Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-12 / 239. szám
Világ proletárjai egyeauljetek l r mimmmw iiTEZE: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA "— X111. évfolyam 239. szám Ara 50 fillér 1957 október 12, szombat ímemmá^ Október W**« megkezdődik a pár toktaté* ÉPFU-gépkocsik az őszi Kiftártfeteir llhait IWia a föUaíi ramtokákttn • iviW^VL HwfiawHWI ^^^Pi^wwwWii Egyik sem a férjem... Heti rádióműsor J Hruscsov válaszai James Restonnak, a New York Times főmunkatársának MILYENNEK KÉPZELI ÖN A SZOVJETUNIÓT ÉS AZ EGÉSZ VILÁGOT NEGYVEN ESZTENDŐ MÚLVA? — hangzott a következő kérdés. — Nehéz előre látni a történelem minden kitérőjét — mondotta Hruscsov —, de a fejlődés általános fő irányvonaláról el lelhet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylatban negyven évnél sokkal hamarabb túlszárnyalhatja az egyes lakosra jutó ipari és gazdasági termelés tekintetében az Egyesült Államokat, amennyiben az Egyesült Államok kapitalista úton fejlődik tovább. A világ négy évtizedes várható változásairól elmondotta Hruscsov, hogy ha a népeknek sikerül megfékezniük az agresszív erőket, s a világ megszabadul a nukleáris háború veszedelmétől, akkor az emberiség a fejlődés minden területén hétmérföldes léptekkel halad majd előre — abban az irányban, ahogyan Engels és Lenin kifejtette. Reston ezután megkérdezte, hogy a következő két nemzedék életében folytatódik-e az a politika, melynek értelmében a Szovjetunióban na- gyobbfokú politikai szabadságot adnak. Hruscsov kifejtette: A kérdés azt bizonyítja, hogy Reston rosszul isméid a marxista—leninista elméletet, különben nem kérdezne ilyet. A szocialista társadalom fejlődésével egy*- re kevesebb olyan szervre van szükség, amely most arra keli, hogy elfojtsák a szocializmus ellenségeinek próbálkozásait. »Amikor társadalmunk eléri a kommunizmus fókát — mondotta —, csak azok az intézmények maradnak fenn, amelyek a társadalom rendes életének megszervezésére szükségesek.« A kommunizmusban igazi szabadság lesz — folytatta —, a társadalom minden tagja élvezi a testvériséget és az egyenlőséget. Igaz, hogy nekünk és önöknek más fogalmaik vannak a szabadságról, EZUTÁN HRUSCSOV KÉRDEZETT: MELLESLEG SZÓLVA, HÁNY ÉVES ÖN RESTON ŰR? — Negyvennyolc — válaszolta Reston. — Azt hiszem — mondotta Hruscsov — ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társadalom és akkor majd sajnálja, hogy oly későn értette meg a szocializmus előnyeit. Valószínű, hogy ön, aki most a szocializmus ellenfele, akkor lángoló hívévé válik. Reston most arra vonatkozóan tett fel kérdést, hogy miért nem vehetik meg Moszkvában a New York Timest, amikor pedig Newyorkfoan megvásárolható a Pravda. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban minden lehelő módon korlátozzák a haladó sajtót. Az amerikai lapok szovjetunióbeli terjesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nem igen érdeklődnek az amerikai lapok után, az amerikai lapokra a Szovjetunió- bem mindössze egy tucatnyi ember fizet elő. AZ AMERIKAI TUDÓSÍTÓ EZUTÁN MEGKÉRDEZTE: NYUGTALANSÁGOT OKOZ-E HRŰSCSOV- NAK A LENGYELORSZÁGI HELYZET? Lengyelország szuverén és független állam — szögezte le Hruscsov, majd kifejtette, hogy — a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozott harcot vív azok ellen, akik meg akarják ingatni az ország demokratikus alapjait. »Mi bízunk Lengyelország dolgozó népében — mondotta —, amely a szocialista vívmányokról senki kedvéért nem mond le.«, Reston következő kérdése kettős vonatkozású. Az egyik Németországra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finnországi és ausztriai politikájára. Hruscsov a német kérdésre vonatkozólag kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különbség koncepciójukat illetően. Adenauer szintén az erő álláspontján áll, s Nyugaí-Német- országban élénken tevékenykednek a volt náci tábornokok. Ma azonban ipás időket élünk: Adenauer nem nőheti ki úgy magát, mint annakidején Hitler. Németország egyharmada szocialista állam és . Nyugat-Németország népe sem felejtette el a történelem véres tanulságát. Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Uraiig. Most, ha Adenauer megpróbálna valamit, nem sok eszközre lenne szükség megfékezéséhez, még azt is megakadályozva, hogy saját határain túljusson. Közös erőfeszítéssel szeretnénk véget vetni annak, hogy a német militarizmust feltámasztó irányzatok kibont akozhassanak Nyugat- Németországban. A nyugati országok militarista erői mégis ösztönzik az ilyen irányzatokat. »Ez nyugtalanít bennünket — mondotta Hruscsov —, de nem ijeszt meg, mert elég erőseit vagyunk ahhoz, hogy szétzúzzuk az agresszív erőiket, ha újabb kalandokra _ támad kedvük. Ami az olyan tőkés országok irányában folytatott szovjet politiA cukorrépát most takarítjuk be9 de már goadolni kell a jövőévi termésre is foszfátot juttassunk őszi mélyszántással a talajba. Ugyanennyi műtrágyát adjunk tavaszi simítózás előtt is a répaföldnek. De maradjunk egyelőre az őszi talajelőkószítésnél, amelynek legbiztosabb eszköze a mélyen járó eke. Törvényszerű, hogy cukorrépából nagy termést csak úgy érhetünk el, ha ősszel legalább 25 centiméter mélyen szántunk. Ahol a talaj alsó rétegét szántással nem célszerű felforgatni, ott altalajporhanyítóval lazítsuk a földet, hogy a répa mélyreható gyökerei könnyen a szántás mélysége alá hatolhassanak. A cukorrépa ugyan megköveteli a mélyszántást, de ha a talaj az előző években nem volt 22—25 centi mélyen felszántva, akkor fokozatosan növelhetjük a szántás mélységét. Az előző szántásnál mindössze 2—3 centivel engedjük ilyen esetben mélyebbre az ekét, mert különben a sok felforgatott vad föld több kárt tesz. mint hasznot; Ezen az őszön a cukorrépa termelési szerződéseinek kötését már a földművesszövetkezetek végzik. A szerződések értelmében minden mázsa átadott cukorrépa után 10 forint készpénzt, 3 kiló cukrot, 65 kg nyers répaszeletet, vagy 3 kg szárazszeletet és félkiló melaszt adnak a cukor,■- gyáruk, A termelőszövetkezeteknek és az egyéni gazdáknak tehát kifizetődik a répatermesztés, amely ugyan sok munkát, gondos művelést ■ igényel, de nagy jövedelmet is ad. Hiszen nemcsak a répából nyert cukor jelent értéket, hanem a leveles répafej, a melasz és a répaszelet is. De a népgazdaság szempontjából is felmérhetetlen jelentősége van a cukorrépa termesztésének, A cukor legfontosabb élelmezési cikkeink közé tartozik, amelyből évről-évre többet fogyasztanak a városok és falvak lakiói. Az 1938—39-es években Magyarországom például mindössze 11 kilóra rúgott az egy főre jutó cukorfogyasztás. Most pedig jóval több mint a kétszerese, 25 kiló! A belföldi cukorfogyasztás nagyméretű növekedése, a belterjes gazdálkodás további szélesítése egyaránt azt követelik, hogy minél nagyobb területen termesszünk cukorrépái, s a termőterületük növelésével egy- időben növeljük a termésátlagokat is. Szerződjünk tehát minél előbb cukorrépa-termesztésre a helyi földművesszövetkezetekkel és nyomban kezdjünk hozzá a jó termés alapjainak lerakásához: végezzük el az istállótrágyázást, szórjuk ki a műtrágyát és ne maradjunk adósai a földe aetL .az qsíűL DiBdsnaaáiifcáflSBl kát illeti, mint Finnország és Ausztria, vagy az olyan szocialista államok irányában, mint a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország, Hruscsov azt tanácsolta Restonnak, hogy forduljon ezen országok vezetőihez, mert kérdéseire azok jobban tudnak válaszolni. Reston előbbi kérdését helyesbítve azt kérdezte, hogy milyen az említett négy ország irányában a szovjet kormánypolitika? Hruscsov a következőket válaszolta: »Nincs mit csodálni azon, hogy a Szovjetunió Magyarországgal, a Nénimet Demokratikus Köztársasággal vagy más szocialista állammal másképpen építi viszonyát, mint Finnországgal, Ausztriával vagy más tőkés országgal. A szocialista országokat érdek- és célközösség, szocialista testvéri szolidaritás köti össze. Ók mindig és mindenben testvérien segítik egymást és mindig készek egymás támogatására. A magyar kormány felhívására még áldozatoktól sem riadtunk vissza. Megsegítettük Magyarország muifckásosztályát éis dolgozó parasztságát az ellenforradalom szétzúzásálban s a magyar nép szocialista, vívmányainak megvédeF- mezésében, az imperialista reakció támadásával szemben, amikor a szocializmus ellenségeivel el akarták kaparintani Magyarország dolgozóitól. ezeket a vívmányokat. ..S' most örömmel látjuk, hogy Magyarországon normális a fejlődés, erősödök.. a magyar dolgozók szabad óa függetleft szocialista állama.« . — MILYEN ESEMÉNYEK Taftftv TÉNTEK WASHINGTON ÉS.MOSZKVA VISZONYÁBAN, AMIÖfTÁ. EISENHOWER ELNÖK TALÁLKA ZOTT ÖNNEL A GENFI ÉRTEKEZLETEN — kérdezte Reston. Hruscsov válaszéiban! megäüam- tóttá, hogy az 1955. évi genfi négyhatalmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetközi helyzet az enyhülés irányába mutat. A népek nem akarnak a háború veszélyének légikörében élni s ezért a kormányok — elsősorban a szovjet és az amerikai kormány — kötelesek lennének'továbbfejleszteni ezt .az irányzatot.- Felsorolta azokat a fontos lépéseket, am<?f* lyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekében tett. A nyugati hatalmak azonban -r1 sajnos — arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat; gördítsenek a nemzetközi feszültség további enyhítésének útjába. A NATO tanácsának ülésszaka alapvető fegyverfajtá- ként jelölte meg országainak számára a nukleáris fegyvereket s az Egyesült Államok atomfegyverekkel fél?- szerelt alakulatainak elhelyezését külföldi területeiken; Utalt arra, hogy a nyugati hatalmak állásfoglalása többízben a világháború kirobbanásának veszélye elé állította a világot. Felsorolta az agresszív cselekményeket, amelyeket a nyugati hatalmak a Közel- és Közép-Keleten végrehajtottak. Elemezte azt a provokációs, fenyegető áradatot, megfélemlítő, zsarolót; hadjáratot, amelyet a Szíriái Köztársaság ellen folytatnak. „Ez a péícfa — mondotta — újból meggyőz bennünket arról, hogy az imperialista erők készen állnak bármilyen hazugságra annak érdekében, hogy elérhessék hódító céljaikat.” — Sok burzsoá személyiség — folytatta — istenteleneknek mondja a kommunistákat, hogy befeketítse őket olyan emberek szemében, akik politikai kérdésekben tájékozatlanok. Mi, kommunisták, akik ateisták vaevunk, az emberek viszonyában a leghumánusabb elképzelésekhez igazodunk. Arra törekszünk, hogy minden jót megtegyünk az emberek érdekében. A kommunista akkor boldog, ha minden embert boldoggá tud tenni. A tőkés országok egyes vezetői pedig Istenhez fohászkodnak, hogy nekik segítsen, pedig tevékenységükben, cselekedeteikben távolról sem igazodnak mindig jó és humánus szempontokhoz. Hruscsov kifejtette, hasznos tenne, - ffltotatós * pUttntí A takarékosság — kötelesség JJégi, elévülhetetlen mondás: é takarékos, ember többre halad A fillérek forintokká nőnek, s a forintokból — jövő épül. Rajtunk áll. hogy milyen jövőt választunk magunknak, milyen mennyiségben építünk új lakóházakat, iskolákat, s a picinyeknek óvodákat. Az ellenforradalom bőkezűen szórta a verejtékeink árán összegyűjtött forintjainkat. Milliók és milliárd ok váltak a dúl ás martalékává. A hiányt pótolni nehéz. — Nekünk mégis építenünk kell. A forradalmi munkás-paraszt kormány minden erejével a fejlődés ütemének meggyorsításáért küzd. Azért, hogy a bányász, a kohász, a földműves és családja kulturált körülmények között dolgozzon, éljen, lakjon és szórakozzon. E törekvést támogatni minden becsületes, családját, népét, hazáját szerető dolgozónak szent kötelessége. Igaz, e kötelességet nem írták törvényeink közé. Mégis becsületbeli ügy, mert e kötelesség nélkül jogainkról beszélni hasztalan. Milyen lelkiismerettel hangoztatja jogait az az építőmunkás, áld új lakást követel és mégis a téglák tizeit tqri össze, zsugorítja jövendő házának falait. Pedik sok van ilyen. Mind több azoknak a száma, akik ezt vallják: A takarékosság, — kötelesség. Ezek az emberek szüntelen » jelszó tartalommal váló megtöltésén munkálkodnak. A bányászok számára új lakóházak százai, ezrei épülnek az állam forintjaiból. A bányászok nemcsak óhajtozzák az új otthont, hanem cselekednek is érte. Takarékossági mozgalmakkal gyarapítják a nép pénzét. Ragyogó példáját adták ennek a borsodi bányászok is. Egy tonna szén kitermeléséhez március végén még 36 forint 82 fillér értékű anyagot használtak fel. Takarékosságuk nyomán a fillérek megbecsülésével minden darab ócskavasnak hitt síndarab- ka felhasználásával augusztusra elérték, hogy csak 30 forint 70 fillért kellett költeniük egy tonna szén felszínre küldéséhez különböző anyagokra. Vagy még egy példa. Országos viszonylatban is nagy problémát jelent a faellátás. A borsodi bányászok e gondok enyhítését azzal segítik, hogy hónapról-hónapra csökkentik a fajlagos bányafa felhasználásit. Az első évnegyedben egy vagon szén kitermeléséhez még 405 kilogramm fát használtak fel. Augusztusban már csak 355 kilogrammot. Ezer, tíz- és százezer forintot takarítottak meg így, lehetővé tették hogv bányász- társaiknak új otthon épüljön. Az üzemekben, a gyárakban a munkások mozgalmakat indítottak a külföldről beszerzett alapanyagok i felhasználásának csökkentésére, i Diósgyőrött és Ózdön a kohászok i máris ragyogó eredményekkel büsz- j kélfcedhetnek, kevesebb már az érc-, i a kokszfelhasználási, több a gyár í nyeresége. Gyűlpek a forintok, a takarékos i emberek gondolata és cselekvése j nyomán. De még mindig kevés ez.! Inert a pazarlók elhalványítják ered- j fnányeinket. Fogjuk meg kezeiket ési Véssük emlékezetükbe, hogy a hol- j feapofc nékik is építjük és ha együtt j fa.karékoskodunk mind en'‘ fillérért és j lorimtért, eredményeink, sikereink j bég szebbek lesznek? Még javában, folyik a cukorrépa betakarítása, de az előrelátó gazdák máris hozzáfogtak a jövőévi jó cukorrépatermés feltételeinek biztosi-, fásához. Ezek között a feltételek között első és legfontosabb a terület kiválasztása, majd ezt kövesse a trágyázás és az őszi mélyszántás. Közismert dolog, hogy a cukorrépa legigényesebb szántóföldi növényünk, amely csak úgy terem bőven, ha jól előkészített, tápanyagban gazdag talajba vetjük. Termesztésére legalkalmasabb a televényben gazdag, jó erőben lévő, mélyrétegű meszes vályog- föld, vagy a középkötött agyagtalaj. A kiválasztást kövesse az istállótrágyázás. A cukorrépa ugyanis a frissen istállótrágyázott talajt kedveli. Kataszteri holdanként 18—20 szekér istállótrágyát hordjunk ki a talajra, s azt késedelem nélkül szántsuk alá. A szerves trágya teljes hatású, mert az összes növényi táplálékokat tartalmazza, növeli a talaj televény- tartalmát és kedvező hatással van a, hasznos talajbaktériumok tevékenységére is. A cukorrépa azonban megkívánja, hogy az istállótrágyát műtrágyázással egészítsük ki. Ha az elővetemény eszi, vagy tavaszi kalászos volt és a 'alaj négy év óta nem kapott istálló- 'ragyát, úgy kataszteri holdanként iCH-öQ káló pétiaót es 100 &ló e£* Hruscsov október 7-én fogadta j James Restont, a New-York Times I főmunkatársát és beszélgetést foly- j tatott vele. Reston többek között rámuta- I tott arra, hogy az Egyesült Álla- jmokbam két év múlva új vezető sze- | mélyiségek lesznek. Kérdezte, hogy I nem lesz-e túlhosszú idő, amíg az nj I emberek legalább olyan megegyezés- | re jutnák a Szovjetunióval, mint ; amennyire Eisenhower elnök jutott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a | Szovjetunió •akár ma. is kész olyan i egyezményt aláírni Eisenhower ei- | nőkkel, amely mindltot félnek el- | fogadható és megfelel a világbéke | érdekeinek. Az Egyesült Államok azonban erre nem hajlandó. Feltételei: ultimátumok. A Szovjetunió vi-1 | szent szuverén szocialista ország. ; Hruscsov arra kérte ezután Restont, I tolmácsolja országa közvéleményé- I nek, hogy a szovjet nép és állam békét akar, de csak egyenlő feltételekkel és nem fogadhat el semmilyen javaslatot, amely a Szovjetuniót hátrányos helyzetbe juttatja. : Hruscsov a továbbiakban rámutatott, arra, hogy az Egyesült Államokban I vannak olyan erők, amelyek nem | akarnak megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Utalt is itt Dulles külügy- j miniszter szerepére. A nukleáris kí- i ^érietekről még Eisenhower elnök lsem óhajt lemondani, a.k.i pedig más ! kérdésekben szeretné megtalálná a | megegyezés útját, ! Hruscsov.,. ezután ' ÉángSülyozía. jhogy a' leszerelés feltételei a tech- ! nikia haladásával változnak. Ennek I megfelelően megváltoztak a javaslatok is, amelyek a Szovjetunió részé- \ tol elhangzottak a . leszerelésre, de j szilárdan kitartottak a leszerelés | mellett. A reakciós militarista erők = azonban a jövedelmüket féltik a le- \ szereléstől. \ — Miért tartották titokban a j mesterséges hold felbocsátását? — É kérdezte Reston. — Azt hittem megjegyeztek abban, hogy ezt előre köz- Iliik; | — Ilyen egyezmény nincs — állapította meg Hruscsov. — Ha előre je- | ieztü-k volna a mesterséges hold f el- i bocsátásának időpontját, akkor megint azzal vádoltak volna bennünket, hogy a tőkés országok népeire gya- korlandó lélektani hatás érdekében fecsegünk, hogy mi egyszerűen dicsekszünk.
