Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1957. december 6. Két határozati javaslatot terjesztettek be eddig az ENSZ politikai bizottságának algériai vitájában Newyork (MTI) A politikai bizottság szerdán foly­tatta az algériai kérdés vitáját. Mahmut Favz} egyiptomi külügymi­niszter felszólalásában hangoztatta: semmiféle francia alkotmány jógi mes­terkedése nem csorbíthatja az algériai nép önrendelkezési jogát és az ENSZ alapokmányában megállapított jo­gait. Ütött^ Algéria szabadságának órája. Algéria népe saját vérével írta meg függetlenségi nyilatkozatát,, s Franciaország semmiféle megtor­lással, semmiféle reformmal nem fordíthatja visszafelé a történelem kerekét. Averoff, Görögország képviselője felhívta Franciaországot, ne ragasz­kodjék saját hibáihoz, értesse meg, amíg nem késő, hogy korunkban már nem lehet aka­ratuk ellenére szolgaságban tar­tani népeket. Pakisztán képviselője megállapítot- '.ta, Algéria függetlenségi harca óriási rokonszenvet kelt az ázsiai országok népében. Jemen képviselője szerint az algé­riai francia politika a kolonializmus legrosszabb, legkegyetlenebb és leg- elavultabb formája. Az AFP jelentést közölt a politikai bizottságban folyó vita délutáni fej­leményeiről. Newyork Afganisztán, Szudán és Románia küldötte követelte, hogy Algéria füg­getlenségének elismerése alapján in­duljanak 'tárgyalások Franciaország és a nacionalisták között. Kató Macudaira japán küldött üd­vözölte a rabati közvetítési ajánlatot. Emile Najar izraeli küldött támo­gatta az algériai probléma rendezésé­nek francia elgondolását. Seyfullah Esin török küldött azt mondotta, hogy a közgyűlés akkor teljesítené legjobban kötelességét, ha lehetővé tenné a tárgyalások megin­dulását a megértés és a kölcsönös ér­dekek alapján. Ezután Indonézia, majd Magyaror­szág küldötte szólalt fel. Mind a két felszólaló követelte, hogy induljanak tárgyalások Algéria függetlenségének elismerése alapján. A politikai bizottság ezt követően felfüggesztette ülését. Szerda estig két határozati javasla­tot nyújtottak be az algériai kérdés­ben. Ezek: 1. A spanyol határozati javaslat amely „tudomásul veszi a probléma rendezésére kifejtett erőfeszítéseket”. Majd azt a kívánságát fejezi ki, hogy megfelelő eszközökkel az ENSZ alap­okmányának elveivel összhangban ta­lálják meg az algériai probléma bé­kés. demokratikus és igazságos meg­oldását; 2. Az indiai határozati javaslat, amely tárgyalásra szólít fel, hogy az alapokmány elveivel összhangban ál­ló megoldásra jussanak. A szavazásra csütörtökön, az álta­lános vita befejeztével kerül sor. (MTI) Miért halasztották el ismét az amerikai mesterséges hold kilövését? Két amerikai szakember nyilatkozata II Yorkshire Post az Angliában álíomásoző amerikai repiilör épekről London (MTI) Washington (MTI) A Reuter közlése szerint Washing­tonban szerdán este hivatalosan be­jelentették, hogy az Egyesült Alla- ffnok első kísérleti mesterséges hold­jának kiröpítését ismét elhalasztot- - ták, s csak csütörtökön hozzák nyil- -vánossá'gra a kiröpítés új időpontját. Dr. John Hagen, az előkészületi munkák irányítója kijelentette: »A mesterséges holdat a magasba eme­lő Vanguard rakétán végrehajtott .több- kisebb műszaki módosítás ered- • «lényeképpen meghosszabbodtak, az f-előkészületi munkák, s ez nagyon ki­merítette a kiröpítés végrehajtásá­val megbízott dolgozókat.« Majd hoz­záfűzte.'' »A műszaki nehézségek le­küzdése végett szükségessé vált a rakéta-kilövő készülék folyékony oxigén üzemanyagának kicserélése. ' Ez a munka több órát vesz igénybe. Dr. Hagen ezután arról beszélt, tiogy Cape Canaveralban, a kilövés színhelyén kedvezőtlenül alakul a ezéljárás. »Csütörtökön válik isme­retessé, mikor folytatható a mester­séges hold kiröpítésének előkészítése í— mondotta. Az AP jelenti, hogy J. Paul Walsh, a Vanguard terv; helyettes igazgatója éjfélkor tartott sajtóértekezleten ki­jelentette, csütörtökön nem újítják meg az erőfeszítéseket az amerikai mesterséges hold kilövésére. Walsh azt állította, hogy a rakéta elkészül­hetne ugyan a csütörtöki kilövés számára, a hadügyminisztériumtól függ azonban, hogy újabb időpontot állapítson meg újabb kísérlet szá- ' mára, Walsh kijelentette: »Nem vol­tak nagyobb nehézségek, de egész sor kisebb dolog bosszantott bennün­ket. A tulajdonképpeni hiba — fűz­te hozzá v" az volt, hogy a folyé­kony oxigént tartalmazó kilökő sze­lepben üzemzavar következett be«w Walsh azt is kijelentette, hogy a kiröpítés színhelyén dolgozók közül néhányan szérda reggel óta dolgoz­nak, s már a kimerülés szélén álltak, ezért úgy döntöttek, hogy felfüggesz­tik a mesterséges hold kiröpítését. (MTI) Dúl les inter ji Washimgton (TASZSZ) Az amerikai külügyminisztérium közzétette annak az interjúnak a szövegét, amelyet Dulles külügymi­niszter a BBC angol rádiótársaság­nak adott. Dulles ebben az kitérj Li­bán gyakorlatilag ismét elutasította a Szovjetunióval folytatandó tárévá* lások gondolatát. Jóllehet kijelen­tette, hogy »nem tartja kizártnak valamiféle értekezlet megtartását a Szovjetunió részvételével«. Interjú­jában durva kirohanások sorozatát intézte a Szovjetunió ellen. A szovjet külpolitika befeketítésére attól sem riadt vissza, hogy »gyarmatosítással« vádolja a Szovjetuniót, a gyarmati és a függő népek elismert barátját és védelmezőjét. A NATO-tagállamok kormányfői­Az erősen konzervatív Yorkshire Post vezércikke elismeri, hogy az Angliában állomásozó amerikai repü­lőgépek hidrogénbombáit firtató alsó­házi kérdések kétségkívül mélységes és őszinte aggodalmat tükröznek. ..Az a gondolat, hogy az állandóan fejünk felett kóválygó amerikai re­pülőgépeken ilyen bombák vannak, nagyon széles körökben kelt kétke­dést biztonságunk iránt és sokan ag­gódva kérdezik, vajon nem robban­hat-e fel baleset folytán, vagy nem használják-e azokat az angol kor­mány előzetes tudta nélkül” — szól a vezércikk. (MTI) í a rádióban nek december közepére tervezett pá­rizsi értekezletéről szólva Dulles mindenekelőtt helytelenítette azokat a célzásokat, amelyek szerint ezt az. értekezletet a Szovjetunió sikerei kénvszerítették ki, egyebek között az a tény, hogy a Szovjetunió kezébe került a tudományos, a műszaki és a politikai kezdeményezés. Sejttette, hogy aggasztják a NATO-t marcan­goló ellentétek. Véleménye szerint a nyugati országok közvéleménye »a szovjet veszély katonai vonatkozá­saira« összpontosítja a figyelmet. E nrobléma nem-katonai vonatkozásai azonban — mondotta — legalább annyira fontosak, mint a katonaiak, hiszen »a Szovjetunió kolosszális há­ború utáni sikereit nem-katonai esz­közökkel érte el.« (MTI) Évi 27 millió forint patkány-okozta kár Miskolcon 0 Uj tudományos központ a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pálija XX. kongresszusa Szibériában a termelőerők gyors fejlesztésének tervét írta elő. Az ipar fej­lesztésével együtt előirányozták a mezőgazdaság és az erdőgazdaság nagyarányú fejlesztését is. Szibériában és Távol-Keléten hatalmas kiter­jedésű erdőséget találunk-. Szibéria gazdag szűz és parlagon hagyott föl­dek tekintetében is. A perspektivikus gazdasági tervekben Szibéria hatal­mas szerepet játszik. Az el következőn dő 10 évben ezen a területen jön létre a Szovjetunió legnagyobb szén, elektromos energia, aluminium, titán és más érctermelő bázisa. A szovjet tudomány képviselői úgy támogatják a kommunista párt és a kormány politikáját, hogy erőteljesen fokozzák a tudomány fejlesztését és alkalmazását a Távol-Keleten. 1957 májusában a Szovjetunió minisztertanácsa elfogadta a Tudo­mányos Akadémia szibériai részlege megszervezéséről és Novoszibirszk közelében egy tudományos központ (mondhatjuk egy kis város) felépíté­séről szóló javaslatot. A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségét azzal a feladattal bízták meg, hogy vizsgálja meg az Akadémia szibériai rész­lege létrehozásár.ak lehetőségeit. A szovjet tudomány 40 esztendő alatt hatalmas utat tett meg. A tudomány segíti a népgazdasági feladatok valóraváltását, szoros kapcso­latban áll az iparral, ismeri a szovjet nép szükségleteit. A párt-nevelte tudósok mindig figyelemmel kisérték a népgazdaság fejlődésének üte­mét. A szovjet hatalom nagy segítséget nyújtott a tudósoknak, hatalmas beruházásokat hajtottak végre a tudomány felvirágoztatására.. Érdemes volt így cselekedni, mert a tudomány a legválságoáabb gazdasági időszak­ban is gyümölcsözött az ország népének. Az utóbbi években a Szovjetunióban a tudományos munka szerve­zése terén gazdag tapasztalatokra tettek szert. Ezeket a tapasztalatokat teljes mértékben felhasználják a szibériai részleg új, tudományos kutató- intézeteinek felépítésében is. A kormány által létrehozott szervezőbizott­ság az Akadémia szibériai részlegének létrehozási munkálatait megkezdte. IV ovoszibirszk közelében kiválasztották azt a területet, ahol a tudo­mányos központot (várost) építik fel. Ezen a területen —- amely mindent összevéve 1100 hektárt tesz ki — 13 intézetet építenek. Az új \ráros kialakításánál és az intézetek profiljának megválasztá­sánál a következőkből indultak ki: Ezelőtt a tudományágak meglehetősen zár t rendszert alkottak, most pedig erősen egymáshoz kapcsolódnak. Régebben például a matematiká­ban kizárólag a számítási technikának tulajdonítottak fontos szerepei. Napjainkban a matematika mint tudományág már nem tud létezni a rá­diótechnika, a szilárd halmazállapotú testek fizikája nélkül. Továbbá, az új intézeteket azért kell létrehozni, hogy keleten a tu­domány fő távlati iránya önállóan fejlődhessen, és az élenjáró technika, az itt létesülő új ipari bázis biztos támasza legyen. A új intézetek létrehozása nem lesz nehéz feladat abban az esel- bon sem, ha merészen támaszkodnak a tudomány fiatal művelőire. Sok fiatal szakember még nem nyerte el a Tudományos Akadémia fokozatál, nincs még olyan nevük, mint a tapasztaltabb, idősebb tudósoknak. De ezek a fiatal szakemberek már alkalmasak komoly, tudományos kutató­munkára. A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének véleménye az, hogy tág lehetőséget kell biztosítani a fiatal szakembereknek, hogy Ön­álló munkát végezhessenek. Milyen intézeteket létesítenek a Szovjetunióban? Néhányat felsorolunk: matematikai, szervetlen kémiai, geológiai és geofizikai, közgazdasági és statisztikai, hidrodinamikai s még egyéb intézeteket. A legnagyobb jelentőségű kétségkívül a magfizikai intézet. például a matematikai intézet feladata lesz, hogy kidolgozza a matematika legfontosabb elvi kérdéseit, és úgyszintén kidolgozza a legtökéletesebb számológépek elveit. A hidrodinamikai intézetben a cseppfolyós anyagok mozgásának elméleti és kísérleti tanulmányozását végzik. A tudományos központ munkatársainak és munkásainak lakóhá­zakat, áruházakat, iskolákat, napközi otthonokat, mozit létesítenek és megépítik a Tudósok Házát. .............. A tudományos központ közeiében gyárat terveznek, ahol a kísér­leti mintadarabokat, a legfontosabb berendezéseket, készülékeket gyártják. Bent a városban — Novoszibirszkben — 1958-ban befejezik a Tudo­mányos Akadémia nyugatszibériai fiókintézete rádiótechnikai és elek­tronikai intézetének építését. Ugyanitt tervezik a bányaművelési intézet felállítását is. Irkuckban, ahová a Tudományos Akadénia keletszibériai fiókintézetét helyezik, célszerűnek mutatkozik kémiai, kohászati, geoló­giai és gazdaságföldrajzi tudományágakat magábanfoglaló tudományos központ létesítése. A szervezőbizottság sok levelet kapott azoktól a tudósoktól, akik a különböző intézetek szervezését javasolták. Például, V. Szukacsev akadé­mikus, a Szibériába tervezett erdészeti intézet felépítésének gyorsítását sürgeti. Levelében kifejti, hogy az erdőőrzéshez kevesen értenék, így nagy kárt szenvednek ezen a területen. Csak ebben az évben a selyemlepke és a tűzvész 10 milliárd rubel értékű erdőséget pusztított el. Ez a példa is igazolja Szukacsev akadémikus aggodalmát. A szov­jet népgazdaság további nagyarányú fejlesztése, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa nagyszerű terveinek mielőbbi vég­rehajtása megköveteli a tudományos központ gyors megszervezését. A KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT, 1 a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, és a kerületi tanácsok nagy­szabású — eddig példátlan — pat­kányirtást rendeztek Miskolcon. A Köztisztasági Vállalat munkásai Di­ósgyőrben házról-házra járva — sok­szor a háztulajdonosok ellenkezésé­nek dacára — végrehajtják a felada­tot. Az irtás igen erős hatású vegy­szerekkel: cinkfoszfid és antung ne- t vű mérgekkel történik. Hatása 24 óra múlva jelentkezik. Az érdekes­ség kedvéért megemlítjük, hogy a mérgeket „szalámi”, „kolbász”, „sü­temény”, vagy más „csemege” alak­jában fogyasztják a patkányok. A vegyszerek a háziállatokra is mérge­ző hatással vannak, így az irtást vég­ző munkások felhívják a háztulajdo­nosok és lakók figyelmét a kutyák, mácskák, baromfiak ideiglenes elzá­rására. Megtudtuk, hogy irtás közben akadnak pesszimista lákók. háztulaj­donosok, akik nem hisznek a rág­csálók pusztulásában, mivel azok nem jönnek ki a fészkükből. A szak­értők szerint az ilv aggodalom alap­talan. mivel a patkánvok. ha vesztü­ket érzik, nem hagyják el fészkü­ket. Az irtás tehát eredményes. Ez bebizonyosodik azután, amikor már nem jönnek ki rejtekhelyeikből. Becslések szerint Miskolc élelmi­szermennyiségének 15 százalékát patkányok foevasztják el, illetve en­nél sókkal többet tesznek emberi táplálkozásra alkalmatlanná. Ezen- : kívül a beton kivételével minden anyagot megrágnak. A hivatalos sta- : tiszti ka szerint Budapesten évi 150 —200 millió forint, az Amerikai Egyesült Államokban oedie 200 mil­lió dollár kárt okoznak a na+kánvok. ■ Dániában állandóan kötelező a pat­kányok irtása. Az irtást patkánvfa- ■ ■ «okkal kell igazolni. A kötelezőer beszolgáltatott patkányfarkok szama évente fele annyi, mint az ország la­kossága! A ANYAGI KÁROK MELLETT szólnunk kell — és ez nem is másod­rendű kérdés — a patkányok szerepé­ről az- emberi egészség veszélyezteté­sében. Felkerestük dr. Fiala Józsefet, a városi Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás főorvosát, aki a következőket mondotta: — A Miskolcon folyó rágcsálóirtást a lakosság nem fogadta kellő jóaka­rattal és megértéssel. Ennek főokát abban látom, hogy a lakosság nagy többsége nincs tisztában a rágcsálók által okozott hatalmas károkkal és az emberre való veszélyességükkel. At? ellenük való eredményes küzdelem érdekében el kell mondanom a kö­vetkezőket: Nálunk a vándorpatkány és egér gyakori, a házipatkány rit­kább. Az irtás főképoen tehát a ván­dorpatkány ellen irányul, amely mindenütt megtalálható, ahol ember él. Legszívesebben a lakott területe­ken tanyázik. Szereti a szennyet. a rnszkot. a nagyvárosok csatornahá­lózatait. ahol könnven talál búvóhe­lyet, és közel van a táplálékához. A natíkánv mmdeom/6. de legszíveseb­ben legértékesebb élelmeinket, a húst. tolást, vaiat. süteménvt stb. pusztí+ia. Szanorasága rendkívül nagy. Egv patkánv ivadékpínak szá­ma évente elérheti a 600—800-at! Világstatisztikák szerint nagy váro­sokban a számuk legalább a lakos­ság szármával o<*venlő# M^nnviséeiík erősen füg« attól, hogv mennvi tár>- látekot találnak és mennvire élhet­nek, szanorodha+nak zavartalanul A.z általuk oknzo+f gazdasági károk ToViritve. hogv p°V natkánv évi á+lagos élei m's*?erfo- gvas^ácq 90 kiloö'ram.m. ez Miskol­con 3000 tonna élelmiszert tesz ki. i Ez évenként 20—27 millió forint kár. Ebbe az összegbe nincs beleszámítva az a tetemes kár, amit rágcsálással és rongálással okoznak. Betegségtei’ jesztő. szerepükről is szólt Fiala doktor. — TÖBB MINT 30 OLYAN járvá­nyos megbetegedést ismerünk, ame­lyek átvivője a patkány. Nálunk is előforduló betegségek ezek közül az iszapláz, agyhártya- és agyvelőgyul- ladás, hastífusz, paratifusz, lépfene. takonykor, száj- és körömfájás stb. Mindezek meg kell győzzék az em­bereket arról, hogy a patkányirtás mind nemzetgazdasági, mind pedig közegészségügyi, járványügyi szem­pontból fontos feladat. A munka eredményességét a Köztisztasági Vál­lalat szakmunkásai és az egészség- ügyi szervek munkáján kívül nagy­mértékben befolyásolja a lakosság támogatása. Sajnos, eddigi tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy ez csak nagyon kismértékben van meg, sőt, sok esetben nyílt ellenszegüléssel ta­lálkozunk. A III. kerületben például 150 háztulajdonos nem akarta en­gedni az irtás végrehajtását. Bár fő- eszközünknek a meggyőzést tekint­jük, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a rágcsáló irtása kötelező. Mi­niszteri rendelet írja elő és az ellen­szegülők pénzbüntetéssel sújthatok. AZ IRTÁS DIÓSGYŐRBEN KEZ­DŐDÖTT és a Sajó felé halad. Nem érhetünk el jó eredményt, ha csak foghíjasán, hézagosán irtunk. Azért kell minden épületet, (középületet is) mérgezőszerrel ellátni, hogy egyetlen utcában se hagyjunk ki patkánygó­cokat. A kárhoz viszonyított aránylag csekély költség, amelyet védekezésre fordítunk, annál inkább megtérül, minél eredményesebb az irtás — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Fiala József főorvos. Szarvas Miklós A mesterséges Lóid rakétapályájából pontosan megállapítható földünk nagysága Leningrád (TASZSZ) A Leningradszkaja Pravda szerdán közölte Jurij Batrakovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia elméleti asztronómiai intézete főmunkatársá- nak cikkét. A szovjet tudós cikkében megállapítja, hogy a mesterséges hold röppályájának síkja a hold von­zóereje következtében naponta 7 ív­másodperccel forog földünk sarkten­gelye körül. Az elméleti asztronómiai intézet a legutóbbi években a földkerekség kü­lönböző pontján lemért vonzóerő több mint 26 ezer adatát dolgozta fel. Ez lehetővé tette a föld formájának megállapítását. Az elért pontosság azonban még mindig nem elegendő. A kérdés radikális megoldását ad­hatja meg a mesterséges holdak moz­gásának megfigyelése. Az összegyűj­tött anyag feldolgozásával megálla­pítható a föld mágneses mezejének több sajátossága, stb. Nincs messze a nap, jegyzi meg cikkének végén a szovjet tudós, ami­kor a mesterséges holdakat üzem­anyaggal töltik meg, s azok elindul­nak távoli útjukra a világűrbe. (MTI) Kohóipari, illetve gépészmérnök-közgazdász képzés Inéul A Művelődésügyi Minisztérium utasítására a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki, illetve gépészmérnöki karának leve­lező tagozatán 1958 február 1-én kohómérnöki, illetve gépészmérnök- közgazdász képzés indul. A tanulmányi idő két év, majd a diplomaterv megvédése után kohó- mérnöki. illetve gépipari gazdasági mérnöki diplomát nyernek a hallga­tók. A gazdasági mérnöki szakra a levelező hallgatókra vonatkozó jog­szabályokban megállapított feltéte­tek mellett — megfelelő mérnöki oklevéllel rendelkezőik vehetnek részt. Kivételesen indokolt esetben az illetékes miniszter javaslatára a mű­szaki főiskolát, illetve gazdasági és műszaki akadémia ipari tagozatát végzettek is felvehetők. « A jelentkezési határidő 1957 de­cember 15. Részletes tájékoztatást a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem ad. (MTI) — Csütörtökön két új postabélyeg — illetve bélyegsorozat került forga* lomba Romániában. Az egyik az Ady Endre-emlékbélyeg, amelyet a költő születésének 80. évfordulója alkalmából bocsátottak ki. A másik bélyegsorozat a bábolnai leikelés év­fordulója alkalmából készült;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom