Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

8 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1957. november 17. Rendkívüli ülést tartott a Szaktanács .... A Szaktanács elnökség* pénteken rendkívüli kibővített elnökségi ulest tartott, amelyen Varija György elvtárs, a Szaktanács titkára ismer­tette az üzemi tanácsok létrehozásával kapcsolatos tennivalókat. A beszá­molót rövidítve közöljük. Varga György elvtárs beszéde Hazánkban a hatalom megraga dá&a után kezdtek kialakulni azok a tormák, amelyek a munkásosztály számára lehetőséget adtak a vállalat ügyeibe való beleszólásra. Az elmúlt évek sorain elkövetett hibák követ­kezményeként azonban háttérbe szo­rult a munkások bevonása a gazda­sági vezetésbe. Emiatt csökkent a dolgozók aktivitása is. Az elkövetett hibákat a párt t&53 júniusában fel tárta és megjelölte a kijavítás mód­ját is. Az ismert okok miatt azon­ban ez nem valósulhatott meg. A IX. teljes ülés jó úton járt Az SZKP XX. kongresszusának hatása nyomán megindult az egész­séges folyamat és az MDP Központi Vezetőségének 1958 júliusi határo­zata megjelölte a teendőket. »Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a ter­vezési, szervezeti és irányítási kér­dések megvitatáséban, hogy minél «szélesebben bontakozzék fci a dolgo­zók alkotó kezdeményezése.« A IX. teljes ülés az alábbi fő kérdésekben látta a feladat megvalósítását: fejleszteni kell a szakszervezeti demokráciái. A szakszervezet köretein belül meg kell terem­teni a gazdasági vezetést előse­gítő munkásellenőrzés gyakorlati megvalósításának feltételeit. Szé­lesíteni kell a munkások részvé­telét a szakszervezet útján mind a termelést, mind az élet“ és munkakörülményeket javító in­tézkedésekben. Ezek megvalósí­tása értlekében fel kell készíteni a szakszervezeti szerveket, fő­ként az üzemi bizottságokat a megnövekedett feladatok végre­hajtására. A párt Központi Vezetősége júliusi határozata után az elleniorradalmi erők . fokozták tevékenységüket. Bomlasztani igyekeztek a pártot, le­járatni törekedtek a szakszervezet és az állami szervek tekintélyét. Az el­múlt évek munkáját negatívan érté­kelték:, tagadták az elért eredménye­ket. Ez a tevékenység akadályozta a helyes törekvéseik kibontakozását. S wem utolsó sorban az október végén . kirobbantott éMenforrad-alom - derék, ba törte azt az egészséges folyama­tot, amely az üzemi demokrácia szé­lesítésének irányában hatott; A munkástanácsok elvesztették a tömegek bizalmát . Az eMenforracLalom kitörését kö- .vető napokban megalakultak az u.n. munkástanácsok. A munkástanácso­kat az ellenforradalmi erők hozták létre a munkás-hatalom elleni harc eszközéül. A létrehozás körülményei.' és a munkástanácsok összetétele egy­aránt a. munkásosztály vezetőszere­pének fogadósát jelentették. Ez tel­jességgel bediiett az ellenforradalmi és revizionista erőknek abba a vona­lába, amely szerint nálunk nem a munkásosztály, hanem valamiféle egyetemisták, írók, művészek vagy egyéb ilyen értelmiségi rétegek hi­vatottak az ország vezetésére. A munkástanácsok széleskörű szociális demagógiával tévesztet­ték meg a dolgozó tömegeket. Olyan intézkedések sorozatát hozták, amelyek látszólag a mun­kások érdekeit szolgálták, de va­lójában a munkások érdekei el­len hatottak. Gondoljunk esek például a fizetett sztrájkok szervezésére, a népvagyon herdálására, törvénytelen bérele fize­tésére és így tovább. A munkástanácsok nem is azzal a céllal alakultak, hogy az üzemi de­mokrácia szélesítésének szervei le­gyenek. Olyan mértékben veszítették el tömegbefolyásukat, amilyen mér­tékben igazi céljaik lelepleződtek a tömegek előtt. Nem lehet tehát vélet­lennek mondani, hogy megszűnésük ' nagyjából egybeesik azzal az idő­szakkal, amikor bekövetkezett a munkás-paraszt hatalom politikai és gazdasági konszolidálódása. Miért a szakszervezetek útján? A munkástanácsok ez év tavaszán nagyjából megszűntek. De az az • igénye a munkásoknak, hogy fejlesz­teni, szélesíteni kell az üzemi demo­• ikrádét, fokozni kell a munkások be­vonását a vállalat gazdálkodásába, . irányításába és ellenőrzésébe, váltó- . Katlanul fennmaradt. Véleményünk szerint nálunk az üzemi demokrácia megvalósításának döntő eszköze a szakszervezet lehet cs kell hogy legyen. Azért, mert nálunk a szakszerveze­teik igen nagy tradíciókkal bírnak. A többi között a munkástanácsok megszűnése azzal is magyarázható, hogy nálunk, ahol ilyen tapasztala­tokkal és befolyással, ilyen tradí­ciókkal bíró szakszervezetek vannak, nincs létjogosultsága egy új, a szak- szervezetektől függetlenül működő valamiféle munkás szervnek. Miért kell mégis új szerv? Miért van szükség mégis üaemi tanácsokra, ©melyek ax üzemben lé­nyegében mégis csak új szervként jönnek létre. Mindenekelőtt azért, mert ex a forma alkalmas arra, hogy ax Üxemi tanácson keresztül aa ttxem Sssxes dolgozóit bevonjuk az irányításba és az ellenőrzésbe. Ha as üxemi tanácsok jól mű­ködnek. akkor komoly tényezői lehetnek a proletárdiktatúra erő­sítésének, a gazdálkodás megja­vításának, elő fogják segíteni a dolgozók felelősségérzetének nö­vekedését a közösségi érdekek iránt. Komoly szerepük lehet abban a harcban is, amely a társadalmi tulaj­don védelméért, a fegyelem megszi­lárdításáért folyik. A munkások többsége szervezett dől gozó, de mégis mintegy 20—25 szá­zalékuk nem tagja a szakszervezetnek. Az üzemi tanács ismert konstruk­ciója viszont lehetővé teszi, hogy a szakszervezeteken kívüli munkásokat is bevonjuk az ügyek intézésébe, ez­által a2 üzemen belül minden réteg bevonható a szocializmus építésének feladataiba. Az üzemi tanácsok létrehozásánál az alábbi elveket kellett figyelembe venni. Mindenekelőtt azt, hogy a gyár össznépi tulajdon, azt, hogy ál­lami tervgazdálkodás van központi irányítással, kötelező tervutasítások­kal. Végezetül, hogy fenn kívánjuk tartani az üzemekben, « vállalatok­ban az egyszemélyi felelős Vezetést. Az üzemi tanácsok működése* előse­gíti ereknek az elveknek a megvaló­sítását, beleilleszkedik ebbe a rend­szerbe és éppen e rendszer adta le­hetőségeket kihasználva biztosítja a dolgozók aktív közreműködését, egy­úttal felelőse bb és lelki ismeretesebb munkára fogja késztetni a gazdasági vezetőket. Az üzemi tanácsok összetétele A2 üzemi tanács tagjainak kéthar­mad része a szakszervezeti tagok ál­tal választott funkcionáriusokból áll. Ezen a kétharmadon belül a tanács­ban foglalnak helyet az üzemi bizott­ság tagjai — amennyiben vannak műhelybizottságok —, a műhelybi- zottságok elnökei és bizalmiak. A tanács tagjainak egyharmad része a termelési tanácskozáso­kon választott tagokból fog állni. Végezetül hivatalból taigja a tanács­nak öt fő: az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, a párWHkár, továbbá a KISZ-szerveret tátikára. Az üzemi bizottság elnöke egyben a tanácsnak is az elnöke és a ta­nácsülés elé kerülő javaslatokat az üzemi bizottság készíti elő. A szakszervezet vezetését mutatja többi között az is, hogy a tanács két ülése közölt annak jogait az üzemi bizottság gyakorolja, tehát az üzemi bizottság jár el az olyan kér­désekben, amelyek akár döntési, akár véleményezési joggal az üzemi ta­nács hatáskörébe tartoznak. Az üzemi bizottság gondoskodik a tanács által hozott határozatok vég­rehajtásáról, Az üzemi tanácsok hatásköre A tanácsnak ellenőrző, vélemé­nyező és döntési joga van. Például ellenőrzési jog .illeti meg a -tanácsot többek között olyan fontos kérdé­sekben, mint a termel ő berendezése ik, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök, a munkaerők felhasználása vagy pél­dául a műszaki fejlesztés feladatai­nak végrehajtása, a társadalmi tulaj­don védelmére hozott rendelkezéseit betartása. Ezekben a kérdésekben a vállalat igazgatója köteles a taná­csot tájékoztatni a kialakult helyzet­ről, illetőleg a megteendő intézkedé­sekről. Az üzemi tanács véleményét az igazgatónak minden esetben ki kell kérnie a következő kérdésekben: amikor például a minisxtérium keretszámai «alapján elkészül a vállalati, Üzemi terv. A vállalat saját eszközeiből, vagy rovid- lejárutú hitelekből esxköxlendő beruházásokká] kapcsolatban. A felújításra szánt eszközök fel- használását illetően. A főbb bé­rezési formák kialakításánál. Az alkalmazotti létszám meghatáro­zásánál. A vállalati szervezeti felépítés és a munkarend módo­sításával kapcsolatban« Tekintve, hogy itt véleményező jogkörről van szó, nyilvánvaló, hogy a tanács vélenknye az igazgatóra nem kötelező. De biztosra lehet vénáid, hogy ha egy ilyen komoly testület ezekben a kérdésekben vé­leményt mond, akkor az üzemi ta­nácsban nagyon hasznos és az igaz­gató számára is elfogadható javasla­tok születnek meg, olyan javaslatok, amelyek az üzem, a vállalat munká­ját messzemenően elő fogják segí­teni. Amennyiben a tanácsban fel­merült javaslatot az igazgató elfo­gadta, az üzemi bizottság feladata menet közben biztosítani, hogy az igazgató a tanácsülésen elfogadott javaslatot figyelembe is vegye. Az üzemi tanácsot döntési jog il­leti meg. Mindenekelőtt a szociális, a munkavédelmi beruházásokra szánt összegek felhasználása, a nye­reség felosztásénak irányelvet tekin­tetében. Az élüzem címmel, valamint a ’Minisztertanács és a fezOT ván- donzászlajavai járó pénz elosztása dolgában, Az igazgatói alap szociális és «kulturális célra való felhaszná­lása. továbbá a munkaruha elosztása kérdésében. Ezekben az üzemi tanács dönt, és amennyiben azok nem el­lentétesek a fennálló érvényes ren­delkezésekkel vágj?- jogszabályokkal, az igazgató köteles végrehajtani még akkor is, ha netalán egyik-másik esetben nem értene egyet. Az üzemi tanácsok létrehozása megköveteli a szakszervezetektől a« üxemi btoottsáxok munkájá­nak megjavítását. Ugariakkor a tanácsolj működése serkentőleg fog hatni a szakszerve­zeti munka színvonalának emelkedé­sére, mindenekelőtt a vezetés kollek­tivitásának fejlődésére. (MTI) Gyászolnak a csehszlovák dolgozók Prága (MTI) Prágában, Pozsonyban és m iádén nagyobb városban az elhúnyt köztár­sasági elnök képével vagy szobrával díszített gyászhelyiségeket rendeztek be, ahova hosszú sorokban vonalnak az üzemek, gyárak, hivatalok, intéz­mények; tömegszervezetek képviselői és az egyszerű dolgozók, hogy beírják nevüket a részvétlátogaiók könyvébe. Számos üzemben, bányában disz-* őrséget állnak a dolgozók az elnök virágokkal díszített gyászfá&yolos szobra vagy képe előtt. A gyász- összejöveteleken a dolgozók sok he­lyen munkafelajánlásokkal tesznek hitet amellett, hogy a jövőben tó az elhúnyt által m ntott úton kívánnak haladni. November 18. gyásznap a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata értelmében november 18-a, Antonin Zápotocky csehszlovák köz­társasági elnök temetésének napja —• gyásznap a Szovjetunióban. A mi­nisztertanácsi rendelet kimondja, ho^v az épületekre ki kell tűzni a gyászlobogókat. (MTI) „ÉlelfeMágőan fontos az atlanti szövetség szolidaritásának megszilárdítása, mert különben széthullik“ — ismerte be a parlamentben a francia miniszterelnök Párizs (MTI) A Reuter közlése szerint Felix Gail Jard francia miniszterelnök pén­tekéin a nemzetgyűlésen figyelmez­tető hangon kijelentette, amennyi­ben a NATO-orazagok, a NATO-ta- nács decemberben sorra kerülő csúcs- értekezlete előtt nem tudják megol­dani világos módon a szövetséges szolidaritás kérdését, különös tekin­tettel Észak-Afrikéra, »akkor a fran­cia kormánynak és a francia parla­mentnek újból megfontolás tárgyává kell tennie saját helyzetét«. Gaillard megállapította, hogy az mi mihixmmWk.^jn „ — ii ! 11 angol—amerikai eljárás súlyos hely* zetet idézett elő. **A francia nép barátságtalan lépésnek tekinti ezt. A gyors el­járás körülményei olyan jelleget adnak ennek, amely fájdalmat és aggodalmat okoz nekünk, s amelyet egyáltalán nem vagyunk képesek megérteni.« A kormány ilyen helyzet láttán el van szánva arra, hogy határozottan és nyugodtan jár el. »Életbevágóan fontos az Atlanti Szövetség szolidari­tásának megszilárdítása, mert külön­ben széthullik« — mondotta Gaillard.« Az. első sajtótájékoztató a szovjet mesterséges holdról Moszkva (MTI) A Külügyi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottsága pénteken délután hatalmas érdeklődés mellett rendezte meg Moszkvában az első sajtótájé­koztatót a szovjet mesterséges hol­dakról. A konferencián több mint háromszáz szovjet és külföldi újságíró jelent meg s a szovjet filmhíradó, valamint a moszkvai televízió munka­társain kívül filmszalagra vették a sajtótájékoztató eseményeit több ame­rikai televíziós adóállomás és film- vállalat munkatáaAai is. A sajtótájékoztatón a szovjet tudo­mány legkiválóbb képviselői szólal­tak fel. A megnyitót Bárgyin akadé­mikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának álelnőke, a nemzet­közi geofizikai év szovjet nemzeti bi­zottságának elnöke tartotta. Ezután | Blagonravov professzor, aki mint a szputnyikok egyik teremtője ismere­tes — elmondotta, hogy a Szovjet­unióban rendkívül nagy eredményt ért el a rakétatechnika. Pokrovszkij professzor azokról a kutatásokról számolt be, amelyeket a második szputnyikon elhelyezett kí­sérleti kutyával végeztek. Á profes­szor ismertette azokat a hosszas elő­készítő munkálatokat, amelyek lehe­tővé tették, hogy a második mestersé­ges holddal kísérleti állatot —a világ­hírűvé vált Lajku kutyát — küldjék a világűrbe. Elmondotta, hogy a megelőző rakétákigrlctek so-\ rán előbb 100—110, majd késóbhv 209—210 kilométeres ingK#' ságba juttattak el kísérleti álla­tokat, sőt az első esetben kipró­bálták ázt 1$, hogyan lehet az állatokat visszajuttatni a földre. A világűr első Qtasát, Lajkát töbo hétig tartó edzéssel készítették elő arra, hogy útra kelhessen a második mestersége® holdban. A kutya telje­sen megszokta a rendkívüli feltétele­ket, valamint azt, hogy .életműködé­sét különböző ráerősített műszerek Jegyezzék. így a mesterséges Imid ban megtett útja során életműködéseiben netti állt be különösebb zavar, kibírta a hirtelen gyorsulást és a tartós súly­talanság állapotát is. * A professzor elmondotta, hogy a szovjet műszertechnikusok hosszú kLeletezés után dolgozták ki azokat az automatikus műszereket, amelyek vegyi reakció segítségével a kutya tartályában biztosították az oxigén regenerációját, valamint a szén­dioxid elnyelését. Ugyancsak hosszas kísérletekkel dolgozták ki azokat a műszereket, amelyek regisztrálták a kutya légzését, szívműködését, sőt mozgását is. / Maszievics, az asztronómiai ta­nács alelnöke a szputnyikok optikai megfigyeléseiről tartott beszámolót. A többi között elmondotta, hogy a szovjet tudósok nag^ lt» tószögit figyelő távcsövet készítettek a mesterséges hold megfigyelésére, [ind a 68 szovjet megfigyelő tamást ellátták S0—!»5 ilyen táv­csővel, valamint* különleges rá­dióvevőbe rendezésekkel és mag­netofonokkal is. Az állomásokat 48 Órával előbb érte­sítik a szputnyikok várható megjele­néséről, s pontosan megadják azokat az adatokat, amelyeknek segítségé­vel lehetővé vélik a mesterséges égi­testek pályájának követése. Ezt követően Vernov professzor a szputnyikok segítségével végzett kozmikus sugárzási vizsgálatokról be­szélt és hangsúlyozta: a szputnyikok mű~ erei által nyert adatok feldől- Sózása jelentős mértékben segíti an­nak a tudományos problémának meg­oldását, hogy honnan származik a kozmikus sugárzás. Vehtyin professzor az ionoszféra és a rádióhullámok vizsgálatát ismer­tette, Fjodorov professzor pedig a napsugárzási vizsgálatok eredményei­ről számolt be. A külföldi tudósok kérdészuhutag- gal árasztották el a szovjet tudósokat. A kérdések nagy része Lajka kutyára vonatkozott. Pokrovszkij professzor elmondotta, hogy a kutya nem szenvedett. Egyelőre nem folytatnak olyan munkál, amelynek során embereket ké­szítenének elő kozmikus repü­lésre. A tájékoztatón elmondották: a nemzetközi geofizikai év során még számos rakétakísérte tét hajtanak vég­re és több uj mesterséges holdat bo­csátanak fel. Bárgyin akadémikus többek között elmondotta, hogy az első és a máso­dik mesterséges hold rakétája egy­forma hatóerejű hajtóanyaggal dol­gozott. Egy nyugati tudósító kérdésére válaszolva elmondották, a mestersé­ges holddal kapcsolatos teljes kuta­tómunkát polgári szervek, elsősor­ban a Szovjetunió Tudományos* Akadémiájának különböző szervei irányítják és hajtják végre. Több kérdés merült fel a holdra­kéták felbocsátásával kapcsolatban. Blagonravov és Fjodorov professzo­rok elmondották: • A holdrakétá k tel bocsátásihoz nem elegendő az úgynevezett első kozmikus sebesség, amellyel á mesterséges holdak ....mozognak, h anem másodpercenként 11,2 ki­lométeres sebességet :— az úgy­nevezett második kozmikus se­bességet — kell biztosítani a ra­kétáknak. Az erre vonatkozó kísérletek gyors ütemben folynak ugyan, de a szov­jet tudomány nem óhajt kalandokba bocsátkozni a holdrakétu felbocsátá­sával kapcsolatban. Nem valószínű, hogy a nemzetközi geofizikai év so­rán már sor kerülhet ilyen rakéta felbocsátására, de nincs kétség az­iránt, hogy a tudomány rövid időn belül megoldja ezt a fontos problé­mát is. (MTI)-----------o----------­S S Szudáni Köztársaság e'sS magssrorszigl követe Mohamed el Nil, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Szu- dáni Köztársaság első magyarországi követe november 15-én megérkezett Budapestre. Az új követet a repülő­téren Csatorday Károly, a Külügy­minisztérium pmtoköllosztályának vezetője fogadta. (MTI) Egy szobában az illemhely, az éléskamra, a fürdőszoba, — mert mereven értelmezik a rendeleteket nak, mit tegyenek. A tiöztálikodás- rúl mondjanak te, vagy az evésről? Jóllehet, a városi tanács építési osztályának kezét rendéletek kötik, amelyek a fürdőszoba-építést épít­ményi viszonyoktól teszik függővé. A rendelet azonban nem 1957 no­vember 15-én született. Az illetéke­sek már előbb is tudtak a fürdő­szoba, éléskamra átépítéséről. Miért nem a tervezésnél tiltotték meg? Eső után köpönyeg — balgaság! Dr. Szabóók fürdőszoba-építésének megakadályozása — em bertéten- sógl Sürgős intézkedést várunk, hogy dr. Szabó Elemér családja mielőbb megnyugodjon, s a család feje. gond nélkül végezhesse áldozat kész, em­berek életét mentő munkáját. (—P- -»—) Dr. Szabó Elemér mentőiőol'Vós a Széchenyi utca 48. szám alatti ház első emeletén lakik. Lakását a MIK a kora ősszel tatarozni kezdte. Már akkor elhatározták, hogy a la­kás egy helyiségét két részre oszt­ják, azért, hogy fürdőszobája és éléskamrája Is legyen az orvosa». Iádnak. Várták már a lakók, hogy mi­előbb birtokukba jusson a fürdő­szoba. Az orvos részére a tisztál­kodáshoz a fürdőszoba elengedhe­tetlen, mivel naponta sok-sók fer­tőző beteggel érintkezik. November 15-ig minden a legna­gyobb rendben ment. Ám ekkor a fürdőszoba, WC és éléskamra épí­tését írásbeli utasítás alapján a MIK egyik vezetője. Bcsztercsényi kar tára leállította. Indoklásul csu­pán annyit említett meg, hogy a városi tanács építési osztályán Menner és Glódi elvtársik az épít­kezés folytatását nem engedélyez­ték. Fejtetején ÄU minden dr. Sza­bóiknál. A konyha, az előszoba fala össze-vissza vágva, a padló fel­szedve; Kétségbeesve gondolkodó Hatásos „bírálat“ Silvio Noti neves olasz televíziós rendezőnek egy hét alatt kétszer is ellopták gépkocsiját. A tettes mind­két alkalommal egy cédulát ha­gyott hátra, amelyben közölte ve­le, hogy így akarja megbüntetni rossz rendezéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom