Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-20 / 298. szám
4 Lo ZAKMAG Y ARORS Z A© Péntek, 1957. december 20. A miskolci városrendezési ankét í FlLELOTLé-PS ^0» határozati javaslattervezete A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége mis- ** kolci intézőbizottsága megvitatta Miskolc városrendezési kérdéseit és az intézőbizottság mellett működő komplex munkabizottság zárójelentését. A vita alapján az ankét mintegy 186 résztvevője felkérte az intézőbizottságot, hogy a határozati javaslatot terjessze Miskolc város tanácsa végrehajtóbizottsága, az Építésügyi Minisztérium város- és községrendezési főosztálya, az Országos Tervhivatal, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium elé. Az intézőbizottság kérésére az Északmagyarország szerkesztősége helyt ad annak a kérésnek, hogy a határozati javaslat-tervezetet tájékoztatás és megvitatás céljából a lapban közzé tegye. A« általános városrendezési tervei érintő kérdések Szénbányászati Tröszt, a MÁV, a városi tanács és a miskolci Tervező Iroda bevonásával elkészítené a javaslatot, hogy — a végleges megoldások, vagyis a vasúti pályatöltésbe' való átvezetésig — a korlátozást mily módon lehetséges a minimumra csökkenteni. Ezenkívül az elkövetkezendő években Miskolc közúti hálózatának fejlesztése érdekében célszerű lenne megvalósítani az Ady-| hidi, Béke-téri, a hejőcsabai és a Szent Anna templom melletti ú;j, á forgalmi csomópontokat. Az északi tehermentesítő út megépítése a Széchenyi utcáról elterelné a forgalmai. Éppen ezért ennek a városi szakasznak megvalósítása és kiépítése, valamint a Hoffman Ottó utcára a kettős villamosvágány áthelyezése szükséges. A Szilágyi Dezső utcába vezető forgalom ideiglenesen a Csabavezér ut- jánál és a hejőcsabai új forgalmi csomóponton keresztül haladva, del megfelelő terület biztosításával gon-! doskodni kell arról, hogy a Szilágyi! Dezső utca, a későbbiek folyamán a! cementgyár mellett, be legyen kötve! a hármas útba. Az ankét szükséges-! nek tartja az elkészült utkataszter! alapján 'a város leromlott uthálóza- ! tának sürgős felújítását és a további ^ kiépítések megvalósítását (a járdák építésének meggyorsítását). A belváros rendezése közlekedési szempontból is szükséges olyképpen, hogy a Széchenyi utca teher- és személyforgalmának elvonásával megfelelő parkolóhelyek álljanak rendelkezésre. Tapolca forgalmát villamos- vasuttal kell megoldani. Ennek bevezető szakasza, illetve végállomása az Ady hídnál legyen, hogy a villamos Hejőcsaba központi részét is érintse. Az ankét sajnálatosnak tartja azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a város kizárólag a fővárosból kiselejtezett villamosjárműveket kapja meg. Addig, amíg az új miskolci típusú villamoskocsik nem készülhetnek, szükséges — budapesti példák nyomán — egyes kocsiszekrények átépítése, korszerűsítése. A autóbuszok gyártási programját és elosztását úgy kell összeállítani, hogy az összhangban legyen a fennálló igényekkel, mert jelenleg a városi utcaforgalmat 30—31-es tipusu Ikaruszokkal nem lehet lebonyolítani. építés maradásával 15-25 évig számolni kell — a lakások korszerűsítését belső WOk, mosdófülkék biztosításával, mert ezzel is a lakásviszonyokon történik javítás. A városban folyó kislakásépítkezések szabályozása, illetve a helyes építkezési kialakítás biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy elkészüljön egy mintadokumentáció a családiház építkezésekre vonatkozólag. Az ankét felkéri a városi tanács építési és közlekedési osztályát, hogy az elhangzottak figyelembevételével fokozottabban lépjen fel az építészietlen és műszakiat- lan tervezőkkel szemben és az ilyen tervekre tagadja meg az építési engedély kiadását. Végül a lakásépítés érdekében az ankét felkéri a városi tanács végrehajtóbizottságát, járjon el a kormányzati szerveknél, hogy Miskolcon évente átlagosan 1200—1300 új lakás épüjjön. körzet fejlesztése se a város belterületéről és az I., II., valamint Tapolca kerületéből szintén halaszthatatlan feladat. Az ankét javasolja a város belterületének fokozott parkosítását, zöldövezetek kialakítását és mezővédő erdősávok létesítését. A város lakosságának zöldség, gyümölcs és egyéb mezőgazdasági áruval való ellátása a város területén kívülről, a borsodi iparvidék zöldövezetéből és a Hernád völgyéből részben biztosítható. i kompozíció» kérdései ról, hogy Lillafüredet, Tapolcát fürdőhellyé, gyógyhellyé nyilvánítsák, fejlesztésük érdekében fokozott igényeket kell támasztani. Minél előbb szükséges az avasi műemlék komplexum megjelenítése Miskolc városképében. E célból kívánatos az Avas alatti tér megvalósítása. A műegyetem bekapcsolása a város vérkeringésébe, úgy a városnak, mint a műegyetemnek elsőrendű érdeke. Ez a legsürgősebben megoldandó feladatok közé tartozik. Űgv szintén a belváros rendezésének előfeltétele a Pece- és a Szinva-kérdés megoldása. Miskolc struktúrája olyan tulajdonságokat rejt magában, amelyek alkalmasak arra, hogy a várost egy állandóan érzékelhető szerkezetre lehessen felépíteni. A várost földrajzi fekvése, megköze/V emc&ak a pestiekre L ’ áll az, hogy eladnák a lelkűk üdvösségét egy kis utcai látványosságért. A miskolciak is kíváncsiskodók, s ha nem is a lelkűk üdvét, de felelősség- érzetüket könnyedén áruba bocsátják párpercnyi kíváncsiságtápláló ingyencirkuszért. Példa rá az alábbi eset. Tegnap a koradélutáni órákban csődület támadt a Sötétkapu mellett, a Széchenyi-uteán. Mi történt? Semmi, de könnyen történhetett volna, ha a jobbérzésű felnőttek közbe nem lépnek. Két nebuló rendezett ingyencirkuszt. Leálltak a járdán verekedni. Nyolcévesek lehettek. Az egyik kisebb, a másik vállasabb, de ügyetlenebb volt. Rózsás kis öklükkel irgalmatlanul püfölték egymást. A »melyik erősebb?« kérdés eldöntéséért mérték össze erejüket. Komoly kérdés ez ebben az önérzetes korban. Amikor belefáradtak, a nyelvüket küldték harcba. Válogatott gorombaságokat vagdallak egymás fejéhez. Egy kocsist megszégyenítő káromkodáskészségről tettek tanúbizonyságot. Ha az egyszeregyet így fújnák, matematikus csodagyerekek volnának. De végül a nyelvük is belefáradt. Már békülné- nek, kezetráznának, hogy megpecsételjék békekötésüket, hiszen nem haragszanak ők egymásra, egy kicsit barátok is, egy iskolába járnak, egy osztályban tanulnak. Suliból jövet kaptak össze valami semmiségen. De nem lehet. A békekötéshez vezető utak járhatatlanok — a járókelőkből toborzott drukkerek teszik lehetetlenné a baráti közeledést. Felnőttek, meglett emberek állják körül a két legénykét. Cukkolják őket: kitapogatják a gyermekiélek érzékenyebb pontjait. Az ér- zelmi ráhatás széles skáláján játszva igyekeznek újra összeug- rasztani őket. — Ne hagyd magad Pista, te vagy a nagyobb, kend a földhöz ezt a kis tökmagot. — Ne félj Jóska! Mutasd meg ennek a málé- szájúnak, hogy kicsi a boi's, de erős. fis megint egymás^ nak esnek, pedig már unják, de a bácsiknak látványosság, ingyencirkusz kell. Lihegnek, kapJcodnak a levegő után. Pityu már nehezen mozog, Jóska, a kis fenegyerek még állja a sarat. Jóska gáncsot ad, Pityu hányát- vágódik, leguml a járdáról az úttestre. Jóska utána ugrik, hogy rávetődjék. Gépkocsi robog. Fölsikítnak a fé-> kék, a gumi felcete párhuzamot ír le az utca piszkos kövére. Majdnem történt valami ... GULYÁS MIHÁLY A miskolci személypályaudvar mai méretei nem elégítik ki az utasok igényét. Az ankéton felmerült állomás áthelyezési problémák ügyében szükséges egy MTESZ munkabizottság kiküldése, amely ezt a kérdést forgalmi és gazdasági viszonylatban is megvizsgálja. A munkabizottság munkájától függetlenül szükséges a már elkészült munkabizottsági jelentés által kidolgozott aluljáró tanulmány alapján új tervek készítése és a tervek alapján a kivitelezés megindítása. Az ankét helyeselné a budapest- miskolci vasútvonal villamosításának jelenleg Hatvan—Miskolc közötti szakaszon való meggyorsítását, mert ezzel a Budapest— Miskolc közötti menetidő lényegesen rövidülne. Miskolc ellátása szempontjából indokolt egy közvetlen vasútvonal kiépítése Miskolc—Debrecen között. A vasút megépítésével Miskolc ellátó övezete kedvezőbben alakulhatna. Miskolc topográfiai adottságai indokolttá teszik, hogy a város déli részén Szirma, Hejőcsaba és Tapolca részére a hatvani fővonal mentén Miskolc Déli-pályaudvar néven új állomás létesüljön. Forgalombiztonsági és tehermentesítési okokból sürgős lenne a Vasgyárnak Sajószentpéter felől, Erenyő völgyön át forgalmi nyomtávú vasútvonallal való ösz- szekötése. A MTESZ intézőbizottsága megkeresi a közlekedéstudományi egyesületet és kérni fogja egy munkabizottság helyszínre küldését a részletek tanulmányozása végett. A perecesi keskeny-nyomtávú vasút pályaszinti keresztezése komoly közúti akadályt jelent, és felszámolása indokolt, A MTESZ küldjön ki munkabizottságot, amely a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Lakás Az ankét megállapítja, hogy Miskolc mai lakáshiánya 24.622 lakás, melynek megszüntetését 20 éven belül javasolja. Az építés biztosítása céljából építőanyagipari bázisokat kell kiépíteni, illetve a meglévő üzemeket korszerűsítenünk kell. Ezek részletes kimutatására az ankét az építéstudományi egyesületet kéri fel. A lakásépítés beindításával egyidejűleg a régi, rossz lakásokat folyamatosan szanálni kell, hogy ezzel megszűnjön a város földszintes jellege. Az ankét egyértelműen állástfoglalt amellett, hogy a belváros fejlesztése a legcélszerűbb és legfontosabb feladat. A városban a lakóépületek felújítására fordított pénzügyi keretek alatta maradnak a szükségesnek. Az ankét javasolja a felújítási keretek 50—80 százalékkal való növelését. Továbbá minden olyan lakóépületben — amelyek külső WC hálózattal vannak ellátva és melyek fennA mezőgazdasági Rendkívül szükséges az erdők minőségi, esztétikai fejlesztése — különös tekintettel az idegenforgalomra — megfelelő üdülőhelyek alapjainak lerakásával. Fejleszteni kell a gyümölcs- és szőlőkulturát, főleg az I. és II. kerület dombvidékein. Gö- römbölyt, Szirmát mezőgazdasági jellegű negyeddé kell kialakítani. Fontos az I. és II. kerület mezőgazdasági szántóföldi kultúrájának átalakítása szőlő- és gyümölcskultúrává. A gazdasági udvarok áttelepítéA város üzemeltetési éi Az ankét megállapítja, hogy Miskolc esetében nem lehet a fejlesztésnél kizárólag a lakosság számából kiindulni. A lakosság számának arányában megadott normák Miskolcra általában nem érvényesek, mivel igen sok esetben a normákból adódó vonzáskörök, a város keskeny és heterogén volta folytán jelentős hányadukban lakatlan területeket fednének. Ez abból következik, hogy Miskolc földrajzi adottságai a város- fejlesztést, más városhoz képest, költségessé teszik. Megállapította az ankét azt is; hogy a legerősebb szennyeződés irányában fekvő Vargahegy, Pocogó, Magashegy, továbbá a Csorba-telep feltétlenül visszafejlesztendő. Az ankét viszont nem ért egvet a Martmtelen elsorvasztásával. Az elkövetkezendő évek során fokozatosan gondoskodni kell arMiskolc esetében különös jelentősége van annak, hogy a további' tervezési munkát már ne a ma is használatban lévő helyszínrajzok alapján készítsék, hanem az új városmérés alapján. Miskolc város rendezésének operatív bizottsága 1955—56. évben elkészítette a városfejlesztés tervét, amelyet annakidején a váírosi pártbizottság és Miskolc város tanácsa tárgyalt és a városrendezés és fejlesztés irányelveiként elfogadott. Az ankét egyhangúlag megállapítja, hogy már 1953-ban feltétlenül szükséges megkezdeni a város általános városrendezési tervének munkálatait. Ennek során támaszkodni kell a MTESZ városrendezési komplexmunkabizottsága zárójelentésére, városfejlesztési tervére. A város uj általános rendezési tervét csak Miskolcon lehet készíteni. Készítőinek támaszkod- niok kell a helyi szakemberek véleményére, az eddig elkészült összes városrendezési tervekre, tanulmányokra és vizsgálatokra, ideértve azon terveket is, amelyek időben túlhaladottak ugyan, de bizonyos elvi kérdésekben ma is érvényesíthetők és helyes megállapításokat tartalmaznak. Az építési kérdéseket érintő határozatok Az ankét szükségesnek tartja, hogy az Építésügyi Minisztérium mielőbb adja ki az új országos építési szabályrendelet-tervezetét, egyúttal szorgalmazza az építésügyi törvény kiadását. Helyesli a városi tanács építési osztálya által folyamatban lévő munkálatokat, az ideiglenes városi építési szabályrendelet elkészítésével kapcsolatban, ugyanakkor megállapítja, hogy célszerű„lenne a szabályrendeletet próbaképpen mielőbb bevezetni. A belterület mielőbbi megtisztítása érdekében csak olyan bővítések és toldások építhetők a körutas rendszeren belül, amelyek későbbi távlati tervekkel összhangban állnak. E téren sokkal nagyobb szigor alkalmazása kívánatos. Szükségesnek tartják a belváros műemléki lakóépületeinek felújítását és korszerűsítését, a műemlékvédelem érdekeinek figyelembevétele mellett, de tekintettel kell lenni a városépítési kompozíciókra. Célszerűnek látszik az elkövetkezendő években a Rákóczi u. 1. sz. alatti épületnél megkezdett árkádositás folytatása, a Széchenyi u. 26. sz. épületig. A körutas rendszeren belül, elsősorban a Széchenyi utcán, a város esztétika igényeinek megfelelően kell eljárni (portál feliratok, reklám, plakát) és az itt helyesen alkalmazott elveket fokozatosan ki kell terjeszteni a belváros többi jelentősebb utcáira is. Az elkövetkezendő években fokozatosan törekedni kell arra, hogy városképi együtteseket tervezzenek. Ennek érdekében fokozni kell az emelet ráépítési tevékenységet, és a felújítások helyét úgynevezett sorfelújítás szerint kell megválasztani. Az állomás előtti tér és környéke a város méreteihez és jelentőségéhez mérten igényesen alakítandó ki. Köztudomású ugyanis, hogy az állomás előtti tér a város névjegye. Ugyancsak megoldandó e feladat során a Vörösmarty, illetve a Vadnay Károly utcai és a martintelepi felüljárók korszerű és egységes átépítése a mai földrézsü megszüntetésével, de legalább is a végleges tervek elkészítése és jóváhagyása rendkívül fontos, hogy az állomás-környék rendezési terve is elkészíthető legyen. Közlekedés Célszerű lenne a városi közlekedést tárcaszinten egy minisztérium, pl. a KPM irányítása alá venni, az időközben megszűnt VKGM szervezeti felépítéséhez hasonlóan. Tehát fontos egy városi közlekedési osztály felállítása. Ezzel egyidejűleg szükséges a városi tanácsnál egy hasonló funkciókat ellátó csoport vagy osztály létrehozása. Az útkarbantartás és fejlesztés szempontjából célszerűnek látszik a város közisrazgatási területén lévő minden közút kezelésének — ideértve a főközlekedési utak átkelő szakaszait is — egy-kézbe adása, amint az 1950 előtt volt. Ennek előmozdítását az ankét szükségesnek tertja. TANÁCSADÁSGAZDÁKNAK A szőlőkben végzendő téli munkálatokról A SZÜRET UTÁN egyik legfontosabb munka a fedés. A szőlő meglehetősen sok meleget igénylő növény és így, a vegetáció megszűnésével, amikor az időjárás már hűvösebbé válik és átmegy a télbe, sokat szenvednek a fagyos hidegtől és nem ritka jelenség az sem, amikor a hanyag gazdák szőlője a hideg idő áldozatává válik. Egyes, délebbre fekvő országok szőlőskertjeiben a hideg elleni védekezés kimarad a szőlő évi munkái közül, mert ott a tél nem annyira hideg és tartós, mint nálunk. Hazánkban általában, de főleg az északi részeken szüret után ezért fontos feladat a szőlők fedése, amellyel nemcsak a hidegtől védjük meg azokat, hanem egyben talajmunkát is végzünk. Tudvalevő, hogy a talajban levő tápanyagok csak abban az esetben tudnak működni, ha a talaj laza, levegős és gazdag a nedvesség- tartalma. A tél folyamán ajánlatos kiásni a hiányzó tőkéik pótlásához szükséges gödröket, árkokat. Ezeket azonban legalább 60 centiméter mélységre méretezzük, amelybe tavasszal gyö-t keres oltványt, illetve gyökeres vesz- szőt helyezünk el. Ezeknek a munkáknak elvégzése azért szükséges, hogy a téli csapadék elraktározódhasson és, hogy jól átfagyjon a talaj, miáltal sokkal eredményesebb lesz az elültetett pótlások megeredé- se. A tél folyamán készítsük el talajunkat a jövőévi telepítések alá is, Itt feltétlenül szükséges, hogy a talaj felszínéről eltávolításuk a különböző bokrokat, fákat, majd a talajt 70—80 centiméter mélyen forgassuk meg egyenletesen. A talajforgatást lehetőleg úgy végezzük, hogy a felső talajréteg kerüljön alulra és az alsó felülre, figyelve arra, hogy a nagy hantokat, köveket és különböző gyökármaradványokat ne forgassuk le. Az ősszel és most, a tél folyamán jól megforgatott talaj tavaszra, mire az időjárás — külső levegő — ány- nyira felmelegszik, hogy a telepítést megkezdhetjük, akkorra a talaj is jól megülepsziik és a telepítést biztos sikerrel végezhetjük. Dér József, szőlészeti felügyelő; A Miskolci Ruházati Bolt értesíti vásárlóit, hogy szaküzleteit dec. 21-én, szombaton délután 5 óráig dec. 22-én, vasárnap déli 1 óráig nyitva tartja! Szerkesztői: üzen etek Markó János Misbe«». A kassai lakáselosztásról szóló tapasztalatcserét bizonyára nálunk is meg fogják valósítani, hiszen nemcsak az újságíró, hanem a tanács osztályvezetője is ott volt. Mi is egyetértünk ebben a kérdésben levelével. A folytatólagos regények általában meg szoktak jelenni könyvalakban is. Az ablak megcsináltatása arra tartozik, aki azt kitörte. Jelen esetben vitás ugyan, de úgy gondoljuk, hogy egy ablaküveget a lakó is meg tudna csináltatni. Dr. Wáberer Ervin Sátoraljaújhely. Levelét megkaptuk, a tárgyaláson résztveszünk és a továbbiakat ott megbeszéljük. Ifj. Nagy Károly Tibolddaróc. Munkahely változás lehetséges. Nyereségrészesedést annál a vállalatnál — a menynyiben a követelmények lehetővé teszik ezt — kapja, ahol előzőleg dolgozott. Ebben az ügyben leghelyesebb, ha a volt vállalatát, felkeresi, bizonyára bővebb felvilágosítást kap. Szemán József Diósgyőr. Nem tudunk arról, hogy a nyugdíjasoktól megvonták volna a vasúti igazolványt. Ezt a vállalat illetékes osztálya bizonyára tudja, ezért forduljon hozzájuk további felvilágosításért. Halász Lajos Tállya. Kérésének nem tudunk eleget tenni. Nagy Istvánné Tibolddaróc. A rendelet értelmében kötelező tűzbiztosítást 1957. április 1-ig kellett fizetni, így aki hátrálékban van, annak is eleget kell tenni kötelességének. Molnár Gyula Kács. Amennyiben a jogfolytonossága megvan, úgy kérésével forduljon az SZTK alközpontjához, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. (volt OT1) Társadalombiztosítási Tanácsához. A nyugdíj iránti kérelmét a vállalatánál is be kell jelenteni. Malacsek László Tállya. Mi nem (Áldunk olyan segélyről, melyre felvilágosítást kér. Meglepett bennünket levelének ez a része: „nincs egy falat kenyér”. Lapunk hasábjain rendszeresen hirdetik a vállalatok, hogy hol lehet elhelyezkedni, hol van felvétel. Ezért furcsának tartjuk az elhelyezkedési nehézségre való hivatkozását, mert nálunk dolgozni lehet és akkor lesz kenyér. Szobonya Imréné Miskolc, Malinov- szkij u. 14. sz. Hasonló sorsban, sajnos, ma még többen vannak, mint amilyenben ön is. Levelének minden sora. megható, azonban nincs igaza, amikor a vállalatot hibáztatja azért, mert önöknek el kell hagyni az önkényesen elfoglalt lakást. Sajnos az önkényes lakásfoglalás törvénysértés, s aki törvény- sértést követ el, azzal szemben el kell járni, bármilyen fáidalm.ns is az. Helytelenítjük mi is az ÉMÁSZ intézkedését, hogy nem hajlandó a világítást bevezetni csupán azért, hogy önök miéi őbb hagyják el a lakást. Ez igazságsértő intézkedés. líthetősége és nem utolsó sorban a környezetében kialakult iparterületek, a borsodi táj központjává teszik. Létszámilag az ország második városa. Éppen ezért az ankét szükségesnek tartja, hogy ez a megállapítás a város életében, felszereltségében, adottságaiban is megnyilvánuljon. Az ankét ehhez kíván a fenti javaslatokkal hozzájárulni és kéri a város lakosságát, valamint az illetékes szerveket, hegy ennek érdekében egyre hathatósabban munkálkodjanak. Miskolc városrendezési ankét.
