Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-01 / 204. szám
▼a«árnap, 1957. szeptember t. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 FIATAL, ALIG 27 EYE!» Acs Sándor, a miskolci Vendégláíóipari Vállalat igazgatója. Nemcsak a városban, de talán az országban sincs ilyen nagy vállalat, amelynek ilyen ifjú vezetője' lenne. S hogy miért oly fontos az életkora? Azért, mert egyike volt azoknak a szerencsés keveseknek, akik részívehettek a VI. Világifjúsági Találkozón. Most az igazgatói irodában fő a feje. Rengeteg gond, elintézetlen ügy szakadt a nyakába, s a féldecik, feketék, kisadag sülthúsok, ital- hígítások és visszaélések prózai világától elszakadva mesél élményeiről: — Azzal kell kezdenem, hogy nagy izgalommal készültem Moszkvába. Főleg azért, mert már jártam ott 1953-ban. A viszontlátás öröme tüzelt napokon keresztül. Kíváncsi voltam, mennyit fejlődött, nőtt a város. Az utazásról csak annyit: méltó nyitánya volt mindannak, amiben két hétig részesültünk. Az állomásokon fiatalok és között volt egy japán lány, aki Hl- : rosimában élt’ az atomtámadás ide- : jén, s akkor mindössze 10 éves volt. j Szüleit, hozzátartozóit elvesztette, j csak ő maradt életben. Ö is beteg. : Meg vannak számlálva napjai. Nem ; tudja, mikor öli meg a rádium. Az j árva japán lány szavai után élőié- : pett Zója édesanyja, akinek lányát : leérte áldozatul a háború. Örökbe- j fogadta a japán lányt. • HOGY A VIDÁMABB történe- • tekről meséljek, ott volt a vízikar- • nevál. Hatalmas bárkák, hajók raja : úszott a Moszkva folyón, mindenütt ; zenekarok és daloló fiatalok. Este ; millió fény ringott a habokon, s : jött a hajó, amely tündérországot : elevenítette meg, bűbájos táncoló ; tündéreket hozott. Hatalmas haty- • tyúk úsztak a tündérsziget felé és : a vízből szivárványszínű szökőku- : tak lövelték sugaraikat az ég felé. • Ugyanilyen káprázatos volt a Gór- : kij-parkban megrendezett álarcos- j bál; a rengeteg sport- és kulturális j bemutató. • Ünnepet ül az ország. A munka derékhadát, a tárnák névtelen hőseit, a bányászokat köszönti ma a gyárimunkás, a szántóföld művelője, s a nagy tervek készítője, a mérnök. Az ünnepi asztal mellett, az ünnepeltek között ott vannak a legbátrabb és legkiválóbb fiatalok, az ifjú bányászok. Alig kerültek még ki az iskolapadból, kezükbe vették a nagyapától örökölt és az édesapától átvett bányászlámpát. Elindultak a föld sötét mélyére, hegy meghódítsák a szénmezek birodalmát, hogy fényességet teremtsenek az embereknek. A nehéz csákány, a bánya tikkasztó meTege kettőzötten igénybe veszi erejüket. De ők tízszerezett akarattal indulnak a nehézségek legyőzésére. Nem félnek semmitől, sem a félelmetes sötéttől, sem a nehéz munkától, sem a minden oldalról kacsintgató veszélytől. Különös anyagból gyúrták őket. Akaratuk keménvebb a szénfejtő csá— Milyen élményei voltak a két hét alatt? — Sajnos, a töredékeit sem tudom elméseim. Rengeteg volt. Egyszer, utazlunkban, egy öreg kalauz azt kérdezi: mi újság Székesfehérvárott és Budapesten? Meglepődtünk. Elmesélte, hogy a második világháborúban járt Magyarországon. Emlékezett terekre, utcanevekre. s olyan volt, mintha régi ismerőssel beszélgettünk volna. Úgy is váltunk el. Hasonlóképpen volt abban a kolhozban is, amely Moszkvától mintegy 130 kilométerre fekszik. Itt. minden szertartás és parádé nélkül fogadtak bennünket. Az az egyszerűség és az a szeretet, amely felénk áradt, az becsesebb volt minden dekorációnál. Mi megtanítottuk őket a csárdásra, ők meg az orosz táncokat ismertették meg velünk. Megcsodáltuk az iskolákat, üzemeket, gépeket, de az embereket csodáltuk mindenütt legjobban. A VIT gazdag Programm járói talán annyit: páratlan volt. A hiro- simai atomtámadás évfordulóján békegyűlést tartott a Moszkvába ö-^esereglett ifjúság. A küldöttek A magyar es szó újéi jíulüluk, baráikozása. hét kapni korlátlan mennyiségben, de palackozva. Rendkívül kedveltek a hűsítő italok. Minden utcasarkon lehet vásárolni gyümölcsízű szörpöket. Mindenütt automata po hármasokat láttunk és ez nagyon tetszett. Szeretnénk hasonlókat megvalósítani itthon, Miskolcon is. SOKAT TUDNÉK MÉG mesélni, hiszen annyi minden történt. Egyik történetről három másik jut eszem be. Nem találok szavakat, jelzőket, amelyekkel hűen vissza lehetne adni mindazt, aminek részese voltam. Ügy érzem, erről a két hétről mesélni lehet majd egy életen át. KECSKÉS RÖ7SA A borsodi delegáció Hutaijai a Lomonoszov Egyetem előtt, Hiú bányászok versenye Május 1-én a VIT tiszteletére alakultak meg a miskolci szénbányák üzemeiben a KISZ-brigádok. Két fronton, két kamarafejtésen és két elővájáson dolgozó fiatalok egymással versengenek azóta is a bányásznap tiszteletére a több és olcsóbb szénért. A szenelő munkahelyeken és az elővájásokon dolgozó hat KISZ-brigád május 1 -töl keddig már 5020 tonna szenet küldött terven felül a felszínre. A frontfejtésen a pálinkástárói Kapros Sándor és a lyukói Adriányi szinten dolgozó Károly Gyula versengenek egymással. Az elsőséget a Kapros-brigád biztosította magának. Nemcsak több mint 2000 tonna szenet küldött a felszínre május 1-i megalakulása óta, de a fafelhasználást is csaknem 50 százalékkal csökkentette. A Károlyi-brigádnak sincs miért szégyenkezni, mert ők is felszínre küldtek már terven felül 1800 tonna szenet. Ök a robbanóanyagot csökkentették számottevő mértékben. Ezzel pedig a szén tonnán- kinti önköltségét a bányásznapi verseny alatt mintegy 5 forinttal csökkentették. A kamarafejtésen dolgozó Gö- möri János és Firkala Ferenc vezette KISZ-brigádoknak a munkahelyük is egymás mellett van a lyukói Mátyás-szinten. A két brigád fej-fej mellett halad s az elkövetkező napok döntik el: ki lesz a bányásznapi verseny győztese? A Cömöri-csapat több szenet termelt — de a Firkala-brigád olcsóbban, így az esélyek kiegyenlítődnek. öregek szorongatták a kezünket, ünnepeltek bennünket. Jókívánságokkal halmoztak el és Virágokkal. Talán nincs túlzás abban, ha azt mondom: soha életemben nem láttam annyi virágot, mint utunk alatt. Ügy éreztük, hogy a vonat helyett hajón megyünk, egy csodalatos virág tengeren úszunk. Amit szorgos kezek nem szakítottak le, azt felénk nyújtották a végtelen mezők. — És milyen volt a viszontlátás? «T Nagyot flott Moszkva, amióta nem láttam. A Len'.n-hegyen felépült az egyetem és körülötte új városnegyed épült. Megcsodáltam a hatalmas új parkokat, játszótereket, melyekben bővelkedik Moszkva. Legjobban tetszett a 120 ezer főt befogadó stadion, ahol a VIT- megnyitó is volt és ahol a sportünnepségek lezajlottak. Ez a stadion minden képzeletet felülmúlt. Nyolc hónap alatt építették. — Mint vendéglátóipari szakember, milyen véleménnyel van a moszkvai vendéglátásról? — Tagadhatatlan, hogy ilyen szemmel jártam-keltem a városban és mindenütt. A VIT-ktildöttek ellátása nagyon jól volt megszervezve. Erről nincs is képe annak, aki nem látta. A vendéglátóiparnak olt egészen más a jellege. Rendkívül olcsó és szép éttermek hálózzák be az egész várost. Az italboltok, mint olyanok, ismeretlenek. Egyszerűen nincs ilyen. Pálinkát, bort, sört le• kány acéljától, szívük melege per- ■ zseiőbb a szén tüzénél. : Értünk élnek, értünk dolgoznak, : értünk várainak minden kockáza• tót, hogy több legyen a fény, a me- : leg otthon, a kultúra. • Őket ünnepeljük ma. Derék ifjú : bányászbarátainkat. Csodálattal • és őszinte megbecsüléssel tekin• tünk rájuk, köszöntjük őket. Le- : gyének mindenkor és mindenben • példamutatóak. Legyenek a hala• das fáklyájának hordozói, az em- : béri haladás zászlóvivői. A, Világhírű moszkvai Vörös-ter. E G Y NA P SZTÁLINGRÁDBAN A VI. Világifjá- sági Találkozó befejezése után, több külföldi csoporttal, augusztus 12-én Sztálingrádba utazott a magyar küldöttség 63 tagja is, hogy elvigye a magyar nép üdvözletét a hős város lakóinak és lerója háláját a második világháború legnagyobb harcaiban elesett hősöknek. Moszkvából Sztálingrádba egy napi kényelmes utazás után érkeztünk meg. Az egyes állomásokon ünnepélyesen köszöntöttek és megérkezésünkkor felejthetetlen ünnepséggel fogadtak. A fogadtatás, a kölcsönös üdvözlések után a sztálingrádiak megmutatták szépen épülő városukat és a távolban épülő Sztálingrádi Vizierőművet. Megnéztünk egy filmet is, amely bemutatta Sztálingrádot a második világháború előtt, bemutatta a háború okozta szenvedéseket, a nagy harcokat, a súlyos károkat és bemutatta az élet megindulását a háború után. Emlékszünk még rá valamennyien. hogy a második világháború sorsa Sztálingrádban dőlt el. A sztálingrádi csata győzelmével kezdődött meg a Vörös Hadsereg példátlan győzelem sorozata a hitleri fasizmus felett. A nagy csata után Sztálingrád kilencven százalékban romokban hevert. Elmondották a sztálingrádiak, hogy teljes három évig tartott, amíg a romokat, lövészárkokat, bombatölcséreket stb. eltakarították A romok helyére új, modern várost építettek, széles utakkal és gyors ütemben folyik a város további építése, fejlesztése. Sztálingrád városa közel hatvan kilométer hosszúságban terül el a Volga partján. Vendéglátóink fel- kísértek minket a város legmagasabb vontjára, a Mamaja Kurga tetejére. Itt vannak elhelyezve a hősök történelmi emlékei. Kísérőink büszkén emlékeztek a hősi harcokra, büszkén beszéltek róla. hogy milyen bátran és hősiesen verték vissza az ellenség dühödt támadásait, amikor a várost több mint másfélezer ágyú löííe és sokezer repülőgép bombázta állandóan. A német fasiszta hadsereg, Sztálingrád eleslével, a Volgán túlra akart eljutni, de a város hős védői megálljt parancsoltak. Elmondották, hogy a németeknek sikerült eóyes helyeken elérniük a Volga partját. De a Vörös Hadsereg tagjai, a komszo- molista fiatalok minden házat külön védtek. Nagy szeretettel beszéltek a Sztálingrádjuk Jakov Pavlon törzsőrmesterről, a Szovjetunió hőséről, aki huszonötöd magával egy házat 52 napig védett. Ezt a házat az újjáépítés után Pavlon- háznák nevezték el. Jakov Pavlon minden évben meglátogatja Sztálingrádot és a nevét viselő házat. A sztálingrádi kom- szomolisták különösen büszkék arra, hogy a sztálingrádi csatában példamutató hősiességgel álltak helyt a kom- szomolista fiatalok és harcaikkal hozzájárultak a második világháború győzelméhez. A sztálingrádi harcok áldozatainak számát — a sztálingrádiak elbeszélése szerint — pontosan nem lehet megállapítani. A háború után 147 700 német katona és tiszt, valamint 46 ezer 700 szovjet katona és tiszt holttestét szedték össze és temették el a városban, de azt, hogy a harcok közben mennyien lelték sírjukat a Volgában, utólag megállapítani nem lehetett. Egy kicsi, jellemző adat a harcok méreteire, hogy a városban egy négyzetméter területre 1200- 1500 szilánk jutott, Amikor a Mamaja. Kurga tetején lévő hősi emlékművet megkoszorúztuk, a második világháború legborzalmasabb csatájának színhelyén még jobban éreztük felelősségünket a békéért folyó harcban és fokozottan megerősödött bennünk a vi lágifjúsági találkozó jelszava: »Béke és barátság!« Béke és barátság. mert csak ez biztosíthatja. a népek fel- emelkedését, ez biztosíthatja. hogy a népek a szenvedések és borzalmok helvett a szebb és jobb életért dolgozhassanak. A szovjet emberek építenek. Sztálingrád közelében épül a Volgán a Szovjetunió leghatalmasabb, 2310 megawattos vízierőmüve. Az építkezésen 35 ezer ember dolgozik, köztük háromezer mérnök és technikus. A dolgozóknak csaknem a fele fiatal. Az erőmű •már 1958-ban áramot ad. és 1960-ra teljes kapacitással működik. Az építkezés dolgozói, vezetői szeretettel fogadták a világ ifjúságának küldötteit. Elmondották, hogy öt évvel ezelőtt az építkezés helyén még pusztaság volt és ma már készen áll — nem messze az erőmű építkezésétől — egy modern, 60 ezer lakost befogadó város. Az építkezés méreteire jellemző, hogy a költségek 9 és févmilliárd rubelre rúgnak. Megtekintettük az új várost is. Tíz is/colája, 23 bölcsődéje és óvodája, 50 orvosi rendelője, modern sportkombinátja és hatalmas kultúrpalotája van. A város munkásainak zöme esti iskolákban és technikumokban tanul. Sztálingrád, a hős város lakosságának lelkesedését nem lehet leírni. Mindenki kezet akart velünk fogni. Zengett a »Béke és barátság« jelszava. Hatalmas lelkesedés közepette adtam át az ózdi KISZ-fiatalok ajándékát, egy babát, egy másféléves sztálingrádi kislánynak, akit az anyja tartott karján az ünneplő tömegben. Miközben átadtam, arra gondoltam, hogy nekem is van egy hasonló korú kislányom és hogy mennyi kisebb, nagyobb gyermek van a világon, s ezeknek a szebb, boldogabb jövőjéért kell harcolnunk. Erre gondolt a megajándékozott kislány édesanyja is és a többi sztálingrádiak is, mert ezt üzenték velünk a világnak: »A háború csak nyomort szül. Harcoljunk gyermekeink szebb életéért! Ha kell, együtt védjük men a békéi! Békét a világnak!« Egy napot töltöttünk Sztálingrádban. Az idő rövid volt, de amit láttunk, éreztünk és hallottunk, örökké emlékezetes és tanulságos marad. VARGA ZOLTÁN A KISZ levele a bányászokhoz A Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Szervező Bizottsága a bányásznap alkalmából levélben köszöntötte a bányászokat. A széncsaták bátor harcosait, akik nap-nan után hősies erőfeszítéssel álltak helyt a bányák mélyén és munkájuk nagyszerű eredményeivel fejezik ki hűségüket szocializmust építő hazánk iránt. Különösen büszkék vagyunk arra — hangzik a levélben —, hogy a több szénért vívott hősies harcban bányászifjúságunk újból nagyszerűen megállta helyót. Az országban elsőnek szerveztétek újjá az ifjúsági brigádokat, elsők között indítottátok meg újra a többtermelést biztosító szocialista munkaversenyt, elsőnek alakítottátok meg a KISZ alapszervezetek hazánkban. Hála és köszönet nektek mindezért, magyar bányászok! (MTI) Köszöntjiik bányászfiaíaljaiRkat KÉT HÉTRŐL - tgip éJdm át...
