Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-29 / 228. szám

ÉSZAKMAGTARORSZÁG Vasárnap, 1957. szeptember BORSODI BOPS TÖPRENGÉS A VASGYÁRBAN FELKOMPLETT KISZOLGÁLÁS (Uj gáztartályt kapott a Miskolci Gázgyár) íl 11 ÜB1 4*­I iTÍ ; fl JJ^-•> »ggl­3. — Köszönöm! Nagyszerű! — De gázt miért nem hozott hozzá? emut £\ // leuUOK. Fl»U cWiuj X/V» Vy l&rA'lU C-UUok. fiQt< 1 I P'éü.G'TAti cuc^öhT} 1 <ZOKQB.Gy4tU FiStj . ) Ic^AUA zetvri 5ET-ELC yXg.7 pj6lT~CSAU~KUrT^ RH^f et" e l ú y Á IKULTUR, ÍHLOTA — Mi ez a félkész épület? ;— Vita-vár. BÉKE-TÉRI IDILL A TECHNIKA CSODÄJA AVAGY A BETANÍTOTT VÁLLALATI TELEFON BEZZEG... Ki korán kel, »angyalkákkal-« ta­lálkozik.; . I i—• Látja, Zsiga fiam, manapság az ember azt sem tudja, hogy miért hal meg, bezzeg, nem így volt régen.;: És mondja, ha az a bizonyos női — Bizony nem, Edömér úr! Ak- hang keresi, akkor is letagadjam? kor azt sem tudtam, hogy miért élek. A HEJÖCSABAI ÉPÍTŐK SPORTKÖRÉBEN IS MEGTÖRTÉNT NE BOSSZANTSUK A BETEGEKET (Különösen az SZTK Alközpont előtt)-r- Mi az fiam, nem vagy formában? —- Nem, mert tegnap versenyünk volt. Egy félliter konyakkal győztem; nincs váróterem, — Miért nem ül le, míg jön a villa­mos? — Maga vak? Láthatná, hogy itt EZT A TÁBLÁT... ez az ÍGY LENNE, HA FOGNA AZ ÁTOK ASZFALT, BETYÁR, MÓDON GÖMÖS) . a Széchenyi- és Kazinczy utcai gárdaszeglethez javasolja Bors Bandi, — Maga miért kulcsol ott? — Ez a pasas azt mondta, hogy szemétrevaló alak vagyok, mert nem ide dobtam a villamosjegyet, A TÜRELMETLEN VENDÉG TANULNAK A GYEREKEK y-*"vv s\V —; Ha csupa járna a pincér, erre véletlenségből mondja meg neki, Juci ka: Most fizetést játszunk. Én majd úgy csinálok, mint apuka, t iszom, te meg murizz úgy, ahogy anyu szoko.tt5 hogy elmentem ebédelni. HÉT ifj lmjegyzetP. k VÁGYAKOZÁS VEGYIJ5 ÉRZELMEKKEL hagy­ja el a néző a mozit a »Vágyakozás« című francia—mexikói kooproduk- cíós film vetítése után. Az idege­sítő durrogásokkal mindvégig alá­festett másfél óra alatt izgalmas, érdekes filmet látott, sok — előt­tünk ismeretlen — mexikói meg­nyilvánulással, népszokással tarkít­va, s homályosan érzi, hogy tanúja volt egy szerelem érthetetlen ki­bontakozásának, egy hatalmas vá­gyakozásnak is. Nellit, a francia asszonyt, egy mexikói kisvárosban nagy csapás éri. Férje járványos betegségben meghal és ő — nyelvtudás, ismerős és pénz nélkül — egyedül marad az idegen helyen. Még halott férje ágya mellett áll. amikor felfigyel Georgesra, egy züllött, visszataszító megjelenésű, hihetetlenül mocskos, pálinkáért mindenre kész csavar­góra. Ebből a rokonszenvből a ké­sőbbiek során szerelem lesz, azon­ban a férfi nem akar saját sorsán változtatni, nem akar újra rendes ember lenni. Valamikor orvos volt, de felesége halála után lezüllött. Neki tökéletesen megfelel az az élet, amelyben koszban, mocsok­ban, megvetve ugyan, de minden­napi pálinkáját megkeresheti akár utcalányok lovagjaként, akár al­kalmi hordárkodással, vagy éppen azzal, hogy a kocsma részeg vendé­gei előtt táncol, amíg össze nem esik. Hogy a csinos, tiszta asszony hirtelen támadt szerelmét mi indo­kolja, arra a film nem ad választ. Ugyancsak alig-alig indokolt — a film utolsó méterein, amikor a jár­vány a városkában elhatalmasodik, — Georges hirtelen megjavulása, ami a giccses happy-endet, a szerel­mes asszony és a jó útra tért csa­vargó szenvedélyes csókját eredmé­nyezi. Az érdekes téma más feldolgozás­sal jobb filmet eredményezhetett volna. így valami, ingatag módon indokolt, »omnia Vincit am or« (a szerelem mindent legyőz) hangula­tot idéz. — A film tele van egzoti­kumokkal, kocsmai jelenettel, nép­ünnepéllyel. szerelmi erőszakkal, borzalom- vagy undortkeltés hatá­ráig részletezett naturalista képek­kel. Általában a filmben túlteng a naturalizmus. Ebben a francia- mexikói kooprodukcióban nehéz felismerni a haladó realista francia filmművészet nagyobb befolyását. Az, Jóformán*: a két francia fősze­replőre: Gerard Philipre és Michele Morganra szorítkozik, akiknek ala­kítása — a forgatókönyv hibái el­lenére is — emlékezetes volt. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ VÍZSZINTES: 1. Az idézet folytatása. 13. Az elektromos feszültség gyakorlati egysége. 14. Kéjenc a francit»knál. 15. Ér­deklődés a növény iránt. 16. Röviditve Szovjetunió. 18. Pusztítja. 19. Színes öl­tözék. 21. Kazincbarcikai Munkás Klub. 22. Utó ellentéte. 23. Rónia fele. 25. Böl­csesség istennője a régi rómaiaknál. 27. Arrafelé. 28. Előd. (Két betű). 29. ötujjú pusztai állat volt. 31. Támadás a vívás­ban. 33. Erős fele. 34. Cézé. 36. Félig zen- dül. 37. Templom része. 39. Mezőgazdasá­gi termék. 40. K—CS. 41. Misáéi 43. Em­berkék. 44. Három oroszul. 45. Helyes lenne. 47. Orfnosi Bánya Gazdaság. 48. • jeleti liral versforma, (betűfelesleg). 50. Személye — az angoloknál főnemesi cí­met visel. 51. Rovativeken — névelővel. 53. Híres kürtös volt. 54. Léig — keverve! 55. Nyelvtani fogalom. 57.............leves, — népiesen. 58. Az idézet folytatása. 60. Shakespeare hős kiejtve. 61. Báli Jegy­ben van! 63. Géza mássalhangzói. 65. Sze­mélyes névmás. 66. Most készült gyári termék. 68. Cipészszerszám. 69. Hörpintő (2. kockába két betű). 70. A boszorká­nyokra mondják. 72. A hozzánk legköze­lebb lévő csillag. 74. Szamovár belseje. 76. Arló rövidebben. 78. Nem fért bele. FÜGGŐLEGES: 1. A kikötőt védő gát. 2. Becézett női név. 3. Országos Takarék. 4. Az idézet befejező szava. 5. Erős hatású festék. 6. Félig múló. 7. Mássalhangzó, ahogy kiejtjük. 8. SzállítóeszJtözv® pe!;- összeállította: PÄSZTORY ALAJOS kolva. 9. Más repesztette el a deszkát. 10. Kettősbetu. 11. Kérdo-szo. 12. Francia re- .ítajzolfca: LONGAUER IMRE genyíró (XIXS század.) 13, Ady Endre: A csillagok csillaga idézünk. Folytatása a függ. 37. vízsz. 1. 58, függ. 17. és 4 sorokban. 17. Az idézet folytatá­sa. 20. 11 hónapig. 24. Értelem. 26. Azbeszt rövidítés. 30. Magasra nyúlik. 32. Kis ra­gadozó. 35. Tartozás ellenértéike. 37. Az idézet folytatása. 38. Bántalmazó. 40. A nap hatása a gyümölcsre. 42. Pontosan délre ér a belsejébe! 44. Érkezhet (fordít­va). 46, Rövidebb Edigtum. 49. Inganyag. 51. Névelő. 52. Középen feni! 55. Mese fe­le. 56. Igen — oroszul. 59. Sportküzdőtér. 62. Vulkáni kőzet. 64. Morajlik. 66. Kupé — háromnegyede. 67. Putnakl Mezőgazda- sági Intézet. 69. Fektesd papírra! 71. Ket­tősbetű. 73. Arany János névjele. 75. Mis­kolci újságíró névjele. 76. Azonos ma­gánhangzók. 77. Egyes! Beküldendő a vastagbetüvcl szedett so­rok megfejtése. Beküldési batáridő: ok­tóber 4. péntek. A vasárnapi fejtörő helyes megoldása: Petzval József, Bródy Imre, James B. Dunlop, állatorvos, Jedlik Ányos, Daim­ler és Benz. Könyvjutalmat nyertek: Binder Antal- né Miskolc, Gyula utca. Orbán János Diósgyőr, Pálos u. Tóth Gyula Putnok, Kereszti Béla Miskolc, Rodostó utca, Vé- csei Ilona Miskolc, Jósika utca. Köm*ön- di Imre Miskolc, József Attila u. Juhász Etelka Diósgyőr, Zenta u. Bódi Imre Sa- íószentpéter. Czíríkusar Jósáéi tanuló» Mis­kolc, Május 1. telep. Turóczi Imre, Mis­kolc, Martintelep. A jutalmakat postán küldjük el* , ■ 5 '■to * MOULIN ROUGE A SZÁZADFORDULÓ nagy fran­cia festőművészének, Henri de Tou- louse-Lautrecnek élete elevenedik meg a mozi vásznán, a »Moulin Rouge« című, színes angol filmben. Egy nagy művész életét, művésze­tét, tragédiáját látjuk. A grófi szár­mazású művészét, a'ki ki tud sza­kadni osztályából és csak a művé­szetének akar élni; aki a nagyvá­rosi éjszaka, a mulatók, a rangnél- küli emberek társaságát keresi, mert az ő festőjük akar lenni és akit senki nem akar igazán sze­retni, mert nyomorék. Élete két nagy szerelmét ismerjük meg a fil­men: Mariét, az éjszakai pillangót, aki csak a pénzéért tart ki mellette ideig-óráig, és Myriamot. a jómódú manequint, aki talán őszintén ra­gaszkodik kis ideig a testi Togyate- kossága miatt l'élszeg, nyomorék művészhez. Testi nyomorúsága az italhoz űzi és minden bánatéi, hiányérzetét konyakba fojtja. A film első kockáin a Moulin Rouge mulató asztala mellett lát­juk, ahol az abroszra rajzolgatja csodás alkotásait. A későbbiekben egymásután születnek ecsetje alatt csodás festményei, de a hivatalos körök és a művásárló közönség túl fiatalnak tartják, így sem anyagi, sem erkölcsi siker ‘ nem koronázza munkáját. Szinte a társadalom ki­vetettjévé válik. A két viszonzatlan szerelem, a társadalmi kivetefctség, a züllött életmód és az ital okozta baleset fiatalon érleli pusztulását. Tragédiája a halálos ágyán csúcso­sodik ki, amikor agonizálva újra a Moulin Rougeban van és csak hal­ványan szűrődik a tudatáig, amit apja közöl vele: műveit a Louvre- ban helyezik el. Első művész, aki­nek művei még életében erre a megtisztelő helyre jutnak. Mindeb­ből a sikerből már semmi sem jut neki. Rövid, hányatott élete lezárult és csak csodás alkotásaiban él to­vább. A rendező művészi kézzel nyúlt a témához. Keze alatt a filmtörténet életrajzfilmből a művészeti kortör­ténet csodás dokumentumává válik anélkül, hogy a játékfilm izgalma, érdekessége, a történet filmszerű-' sége hiányt szenvedne. Kitűnően illeszkedik a film mondanivalójához a művészi színezés. Jósé Ferrer, a nagy művészt alakító -főszereplő, csodálatraméltó művészettel keltette életre Toulouse-Lautrec alakját. Röviden: a »Moulin Rouge« egy csodálatos művészről alkotott, ki­válóan sikerült művészi filmalko­tás. <bm)------------------ \ m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom