Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

Kedd, 1957. szeptember 24. északmagyarorszAg 3 A termelés pártellenőrzése a pártszervezet gondja Az ellenforradalom egyik főtörek­vése a pártszervezetek újjászervezé­sének megakadályozása volt. Tudták, hogy ott, aool talpraáUaia.k a párt- szervezeteik, kicsúszik a talaj az ellen- forradalmároik lába alól. így volt ez e királdi bánya üzeminél is. Mit tett a termelés érdekében a munkástanács? Bamóczki Gyula munkástanács- elnökkel az élen arra agitáltak, hogy csak annyi szenet termeljenek a bá­nyászok, amennyi saját szükségle­tükre elég. Amikor a bányaüzemnél •pártszervezés céljából megjelent Rózsa Miklós elvtárs, az MSZMP já­rási intézőbizottság tagja, olyan ki­jelentésekkel találta magát szemben, hogy »menjen a vágóhídra pártot szervezni«. Voltak azonban olyanok, akik nem toallgattaik a munkástanácsra és a »megengedettnél« többet termeltek, mint pl. Kedves Lajos falusi, vagy Antal halász Lajos és többen másolt. Ezeket az ellen forradalmárok mun­kából hazamenet kővel dobálták meg. Murányi Sándor és Murányi Elemér az ellenforradalómban is testvérek maradtak, s közös/erővel agitállak a sztrájkra, sőt azzal fenyegették a dolgozókat, hogy akii leszáll a bányá­ba, leütik. Amikor már megindult a termelés, tszabotálásisal próbálták a munkát akadályozni. Még januárban is 450 forint volt a szén tonnájának önkölt­sége, ami maga is majdnem akkora nehézséget jelentett népgazdaságunk életében, mint a részleges sztrájk. (Ma már 250 forintra csökkentették a szén tonnájának kitermelését.) A pártszervezet megalakulása egymás után számolta fel. az ellenforradalom pozícióit A kommunisták legjobbjainak részt vét elé vei megkezdték a párt újjászervezését. A termelés irányítá­sából és ellenőrzéséből egyre nagyobb részt vállalt a pártszervezet. Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, hogj' Királdon a termelés motorja a párt. s éppen ennek hathatós segítsége, va­lamint a dolgozók termelésben való aktív résztvétele azt eredményezte, hogy ma már napirendre tűzhették a 13. havi fizetés .elérését. Mit tesznek a termelés pártellenőrzésé érdekében Júliusban az üzem igazgatóját be­számoltatta a pártszervezet a terme­lés alakulásáról, az önköltség csök­kentéséről és a munkafegyelemről. Ennek során a további feladatként év végéig újabb 20 százalékos önkölt­ségcsökkentést tűztek ki célul. Az üzem főkönyvelőjét a közgazdálko­dásról és az önköltségcsökkentés akadályairól számoltatták be. Ennek során a fejteljesít menyek növelését szabták meg legfontosabb feladat­nak. Augusztusban az üzemi KI3Z- szervezetet számoltatta be a pártszer­vezet a KlSZ-brigádok termeléséről és a KISZ-nek a fiatalok között vég­zett munkájáról. A gondos ellenőrzés és a feladatok konkrét meghatározása azt eredmé­nyezte, hogy augusztusban már ton­námként újabb 12 forintot takarítot­tak meg. Mit tettek a munkafegyelem megjavításáért? Igen komoly felvilágosító munkát kellett kifejteni a pártszervezetnek, hogy az ellenforradalom alatt meg­honosodott lazaságokat felszámolják. Személyenként keresték fel azokat a dolgozókat, akiknél gyakori volt a kimar adózás. Bár B. Kovács Lajos vájár júliusban hiányzott igazolatla­nul első esetben, mégis nyomban fel­kereste a pártszervezet s megmagya­rázták milyen kárt okoz kimaradozá- sával saját magának, családjának nem utolsó sorban a népgazdaságnak. Az elvtársi elbeszélgetés óta B. Ko­vács Lajos nem hiányzott többet. A termelés párt ellenőrzése során a pártszervezet célul tűzte ki azt is, hogy azokat a csapatokat, amelyek­ben aránylag kevés a kommunista, kommunistákkal megerősítik. A kiiráldi pártszervezet sokirány­ban kiterjedő ellenőrzése és segítsége nem marad eredménytelen. A politi­kai munka fokmérője végső soron a dolgozók öntudatának növekedése útján a termelésben mutatkozik meg. Júliusban az üzem 107.5. augusztus­ban 108.4, szeptember 1-től 15-ig 103 százalékra teljesítette tervét. Mindezek olyan számok és tény ok. melyeket tanulságként érdemes ösz- szehasonlítani az ellenforradalom sztrájkra való uszításával, s akkor magyarázat néLkül is világos képet kapunk: mivé vált volna az ország rövid időn belül, ha a termelés párt- ellenőrzése és irányítása helyett to­vábbra is a »polgártársak« irányít­ják a termelést. SZABÓ FERENC A tanácstagválasztás eredménye Vasárnap Miskolcon több mint 20.000 ember járult az urnák elé, hogy a részleges tanács választás al­kalmával eleget tegyen állampolgári kötelességének. A városi tanácstagok megválasztá­sára 11.501 választópolgár jogosult. Ebből leszavazott 10.604 választó, vagyis a jogosultak 92.2 százaléka. A kerületi tanácstagok választására 15.007 választópolgár volt jogosult. Ezekből leszavaztak 14.033, 93.5 szá­zalékban. A városi és kerületi össz- szavazók 26.508 szavazattal bírtak, ebből leszavazott 2A637. Az összvá- lasztók 97.9 százalékban járultak az urnák elé. A városi és kerületi Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavaza­tokból 99.9 százalékban voltak érvé­nyesek a szavazatok. A választás ér­tékelésére külön visszatérünk. Ez al­kalomból is üdvözöljük az új tanács­tagokat és sikeres munkát kívánunk. Beigrádban forgalomba helyezték a magyar vízibuszt Jugoszlávia tudvalevőleg 5 vízi­buszt rendelt Magyarországon. Az első leszállított vízibuszt szeptem­ber 16-án Belgrádban forgalomba állították. A kis hajót egyelőre sé­tahajózásra veszik igénybe Belgrád —Zimony—Umka és Szlankamen között. Tudnivalók a bor adóstalásúról "A bor adóztatása tekintetében az Idén sincsen változás. A borforgalmi adó fizetését szabályozó rendelkezé­sek változatlanul érvényben vannak. A fennálló rendelkezések szerint minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül a szűrt must mennyiségét a termelő­helyre illetékes pénzügyőri szaka- szoh az erre a célra szolgáló termés- bejelentőlap nyomtatványon bejelen­teni. Ezen a nyomtatványon kell be­jelenteni a készített csiger (lőre) mennyiségét, és az előző évről ma­radt óbort. Továbbá itt kell bejelen­teni az állami pincegazdaságnak (Borforgalmi Vállalat) akár szaba­don, akár szerződés útján eladott, vagy adó címén beadott must, bor mennyiségét is. De ezen a nyomtat­ványon kell bejelenteni a saját ter­mésen kívül vásárolt, szőlőből szűrt mustot, vagy a bort (bármilyen cí­men szerzi, pl. állami gazdaságtól, termelőszövetkezettől, más termelő­től adózottan átvett, vagy vásárolt). A törkölyön eresztett boroknál (Me- dok stb.) a kádakban lévő szőlőcefre mennyiségét kell hat napon belül bejelenteni. Bejelentési kötelezettség alá esik a készletében lévő seprőbor, úgynevezett présbor is. Minden nem-bortermelő, természe­tes és jogi személy is köteles a jel­zett hat napon belül bejelenteni a vásárolt szőlőből szűrt mustot, továb-^ bá a gyümölcsből előállított, erjesz-f tett gyümölcslevet és a bejelentéssel egyidejűleg a járó