Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-08 / 262. szám

Csütörtök, 1957. november 7. ^ZAKMAGYARORSZAG ■ flz Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszország népeinek, hanem az egész emberiség töriéftelében is hatalmas lépés volt Kádár János beszéde a Szovjetunió Legfelső lanácsának ülésén Moszkva (TASZSZ) Magyar időszámítás szerint 18 órakor folytatódott a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa jubiláris ülésszakának délutáni ülése. Az első felszólaló Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének ve­zetője, a Kínai Népköztársaság elnöke volt. Ezután felszólalt Gomulka, Novotny, Ulbricht, Stoica, Zsivkov, Kardelj. Felszólalt az ülésen Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Népköz- társaság párt- és kormányküldöttségének vezetője is, aki többek között a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Legfelső Tanács! Kedves Elvtársak! Barátaink. Engedjék meg, hogy átadjam Önök­nek, az egész szovjet népnek, a né­pet vezető lenini pártnak a szocializ­mus ügyéhez rendíthetetlenül hű magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szívből jö­vő, forró testvéri üdvözletét. (Nagy taps.) Amikor a szovjet nép ma visszate­kint negyvenéves győzelmes útjára, a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat ünnepli. Nincs a világon jelen­leg egyetlen olyan ország sem, ahol <a szovjet néppel együtt ne ünnepel­nék meg ezt a nagy napot. A szovjet néppel együtt ünnepel a Magyar Népköztársaság minden munkása, parasztja, értelmiségije is. Most együtt emlékezünk meg ar­ról a napról, amelyen 40 esztendővel ezc- >tt a Szovjetunióban kibontották a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom zászlaját. Ahogyan a csillagot nem lehet le­tagadni az égről, ma már a szocializ­mus ellenségei sem tagadhatják, hogy a föld egyhatodán fennáll a Szovjetunió. A magyar dolgozók fi- gvalemmel kísérték azokat a kese­rű hangú közleményeket, amelyek az angol és amerikai sajtóban jelentek meg arról, hogy a Szovjetunió milyen nagyszabású tudományos eredménye­ket ért el, hogy nemcsak a tudomá­nyos katedrák száma és minősége te­kintetében, hanem a tudományos munka gyakorlati eredményeiben is magamögött hagyta a legfejlettebb tőkés országokat, köztük az Ameri­kai Egyesült Államokat is. A magyar dolgozók véleménye szerint csak a szocialista rend­szer képes arra. hogy azt az or­szágot, amely 40 évvel ezelőtt a babona, a sötétség és a tudatlan­ság országaként volt ismeretes, mára a világ élenjáró országává alakítsa át. magyar dolgozók örülnek szovjet barátaik sikereinek és hálásak a s_ovjet népnek mindazért, amit a magyar dolgozóknak nyújtott. Kádár János ezután rámutatott ar­ra, hogy a világ ipari munkássága, amely a tudományos szocializmus el­méletével volt felfegyverezve, több mint 100 évvel ezelőtt emelte magas­ra a szocializmus, a társadalmi ha­ladás zászlaját. Ennek az elméletnek, a bolsevistáknak, Lenin küzdelmei­nek eredményeként valósult meg 1917 októberében a szocialista for­radalom, jött létre a Szovjetunió. A forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében jelentett alapvető fordulatot, ha­nem egyszersmind az egész em­beriség történetében is hatalmas lépés volt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, a kommunista párt és Lenin útmutatása nyomán, az októberi for­radalom szellemében döntötte meg 38 évvel ezelőtt a magyar munkás- osztály is a földesurak és nagytőké­sek rendszerét és kiáltotta ki 1919 március 21-én a Magyar Tanácsköz­társaságot. A Szovjetunió népeinek nyújtott segítségével foglalkozva, Kádár Já­nos megállapította: Az októberi forradalom gyerme­kei 1945-ben vérük feláldozásá­val űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat, vívták ki a magyar nép nemzeti függetlenségét és szabadságát. Azóta a magyar dolgozók forradalmi pártjuk vezetésével hatalmas sikere­ket értek el a szocialista építésben. De a munkában voltak hibáink is. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa felmérhetet­len segítséget nyújtott a magyar munkásosztálynak: a marxizmus— le■ aizmus tanításainak alkalmazá­sával módot nyújtott a hibák kikü­szöbölésére. A kongresszus útmuta­tásai ma is jelentős erőt képeznek a Magyar Szocialista Munkáspárt szel­lemi fegyvertárában. Az októberi forradalom fiai siettek a szocializmust, építő Magyar Nép­köztársaság segítségére 1956 októberé­ben is, amikor az ellenforradalom az imnerializmus uszítására támadást indított népünk ellen. Nincs okunk arra, hogy dicseked­jünk, de szégyen nélkül bátran kiáll­hatunk mind Önök, mind a világ minden tájáról itt megjelent bará­taink elé — mondotta Kádár János. — A segítség, amit kaptunk, nem volt hiábavaló. A szocializmus iránt odaadó ma­gyar nép a Szovjetunió és a ba­ráti országok segítségével győzel­met aratott az imperialisták szervezte ellenforradalom fölött. A Magyar Népköztársaság erősen áll a lábán és a magyar nép. a marxiz­mus—leninizmus szellemével átha­tott forradalmi pártja vezetésével folytatja a szocialista társadalom építését. Kedves Elvtársak! Ezen a nagy év­fordulón a polgárháború éveiben a nagy orosz nép oldalán harcolt vörös katonák, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság harcosai, a Horthy- fasiszta diktatúra korának illegális harcosai, a Maevar Néoköztársaság kiharcolói, az 1956-os ellenforrada­lommal szembeszállt harcosok népe, a szocializmus ügyéhez hű magyar nép kíván nagy, építő sikereket, bé­két és boldogságot a testvéri szovjet népnek, dicső kommunista pártjá­nak, a Legfelső Tanácsnak és a kor­mánynak. — Éljen a hős szovjet nép és kom­munista pártja! — Éljen örökké a magyar és a szovjet nép barátsága! — Éljen a munkás nemzetköziség, a szocializmust építő népek testvéri barátsága! — Éljen a béke! (MTI) A béke ügye maguknak a népeknek a kezében van A Szovjetunió Legfelső Tanácsának üzenete Tito elnök cikke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából BeLgrád (MTI) A belgrádi rádió ismertette Joszip Broz Tito köztársasági elnöknek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója alkalmából írt ciikikét, Tito elnök ciikke elején üdvözleteit és legjobb kívánságait küldi a nagy Szovjetunió valamennyi népének. Az októberi forradalom, a lángeszű Lenin eszmei, szervezői müve ma már több mint egymilLiárd ember tulajdonává vált — írja többek kö­zött Tito. — 1917 november 7-e az emberiség éleiében történelmi fordulópontot je­lent. Ez a nap kezdetét jelenti a világ szocialista átalakulásához ve­zető forradalmi folyamatnak. Az új szovjet hatalom, az első szo­cialista állam világítótorony volt az egész világ munkásosztálya számára. Hatalmas erkölcsi támogatást jelen­tett a tőkés országok munkásosztá­lyainak harcában, amelyet a kizsák­mányolás és az elnyomatás ellen vívott. Ezután Tito az októberi forrada­lom jugoszláviai visszhangjával és hatásával foglalkozott, majd vissza­pillantást nyújtott arra. hogy amikor eljöttek a fasiszta agresszió nehéz és sorsdöntő órái, Jugoszlávia népei azzal fejezték ki hűségüket és barát­ságukat a Szovjetunió népei iránt, hogy már az első napokban, miután a hitleri fasiszta hordák orvul meg­támadták a Szovjetuniót, a Jugoszláv Kommunista Párt felhívására és ve­zetésével, megkezdték saját történel­mük legnehezebb és legvéresebb há­borúját. A felszabadító háború tüzében kezdtük lerakni Jugoszláviában az új szocialista társadalmi rendszer alap­jait — írja. A Nagy Októberi Forradalom és vívmányai nélkül, a Hitler-ellenes koalíciónak a hitleri haderők felett aratott győzelme nélkül — amelyben a legnagyobb terhet a szovjet had­sereg, az októberi forradalom szülötte viselte — még ma sem lehetne szo­cializmust építeni sem a népi demo­kratikus országokban, sem Jugoszlá­viában. A Nagy Októberi Forrada­lomnak és a Szovjetuniónak — a szo­cializmus országának hatalmas er­kölcsi és forradalmi hatása nélkül az említett országok népeinek neon lett volna lehetőségük arra, hogy önma­guk megváltoztassák a régi társa­dalmi rendszert és megoldják társa­dalmi rendszerük fejlesztésének és fői-májának problémáit. Ezek törté­nelmi tények, amelyeket scíha sem szabad elfelejteni. A mai bonyolult nemzetközi ese­mények közepette, amikor az embe­riség egén ismét sötét, fenyegető fel­hők tornyosulnak, amikor az erőszak és a háború élharcosainak önfejű pel.' ká.ía ismét veszélyezteti a békét s veszélyeztetik mindazok a reakció­sok, akik különböző kifogásokkal csökönyös harcot vívnak a szocializ­mus, mint a közeljövő egyetemes rendszere ellen. — Á Nagy Októberi Forradalom vívmányainak azt a nagy célt kell szolgáinick, amelyre a bé­keszerető világ törekszik — ez a cél pedig a béke! A béke megőrzéséért, a szocializmus békés és alkotó fej­lesztéséért és a szocializmust építő országok helyes szocialista viszonyai­nak kibonfiaJkozásáért vívott harcban meg kell lennie az összes szocialista erőik teljes egységének, mert a szo­cializmus csak ilymódon válik von­zóvá nemcsak a tőkésországok mun­kásosztálya, hanem a világ összes ha­ladó erői számára is. Ez a követke­zetes^ nemzetköziség parancsa — írja didiében Tito, maid rámutat, hogy a szocializmus békés és gyors fejlő­dését csak a különböző társadalmi rendszerű népek és államok békés és aktív egymás mellett élésével lehet biztosítani. A gazdasági életben, továbbá a tudományban és a társadalmi fejlő­désben folytatandó építőjellegű ver­seny mentheti meg az emberiséget az új szerencsétlenségtől, s egyidejűleg az emberiség felismerheti az új tár­sadalmi rendszernek — a szocializ­musnak értékét és előnyeit. A jugoszláv népek a szovjet né­pekkel, a szocializmus országaival és az egész világ dől-"'-'óival együtt ünnepük ezt a nagy történelmi napot, abban a szilárd hitben, hogy a szo­cializmus erői, a haladó emberiség erői meg tudják és meg fogják őrizni a békét és biztosítják majd a szocia­lizmus alkotó fejlesztését, amely ma már mindinkább világrendszer for­mát ölt. nyos és kulturális személyiséget, minden parlamentet, minden kormányt, hogy fokozza erőfeszí­téseit a háborús veszély meg­szüntetésére, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a leszere­lésre, a tömegpusztító fegyverek­kel folytatott kísérletek eltiltá­sára és a béke biztosítására. A béke ügye maguknak a népeknek a kezében van — állapítja meg a fel­hívás, majd arra szólítja fel minden ország népét, hogy egyesítse erőfe­szítéseit a világ békéjének biztosí­tásáért folyó küzdelemben. A Legfelső Tanács küldöttei ezt a felhívást is hatalmas lelkesedéssel fogadták el. Ezzel a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából rendezett jubiláris ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) A szíriai katonai törvényszék határidős jelentkezésre szólította fel Sisaklit és társait Damaszkusz (AP) A damaszkuszi katonai törvény­szék szerdán felszólította Sisakli volt szíriai miniszterelnököt, Ibrahim Husszeint, Szíria volt római katonai attaséját, továbbá a szíriai hadsereg két szökevény tisztjét, öt napon be­lül jelentkezzenek és jelenjenek meg a bíróság előtt, amikor az a szíriai kormány megbuktatására szőtt ame­rikai összeesküvésben játszott szere­püket kezdi tárgyalni. A katonai törvényszék bejelentet­te, amennyiben nevezettek a határ­idő lejártáig nem jelentkeznek, a bí­róság távollétükben hozza meg íté­letét. (MTI) — Háromszáz szélesvásznú filmet gyártanak Csehszlovákiában. Jelen­leg 250 olyan filmszínháza van az or­szágnak, ahol kisebb befektetéssel át lehet térni a szélesvásznú filmek ve­títésére. Addig is rövid időn belül valamennyi területi városban alkal­massá teszik a mozikat szélesvásznú filmek vetítésére. Ballisztikus rakéták a Vörös-téren-■ Hatalmas arányú díszszemlével, többórás felvonulással köszöntötték Moszkvában a forradalom 40. évfordulóját a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány küldöttségének tagjai is. A nézőiközönség soraiban ott vol­tak a diplomáciai testület tagjai, a katonai attasék és a külföldi újság­írók. Sok lap és hírügynökség k ül ön- tudósítót küldött a moszkvai ünnep­ségekre. A Vörös téren és a környező utcá­kon felsorakoztak a szovjet hadsereg­nek a díszszemlén résztvevő alakula­tai. a moszkvai katonai körlet csa­pa ttestei. A tér és környéke ünnepi díszt öl­tött erre a napra. A Kreml falát a Szovjetunió szövetséges köztársasá­gainak címerei díszítették, a tér má­sik oldalán a szovjet állam meg­teremtőjének, Leninnek óriási arc­képe és az 1917-es és az 1957-es éve­ket jelképező szimbolikus festmény. A Történelmi Múzeum épületén, a tér bejáratánál hatalmas felirat : »Dicsőség a Nagy Októbernek, amely új korszakot nyitott meg az emberi­ség t őrt éneim ében!« Tíz óra előtt néhány perccel a nézőközönség hatalmas tapsa köze­pette foglalták el helyüket a Lenin— Sztálin mauzóleum mellvédjén a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagjai és velük a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló vezetői. A mauzó­leum mellvédjéről tekintette meg a díszszemlét és a felvonulást a magyar küldöttség két tagja: Kádár János és M ünnich Ferenc. Pontosan tíz órakor a dísz jel hang­jai mellett a Kreml Szpásszkij-tor­nyának kapuján kigördült Rogyijón Maüno'vszk.i jnaik, a Szovjetunió mar- salljának a Szovjetunió honvédelmi miniszterének gépkocsija. A tér má­sik oldaláról ugyanakkor indult el gépkocsival a díszszemle parancs­noka: Kirill Moszkalenko. a Szovjet­unió marsall ja. a moszkvai katonai kerület parancsnoka. A tér közepén találkozott a két gépkocsi. Malinovszkij marsall fogadta a díszszemle parancsnokának jelenté­sét. majd gépkocsijáról sóira üdvö­zölte a téren és a környező utcákban elhelyezkedett alakulatokat a forra­dalom 40. évfordulójának ünnepe al­kalmából. A harcosok hatalmas hur­rával válaszoltak az üdvözlésre. Malim.ovszkij marsall visszatért a térre, majd felment a mauzóleum mellvédjére, miközben a díszszemle ezertagú egyesített zenekara Glinka »Dicsőség« című indulóját játszotta. Az ünnepi harsonajel után a Szov­jetunió honvédelmi minisztere beszé­det. mondott. A csapatok felvonulásán hatalmas érdeklődés, lelkes taps fogadta azok­nak a magán járó óriáslövedékeknek a megjelenését, amelyek szakértők véleménye szerint atomtöltésű löve­dékek kilövésére is alkalmasak. A vasúti vagon’ nagyságú járműre sze­relt ágyú csöve mintegy tizenöt mé­ter hosszú és a lövedék beemelését külön daru segítségével végzik. Ezután különböző rakétákat vonul­tattak fel a térre. A kisebb, mintegy három-négy méter* hosszúságú irá­nyítható lövedékektől kezdve a több- fokozatú óriásrakétáig az új fegy­vernem legkülönbözőbb típusai jelen­tek meg a lánctalpas óriási szállító- járműveken. A legnagyobb méretű felvonultatott rakéta hossza meg­haladta a 15—20 métert is. A felvonultatott katonai erők kü­lönösen nagy benyomást gyakoroltak a díszszemlén jelenlévő nyugati új­ságírókra és katonai személyiségekre, hiszen a szovjet hadsereg az eddigi díszszemlék gyakorlatától eltérve, ez­úttal legmodernebb fegyverzetének egy részét is bemutatta. A légi díszszemle ezúttal a kedve­zőtlen időjárás miatt elmaradt. Az impozáns katonai díszszemie után a moszkvai dolgozók lelkes han­gulatú felvonulása következett. * l Az MTI moszkvai tudósítója je- ^ lenti: ► 1957 november* 7-én Moszkvában [dörgő ágyúk — az ünnepi diszsortűz ► hangja sokszorosain felerősítve emlé­keztettek az Aurora ágyúszavára. I Az 1917-es novembertől eltelt négy t évtizedes világraszóló győzelmeikről [ új világot formáló eredményeiről í adott hírt az egész világnak a szovjet [ fővárosban. Moszkvában megrende­zett hatalmas katonai díszszemle, a [város dolgozóinak többórás impozáns | felvonulása. ► Már kora reggel megindult a sok­► ezer meghívott a Vörös tér felé. A ► mauzóleum melletti emelvényeken és ► a tér túlsó oldalán helye tfog1, aló ven- ►dégek között ott voltak a világ 61 or­szágából Moszkvába érkezett küldöt­tek. a párt- és kormányküldöttségek ► tagjai, a parlamenti delegációk, a ba­► ráti társaságok, a különböző szak- szervezetek és társadalmi egyesüle­tiek küldöttei. Köztük a Magyar­► országból Moszkvába érkezett ven­• dégek: a magyar szakszervezeti dele- J gáció tagjai és az októberi forrada- 5 lom és a polgárháború egykori ma- *gyar veteránjai. A Lenin—Sztálin ♦ mauzóleum közelében foglaltak helyet Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa az októberi forradalom 40. évfordulójá­nak szentelt jubileumi ülésszakán Kapiionov, a Legfelső Tanács kül­dötte ismertette annak a felhívásnak szövegét, amellyel a Legfelső Tanács a Szovjetunió népeihez fordult. A fel­hívás visszatekint a szovjet hatalom négyévtizedes útjára, felsorolja az elért kimagasló eredményeket, majd rámutat arra, hogy a szovjet nép előtt most különösen nagy feladatok állnak. Lenin még a forradalom első évemen kijelölte a megoldandó fel­adatot: elhagyni a legfejlettebb ka­pitalista országokat az egy főre jutó ipari termelés tekintetében. A Szovjetuniónak négyévtizedes diadalmas útja után most minden lehetősége meg van arra, hogy valóraváltsa ezt a történelmi fel­adatot, s a kapitalista országok « elhagyásának problémája ma « már a közeli jövő gyakorlati « problémájává lesz. « A Legfelső Tanács arra hívta fel aj szovjet dolgozókat, indítsanak min-J den eddiginél nagyobbszabású ver-J senyt e történelmi feladat megoldá-J sáért. Legyen a szovjet hatalom J fennállásának most kezdődő ötödik J évtizede a minden eddiginél nagyobb J győzelmek évtizede, a kommuniz-J mus megvalósításának évtizede. J A Legfelső Tanács nagy lelkese-« déssel ea'vhangulog fogadta el a fel-« hívás szövegét. Ezt követően Szúr-« kov küldött ismertette annak a fel-1 hívásnak a tervezetét, amellyel a« Legfelső Tanács a világ dolgozóihoz,| politikai, társadalmi, tudományos és« kultur .-is személyiségeihez, törvény-1 hozó testületekhez és kormányokhoz« fordul. J A felhívás rámutat arra, hogy aj megvalósított szovjet hatalom elsőj intézkedése a békéről szóló dekrétum« volt, amelyet maga Lenin fogalma-« zott. A fiatal szovjet állam fennálló-J sának első percétől kezdve a proletár« internaciona1 izmuson és a békés egy-« másmellett élés lenini elvén alapulói külpolitikát folytatott. } A Szovjetunió ma is arra törek- J szik. hogy minden erőfeszítésével J egyhitse a nemzetközi helyzetet. J mcg'*«1”‘!Ítsa az e?rves országok ! békés eo-vüííműködését. Ezek az erőfeszítések azonban az* imperialisták mesterkedései miatt \

Next

/
Oldalképek
Tartalom