Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

Péntek, 1957. november 1, Eszakmagyarorszäg 5 LEVELEK BORSCDBÓL A% új múzeum és a városi képtár problémája r~ir~s Hajdúszoboszlón üdültem Konczwald Barna vb. elnökhelyettes megnyitó beszéde a III. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon A Diósgyőri Éleim iszerkiskeres- kedelmi Vállalatinál dolgozom. A fá­radságos munka után jól esett a pihenés. A Lenin Kohászati Művek h aj d uszoboszlói üdülőjében két hét fizetett szabadságom alatt ki­pihentem fáradalmaimat. Az üdü­lőben az ellátás kifogástalan. Ezért a kellemes két hétért, ame­lyet itt eltöltöttem, a nyilvánosság előtt mondok köszönetét kormá­nyunknak, mely lehetővé teszi, hogy az alkotmányban lefektetett jogok élő valósággá váljanak. LANG KÁLMÁNNÉ Miskolc Jól dolgozik a tarcali és a módi löldiniivosszövelkezet vezetősége A tarcali és a mádi földműves­szövetkezet vezetősége jó munkát végez. Minden esetben figyelembe veszik a szövetkezeti tagság véle­ményét, javaslatát, s azokat fel­használják munkájukban. így pél­dául köze» szüretelőhelyet állítot­tak fel, amelyet azok vesznek igénybe, akik szüretelő eszközök­kel nem rendelkeznek. A közös szüretelő helyen biztosították a szőlőzúzó, hidraulikus kis és nagy préskádakat és egyéb eszközöket. Hektoliterenként 1.5 mustot gyűj­tenek össze, amelyből mezőgazda- sági kisgépeket akarnak venni. A tarcaliak egy darab magasnyomá­súi lóvontatós permetezőt, a mádi- ak pedig egy vetőgépet és egyéb kisgépeket kívánnak a jövő gazda­sági évben a tagság rendelkezésé­re bocsátani. A szövetkezeten beiül megala­kultak a termelési bizottságok, amelyek a gazdasági feladatok el­végzését szorgalmazzák. Mádon id. Rolok József szorgoskodik, hogy a tagság a szüretelést eredményesen fejezze be. Elhatározták, hogy szü­ret után új szőlőtelepítési szakcso­portot alakítanak. 23 tag jelentette be eddig részvételét, s így 1958. év tavaszán 9.5 hold területen kezdik meg az új szőlőtelepítést, ilgy él és dolgozik a mádi és a tarcali földművesszövetkezet vezetősége és tagsága. DUBÓCKI BÉLA főagronómus A Sajószentpéteri Gépállomá­son értékesítésre kerülnek sod­ronyos és sodrony nélküli vaságyak, 10, 20, 50 l./sec. ön­töző szivattyúk, 120 mm. át­mérőjű öntöző csövek, Mia és MIB. motorok. Cím: PF. 35. Telefon: 30, 92. A III. MISKOLCI OKSZAGOS KÉPZŐMŰVÉSZETI Kiállítást októ­ber 27-én a városi tanács nevében Konczwald Barna elvtárs, vb. elnök- helyettes nyitotta meg. Mint már említettük, Konczwald elvtárs mél­tatta a kiállítás kulturális jelentősé­gét. De ugyanakkor foglalkozott azokkal a problémákkal is, amelyek a miskolci képzőművészeti kultúra további fejlődésével függnek össze. Hangoztatta, hogy ez a harmadik országos kiállítás általánosságban haladást mutat a tavalyi és tavalyelőtti kiállítá­sokhoz képest színvonalban, te­matikában, a formai megoldások gazdagságában, változatosságá­ban. A mai élet, a mai valóság gazdagab­ban, sokszínűbben jelentkezik ezen a kiállításon, de nagyon sokszor kis­sé idill be 'hajló életkép formájában. Azt hiszem, — mondotta —, sok mű­vészünknél még mindig hatnak s akadályozó tényezőt jelentenek a képzőművészet szerepéről, ábrázoló lehetőségéről vallott helytelen, lénye­gében burzsoá nézetek. Szocializmust építeni a szocialista kultúra megteremtése nélkül nem le­het — mondotta a továbbiakban Konczwald elvtárs. — Ezért Miskolc város végrehajtó bizottsága a város- politikai feladatok között igen fon­tosnak tartja a város kulturális éle­tének továbbfejlesztését, gazdagítá­sát. El kell érnünk, hogy Miskolc nemcsak lélckszámában legyen az ország második nagy városa, hanem a kultúra területén Is el­foglalja rangját. Ennek érdekében hatalmas felada­tokat kell megoldanunk hároméves tervünkben, amelyben le kell , rak­nunk az alapját a város kulturális élete felvirágzásának. a varos és a megye művé­szei eddigi niunkájukkái az ország képzőművészeti életében a városhoz méltó helyet vívtak ki, s e kultúránk további fejlesztése végett a város vezetősége támogatni kívánja mun­kájukat. A régi Miskolc kulturális létesít­ményei nem tudják biztosítani a ro­hamosan növekvő város kulturális igényeit, képzőművészetünk területén [sem. A-múzeumi képtár, valamint a város igényeinek megfelelő kiállítási csarnok nélkül nem lehet megoldani a dolgozók képzőművészeti nevelését. Ezért tovább nem odázható cl az új múzeum megépítése, ahol végre otthont találhat a vámosi képtár, és megfelelő méretű kiállítási he­lyiség biztosítja a miskolci orszá­gos képzőművészeti kiállítások méltó megrendezését, nagymére­tű alkotások bemutatását. Közölte Konczwald elvtárs, hogy a vb. tárgyalásokat kíván kezdeni a művelődésügyi minisztériummal az irányban, hog))' az új múzeum építé­sét 1958-ban kezdjék meg. A tanács e célra komoly anyagi áldozatokat vállal. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy az új múzeum a város kul­turális fejlődésének újabb perspek­tíváit nyitja meg és az abban létesí­tendő képtár és kiállítási csarnok a borsodi képzőművészeti élet további fejlődése szempontjából döntő jelen­tőségű lesz. A fejlődés egyik biztosí­téka a miskolci művésztelep ügyé­nek végleges elintézése is, az, hogy a művésztelepet teljességében vissza­adják rendeltetésének. A Művelődésügyi Minisztériumtól nemcsak megértést, jóindulatú ígére­teket, hanem operatív segítséget is kérünk, de ugyanakkor nem min­dent a minisztériumtól várunk, ha­nem saját erőforrásainkból is elő akarjuk segíteni a város kulturális életének fejlesztését. HANGOZTATTA VÉGÜL KONCZ­WALD ELVTÄRS, dolgozó népünk igénye a képzőművészekkel szemben az, hogy munkásságukkal, a magyar nép ügyét szolgálva, a szocialista kultúra eszmei tisztaságára ügyelve, dolgozzanak tovább a magyar művé­szet felvirágoztatásáért, szocializmust építő hazánk és dolgozó népünk kul­túrájának gazdagításáért. A% Avas Szálló II. ©. Magyaros Éttermében november 1-tői minden este Sárospataki Jónás Jancsi és cigányzenekara muzsikál Megyénk népi hagyományait eleveníti fel a sárospataki Rákóczi Múzeum újabb füzete A napokban jelenít meg Földyné, Virány Judit: A Bodrogközi Láca népmeséiről című kiadvány. A sá­rospataki Rákóczi Múzeum újabb füzete megyénk eddig ismeretlen népi hagyományaival ismerteti meg az olvasót. A falusi ionóházakban, toll­fosztókban évszázadokon keresztül a téli estéket rövidítette, szórakoz­tatott, nevelt. A mese nem ismert lehetetlent. A vállalkozó kedvű szegénylegények, a kóbor kato­nák, az agyafúrt diákok ezer ve­szélyt küzdöttek le. Itt természetes, hogy az egyszerű juhász a ki­rály három nehéz feladatát elvé­gezve, végül is megkapja á király­lányt és a fele királyságot. Az is természetes, hogy az állatok, fák megszólalnak, sőt segítséget is nyújtanak a bajbajutottnak. Majd minden faluban akadt egy sokat látott, világot járt ember, aki ezeket a meséket jól megje­gyezte, előadása alkalmával szé­pen kiszínezte. Az már ritkaság Köszönet derék orvosainknak! Feleségem nemrégen rosszul lett, s a vasgyári kórházba került. A vizs­gálat során megállapították, hogy állapota igen súlyos, operálni kell. Nehéz - műtétet kellett vógrehajta- niok az orvosoknak, hogy egy három­gyermekes családanya életét meg­mentsék. A lelkiismeretes gyógyító ‘jnunka eredményeként néhány hétre rá a feleségem a lassú gyó­gyulás útjára lépett. A harmadik hét után azonban, sajnos, újabb komplikációk állottak elő, ezért újabb operációra került sor. Fele­ségemet — .akinek állapota sü­völt, ha valaki sok mesét tudott, de három-négy mesélő egy faluban sokszor az egész magyar mesekin­cset tudta. A bodrogközi Lácán 25 mesélő tői közel száz mesét sikerült lejegyez­ni a gyűjtőnek 1941—42 telén, amiből ezt a kis kötetet összeállí­totta. A közölt 12 mesében mind megtalálhatjuk azt, ami a legfőbb jellemzője ennek a mesevilágnak: a tudós kovácsot, a szorgalmas és rest leányt, a beszélő egeret, a sár­kányt és a táltosokat. A kötet bevezetője rövid átte­kintést nyújt a községnek, a me­gélőkre és a mesékre vonatkozóan, a csatolt jegyzetek pedig a mesé­ket az európai meseanyagba il­lesztik »be. A németnyelvű kivonat lehetővé teszi, hogy a meséket a bizonyára nagy örömmel fogadó fiatalok mellett a külföldi szak- tudomány képviselői is tanulmá­nyozhassák. BODGÁL FERENC Miskolc lyossá vált — megoperálták, s ma már a legnagyobb egészségnek ör­vend. Dicséret illeti a hála és kö­szönet szavával Dr. Földesi Józse­fet, Dr. Bállá Imrét, Dr. Scholcz Juditot, Dr. Boros Istvánt, s mind­azokat, akik azon fáradoztak, hogy feleségem újra visszanyerje egész­ségét. Az ő tettük bizonyítja, hogy hazánkban, szocializmust építő or­szágunkban a legdrágább kincs a dolgozó ember élete. MADARAS KÁROLY ■bányamunkás ********]§+******»&***#*********++*+********>. SZ. DÁlUNs A Nagy Októberi Forradalom és Kelet népei (Rövid ítés) cnin megmondta, hogy a, szocialista forradalom Hem lesz elsősorban, vagy ki­zárólag minden egyes ország forradalmi proletárjainak sa­ját burzsoáziájuk ellen vívott harca, hanem az imperializmus által elnyomott valamennyi gyarmatnak és országnak, az összes függő országnak a nem­zetközi imperializmus ellen vívott harca lesz. Ez a figyelem­be méltó jóslat szemünk láttára teljesedik be. Ha felidézzük magunk előtt a forradalom előtti gyar­mati rendszert, azt látjuk, hogy ez az időszak a kolonializ- onus virágkora volt. Csak másfél évtizeddel Október előtt osztották fel végleg maguk között a világot a legnagyobb tőkés államok. A kapitalizmus utolsó, imperialista szakaszá­ba lépett. A brit imperializmus egyik legagresszívebb kép­viselője, Chamberlain a próféta arcával jövendölte: „A kis nemzetek kora elmúlt. A birodalom napja jött el.” Az Októberi Forradalom küszöbén a világ lakosságának. 70 százalékát alkották az elnyomott nemzetek. Anglia 33,5 millió négyzetkilométernyi területen uralkodott és 393,5 millió embert tartott hatalma alatt. A brit birodalom bé­lyegét viselte India, Burma, Egyiptom és sok más ázsiai, af­rikai, latin-amerikai ország. A 10,6 millió négyzetkilométer kiterjedésű francia gyarmatokon 55,5 millió ember élt. Nagy gyarmatai voltak Németországnak, az Egyesüli Államoknak, Japánnak, Hollandiának, Belgiumnak, Portugáliának. Fél­gyarmati függőségben volt Kína, Törökország, Irán, s a leg­több közép- és délamerikai ország. A gyarmatok gátlástalan, leplezetlen kifosztásának és a leigázott népek embertelen kizsákmányolásának kora volt ez.: ‘4. ^e^eÉ országaiban a gyarmatosítók vad önkénye dü­höngött, éhínség tombolt, betegségek pusztítottak. A gyar­mati Indiában évente körülbelül 10 millió ember halt éhen és pusztult el betegségekben. Az indiaiak átlagos élethossza, nem haladta meg a 25 évet. Az imperialisták véres megtor­lásokkal válaszoltak, ha a gyarmati népek a legkisebb ellen­állást is tanúsították elnyomóikkal szemben. A zokban a napokban, amikor Oroszországban új világ született, végéhez közeledett az első világháború. A háború kitörésének fő olca az imperialista hatalmak gyarmati vetélkedése volt. A világ újrafelosztására törekvő német im­perialistákat a háborúban legyőzték. Összes gyarmataikat elveszítették. A győztesek osztozkodtak rajta. Az oroszlán- vész megint csak. Angliának és Franciaországnak jutott. A brit gyarmatbirodalom akkorára dagadt, hogy a világ terü­letének és lakosságának egynegyedét foglalta magában. Am a „birodalmak napja”, amelyet Chamberlain büsz- °Icén megjövendölt, igen rövidnek bizonyult. Az Októberi Forradalom megsemmisítő csapást mért, a nemzetközi im­perializmusra. Ez megkönnyítette az elnyomott népek fel-' szabadító harcát. Az Októberi Forradalomig a gyarmati világ alapját ké­pező Ázsia és Afrika egyetlen gyarmatosított népének sem sikerült kivívnia nemzeti függetlenségét. A bolsevikok nem­zeti és gyarmatosító politikája azonban, amelyet Lenin még ■október előtt kidolgozott és a forradalom valósággá váltott, segítségére volt az elnyomott népeknek abban, hogy megért­sék az addig spontán jellegű nemzeti felszabadító harc fel­adatait és céljait. E politika alaptételei — a nemzetek ön­rendelkezési joga és teljes tényleges egyenlősége, az elnyo­mott és elnyomó országok dolgozóiak közeledése a közös, imperialista-ellenes harc céljából — általános elismerést vívtak ki a Kelet országaiban. Hatásukra megnövekedett a gyarmati népek nemzeti öntudata. A gyarmati népek döntő harcra indultak a gyarmatosítók ellen. A Nagy Októberi Forradalom döntő szerepet játszott a kínai népnek az imperialisták és a belső reakció el­len viselt harcában. Az 1921-ben megalakult Kínai Kommu­nista Párt a nép forradalmi mozgalmának élére állt. Rövi­desen óriási tekintélyt vívott ki magának nemcsak a mun­kásság, hanem a parasztság, s a városi kis- és középbur­zsoázia körében. Sikerült megteremtenie az egységes forra­dalmi népfrontot és már a második világháború előtt érzé­keny csapásokat mért a feudális-imperialista erőkre. Az oroszországi forradalom győzelme óriási lelkesedést váltott ki Indiában. Nehru, az indiai nemzeti felszabadító mozgalom kiemelkedő vezetője így értékeli az Októberi Forradalom jelentőségét: „A szovjet forradalom lényegesen előbbre vitte az emberi társadalmat és elolthatatlan, fényes lángot gyújtott. Lerakta az alapját annak az új civilizáció­nak, amely felé haladhat a világ.” Ez a fényes láng világí­totta be az indiai nép útját is nemzeti szabadsága felé. Az Októberi Forradalom a gyarmati világ minden zu­gában visszhangot keltett. Évről-évre erősödött a nemzeti felszabadító mozgalom. Egyre újabb és újabb területekre csapott át, mind szervezettebbé és céltudatosabbá vált. Hadseregének zömét a parasztság alkotta, de vezetésében egyre növekvő szerepet játszott a fiatal helyi munkásosz­tály, amely számos gyarmati és függő országban kommu­nista pártot alapított. A szovjet népnek a második világháborúban aratott példátlan győzelme előmozdította Október eszméinek roha­mos terjedését, s a társadalmi és nemzeti felszabadításért küzdő népi mozgalmak újabb hatalmas fellendülését vál­totta ki. A szocializmus erői megsokasodtak. Európa és Ázsia számos országának népei kiszakadtok a. kapitalizmusból és létrehozták a szocialista világrendszert. A szocialista fejlődés útjára lépett országok területén az imperializmus elveszí­tette hatalmát, sőt, ezen túlmenően általános felkelésekkel kellett szembenéznie a gyarmati világban. A gyarmati rendszer válsága tovább mélyült. Megkez­dődött az évszázados, szégyenletes gyarmati rabszolgarend,- szer széthullásának időszaka. E folyamat méreteiről világos képet adnak az alábbi adatok. 1945 elején a gyarmatok te­rülete a félgyarmati Kínával, együtt több mint 50 millió négyzetkilométerre rúgott, lakosságuk pedig meghaladta az 1 200 000 000 lelket. Azóta a gyarmatok területe 27 millió négyzetkilométerre, lakossága pedig 159 millió lélekre csök­kent. A Kelet népeinek nemzeti felszabadító mozgalma hely­rehozhatatlanul súlyos vereséget mért az imperialistákra. A brit gyarmatbirodalom kevesebb, mint ötödére zsugorodott. Hollandia gyarmatainak háromnegyed részét vesztette el. A francia gyarmatbirodalomból 1 millió 300 ezer négyzetki­lométernyi terület szakadt ki. A gyarmati iga alól felszaba­dult ázsiai és afrikai országok együttes lakossága meghalad­ja az 1 milliárd 300 millió löt. Maga az élet jelölte ki azt a két utat, amelyen a nemzeti felszabadító mozgal­mak haladnak. Azokban az országokban, ahol a munkás- osztály és annak kommunista pártja állt a nemzeti erők élére, a nemzeti felszabadító moz­galom szocialista úton fejlődik. Kínában, Mongóliában, Eszak-Koreában és Eszak-Vietnamban a népi forradalmak eredményeként új — népi demokratikus — államrend ala­kult, a munkás-paraszt szövetség alapján, a munkásosztály vezetésével. A népi demokratikus rend nemcsak a gyarmati iga alól, hanem az elnyomás és kizsákmányolás összes egyéb formája alól is biztosítja a teljes felszabadulást és megtisz­títja a talajt a szocialista átalakulásokhoz. Más országok, amelyekben a nemzeti, burzsoázia vezeti az antiimperialista harcot, kapitalista úton fejlődnek, nemzeti alapon. India, Indonézia, Egyiptom, Szíria tapasztalatai megmutatják, hogy a gazdaságilag elmaradt országok nemzeti burzsoáziája po­zitív szerepet játszhat a gyarmati iga alól való felszabadulás ügyében, a politikai függetlenség kivívása után pedig a nem­zeti élet helyreállításában. A gyarmati rendszer széthullása gyökeres változásokat hoz a nemzetközi életben. Elmúlt az az idő, amikor a vi­lág legtöbb nemzetének sorsát maroknyi imperialista hata­lom döntötte el. A gyarmati sorból nemrég felemelkedett fiatal államok mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a nemzetközi életben. Az ázsiai és afrikai országok 1955. évi bandungi konferenciáján hallatlan erővel nyilatkozott meg a sorsközösség érzést és a szolidaritás. A z imperialisták a gyarmati rendszer széthullásának r körülményei között sem adták fel a gazdaságilag gyengébb országok leigázásának politikáját, sőt, ez a politi­ka még agresszívabbá vált. A háború óta eltelt 12 esztendő folyamán az imperialisták egyetlen napig sem szüneteltet­ték az ázsiai és afrikai népek ellen folytatott katonai műve­leteiket. Koreában, Malájföldön, Indokínában, Kenyában, Egyiptomban és más országokban gyarmati irtóháborúkkal bélyegezték meg magukat a gyarmatosító hatalmak vezető körei. Csapataik még most is ott garázdálkodnak Algírban, Ománban, Jemenben és Szíriát fenyegetik. Diplomatáik zsa­rolják Kelet fiatal államainak nemzeti kormányait, össze­esküvéseket és katonai államcsínyeket szőnek. A kolonializmus bukása és Kelet országainak nemzeti újjászületése azonban visszafordíthatatlan folyatmat. Az im­perializmusnak már nincs meg a reális ereje ahhoz, hogy mint a múltban tette — büntetlenül garázdálkodhassék a földkerekségen. A koreai, indokínai és indonéziai imperialista beavatko­zás erélyes visszaverése, s az egyiptomi angol—francia gyar­matosító kaland kudarca az imperializmus állásainak to­vábbi gyengüléséről tanúskodik. Valamennyi elnyomott nép nemzeti függetlenségi harcát rendkívül megkönnyíti a Szov­jetunió és a többi szocialista ország létezése. Ezek az orszá­gok szilárdan védelmezik a nemzetek önrendelkezésének lenini elvét. Az önálló fejlődés útjára lépett minapi gyar­matok es félgyarmatok népei nemzeti függetlenségük erő­sítéséért az imperialista összeesküvések és kalandok ellen vívott harcukban a Szovjetunió és a többi szocialista ország segitsegere támaszkodhatnak. Kikerülhetetlen a kolonializ­mus teljes összeomlása. N em”e?. éve megkezdődött a gyarmati rendszar mély* rehato válsága. Ma meggyőződéssel mondhatjuk nogy nincs messze az a nap. amikor a rabság és népvlnyt* más imperialista rendszere teljesen vs végérvényesen me** semmisük "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom