Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-12 / 239. szám

ESZäKMAG YARORSZ AG Szombat, 1957. október It. Hruscsov válaszai James Restonnak, a New York Times főmunkatársának (Folytatás az 1. oldalról.) ha az amerikai szenátus megismer­kedne azokkal az utasításokkal, amelyeket Henderson kapott Dulles- tői közel- és középkeleti útjára. Ezeknek az. utasításoknak értelmé­ben ugyanis, Törökországot háború­ba akarják vinni Szíria ellen: ebből a szikrából pedig a háború hatalmas csóvája lobbanhat lángra. — Mi mindent elkövetünk — mon­datta—hogy- az események ne ’Ve­zessenek háborúra. Érthető,' hogy nem maradhatunk tétlenek, -mert* Törökország szomszédunk és hosszú, közös határa van velünk, míg a Szovjetunió inti a török kormányt elhamarkodott, kalandos lépésektől, a legharciasabb amerikai uralkodó körök' — egyes angol és francia kö­rök beleegyezésével — háborúra /uszítják Törökországot. Megállapította: Ha a nagyhatalmak Ünnepélyesen lemondanának arról, hogy a Közel- és Közép-Keleten fegy­veres erőket alkalmaznak, ez jelen­tős mértékben segítené a világnak e térségben a feszültség enyhülését. A leszerelésről elmondotta,' hogy ez a kérdés a legfontosabb nemzet­közi problémák egyike. A Szovjet­unió következetesen törekszik a le­szerelésre, a nyugati hatalmak azon­ban nem mutatnak törekvést sem erre, sem az atom- és hidrogénfegy- ver eltiltására. „Ha országaink és az Összes nagyhatalmak megegyeznének a leszerelésben, ezt az egyszerű em­berek' roppant megelégedéssel fo­gadnák a föld minden részén, mert ez. rhegnyitná az utat az államok szé­leskörű együttműködéséhez, minden iprszág és nép tartós, békés egymás mellett éléséhez” —- mondotta. ^ Reston ezután elmondotta, hogy az 'amerikai szenátus egyik tagja, aki mindenkinél jobban ismeri Eisenhowert, kijelentette, hogy Eisenhower egyetlen dolgot kíván: megegyezésre jfttni a Szovjetunió­val, Ezért csodálkozik azon, amit Hruscsov niondotti Hruscsov rámutatott a tények meggyőző erejére. Ha; pe.dig az ame­rikai elnököt, válóban ez az óhaj ve­zeti; akkor tegyen meg mindent a bé­két fenyegető bűnös kéz eltávolításá­ra. Viszont - Eisenhówernek tudnia kell mindenről, mert Dulles semmit gém tehet* .az ő beleegyezése nélkül, h : A Szovjetuniónak a fold egyik ré- $zén nincsenek, gülö.nl£g£$ .érdekei, i -sem / Színábán, sem • Egyiptomban,, íem az arab világban. A Szovjet­uniónak. mindene meg van, több, .mint az arab országoknak. Ezen or­szágok irányában ezért a Szovjetunió ■a belügyekbe való be nem avatko­zás .elvére alapítja külpolitikáját. Hruscsov á továbbiakban rámu­tatott arra* hogy Törökország há­borúra készülődik Szíria ellen az Egyesült Államok egyes vezetői­nek biztatására. Ez veszélyes do­log, mert ha ott eldördülnek az ágyúk, nehéz lesz őket elhallgat­tam!. Reston kijelentette, hogy meglepik őt Hruscsovnak a szíriai események­ről mondott szavai. Annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy 5,az a meglepőbb, hogy valamilyen okból mi nem beszélhetjük ki ma­gunkat közvetlenül egymással és nem juthatunk megegyezésre”. Hruscsov válaszában ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, békét akar. Ne legyen háború. De el- (jön az az idő, amikor az értesüléseket nem tartják majd titokban, és ak­ikor az amerikai közvélemény is mindent megtud. . Reston. következő kérdésére vála­szolva Hruscsov kijelentette, hogy Szíriában nincsen egyetlen szovjet katona sem, csak gazdasági küldött­ség tartózkodik ott technikai szak­értőkkel. A Szovjetunió valóban .adott el fegyvert Szíriának, de vajon az Egyesült Államok nem adott-e el fegyvert sok más országnak? Hruscsov kijelentette, hogy a Szov­jetunió nem titkolja rokonszenvét a függetlenségükért harcoló • népekkel és kész nekik segítséget nyújtani. A gyarmati rendszer összeomlóban van — állapította meg Hruscsov. — Az amerikai uralkodó körök meg akarják fékezni ezt a folya­matot. De az Egyesült Államok nem akar maga harcolni, »mert ez túlságosan szembeszökő beavat­kozás lenne. Ezért akar felhasz­nálni más országokat. Ilyen szégyenteljes dolgok rejtőznek a ^kommunista veszély« koholmánya mögött.- Nasszert a * Szovjetunió tá­mogatja, holott nem kommunista, s ő. -(Nasszer) sem akar a szovjet em­berekből nacionalistát faragni. Ezt nevezik együttélésnek, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak. RESTON KŐVETKEZŐ KÉRDÉSE ’A KÉT ORSZÁG (SZOVJETUNIÓ, EGYESÜLT ÁLLAMOK) UJ TÁR­GYALÁSAINAK LEHETŐSÉGÉRE VONATKOZOTT. Hruscsov kifejtette, hogy a nem­zetközi- problémák egyetlen, megol- ’ ídási útja a tárgyalások útja, yala* mennyi tárgyalófél érdekeinek szá­mításba vételével. A Szovjetunió ezt az utat választja. Ha mindkét ország — a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — ezt az utat választja, akkor a béke esé­lyei az egész világon és az összes or­szágok és népek szempontjából je- léntősen megnövekednének. Hruscsov ezután rátért a szovjet— amerikai viszonyra. Miért ne tudná az a'két-állam-elhárítani a háborút, amely a második világháború évei­ben együtt harcolt? »Megtehetjük ezt és kötelességünk is megtelni« — mondotta Hruscsov/ Az Egyesült Államokban viszont gyakran lehet ellentétes beszéde­ket hallani: egyrészt a béke biz­tosításáról beszélnek, másrészt a béke ellen szónokolnak. Miért van szakadék az amerikai kor­mányvezetők és az események valóságos fejlődése között? A Szovjetunió állhatatosán törek­szik a két ország viszonyának meg­javítására. »Reméljük — mondotta Hruscsov —, hogy a közeljövőben kezdődő — áz érintkezés fejlesztését célzó — szovjet—amerikai tárgyalá­sok építőek lesznek;* - Reston megköszönte Hruscsov tü­relmét a kérdések megválaszolásában s megkérdezte: »Kit bízott meg a Szovjetunió a küszöbön álló tárgya­lások folytatására az Egyesült Álla­mokkal a kölcsönös érintkezés kér­désében. Amikor ön országaink széleskörű együttműködéséről beszél — mondotta —, nyilván valamilyen konkrét programot, vagy technikai vitát ért alatta, amely a genfi érte­kezlethez hasonló újabb tanácskozást, vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű tanács­kozását előzné meg.« Hruscsov kifejtette véleményét: a tárgyalások széleskörű alapon foly­hatnának, de egyelőre szűkebb körre lesznek korlátozva. Hogy szovjet részről ki vezeti a tárgyalásokat, az az amerikai képviselők rangjától függ majd. A Szovjetunió hajlandó minden szinten tárgyalni, csak ve­zessenek oda ezek a tárgyalások, hogy az emberek nyugodtan alhas- sanak. Ehhez el kell ismerni a befe­jezett tényeket: A Szovjetunió létezik mint szo­cialista állam, Kína létezik mint szocialista állam, s el kell ismer­ni a többi szocialista állam létét. Az a véleményünk, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, háború nélkül. Ha ideig- óráig nem sikerül megegyezésre jutni valamilyen kérdésben, türelemmel kell lenni és fokozatosan kell töre­kedni a megoldásra. Úgy véljük, ha az Egjresült Államokban megvan a hajlandóság, akkor nincs olyan kérdés, amelyben ne egyezhetnénk meg. Hruscsov végül emlékeztetett arra, hogy Eisenhower hasznosnak nevez­te Zsukov marsall és az amerikai nemzetvédelmi miniszter esetleges találkozását, mikor azonban a szov­jet részről lépés történt a találkozás­ra, Dullés megcáfolta Eisenhower szavait, s útját állta annak. Reston közölte: emlékszik Eisen­hower szavaira, s csodálkozott, hogy a Szovjetunió semmit sem tett e sza­vak után. Hruscsov megállapította: »Az amerikai külügyminisztérium egyszerűen eltitkolta az amerikai nép előtt, hogy bennünket érdekelt ez a kérdés. Hajlandó vagyok átadni Ön­nek a megfelelő okmányt, melyből megismerheti az amerikai külügymi­nisztérium álláspontját. Lehet, hogy ezzel megsértem a diplomáciai szo­kásokat, de ez nem baj, ha a béke ügyét szolgálja.« — Nagyon hálásak leszünk, ha megkapjuk ezt az okmányt és fel is használjuk lapunkban — mondotta Reston, majd megköszönte Hruscsov­nak a beszélgetést. (MTI) Szennyvíz-ankét Miskolcon Több évtizedes probléma már Borsod megyében az ipari létesítmé­nyek vízellátása. Különösén égető kérdéssé vált ez a felszabadulás óta eltelt időszakban, mikor Borsod me­gyében számos új, nagy vízfogyasz­tású ipartelepet létesítettek. A bor­sodi ipartelepek vízszükségletük mintegy 80 százalékát a Sajó folyó­ból fedezik. A vízfelhasználást azon­ban problematikussá teszi, hogy az ipartelepek az elhasznált, szennye­zett vizet is a folyóba engedik visz- sza. A másik ilyen víznyerési lehető­ség a Miskolcon keresztülfolyó Szin- va patak. A már-már katasztrofális mérete­ket öltő vízszennyeződés megakadá­lyozására, illetve a vizek szennyező­déstől való megtisztítására a Magyar Hidrológiai Társaság miskolci cso­portja kétnapos „szennyvíz ankétot” rendezett Miskolcon. A pénteken kezdődött ankéton a vízügyi kérdésekkel foglalkozó mis­kolci szakemberek mellett résztvet- tek az ózdi kohászat, a kazincbarcikai vegyikombinát, valamint Budapest­ről az Országos Közegészségügyi In­tézet, az Építéstudományi Intézet, a tervezőirodák küldöttei, az ország különböző helyein lévő vízügyi igaz­gatóságok szakemberei, több mint százan. Az elnöki .megnyitó után Csoport Dezső, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek energia-laboratóriumának ve­zetője ismertette a felületi vizek el­szennyeződésének okait és következ­ményeit. Elmondotta, hogy például a Miskolcon keresztülfolyó Szinva patak 10 alkalommal szennyeződik, míg a forrástól a Sajóba torkollik. Szilléry László, a Miskolci Vízművek főmérnöke Miskolc város szennyvíz- csatornázásának és házi szennyvíz- tisztításának problémáiról beszélt. Elmondotta, hogy amíg Miskolcnak 460 kilométer kiépített úthálózata van, addig a vízvezeték hálózat hosz- sza csak 156 kilométer — míg a szennyvízlevezető csatornák hosszú­sága pedig 73 kilométert tesz csak ki. Ezen a közegészségügyi szem­pontból egyenesen veszélyesnek mi­nősülő helyzeten generálisan, egyha­mar nem is tudnak segíteni, hiszen csak az új szennyvíztisztító telep megépítéséhez 26 millió forintra len­ne szükség. Ezzel szemben az elkö­vetkező 3 éves tervben végzendő be­ruházásokra összesen alig több mint 10 millió forint hitelt biztosítottak. Gerhardt Kálmán, a VÍZIG főmér­nöke a nagyobb Borsod megyei tele­pülések csatornázási helyzetével foglalkozott. Kifejtette, hogy külö­nösen Ózd és Sátoraljaújhely vá­rosokban történt kevés intézkedés a csatornázás érdekében, amin sür­gősen változtatni kell. Ismertette, hogy a most épülő nagyobb, össze­függő bányász-településeken, mint például Sajószentpéteren, Edelénv- ben, ahol több száz bányászlakás épül, a korszerű követelményeknek megfelelően gondoskodtak a csator­názásról, a szennyvizek elvezetésé­ről. Az előadásokhoz számos hozzászó­lás hangzott el. A felszólalók többek között hangsúlyozták, hogy a Sajó elszennyeződése a Tisza vizének tisztaságát is veszélyezteti. A méré­sek során megállapították, hogy a Sajó által a Tiszába vitt szennyező­dés még Tiszacsege és Tiszafüred tájékán is érezteti hatását. Ez pedig annál súlyosabb, mert ezt a vizet rö­videsen öntözésre, valamint ivóvíz­ként is fel fogják használni. Megállapítást nyert az is, hogy a miskolci kórházak nincsenek felsze­relve megfelelő szennyvíz-kifertőtle- nítő berendezéssel, amin sürgősen változtatni kell. Pénteken délután az ankét résztve­vői a diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek szennyvíztisztító berendezéseit tekintették meg. Szombaton, az ankét második nap­ján a borsodi bányavidék szennyvíz­kérdéseivel, valamint a szennyvizek tisztításának lehetőségeivel és a szennyvizek egészségügyi kihatásá­val foglalkoznak. Zsukov marsall Rijekában A jugoszláviai látogatáson tartóz­kodó G. K. Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter és kisérete ma röggel Zágráb környékén megláto­gatott egy katonai egységet, majd gépkocsin .Jlijeka felé folytatta út­ját.-Zsukov marsallt Rijekában a város vezetők valamint magasrangú kato­natisztek fogadták. A szovjet honvé­delmi miniszter innen Opatijába, majd Posztójszka-Jamaba és Ljubl­janába látogat. (MTI) A Kínai Külügyi Intézet és egy japán delegáció közös nyilatkozata Mint az Uj Kína jelenti, a Kínai Népi Külügyi Intézet és a kínai:— japán diplomáciai kapcsolatok hely­reállításáért küzdő japán országos tanács küldöttségének vezetői közös nyilatkozatot írtak alá csütörtökön Pekingben. A nyilatkozatban sürge­tik a kínai—japán diplomáciai kap­csolatok helyreállítását, a „két Kí­náról” szóló elmélet elutasítását és Kínának az ENSZ-be való felvételét. (MTI) Gromiko beszéde az ENSZ Politikai Bizottságában New York (TASZSZ) Az ENSZ Politikai Bizottságában felszólalt Gromiko, a Szovjetunió képviselője. Megállapította: Az ENSZ közgyűlésének általános vitája folya­mán minden felszólaló hangsúlyozta a leszerelés ‘problémáinak fontossá­gát. —•' Ma már nem elegendő, hogy egyszerűen kijelentjük, véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, s megegyezésre kell jutnunk a leszere­lés kérdéseiben. Konkrét erőfeszíté­seket kell tennünk, hogy. a szavakat végre tettek kövessék. A nyugati hatalmakat terheli a fe­lelősség azért, hogy a fegyverkezési hajsza folytatódik, s hogy nem sike­rült egyezményre jutni a leszerelés egyetlen kérdésében sem. A nyugati hatalmak okozzák a fegyverkezési hajszát, támadó katonai tömböket teremtenek, s a hidegháború politi­káját külpolitikájuk alapjává teszik meg. Az Egyesült Államok kormányá­ban nyilvánvalóan nincs komoly szándék az iránt, hogy elősegítse a leszerelési egyezmény megkötését. Valahányszor a Szovjetunió kifeje­zésre juttatja, hogy egyetért a nyu­gati hatalmak által javasolt színvo­nallal, az utóbbiak vagy visszavon­ják javaslatukat, vagy más javasla­tokkal állnak elő, vagy újabb elfo­gadhatatlan feltételeket támasztanak, hogy meghiúsítsák a megegyezést. A nyugati hatalmak nem akarnak bele­menni a katonai költségvetések csök­kentésébe sem. A Szovjetunió változatlanul kitart amellett, hogy szükség van az álla­mok fegyveres erőinek és a hagyo­mányos fegyverzetnek a csökkenté­sére. Gromiko ezután hivatkozott azokra a szovjet javaslatokra, amelyeket a kérdés megoldása végett előterjesz­tettek, de amelyeket a nyugati hatal­mak nem fogadtak el. A Szovjetunió javasolta: a nagyha­talmak egyezzenek meg abban, hogy az atom- és hidrogénfegyvert eltil­tottnak tekintik, kivéve azokat az eseteket, amikor az alkalmazás, a Biztonsági Tanács határozata alap­ján, támadás elhárítása végett törté­nik. Felhívjuk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát, egyezzenek bele egy becsületes, köl­Budapest a légi országutak egyik központja Hazánk fővárosa Közép-Európa egyik legfontosabb légikikötőjévé vált az utób­bi időben. Északról—délre és keletről— nyugatra vezető repülőjáratok találkoznak itt. A szövjet AEROFLOT és öt népi de­mokratikus állam, a csehszlovák CSA, a keletnémet LUFTHANSA, bolgár TABSÓ, román TAROM, valamint három .kapita­lista ország, a holland KLM, a belga SA- BENA és a svéd SAS légitársaságok re­pülőgépei hetenként több tucatszor száll­nak le, illetve fel Budapest légikikötőjé- bőh a Ferihegyi repülőtérről. A Magyar Repülőtársaság, a MALEV-nek gépei is a melléktérképen feltüntetett belföldi for­galmon kívül — Tirana és Belgrád kivé­telével — az összes népi demokratikus állammal összekötik hazánkat. Térké­pünkről látható, hogy a legerősebb heti járatforgaloin a Budapest—Prága—Berlin útszakaszon zajlik le, de igen jelentős még a Moszkva—Budapest—Belgrad, a Budapest—Bukarest. Budapest—Szófia út­vonal is. A repülőforgalmat jelenleg mo- -dem. többmotoíos gépekkel bonyolítják le. azonkívül a koZeti napokban indul meg menetrendszerűen Moszkva és Buda­pest közhit a TÜ 104 lökhajtásos repülő­gép járata is, mely a két várös közötti útvonalat alig több mint 2 óra alatt teszi meg. Nyugat-Európából. Hollandiából indul a kLM' gépe, amely Amsterdam—Budapest- Beirut—Damaszkuszon keresztül Pakisz­tán—Burma; Thaiföld fővárosait érintve. 3 12 000 km távolságra fekvő Indonéziá­ban, Dzsakartában száll le. Ez a vonal hazánk fővárosát közvetlenül Távol-Kelet­tel köti össze. Stockholm. Svédország fő­városa. kiinduló pontja a Budapesten ke­resztül Egyiptom fővárosába, Kairóba re­pülő svéd repülőgépeknek. (Terra) BUDAPEST NEMZETKÖZI LÉGIKIKÖTŐNK csönösen elfogadható megegyezésbe. A Szovjetunió véleménye szerint az atom- és hidrogénfegyver-kísérle­lek megszűntetése halaszthatatlan. A szovjet kormány ismételten ki­jelentette: a leszerelés radikális meg­oldását kívánja, amely magában fog­lalná az államok fegyveres erőinek lcnjmges csökkentését. Ez elsősorban a nagyhatalmakra vonatkoznék. Gromiko kijelentette: minthogy kiderült, hogy egy széleskörű lesze­relési egyezmény megkötése igen sok akadályba ütközik, mert a nyugati hatalmak egyre újabb nehézségeket támasztanak, a szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy elő­ször a részleges leszerelési intézke­désekben kellene megegyezni. A Szovjetunió ezért terjesztette elő említett emlékiratát. Az atom- és hidrogénfegyver-kísér- letek megszűntetése oldható meg a legkönnyebben, ha megvan a kíván­ság a megoldásra. A szovjet képviselő ezután a lesze­relés ellenőrzéséről, s ezzel kapcso­latban a nemzetközi bizalomról be­szélt. Megállapította: a nyugati hatal­mak, különösképpen az Egyesült Ál­lamok álláspontja lehetetlenné teszi a leszerelési egyezményt. Gromiko bebizonyította: a nyugati hatalmaknak a német egység kérdé­sében elfoglalt álláspontja tarthatat­lan, s e kérdés felvetése csak azt a célt szolgálja, hogy meghiúsítsa a leszerelési egyezmény megkötését. Gromiko kifejtette: Nem a Szov­jetunió hibája, hogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország vi­szonya több arab állammal elrom­lott. A közel- és középkeleti helyzet megváltoztatásához az szükséges, hogy a nyugati hatalmak mondjanak le az erővel való fenyegetés politi­kájáról, s ne avatkozzanak be az arab országok belügyeibe. A Szov­jetunió ezt kívánta, s változatlanul ezt kívánja. Amikor a nyugati hatalmak a le­szerelési egyezmény megkötését a közel- és középkeleti problémák ren­dezésétől teszik függővé, eleve ku­darcra ítélnek minden, a leszerelési egyezmény megkötésére irányuló próbálkozást. 1 Gromiko kifejezte azt a reményét., hogy a leszerelési vita elősegíti konkrét határozatok meghozatalát, s valamiképpen igazolni fogja az em­bermilliók reményeit, a leszerelést illetően a néptömegek már nem sza­vakat, hanem tetteket várnak. (MTI) Uiabb összeesküvést lepleztek le Szíriában Damaszkusz (AFF) A szíriai hadsereg szóvivője csü­törtökön közölte, hogy „lelepleztek a feloszlatott és illegalitásba kénysze­rült Szíriái «Néppárt újabb összees­küvését, amely polgárháború kúrák» hántására irányult Szíriában”. (MTIJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom