Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

Vasárnap, 1957 november 10 &SZAKMAGTAEOS5ZÁG 3 Képek a Szovjet Film Ünnepének megnyitásáról AZ ÉSZAKItfAGYARORSZAG IFJÚSÁGI ROFA1A ÜTmhmhí Milyenné akarjuk tenni a KISZ-t ? (Részletek a megyei KISZ-értekezlet határozatából) Beme László, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese, a Kossuth moziban ünnepi beszédet mondott ©íte „NEM AKARUNK TÖBBE IEVELYEGNI“ SZOMBATON ESTE szokatlanul nagy volt a sürgés-forgás a bor- sodnádasdi Petőfi téren. Daloló fiatalokat, népi táncruhába öltözött leá­nyokat, fiúkat hozott az autó. Ifjúsági ankét volt, zászlóbontási ünnep­séggel egybekötve. A nagyüzemi párt- és KISZ-bizottság nagy gondot fordít a területi KISZ alapszervezetekre. Ennek az összefogásnak egijik jelképes mozzanata volt ez az összejövetel is. A lemezgyár-telepi KISZ- szervezet a púidtól kapott zászlót. A zászlóavató ünnepélyre eljöttek a Balaton községi KISZ-szervezet népi táncosai, színjátszói, a bekölcel kiszesek szavaiéi és a borsodnádasdi fiatalok. A KISZ kultúrterem mar az ünnepség előtt jóval megtelt. Megjelentek a munkában megörege­dett veteránok, akik nagy figyelemmel kísérték a fiatalokat, akikért ők is küzdöttek és harcoltak. Kezdetét vette az ünnepség: Bartók elv­társ megnyitó szavai után Sárközi elvtárs, az ózdi járási KlSZ-bizott- ság titkára tartotta meg ünnepi beszédét. — Előestéjén vagyunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának — mondotta. — Ez az ünnep mélyen hozzánőtt szívünk­höz, mert ennek köszönhetjük, hogy ma szabadon ünnepelhetünk. Meleg szívvel köszöntjük a szovjet népet, melynek dicső hadserege most egy éve másodszor teremtette meg számunkra az életet, adta vissza a sza­badságot. — Ünnepelünk egy másik évfordulót is — folytatta az elő­adó. — November 3-án egy éve, hogy népünk legjobbjai, legbátrabb fiai vállalva minden nehézséget, megalakították a forradalmi munkás­paraszt kormányt azzal az elhatározással, hogy népüiiket visszavezetik a szocializmus építésének útjára. AZ ÜNNEPI BESZÉD UTÁN zászlóátadás következett. Gyúró elv­társ, a pártalapszervezet titkára átadta a zászlót Pallagi Imre, KISZ- alapszervezet titkárának, aki néhány szóval ezeket mondotta: — Egy évvel ezelőtt itt is voltak megtévesztett, forrófejű fiatalok. »Nem akarunk többé tévelyegni, hűen követjük a pártot és szolgáljuk dolgozó népünk szent ügyét«. Gyárfás János elvtárs, a vállalat igazgatója többek között ezeket mondotta: — Erre a zászlóra fel kell írni azt a jelszót is: »Szeresd a munkát és becsüld meg az öreg munkást is.« A 12 év alatt sokat el­mondtuk, ha tanulsz, lehet belőled orvos, mérnök, technikus, de annál kevesebbet beszéltünk arról, hogy a termelő munka adja az életünkhöz szükséges javakat. PAPLICZKI ANTAL öreg veterán hozzászólásában összehasonlítási tett a régi és a mai fiatalok élete között. — Ma egészen más a fiatalok élete — mondotta —. A párt, a kor­mány és az egész nép segíti őket, hogy emberek legyenek, mégis igen sok fiatal van, aki ezt természetesnek találta. Ez alatt a zászló alatt egy szebb, jobb jövő felé haladtok, s ezt az utat a vörös csillag fénye világítja be előttetek. Nézzetek hát mindenfelé, ahová e sugár eljut, hiszen onnan is barátok, testvérek tekintenek vissza. A LEMEZGYÁRI ŰTTÖRÖK köszöntötték ezután az ünnepség résztvevőit, majd különböző jutalomtárgyakat osztott ki a nagyüzemi KISZ-bizottság a területen dolgozó KISZ-fiataloknak. Az ünnepséget kultúrműsor, majd bál követte. KORMOS ZSIGMOND Berkes Katalin szavalt lset. A tanfolyamok vezető és beossz* tott tanárait, a megyei tanács mező«* gazdasági osztálya és a megyei KISZ* bizottság közösen választja ki. A Szabadegyetem jövőbeli műsora November 12: A figyelem lélektana: Zé* tényi illek. Miért olvassunk szépirodal­mat?: Gyárfás Imre. Óvónőképző, Day ka G. u. 4. Nov. 13.: Walt Whitman költészete: <lr« Csorba Zoltán. Emile Zola regényei: Bánk) László. Nevelők Háza, Déryné ti. 3. L e. Nov. 15: Forgó mágneses mező. A sein« kronmotorok szerkezete: Uray Vilmos* Villamosipari Technikum, Malinovszkij u. 7. Nov. 15: Goya grafikái: Feledi Gyula« Nevelők Háza, Déryné u. 3. I. e. Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a világirodalmi és a művészettörténeti ta­gozat előadásai e héttől kezdve a Neve­lők Házában (Déryné u. 3.) lesznek. Min­den tagozat előadásai 18 órakor kezdőd­nek. Napi jegyet a helyszínen is lehet váltani. A főhadnagy kirakta a borosüve­geket a táskájából. Megtöriil- gette, odakészítette az asztalra, aztán kiszólt az ajtón a tizedesnek: küldje be Kősóikat. Pár perc múlva ott állt a három ember mozdulatlanul. A fő­hadnagy nézte őket. Valami búcsúz­tatót kellene mondani, talán azt, hogy nagyon jól dolgoztak, hogy hűek maradtak esküjükhöz és most, hogy leszerelnek, ott az üzemben is állják meg a helyüket, vagy... kö­szörülte a torkát.' — Azért kérettem az elvtársakat, hogy-megköszönjem amit tettek. Bá­torságukról, áldozatvállalásukról egy évvel ezelőtt is meggyőződtem. Bi­zonyára emlékeznek rá, milyen ne­héz időket éltünk át. — Emlékeznek, hogyne emlékeznének, olyan mintha tegnap lett volna. Október 23-a után a katonák kö­zött is felütötte fejét a bizonytalan­ság. Kósza, ellenőrizhetetlen hírek ostromolták az emberek józan eszét. A katonák némán figyelték a helyi tüntetéseket. Parancsra vártak, s a parancs késett. Megdöbbenve hallot­ták, hogy a börtönökből kiszabadí­tották a bűnözőket, azok fegyvert szereztek, s itt kószálnak csoporto­san a hegyekben, tartják rettegésben a környék lakóit. Az egyik tiszt odaállít a katonák elé. — Fiúk, nem várhatunk tovább! Nem nézhet jük tétlenül, ami. körű­KATÓNAK lók egyaránt megtalálják helyüket. Teremtsenek bizottságaink, szerveze­teink olyan tartalmas életet a szer­vezetekben, hogy a munkaidő befeje­zése után a fiatalok jól érezzék ma­gukat a KISZ helyiségeiben. A ren­delkezésünkre álló — sajnos csekély- számú — helyiségeket tegyék barát­ságossá, teremtsenek benne meleg, baráti légkört. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉBEN bi­zonyos előfeltételekre van szükség ha azt akarjuk, hogy céljaink ne csak tervek, leírt vagy elmondott szavak maradjanak csupán. Hasznos és egyben szükséges is, hogy kikérjük és Igényeljük az idő­sebb, tapasztalt emberek, elvtársak segítségét. Meggyőződésünk, hogy ők nem zárkóznak el előlünk, segítsé­get adnak az ifjúság szocialista szel­lemű neveléséhez, Igényeljük a párt- szervezetek állandó segítségét, kér­jük, hogy a pártbizottságok és az alapszervezetek rendszeresen számol­tassák be a KISZ-ben lévő párttago­kat az elvégzett munkáról. Azt akarjuk, hogy a szervezeteink­ben élő és dolgozó, különböző kép­zettségű és más-más életkorú fiata­löttünk történik! A kiszabadult bű­nözőket össze kell szedni, mielőtt még szaporíthatnák gaztetteiket. Ki tart velem? — A fiúk összenéztek. — Megyünk hadnagy elvtárs — mondták. Kis Pál volt az első. aki előrelépett. I?ste indultak el, Kazincbarcika felé. Sűrű, fehér köd takarta a tájat, mintha még az is kedvezni akarna a szökött gyilkosoknak. Az eső szemerkélt, az út síkos volt, s alig haladtak 10 kilométert óránként. A nyitott teherautó tetején hideggel, köddel, esővel mitsem törődve, lö­vésre készentartott fegyverekkel für­készték a sötétet. Úgy tájékoztatták őket, hogy a rabok 30—40 fős csopor­tokban, erdős bányavidékek felé húzódtak. Azzal is számolniok kel­lett, hogy ezek az emberek nem akarnak visszakerülni a n : mögé, s az utolsó leheletükig védekezni fog­nak. A kivilágított teherautó és a rajta lévő néhány katona kitűnő cél­pont lehet az éjszakában, de a fiúk nem gondoltak a halálra. Mentek. A kazincbarcikai erőműtől pár méterre az országúton majdnem beleszalad­tak egy csoportba. Rabok voltaik. Az autó idegében fékezett, s a leugráló katonák a lámpa fényszórójába te­relték őket. Sokan voltak és fegyve­rük is sok volt. Bevallásuk szerint az egyik bányaőrséget megrohanták, s lefegyverezték. A katonák izgultak, észre ne vegyék, hogy mindössze lia- tan vannak, mert akkor végük van. Nyílt tűzharc itt az országúton nem sok jót ígér. A raboknak azonban nem volt idejük még gondolni sem a menekülésre, valamennyit bevitték a laktanyába, agy itt van. Nagybányai Zoltán, ez a vékonydongájú, szőke gyerek. Az ember azt gondolná, még a géppisztolyt sem bírja felemelni; Az apja vasutas, a tiszai pályaudva­réin dolgozik, s tavaly ősszel kénes volt mindennap elgyalogolni a több kilométerre lévő laktanyához, hogy hírt vigyen fiának. Az asszony bete­ges, gyenge szívű, s mindig csak a Zolikát emlegette. Zoli ezalatt a lak­tanyát őrizte, a »-fegyvetrszerzőktől«. s eszébe sem jutott, vagy ha igen, akkor is csak titokban, hogy jó lenne hazamenni. Jelentkezett abba a bri­gádba, amely az elhurcolt szocialista tulajdont képező tárgyakat össze­gyűjtötte. November 4-e után Or­mosbányára ment. Akkoriban a szén az életet jelentette. A békés családi otthonok ajtaja előtt fagyhalál lesel­kedett, s a bányászok munkáját gá­lád módon igyekeztek meggátolni az ellenforradalmárok. Semmitől sem riadtak vissza, a legvadabb kegyet­lenkedéstől sem. Rálőttek a bányád szokat szállító autókra, ütlegelték a legderekabb bányászokat, akik meg­törték a szájhősök által hirdetett* nemzeti katasztrófához vezető sztráj­kot, s dolgoztak. Nagybányai Zoltán és még néhány társa odaállt az akna szája elé fegyverrel, hogy a bányá­szok nyugodtan dolgozhassanak. Öld voltak akkor a rend, a biztonság és a nyugalom megtestesítői. A harmadik, a kis alacsony Koóe István két barátjával együtt harcolta végig 1956 őszét. Őrizte a bányát és éjszakánként járta, védte a miskolci utcákat, a fegyverrel kószáló sáhede- rektől. A többiek mesélik, hogy rmn^ dig jókedve volt, soha sem csüggedt* akkor sem, mikor egy teljes nap nem evett. Hitt a munkások erejé­ben. s mindig úgy búcsúzott meny­asszonyától: — Viszontlátásra, Man­cika! M-L néhány nap múlva vissza­térnek a gyárba. Az eltelt két év, a katonaélet minden emléke megszépül, kedves lesz számukra? «•öreg«, kiszolgált katonák lettek, s bizonyos, hogy a most bevonuló fi»« talok hallanak még felőlük, mint a hűség és a hazaszeretet példaképen rol. I Téli mezőgazdasági szaktanfolyam indul A mezőgazdasági termelés fellen­dítése és szocialista átszervezése megköveteli, hogy hathatós lépéseket tegyünk a dolgozó parasztság, külö­nösen a fiatalok szakmai képzettsé­gének emelésére. Ezért a KISZ or­szági» szervezőbizottsága, a Hazafias Népfront, a Földművelési és Műve­lődésügyi Minisztérium életre hívja a parasztfiatalok téli, mezőgazdasági szaktanfolyamait. A KISZ-bizottság a megyében négy helyen, Cigámdom, Ónodon, a keselyühalmi állami gazdaságban és a mezőnagymihályi állami gazdaság­ban szervezett ilyen tanfolyamot. A tanfolyamok tananyagának alap­ját az ezüstkalászos gazda részére kiadott tankönyv képezi. A hallga­tóknak módjukban áll elsajátítani az alapfokú mezőgazdasági ismerete­IFJÜSÁGI SZÖVETSÉGÜNKET, a KISZ-t olyanná kívánjuk tenni, hogy a magyar ifjúság döntő töob- sége magáénak tekintse. Ifjúságun­kat — KISZ-tagokat és a KlSZ-en kívülieket egyaránt — szocialista szellemben, a szocializmus építéséhez való hűség, a párt •iránti szeretet je­gyében akarjuk nevelni. Biztosítjuk a párt tömegkapcsolatát az ifjúság felé, magyarázzuk a párt és a kor­mány határozatait, mozgósítjuk a fiatalokat a határozatok végrehajtá­sára. Szövetségünket a párt utánpót­lásának tekintjük. Azon leszünk, hogy a legjobb, legöntudatosabb KlSZ-fáatalck elvégzett munkájuk, tetteik alapjáh a párt tagjaivá válja­nak. Az elmúlt idők hibáiból okulva, nagy mértékben foglalkozni kívá­nunk a KISZ-en kívüli fiatalokkal, számítunk véleményükre, javasla­taikra, biztosítjuk számukra a poli­tikai fejlődést, a kultúrát, a szórako­zás előfeltételeit. Szövetségünk fő célkitűzésének te­kintjük, megvalósítani jelszót:-Tanulni, tanulni, tanulni!« Úgy munkálkodunk, hogy KISZ- tagjaink példamutatóan járjanak élen az ellenség elleni harcban, a szocialista munkaversenyben, a tanulásban, a műveltség fokozá­sában és még sök más fontos kérdésben. Munkánkban példa­képnek tekintjük a KIMSZ, vala­mint a hős lenini Komszomol munkáját. Tudjuk., hogy munkánk nehéz, de erőnket, lehetőségeinket reálisan ér­tékelve — és erről soha nem fogunk elfeledkezni —- megkeressük és meg fogjuk találni a meglévő hibáink ki­javításának módját is. Azt akarjuk, hogy ifjúsági szövetségünk a fiata­lok második otthona legyen, ahol megtalálják mindazokat a lehetősé­geket, melyek szükségesek politikai fejlődésiéhez, művelődéséhez, szóra­kozásához. FELTÉTLENÜL biztosítanunk kell, hogy szervezeteink élén olyan ifjú­sági vezetők álljanak, kik együtt él­nek, gondolkoznak, a fiatalokkal, akik ismerik a fiatalokat, tudnak lelkesedni, helyt is állnak nemcsak szavakban, hanem tettekben is. El kel! érnünk, hogy idősebb, katona viselt fiatalok, pedagógu­sok, műszaki és gazdasági szak­emberek részt kérjenek — és kapjanak is — szervezeteink ve­zetésében. Szervezeteink egészében biztosítani akarjuk a kollektív vezetést. Minden szervezet vezetősége, a tagság véle­ményének meghallgatása után dönt­sön és hozzon határozatot. így, csak­is így lehet elérni, hogy a szervezet tagjai felelősséget érezzenek a mun­ka iránt. A KISZ-vezetők rendszere-, sen számoljanak be, hogy miképp hajtották véigre az egyes feladatokat. Igen lényegesnek tartjuk, hogy szervezeteink munkájukat, elgomdo- fásaikat öntevékenyen, önállóan, a, terület sajátosságainak és a fiatalok ( igényeinek megfelelően végezzék. A, KISZ-en kívüliekkel való foglalko-, záson túl, törődjenek a leányok és, fiatalasszonyok problémáival is, hogy, ők is jól érezzék magukat közöttünk., Találják meg érdeklődésük, művelő-, dési, szórakozási igényük kielégítésé-, nek módját. Gondot fordítunk a fia-, talok érdekvédelmének biztosítására,, a felvetődő problémákat idejében, orvosolni akarjuk. \ Művelt, felvilágosult Ifjúságot , akarunk, ezért tudományos ala- < pon folytatjuk a materialista | propagandát. i Szervezeteink életében fontos helyet! foglal el a kulturális és a‘ sport-1 munka. Kezdeti eredményeket ér-l tünk el ezen a területen. , SZÜKSÉGES, hogy megvizsgáljuk' a más szervekhez való viszonyunkat, és ifjúságunk nevelése érdekében ja-' vítsunk e szervekkel való kapcsola-| tünkön. Azok a bizottságaink, szer-' vezeteinik fognak munkájukban ko­moly sikereket elérni, amelyek rend-, szeressé, állandóvá teszik az adott te-, jii létén a párt, a tanács és más tömeg-, szervezetekkel a kapcsolataikat. A közös összefogás, egymás mun- , kajának segítése, a munka során szerzett tapasztalatok kicserélése és felhasználása a siker alapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom