Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-09 / 263. szám

Szombat, 1957. november 9. északmagxaeorszAg 3 Főldművesssöveíkeseti küldöttért ekesiet Mesőcsáton k mezocsáti járás 13.000 fölrimü­**• vesszövetkezeti tagjának kép­viselői november 3-én járási küldött- értekezletre gyűltek össze. A küldöt­teik megtárgyalták a járási földmű- vessző vetkezetek eddig végzett mun­káját és megszabták a tennivalókat. A küldöttértekezlet előtt nívós kul­túrműsorral szórakoztatta a küldöt­teket a hejőkeresztúri földmüvesszö- vetkezet kultúrcsoportja. Az értekezleten a küldöttek 86 szá­zaléka jelen volt. A beszámolót Tompa Lajos, az FJK elnöke tartotta meg. A beszámoló foglalkozott a bél­és külpolitikai helyzettel és az ellen­forradalmi eseményekkel. A küldött­értekezlet egyhangúlag elítélte a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV volt veze­tőinek tevékenységét, akik ingadozá­sukkal nagyban elősegítették, hogy országos viszonylatban mintegy 120 millió forint, a megyében pedig 1 millió 200.000 forint kára származott a földművesszövetkezeteknek. A járás földmű vesszővé tkezetei az ellenforradalom óta úgy gazdasági­lag, mint politikailag fejlődésnek in­dultak. A beszámoló részletesen fog­lalkozott ezekkel: a kiskereskedelmi, vendéglátóipari tervék teljesítésével, a szövetkezeti vagyonvédelemmel. \ szerződéses termelés, valamint a me­zőgazdaság szocialista építésének kér­déseit is tárgyalták. A vitában 19 küldött szólalt fel, akik bírálták a helyi földművesszö­vetkezetek, valamint a járás és a MÉSZÖV vezetőségét, az áruellátási zavarók miatt, de bírálták a vagyon­védelemben tapasztalt hiányosságok­ért. mert gyenge volt az ellenőrzés. Özv. Vályi Bertalanná, tiszabábol- jnai küldött elmondotta, hogy a volt íöldművesszövetkezet ügyvezetője több vagon szénát eladott, s annak árát saját maga javára használta fel. A cukorrépatermeléssel kapcsolatban elmondotta, hogy érdemes termelni cukorrépát, ö mint tsz-tag és 54 éves, már 800 négyszögölön termelt, 106 métermázsát. Hizsinyik István, me- zőcsáti küldött a bolti dolgozók ma­gatartását kifogásolta, s elmondotta, hogy a Rusánszki idejében egyik ellenőrzése során megállapította, hogy az előző napról megmaradt ételmaradékot akarták újból eladni a dolgozóknak, ami szerinte hely­telen. Ondó Miklós, muhi küldött a cu­korrépatermelésről elmondotta: gá­tolja a szerződéskötést az is, hogy a gazdáknak messzire kell szállítani a répát. Ezért javasolta, hogy a cukor­gyárak szervezzenek több átvevő­helyet. Szabó Józsefné, tászakeszi kül­dött arról szólt, hogy a cukorrépa- termelési szerződéskötést nagyban hátráltatja, hogy a cukorgyárak sok esetben jogtalan sű ^levonásokat esz­közölnek a termelőktől öepsi József, ti&zatarjáni küldött örömét fejezte ki, hogy igen sok régi szövetkezeti alapító tag van jelen a küldöttértekezleten. De bírál­ta a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy nem látják el a földművesszö­vetkezeteket áruval. Például szerinte érthetetlen dolog az, hogy a miskolci Állami Áruház sajtón keresztül hir­deti, hogy bármely mennyiségben le­het gumicsizmát vásárolni, vagy rá­diót, ugyanakkor a földművesszövet­kezeteknél pedig az üzletekben egy­általán nem lehet kapni. A földmű­vesszövetkezetek tömegkapcsolatáról szólva úgy fejezte ki. hogy lazulás tapasztalható, ami abból adódik, mert az alkalmazottak kezdik kisajátítani saját maguk részére a földmüvesszö- vetkezeteiket, ami helytelen, mert a szövetkezet gazdája a szövetkezet tagsága és a tagság által megválasz­tott vezetőség. Javasolta, hogy a föld­művesszövetkezetek a befizetett rész­jegyekből vásároljanak minél több mezőgazdasági kisgépeket, hogy ezzel is segítsék elő a mezőgazdasági ter­melést, s felhívta a földművesszövet­kezet vezetőinek a figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a propa­ganda munkára. Javasolta továbbá, hogy a szövet­kezet gazdasági és politikai működé­sét az is elősegíti, ha a földműves­szövetkezetek behatóbban foglalkoz­nak a tanulók továbbképzésével, elő­segítik a szövetkezeti dolgozók szak­mai továbbképzését. Péter Jánosné, emődi küldött a nagykereskedelmi vállalatokat bírálta. Mint boltvezető szívügyének tartja a népviselet ápo­lását, de amikor megrendeli a helyi szokásnak, illetve viseletnek meg­felelő kartonokat és más textíliát, soha nem ugyanazokat a cikkeket kapják. rrompa Ferenc, mezocsáti földmű- vessző vetkezeti üzemágvezető elismeréssel nyilatkozott a hejőke­resztúri kultúrcsoport munkájáról. Szégyenük a mezőcsátiaknak, hogy az ő kultúrcsoportjuk nem működik. Ezért arra kérte a járást, hogv a jö­vőben vizsgálja meg a mezőcsáti földművesszövetkezet kultúrmunká- ját, s adjon a kultúrmunikához meg­felelő segítséget. A küldöttértekezleten felszólalt Veres Sándor, a járási pártbizottság első titkára is, aki igen részletesen foglalkozott a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségével. Mél­tatta a mezőgazdaság szocialista jel­legét. A küldöttek többször szakították félbe tapsukkal Veres elvtárs felszó­lalását, majd a küldöttértekezlet ha­tározati javaslatot fogadott el és táv­iratot küldött a forradalmi munkás- paraszt kormánynak. IFJ. OROSZ SÁNDOR MÉSZÖV így ünnepeltek Cigándon Ünnepségek Encsen Encs járási központban november 7-én délelőtt tartották a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának ünnepségeit. Nagyszá­mú ünneplő közönség gyűlt össze a temetőben, ahol a helyi párt- és ál­lami szervek, valamint társadalmi egyesületek megkoszorúzták a szov­jet és magyar hősök sírjait. 130 koszo­rút helyeztek el a sírokon. A koszorúzás! ünnepség után több­száz encsi dolgozó jelenlétében lep­lezték le a falu hősi halottjának, Csi­kós György államvédelmi tisztnek A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulóját együttesen ünnepelték meg november 6-án a ci- gándi dolgozók. Ebből az alkalomból kicsinosították, rendibehozták a köz­ség közepén elhelyezett hősök emlék­művét. Délután több mint száz dol­gozó paraszt és fiatal gyűlt össze, akik megkoszorúzták az emlékművet és kegyelettel adóztak az elesett hő­söknek. szívből jövő meleg szavakkal köszön­ték meg, hogy másodszor is megvéd­tek a magyar nép szabadságát, azt a szabadságot, amelynek gyökerei a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomba nyúlnak vissza. Megfogadták, hogy tettekkel bizonyítják be hűsé­güket és ragaszkodásukat a párthoz, a kormányhoz, a Szovjetunióhoz és köszönetét mondtak Kádár János elv­társnak. a bátor, harcos kiállásért a szocializmus mellett, amelyhez hűek maradnak mindvégig. 14 A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata. A színész neve: Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe: Az építőt szakszervezete Sorsod megyei bizottságának küldött konferenciája Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei bizottsága — a szakszervezetek alapszabálya értelmében — pén­teken tartotta meg küldöttkonferenciáját, amelyen a megye több mint 20 ezer építőmunkásának küldöttei vettek részt. Gyöngyösi István elnök be-* számolóját hozzászólások követték. A konferencián résztvett és felszólalt Brutyó János elvtárs, a szakszervezet titkára, Prieszol József elv társ, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, valamint Kormos István elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke. A küldöttkonferencia ismertélésére visszatérünk; Mosógéppel ajándékoztál meg az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak legjobbjait Az Ózdi Kohászati Üzemek veze­tősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tisz­teletére indított verseny legjobbjai­nak mosógépet ajándékozott. A bol­dog nyertesek: Hegedűs Gábor, Sápi László, Varga Aladár, Kassó Imre* Anderjkó András, Forgács József, Zsilvölgyi János, Szász Ferenc és Berki János. A győztesek a november 6-án megtartott ünnepségen átvet­ték az ajándékot; emléktábláját, amely a járási kultúr­otthon falán nyert elhelyezést. Csikós György elvtárs résztvett az ellenfor­radalom fegyveres felszámolásában, a Corvin-közi terrorcsoport elleni tűzharcban halt hősi halált. A járási pártbizottság meghívta az ünnepségre a járás veteránjait, akik resztvettek a Vörös Hadsereg harcai­ban. A volt vörösgárdisták hosszasan elbeszélgettek a díszebéden megjelent szovjet elv társakkal. A díszebéd után este tíz óráig tartó táncmulatságon szórakoztak a vendégek. Vígassággal, borral és tánccal ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Az ünnepség kezdetén a magyar és a szovjet Himnusz elénekjése után csendült fel az úttörő kórus: »Békét akarunk«, s mint a madár szállt az ének, s a hála a szovjet nép felé és Az évforduló < kcáknából a cigándi dolgozók táviratot küldtek az ünnep­ségről a szovjet követségnek és Ká­dár elvtársnak. URBÁN JÁNOSNÉ Megyei Hazafias Népfront Ál ÚJSÁGÍRÓBÁLRA jegyek elővételben a kiadóhivatalban (Széchenyi-u. 23) kaphatók A közoktatás a Bolgár Népköztársaságban VILÁGVISZONYLATBAN BUL­GÁRIA azon országok közé tartozik, ahol egy jelentéktelen szám kivéte­lével az analfabétizmust felszámol­ták. Az alapfokú oktatás Bulgáriá­ban kötelező. Az általános iskolákat, a kötelező oktatás alá eső gyerme­kek több mint 99 százaléka látogat­ja. A tanuló- és oktató-nevelési in­tézmények hálózata is bővült. Az utóbbi két év alatt a Bolgár Népköztársaságban kb. 1000 új isko­la épült fel, ezzel együtt a számuk Qfluili UTOLJÁRA május* ban tanácskoztak a bor­sodi asszonyok. Akkor az ellenforradalom okozta sebek, gyógyítá­sára fordították figyel­müket, most egész sereg új probléma nőtt a ré­giek mellé. Háztartási gépek hiánya, női szállás- problémák, üzletek nyitvatartási ideje, bölcső­dék, napköziotthonok hiánya, a nők hátrányos megkülönböztetése, igazságtalan racionalizálá­sok, gyermeknevelési gondok, férjek közömbössé­ge, mindaz, ami az asszony számára gond, el­mondották, s ez nagyon figyelemreméltó. Figye­lemreméltó azért is, mert már sokszor szóvátet- ték az asszonyok. Többek között a májusi aktíva- ülésen is, és lám: a mai napig nincs rá orvosság. Ezeknek a panaszoknak a rendezése már nem tűrhet halasztást, hiszen a dolgozó asszonyok jogos kéréséről van szó. A részvevők figyelme azonban nem a múltra, hanem a jelenre, és fő­képpen a jövőre irányult. Az asszonyok legfőbb törekvése az, hogy kiszélesítsék és megszilárdít­sák a nőmozgalmat. Hogy magukkal hívjanak minden munkás, paraszt és értelmiségi asszonyt és leányt, családot az ország jobblétéhez veze­tő úton. BORSOD MEGYEBEN május óta 150 helyen alakult meg a nőtgnács. A sátoraljaújhelyi já­rásban 46 nötanács dolgozik. A nötanácsok már eddig is sok segítséget nyújtottak az asszonyok­nak és a családoknak is. Segítenek a többgyerme­kes anyák elhelyezésében, a disszidált kiskorú gyermekek hazahozatalában, az alberttelepi asz- szonyok például megjutalmazták a jól dolgozó bányászokat, nem mennek el közömbösen özve­gyek és árvák könnyei mellett, figyelő szemüket nem kerüli el, ha az üzletekben rendetlenség vagy áruhiány van, vagy ha a piacokon árdrágí­tók nehezítik a háziasszonyok életét. Okosz, asz­yufanciK meg a szíven is szonyi szeretettel próbálják helyes irányba terel­ni a fiatalok érdeklődését. Néhány hét m.úlva összeül a nők országos kon­ferenciája, amely részletesen elemzi majd a ma­gyar nők helyzetét, megvitatja problémáikat, s megszabja feladataikat. Addig azonban nem ülnek tétlenül. A borsodi asszonyok már felírták azo­kat a jelszavakat a nőmozgalom zászlajára, amelynek jegyében akarnak és kell is dolgozniok. Harc a nők egyenjogúságának betartásáért. Le­hetetlen állapot, hogy jól dolgozó asszonyokat csak azért küldjenek el üzemekből, mert nők. Harc az alkoholizmus ellen. Megengedhetetlen, hogy a vendéglátóipari dolgozókat az eladott szeszmennyiség után jutalmazzák, s így serkent­sék őket minél több szesz eladására, ugyanakkor az elfogyasztott szesz a másik oldalon temérdek kárt okoz. Kárt okoz a családnak, mert a kenyér- nekvalót vonja meg a gyermekektől és kárt okoz az üzemnek, mert az ittas ember nem dolgozik rendesen. Segíteni a. nők szakmai és politikai ne­velését. A nők nemcsak dolgozni tudnak, hanem politizálni is és kell is hogy politizáljanak. Kell, hogy hallassák szavukat, hiszen nagy tömeget és nagy politikai erőt képviselnek. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben a bérből és fizetésből élők 35,5 százaléka nő. A nők érde­ke megkívánja, hogy létrehozzuk az üzemi nőbi­zottságokat. A falu asszonyainak kérésére a földművesszövetkezetek mellett megalakulnak a szövetkezeti nőbizottságok. Szükség van erre azért is. mert a másfélmillió földművesszövetke­zeti tagból 450 ezer nő. AZ AKTIVAÜLESEN elhangzott hozzászóláso­kat nagyon nehéz visszaadni, úgy, ahogy azok el* 6700-ra emelkedett. Ezekben az isko­lákban 1123 171 gyermek taaiul. A tanulókról 45 796 tanár gondoskodik. A középiskolákat végzők száma te­kintetében, világviszonylatban Bul­gária az első helyet foglalja el. Első helyen áll a felsőoktatás terén is; míg Bulgáriában 10 000 állampolgár­ból 48 egyetemista, Franciaország­ban 36, Olaszországban 34, Angliában csak 17. Az egyetemi hallgatók 40 százaléka állami ösztöndíjban része­sül. Nagy figyelmet fordítanak a török alakosság kulturális és oktatási fel­emelésére is. A török iskolák fenn­tartását teljesen az állam vette át, amelynek következtében számuk 1152- ire növekedett. Ezek között 7 közép, 3 ^pedagógiai és 1 tanárképző intézet \van. A szófiai egyetemen külön ta- Jgozat van a Bulgáriában élő törökök számára, a felnőtt törökök részére viszont 400 esti iskolát létesítettek. Az elmúlt 13 év folyamán nagy sikereket ért el az üzemi oktatás is. üzemi iskolák létesültek, meg lett S szervezve az esti és levelező oktatás a termelésben dolgozók részére is. Jelenleg Bulgáriában 35-féle iskola kb. 200 különböző szakmával foglal­kozik az üzemi oktatás kapcsán. Ezekből évente többezer fiatal szak­ember kerül ki. Az utolsó három év folyamán az üzemi iskoláikból csak­nem 66 252 fiú és leány került ki. A bolgár dolgozók más kulturális vívmányokkal is rendelkeznek: több mint 20 000 munkás és alkalmazott a közép- és felsőiskolák levelező tan­folyamain vesz részt, anélkül, hogy munkájából kimaradna. Ezek részé­re biztosítva vannak a szükséges fel­tételek munkára, pihenésre és tanu­lásra. A Bolgár Népköztársaságban nincs vállalat könyvtár nélkül és nincs község kultúrotthon nélkül. 11 300 öntevékeny együttes alakult, melyben 300 000 dolgozó művészi hajlamait gyakorolja. TÖBBSZÖRÖSEN NÖVEKEDETT a színházak és mozik, a kiadott könyvek és újságok példányszáma is. Naponta növekszik a tanárok, mér­nökök, agronómusok, orvosok és más szakemberek száma. A kultúra a bolgár fiép számára közkínccse vált és olyan nívóra emelkedett, amely­ről a múltban álmodni sem lehetett. hangzottak. Izzó szenve­dély és gyengéd simoga- tás, harag és öröm egy­szerre lángolt az asszo­nyok szavaiban. A gyer­meküket, családjukat és hazájukat féltő asszo­nyok nem ijedtek és nem ijednek meg a nehézségektől. Azt kérték viszon­zásul, becsüljék meg jobban a nőket. Vonják be őket a vezetésbe, kérjék ki véleményüket. Necsa-k azért válasszanak nőket különféle bizottságokba, és elnökségekbe, mert annak is lenni kell, a for­ma kedvéért. Tegyék lehetővé, hogy a nők részle­tesen megismerjék az őket érintő törvényeket, rendelkezéseket. Vonják szigorúan felelősségre azokat a vezetőket, a.kik terhes anyákat bocsáta­nak el, vagy más formában megalázzák a nőket. Az asszonyok ezzel szemben ígérik, hogy figyel­müket mindig a legfontosabb napi politikai ese­ményekre irányítják, segítenek a pártnak és a kormánynak a nyugodt, békés élet kiépítésében és megszilárdításában, hiszen ahol az asszonyok boldogok, ott az egész ország boldog — és fordít­va. A nőmozgalom leglelkesebb hívei, a nők egyen­jogúságáért folytatott harc élharcosai mindig a kommunista asszonyok voltak. Rájuk vár az a feladat, hogy a nőrmozgalmat valóban óriási tö­meget felölelő mozgalommá tegyék. Hogy ho­gyan és miként, azt az egyik parasztasszony fo­galmazta meg: „Most megfogjuk minden asz- szony kezét, aki szereti családját, szereti a békét és kész dolgozni és harcolni érte. Nyolcszázan nyolcszázfelé megyünk. Kopogtassunk be min­den kiskapun, s hívjunk sorainkba szíves szóval minden édesanyát. Igen szükség van a hívó szóra, olyanra, amitől nemcsak a kiskapuk nyílnak meg, hanem a szí­vek is. K. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom