Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-08 / 288. szám
4 ÉSZAKMACYAKORSZÁO Vasárnap, 1957 december S. (?5al ádi ■(miEimmiiiMiiiniuiHiiiiiii, ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK Qja/ázs háesi Iillíü múzsám .............................................. HATVAN ÉV DERE FEHÉRÍTI ____________ A HAJAT, de min- —--------- ---d ig elégedett volt === az élettel. Ha jóval kecsegtette azért, ha szomorúsággal sújtotta, akkor sem lázadozott, hiszen arra tanították, az ember azért van, hogy tűrjön, és a rátáért szenvedést szó nélkül elviselje. Majd boldog lesz a mennyországban. Ha lázadozik, ha mindenre nem képes, akkor majd a förtelmes kínok hazájában, a pokol mélyén vár rá örök szenvedés. A végtelen boldogság reményében tengette életét, s bizony keveset gondolt a pokol kínjaira. Azt álmában sem merte remélni, hogy 60-ik évére a saját- kis szoba-konyhás lakása változik pokollá. Mert azzá lett, szinte egyik napról a másikra. Nem külsejébeti, hiszen abban semmi változás nem történt. Nem fortyogott nagy katlanokban a víz, nem volt sötét és félelmetes, s mégis ki- bírhatatlanná vált: a szomszédok által. Évtizedek alatt semmi baja sem volt a szomszédokkal, egy helyen élt. s nem is szándékozott elköltözni sehová. Mindössze ketten laktak az udvarban. Néhány négyzetméternyi kertecske, csentf. és nyugalom, ennél többet nem is kívánt. Aztán jött a baj. Tavasszal kezdődött azzal, hogy a korábban felesbe használt 10 négyzetméternyi kertecskét a szomszéd fiatalasszony felásta és több mint a felét bekerítette. Még a virágoknak sem hagyott helyet. Nem szólt érte semmit, hiszen ő hatvan, embere hetven éves, mindketten betegesek, ha kell a szomszédnak, használja a kertet, ezért nem rontja meg a békességet. Akkor• még nem gondolt semmi rosszra. Pünkösdre vett. egy pár rántanivaló csirkét, s mivel két nappal előbb megvette, navpalra kikötötte őket a kerítés mellé, egy méternyi hosszú madzagra. A csirkék egy kikövezett részen sétálgattak, mégis egyik reggel hallja, hogy a szomszédasszony torkaszakadtából ordít. — Egye meg a fene a fajtáját, dögölne meg a fajtájával együtt, mind kikaparták a zöldséget... A ÖREGASSZONY MEGIJEDT. Félt a veszekedéstől, nem akart kimenni. Még sohasem porolt senkivel. Óvatosan kinézett az ablakon s látL ja, hogy a. kerítéshez kötött öklömnyi csirke fejét a szomszéd fia egy jókora bottal püföli. Szegény csirke menekült volna, de belegabalyodott a lábára kötött madzagba. Az öregasszony kilépett. A szomszédasszony nekiesett. — Az a csirke nem fért a véleményhez — védekezett. — Nézze meg, a drága hagymám odavan... — Biztosan a szomszédék kutyája kaparta ki — próbálta csillapítani, de a szomszédasszony egyre jobban kiabált, hadonászott az orra előtt. — Nekem ne jártássá a pofáját, vén dög, mert agyonverem a csirkéjével együtt! — s ezzel két jókora pofont adott az öregasszonynak. Az öregasszony megtántorodott, aztán bemenekült a konyhába, s ott sirdogált, hüppögött. A dolognak bíróság előtt lett folytatása, mert kiderült, hogy a másik kutyás szomszéd is benne van a dologban. ö biztatta fel a fiatalasz- szonyt s a veszekedést a kerítés ha- sodékán keresztül figyelte. Másnap kaján vigyorral újságolta a szomszédoknak: — Megért vagy 100 forintot az a gyönyörű látvány, amit a két pofon nyújtott. A bíróságon per-1 _______ sze letagadták. Azi =------------------egyik és a másik, s zomszéd is. A po-\ fozlcodó szomszédasszonyt természetesen megbüntették. A bíróságról hazafelé menet az öregasszonyt megvárták az utca végén. Az ember\ szembeköpte, majd csipőnrúgta, az asszony meg azt kiabálta: — Kiüldözöm az utcából, de még a városból is! így vált pokollá a tulajdon otthona. Nem mert az utcára lépni, a piacra is másokkal járt, mert uton-utfélen ocsmány megjegyzéseket tettek rá, és leköpdösték. Rettegéssel teltek a napjai. Azt hitte ez a vég. Kereste a menekülést, de sehol sem talált kiutat. Egyik nap hazafelé menet, mintha csak neki írták volna, egyik villanypóznán kis cédulát *vett észre. „Elcserélném szoba-konyhás lakásomat .. ” Az öregasszonynak melege lett. Szinte futott haza. Tintát, tollat vett elő s öreges, reszkető betűkkel írni kezdte: „Elcserélném...” ^ EL KELL MENEKÜLNI EBBŐL A POKOLBÓL, minek kínlódjon már most, mikor még az sem biztos, hogy halála után odakerül... KECSKÉS RÓZSA A piacokon a háziasszonyok kedvelik az édes vajastúrót. Annál nehezebben talál vevőre a savanyú, vagy túlhevített parázstúró. Sokan úgy gondolják, hogy ez gyengébb minőségű tejből készül, pedig jó zsíros lejből is lehet rossz túrót készíteni. A meleg helyen gyorsan altatott tejből például csak kevés és savanyú túrót nyerhetünk. Akkor kapunk édes, vajas túrót, ha pincében vagy hűvös kamrában lassan áltatjuk meg a tejet. Az altatásra legjobb a cserépköcsög. A hűvös helyen altatott tej ném lesz savanyú, az ilyen aludttejből édes, vajastúrót hevíthetünk. Abban az esetben, ha az aludttejünk savanyú, a hevítésre szánt edénybe háromujjnyi vizet langyosra melegítsünk, aztán ebbe tegyük bele a hevítésre szánt aludttejet. A hevítést csakis a tűzhely szélén végezzük el, mert az erős tűzön hevített túró kemény, parázs lesz. Szép, darabos túrót úgy kapunk, hogy az aludttejet a hevítésre szó.nt edénybe nem öntjük, hanem kanállal darabosan szabdaljuk bele. Végül a kész túrót ne öntsük zacskóba, hanem ritkább fonású vesszőkosárba. Terítsünk tiszta fehér kendőt és abba öntsük bele a kihevitett túrót. Ha így szűrjük le, akkor az kívánatos, darabos lesz. A toll őszi és téli kezelése Hogyan hizlaljuk a pulykát GYAKRAN ELŐFORDUL, hogy az angintokban fölszedett toll befülled, ami által veszít a ruganyosságából. Sokan azt gondolják, hogy ősszel és télen nem kell arra gondolni. Elég nagy hibát követnek el, mert a kiszáradt tollal keményen feltöltött ágyneműtokban a toll veszít a rugalmasságából. A leghelyesebb a tollat tiszta, száraz, hűvös, jól szellőztethető helyen tartani. Ha nyirkos helyen tároljuk a tollat, könnyen erjedésnek indulhat. Ha valaki tiszta szobában tárolja a tollat, párnában, vagy dunyhában, arra nagyon ügyeljen, hogy legfeljebb csak 3—4 párna vagy dunyha legyen egymásra rakva, mert az alullévő párnák vagy dunyhákban a toll veszít rugalmasságából. A tiszta szobában elhelyezett, nem használt tollal töltött ágyneműt is ajánlatos hetenként egyszer szétszecíhi és szellőztetni. Ezzel megóvhatjuk a tollat a molyosodástól, doho- sodástól. A kacsa és a liba vágásakor visszamaradt tollat semmiesetre sem szabad összekeverni a tépett tollal. A vágott liba és kacsa tollát ne forrázzuk le, ne mártsuk vízbe, mert az ilyen toll veszít az értékéből. A forrázott toll kiszárítása körülményes, mert a tollak a nedvesség következtében összezsugorodnak. Ha vágott liba- és kacsatollat mi magunk fel akarjuk használni, akkor külön szedjük le a pelyhet és a testtoliakat és külön a szárny-, faroktoliakat. ELJÖTT AZ IDEJE a pulyka hizlalásának. Az úgynevezett önhizlalás alatt azt értjük, hogy annyi takarmányt adunk eléje, amennyit meg tud enni, mégpedig lehetőleg szűk helyen tartjuk a hizlalásra kerülő pulykákat. Azért előnyös szűkebb helyen tartani, mert nem járja le magát, jobban hízik, mintha szabadban kószálna. A pulyka hizlalására alkalmas a fészer, a szin, előnyös a helyiség ablakait elsötétíteni. A sötétben a pulyka kevesebbet mozog, jobban értékesíti a takarmányt. Hogy mit adjunk a hízó pulykának? Az első időszakban, 14 napig a takarmány 10 százalékában adhatunk zöldet, ha az nincs, répát vagy párolt burgonyát. A hizlalás második szakaszában már csak szemes takarmányt szoktak adni. Ez a szemes takarmány azonban 90 százalékig lágyeleség legyen, és a pulyka hizlalására szánt darát forrázzuk le, a kukoricát pedig áztassuk be az etetés előtt. Természetesen elegendő víz is legyen a pulyka előtt. Igen jóízű a pulyka akkor is, ha az ivóvíz felét fölözött tejben adjuk neki oda. Szokták a pulykát tömni is, de bizony ez körülményes. Sok helyen szeretik és előnyös is a pecsenyepulyka előállítása. A kisebb pulykát 4 hét alatt följavítják másfél-két kg-ra és az ilyen pecsenyepulyka értékben, ízben vetekszik a legfinomabb rántani való csirke húsával. Az arcbőrápolás — szépségápolás NAPJAINKBAN KÜLÖNÖSEN NAGY GONDOT KELL FORDÍTANUNK az arcbor ápolására. Ilyenkor az úgynevezett szárazbőrű lányok és asszonyok az arcbőr hámlására, feszültségére panaszkodtak. Az ilyen bőr kevesebb zsiradékot tartalmaz, érzékenyebb a szárító szélre, napfényre és a kora reggeli nedvesebb időkre. A száraz arcbőrt puhító kenőccsel tanácsos bekenni. Legfontosabb, hogy a száraz bőrt ne mossuk lúgos, meszes vízben. Egyes községekben arról panaszkodnak a lányok, hogy náluk aránylag már fiatalabb korban petyhüdtebbé válik az arcuk bőre, és apró ráncocskák keletkeznek a száj sarkában, a szem sarkában és a homlokon. Ezekben a községekben a folyó meszes vizét használják a mindennapi mosakodásra. Mindenki számára szükséges a rendszeres tisztálkodás. A szárazbőr üeknek azonban nem tanácsolhatjuk, hogy rendszeresen használjanak szappant. Legfeljebb túlzsírozott baby-szappant használjanak, de még azt sem mindennap. Az igen érzékeny arcbőr tisztításához eredményesen használhatunk hígított tejet. Erdélyben, Romániában, Bulgáriában a lányok előnyösen felhasználják a száraz bőr kezelésére a frissen fejt tej habját, mások kevés glicerint adnak a mosakodó vízhez. A langyos kamilla-tea is jót tesz a száraz bőrnek. Akiknek az arcbőre egyáltalán nem tűr vizet, próbálja meg azt fél tojássárga és kanálnyi étolaj keverékkel tisztítani, ápolni. Akinek arcbőre száraz és nem kerülheti a munkája révén a szappannal való tisztítást, az a mosakodás után kenje be az arcbőrét zsíros kenőccsel, majd egy 10—15 perc várakozás után törölje le az arcról a felesleges kenőcsöt. A zsiradék pótolja az arcbőr hiányzó faggyumennyiségét, gátolja a bőr párolgását, általa üdébb lesz a petyhüdtebb bőr is. De a száraz heh rűek ne vásároljanak, ne használjanak parafinos olaj-tartalmú kenőcsöket, mert azok nem pótolják a bőr hiányzó zsírtartalmát- A zsíros bőrt arról lehet megismerni, hogy vörös, fénylőn zsíros, duzzadt., pattanásos. A zsírosborűeknek oxigén-borax nevű krémet ajánlunk, ennek szorító, összehúzó és baktériumölő hatása van. A zsírosboruek csak a szem alá használjanak zsíros arckrémet, hogy megelőzzék a szar- kalábok keletkezését' A RENDES ARCBŐR MOSHATÓ HIDEG VAGY LANGYOS VÍZZEL, szappannal. A langyos víz jobban lemossa a bőrre tapadt agyagokat. A meszes vizet forralással lehet megpuhítani, de egy kevés szódabikarbóna hozzáadásával is kicsapódik meszes vízből a kártékony sótartalom. Ha azt akarjuk, hogy a szemöldökünk sötétebb legyen, akkor azt esténként kenjük be ricinusolajjal; SZÉKELY BALÁZS amolyan kiismerhetetlen ember: széles vállán könnyedén hordja félévszázad gondját, terhét. Csak a haja lett hófehér, mint egy aggastyáné. Fekete szemöldöke alól szigorúan nézi a világot akkor is, ha1 tréfál, vagy mosolyog. Már pedig ez a mosoly csaknem mindig ott bujkál az arcán, szája szögletében, s csak akkor tűnik el, amikor arról esik szó, hogyan lett véglegesen tsz-tag. „Ideiglenes” tagsága még az ellenforradalmi időre esik. 1956-ban lépett először a termelőszövetkezetbe, de sehogysem tudott a tsz zöldágra vergődni. Nagy bajok voltak akkor; rossz volt a vezetés, a tagság sem törődött semmivel. Tavaly, egy október eleji napon, amikor hazafelé tartott, hirtelen megtorpant: a község italboltjából muzsika és zajos mulatozás hangjai szűrődtek ki az utcára. Odabenn, az alkoholgőzös, fülledt levegőtől verejtékezve húzta a banda Szene József termelőszövetkezeti elnök nótáját: „Ég a kunyhó, ropog a nád” — harsogta hozzá a szöveget öt-hat mámoros ivócimbora. Mielőtt Székely Balázs belépett, megigazította fején az ócska, viselt kalapot, egy pillanatra megállt a nyitott ajtóban, hogy szeme hozzászokjék a dohányfüstös félhomályhoz. Amikor felismerte a mulatozó társaságot, legszívesebben visszafordult volna, de aztán mégiscsak elindult a pult felé. Alig tett pár lépést, amazok is észrevették. — BALÁZS BÁTYÁM! — állította meg az elnök hangja. — Már észre sem veszi a szegény embert? Vonakodva, kényszeredetten ült közéjük. Szene Jóska fizetett. Újabb liter bort és más nótát rendelt. Balázs bácsi komor volt, haragudott magára, az elnökre, az egész mulatozó társaságra. — A gazdaságban minden az ebek harmincadjára jut, ha az elnök és a tagság dologidőben is mulatozással üti agyon az időt — dörmögte. — És szórja a pénzt — tette hozzá, amikor az elnököt fizetni látta, — elherdálja a közös pénzét. EZ A GONDOLAT makacsul megmaradt a fejében, nem tudott tőle szabadulni, Csakhamar hazasietett, de még éjjel félálomban is morogta: — Elherdálja mindannyiunk pénzét. Másnap reggel korán kelt s első útja a termelőszövetkezet irodájába vezetett. Zavartan, fejrevalóját kezében forgatva, gyűrögetve mondta el töprengésének eredményét. — Elnök elvtárs, nem nekem való ez, a jövő hónapban kilépek. — No, és miért akar kilépni Balázs bátyám? — kérdezte meghök- kenve az elnök. — Szeretnék magam gazdája lenni. — Szene Jóska megpróbált a lelkére beszélni, de ha az öreg megköti magát, nem lehet vele vitázni; megmarad elhatározása mellett. Az ellenforradalom idején azután felbomlott a szövetkezet. Igaz, már januárban újra összefogtak a termelőszövetkezet volt tagjai, hogy ismét közösen gazdálkodjanak, de az öreg távol tartotta magát tőlük. Egyszer azonban mégis felkeresték: — Nem lép közénk Balázs bá’? — kérdezték s az ijreg nemmel felelt. Félt, hogy ez a tsz is olyan lesz, mint az előző volt. * TÖBBÉ NEM HÁBORGATTÁK. Telt az idő, egész tavasszal és nyáron szorgalmasan dolgozott 13 hold földjén, de közben félszemmel állandóan a termelőszövetkezetet figyelte. Egyre kevesebb hibát talált. Elnézegette a szövetkezet jókora búzatábláját, számolgatott: — Egy-két éven belül a 20 mázsát is elérném ekkora földön — és kezdte megbánni, hogy januárban kimaradt. Májusban mintagazda lett, de ez sem vigasztalta. Elégedetlen volt önmagával, örökké a 20 mázsás termés foglalkoztatta. Papíron pontosan leírta, hogyan művelné a tsz földjét, de még mindig kerülte őket; szé- gyelte és attól tartott, szemére vetik azt a januári „nem”-et. Várta, hogy felkeressék, beszéljenek vele. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága ki sem látszott a munkából, hiába várta őket az öreg. A cséplés befejezéséig állandóan szemrehányásokkal gyötörte magát. Végül nem bírt tovább várni: egy reggel nagyon korán kelt, még korábban mint tavaly, mikör kilépni indult; nem szeretett útközben találkozni senkivel. Az elnököt már az irodában találta. Körülményesen kezdett mon- dókájához s egyre jobban belemelegedett; elmondott mindent: tépelődé- sét, elhatározását, terveit. ŐSSZEL MÁR Balázs bácsi tervei szerint vetettek, s amikor végignéz a hatalmas őszibúza táblán, mosolyogva, elégedetten dörzsöli össze kérges kezét: — Meglátják emberek, két év múlva csak meg lesz az a 20 mázsa. Balogh István SZEGEDI LÁSZLÓ: MEGY A SZEKÉR Az utat is befedte a dér, Hová ballag rajta a szekér? Párafelhőt fúj a két ökör, Csillog rajtuk a dértől a szőr. Rozzant szekér, lassacskán kocog, A négy kerék vinnyogva forog. A fagyos paták alatt ropog, Mint hulló érc, a jég kopog. A két ökör búsan mendegél, Szarvuk között elsüvít a szél. így haladnak céltalan, vakon: A vén kocsis alszik a bakon. Megy a szekér, az est is leszáll, A két állat hirtelen megáll: Kottyanóba billen a szekér, A vén kocsis álma végetér... Az utat is befedte a dér, Visszafordul rajta a szekér. A hó is hull — szép fehér a tél. — S olyan, mintha kacagna a szél. •yWWNA* Szerezzen örömet GYERMEKÉNEK! Ajándékozza meg karácsonyra karácsonyfaképeskönyvvel. Még számos szép leporelló kapható a földművesszövetkezeti boltokban. Ara 6 forint. Viszonteladók megrendelhetik: Budapest, VI.; Bajcsy-Zsilinszky át 7.