borforgalmi adót befizetni. Részletekben történp szüretelés esetén az egyes részszüreti eredmé­nyeket azok megtörténte után követ­kező hat napon belül kell bejelen­teni, külön-külön bejelentőlap nyom­tatványon és feltűnően jelezni rajta, hogy részszüret. A termésbejelentőlap nyomtatvá-1 nyok a tanácsoknál és a pénzügyőri' szakaszon díjmentesen kaphatók. A kitöltött bejelentőlapot az illetékes pénzügyőri szakaszhoz személyesen, vagy postán lehet eljuttatni. Más helyeken bejelentés nem fogadható el. Ha a tárolóhely más szakasz te­rületén van, akkor a termelő és a tá­rolóhelyre illetékes pénzügyőri sza­kaszon kell bejelentést tenni. A szüreti készletfelvétel helyessé­ge ellen 24 órán belül az illetékes pénzügyőri szakasznál írásban, pa-t nasszal lehet élni. Ezen időn túl tett panaszokat figvelembe venni nem lehet. Adóköteles italok megsemmi­sülését (elfolyás, lopás) az esemény beálltát vagy a tudomásra jutást kö­vető 24 órán belül írásban kell a te­rületileg illetékes pénzügyőri sza- W-r-snál bejelenteni. Úgyszintén a te­rületileg illetékes pénzügyőri sza­kasznál kell beielenteni a must. bor. csiger stb. megromlását is. Tilos óbornak újborral való összekeverése, anélkül, hogy azt a keverés megtör­ténte előtt az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelentették volna. Ti­los a mustot, bort,; csigert a bortör­vényben engedélyezett anyagokon kí­vül más, bármilyen idegen anyaggal kezelni. Tilos borseprőből víz és egyéb anyag, vagy bármiféle más anyagból, a gyümölcs kivételével, bort előállítani. Ezen cselekmények a bortörvénybe ütköző bűncselekmé­nyek és literenkint 20 forint adó, il­letve meghatározott összeg fizetésén kívül súlyos büntetést von után. maga Sürített mustot borok feljavításá­hoz, avagy a must cukortartalmának megváltoztatásához bárki csak az Élelmiszeripari Minisztérium előzetes engedélyével használhat fel. A termésbejelentés elmulasztása, ideértve az elő- és részszüreti beje­lentést is, pénzügyi szabálysértés. Aki termését részben, vagv egészben el­rejti, vagy az adózás alól más módon elvonja, a pénzügyi szaoálysértési el­járáson kívül az adókedvezményt is elveszti. Általában adózatlan mustot, bort, csigert egyijk községből a másikba szállítani csak a termelőhelyre ille­tékes pénzügyőri szakasz által írás­ban, két példányban tett bejelentés alapján kiállított termelői^szállítási igazolvánnyal lehel. Az adózott bor szállítását az adócsekknek kell kí­sérni. A termelői igazolvány és az adócsekk szállításra 3 napon túl nem érvényes. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok változatlanok. Az egyéni­leg dolgozó termelőt egy gazdasági évben 18.0 liter, 16 éven felüli önálló keresettel nem bíró családtagját egyenkint 50 liter bor után illeti meg az adókedvezmény. Egy csalódná1 azonban ez a' kedvezmény a 301) litert nem haladhatja meg. A kedvezmé­nyes-adótétel literenkint 80 fillér. Az erjesztett gyümölcslé után lite­renkint 4.80 forint, a direkttermő bo­rok után literenkint 4 forint, a must után literenkint 4 forint az adó, az ország egész területén. Munkás­paraszt államunkban a törvények betartása nemcsak állampolgári, de hazafias kötelesség is. Ne várja tehát a termelő, hogy az adófizetést szor­galmazni kelljen, hanem a minden postahivatalnál kapható borcsekk felhasználásával az esedékes bot- adóját önként fizesse be. Az adó idő­bért és ómként való befizetésével ha­zánk, népünk boldogulását segíti