Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁC Vasárnap, 1957. november 17. Soha nem látott eredményeket értek el a Lenin Kohászati Művek dolgozói az önköltség csökkentésében Minden diósgyőri kohász egyhavi keresetét kapja jutalmul AZ ELMÜLT ÉVI mérlegbeszámoló Diósgyőrött 80 millió forint kárt jegyzett fel. Az ellenforradalom és a sztrájkok pusztításai úgyszólván megbénították a gyárat, jóidőre meg­állították a termelésben, a termelé­kenységben és az önköltség csökken­tésében elért fejlődést. 1957 tavaszutóján kezdhettek hozzá a Lenin Kohászati Művekben az évi termelési és önköltségi tervek elké­szítéséhez. Március végén kiadták a jelszót Diósgyőrött: minél hamarabb elérni a termelésben és termelékeny­ségben azt a szintet, amelyet az ellen­forradalom előtt tartottak. Rövid egy hónap leforgása alatt a jelszó való-'' sággá vált, mert április végére a gyár termelése és termelékenysége, — a munkások, a kommunisták és a mű­szaki értelmiség közös összefogásának eredményeképpen elérte az ellenfor­radalom előtti szintet. A gyár önkölt­ségével ellenben súlyos hibák voltak. Erősen megemelkedett a gyártmányok önköltsége s ez azt a veszélyt rejtette magában, hogy az elmúlt évi elhatá­rozást — hogy néhány éven belül rentábilissá teszik a gyárat — nem tudják teljesíteni. A gyár pártbizottságának és igaz­gatóságának kezdeményezésére pon­tos műszaki intézkedési tervet dolgoz­tak ki, amelyek minden pontja az ön­költség csökkentését szorgalmazta, és segítette. A kohászati munkafolyama­tok csaknem, minden ágában felada­tul adták a gyár dolgozóinak a fel­használt anyag mennyiségének csök­kentését, a legszigorúbb takarékossá­got, a regieanyagok, ötvözoanyagok és fűtőanyagok vonalán. HUD Y FERENC: Egyszer, nekem is ki kell kötni, — de vajon hol van a kikötő? - Csöndes vizekre rátalálni, míg az alkony, az éj el nem jő , Oizi Qüiidölülok Harminc után, már más a tájék; megtörtek a csillogó habok. Gyere elémbe. hogyha vársz még, nyugszik a nap, terül az árnyék és jaj, magamba maradok..» A GYÁR KOLLEKTÍVÁJÁNAK együttműködése nyomán hónapról hónapra nagymértékű önköltség javu­lás mutatkozott. Az elmúlt év harma­dik negyedévének önköltsége a máso­dik negyedévben már 117.9 százalék­ra csökkent. A harmadik negyedév­ben tovább javult a helyzet. Július, augusztus és szeptember eredményei­nek alapján már 113.7 százalékra csőikként az üzemek önköltsége. Októ­berben hasonló jó munkát végeztek a kohászok. Az év tavaszától fokozatosan vezet­ték be az üzemeltbe az exportra szánt különböző kohászati termékek gyár­tását. Kedvező exportszerződéseket kötöttek a gyár hengerészei a külön­böző külföldi államokkal, bányatámok szállítására. Ezenkívül az ország valutászükségleténék fedezésére sok egyéb hengerelt és kovácsolt árut szállítanak külföldi megrendelő cé­geknek. A tervek szerint a közeljövő­ben az öntödék is bekapcsolódnak az exportszállításokba. A külföldre szál­lított _ anyagólt mennyisége többszö­röse a sokévi átlagnak. A nagyolvasztómű dolgozói — mint a gyár minden más üzeme — teljesí­tette mindazokat a feladatokat, ame­lyeket napjainkig a műszaki intézke­dési tervek előírtak. 1956-ban egy tonna nyersvas előállítása még 940 forintba került. A műszaki intézke­dési tervek a 900 forintos önköltség elérését tették kötelezővé a kohászok számára. Már a harmadik negyedév végére sikerült a nagyolvasztóm ű dolgozóinak elérniök, hogy 880 forin­tos áron állították elő a nyersvas tonnáját. Az acélművek dolgozói, bár sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mintegy 30 forintos csökkenést értek el az egy tonna acél előállítási költsé­génél. A LEGNAGYSZERŰBB eredményt a középhengermű dolgozói érték el. Nem kevesebb, mint 225 forinttal csökkentették a hengerelt áruk ton­nánkénti költségét. A középhengermű — amely tudvalévőén a gyár legfiata­labb üzeme — ebben az időben érte el kapacitási elf utasának legnagyobb fokát. Nagymértékben javították az anyagkihozatalt, vagyis kevesebb bu­gát használtak fel a- hengerlésnél. Csupán az anyagkihozatal javításával egymillió 907.000 forint megtakarítást mutattak ki egy negyedév elmúltával. A kohászati termelés legnagyobb ellensége, a selejt ellen eredményesen küzdöttek az acélöntöde fizikai és műszaki dolgozói. 1956-ben még 6.3 százalék volt az üzem selejtje. A mű­szaki intézkedési tervek 5.4 százalék­ban állapították meg a selejt maxi­mális határát. Az acélöntészek az üzem történetének legnagyobb harcát, vívták meg, mert. 3.9 százalékra csök­kentették selejtjüket. Csupán a mű­szaki • intézkedési terv e pontjának végrehajtásával egynegyedév alatt 714 ezer forint megtakarítás mutatkozott. Az öntvénykikészítőben a ki készítői munkák csökkentésével — vagyis az üzemi munka javulásával 835.000 fo­rintos megtakarítást érhettek el. Az anyagkihozatal javításával pedig 36.200 forinttal emelkedett a meg­takarítás mértéke. A Lenin Kohászati Művek önkölt­ségi statisztikáját vizsgálva, megálla­píthatjuk, hogy a műszaki intézkedési tervet mindenütt az üzem törvényé­nek tekintették, amelyet maradék nélkül végrehajtottak. Gyűlnek a megtakarított milliók a Lenin Kohászati Művekben. A diós­győri kohászok, martinászok, henge­részek ma sokkal olcsóbban termel­nek, mint az üzem fennállásának tör­ténetében bármikor. Természetesen, a megtakarítás eredményeképpen a Lenin Kohászati Művek dolgozói az év végén búsás jutalomban részesülnek, minden mun­kás, mérnök, technikus, kisegítő dol­gozó egy havi fizetésének megfelelő összeget kap jutalmul az évvégi mér­legbeszámoló elkészülte után. Azok, akik kiválóan dolgoztak, több eszten­deje állnak a gyár alkalmazásában, még ennél is nagyobb összeget kap­nak. Azok, akik megszegték a gyár fegyelmét, kimaradozásukkal és egyéb munkafegyelemsértő dolgokkal ^tar­kították« síiktakonyvüket, kevesebbet kapnak. Sőt, aki 6 napot mulasztott igazolatlanul, az elveszti igényjogo­sultságát a 13. havi fizetésre. Az önköltség csökkentésében meg­mutatkozó eredmények egy pillanatig sem tették elbizakodottá a gyár ve­zetőit, dolgozóit. Párt-taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon egyre azt kutatják, hogyan tehetnék a gyár termelését gazdaságosabbá, hol csökkenthetnék az önköltséget. NEHÉZ, DE SOKATÉRÖ munkát végeztek Diósgyőrött a termelés költ­ségeinek csökkentésében. A kommu­nisták s a legjobb műszaki dolgozók élére álltak az önköltség csökkentése nagy csatájának. S győztek! A gyár, ha a jövő esztendőben is hasonló mértékben küzd majd az önköltség csökkentéséért, nemsokára elmond­hatja: ráfizetésmentesen, állami tá­mogatás nélkül termel. PÁSZTORY ALAJOS HETI i lm j egyze te h A CSÁSZÁR PARANCSARA (Hősi filmeposz a ►magyar jakobinusok drámai történetéről, — új, színes magyar filmen)' A mályi téglagyár győzelme A mályi téglagyár dolgozói öröm­mel jelentették, hogy éves tervüket 1957 november 16-án befejezték. Nyerstéglagyártási tervüket már túl is teljesítették, 556 ezer darab téglával gyártottak többet. A gyár dolgozói megfogadták, hogy év vé­géig mintegy 3 és félmillió téglát/ gyártanak, ami 140 családi ház épí­téséhez elegendő. A mályi téglagyár dolgozóinak a miskolci járási pártbizottság köszö­netét fejezi ki, s további sikeres, jó munkát kíván. Áttörő szervezete ink életéből tllllHlllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllltlIllllllillllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllilllll lllllllllilMIIIIIIIIHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlHIIIIIIIIIIIHIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllHllllllllllll fiiitiiiiiiiiiiiiJtiiiiiiitiiiiiiiiiiuiitiiiiiiiiiuiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiutiiiiiiiiiiitiiiimifiiifHiiittmiiiiiHitfiHiiiniHiiHtiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiMiiiiiiHtiiittiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiRtiiiiuitiHiiiiiiHiiniiHiiiiiiiiiiiiitiiiRiifiimii A szilvásváradi kirándulásról A vörösen izzó felkelő nap minket már az iskola ^ előtt, a megbeszélt helyen talált. Mindenki a csomagját fogta, vártuk a fakaruszokat. Az úton mindannyian érdeklődve figyeltük a szá­munkra szokatlan, sok színben pompázó őszi hegyvi­déket. Az utazás mindvégig kellemesen telt el. Ami­kor Szilvásváradra értünk, csapatvezetőink és taná­raink vezetésével, az útfelek alkalmazásával elindul­tunk a hegyekbe. Az úton hangos énekszónkkal ver­tük fel a környéken tanyázó vadak megszokott, csen­des erdei életét. Az út mellett szép pisztrángos tavat láttunk. Kíváncsian néztük a halakat. Itt a csapatve­zető pajtás felhívta figyelmünket, hogy nézzünk szét, ni ilyen szép a táj. Valóban, gyönyörű volt. A fák a szivárvány miriden színében pompáztak. Alattuk, mint óriási tükör, csillogott a tó. A csapatvezető paj­tás ismét „sorakozót fújt”, s továbbmentünk. Egy tisztáson telepedtünk meg reggelizni, majd számháborúsdira készülődtünk. Az előre elkészített számokból mindenki kapott. A védők vezetője a lá­nyok, a támadóké pedig a fiúk csapatvezetője lett. Megindult a harc a két csapat között. A számháború után az őrsvezetők az őrsüket az úttörő próbázásokra készítették, amelyben a csapatvezető pajtások segítet­tek. Ezután az ebéd következett. Ebéd után többen Istállóskőre mentek, sokan meg­nézték a környéket. Aki számháborúzni akart, itt ma­radt. A mi őrsünk ki volt fáradva, ezért mi itt ma­radtunk pihenni. A 2. számháborút a kékek nyerték meg. Uzsonna után megérkeztek azok is, akik Istállós- kőn jártak. Később mi is elmentünk az Istállóskő fe­lé, közben vezetőnk tudományos alapon ismertette a környék keletkezését, érdekességeit, majd később visszaindultunk. Hazafelé a csapatvezetőnk érdekes történeteket sorolt. Eszre sem vettük, hogy már az állomáson va­gyunk. Erre a szép kirándulásra még sokszor vissza­emlékezünk. Sajószentpéteren is újjászerveződött a 2. sz. úttörőcsapat Qajószentpéteren a 2. számú iskolában is újjá­^ szerveződött az úttörőcsapat. A munka beindí­tása után, október végén kéthetes őrsvezető tanfolya­mot szerveztünk. Az őrsvezetőképzőt a községben lé­vő „Pipiske-tetőn” tartottuk. A kéthetes őrsvezetői tanfolyamot egynapos bük- k% túra fejezte be, amit nagyon élveztek a pajtások. A túra útvonala: Sajószentpéter, Nagyvisnyó, í&stluáí* várad, majd vissza Sajószentpéterre. A pajtásoknak legjobban tetszett Nagymező, Háromkút, Bánkút, Csurgó, Bálvány változatos szépségei. / A gyalogtúra alatt a túristajelzések'&lapján haladtak; a pajtások, s az útvonalon a felnőtt vezetők előre­haladva, akadályokat állítottak a pajtások útjába. A legnagyobb öröm azonban majd a közeljövőben éri a csapatot, ugyanis rövid időn belül elkészül az új is­kola és egy különálló régi tantermet kapunk otthon céljára. A leány-raj már hozzáfogott a térítők készí­téséhez. A fiúk pedig „lombfűrész-munkával” akarják díszíteni otthonukat. November 6-án este tábortűz mellett ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. A csapatvezető, Spille1* Olivérné nagy lelkesedés­sel foglalkozik a pajtásokkal. A férje, aki ugyan nem pedagógus, de nagy kedvvel és főleg pedagógiai ér­zékkel foglalkozik a pajtásokkal. Hogyan dolgozik a forrói úttörőcsapat Napjainkban sok szó esik Forró községben az út­* törőkről. Mindenki, aki ott volt a szüreti fel­vonuláson, boldog örömmel gondol vissza arra, hogy milyen jól érezte magát; milyen jó hatást váltott ki, amikor az úttörőkhöz méltó meggyőződéssel vitték a békét hirdető jellcépeket, milyen hasznos segítői vol­tak a kiszistáknak az új bor felköszöntésében. A szü-, réti felvonuláson és mulatságon részvevő csehszlovák; elvtársakat a saját maguk készítette koszorúval kő-: szöntötték. Az úttörők több népi demokratikus ország úttörő- ■ csapatával leveleznek, s ezzel is a szocializmust építő; országok kölcsönös baráti kapcsolatait erősítik. Ered- \ ménycs munkájukhoz hozzátartozik a szervezeti éle-, tűk is. Az őrsvezető, Kiéri Bertalan csapatvezetőjük- ; kel rendszeresen bejárnak az őrsvezetői tanfolyamra,; atmely Encsen, a körzet székhelyén van megtartva,; ahol megfelelő szakirányítás mellett készülnek az őr-; sök vezetésére. ; Az úttörők örömmel beszélnek a jövőévi táboro- • zásról, már most tervezik csapatvezetőjükkel együtt, ■ hogy milyen színdarabot tanuljanak, hogy a szükséges anyagiakat előteremtsék. Amint munkatervüket né­zem, nagy terveik vannak, igazi úttörő-tervek, amit kemény munkával meg lehet valósítani. En bízom ab­ban, hogy a harcos szellemben élő csapat nem is is­mer akadályt, eléri céljait. Sok sikert kívánunk mun­kájukhoz. NAGY BERTALAN, járást úttörő-titkár* Encs A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN JÁ­RUNK. A Habsburgok gyarmatává süllyesztett Magyarországon mind nagyobb a nép nyomora és elkesere­dése. A rövid fellélegzést jelentő »ka- laixjs-királyi« uralkodás is végétért, és II. József maga is visszavonta a halálos ágyán az összes rendelkezé­seit. A magyar népre megsokszoro­zódva szakadt vissza a régi nyomor... De Franciaországban már történt va­lami! A Rousseau és Voltaire vetette magvak kikeltek, Robespierre neve és a francia forradalom híre Pest- Budára is eljutott... az utcán haj­tott francia foglyok ajkáról a Mar­seiiles gyújtó hangja szárnyalt... Martinovics apát már összekötte­tésben áll a párizsi forradalmárok­kal, és szervezi Magyarországon is a ►►felvilágosodó ttok«, a magyar jako­binusok mozgalmát. Hajnóczy József egykori vicispán áll ennek a mozga­lomnak az élére és szervezkednek, hogy jobbá, elviselhetőbbé tegyék a nép életét. Dicső történelmi múltunknak ezt a szakaszát, s benne Hajnóczy Jó­zsef és a felvilágosodással rokon­szenvező Kohlmayer könyvkereske­dő bájos lánya, Lotte szerelmét vá­lasztotta új filmje témájául Barabás Tibor forgatókönyvíró és Bán Fri­gyes rendező. A film történelmi hát-' teréből élő alakok, izgalmas, emel­kedő cselekmény, valóságos küzde­lem és igazi hősök emelkednek ki .. .'ykn mesteri formálásban, hogy azok és a belőlük összetevődő film­alkotás, a film alkotóinak elvi meg­győződését. a »Martinovics-féle moz­galom« néven ismert magyar forra­dalmi szervezkedés elvi értékelését adják. — A magyar felvilágosodás híveinek mozgalma elbukott. A csá­szár parancsára 28 hazafit ítélt ha­lálra és fejeztetett le a császár-szol­ga ítélőtábla. A sírjaikon fakadó vö­rös rózsák nem csak a gyászbabo- rult Lőttének nyújtották Hajnóczy emlékét, hanem még másfél évszá­zad múltán is éltek és égtek a sza­badságra vágyó szívekben, és amikor 194'5-be.n a szabadság ügye az egész nép ügye lett, kegyelettel gondolunk azokra, akik az első nehéz lépéseket tették, akik életüket áldozták —már I. Ferenc császárral harcolva — ezért a szabadságért. MIÉRT KELLETT MÉGIS EL­BUKNIA ennek a mozgalomnak? Mert szűkkörű volt, mert nem tá­maszkodott sem az elnyomott pa­rasztságra, sem nem próbálta meg­nyerni a feltörekvő polgárságot. El­bukott, mert Magyarországon teljes volt a szellemi sötétség: uraink leg­feljebb ha divatlapot olvastak. El­bukott, mert voltak talpnyaló, hit­vány, rongy emberek is, árulók, mint Sehy, az agent-provokatőrré zül­lött színész, és spionkodó szajhák, mint Martineau Mária színésznő. És elbukott, mert a mozgalomban is jelentkezett az opportunizmus. Mé­gis, mindezen ábrázolt hibáik ellené­re is — nagyon helyesen — történel­mi múltunk egyik dicső fejezetének ítéli a film Hajnóczyék mozgalmát. Ebben a forró történelmi hátterű időszakban fogan és lombosodik ki Hajnóczy József és Kohlmayer Lotte gyönyörű, tiszta szerelme, amely be­teljesedni nem tud. mert Hajnóczy deresedő fejét a Vérmezőn lecsapja Ferenc császár hóhérjának pallósa. Gyönyörű a szerelem, de nem zavar­talan. Hajnóczy nemcsak szerelmes férfi, de egy titkos politikai, forra­dalmi mozgalom vezetője is, s ezért titkolózni is kénytelen Lotteja előtt* Mégis Lotte, amikor Becsben Marti­novics elfogatásáról értesül, léleksza- kadva rohan Pest-Budára, hogy megmenteni próbálja; És amikor már a siralom házban van Hajnóczy, büszkeségét félretéve, a császárné­hoz fordul szerelmének megmenté­séért. Olyan szerelem ez, amelynek szálait a hóhér pallósa sem vághat­ja el. A rendező Bán Frigyes: hűen kö­vette a szerzői elképzeléseket. A film cselekménye pergő, nincsenek benne oda nem illő epizódok. A képsorokból nagyszerűen bontakozik ki az élő filmtörténet, a történelmi háttér. Kókai Rezső zenéje kitűnően festi alá az egyes jeleneteket. Badal János színes képei nagyon szépek* legfeljebb egy-két premier-plan maszkszerűségét (pl. Sütő Irénnel) kifogásolhatjuk. A film szereplői általában kiválóan rajzolt jellemek. Hajnóczy talpig fér­fi, talpig hazafi figurája Besenyei Ferenc játékában kiváló alakítás* Robosztus, indulatokkal fűtött, sze­relméhez, hazájához és forradalmi esküjéhez hű, töretlen és törhetetlen hőst nyújt. Lotte bájos alakját ki­váló és sokoldalú művésznőnk, Rutt- kai Éva keltette életre. Alakításából sugárzik a fiatalság üdesége, tiszta­sága, a menyasszonyi boldogság éf a szerelmesét féltő nő elszántsága# Kiváló, emlékezetes alakítás! A Kohlmayer házaspár szerepében Makláry Zoltánt és Somogyi Erzsit látjuk.- Makláry a felvilágosodással rokonszenvező, talpig becsületes pol­gár figuráját állítja elénk; Somogyi Erzsi a csak a lánya boldogságáért rajongó kedves anyát. Mindkét ala­kítás kitűnően kidolgozott, művészi emberábrázolás. Pálos György Mar­tinovicsa — jórészt forgatókönyvi adottság folytán — történelmi szere­péhez mérten nem eléggé körülraj- zoit figura és kissé elhomályosított rajzú jellem. Somló István Barco ge­nerálisa hideg, szenvtelen császári katona — a kiváló művész megszo­kott, remek játékában. Kállay Fe­renc Sehy színésze felszínes alakí­tás; nem válik a filmtörténet során — mint a szerepe kívánná — elég­gé meggyőzően aljassá. Sütő Irén, a spionkodó színésznő szerepében, olykor merev alakításával alatta marad a korábbi filmszerepeivel ön­maga állította mércének. A kisebb szerepek alakítói közül ki kell emel­nünk Pethes Sándort, a császári ukáz és a jobb, emberi és jogászi meggyőződése között őrlődő bíró áb­rázolásának rövid jelenetéért. »A császár parancsára« drámai erővel, filmszerűen jeleníti meg előt­tünk a másfél évszázaddal régebbi forradalmi megmozdulást. Művészi filmalkotás! Méltó az ábrázolt törté­nelmi cselekményhez! A vasárnap gyilkosai (Uj francia film) A MEGTÉVESZTŐ CÍM ÉRDE­KES, új francia filmet jelöl. Amíg pereg előttünk az idegfeszítően iz­galmas filmtörténet, eszünkbe jut a franciák két korábbi filmalkotása, amely szintén a néző idegzetének próbatételére épült: a »Félelem bére« és a »Ha a világon mindenki ilyen volna«. Mindkettőből van egy kevés a mostani filmben is: izgulunk azon, hogy a száguldó Mercedes utasai ki­bírják-e élve a film végéig, és izgu­lunk azon, hogy a megmentésükre szervezett országos akció sikerrel járjon. EGY ROSSZUL FELERŐSÍTETT kormányrögzítő-csavar körül bonyo­lódik a filmtörténet, és a film alko­tóinak csak arra kell ügyelniük, hogy az a csavar idő előtt ki ne pottyanjon a helyéről, mert akkor bekövetkezik a katasztrófa, és nincs tovább mi körül gombolyítani a mel- ; lákeseményék sorozatát. Helyenkint Tel bukkan az egyébként lapos film- történetben a humor, jól rajzolt jel­lemekben jelentkezik a társadalmi szatíra, «kedves figurákkal találko­zunk, (például a városka papjával, vagy Totóval, a kisfiúval), de találko­zunk olykor némi naturalizmussal is* Általában arra irányult a film alko­tóinak minden tevékenysége, hogy a vány alapötletből kiindult izgalmat a végsőkig fokozzák.- E célból látjuk tucatszor a végzetes anyacsavart, lá­tunk bicikliversenyt, autószáguldo­zást, hihetetlenül merész fordulatot jelentő véletleneket, és a végén egy birkanyáj képében jelentkező »deus ex ma eh ina«-szer ű fordulatot, ami feloldja a feszültséget. A film alkotóit kétségkívül az a nemes szándék vezethette, hogy meg­mutassák az emberek jótulajdonsá. gait is, amelyek a veszélyeztetette­ken való segíteni-akarásban nyilvá­nulnak meg, és így még élesebben tűnjék ki az önző célú «kisebbség go­noszsága. — »A vasárnap gyilkosai« nem tartozik a kiemelkedően jólsi­került francia filmek sorába; újsze­rű, a vászon alsónegyedét elfoglaló feliratozása is zavar eleinte, de rö­vid kétórás idesfesz.ítő izgalmassá- gával nagy közönségsikert ígér. (bírt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom