Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-08 / 262. szám
2 ÉSZAKMAG YARORSZAG Pcntcfc, 1957, november 8N. Sie. Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jubileumi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) •egységünket, összeforrottságun- kat. A szovjet nép egyöntetűen helyesli és támogatja a kommunista párt politikáját — mondotta Hruscsov. Ezt meggyőzőéin bizonyította, hogy a nép általános és'lelkes helyesléssel fogadta1 az SZKP központi bizottságának júniusban hozott határozatát Malenkov, Kagánovics, Molotov és a hozzájuk csat lakozott Sepilov pártellenes csoportjáról, amely szembeszegült a XX; pártkongresszuson megszabott irányvonallal, 's megpróbálta aláásni a párt lenini egységét. A Szovjetunió kommunista építésiének távlatait és feladatait érintve, Hruscsov elmondotta, hogy a szovjet ország történelmi fejlődésének új szakaszába érkezett. A Szovjetunióban a kedvező feltételek, az összes anyagi és erkölcsi feltételek megvannak ahhoz, hogy át lehessen térni a kommunizmus építésének magasabb fokára. . »Minden alapunk megvan annak kijelentésére, — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunizmus már nem távoli jövő, hogy nagyszerű, ragyogó épülete mind tisztábban kirajzolódik a népek tekintete előtt, egyre növekszik és mind tökéletesebb formát ölt a munkások, a parasztok, az értelmiség, soknemzetiségű országunk minden újabb sikerévéi.» Rövidesen túlszárnyaljuk az egy főre eső temetésben a le gfej tettebb kapitalista országokat A gazdasági és a kulturális építésnek a XX. pártkongresszuson kitűzött programját sikeresen valósítják meg. Majd ütalt az ÜJ59—1965. évi táviad népgazdaság fejlesztési terv kidolgozásáról nemrég hozott határozatra. »E terv teljesítése — jelentette ki Hruscsov — okvetlenül közelebb hoz bennünket legfontosabb gazdasági íel^datunk megoldásához, ahhoz, hogy történ élmileg á legrövidebb idő alatt utolérjük és túlszárnyaljuk az egy főre eső termelésben a legfejlettebb kapitalista országokat.« A távlati terv néhány mutatószá- tmáhak előzetes terve .megmutatja, milyen óriási lépéssel haladhat, előre á szovjeto.fszág népgazdaságának fej- Hészfésében. " * Hruscsov ezután néhány adattal összevetette a Szovjetunió és az Egyesült Államok termelésének jelenlegi színvonalát. 1957-ben a Szovjetunió vasérc termelése hozzávetőlegesen 84 millió tonna; széntermelése >462 millió tonna; (kőszénre számítva: 395 millió tonna); kőolajtermelése •98 millió tonna; nyersvastermelése több mint 37 millió tonna; acéltermelése 51 millió tonna, villany energiatermelése 210 milliárd kilowattóra: cementgyártása majdnem 29 millió tonna; cukorgyártása több mint négy és félmillió tonna; gyapi üszővel gyártása több mint 280 millió méter; bőr- lábbeli-gyártása mintegy 315 millió pár. Az Egyesült Államokban 1956-ban ’98 mi Iliin tonna vasércet, 479 millió tonna szenet, 354 millió tonna kőolaj at termeltek; 69 millió tonna nyersvasat, 104,500.000 tonna acélt gyártottak; 684 milliárd kilowattóra villanyén orgiát állítottak elő, 54 millió tonna cementet, 2,100.00 tonna cukrot, 299 millió méter gyapjúszövetet, 586 millió pár borlábbeiit gyártottak. A Szovjetunió e rendkívül fontos ^termékfajták némelyikét .tekintve a {termelés színvonalában még mindig {jelentősen elmarad az Egyesült ÁHalmok mögött. Az Egyesült Államok termelésének színvonala azonban — jegyezte meg Hruscsov — nem valami elérhetetlen dolog a Szovjetunió számára, amint azt egyc- . sek 25—30 évvel ezelőtt gondolhatták. Néhány termékfajtában, így például a búzában, a haszonf ában és a cukorban a Szovjetunió túlszárnyalta az amerikai termelést. Lényegesen csökkent a szintkülönbség a vasérc- és a széntermelésben, a nyersvas- és az acélgyártásban, néhány fajta gép és műszer, valamint a pamut- és gyapjú- szövetek gyártásában. Hruscsov a továbbiakban közölte, $iogy előzetes számítások szerint, amelyek még módosulhatnak, a Szovjetunió ipari termelésének színvonalát 15 év távlatában a következő piutatószámokra tervezik: vasérctermelés 250—300 millió tonna; nyers vastermelés 75—85 millió tonna; acélgyártás 100— 120 millió tonna; széntermelés 650—-750 millió tonna; kőolajtermelés 350—400 millió tonna; föld- gáztermelés és gázgyártás 270— ’ 320 milliárd köbméter; villany- 1 energiatermelés 800—900 milliárd ; kilowattóra; cementgyártás 90— 110 millió tonna; cukorgyártás 9—10 millió tonna; gyaujúszövet- gyártás 550—650 millió méter; bőrlábbeli-gyártás 690—700 millió pár. Á nehéziparban, a gépgyártásban, a tudomány és a technika fejlesztésében ma -már elértük azt a pontot, ahol-a haza védelmének, a nehézipar és a gépgyártás további fejlesztésének sérelme nélkül gyorsabb ütemben fejleszthetjük- a könnyűipart, ■különösképpen több cipőt és szövetet gyárthatunk a lakosságnak, s így a legközelebbi 5—7 év folyamán bőségesen biztosíthatjuk a lakosság ezernyi szükségletét. Nem kevésbé kedvezőek az ország feltételei ahhoz is, hogy mindenre kiterjedően fejleszthesse a szocialista mezőgazdaság különböző ágait. A legközelebbi években a gabonatermelést évi 11 milliárd'' púdra, a hústermelést 20—21 millió tonnára, a tejtermelést 70 millió tonnára kell növelni. Hruscsov felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell használni a szovjet Távol-Kelet hatalmas erőforrásait is. Ma má* reális lehetőség, hogy az ország kézibevegye e terület gazdag földjeit. Számítások igazolják, hogy a szovjetország a legközelebbi 15 évben nemcsak utolérheti, hanem túl is szárnyalhatja azt a mennyiséget, amennyit az Egyesült Államok a legfontosabb termékfajtákból ma termel. Természetesen ez alatt az idő alatt az Egyesült Államok gazdasága is tovább fejlődhet. De ha tekintetbe vesszük, hogy a szovjet ipar fejlődési üteme sokkal gyorsabb, mint az amerikaiaké, akikor teljesen reálisnak és teljesíthetőnek látjuk azt a feladatot, hogy történelmileg igen rövid idő alatt békés versenyben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. ^ Mindez lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük a nép életszínvonalát, jobban kielégíthessük a szovjet emberek szakadatlanul növekvő anyagi kulturális igényeit. Hruscsov ezután a Szovjetunió la- kásépítkezési terveivel foglalkozott. 1913-hoz képest a Szovjetunió városaiban a lakásállomány 3.7-szeresére növekedett. A szovjethatalom évei alatt a városokban több mint félmil- liárd négyzetméter területű lakást építettek vagy állítottak helyre. A kommunista párt- és a kormány által kidolgozott lakásépítési program azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosítsa a lakásállomány jelentős növekedését, s így a legközelebbi 10—12 év alatt megszüntesse a lakáshiányt. Nem kétséges, hogy a lakásproblémát a Szovjetunióban a közeljövőben sikeresen megoldjuk. Hruscsov hangsúlyozta: Az ország fejlődésének jelenlegi szakaszán, amikor a szovjet nép önfeláldozó munkája eredményeképpen a népgazdaság fejlődésének magas színvonalát sikerült elérni, megvannak a szükséges feltételek, hogy gyorsított ütemben növeljük a dolgozók jólétét. »■Meggyőződésünk, hogy ezt a feladatot ugyanolyan sikeresen megoldjuk, mint ahogyan eddig megoldottunk minden feladatot, amelyet a párt és a szovjet állam kitűzött.« Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet szocialista állam funkciói továbbra is tökéletesedni és módosulni ; fognak annak megfelelően, ahogyan a szovjet társadalom előre lép a kommunizmus útján. A szocialista állam főbb funkciói »A dolgozók szocialista államának főbb funkciói most a következők: a közösségi termelés szervezése és a gazdasági rendszer, a gazdálkodás, a kultúra irányítása, a munka mértékének és a fogyasztás mértékének ellenőrzése a dolgozók érdekében, a dolgozók minden irányú nevelése, közte az újszerű munkafegyelemre, a munkairánti kommunista magatartásra való nevelés. A külpolitika területén: a különböző társadalmi és politikai berendezkedésű országokkal való békés együttélés lenini irányvonalának következetes érvényre juttatása, a béke szilárdítása. A megbonthatatlan béke, a szocializmus világrendszeréhez tartozó országok testvéri együttműködésének és kölcsönös segítésének erősítése.« Természetesem — tette hőfczá Hruscsov — nem feledkezhetünk meg a szocialista állam olyan fontos funkciójáról sem, mint az országnak a külső támadás veszélyétől való védelme. »A szocialista állam védelmi képessége azt jelentette és azt jelenti, hogy politikailag éberek vagyunk a szocializmus ellenségeinek cselszövéseivel, új háború kirobbantására irányuló kísérleteivel szemben, szilárdítjuk az ország védelmi képességét; műiden irányban erősítjük az ország fegyveres Erejét, amely minden pillanatban kész az imperialista agresz- sízorok támadásának visszaverésére — állapította meg Hruscsov. ,, Hruscsov rámutatott: a szovjet hadsereg és flotta erejének és hatalmának az a fő forrása, amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a minap megállapította, hogy a hadsereg és a flotta szervezője, irányítója és nevelője a kommunista párt. Az elmúlt 40 év a rohamos erősödés időszaka volt Hruscsov az októberi forradalom nemzetközi jelentőségéit és a világ szocialista erőinek gyarapodását jellemezve, kijelentette, az elmúlt 40 esztendő arról nevezetes, hogy diadalmasan tömörültek a demokrácia és a szocializmus erői, s számos ország és nép megszabadult a gyarmati és az imperialista bilincsektől. Ez a 40 esztendő a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kétsíkú és rohamos növekedésének időszaka volt. A forradalmi harcban erős marxista—leninista pártok születtek, fejlődtek és megedződtek. Ezek a pártok több mint 33 millió kommunistát egyesítenek soraikban. A népi demokratikus forradalmak eredményeképpen Európában és Ázsiában szocialista államok jöttek létre és sikeresen fejlődtek. Az Októberi Forradalom után a legkimagaslóbb történelmi esemény a kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása volt. Hruscsov kijelentette, hogy a szocialista világrendszer létrejötte a nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas vívmánya, a marxizmus— leninizmus diadala. A szocializmus formáját, amelyet az imperializmus és ügynökei a szocialista világrend- szer ellen vívnak. Ez — mondotta világíáibora ma óriási és szakadatlanul növekvő erő. A szocialista orsza gok részesedése körülbelül egy har madia a világ ipari termelésének, Hruscsov hangsúlyozta, hogy k hatalmas szocialista családhoz tartozó országok egységének alapja: az állami és a társadalmi berendezkedés elveinek közössége; a marxista—leninista ideológiai egység; a proletárinternacionalizmus; a szocialista építés nagy céljainak egysége; az egyenjogúság és a kölcsönös segítés; a nemzeti függetlenség és a forradalmi vívmányok védelme minden országban és az egész szocialista világrendszerben; a békének és a népek biztonságának védelme. A fejlődés — folytatta Hruscsov — azt állítja legelső feladatul a munkásosztály forradalmi pártjai elé, hogy harcoljanak az egység megszilárdításáért és a marxizmus— lcninizmiison alapuló együttműködés formáinak fejlesztéséért. Hruscsov leleplezte az úgynevezett nemzeti kommunizmus zászlaja alatt hirdetett ideológiai aknamunkát amelyhez a szocialista tábor elleni harcban az imperialistáik folyamod' nak. Nem a sajátos, hanem a közös a szocializmusért vívott harc alapju Hruscsov — az egyik fő veszély, * nekünk a leghatározottabban harcolnunk kell ez ellen, Kiküszöbölni a háborút, megteremteni a békés versenyt A jelenlegi körülmények között a szocialista államnak különféle formái keletkeztek. Ugyanakkor azonban — hangsúlyozta Hruscsov — marxista— leninista párt nélkül nem létezhet szocialista állam. A tudományos szocializmus elmélete figyelembe veszi és okvetlenül figyelembe is kell vennie minden ország történelmi sajátosságait, amelyek bizonyos mértékben meghatározzák a szocializmus építésének formáit és módszereit. Ha ázonban a marxista—leninista álláspontból indulunk ki, akkor nem a sajátosságokat kell államok között, javítsa meg viszonyát minden országgal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal is. E kél ország (A Szovjetunió és az Egyesült Államok. — A szerk.) kapcsolatait, persze, nem más országok érdekeinek rovására akarjuk megjavítani. »Ünnepélyesen kijelentjük, — mondotta —> hogy népünk sohasem gondolt és a jövőben sem gondol valamiféle pusztító eszközök alkalmazására, ha országunkat nem éri támadás az imperialista államok részéről.« Szcretnők, — jelentette ki Hruscsov—, ha a kapitalista és a szocialista országok képviselői magas színvonalon találkoznának, azzal a céllal, hogy a reális valóság alapján és a kölcsönös megértés szellemében megegyezzenek a következőikben: kiküszöbölik a háborút, mint a nemzetközi problémák megoldásának módszerét; megszüntetik a hidegháborút és a fegyverkezési versenyt; az államok viszonyát az együttélés elve szerint alakítják ki; az ideológiai természetű vitákat nem háborúval, hanem a gazdaság, a kultúra fejlesztését célzó békés versennyel, az ember igényeinek és szükségleteinek teljesebb kielégítésével oldják meg.« Hruscsov ezután kijelentette: »Bér az a meggyőződésünk, ha az imperialista körök újabb háborút robbantanak ki, ebben elpusztul az a rendszer, amely a háborúkat szüli, vagyis a kapitalista rendszer és győzni fog a szocialista rendszer — mi, kommunisták nem törekszünk ilyetén győzelemre. Mi. kommunisták arra sohasem törekedtünk . és nem is fogunk törekedni, hogy ilyen szörnyű eszközök révén jussunk el célunkhoz. Ez erkölcstelen, s ellentétes kommunista világnézetünkkel. Mi abból indulunk ki, hogy a szocializmus győzelméhez nincsen szükség háborúkra.« Beszéde végén Hruscsov kijelentette : »Haladásunk távlatai világosak és nagyszerűek... A kommunista pórt és a szovjet nép figyelme a jövőre irányul, a kommunista építésnek ránk váró óriási feladataira ösiszpon- tosul. A párt és a nép alkotó erőibe, a kommunizmus jövendő diadalába vetett szilárd meggyőződéssel és mélységes hittel oldja meg ezeket a feladatokat.« Hosszantartó taps és ünneplés fogadta Hruscsov elvtárs beszédéi. A küldöttek és a vendégek helyükről felállva, melegen, éltették a négy évtized harcaiban győzedelmeskedő szovjet népet, a kommunista pártot, a Szovjetuniót. Az emelvényen Mao Ce-tung hosszú kézszorítással gratulált a szónoknak. Xjjra és újra felerősödött az éljenzés, a szűnni nem akaró taps. Ezután az elnöklő Globánov elvtárs mondott zárszót. Az ülés délután folytatódott, s a délutáni ülésen a testvérpártok küldöttei szólaltak fel., Hruscsov kijelentette,, hogy tovább folyik és éleződik a kapitalizmus általános válsága. Mélyülnek a kapitalista világot marcangoló kibékíthetetlen ellentmondások. A kapitalizmus általános válságának időszakában az agresszív imperial ista politikának és gazdaságnak elválaszthatatlan, tartozéka, hogy hatalmas mértékben növekszik a militarizmus, a mai kapitalista társadalom rákfenéje. Hruscsov megállapította, hogy a kapitalizmus általános válságának éleződése különös erővel nyilvánul meg a gyarmati rendszer széthullásában. Kijelentette, hogy a dolgok menete e szégyenletes rendszer végleges eltűnésére mutat. A Dulles—Eisenhower doktrínáról szólva, Hruscsov hangsúlyozta, hogy az a gyarmatosító elmélet, amely szerint »légiftes tér« van Közép-Keleten, tulajdoniképpen azt jelenti, hogy az imperialisták lebecsülik az arab népeket, nem hajlandók elismerni az arab országok függetlenségét. Az amerikai imperialisták most összeesküvést szőnek Szíria ellen, s ebben a piszkos játékban felhasználják Izraelt, kalandokra és provokációkra ösztönzik Törökországot. Az imperialisták — mondotta Hruscsov — minden eszközzel arra törekednek, hogy meghosszabbítsák uralmukat az ázsiai és az afrikai országokban. A megcáfolhatatlan történelmi tények azonban azt bizonyítják, hogy Keleten megkezdődött az imperializmus uralmának alkonya. A Szovjetunió Keleten megalkotta a szocializmus világító tornyait: a közép-ázsiai virágzó szovjet köztársaságokat. Hatalmas vomzóerejű a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország példájával együtt lel- késátőleg hat Kelet népeire a szabadságért és a függetlenségért vívott harcukban. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve. A Szovjetunió következetes békepolitikát folytat, s arra törekszik, hogy a leszereléssel összefüggő, valamennyi kérdésben kölcsönösen elfo- gacjfoáté 'egyezményeiket: 'kössön. Ä Szovjetunió — jelentette ki Hruscsov — tántoríthatatlanul kitart irányvonala mellett, amelynek az a célja, hogy enyhítse a feszültséget az A. Miskolci í estoipari Vállalat teljesítette éves tervét Örömmel jelentjük, hogy az év elején beindult és az azóta is folyó munkaverseny eredményeként 1957. évi tervünket október hó 28-án teljesítettük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben dolgozóink lelkes munkájaképpen november 7-re éves tervünket 103.8 százalékra túlteljesítettük, az önköltség jelentős mérvű csökkentése mellett. Losonczi László Burinda István párttitkár igazgató Lakatos József üb elnök. Egy műszak bau 252 tonna finomlemezt hengereltek Borsodnádasdon A BORSODNÁDASDI LEMEZGYÁR DOLGOZÓI eredményesen .küzdöttek meg az influenza-járvánnyal és október havi teljes termelési tervüket 102,4 százalékra teljesítették. A hengerműben azonban, ahol legsúlyosabb volt a járvány és két héten keresztül állandóan csökkentett létszámmal dolgoztak, a hősies erőfeszítés ellenére is 157 tonna adósság maradt. A hó elejétől már csökkent a betegek száma, s azóta egyre emelkedik a termelés is. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy november 7-ig le- törlesztik adósságukat. Ezzel az akarattal láttak hétfőn munkához a henger de dolgozói és kimagasló eredményt értek el. A 24 órás műszakban 252 tonna f inomlemezt hengereltek és egyetlen napon 37 tonnát törlesztettek a tartozásból. A hengerészbrigádok kivétel nélkül túlszárnyalták napi előirányzatukat. Kormos József hengerészbrU gádja például 131 százalékos, Pu- zsik Ferenc brigádja pedig 126 százalékos teljesítménnyel dolgozott. előtérbe állítanunk, — sajátosságokat minden ország felmutat —, hanem azt, ami a fő, ami a közös, ami a szocializmusért vívott harc alapja. Sziklaszilárd és változatlan marad továbbra is a fő dolor;: a szocializmus építésére vonatkozó marxista—leninista elvek következetes alkalmazása. A szocialista mozgalom belső bőm- lasztására irányuló próbálkozások, a szocialista országok és pártok megbontására és egymásnak uszítására irányuló kísérletek alkotják annak n harcnak eauik leakörmönfontabb Pályázati felhívás! Építésztechnikusi, illetve kőműves szakmunkás képesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót szakoktatói állásra, legalább oki. tanítói képesítéssel rendelkező dolgozót pedig nevelői munkakör betöltésére keres a Munkaügyi Minisztérium 114. sz. Iparitanuló Intézete. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen az intézetben, Diósgyőr, Kistábornok u. 68. sz. Felhívás! A kácsi tanács marhalevélkezelc által 1956 június 9-én B. 298084 és 298085 sorszám alatt kiállított ma halevelek, melyeknek tulajdono Ostorházy Lajos, Kács — elveszte A marhalevélen szereplő állatok: v rös-tarka, 1956. április 14. eTfi üszők. A marhaleveleket megsemn: sítem. Mezőkövesd járási tanács x elnöke«
