Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-14 / 293. szám

1 Világ proletárjai egyesüljetek ! fsaammmK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam 293. szám Ára 50 fillér 1957 december 14, szombat A béke és a szocializmus eszméi legyözhetetlenek AZ ORR Elkészült a Tiszapalkonyái Erőmű második gépegysége Heti rádióműsor j Szeretettel köszöntjük tudósítóinkat, munkás-paraszt levelezőinket HOSSZII IDŐ UTÁN ma tanácskozásra jöttek össze az Északmaigyar- ország munkás-paraszt levelezői és tudósítói, a társadalmi munka e nagyszerű harcosai, a közvélemény formálói, a lap legjobb barátai és munkatársai. Szeretettel köszöntjük őket az értekezlet alkalmából. A lévelezők nemcsak olvassák a lapot, hanem egy-egy levél meg­írásával résztvesznek annak elkészítésében. Olyan tény ez, mely több. mint egy elhangzott szó, hiszen kiállást, bátorságot kíván. Az ellenforradalom alatt sem szűntek meg a levelezők, Írtak lapunk­ba. Bátorítottak bennünket értékes soraikkal. S. I. például kissé félve jött annak idején a szerkesztőségbe, és azt mondotta: »Lehet most is nekünk írni?-« S. I. levele a proletárdiktatúra féltéséről, a munkás­osztály féltéséről szólt. »Veszélyben van a munkáshatalom« — írta leve­lében. Ilyen és ehhez hásonló levelek akkor is százával érkeztek szerkesz­tőségünkbe. November 4-e után ahogyan erősödött a munkáshatalom, vele együtt szaporodott a levelek száma. A levelezők minden erejükkel segítették a gazdasági élet helyreállítását. a politikai tisztánlátást. KÍVÁNJUK, hogy munkájuk továbbra is legyen termékeny és a jö­vőben még nagyobb lelkesedéssel, odaadással álljanak őrt a proletár- hatalom mellett, és segítsék a párt sajtóját. ■ooo­Altalános boltösszeírás lesz december 31-éti Az országban jelenleg körülbelül hatvanezer kereskedelmi, illetve vendéglátóipari bolt működik. Ezek elhelyezkedéséről, ái ukészleteik és forgalmuk megoszlásáról, valamim egyéb adataikról azonban még nem készült könnyen áttekinthető nyil­vántartás. Ilyen nyilvántartásra szükség van, hogy megállapíthas­sák: az országnak mely vidékein kell elsősorban fejleszteni az üzlet- hálózatot, hol kell új boltokat épí­teni, hol van szükség különböző szolgáltatások bevezetésére, a nyit­vatartási idő módosítására, stb. Az említett célból december 31-én általános boltösszeírás lesz. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal a napok­ban eljuttatja a kérdőíveket az ál­lami kereskedelmi vállalatokhoz és a magánkereskedőkhöz, amelyeket a december 31-i helyzetnek megfe­lelően kell majd kitölteni. Az össze­írás eredményét nemcsak az ország gazdasági vezetői kapják meg, ha­nem kiadvány formájában a nagy- Icözönség részére is nyilvánosságra hozzák. A kérdőíveket január 31-ig kell visszaküldeni a Központi Statiszti­kai Hivatalnak. (MTI)-ooo­Fogyasztólablettákal és mérgeket találtak Becsben a Magyarországnak küldött gyógyszerek között Stockholm (MTI) Henrik Beer, - a svéd Vöröskereszt főtitkára nyilatkozott a Morgen Tid- ningen svéd szociáldemokrata napi­lapnak. Beszélt azokról a kirívó szervezési hibákról, amelyeket a bécsi Vörös­kereszt-központban állapítottak meg. Ezek a hibák akkor kerültek fel­színre, amikor a világ minden részéről orvosságokat küldtek Magyarországnak a Vöröskereszt felhívására. Több országból nagymennyiségű fogyasztótablettát küldtek és való­sággal veszélyessé kezdett válni a Bécsbe érkező nagymennyiségű mé­reg. Sok narkotikum is érkezett, felü­letesen más-anyagokkal egybecsomar. goivá. Sokezer munkaórát vett igénybe, hogy a felesleges és használha­tatlan gyógyszereket, mérgeket, narkotikumokat különválasszák a hasznos gyógyszetektől. Hasonló segélyprogramot szigorú ellenőrzés mellett kell megvalósítani, az orvosságokat az adományozó or­szágokban szakszerűen kell csöma- goltatni és az átvevő ország nyelvén a küldött gyógyszerekhez részletes le­írást kell mellékelni — fejezte be nyilatkozatát Henrik Beer.-ooo­Új bemutató előtt a miskolci színház A »Megperzselt lányok«, az »Egy éjszaka« és a »Bajadér« után ismét komoly próba előtt áll a Miskolci Nemzeti Színház. A Kamaraszínház­ban december 20-án, pénteken este 7 órai kezdettel mutatják be Molnár Ferenc:. »Olympia« című vígjátékát. A nagysikerű darabot hosszú időn át a budapesti Petőfi Színház ját­szotta, s talán most is műsorán sze­repel az »Olympia«. Az előadásnak bizonyára nálunk, Miskolcon, s a megyében is sikere lesz, hiszen a címszereplő Szentirmay Évával az élen legjobb prózai színészeink sora­koznak fel a darabban. Ismét ^szín­padon láthatjuk György Lászlót, Kovács Terus érdemes művészt, a legutóbb Novozsilovval remekelt Horváth Gyulát, Sárosi Micit, Mikes Bélát. Ütő Endrét színészként is kö­szöntheti a miskolci közönség, amel­lett, hogy ő tervezi a Molnár-színmű díszleteit. Rendező: Jákó Pál! Míg a jelmezeket a Éajadér ruháival nagy sikert aratott Katona Piroska készíti. Érdeklődéssel várjuk az Olympia 20-i bemutatóját. Egyébként — mint hallani — ez a darab lesz a színház szilveszteri műsora is!-ooo­Borsodban is megkezdődött a sertésvásárlási akció Pár auappal ezelőtt megyénkben is megkezdődött az élő, hízott, sertés­vásárlási akció. Azóta megyeszerte nagymértékben megnő vekedett az érdeklődés, s pár nap alatt csaknem 600 sertést vásárolt Miskolc, Ózd. Putnok és a bányavidékek lakossága. Gyakran előfordul azonban, hogy az Állatforgalmi Vállalat telepein olyan vásárlók jelentkeznek, akik­nek nincs vásárlási engedélyük. — Kik és hogyan juthatnak a vá­sárláshoz szükséges igazolásihoz? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Bihari Gyula elvtársat, a Borsodmegyei Ál- latforgalmi Vállalat igazgatóját. Az igazolást a vállalatok, intézmé­nyek szakszervezeti bizottságai adják a bérből és fizetésből élő, családfenn­tartó dolgozóiknak, akik nem hizlal­nak sertést. A szakszervezeti bizott­ság igazolásával az Állatforgalmd Vállalat telepein készpénzfizetés el­lenében lehet vásárolni. >— Milyen árakon? — 154 kg-ig 15 forint 50 fillérért, 146—165-ig 16 forint 50 fillérért, 165 kilogrammon felül pedig 17 forint 50 fillérért. — Meddig tart az akció? — Az akció folyamatos és a kará­csony utáni hetekben sem áll le — válaszolta Bihari elvtárs. — Meg­felelő mennyiségű és minőségű hi- zottsertésről már jóelőre gondoskod­tunk. Jelenleg is többszáz darab vár eladásra a vállalat miskolci József Attila-utcai telepén. Valamennyi telepünket igen sokan keresik fel ezekben a napptthan. Ép­pen ezért a hét végétől miauén nap — a vasárnapot is beleértve — reg­gel héttől délután 17 óráig nyitva tart a vállalat minden telepe. b. i. Ülést tartott a mc-j;y«ki tanács — Megvitatták az 1958. évi költségvetési tervet — Nagyfontosságú tanácskozásra jöt­tek össze a megyei tanács tagjai. A tanácsülés jelentőségét az is mutat­ja, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány titkárságának képvi­selője, Maróthy János, valamint a Pénzügyminisztérium képviseletében Legenyei János és Walter Béla is résztvettek. A tanácsülés első napján szerve­zeti kérdések, továbbá az 1958. évi költségvetés és interpellációk szere­peltek. Tóth Istváhné— elnöki meg­nyitója után — ismertette a szerve­zeti kérdéseket, majd Nagy László, a pénzügyi osztály vezetője terjesz­tette elő az 1958. évi költségvetést. Jól dolgoztak a gyárak, földek, intézmények dolgozói, bizony­sága a közel 400 millió forintos költségvetés. 70 millióval több jut a jövő évi beruházásokra. Telik majd belőle iskolára, kul- turotthonra, lakásra. Igaz, még minden igényt nem tud­nak kielégíteni, de többet építhet­nek, mint 1957-ben. Eltűnőben vannak a nád- és zsup- fedeles viskók, a barlanglakások múltból ránkmaradt szégyenfoltjait letörüljük új életünk arcáról. Egy év telt el azóta — hangzik a beszámoló —, hogy az imperialisták által szervezett és hathatósan támo­gatott ellenforradalom meg akarta semmisíteni 12 év kitartó és áldoza­tos munkájának eredményeit. Az imperialisták és belső ellenségeink célja nem sikerült. A Szovjetunió hős katonáinak ön­feláldozó segítségével megsem­misítettük és elfojtottuk az ellen- forradalmat. Az eltelt egy év alatt pártunk és kormányunk komoly intézkedéseket tett gazdasági életünk megszilárdítá­sára. Ezen intézkedések Szellemében készül népgazdaságunk 1958. évi ter­ve is.. A -pépgazdasági tervnek igen fontos réáke a tanácsi költségvetés. A következők alapján állítottuk össze költségvetésünket: A lakosság ellátásának fokozása érdekében egyes területeken — mint kórházak, böl­csődék, iskolák — nagyobb anyagi eszközöket biztosítunk. A takarékosság elvének alapján jobban érvényesül a pénzügyi fegye­lem. A tanácsi vállalatok és üzemek gazdaságos működésének biztosítása. Növelni a termelékenységet, elsősor­ban az önköltség csökkentésével. Új tanácsüzemek, vállalatok létesítése a helyi szükségletek kielégítésére. Al- sóbbfokú tanácsszerveink önállósá­gának biztosítása, nagyobb hatáskö­rök juttatása a pénz-, anyaggazdál­kodás területéri, a bevételi többletek és a jelentkező kiadások felhaszná­lása útján. Figyelemmel voltunk arra — mon­dotta Nagy elvtárs —, hogy taná­csaink és azok intézményei az 1958. évi költségvetések összeállításánál a bevételek fokozását ne úgy használ­ják fel, hogy túlzottan igénybe -ne vegyék a lakosság árualapját. Az új költségvetést a megyei ta­nács vb. a reális feltételek alapján állította össze. A költségvetés elkészítéséhez hozzájárultak az állandó bizottsá­gok tagjai, tanácsaktivák, tömeg- szervezetek, vagyis a nép leg­szélesebb rétegeinek bevonásá­val készült. Az 1958. év költségvetését a követ­kezőkben állapították meg: — 387 millió forint bevétellel szemben 393 millió 542 ezer 500 forint a kiadás. 6 millió 542 ezer 500 forint túl- kiadással lett összeállítva a költség- vetés. Ez azért van, mert lehetőség nyílt arra, hogy — az elmúlt évek­től eltérően — a szükségletek alap­ján, indokolt esetben túlléphetjük a bevételt. Ha összehasonlítást teszünk az 1957. évre jóváhagyott és az 1958. évi tervezett költségvetés között, meg­állapíthatjuk, hogy az előző évvel szemben tervezett kiadásaink közel 70 millió fo­rinttal emelkedtek. Ha a terve­zett költségvetést szembeállítjuk az előző évre biztosított összeg­gel, azt is megállapíthatjuk, hogv gazdasági feladatok végre­hajtására 7 millió forinttal, szo­ciális és egészségügyi feladatok­ra 31 millió forinttal, oktatási és kulturális célokra 23 millió fo­rinttal, igazgatási kiadásokra — bérrendezés — 9 millióval . jut több. Ezek a számok hűen tükrözik a szocialista és kapitalista költségvetés közötti különbséget. Míg a kapitalis­ta államokban a kiadások túlnyomó részt igazgatási költségek, nálunk a kiadások nagy részét- a dolgozók szo­ciális, kultúrális igényeinek kielégí­tésére fordítjuk. Gazdasági feladatok tervezésénél elsősorban az állattenyésztés és az állategészségügy fejlesztésére gon­doltunk. Gondoskodtunk továbbá sa- .ját kezelésű tartalék-területek hasz­nosításáról, városaink, községeink út­jainak, hídjainak stb, fenntartásáról, állami épületek karbantartásáról, közvilágításról, valamint a tanács kezelésében lévő üzemek — malmok, mozik, kőbányák — működéséről. Ezekre a feladatokra 49 millió 934 ezer forintot terveztünk, 6 millió 861 ezer forinttal többet, mint 1957. évben. 2 millió fo­rint összeggel legelőket víztele­nítünk és fejlesztjük a mestersé­ges megtermékenyítő állomáso­kat. Községi kutakra az előző évi 3 millió forinttal szemben 6 mil­liót irányoztunk elő. Az űj költ­ségvetés ösztönzőleg hat taná­csainkra, az új létesítmények létrehozására, illetve a meglévők jobb kihasználására. Egészségügyi és szociális intézmé­nyeinkben — kórházak, rendelőinté­zetek, gondozóintézetek, szülőottho­nok, gyermek- és szociális otthonok és ezek dolgozói részére — jobb kö­rülményeket és jobb ellátást kívá­nunk biztosítani, ezért 31 millió forinttal többet tervez­tünk. Ebből biztosítjuk a jövő évben beinduló 150 ágyas tbc. kpT'ház, valamint az 4957-ben létrehozott gyermekbénulási osz­tály működését. A betegellátás érdekében ápolónőképző iskolát szervezünk. A csecsemők egész­ségvédelme érdekében 17 újabb gondozási kört hozunk létre. Gondoltunk az elhagyott, nincs­telen öregekre is. Ezért a sáros­pataki szociális otthont 63 ágy- gyal bővítjük. Űj orvosi körzeteket létesítünk falun. Biztosítjuk a gyermekek részére a folyamatos BCG oltást. Pártunk és kormányunk továbbra is támogatja a sokgyermekes anyá­kat, illetve családokat. Erre 1 millió forintot terveztünk. Oktatási és kultúrális vonalon 23 millió forinttal terveztünk többet. Gondoskodunk az általá­nos iskolák napközijéről és a középiskolák diákotthonairól. Hatszázkilenc férőhellyel növeljük az óvodákat és a napközieket. Az is­kolákban 127 tanulócsoporttal töb­bet tudunk beindítani, mint az el­múlt évben, így enyhíteni tudjuk a túlzsúfoltságot és javul a tanulmá­nyi előmenetel. Hasonlóképpen fej­lesztjük a gimnáziumok tanulócso­portjainak számát. A nevelők továbbképzésére 220 ezer forinttal többet fordítunk, mint a múlt évben. Az ezüstka­lászos tanfolyamok számát 33 százalékkal növeljük. Igazgatási vonalon 5 millió 590 ezer forinttal többet tudunk költeni. Fel­újításokra, évenként rendszeresen ismétlődő és visszatérő fenntartási költségekre, nagyobb költséggel járó építésre és gépi berendezésekre is nagyobb összeget fordítunk. Az értékes beszámolót élénk vita követte. A költségvetés alapján ki­bontakozó tervek megvalósításában megyénk minden becsületes dolgo­zója igyekszik kivenni részét. Erről szól Ond község küldötte, Négyessy István: — Ezekben a percekben a falu dol­gozói, KISZ-fiataljai talán az ezredik talicska földet szállítják. Hegyeket mozgatnak meg. Kultúrházat aka­runk építeni, ebben egy akaraton va­gyunk, 40 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végzünk. Dr. Dienes Ferenc, a boldvaszilasi Kossuth-díjas körorvos a 20—30 ezer forintos községfejlesztésről beszélt. A létesítendő új egészségház építéséhez eddig anyagban és pénzben több mint 100 ezer forinttal rendelkeznek. Juhász Sándor, a pénzügyi állandó­bizottság elnöke hozzászólásában a költségvetési alap új forrásairól be­szélt. Szirmabesenyőn 200 ezer forint társadalmi munkát végeztek az el­múlt évben, hogy szebb legyen a köz­ség. Rudabányán 30 ezer forinttal vízvezetéket építettek. Hejőbábán 120 ezer forintot költöttek a falu fejlesz­tésére. — Még sok baj van a takarékos­sággal. Herdálják a nép vagyonát, sőt lopják — mondotta Kukucska Já­nos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, megyei tanácstag. Az elnök­ség egyik tagja megjegyezte, hogy nem győzünk annyi fát ültetni, amennyit ellopnak az erdőkből. — Évente sokmilliót költünk fásí­tásokra, de csak 30—40 év után lesz ebből haszonfa — folytatta Kukucs­ka elv társ. A továbbiakban arról szólt, hogyan tudjuk megteremteni a 6 millió többletkiadás feltételeit. Kérjük a Pénzügyminisztériumot, hogy vállaljon egy részt ebből, míg a többit a tanácsi vállalatok gazdasá­gosabb termeléséből szeretnénk biz­tosítani. Tudjuk, hogy szegény az or­szág, de olyan igények vannak, ame­lyek mellett nem lehet elmenni. Ezért reméljük, hogy a Pénzügymi­nisztérium meghallgatja kérésünket. A társadalmi tulajdon védelméről szólva megállapította, hogy a lopá­sokból több mint 50 millió forint kár van a megyében. Ha ennek csak a felét szüntetjük meg, máris jelentős összeghez jutunk. Indítsunk harcot a pazarlás, a túlzott költekezések és más ká­ros dolgok ellen. Legyenek eb­ben a harcban példamutatók a megyei tanács tagjai és az ösz- szes tanácstagok. Tegyük társa­dalmi üggyé a köztulajdon védel­mét. Minden becsületes állam­polgár őrizze és vigyázza a nép vagyonát. E nagyszerű munká­ban a sajtó és a rádió is többet segíthetne. A községfejlesztési alappal kap­csolatban megállapította, hogy míg egy es. községekben nagyon szép ered­mények születtek, nem egy helyen — mint például a mezőcsáti járás­ban és. másutt—nemhogy a község- fejlesztési alapot,. de még az állam által nyújtott kölcsönöket sem hasz­nosítják. A jövőben csak olyan helyre adunk beruházásokat, ahol meg­van az egyéni kezdeményezés. Ne úgy, mint eddig volt. Egyes községek tanácsai jegyzőkönyvi­leg vállalták, hogy teljesítik fel­adataikat. Mégsem tettek sem­mit. Az ilyen vállalásokra nincs szükség. Javaslom, hogy a jövőben csak ott kapjanak támogatást, ahol nagyobb- mérvű társadalmi munka és község­fejlesztési alap mar biztosítva van. Lehet, hogy ez egyeseknek nem fog tetszeni, sebaj! örülni fognak azok, akik kezdeményezők — és ezeknek száma napról-napra szaporodik. Szóvátette Kukucska elvtárs, hogy a megyében még 7 ezer adófizető nem tett eleget állampolgári köteles­ségének. De sok a kintlévőség a múlt évről elmaradt kötelező biztosítási díjaikból is. Mind az adót, mind pe­dig a biztosítási díjakat be kell fi­zetni. Az ellenőrzés fontosságáról szólva megjegyezte, hogy a tervezett költségvetés elosztásánál, beruházá­sánál körültekintőbbnek kell lenni. Megemlített néhány példát, többek között a Szentpéteri kapuban épülő új kórházat, ahol bizony nagy a terv-, szerűtlenség, a helyi szervek meg­hallgatása nélkül intézkednek és az' örökös átalakítgatásokkal sok forint vész kárba. Még több hozzászólás hangzott el. Felszólalt Legenyei Sándor a Pénz­ügyminisztérium részéről. Hangsú­lyozta az új költségvetés jelentősé­gét, a helyes gazdálkodás fontossá­gát és kérte, hogy az új pénzügyi for­rásokat teremtsék meg, mert a kor­mány nehéz helyzetben van és csak így tudják a többletkiadás fedeze­tét biztosítani. Felszólalt Loy Árpád Kossuth-díjas bányász, a szocialista munka hőse. Hozzászólásában arról beszélt, hogy ma a választópolgárok elsősorban nem egyéni problémák­kal, hanem közügyekkel fordulnak a tanácstagokhoz. Ez a jelenség azt igazolja, hogy helyes kormányunk politikája. Csépány Sándor tervosz­tályvezető hiányolta azt, hogy nem szerepelnek a költségvetésben az új létesítmények. Bredár Vince alsóva­dászi. Takács Gyula tiszaluci és Varga Dezső ózdi tanácstag szólalt még fel. (Holnapi számunkban a tanácsülés második napjának eseményeit ismer­tetjük.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom