Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-24 / 249. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1957. október 24. Elkészült a termelőszövetkezetek erősítésének hároméves terve A. halhatatlan Lenin neve kötelez bennünket Megkezdődött a »forradalmi műszak« a Lenin Kohászati Művekben A Földművelésügyi Minisztérium által kiküldött bizottság hosszas elemzőmunka után. a napokban elké­szítette a termelőszövetkezetek erő­sítésének hároméves tervét. Bevezetőben a terv megállapítja, hogy az 1957. június 30-1 állapotoknak megfelelően 2580 mezőgazdasági termelőszövetkezet 1 162 800 hold földdel és 122 456 taggal dolgozik az országban. A termelőszövetkezeti csoportok szá­ma — 1957. május 1-i adatok szerint — 928, az összterületük meghaladja a 245 700 holdat. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetekén és termelőszövetkezeti cso­portokon kívül — ez év márciusi ál­lapotok szerint — 1811 különféle ter­melői társulás működik az ország­ban, 38 397 hold földdel és 51 531 tag­gal. Termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportolc jelenleg az or- : szag szántóterületének 11,8 százalé­kán gazdálkodnak. Az egy szövetke­zetre eső földterület 460 hold, s a kö­zös gazdaságok földjeinek mintegy 80 százaléka lagosított. A terv bevezető része továbbiak­ban foglalkozik a közös gazdaságok növénytermelési és állattenyésztési kérdéseivel, majd részletesen elemzi az egy munkaegységre eső jövede­lem alakulását. Többek között meg­állapítja, hogy 1955-ben 31,93 forint, 1956-ban 33,30 forint, 1957-ben pedig elő­reláthatólag 38,23 forint esik egy munkaegységre. Az idén a szövetkezetek 76 százalé­kában az egy munkaegységre eső ré­szesedés meg fogja haladni a 30 fo­rint 23,1 százalékában a 40 forint, 12,8 százalékában az 50 forint értéket, 11,4 százalékában pedig 60 forint ér­téknél magasabb lesz. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséről szóló részben a terv le­szögezi: a termelési és jövedelmi színvonal elemzéséből megállapítható, hogy a termelőszövetkezet, mint a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fő formája jelentősen előnyben van a termelékenység, az átlagos jöve­delmi színvonal, a munka fizikai megkönnyítése, a növénytermelés ho­zamai, néhány állattenyésztési hozam tekintetében a szétaprózott magán- gazdaságokkal szemben. Az élenjáró és jó termelőszövetkezetek a teljes termelésű érték, az élenjáró termelő- szövetkezetek pedig az egy holdra eső termelési és jövedelmi színvonal terén is maguk mögött hagyják az egyéni gazdaságokat. Ennek figye­lembevételével három éven belül el kell érni és meg kell haladni a pa­raszti gazdaságok területegységre számított termelési és jövedelmi színvonalát. Ennék érdekében javí­tani kell a munkaerő foglalkozta­tottságot s növelni kell a munkaeisz­közök, tehát az állóeszközállomány abszolút és területegységre jutó mennyiségét. Különböző lejáratú állami hitelek­ből és saját erőből előreláthatólag a termelőszövetkezetek 3264 mil­lió forint értéket tudnak beru­házni útépítésre, villamosításra, öntözőtelepek létesítésére, gazda­sági építkezésekre, talajjavításra, állatvásárlásra, vízvezeték szere­lésére, telepítésekre, gépesítésre, s egyéb létesítményekre. A terv a továbbiakban a közös gazdaságok vetésszerkezetének vár­ható alakulásáról beszél. így kimond­ja, hogy átlag a közös szántóterüle­tek 46—48 százalékán kalászosokat, 18—20 százalékán kukoricát, 16—18 százalékán szálast a karmá.ny t és é ve­lős pillangósokat, 8 százalékán ipari növényeket fognak termelni. A ter­vezett vetésszerkezet biztosítani fog­ja a jelenleginél lényegesen nagyobb A GYÓGYULÁSHOZ AZ IS HOZZÁTARTOZIK, hogy az egészségügyi dolgozók udvariasan és szeretettel bánjanak a betegek­kel. Ez azonban nem mindenütt ta­pasztalható. Különösen nem a Le- ,nin Kohászati Művekben, az orvo­si rendelőben. Tornai Gyula, a ra­kodóüzem dolgozója mondotta el a következőiket. — Harminckilenc fokos lázzal, a múlt héten bementem az orvosi rendelőbe. Éjszakás műszakon vol­tam ekkor. Annak rendje és módja szerint meg is vizsgáltak és azt mondták: menjek haza, jelentkez­zek a körzeti orvosnál. Időközben földijeim — tudniillik vidékről já­rok be — közölték, hogy otthon nem lesz rendelés, mert az orvos körúton van a körzetéhez tartozó falvakban. Ezzel visszamentem a rendelőbe, s kértem, írjanak fel var lamit. — Mi nem írunk semmit, a kör­zeti orvos dolga ... Hiába magya­ráztam, hogy otthon nem lesz ren­delés, s addig is kell valami gyógy­szer. Hajthatatlanok maradtak. Ek­kor azt* javasolták: menjek az SZTK-ba. Ha ezt teszem, az éjsza­kai műszak után is legalább fél nap telik el. S ki tudja azt előre, nem-e súlyosbodik a betegség. Orvosság, recept nélkül jöttem el a rendelő­ből. Gondolkozni kezdtem a dol­gon. Rájöttem: azért nem írtak fel semmit, mert azt hitték, ezzel ki is kell írniok táppénzre. Miután van még benn szabadságom, azt vettem ki, hogy ilyen veszély se legyen. Néhány éve már, hogy a kohászat­ban dolgozom, de még egyszer sem hiányoztam. Nem is akarok, ha csak valamilyen betegség le nem állatállomány takarmány szükségle ­tét. A felfejlődés következtében egy hold szántóterületre jutó termelési érték a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közös gazdaságában az 1957. évi 4000 forinttal szemben 1960-ban 4850 forint lesz, ami mint­egy 22—23 százalékos növekedést jelent. Ennek megfelelően növekszik a tagok jövedelme is. 1955-höz képest egy termelőszö­vetkezeti család összjövedelme mintegy 16.5 százalékkal növek­szik, ezen belül a közös gazdál­kodásból származó jövedelem emelkedése csaknem 36 százalék lesz. Ennek eredményeképpen 1960-ra el­érhető, Ijogy a termelőszövetkezetek összességükben a termelőszövetke­zeti családok számára magasabb jö­vedelmet' tudnak biztosítani, mint egy 10 holdas egyéni gazdaság. (MTI) ver a lábamról, mint ahogy most is. Mi ebből a tanulság: ha valamit minden különösebb körülmény nélkül el lehet intézni, ne küldöz­gessék jobbra-balra sehol sem a betegeket, csak azért, mert még bürokrácia is van a világon. Napjainkban sok szó esik a nők munkájáról, népünk sorsának irányí­tásában. Az elmúlt év októberében felszínre dobott »-fakanál-politika« nem azt a célt szolgálta, hogy meg­könnyítse a nők helyzetét és a csa­ládhoz való visszatérést. A színes és álszent szavak mögött sokkal inkább azt a politikai erőt akarták semlege­síteni, amit a nők már számszer űsé- gülcnél fogva is jelentenek országunk életében. Az elmúlt 12 év alatt a nők bebizony ított á k rá termet tségüket, munkabírásukat és politikai helytál­lásukat. A történelemformáló évek­ben komoly segítséget nyújtottak az országnak. El kell azonban ismerni azt is, hogy sokszor helytelenül • választották ki a női kádereket és túlmagas követel­ményekkel léptek fel a női vezetők­kel szemben. Mindez azonban nem zárja ki, hogy éppen a fentiek miatt ne pótol­juk sürgősen a mulasztottakat. Te­gyük szívügyünkké a nőkről való fo­kozottabb gondoskodást. Adjuk meg számukra azt a lehetőséget, hogy beleszólhassanak saját és gyerme­keik életének formálásába. Hogy éle­tükről. sorsukról, az őket érdeklő problémákról ne nélkülük döntsenek. Diósgyőrött, a Lenin-téren hétfőn reggel az üzemi zenekar köszöntötte a kohászat munkába érkező dolgo­zóit. Megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló­ja tiszteletére indult 20 napos forra­dalmi műszak. Az üzem vezető szer­vei közös röplapon köszöntötték a dolgozókat. »A halhatatlan Lenin ne­vének viselése fokozott kötelességet ró a vállalat valamennyi dolgozójá­ra« — szögezték le felhívásukban. Az elmúlt hónapokban végzett jó munka lehetővé teszi, hogy a forra­dalmi mugzak versenyében résztvevő legjobb dolgozókat összesen 100.009 forinttal jutalmazzák. A szakma leg­jobb dolgozóin kívül külön jutalma­kat kapnak a kiváló eredményeket elért fiatalok és nők, valamint a pá­rosversenyekben győztes üzemek. A művezetők, illetve acélgyártók szá­mára indított versenyben a 20 leg­jobb eredményt elért művezető, illet­Tegyük életképessé a nő védelmet- a gyárakban, üzemekben és minde­nütt, ahol nők dolgoznak. Problémá­ikban, vitás kérdéseikben né csak a férfiak döntsenek, hanem képviselve legyenek megfelelő számban nők is. Sajnos, az utóbbi évek folyamán nemcsak a vezető állásban lévő nőket becsülték le, hanem sók esetben meg nem engedhető módon bántak a nő- munkásokkal és számtalan esetben ezért még panaszkodni sem mertek. Sok megaláztatás és igazságtalanság érte az utóbbi években a nőiket. Bár helyes politikai képzésüket is több­nyire elhanyagoltuk, mégis az ellen­forradalom szörnyű napjaiban és az azt követő időkben bebizonyították, hogy sdk esetben józanabbul ítélik meg a helyzetet, mint maguk a fér­fiak; Az egyre aktívabban működő nő­tanácsok munkájához adjanak meg minden -segítséget a vállalatok, gyá­rak. üzemek vezetői, alapszervek és üzemi bizottságok. Tapasztalni fog­ják, hogy a nődolgozók nemcsak szükséges tényezőt jelentenek, ha­nem meg is érdemlik, hogy bevon­juk őket tervünk megvalósításának nagy munkáiba; Berkes Jánosné ve acélgyártó egyenkint 500 forint jutalmat kap. Az üzemrészek kivétel nélkül ver­senyben vannak és figyelemreméltó vállalásokat tettek. A nagyolvasztó­mű dolgozói az 1956. első három­negyedévéhez viszonyítva, az egy főre és egy napra eső termelési érté­ket 5 százalékkal teljesítik túl. A középhengerműben a forradalmi mű­szak alatt óránként 20 tonnás telje­sítményt érnek el a negyedéves vi­szonylatban vállalt, szintén jelentős 18.8 tonnás teljesítménnyel szem­ben. A finomhengermű az éves válla­lásában a selejt 2.19 százalékra való leszorítására tett ígéretet, most a forradalmi műszak alatt 1.5 százalé­kos selejttel kíván dolgozni. Az üzem az exportszállításokat is maradékta­lanul teljesíti. A versenybe valamilyen formában a diósgyőri kohászat dolgozói * csak­nem kivétel nélkül bekapcsolódtak. külföldi vendégek is évről-évre na­gyobb számban keresik fel. Az ide­genforgalom további növelése érde­kében a Tapolcán lakó értelmiségi dolgozók az elmúlt hetekben igen ér­dekes tervet dolgoztak ki és juttat­tak el a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottságához. Javasolták, hogy a tó-körüli parkban létesítsenek „Népek barátsága” kertjét. Elképze­lésük szerint a különböző nemzetek egy-két holdas parcellákon országuk jellegzetes növényeit és virágait ül­tetnék el és a további ápolásukról is gondoskodnának. Az egzotikus növé­nyek életfeltételeit a kedvező talaj ós éghajlati adottságok biztosítják. A hőforrások mellett délszaki virá­gok, az erdővel övezett domboldalon pedig az északi növények termeszt­hetők; A Hazafias Népfront várospoliti­kai bizottsága a tapolcai értelmiségi dolgozók javaslatát magáévá tette, s elhatározta a terv megvalósítását; Ennek érdekében most egy díszes al­bumot készítenek, amelyben; művészi fényképfelvételek örökítik meg a ta­polcai táj szépségeit, a dolgozók el­képzeléseit: a népek barátsága kert­jének részletes tervét. Ezt az albumot* a Minisztertanácshoz továbbítják, s kérik hozzájárulását a »Népek barát­sága« kertjének létesítéséhez; A körzeti orvos dolga... >►. : . SCHILLER MÜVÉNEK, az Ármány és szerelemnek legfőbb eré­nye az, hogy az első német politikai iránydráma.« így értékelte a drámát Engels, s ez a megállapítás rávilágít arra, hogy az Ármány és szerelem csak akkor érthető helyesen, ha e polgári tragédia mindkét szálában, az ármányban és a szerelemben egy­aránt felismerjük a politikai mon­danivalót. Ez a dráma nem csupán az általános lázadó érzés túlcsordu­lása, hanem korabeli konkrét jelen­ségeknek a maguk valóságában való tükrözése. Ferdinand, az előkelő nemesi ifjú, katonatiszt és a mindenható kancel­lár fia és a szegény kispolgári Miller muzsikus lánya, Lujza, két társadal­mi osztályt képvisel, de ők le akar­ják dönteni a szerelmük beteljesü­lése elé meredő osztálykülönbség gátjait. A főhercegi udvar érdekeit keresztezné ez a házasság. A kancel­lár, hatalmának megerősítése végett, élére áll a fia boldogságának eltiprá- sára szervezett ördögi praktikáknak, ármánykodásnak, s a két ifjú szerel­mes csak a halálban lehet egymásé. A VILÁGIRODALOMNAK ez az egyik legnagyobb hatású szerelmi drámája. Érzelmi hevességében, sze­relmi tisztaságában és erejében köz­vetlenül Shakespeare Romeo és Júliá­ja mögé sorakozik. Ferdinand és Lujza tragikus szerelme győzelmé­nek és a szerelmesek egyéni bukásá­nak ugyan nincsen társadalmat for­máló kihatása a német kisfej edelem- 6égek rendszerére, tragédiájuk kis­szerű, polgári tragédia, szerelmük mégsem magánügy. Gyökerei az egy­korú német kistfejedelemségek tala­jába bocsátkoznak. Schiller helyesen látta, hogy ezek között a viszonyok között Ferdinand és Lujza szerelmé­nek tragikuma csak nyílt osztály­konfliktusban nyilvánulhat meg. A szerelmesek körül ott dúl a német társadalom osztályharca. Az Ármány és szerelem sikeresen ábrázolja drámai eszközeivel kora valóságát, az uralkodó típusokon ke­resztül mutatja be a kor társadalmát; Ármíny tört apa tökéletes képét nyújtja. C&anády Ila alakításában, Miilemé­ben a kerítőnő és az anya viaskodik, •az utóbbi rovására. Jóllehet, figurája éppen az úri morzsákért hajibókoló kispolgárt szimbolizálja, egy kicsit anyábhnak kellene lennie. Kitűnő művésznőt ismertünk meg Gyarmathy Anikó személyében. Az elkényeztetett kegyencnő hideg szá­mítása, aviszonzott szerelemre vágyó asszony epekedése, a polgárlánnyal szembeni megszégyenülés-okozta tel­jes összetörése, eddigi életformájától meguiridorodása olyan feladatok, amelyeknek megoldására csak igazi művész képes. Gyarmathy Anikó művészi formálásában a szemünk előtt lesz Lady Milfordból, á herceg hódító kegyencnőjéből Johanna Nor- folkká, üres kézzel távozó, megtört, évtizedeket öregedett asszonnyá. Farkas Endrét látjuk az ármány- kodók vezérkarának élen, von Walter kancellár szerepében, A brutális, aljas, semmitől vissza nem riadó, önös céljaiért a legaljasabb eszközök használatára kész főurat alakítja — kitűnően! Robbanékony, magával- soclró, de ha kell — például a lovag­termi jelenetben — ellágyuló és a zárójelenetben összeroskadó. »Nomen est omen.« Ezzel a latin mondással jellemezhetjük röviden az Öze Lajos alakította Wurm titkárt. »Wurm« je­lentése magyarul: féreg. Tökéletes féreg. A szerelmi bosszúért lihegve mérget keverő, jellemtelen, prakti­kákat tervező és aljasságokat végre­hajtó, osztályától elfordult és az urak talpnyaló jóvá lett szolgaiélek olyan kitűnő ábrázolását nyújtja a fiatal, tehetséges művész, hogy már az első jelenetekben sikerült figuráját a kö­zönséggel tökéletesen megutáltatnia. Tökéletes képe a felfelé görnyedő, lefelé taposó, aljas szolgaléleknek. ’ — Von Kalb f©udvarmester szerepében Csiszár András formálja, a léha, üres­fejű, gyáva udvaroncot, akit sikerül nemcsak gyűlöletessé, hanem nevet­ségessé is tennie. S amikor a közön­ség Csiszár András von Kalbját ne­veti ki, kineveti azt a hercegi udvari rendet, amit ez a hihetetlenül buta figura is jellemez. A NÉP PANASZAIT, keservét tol­mácsoló öreg inast Bánhidy József formálja dicséretesen. Lady Milford komofnája, Sophie alakításáért Vá- rady Valit illeti dicséret. Orosz György rendező munkájáról ismételten csak a dicséret hangján lehet nyilatkozni. Az előadás gördü­lékeny, pergő, az egyes jelenetek ki­dolgozottak. Egy helyen lenne szük­séges a javítás: a negyedik felvonás az előzőkhöz képest kissé vontatott. Bár a szövegkönyvön módosítani nem lehet, a méregpohár kiürítése előtti jelenetsort esetleg pergőbbé lehetne tenni. A rendezőnek jutó el­ismerésben osztozik munkatársa, Bi- kárdi Gyula is. — Suki Antal díszle­tei nagyon szépek. A kispolgári lakás sivárságával szemben a hercegi pan lota termeinek tündöklése csak alá­húzza a dráma osztályharcos jellegét. Különösen szép a kancellári iroda, és Lady Milford szalonjának díszlete. — Katona Piroska kosztümjei korsze­rűek, szépek. Külön kell említést tenni a dráma kísérőzenéjéről. Virágh Elemér kom­pozíciója — a szerző-vezényelte zene­kar kitűnő tolmácsolásában — az egyes színváltozások szünetében a következő szín hangulatát kelti, s egyes magán- és. párosjelene teliben a színész lelkében végbemenő válto­zást festi alá. Újszerű az Ármány és szerelem mellé a kísérőzene és elis­merés jár érte a színház új utakat kereső vezetőinek; vitatható azonban, hogy szükséges-e a Schi ller-t erem- tette drámai hangulat fokozásához ily kívülről ható eszköz? A JÓRÉSZT ÚJ TAGOKBÓL álló együttes bemutatkozása remekül si­került, s biztosíték arra, hogy még nagyon sok kellemes estét fognak szerezni a miskolci közönségnek. —1 M egérdeimlik a közönség megbecsülé­sét és támogatását. BENEDEK MIKLÓS és s z e r e I e itt Alakításából sugárzik Miller Lujza tizenhatéves tisztasága, üdesége, töré­kenysége, az addig — osztálykorlátok miatt — lehetetlennek hitt újnak, • Ferdinánddal való szerelme betelje­sülésének hittel-ákarása. Méltó társa a Ferdinándot alakító Koppány Mik­lós. El tudjuk hinni neki, hogy meg­undorodott osztályától, a kancellár édesapjától és őszintén akarja, hogy dőljön össze az a világ, amely őt Lujzájától el akarja választani. Az apjával való szembenállások során a feudalista rend, a hercegi udvar aljasságainak megvetése, elutasítása, Lady Milford budoárjában Lujza iránti szerelmének szilárdsága, a lo­vagtenni jelenetben a szerelmet csak növelő féltékenység, Lujzával való jeleneteiben a gyengéd szerelem meggyőző erővel cseng ki alakításá­ból. Alakításán a bemutató óta is csi­szolt. Még az első képbeli jelenetét kell a többi jelene temek magasabb művészi szintjére felemelnie. A MILLER-HÁZASPÁR, Lujza szülei szerepében Papp Istvánt és Csanády llát láttuk. Begyöpösödött kispolgárok, akik az őket körülvevő, sőt a lányuk és a kancellár fia sze­relme miatt, őket fojtogató társadal­mi rendet természetesnek, örökké­valónak tekintik. Csak a lány félté­sében különböznék. Míg Millerné nagyravágyásában szinte el akarja a lányát keríteni, Miller aggódva figyeli a szerelem kibontakozását, és lánya becsülete védelmében az egyéb­ként meghunyászkodó kispolgárban olyan erővel kerekedik felül az apai érzés, hogy képes még a kancellárral is szembeszállni. Kitűnően formálja ezt a figurát Papp István. A roska­tag, félénk kispolgár, a háza és lánya jóhímevéért hirtelen — a polgári ön­tudat mélyén nyugvó mécsespisláko­lásától — tűzbe jövő családfő, az aranyaknak gyerekesen örvendő sze­gény zenész, a lánya vesztén össze­a szerelmespárban az akkor még jövő típusait állítja elénk, heves poli­tikai szenvedélyével céltudatosan fel­tárja a feudális társadalom ellent­mondásait, megmutatja, hogy érett a bukásra. A r rigári színpad — tár­sadalmi mondanivalójának ellen- súlyozására —• érzelmes, szirupos szerelmi drámává formálta. A mi fel­adatunk, hogy ezt a drámát a maga eredeti célja szerint vigyük színre. ERRE A NEMES feladatra vállal­kozott a Miskolci Nemzeti Színház, amikor évadnyitó darabként az Ár­mány és szerelem bemutatását tűzte műsorára. bemutató előadás méltó a drámához és biztosítékot nyújt arra, hogy a Miskolci Nemzeti Szín­ház — mostoha körülményei ellenére — a legmagasabb művészi igények kielégítésére is képes. Orosz György rendezésében a drámát úgy látjuk a színpadon meg­elevenedni, ahogy azt Schiller elkép­zelhette: szinte forradalmi harccá magasztosul benne a két ifjú küz­delme a boldogságért. Ferdinand, osz­tályát és a szétzúzni kívánt rendet megtestesítő apját me tagadni tudó — hős. Lujza a tiszta, szerelméért osztálykorlátokon túl is csendesen küzdő, de a rang előtt fejet nem hajtó — polgárlány. És a régi rend képviselői, von Walter kancellár, Wurm titkár, von Kalb főudvarmes­ter, olyan aljasok a színpadon, mint figuráik voltak a dráma születése idején. Az együttes tagjai tudásuk legjavát adták alakításukba. Miller Lujza, a szerelmes polgár­lány szerepében Téby Katalint lát­juk. A tiszta, rajongó szerelem, a bá­natos lemondás, a megalázottság, a polgárlánynak a kegyencnővel szem­beni győztes szerelmi párbaja, a ki­szolgáltatottság, a méregpohár-jele- netben való lelki felszalbadulfság hi­teles ábrázolásának széles skálája ragyogó tehetségről tesz bizonyságot. Népek barátsága kertjének létesítését tervezik Misko!c-Tapo!cán Több segítséget a nődolgozóknak Miskolc-Tapolca az ország egyik ! legszebb üdülőhelye. Gyógyfürdőjét, j gyönyörű parkját és csodálatos tájait i nemcsak a magyar dolgozók, de a J

Next

/
Oldalképek
Tartalom