Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

__________________ ÍSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1957. szepf^mber^ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti (Terrezet) ^ Lapunk tegnapi számában közöltük a KISZ Szervezeti Szabályza­jának I. részét. Mai számunkban a II., egyben befejező részét közöljük. IV. A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KONGRESSZUSA ÉS ORSZÁGOS ERTEKEZLETE felelő ifjúsági módszereket; neveli és » 10. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség legfelsőbb szerve az Országos Kongresszus, melyet a Központi Bi­zottság négyéve iként hív össze. A kongresszusi küldötteket a Köz­ponti Bizottság által megállapított módon, a KISZ-szervezetek taglét­számának arányában, demokratiku­san, küldött-értekezleteken választ­ják meg. A Kongresszus időpontját és napirendjét legalább 2 hónappal a Kongresszus megkezdése előtt nyil­vánosságra kell hozni. 11. A Központi Bizottság a szövet­ség életében előállott rendkívüli helyzet alkalmával — rendkívüli Kongresszust, illetve Országos Érte­kezletet hívhat össze. 12. A KISZ Országos Kongresszusa: a) meghallgatja és elbírálja a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, jóvá­hagyja vagy módosítja a Szervezeti Szabályzatot, megjelöli a KISZ mun­kájának fő irányvonalát és soronlévő feladatait; b) meghatározza a Központi Bízott- jság tagjainak és póttagjainak számát és megválasztja azokat, V. A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 13. A két kongresszus közötti idő­ben a Központ Bizottság irányítja a szövetség egész munkáját. A Köz­ponti Bizottság képviseli a szövetsé­get az állami és társadalmi intézmé­nyek és szervezetek, a külföldi és nemzetközi ifjúsági szervezetek felé. A Központi Bizottság tevékenységé­ért a Kongresszusnak felelős. 14. A Központi Bizottság legalább három havonként ülést tart és mun­kájáról rendszeresen tájékoztatja a szervezeteket. A Központi Bizottság póttagjai tanácskozási joggal vesznek feszt az üléseken. 15. A Központi Bizottság: a) saját tagjai közül megválasztja a Központi Bizottság Elnökségét, •amely a Központi Bizottság két ülése között a Szövetség egész munkájá­énak irányítója; b) saját tagjai közül megválasztja e Központi Bizottság titkárait és a titkárság tagjait. A titkárság a min­dennapi gyakorlati munka irányító szerve,- biztosítja á' Központi Bizott­ság határozatainak végrehajtását; c) megválasztja a Központi Fegyel­mi Bizottság tagjait, mely őrködik a KISZ-tagok politikai magatartása és erkölcsi tisztasága felett; d) kinevezi a KISZ központi lapja szerkesztő bizottságának vezetőjét; e) szükség esetén a két kongresz- szus közötti időszakban tagokat hív­hat be (kooptálhat) a Központi Bi­zottságba. A behívott (kooptált) ta- £0k száma azonban nem haladhatja íneg a választott tagok egyharmadát. 16. A Központi Bizottság munkájá­nak segítésére az ifjúság nevelésének ismerőiből és szakértőiből (ifjúmun­kás-, egyetemi-, középiskolai-, praszt- ifjúsági, leány és egyéb) tanácsokat hoz létre. A tanácsok határozati jog­gal nem rendelkeznek. Feladatuk: egy-egy ifjúsági rétegnél a sajátos nevelő és szervező munka kialakítá­sának tanulmányozása, és segítése. 17. A Központi Bizottság mellett osztályok működnek. Az osztályok számát a Központi Bizottság hatá­rozza meg. A Központi Bizottság a KISZ-munka fontos területeire köz­ponti szervezőket küldhet ki. A Köz­ponti Bizottság irányítja a KISZ kultúr- és sportközpontjait. VI. A KISZ BUDAPESTI, MEGYEI JÁRÁSI, VÁROSI, KERÜLETI ÜZEMI SZERVEI 18. A budapesti, megyei, járási, vá­rosi, kerületi és üzemi szervezetek felsőbb szerve az illető terület KISZ- értekezlete, melyet kétévenként kell összehívni. Á KISZ-értekezlet meg­vitatja és elbírálja a megfelelő KISZ-bizottság beszámolóját, meg­határozza a szervezetek tevé­kenységének fő irányát, megválasztja a KISZ-bizottság tagjait és küldötte­ket választ a felsőbb értekezletre, illetve kongresszusra. 19. A budapesti, megyei, járási, vá­rosi, kerületi, üzemi KISZ-bizottság két KISZ-értekezlet között az illető terület KISZ-szervezetetnek vezető­szerve. A bizottság képviseli a KISZ-t a párt, társadalmi intézmények és szervek felé, irányítja a hozzátartozó KISZ-szervezetek politikai tevékeny­ségét; segíti a szervezeteket az ifjú­ság nevelésében, a különböző helyi feladatok végrehajtásában; biztosítja a Központi Bizottság határozatainak Végrehajtását, fejleszti az alapszer- •fczetek öntevékenységét; mozgósítja az ifjúságot a szocializmus építésere, a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Kidol­gozza a terület sajátosságainak ni eg­eioszt ja a hatáskörébe tartozó káde­reket. Gondoskodik az anyagi eszkö­zök helyes felhasználásáról, rendsze­resen tájékoztatja a tevékenységéről a pártszerveket és a felsőbb KISZ- szerveket. Budapesten 41—51, a megyékben 31—41, a kerületekben és a városok­ban 21—31, az üzemekben és a járá­sokban 13—21 tagú bizottságot vá­lasztanak, amelyek háromhavonként üléseznek. Bizottságot olyan üzemben kell vá­lasztani, ahol a szervezetek taglét­száma meghaladja a 300-at. 20. A KlSZ-bizottságok a két KISZ- értekezlet közötti időben behívhat­nak (kooptálhatnak) tagokat a bizott­ságba. A behívott (kooptált) tagok száma nem haladhatja meg az érte­kezleten választott tagok egyharma­dát. 21. A budapesti és megyei bizottsá­gok 9—13, a kerületi, városi, járási és üzemi bizottságok 5—7 tagú végre­hajtó bizottságot választanak és meg­választják a bizottság titkárát. 22. A járási, kerületi, városi és üzemi KISZ végrehajtó bizottságok a legjobb KISZ-tagokat javasolják a pártba való felvételre. A KISZ- bizottságok kötelessége, hogy segít­sék az alapszervezetekben a KISZ- tagok előkészítését a párttagságra. 23. A Központi Bizottság indokolt esetben a KISZ-bizottság egyes- tag­jainak, vagy egész bizottságoknak megválasztását érvénytelennek nyil­váníthatja és ideiglenes végrehajtó bizottságot jelölhet ki az ügyek inté­zés éré. 24. A járási, városi, kerületi végre­hajtó bizottságok állítják ki a KISZ- íagkönyveket a belépő fiataloknak és gondoskodik az ünnepélyes átadásról. 25. A bizottságik az ifjúság közötti munka elősegítésére társadalmi bi­zottságokat (ifjúmunkás, középisko­lás, leány, sport, kultúr, előadói, pa­rasztiíj úság stb.) hoznak létre. A tár­sadalmi bizottságok javaslatokat tesznek és részt vesznek azok meg­oldásában, de határozati joggal nem rendelkeznek. 26. Minden megyei, járási, városi, kerületi, üzemi és budapesti KISZ- bizottságíiak zászlaja van, amely a haza, a párt és a KISZ iránti hűség jelképe, VII. A KISZ-ALAPSZERVEZET 27. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet üzemekben, vállalatok­nál, fegyveres erőknél, gépállomáso­kon, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, egyetemeken és fő­iskolákon, középiskolákban, ipari ta­nulóintézetekben, községekben, hi­vatalokban, lakóterületen alakítható, ahol legalább 5 KISZ-tag van. Az alapszervezet megalakítását a fel­sőbb KISZ végrehajtó bizottság hagyja jóvá. 28. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség alapszervezetének feladata, hogy: a) tevékenyen részt vegyen a párt, a kormány és a KISZ felsőbb szervei határozatainak végrehajtásában. A párt és kormány határozatainak végrehajtását gátló hibákról, azok ki­javításának módjáról javaslatokat készítsen a párt és állami szervek­hez, harcoljon a bürokrácia és a pa­zarlás ellen. Mozgósítsa a fiatalokat a termelésben való aktív részvételre, a takarékosságra, a szocialista tulaj­don védelmére. Fejlessze az öntevé­kenységet és támogassa a kezdemé­nyezéseket, b) Kommunista szellemben nevelje az ifjúságot, bevonja a KISZ- tagokat és szervezeten kívüli fiatalokat a szocialista társadalom építésébe. Erő­sítse a fiatalok között a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség érzését. Gondoskodjon az egész ifjú­ság politikai, kulturális és fizikai ne­veléséről, segítse a szakismeretek, tudományok és technika elsajátítását. Magyarázza a politikát és a napi eseményeket. c) Következetesen harcoljon az ellenforradalmi tevékenység minden megnyilvánulásával szemben, harcol­jon. a proletárdiktatúra megszilárdí­tásáért. Segítse a pártot, a kormányt, a fegyveres erőket az ellenforradai- márok ártalmatlanná tételében. Őr­ködjék a szocialista törvényesség be­tartása felett. d) Gondoskodjék az ifjúság érde­keinek védelméről, kulturális szín­vonalának emeléséről, szervezze meg az ifjúság sportolását, gondoskodjék az ifjúság szabadidejének helyes fel- használásáról. e) Ellenőrizze a szervezeti szabály­zatban minden KISZ-tag számára előírt kötelezettségek betartását. Új tagokkal erősítse a KISZ-szervezetet, gondoskodjék minden KISZ-tag rendszeres foglalkoztatásáról f) Rendszeres nevelőmunkával ál­landóan erősítse a dolgozó- és tanuló­ig uság egységét. Segítse elő a mun­kakapcsolatok kiépítését, állami, tár­sadalmi, és egyéb szervezetekkel. g) Harcoljon minden olyan meg­nyilvánulással szemben, amely sze­rint bárki munka elvégzése nélkül juthat anyagi eszközökhöz. 29. Az alapszervezetek felsőbb szer­ve a taggyűlés, amely az alapszer­vezet minden kérdésében dönt. Az alapszervezet taggyűlése az alapszer­vezet nagyságának megfelelően 3—y tagú vezetőséget választ egyéves idő­tartamra. Azokban az alapszerveze­tekben, ahol a KISZ-nek 10-nél ke­vesebb tagja van, csak titkárt válasz­tanak. Az alapszervezeti vezetőség köteles tevékenységéről rendszeresen beszámolni. 30. Azokban az üzemi, tanintézeti, hivatali KISZ-szervezetekben, ahol a tagok száma meghaladja a 100-at, és ahol több alapszervezet működik — összevont taggyűlésen 5—11 tagú üzemi, tanintézeti, hivatali KISZ- vezetőséget választanak. Ezek a KISZ-vezetőségek összehangolják az alapszervezet tevékenységét. A ve­zetőség köteles évenként legalább háromszor összevont taggyűlésen be­számol ni tevékenységéről. 31. Az alapszervezeti vezetőségek a feladatai végrehajtásának elősegí­tésére — szükséghez mérten — létre­hozhatnak különböző társadalmi oi- zottságkat (érdekvédelmi, kulturális és sportbizottság, fiatal műszakiak tanácsa, leány-bizottságok stb.). A társadalmi bizottságok a KISZ alap­szervezeti vezetőségek irányítása alatt végzik munkájukat. A KISZ alaoszervezeti vezetőség irányítja nz ifjúság nevelésére és a haderőn kívüli képzésére létrehozott klubokat, szak­köröket. 32. A KISZ-szervezetek feladatai­nak megvalósítása, a fiatalok rend­szeres nevelése, a kiszisták aktivizá­lásának érdekében az alapszerveze­tekben KISZ-csoportokat lehet ala­kítani, amelyeket választott KISZ- csoportvezetők irányítanak. A KISZ- csoportok a dolgozó, vagy tanuló fia­talok kisebb csoportját fogják össze elvtársi, baráti közösségekbe. A KISZ-csoport figyelemmel kíséri és segíti tagjainak munkáját, tanul­mányozza és megismeri a fiatalok érdeklődési korét és megbízatások­kal állandóan növeli a KISZ munká« jában tevékenyen résztvevő fiatalok számát. A KISZ-csoportok szervez­hetők műhelyenként, műhélyrészen- ként, brigádokban, munkacsoportok­ban, osztályonként, tanulócsopolok- ban, lakóterület szerint, valamim kultúrcsoportok és sportszakosztá­lyok fiataljai között. 33. Minden KISZ-alapszervezetnek zászlója van. amely a haza, a párt, a kormány és a KISZ iránti hűség jelképe. viir A KISZ SZERVEZETEI A FEGYVERES ERŐKNÉL 34. A Magyar Néphadsereg, a Bel­ügyminisztérium és a Határőrség fegyveres alkulatainak KlSZ-szerve- zetei a KISZ Központi Bizottsága és az illetékes pártbizottságok határo­zatai alapján dolgoznak. 35. A fegyveres alakulatok. KISZ- szervezeteinek feladata, hogy a fia­talok kommunista • szellemű . nevelé­sére irányuló nevelő munkájukkal, egész politikai tevékenységükkel fo­kozzák az egység harckészültségét, tagjaikat fegyelmezett, példamutató, öntudatos katonákká neveljék, akik élenjárnak a katonai ismeretek elsa-' játításában és bátran védelmezik | Szuperkenyér Az Egyesült Államokban a wis- consmi kutatóintézet új lisztet állí­tott elő (neve: V—10), amely 33 szá­zalékkal emeli a kenyér protein tar­talmát. A V—10-ből sütött kenyér drágább lesz, de két vékony szelet elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt ember napi proteinszükségletének 25 százalékát fedezze. Kísérletképpen már 8 millió V—10 lisztből sütött cipót hoztak forga­lomba. Szaponin — a vadgesztenye fontos anyaga Ismeretes, hogy a vadgesztenye sok értékes anyagot, olajat, fehérjét, cserzőanyagot stb. tartalmaz. A Né­met Demokratikus Köztársaság tu­dósai az utóbbi időben sikeresen hasznosítják a vadgesztenye eddigi értéktelennek hitt anyagát, a kese­rű ízű szaponint. Megállapították, hogy a szaponin sikeresen használ­ható a vegyiparban és a gyógyszer­iparban egyaránt, szabadságunkat, függetlenségünket, a szocializmus építését minden belső és külső ellenséggel szemben. 36. A fegyveres alakulatok KISZ- szervezetel tartsanak fenn szoros kapcsolatot a területi KlSZ-szerve­zetekkel. Tájékoztassák egymást szervezeteik munkájáról, a külön­böző akciókban működjenek együtt. IX. A MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE 37. A Magyar Ütlörő Szövetséget a Magyar Szocialista Munkáspárt meg­bízásából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség vezeti. A Magyar Úttörő Szövetségnek vezetése a KISZ felelősségteljes és megtisztelő feladata. 38. Az úttörőcsapatok mindennapi tevékenységét a Magyar Úttörők Szö­vetsége Országos Elnöksége irányítja. Az Úttörő Szövetség vezeíőszervei- nek határozatai nem állhatnak ellen­tétben a párt és a KISZ határoza­taival. A KISZ határozatai kötele­zőek az Úttörő Szövetségre. A KISZ vezető szerveibe minden fokon be kell vonni az úttörőszervezet felelős vezetőjét, ugyanígy az úttörő szerve­zet . vezető szerveibe minden fokon be kell vonni a KISZ felelős képvise­lőjét. 39. Áz úttörő szervezet a szocia­lista haza szeretetére, a proletár in­ternacionalizmusra, a párt iránti ragaszkodásra és hűségre, fegyelem­re, munkaszeretetre, szülei, nevelői és a felnőtt dolgozók iránti tisztelet­re, a vörös nyakkendő becsületének őrzésére neveli tagjait. Az úttörők a KISZ utánpótlását biztosítják, a csapatokban úgy nevelik a tagjaikat, hogy alkalmassá váljanak a KISZ- lagságra. 40. Az úttörő csapatokban a KISZ vezetése az ott dolgozó KISZ-tagok útján érvényesül. A KlSZ-szerveze- tek saját tagjaikat megbízzák az út­törő csapatokban végzett munkával. Az úttörőcsapatok munkájában részt­vevő KISZ-tagok felelősséggel tar­toznak az őket megbízó KlSZ-szer- vezétnék, X. DICSÉRET ÉS KITÜNTETÉS A KISZ-BEN 41. A KISZ dicséretbe^ és kitün­tetésben részesítheti azokat a KISZ- tagokat és szervezeten kívülálló fia-, talokat, akik kiváló munkát végez­nek a KISZ programja és célkitűzé­sei végrehajtásában, akik kiemelkedő cselekedetet hajtottak végre a párt, a Magyar Népköztársaság, a dolgozó nép védelme érdekében. A KISZ ki­tüntetések fokozatai a fiatalok szá­mára: dicséret, dicsérő oklevél (aranykoszorús ; KISZ-jelvénnyel), Ságvári Endre Emlékérem. A ki­emelkedő eredményeket elérő fiata­lokat beírják a KISZ Dicsőség Köny­vébe és megkapja a KISZ érdem­érmet. A KISZ-bizottságok az arra érdemes fiatalokat kormánykitünte­tésre javasolják. 42. Kitüntetésben részesíthető az a KISZ-szervezet, vagy bizottság, amely kiváló munkát végez a KISZ- program végrehajtásában és egy-egy akcióban kiváló eredményeket ér el. „Filipin“-nel a gombabetegségek ellen A Fülöp-szigeteken a közelmúltban új, hatásos antibiotikumot fedeztek fel az emberi és növényi gombabe­tegségek ellen. A laboratóriumi kí­sérletek kimutatták, hogy a »Fili- pin«-nek elnevezett antibiotikum ha­tásosan alkalmazható 13 fertőző gom­bamérgezés ellen. A Filipint a Fü- löp-szigetek eddig még ismeretlen gombafajtájából tenyésztették ki. Vízzel töltik a legújabb tipusu szovjet töltőtollat A harkovi töltőtollgyárban meg­kezdték a »Turisztszkaja« típusú töl­tőtoll gyártását. Ezt a töltőtollat a szokástól eltérően nem tintával, ha­nem vízzel kell megtölteni. A töltő­toll belsejében bizonyos vegyszer van, ámely keveredik a vízzel és szép színű tintává változik. A töltő­tollban elhelyezett vegyszerkészlet néhány évig elegendő; Szabályzata A bizottságoknak és alapszervezetek­nek adható kitüntetések: dicséret, oklevél, vörös vándorzászló, Dicsőség Könyvbe való bejegyzés. 43. A KISZ Központi Bizottsága, a budapesti és megyei bizottságok az egyes feladatok és akciók végrehaj­tása alkalmával jelvényeket alapít­hatnak, XI. FEGYELMI ELJÁRÁSOK 44. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség valamennyi tagjának és szerve­zetének elsőrendű kötelessége a szö­vetségben. előirt fegyelem betartása. A KISZ-bizottságok tagjai kötelesek példát mutatni a fegyelemben és őr­ködni a szervezetek egységén, össze- forrottságán. Azokkal a KlSZ-veze- tőkkel és tagokkal szemben, akis. méltatlanná válnak a KISZ-tagságra, akik megsértik a szövetség fegyel­mét, érvényesíteni kell a fegyelmi rendszabályokat. 45. A KISZ célkitűzéseivel szem­bekerülő, a KISZ fegyelmét és er­kölcsi felfogását sértő, vagy más fegyelmi vétséget elkövető KISZ- tagokra a következő fegyelmi hatá­rozatok hozhatók: figyelmeztetés, dorgálás, nyilvános megrovás, tiszt­ségtől meghatározott időre való eltil­tás, végső esetben a szövetségből való kizárás. 46. Fegyelmi határozatot csak i?á- lasztott szerv hozhat. A szövetségből való kizárást annak az alapszervezet­nek a taggyűlése határozza el, amely­nek az illető fiatal a tagja. Fegyelmi határozat meghozatala előtt alapos vizsgálatot kell folytatni, meg kell hallgatni az érintett tag véleményét, védekezését is. A kizárási határoza­tot minden esetben (felsőbb KISZ- szervnek kell jóváhagynia. A fegyel­mi határozatok ellen fellebbezni le­het a felsőbb szervekhez, egészen a Kongresszusig. XII. A KISZ ANYAGI ESZKÖZEI 48. A KISZ és alapszervezetei anyagi eszközeiket a tagsági díjakból* kiadványokból, egyéb bevételekből biztosítják. 49. A KISZ tagjai a következő tag* dijat fizetik: 1000 Ft fizetésig 1 forint, 1500 Ft fizetésig 2 forint, 1500 forinton felül 4 forint. A párt tagjai nem fizetnek tagdíjat. * 50. A befolyt tagsági díj teljes ösz- szege az alapszervezetet illeti, a felsőbb KlSZ-szerv, vagy bizottság fel nem használhatja. Az alf.pszerve­zet taggyűlésének a vezetőség rend­szeresen köteles beszámolni a tag­sági díj felhasználásáról. 51. A KISZ-bizottságok és alap­szervezetek bármely forrásból szár­mazó anyagi és pénzeszközöket a szervezet működéshez szükséges cé­lokra használhatja fel és ezért a szervezetek vezetőségei anyagi és er­kölcsi felelősséggel tartoznak. 52. A KISZ-tagsági könyv átvétele­kor a KISZ-tagok 2 Ft-ot kötelesek a tagsági könyvért fizetni. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzata a szövetség alkotmánya, betartása a szervezet minden tagja számára kötelező, Egész évben közlekedik a „Jugoszláv Express“ nevű új nemzetközi gyorsvonatjárat Az osztrák, a nyugatnémet, a bol­gár és a jugoszláv vasutak képvise­lőinek Bled ben tartott értekezletén megtárgyalták a Balkánon átvezető nemzetközi vonatjáratok menetide­jének rövidítését. Elhatározták, hogy a Törökországot, Görögországot es Bulgáriát Nyugat-Európával összekö­tő járatok állomásozási idejét jelen­tékenyen csökkentik, mert ezeken a vonalakon jelenleg hosszabb a közle­kedési idő, mint a háború előtt volt; A Bécs és Konstantinápoly között közlekedő Balkáni Expressz menet­idejét 10 órával, a München és Kon­stantinápoly között közlekedő »Jugo­szláv Expressz« menetidejét pedig 12 órával igyekeznek majd csökken­teni. Ezenkívül elhatározták még, hogy az új »Jugoszláv Expressz« nemcsak a nyári üdülési idényben, hanem egész évben közlekedik majd. Megindítják a »Pannónia Expressz« nevű vonat járatot is, amely Buda­pest érintéséyfel Berlin és Belgrad között bonyolítja majd le a személy­forgalma^ • AZ október 23-án kezdődő KISZ T. Országos Értekezletén egyik napirendi pontként megvitatják a KISZ Szervezeti Szabályzatát. A KISZ Központi Vezetősége határozata alapján az országos értekezlet előtt a Szervezeti Szabályzat tervezetét a sajtóban is nyilvánosan vitára bocsát- iák. A KISZ és a KISZ-en kívüli fiatalok írják le, mondják el vélemé- nyűket a Szervezeti Szabályzat tervezetéről, a tervezet pontjairól, tegye* nek javaslatot, hogy a KISZ országos értekezlete minél alaposabban, sokoldalúbban dolgozhassa ki a KISZ Szervezeti Szabályzatát, érdekes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom