Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-11 / 238. szám

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL MimiiiiiiiiiiiiiiiiiuniMiiimifflHiiiiimiiiuiiimiiiiimHiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiMHiiiimiiiMiHHiiiiriflMmMiiiiiiiiMiiipiiffluiiiiiimmiMmiiiiiimnimiiüHniHimi^^ Késsüifiink a föídmuvesssövetkeseíek IV. országos kongresszusára lyl egyénk földművesszövetkeze- 1 ' teinek tagsága és vezetői fe­lelősségteljes feladatok előtt állnak. Készülnek a IV. országos kongresz- szusra. Szövetkezeti vezetőink, érezve feladatuk jelentőségét, igyekeznek saját területükön a legkevesebb hi­ányossággal dolgozni. Mindez azon­ban kevés ahhoz, hogy időben vég­rehajtsák azokat a feladatokat, me­lyeket az MSZMP agrártézisei tar­talmaznak. Szövetkezeti mozgalmunk 11 éves fejlődése alapul szolgál arra, hogy a dolgozó parasztság széles töme­geire támaszkodva, egyre inkább felszámolja állami jellegét. A felvásárlás és értékesítés ál­landó javításával egyidőben növel­nünk kell a szövetkezet szerepét a mezőgazdasági termelés megjavítá­sában, a termelési társulások kez­detleges formáinak szervezésével, valamint a termelési szerződésköté­sek és mezőgazdasági termékek fel­vásárlásával. Földművesszövetkezeteink legfel­sőbb fórumán, a tagértekezleten, a most megtartott közgyűléseken és küldött-értekezleteken ezekről a fel­adatokról sok szó hangzott el. Még­is azt kell mondanunk, hogy tartal­mában növelni kell ezt a munkát. Minden szövetkezeti tagot érintő vitává fejlesszük. Mit tegyünk, hogy ez így legyen? Elsősorban azt, hogy a vezetőségi beszámolók tiszta képet adjanak a földművesszövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai helyzetéről, jó és rossz vonatkozásban egyaránt. Az eddigi tapasztalat ugyanis azt 3mutatja, hogy az eredményekről szívesen beszélnek szövetkezeti ve­zetőink, de annál kevesebb szó esik a hibákról. Még ettől is nagyobb hiányossága a beszámolóknak, hogy a hibák elkövetőit személy szerint nem bírálják. Ez a mulasztás azzal jár, hogy a tájékoztatás hiányos formája útján a vezetők kivonják magukat a tagság bírálata alól és ezáltal elzárják annak lehetőségét is, hogy a széles tagság hasznos ja­vaslataival javuljon a szövetkezeti vezetés. A másik igen fontos feladat, hogy emeljük a vezetőségi beszámolók színvonalát és részletesebb tájé­koztatást adjunk a jól, vagy rosz- szul működő termelési társulások és szakcsoportok munkájáról. Az a tapasztalat, hogy ezen az igen fon­tos kérdésen csak átfutnak a be­számolók, pedig volna miről be­szélni. Például, el lehetne mondani, hogy mennyivel előnyösebb a cso­portos géphasználás, olcsóbb a szán­tási díj, kevesebb az üzemanyag- fogyasztás, stb. Előnyös azért is, hogjr megszakítás nélkül és nagy­részt összefüggő területen dolgoz­hatnak gépeink és kevesebb idő alatt, nagyobb terület megmunká­lására képesek. A szántató javára szolgál, hogy előbb elvégzi az idény­munkát és mindezt kedvezményes díjtételek mellett. C zakcsoportjainknak nyújtott *“* egyéb anyagi támogatásról ugyancsak kevés szó esik. Ez a hi­bája a beszámolóknak azt bizonyít­ja, hogy a szövetkezeti tagság ter­melési érdeklődését nem minden esetben segítjük úgy, hogy az a ja­vát is szolgálja. Úgy néz ki, hogy még mindig tehernek tekintik ve­zetőink azt a feladatot, mely a pa­rasztságot az igazi földművesszö­As eser forintos mozgalomról NAP MINT NAP UJ ÖTLETEK­KEL, új módszerekkel dolgoznak megyénk földművesszövetkezetei­nek aktivái, tagiai, vezetői. Putnokon is egy új dologgal ta­lálkoztunk. „Ezer” forintos moz­galmat indítottak el. A mozgalom lényege: december 31-ig az elma- .radt. .részjegyeket befizetni és új földművesszQvetkezeti tagokat szervezni a SZŐ VOSZ határozata alapján, a IV. kongresszus tiszte­letére. Putnokon a termelési érte­kezleten minden földművesszövet­kezeti dolgozó ígéretet tett, hogy december 31-ig ezer forint értékű részjegyet gyűjt. Van, aki vállalását már túltel­jesítette. Többek között Szendrei Sándor boltvezető már 1100 forint értékű részjegyet adott el. Azt mondják, neki könnyű, mert bolt­vezető és szinte minden órában találkozik a szövetkezeti tagokkal. Taliga István felvásárló is azok közé tartozik, aki jól gyűjti a fo­rintokat. Van azonban olyan dolog is, ami­vel nem nagyon dicsekedtek Put- nokon. Igen lassan halad a cukor­répaszerződés kötés. Itt is olyan hangulat van, hogy márciusig még ráérnek. Erre csak azt válaszoljuk, a munka sürget, a cukorrépának elő kell készíteni a talajt és sok minden más egyéb arra int ben­nünket, hogy a szerződéseket még most meg kell kötni, nemcsak Put­nokon, de a járásban is. vetkezeti élet felé vezeti a földmű­vesszövetkezet segítségével. Ehhez tartozik a szerződéses ter­melés. Erről is többet beszéljenek a vezetők. Tudvalévő, hogy a föld­művesszövetkezeteknek ■ elsőrendű feladata ez. Szerződéses termény a szövetkezeti felvásárlás útján jut el a városra, illetve az államhoz. A dolgozó parasztság ebből a terme­lésből eredő jövedelmét így lehet növelni. Az ipari nyersanyaggal való ellátás így hat az egyénre ru­hában, s más közszükségleti cikk­ben. Végül igen fontos feladat, hogy a termelési társulás, szerződéskötés, felvásárlással teremtsék meg az anyagi feltételét a gazdálkodás, üzemeltetés, mozgalmi munka to­vábbi fejlődésének. A szövetkezetek anyagi ereje is fokozatosan növekszik ezzel. Nő a bizalom a földművesszövetkezeti tagok részéről és növekszik a rész­jegyalap is. A szövetkezeti tagok, akik személyesen látják az anya­giak gyarapodását, tapasztalják, hogy előnyös befektetés* így az üz­letrészt is szívesen befizetik, mert üzletrészjegy visszatérítés és vásár­lási visszatérítés útján sokkal töb­bet visszakapnak, mint amit befi­zetnek. így a részjegyalap növelése, a tagság anyagi érdekeltsége a szö­vetkezeti mozgalomban serkentően fog hatni. C eladatunk tehát, hogy most ' segítsük elő felszámolni a szövetkezet állami és boltos jelle­gét. Többet foglalkozzunk a tagsá­got érintő termelési és egyéb anyagi vonatkozású kérdésekkel. Ennek megfelelően legyünk őszinték a szövetkezetek gazdáihoz, a tagság­hoz, támaszkodjunk bírálatukra és javaslataikra egyaránt, mert csak így mondhatjuk el igazán, hogy a földművesszövetkezetek kongresz- szusát egész szövetkezeti tagságunk egyetértésével és munkájával tá­mogatjuk megyénk területén. Barati János szöv. pol. előadó. Kiváló szövetkezeti dolgozók BARANYI IMRE, az ároktői földművesszövetkezet boltvezetője 12 éve védelmezi a szövetkezeti vagyont, Leltárnál, elszámolásnál eddig nem találtak nála hiányt. TÖMÖRI MARGIT, az edelényi járási földművesszövetkezet kiren­deltségének adminisztrátora. Sze­rény, szorgalmas munkájával hívta magára a figyelmet. Beosztásán kí­vül rendszerint végez társadalmi munkát is. AZ ABAUJSZÁNTÓI földművesszövetkezet énekkara már sok sikert ért el a járásban. A most megtartott taggyűléseken, küldöttértekez­leteken ének-, népizene- és táncszámokkal szórakoztatja a megjelent szövetkezeti tagokat. KIS HÍREK WWWWWAWWWWtfVVVVVWVVWVWWWW a földművesszövetkezetekből JÓL JÁRTÁK, AKIK A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN MARADTAK A tiszabábolnai termelőszövetke­zet 10 kih. holdon termelt cukorré­pát ebben az évben. Jó lett a ter­més. Már megkezdték a cukorrépa ásását, 280 q holdanként! átlagter­mésre számítanak. LÁTTUK, HALLOTTUK... ________ ( A FÖLDMŰ VESSZŐVÉ! KEZÉT! KÖZGYŰLÉSEKEN ) Két napot töltöttünk a mezőkö­vesdi járásban. Sok sikeres munká­nak voltunk tanúi. Dicséret ezért a í'öldművesszövetkezeteknek. Külön meg kell emlékeznünk Juhász Jó­zsef járási propagandistáról — a szo- molyai közgyűlés kiváló előkészíté­séért, amelyen ötszáznál is többen jelentek meg. Sajnáljuk, hogy egyet­len alkalommal sem találkoztunk sem a járási tanács, sem a járási pártbizottság valamelyik vezetőjével. Pedig megérné, ha résztvennének egy-egy ilyen értekezleten. Sok gaz­dag tapasztalattal, a tömegkapcsolat sokféle formájával találkoznának. — Napról napra több forint gyűlik Össze a részjegyfizetésekből. A me­zőkövesdi járásban 600 ezer forint értékű részjegyet kell befizetni. Ez nagy összeg. De ha dolgoznak az em­berek, s mindenki e' régzi a köteles­ségét, az eredmény nem marad el. Eddig 100 ezer forintot fizettek be a mezőkövesdi járásban. Érdemes ezt összehasonlítani a múlt év eredmé­nyeivel. A múlt évben egy év alatt 38 ezer forintot fizettek be, míg most egyetlen hónapban 100 ezer forintot. Eger lövőn jól dolgozik a nőbizott­ság. L a c z k ó József né a borsod- ivánkai küldött-értekezleten erről számolt be. Laczkónét a küldött-érte­kezlet újból megbízta, hogy a járási értekezleten is képviselje a körzet tagságát. Meg is érderpli. Nemcsak személyes példamutatásával, hanem mások meggyőzésével is igyekszik a részjegyek számát növelni. Mezőkövesden 6000 tagja van a földművesszövetkezeteknek. A ma­tyók nagyon szeretik a földműves- ' szövetkezetei, a forgalom is ezt. bizo­nyítja. Mégis vasárnap egyetlen tag­gyűlést sem tudtak megtartani (tíz helyen szerveztek taggyűlést). Nem furcsa ez egy kicsit? A tagság az oka? Részben. Viszont a helyi veze­tőség sem nagyon lelkesedett ezért a munkáért. Hol volt a pártszervezet és a tanács? A közgyűlés ideje alatt több párt- és tanácstagot láttunk az utcán sétálni. Ügylátszik, őket sem igen érdekelte a közgyűlés. Mezőnagymihályon 20 ezer forint kárt okozott a patkány. Ez a fránya rágcsáló odáig »merészkedett«, hogy még a lámpaüveget is »megette« — mondják a helybeliek. Hogyan akarnak ezen segíteni? Szellemes ötletek születtek. Van, aki ezt javasolja: a sok fúrástól már om­lik a bolt. ezért, le kell bontani. Épít­sünk újat. A patkány meg majdcsak elmegy valahová. No, és ha vissza­jön? A másik ötlet még hangulatosabb ennél. Ha felépítjük az új bolthelyi­séget, kibővül az italbolt, s akkor cigányzene is lesz és azok állandóan játszani fognak és erre a patkányok majd elmennek. No. és ha története­sen a csárdást járni visszajönnek?... Ügy gondolánk, hogy ennek már a fele sem tréfa. Ezért tanácsoljuk a mezőnagvmihályiaknak, hogy van más módia is a patkányirtásnak. — Van patkánvirtó^FU- is a világon. A baktakéki körzeti földművesszö- vetkezet I. és V. sz. boltjának ki­rakata rendetlen, piszkos, poros, — Ezek a szavak szó szerint szerepel­nek a jelentésben, amit a Mészöv, ellenőrei küldtek. Az I. számú üzlet raktárában az árukezelés gondatlan. A mérleg hiá­nyosan mér, az ár jel 7 6 cédulák nin­csenek kitéve. A téli felkészülésre nem gondoltak, még a boltvezető sem. így nem csoda, hogy a konfek­cióból, csizmából, bakancsból, tűz-, helyből, kályhából hiány van. A raktárban van egy lisztes láda.i amelyben 10 mázsa lisztet lehet tá­rolni. Érdekes, a lisztet mégis a föl­dön tárolják. Mi van a ládában? — Szemét, különböző anyagok keve-i réke. • Az igazgatóságok beszámolójában' általában szerepel az a szó, hogy el­lenforradalom. Az volna a javasla-' tunk, hogy a hozzászólásokban is' szerepeljen. Ne használjuk a »zűr­zavaros« szót. Ahol zűr-zavarról be­szélnek, ott még nem tisztázódtak a' frontok, mert helyi példákkal nem* illusztrálják, hogy ki volt a kezde-* ményező a faluban az elleniorrada- J lom idején, pedig mennyivel jobban f hangzana, ha nevén neveznénk azo-f kát, akik eltávolították a tanács, af szövetkezet vezetőségét, vagy éppen f a boltvezetőket. Többet a helyi pél-f dókból, kevesebbet az általános- * ból! é • ♦ Az erdőbényei körzeti földműves- é szövetkezet igazgatósági ülésének é jelentésében . a következő napirendi i pontokat láttuk: 1. A körzeti közgyű-f lés megszervezése. 2. Göngyölegleltári megtárgyalása. 3. Húsbolt kérdés. 4.f Sertésvásárlásból származó problé-i mák, régi vezetés munkáia. 5. Álta-f lános iskola kérelme. 6. Helyi sport- f kör kérelme. 7. Lovak takarmánvo-^ zása és elszállásolása. 8. Üzemágfele-^ lős beállítás. 9. Hegyaljai vásárokon^ való részvétel. 10. Szülési segély. i Sok mindenről szól a .jelentés, ar résziegyfizetésről viszont egy szó semf található Mikor fogiá.k megtárgyal-V ni, ha nem most? Hiszen mindem vezetőségi ülésen napirenden kell. hogy szerepeljen. BÍRÓ PÉTER. KÉSZÜLNEK A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK A IV-IK KONGRESSZUSRA A kongresszus előtt minden föld­művesszövetkezetnél tag- és kül­döttgyűléseket tartanak, amelyen megvitatják a » földművesszövetke­zetek által eddig végzett munkát, meghatározzák a jövő feladatait. Szeptember hónapban megyénkben 130 helyen tartottak tagértekezle­tet, 17 helyen tartottak közgyűlést és 3 helyen küldöttgyűlést. * FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEINK ÖNÁLLÓSÁGÁÉRT A szuhogyi fmsz. már teljes egé­szében saját erővel dolgozik, nem veszi igénybe az állam támogatását. Követendő példa megyénk minden földművesszövetkezete számára. 5.020 Ft-al növekedett a tardi fmsz. saját ereje szeptember hóban, me­lyet a tagság részjegyként jegy­zett. Két növénytermelő szakcsoport, alakult Tarcalon, az állami tarta­lékterületen. Az egyik szakcsoport 100 holdon, a másik 60 kát. holdon kezdte meg a gazdálkodást. A szántást már elvégezték, melyhez a gépállomás nyújtott segítséget. Ok is hozzá akarnak járulni az or­szág zavartalan cukorellátásához, ezért kötöttek 17 kh. cukorrépa­termelési szerződést. Már most kell gondoskodni ar­ról, hogy zavartalan legyen az or­szág cukorellátása a jövő évben. A zavartalan ellátás biztosításához arra lenne szükség, hogy me­gyénkben 8.012 kh. cukorrépára kössenek termelési szerződést a dolgozó parasztok. Jelenleg még csak 3.560 kh-ra kötöttek szerző­dést a fmsz-ek. * NÖVEKEDIK AZ ÁRUELLÁTÁS 70 millió Ft-al több árut hoznak forgalomba megyénkben a fmsz-ek a IV. negyedévben, mint az ezt megelőző III. negyedévben. A felkészülés már úgy a ruhá­zati, mint a vegyesipari szakmá­ban megtörtént, a ruházati és ve­gyesipari szakuzletek készletei már elérik, sőt sok helyen már túl is szárnyalják az ellenforradalom?» előttit. * KISKERESKEDELEM TERVEIBŐL Uj könyvesboltot nyitnak a IV. negyedévben az edelényi és a mis­kolci járásban. A szerencsi járás­ban két idénycikk kulturboltofc szerveznek. A saujhelyi járás kul- turcikk kiállítást és vásárt rendez a télapó és a karácsonyi ajándék­cikkek beszerzésénék elősegítésére. A mezőkövesdi földművesszövet­kezet matyóvásárt rendez, a vásár október 7-től október 11-ig tart. * AHOL IGEN ROSSZUL SIKERÜLTEK A SZÖVETKEZETI TAGGYŰLÉSEK Általában az a tapasztalat, hogy a földművesszövetkezetek taggyű­lései, illetve küldöttértekezletei jól sikerültek. Egy-két helyen azonban elszomorító és gondolkodóba ejtő dolgokkal találkozunk. Ugyan mi lehet az oka annak, hogy Ondón csak huszonötén, Görömbölyön csak öten, Szerencsen harmincán jelentek ■ meg, s ugyancsak gyenge volt a látogatottság Mezőzombor és Rátka földművesszövetkezeti taggyűlésén is. * ZENÉSZVERSENY A Vendéglátóipari Országos Szö­vetkezeti Központ rendezésében október 16-án Mezőkövesden orszá­gos Zenészversenyt tartanak, ame­lyen megyénkből a mezőkövesdi földművesszövetkezet Béke étter­mének zenekara vesz részt. A földművesszövetkezetek IV. orszá­gos kongresszusának tiszteletére a SZŐ VOSZ ezév decemberében or­szágos cukrász- és szakácsversenyt is rendez, melyen megyénk legjobb loldmuvesszo vetkeze ti cukrász«! ss szakácsai vesznek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom