Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

4 Gszakmagyahobszag Vasárnapi 1957 november 10 cÁ márt Írok oádúüiak M iskolcon az ellenforradalmi ter­ror lángjai 1956 október 2'6-án csaptak a legmagasabbra. Ekkor tör­tént a gaz támadás a főosztály épü­lete ellen, ezen a napon haltak hősi halált az ellenforradalmi banditák gyilkos kezei által: Gáti Gyula, Ra- duly József, Mohai István, Gáti Imre, Strelecz István és Juhász József elv- itársak. So'kan még ma is azt hiszik, hogy a főosztály védői a csőcselék túlereje miatt voltak kénytelenek kapitulálni. Ez nem így van! A kapitulációban a főszerepet egy közönséges áruló, Zombori Sán­dor volt alezredes játszotta. Zombori Sándor alezredes a miskolci helyőrség parancsnoka volt. A mi •rendszerünk, a népi demokratikus rendszer taníttatta és nevelte katona­tisztté és emelte ilyen magas beosz­tásba. ö azonban csúnyán visszaélt a bizalommal, súlyos bűnöket követett el a nép állama ellen. Elárulta a párt, a szocializmus ügyét és ténylegesen az ellenforradalom szolgálatába állt. Zombori Sándor mindkét ellenfor­radalmi szervnek tagja volt: a me­gyei munkástanácsnak éppúgy, mint a »katonai bizottságnak«. Egyetértett az ellenforradalmi követelésekkel és támogatta azok megvalósítását. Áruló magatartása különösen akkor mutat­kozott meg, amikor a csőcselék fegy­veres támadást intézett a miskolci rendőrkapitányság épülete ellen. Zombori Sándor, mint helyőrség pa­rancsnok a honvédelmi minisztertől távmondatos parancsot kapott, mely­ben felszólították, hogy szálljon szembe az ellenforradalmi bandákkal és semmisítse meg azokat. Zombori •ezt a parancsot nem teljesítette. El­lenkezőleg. A csőcseléket támogatta a néphatalomhoz hű és a főosztályt hősiesen védelmező belügyi dolgozók­ig szemben. Ismeretes, hogy a Bocs- kay (ezelőtt Rudolf) laktanya, ahol Zombori akkor tartózkodott, ételiem­ben van a főosztály épületével. Amikor a csőcselék megtámadta a főosztályt, Zombori a laktanya hangoshíradóján keresztül kö­zölte a támadókkal, hogy katonái nem fognak velük szemben fel­lépni. v.v.vfA lényegében Zombori ösztönözte a támadókat, sőt határozottan a cső­cselék mellé állt; felszólította a főosztály dolgo- ■ zóit, hogy hagyják abba a vé­dekezést, ellenkező esetben katonái­nak parancsot ad, hogy vegyék tűz alá a főosztály épületét. Ez erkölcsi- ttbg aláásta a védők erejét. Belátták, céltalan minden védekezésük, ha a (laktanya parancsnoka is a fegyvere­sen támadó ellenforradalmárok mellé állt. Néhány perc múlva kitűzték a fehér zászlót az épületre. Ekkor Zom- ibori parancsot adott két tisztjének, STusor János és Hajdú Károly főhad­nagyoknak, hogy menjenek át a fő­osztály épületébe, fegyverezzék le az ott talált személyeket és kísérjék át őket a laktanyába. A két tiszt ezt a feladatot egy szakasznyi katona kísé­retében végrehajtotta. Zombori kato­nái behatoltak az épületbe, s ezzel megnyitották az utat az épületben rendezendő vandál pusztítás előtt. A tömeg a katonák nyomán betódult és tört-zúzott, pusztított mindent, ami a keze ügyébe került. Ekkor vette kezdetét a bestiális gyilkosságok sorozata. A vér­szomjas csőcselék körében lévő kö­zönséges bűnözők egymás után is­merték fel a rendőrség vezetőit, be­osztottjait és állati módon kezdték ütlegelni őket. Ekkor végeztek Gáti Gyula alez­redessel, Raduly József százados­sal, Juhász József hadnaggyal, Mohai István főhadnaggyal és vertek félholtra másokat. Mindezt Zombori katonáinak jelenlé­tében. mondhatnánk, azok oltalma alatt csinálták. A katonák nem a gyilkosokat fogták el és kísérték át a laktanyába, hanem a főosztályon le- fegyverzett elvtársakat, mintegy 38 főt, akiket Zombori napokig fogva tartott. Nem kétséges, hogy Zombori áruló módon járt el a főosztály ellen intézett támadás idején. E tettén kí­vül még más ellenforradalmi cselek­mény is terheli lelkiismeretét. Zom­bori, a tapasztalt katonai vezető, kép­zetlen és komolytalan diákok és az ellenforradalmi munkástanács ösz­tönzésére hallgatva, beosztott tiszt­jeinek bevonásával tervet dolgozott ki a szovjet csapatok elleni harcra. a terv elkészítésének alapja egy ” 50 ezres nagyságú katonai tér­kép volt, amelyen megjelölték Mis­kolc bevezető útjait, valamint azokat a pontokat, ahol tüzelőállásokat léte­sítettek a szovjet csapatok ellen. Zombori 1956 november 3-án a Stromfeld laktanyában Farkas Zol­tán főhadnagynak személyes utasí­tást adott, hogy a laktanya védel­mére 1 övegeket helyezzen tüzelőáilás- ba. Nagy László főhadnagynak ugyanilyen parancsot adott, miközben megjegyezte: -ügy hajtsa végre a pa­rancsot, hogy a szovjetek nehogy meglássák, amikor a lövegeket von­tatják ki a tüzelőállásba«, juj indezek olyan tényék, amelyek ' ■ bizonyítják Zombori bűnössé­gét. Bűnös, mert nem hajtotta végre a honvédelmi miniszter parancsát, bűnös, mert mint a helyőrség fegyve­res erőinek parancsnoka, az ellenfor­radalmi csőcseléket támogatta, ahe­lyett. hopv katonáival biztosította volna a főosztály védelmét, s végül bűnös abban, hogy fegyveres akcióra készült a népi demokratikus rendsze­rünk megvédésére segítségül siető szovjet csapatok ellen. Mindezzel be­bizonyította, hogy szembefordult a nép hatalmával, átállt az ellenforra­dalom oldalára. Zombori megszegte esküjét s ezzel végképp elvesztette dolgozó népünk bizalmát. Áruló magatartásával nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy Miskol­con ártatlan emberek veszítsék életü­ket. A meggyilkolt mártírok némán vádolnak, s mintha ezt mondanák: »Te gyáva, áruló! Megszegted es­küdet! Sújtson rád a nép haragja és Népköztársaságunk törvénye!« — mint ahogy a katonai eskü szavai mondják. * A rövidesen megjelenő „Ez történt Borsodban” c. könyv alapján. November 7-én újabb négy borsod megyei községben gyűlt ki a villany A faluvillamosítás során ' Borsod megyében ezévben Hernádbüd köz­ségben gyűlt ki először a fény. Az állami hitel és a községek társadal­mi munkájával november 7. tisztele­tére újabb négy borsodi községben vezették be a villanyt. Az edelényi járásban lévő Szin és Szinpetri köz­ség mellett villanyt kapott a mező- csáti járásban lévő Sajószöged köz­ség is. És kigyult a fény a turisták és üdülők által jólismert Jósvafőn is. Az újonnan villamosított községek­kel együtt Borsod megye 209 közsé­gében van már villanyvilágítás. Az idén 14 újtipusu rádió került forgalomba Az idén megszűnt a rádió hiány­cikk jellege. A gyárak termelése el­érte, sőt meghaladta a tavalyi szin­tet. Mennyiségben és választékban egyaránt kielégítő a rádióellátás. A vásárló közönség már rendszeresen 25—30 féle típusú rádiókészülék kö­zül válogathat, ebből 11 típus gyár­tását az idén kezdték meg, vagy az idén került először az üzletekbe. A rádióellátás javulása mutatkozik a forgalomban is. Tavaly összesen 236.000 rádiókészüléket adtak eL Az idén már az elmúlt háromnegyed év­ben jóval kétszázezer fölött volt a forgalom. Év végéig az eladott készü­lékek száma megközelíti majd a háromszázezret. Elsősorban a nagy­teljesítményű jelentős értékű készü­lékeket vásárolják. Nagymértékben javult a készülé­kek minősége is. Jövőre is lesz elesendő rádió és gazdagodik ~a típusválaszték. (MTI) 0 szerkesztőség közleménye j Mai lapunk azért nyolc oldalon j jelent meg, mert november : 6-án hat, 7-én pedig 12 oldalt : adtunk ki. FALUSI JELENTES Biztató jelek TAVASSZAL A SÁTORALJAÚJHELYI JÁRÁS legnagyobb gondja, de főleg a Bodrogköz problémája; Karos, Karcsa, Pácin, Kiisirozvágy, Nagyrozvágy környékén a takarmány ellátás volt. A múlt évi aszályos időjárás, majd a nyári jégverés ezt a vidéket sújtotta legjobban és ta­vasz kezdetén a Bodrogköz legnagyobb részén kifogytak a takarmány­ból. Sok gazda kénytelen volt potom áron eladni jószágait, hogy azok éhen ne pusztuljanak. Sokszor az utolsó forintokkal kellett úlbaindiüini. távoli vidékre, Tiszaluc környékére, ahol alomnak való szalmát és ku­koricaszárat vásároltak méregdrága áron, mert a nagy kereslet folytán rohamosan emeLkedtek az árak. Aki január—február hónapban betekin­tett a Bodrogköz falvaiba, a lakóházak udvarára, siralmas állapotokat talált. Február közepén. Karos községben a legtöbb helyen száraz föld­del és homokkal, vagy kiszárított trágyával almoztak, mert az alomnak való szalmát is feltakarmányozták. A kiéhezett tehenek addig szálal- ták, amíg valamennyire jól nem laktak vele. Ettől persze nem tejeltek, egyiket—másikat bizony emelgetni kellett, ha fáradtságában, kimerült­ségében lefeküdt. Kínos tréfa, de utólag már elmondhatjuk, hogy a karosiak, amikor ebben az időben a községbe és sok tehénistállóba is bevezették a villanyt, azzal viccelődtek, hogy: »adj zöld szemüveget a jószágnak, akkor szénának látja a szalmát«. KESERŰ TRÉFA VOLT ez és a karosiak nem nevettek rajta. Ért­hető tehát, ha jobban várták a tavaszt és a nyarat, mint más vidéken. Most, hogy a jószágok a mezőről ismét az istállóba szorultak a bodrog­közi portákon, biztató jelként tapasztalhatjuk, hogy kedvezett az idő­járás. A bodrogközi parasztok bőséges készlettel rendelkeznek, megmen­tették és betakarították a takarmányt. Megerősítették ezt a tapasztalatot a járási mezőgazdasági osztályon is, ahol egyébként azt is elújságolták, hogy meglehetősen nagyobb méreteket öltött az állattenyésztés, szaporo­dott a szarvasmarhaállomány a Bodrogközben, remélhetőleg az idén nem lesz baj a takarmánnyal. Ez természetszerűleg azt jelenti, hogy több tejterméket és húsféleséget szállít majd a Bodrogköz. Sok a szú termett a sátoraljaúj helyi állami gazdaságtan A DOLGOZÓ PARASZTOK ma már szívesen kötnek termelési szer­ződést a cukorgyárakkal, mert tisz­tában vannak azzal, hogy minél több a cukorrépa, annál több a cu­kor és azonfelül (ez az, ami a szer­ződéskötést döntően előre viszi) ko­moly anyagi jövedelemhez is jut­nak. A cukorgyár a leszerződött te­rületre termelési előleget ad: vető­maghoz, műtrágyához juttatja a szer­ződő felet, és egyebek közt a leszál­lított répamennyiséget premizálja, a takarmányozáshoz fontos répaszelet­hez és melaszhoz juttatja a termelőt, úgyszólván filléres áron. Mindemellett másik komoly anya­gi segítség, hogy a szerződő félnek, — amennyiben kívánja — előleg­képpen a cukorgyár felszántat ja traktorral azt a területet, amelyre a következő gazdasági évre leszerző­dött. A szántás díját majd a jövő évi cukorrépa-termés átvételi árából vonják le — kamatmentesen. A szerencsi járás dolgozó paraszt­jai élnek ezzel a lehetőséggel, eddig több- mint 1000 holdat szántottak cukorrépa alá. Egyébként a járásban a betervezett területnek már 80 szá­zalékát leszerződték a dolgozó pa­rasztok.-------------o------------­P árthírek Értesítjük Miskolc város „Időszerű kérdések” tanfolyamának propagan­distáit, hogy részükre f. hó 11-én, hétfőn egésznapos propagandista- tanfolyamot tartunk — reggel 8-tól este 6 óráig. A konferencia helye: Megyei pártszékháí:, I. emeleti ta­nácsterem. Kérjük a pontos meg­jelenést. Miskolc Városi Pártbizottság ágit. prop. osztálya. * ÉRTESÍTÉS Értesítjük a járási, városi cs üzemi önálló politikai gazdaságtan konfe­rencia vezetőket, hogy részükre 14-én [délután 3 órakor előadást tartunk az [»Árutermelés, áru és pénz« c. anyag­iból. Miskolc város területéről a kon, [zultánsok és konferencia vezetőkön [kívül (Pol. gazd.) részt vehetnek mind- [azok az önálló tanulók, akik politikai [gazdaságtanon tanulnak. ► Előadás helye: Megyei Pártbizottság, >1. emelet. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ► ágit. prop. osztálya ► ------*------o----------— » \ A MISKOLCI VÁROSI TANÁCS ► KÖZLEMÉNYEI ► Miskolc város tanácsának végre- ! hajtóbizottsága közhírré teszi, hogy a »város tanácsa az 1957 augusztus 16-án [tartott ülésén megalkotta »Az állatok ► tartásáról« szóló tanácsrendeletet^ [amely 1958 január hó I. napján lép »hatályba. A tanácsrendelet 1—1 pél- »dánya a városi tanács és az I—IV. ► kerületi tanácsok vb. igazgatási és ► egészségügyi osztályainál, valamint ► titkárságán betekintésre a város kö- ►zönségének rendelkezésére áll. \ * l A város tanácsa az 1957 augusztus J 16-án tartott ülésén megalkotta »A •közterületek tisztántartásáról és a ► háziszemét gyűjtéséről« szóló lanács- [ rendeletet, amely a mai napon lép hatályba. A tanácsrendelet 1—1 pél­dánya a városi tanács és az I—IV. [kerületi tanácsok vb. igazgatási és ^építési osztályainál, valamint titkár, Jságán betekintésre a város közönsé­► aágpic rendelkezésére jli­\ Koháos Di 1. rész. DIÓSGYŐR MÁR EZ­ELŐTT 175 EVVEL is ________________________ ipari centrum volt. Ezt < = ■tréfa nélkül mondhatjuk, hiszen a korabeli feljegyzések szerint az itt tele­pült korona-uradalom, hivatali és gazdasági épü­letein kívül körülbelül 200 lakóház állt e terü­leten. Környékén 3 kerekes lisztmalom, kallós- vnalom, 16 000 tégla égetésére alkalmas téglaége­tő, üveghuta és vashámor működött. Az alapító <lz élelmes csejtey Martini Sámuel, gömörmegyei kisbirtokos családból származó papirkészítő, tu- llajdonképpen egy cseh szakember, Altmann Ernő terveit topta el, aki 1773-ban tett egy sikertelen alapítási kísérletet. O kereste meg a helyet a 'Szinva városfeletii szakaszánál, ahol a patak vi­ze meggyorsult és télen sem fagy be. Jól átgon­dolt vállalkozása Mária Terézia gazdaságpoliti­káján kívül azon bukott meg, hogy a cseh papír- készitő ki akarta bérelni a Diósgyőrött építendő új malmot, és olyan tervet nyújtott be, hogy neki később búsás haszna legyen belőle. Az alapító gömöri kis nemes is igyekezett minél jobban biz­tosítani új vállalkozásának fejlesztését. Biztosí­totta, hogy papírját, amelyet a mesterlegények kézierővel merítettek, a kancellária is használja. Az állami hivatalnokok pedig — hála az égnek — már ebben az időben is nagy fogyasztók voltak. Martini Sámuel egészen 1836-ig vezette a papír- malmot, haláláig s örökösei ezután nemsokkal eladták a Fried és társai kassai cégnek. A svájci csodagép A KOLBA-CSALÁD BIRTOKÁBA 1870-ben került az üzem, s bizonyos módosításokkal egé­szen a felszabadulásig a Kolba-dinasztia tagjai voltak az urak. Nevezetes esemény a gyár törté­netében az az üzlet, amelyet Kolba Károly kö­tött a párizsi világkiállításon. A jószemű üzlet­ember ugyanis megvette az Escher svájci gép­gyártó cég nagy feltűnést keltő hengerszitás pa­pírgépét, a hozzávaló foszlatógépekkel együtt. A .gyors felismerés alapján — európai viszonylatban is az elsők között — gyárrá alakította a papir- vnalmot, ahol a kézimunka helyébe a gépi erő- Veb 'valá termelés kerüli. PAPIRMALOM a. fjöi'/'e-par/ aLatt Szerencsésen megmaradt egy jegyzetfüzei, amely jelenleg Pfaff Hugónak, az üzem főmér­nökének birtokában van. E jegyzettömb tartal­mazza Kolba Károly egy évi teljes könyvelését, s tanuságtétele szerint bevétele 240 000 forintot tett ki. Érdekes, hogy a gyár jelenlegi vezetői, akik szintén nagy nyereséggel dolgoznak, nem is annyira e bevétel, hanem inkább az adminisztrá­ció egyszerűségét irigylik az egykori tulajdonostól. A részvénytársaság AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT bizo­nyára sokat sóhajtoztak az örökösök, hogy Kolba Mihály iglói papírgyáros annakidején rossz hely­re fektette tőkéjét. A hosszú pangást az ország papírgyárai közül csak a diósgyőri bírta ki. A Kolba-örökösöknek azonban nem sok örömük tellett a dicsőségben, mert gazdaságilag olyany- nyira megtépázott helyzetben voltak, hogy bank­kölcsönhöz kellett folyamodniuk. Ennek azonban borsos feltételei voltak, s a családi üzem rész­vénytársasággá alakult át. A kapott pénzből kicserélték a már elavult papírgépet, de félmegoldást választottak. Auszt­riából vásároltak ugyanis használt gépeket, s ez magában hordta az újabb bonyodalmakat. Az üzémet hol itt, hol ott bővítették, de ez csak tol- dozás-foltozás volt, s 1937-ben a főépület már oly rossz állapotba került, hogy két emeletet le kel­lett bontani. Az első világháború után, épp úgy, mint a má­sodik végén is teljesen kiöregedett állapotban volt a gyár, gépeiket még mindig nem villanyáram­mal, hanem egy központi motorházból hajtószí­jakkal működtették. Küzdelem a létért és a rekonstrukció A FELSZABADULÁS UTÁN a diósgyőri gyár fölött az »Első Magyar Papíripar« kapott felügyeleti jogkört, A fővárosi szakemberek a A cukorgyárak sokoldalú segítsége Az időjárás nemcsak Tokaj-Hegyalja vidé­kén, hanem a sátoralja­újhelyi határban is kedvezett a szőlőknek. A szeptembervégi eső­zések folytán bizonyos rothadási folyamat in­dult meg, majd a ké­sőbbi napfényes, száraz idő hatására a rothadó szemek aszusodni, cuk­rosodul kezdtek. így történt, hogy sok év után ismét aszút szüre­teltek a sátoraljaúj­helyi termelőszövetke­zetekben és állami gaz­daságokban. Ez utób­biakban a jelentések szerint — 150 mázsa aszuszőlőt szüreteltek, amelynek értéke több- százezer forint. Illetékes szakembe­rek úgy vélekednek, hogy az idei szüret az elmúlt tíz év legjobb szüreti átlagát hozta, minthogy a szőlők aszu- sodását, valamint a must cukorfokát tekint­ve tíz év óta nem mit ilyen szép eredmény. Most, a gazdag szüret hatására általánosság­ban növekedett a szőlő­termelési kedv. A járási tanács mezőgazdasági osztályára többfelől ér­keztek jelzések arról, hogy a jövő évben sok új szőlőt telepítenek, a régieket pedig feljavít­ják, a kiöregedett tőké­ket kicserélik új, ne­mes, oltványvesszőkkel. gyár elhanyagolt állapo- \ tát tekintetbe véve, úgy \ találták, legjobb lesz a! kiöregedett gyárat felszá- \ molni. Az üzem dolgozói \ azonban, akik több-1 ségében 2—3 generációval a gyárhoz kapcsolód-’ tak, sehogyan sem akartak belenyugodni, hogy kedves munkahelyük fölött meghiízzák a lélek­harangot. Annak ellenére, hogy 3 éven keresztül semmi beruházást nem kaptak, figyelemreméltó termelési, eredményeket értek el, sikerült elodáz- niok a felszámolást az államosításig. A nagyobb vonalú központi irányítás felis­merte, hogy helytelen lenne a nagymúltú és mi­nőségi gyártmányairól nevezetes diósgyőri üzemet felszámolni és megkezdték a teljes rekonstrukció előkészítését. Többek között körülbelül 10 kilo­méter belső villanyvezetéket építettek, elvégezték a minőségi gyártáshoz szükséges csatornázásokat, rendbehozták az anyagtelepet. 1956. októberében félévre leállt az üzem, s a Német Demokratikus Köztársaságból, a PAWA freibergi cégtől beszer­zett teljesen új gépeket szereltek fel. A rekon­strukciót úgy oldották meg, hogy az üzem ha­gyományaihoz híven a legnagyobb minőségi kö­vetelményeknek is eleget tehessen. Az államosí­tás után 10 esztendő alatt a beruházásokra és a rekonstrukcióra összesen 20 millió forintot for­dított az állam, és a nagy munkának, mintegy be­fejezéseképpen, jubileumi ajándékként több mint egymillió forintos költséggel művelődési házat is kapott a gyár. A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR TÖRTÉNETÉ­NÉL azonban sokkal érdekesebb a gyártmányok története, és azok a sikerek, amelyeket az üzem minőségi termékeivel határainkon belül és kívül egyaránt elért. SOLYMÁR JÓZSEF {Folytatjuk»)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom