Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XIII. évfolyam 270. szám

r

Ih’jr/pf

Ára 60 fillér.

1957 november 17, vasárnap

Soha nem látott eredményeket értek el a Lenin Kohászati Művek dolgozói az önköltség csökkentéséken

Kibékíthetetlcnek

HUSZONEGYEN

Néhány gondolat

a III. Országos Képzőművészeti Kiállításról----------------------------------------------------------------J

f

l magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségének 1.186/1957. (XI. 17) számú határozata az üzemi tanácsokról

Az üzemi demokrácia kiszélesítése, a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építő munka irányításába való fokozottabb bevonása azt a cél szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát.

Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szocialista építő munka terén srazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek, mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legfontosabb tömegszervezeteinek — megtisztelő kötelessége.

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége az üzemi dolgozóknak a vállalatok gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szakszervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vállalatok társadalmi tulajdonának megszilárdítását, valamint az állami vállalatok egyszemélyi felelős vezetését.

Az előzőekben foglaltak figyelem- bevételével, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány- a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását, szervezetét és jogkörét az alábbiakban szabályozza:

X;

Izemi tanácsok megalakítása

1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 63. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. Ezért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani.

). A Magyar Népköztársaságban a veímelő üzemek túlnyomó többsége íórfcádálmi tulajdonként az állam tulajdona. Az állami vállalatokat az allam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti.

3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állami ipari termelő vállalatnál, bányában, állami mezőgazda- sági vállalatnál — ideértve az egyes állami intézmények — (MÁV, posta, stb.) ipari termelői (javító) vállalatait is.

4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, hivataloknál, intézményeknél, szervezeteknél, középfokú irányító szervnél, a vasúti és postaiorgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos és légiközlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is).

II.

Az üzemi tanácsok hatásköre

5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van.

6. Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül

a) a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök, és a munkaerő tervszerű felhasználását,

b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását,

c) a minőségi ellenőrző szervezet működését,

d) a munkafegyelem megtartását,

e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását.

7. Az üzemi tanács véleményét ki kel kérni az alábbi ügyekben:

a) A minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat,

b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása,

c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és’ munkarend módosítása,

d) a főbb bérezési formák kialakítása,

e) az alkalmazotti létszám meghatározása,

í) a nagyobb. jelentőségű újítások és találmányok bevezetése,

g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok.

8. A vállalat igazgatója, illetőleg

10. Az üzemi tanácsnak hatásköre keretei között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani.

Az üzemi tanács olyan határozatának végrehajtását,

a) amely jogszabályt sért — vagy

b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazgató köteles megtagadni.

III.

Az üzemi tanácsok kötelezettségei

11. Az üzemi tanácsok kötelessége, ho»*v

a) munkájuk során a vállalat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával a

vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak.

b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat,

c) őrizzék és védjék a társadalmi tulajdont,

d) segítsék személyes példamutatással is a munkafegyelem megszilárdítását,

e) határozataikkal, javaslataikkal elősegítsék az üzemi demokrácia ki- fejlesztését, a dolgozók tömegeinek

bevonását a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldásába, tevékenységükkel neveljék a dolgozókat a szocialista munkaerkölcsre, a haza, az üzem szeretetére.

12. Az üzemi tanács tagja, a tanácstagsággal járó munka során tudomására jutott, illetőleg birtokába .került állam- és hivatali titkokat köteles az államtitok, illetőleg a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint megőrizni.

IV.

Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése

13. Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bizottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll; e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke.

a) Az üzemi tanács tagságának két- harmaacii az üzemi bizottság által behívott, választott szakszervezeti funkcionáriusok (üb. tagok, műhelybizottsági tagok, bizalmiak) alkotják, egyharmadrészét az üzemi dolgozók termelési tanácskozásokon választják.

b) Állásuk, illetőleg tisztségük folytán tagjai az üzemi tanácsnak.

— a vállalat igazgatója, főmérnöke; (főagronómusa) főkönyvelője,

— a vállalati MSZMP titkára, KISZ titkára.

14. Az üzemi tanács tagjává — szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csak olyan büntetlen előéletű, a dolgozó néphez és a népköztársaság alkotmányához hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik.

15. Az üzemi tanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott termelési tanácskozásokon az üzem dolgozói választják két évi időtartamra. Egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat.

A jelölés a műhelybizottság — ahol ilyen nem működik — a szakszervezeti bizalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik és annak érvényességéhez az üzemrész, műhely, telep dolgozói kétharmadának a választásnál való részvétele szükséges.

16. Megszűnik a választott tagok tanácsi tagsága

a) megbizatás lejártával,

b) a munkaviszony megszűnése,

c) a tisztségről való lemondás,

d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá

e) visszahívás esetén.

Az üzemi tanácsnak nem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha megszűnik az a tisztsége vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált.

lé. Az üzemi.tanács választott tagjait ugyanaz a jövedelem illeti meg, amit a munka törvénykönyve az

üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít.

18. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel, összeférhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlenséget az üzemi tanács állapítja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszűnik.

Ha az üzemi tanács tagja egyben valamely államhatalmi szerv választó^ tagja is (országgyűlési képviselő, helyi tanácstag,) vele szemben az üzemi tanács összeférhetetlenséget nem állapíthat meg. Ilyen esetben az üzemi tanács javaslatot tehet az ösz- szeférhetétlenség megállapítására annál az államhatalmi szervnél, amelynek az üzemi tanácstag választott tagja.

összeférhetetlenség megállapítása nélkül az üzemi tanács tagját csak választói hívhatják vissza; A visszahíváshoz kétharmad szótöbbség szükséges.

Az üzemi tanácsok működése

19. Az üzemi tanács a szakszervezetek irányítása alatt működik. Az üzemi* tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenkint össze kell hívni. Mindenkor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, illetve az üzemi tanács tagjainak legalább egy- harmada vagy az igazgató kéri. Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani.

20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmadrésze megjelent. A tanács döntéseit

szótöbbséggel hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

21. Az üzemi tanács működésével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskörben az üzemi bizottság jár el és a megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájékoztatást adj

Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem járhatnak el.

22. Az üzemi tanács működéséről a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell.

VI;

Vegyes és zárórendelkezések

iembevételével az illetékes szakszervezetek központi vezetőségei, az illetékes miniszterrel egyetértésben gon- góskodnak.

KÁDÁR JÁNOS s. k.

a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke*

SOMOGYI MIKLÓS S. k.

a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

23. Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozójával szemben semmitek anyagi előny nem illeti meg, de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet.

24. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat elsőizben 1958 március 1-ig kell megválasztani.

25. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az iparág sajátosságainak figyeMegkezdődött az országos nőkonferencia

Szombaton délután az országgyűlés kongresszusi termiben megkezdődött a Magyar Nők Országos Tanácsa által összehívott kétnapos országos nőkonferencia. A hatalmas termet színültig

FINNORSZÁG, Törökország, Indonézia, Irán, Kuba, Románia, Szovjetunió,

Korea, Libanon, Hollandia,

Vietnam, Albánia, Egyiptom, Olaszország, Jugoszlávia, Szíria, és Uruguay...

Nem kalandos, világkörüli

útról kívánunk most beszámolni, hanem egészen másról: a Diósgyőri Nehézszerszámgépgyár történetének legnagyobb ünnepéről.

Hol is kezdődött a történet?

1954-ben. A Diósgyőri Nehézszerszámgépgyár dolgozói nagy feladat elvégzésére kaptak megbízatást. Hosszú, sikertelen kísérletezések után nekik kellett az üzemi bizottság olyan kerdesek- évállalniok az É. A. N. 1000—1500-as esztergapadok so- ben is kikérheti az üzemi tanács vé- trozatgyártását. Az előbbi gyártó üzem nem tudott

megbirkózni a feladatokkal. A Gépipari Minisztérium a Diósgyőri Nehézszerszámgépgyárat bízta meg az egyik .,legkönnyebb” és legmindentudóbb esztergapad sorozatgyártásával.

Megérkeztek a tervrajzok. A gyár mérnökei, konstruktőrei, technikusai tanakodva álltak meg a skitz- vonalak fölött. Mit tegyenek? A félig megalkotott anyagból olyan gépet kellett szerkeszteniük, amely Majd egyszer világhírnévre tesz szert. Álmatlan éjszakák, gondos nappalok követték egymást sűrű rendben. Talán ezernél is több módosítást kellett végrehajtani az első esztergapadon, hogy az végre belföldi használatra a legszükségesebb helyeken használható legyen. S újabb dolgos napok után megszületett az esztergapad első példánya. Sikerült. A külkereskedelmi szervek megállapították, hogy jó munkát végeztek a Nehézszerszámgépgyár tervezői és dolgozói, mert elindulhat az eszterga — világhódító útjára.

ÉS MOST szakítsuk félbe a végeláthatatlan küzdelmek sorát.

C^Z EZREDIK...

leményét, amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő.

9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben:

a) A vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei,

b) a Minisztertanács, SZOT ván- tíorzászlóval, illetve az élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása.

c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása,

d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének fel használása,

munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül,

f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben.

megtöltötték a magyar nők küldöttei, Nagy taps közben vonult be az elnökség, amelynek soraiban ott volt Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György és Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Komócsin Zoltán, a Politika^ Bizottság póttagja, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront. Országos Tanácsának titkára és mások.

Nagy Józsefné megnyitó beszédében arról szólott, hogy az ellenforradalom nehéz időszaka után. megvalósult a magyar csoda, s hihetetlen rövid idő alatt helyreállt az élet. A magyar nők az első perctől kezdve ott voltak mindenütt, ahol kötelességteljesítésre, megértésre, emberiességre* segítő kézre volt szükség. Amikor most az ellenforradalom után első ízben ülünk össze, az a feladatunk, hogy megbeszéljük a nőmozgalom tennivalóit, azokat a legégetőbb problémákat. amelyek a magyar nőket, a magyar családokat foglalkoztatják, beszéljük meg, hogyan tudunk segíteni; Örömmel, de mély felelősségérzettel ülünk itt. Abban a tudatban kell tárgyalnunk, hogy sokszázezer asszony szeme van rajtunk.

Megnyitója végén Nagy Józsefné felolvasta a Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttségnek a konferenciához intézett táviratát.

A nőkonferencia lelkes tapssal vette tudomásul a párt- és a kormányküldöttség táviratát, majd Ortuíay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelmöke. megbízott titkár., számolt be a nőmozgalóm eddigi munkájáról és jövőbeli feladatairól.

/T\/rrT,T'

írjuk dátumként a törté-* net végére 1957. november* 16-át. A gyár igazgatóját,* Koltai Béla elvtársat, a1 pártbizottság titkárát, Bach-1 na Ferenc elvtársat, az üze-1 mi bizottság elnökét, Csen-' geri Zoltán elvtársat lelkes munkásküldöttség kereste fel.

— Elvtársak! Ma délben egy órakor a szerelde- üzem dolgozói átadják az ezredik esztergapadot. Kérjük, jöjjenek el, vegyenek részt a mi rögtönzött ünnepségünkön.

S A MEGHÍVOTTAK — és velük együtt az Észak- magyarország munkatársai — ott voltak. Dereshajú munkásember és az üzem fiatal mérnöke keresetlen, szívből jövő szavak kíséretében adta át a munka dicsőségét jelentő ezredik esztergagépet. Könny szökött a _munkások. s a technikusok szemébe. Nekik kellett küzdeniök azért, hogy ez az ünnep — ünnep legyen! Hogy a magyar ipar hírnevét szerte a világon mindenütt dicsérje az ÉÁN 1000—1500-as esztergapad. S az ünnepség után elkészítették az ezredik csomagolóládát. Oldalára felkerült az írás: Made in Hungary. A külső jelzések még nem árultak el mindent a vonaton, hajón utazó gépek csomagolásának olvasói számára. Csak azt tudják: gyártották Magyarországon... De ha kibontják a ládát, ott a gépen büszkélkedik majd az embléma: N. Sz. G. — Diósgyőr.

DE NEM TUDJÁK AZT. hogy a Nehézszerszámgépgyár dolgozói a megfeszített munka mellett nagy eredményt értek el az önköltség csökkentésében. Mert mintegy huszonöt százalékkal olcsóbb az ezredik eszterga, mint az első. De még tovább akarnak menni. Ebben az esztendőben terven felül további 37 darab1 gépet akarnak küldeni a világ minden tájára, hogy a v»ír/7oc«sZv T)iós«*vőr dolgozóinak hírnevét. i