az iparcikk boltok 17 óráig, vendéglátóipari egységek közül az italboltok 24 óráig, éttermek, cukrászdák, eszpresszók reggel 5 óráig tartanak nyitva* Január 1-én, szerdán: A vendéglátóipar! egységek közül az Avas Szálló és az Aranycsillag eszpresszó 6 órától, egyéb vendéglátóipari egységek 8 órától tartanak nyitva a szokásos hétköznapi nyitvatar- tás szerint. Egyéb (élelmiszer és iparcikk) boltok nem tartanak nyitva. ArrvAi jános osztály vezeti.