elő. A megyei pénzügyőrség parancsnoka. TÉLRE KÉSZÜLNEK A CSALÓKA NAPFÉNY néha még azt hiteti velünk, hogy nyár van, de a hűvös reggelek, egyre hi­degebb éjszakák és a gyakran szitáló szálkás eső — félreismerhetetlen je­lei az ősznek. Szomorúan kornyadoznak a hideg­csipkézte virágszirmok, zilált, kopott fűcsomók nyújtózkodnak fáradtan a kései nap felé. Kora reggeleken a villamosok, autóbuszok, fakayuszok megtelnek langyos párával, ablakuk befelhősö- dik a munkába sietők kicsapódó me­legétől. Télre készülnek a gyáróriások .;. Még izzanak- a kemencék, hajlon- ganak a bogárhátú baggerek, száll a szürke porfelhő, de a kitárt ablakú irodákban komoly emberek már tár­gyalnak a télről. Hivatalos aktacso­móik. távbeszélő drótokon szén e- röppenő üzenetek, számítások, mér­legelések — felkészü’és anyagbeszer­zésre a nagyjavításokhoz, javítóbri­gádok szervezése, munkaidó kidolgo­zása, stb.... A Hejőcsabai Cement- és Mészmű- ben már augusztus végén elkezdték a téli hónapok előkészítését. Igaz, ed­dig még csak adminisztrációs vona­lon. Mikó Balázs igazgató elvtárs sze­rint december 1-től január közepéig pihenni fog a szürke cementkolosz- szus, hogy aztán a felújult üzemek ismét ellássák az országot fontos épí­tési alapanyagokkal — cementtel és messzel. A téli nagyjavítások mintegy kétmillió forintba kerülnek maid a bányában és az üzemekben. Ebben az összegben hozzávetőlegesen benn« van már a munkabér és a szükséges alkatrészek ára, amelyekkel ellátják majd az ez évben kiváló munkát vé^ző gyárat. • Csak a különféle csavarok és csa­varanyákból mintegy 7200 darab, a kemencék falazásához 11 000 darab különböző méretű samottégla, a mal­mokhoz kb. 150 mázsa köpenypáncél szükséges. És így sorolhatnánk to­vább iizemegvségenkint. A megren­deléseket igényeik kielégítésére már elküldték az ország minden részébe. A HETÖCSABAI CEMENT- ÉS MÉSZMŰBEN gyártott alapanyago­kat leginkább a kislakásépítNézések­nél veszik igénybe. A tatabányai, be- remeni, lábatlani és Bélaoátfalván termelt cementet a nagyszabású épít­kezéseknél használják fel, hidaknál, utaknál és épülő gyárainknál. Jól emlékszem februárra, március­ra. A kérelmezők százai fordultak a TÜ ZÉP-telepekhez: »Egy családi ház felépítéséhez 40 mázsa cement szükséges. Legalább feltételes választ adjanak, mikor és milyen mennyiségben várható a mész és a cement, építkezni akarunk.« Ma ott tartunk, hogy Hejőcsaba nemcsak a megyénket, de más me­gyéket is el tud látni ezekkel a fon­tos anyagokkal. Terven felül ebben az évben több mint 1000 vagon ce­mentet adtak. Ha csak ezret számí­tunk, ez 10 000 tonnának felel meg, amiből 2500 családi házat fel lehet építeni. Tervük teljesítésében jóval felülmúlták a tavalyi szintet. — Ha február végétől számítjuk — mondja Mikó elvtárs —, hiszen ak­kor kezdtünk hozzá dolgozni, szep­tember 20-ig 153 000 tonna cementet, mintegy 13 000 tonnával többet ad­tunk a múlt évinél. A mésztermelé- sünk 29 994 tonna ebben az évben. A három, egymástól elég messze- eső üzem, a cementmű, mészmű és a bánya összedolgozása nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. A téli nagyjavítások alatt a bányában fel kell újítani a meglévő baggerkészle­tet és ki keü javítani a kötélpályá­kat. Elő kell készíteni a sziklafalat is, hogy alkalmas legyen a további termelésre. A gyár távolabbi terveiben a két főüzem egy be vonása kb. 1962-ben történik majd meg. Ekkor állítják be az aknakemencés szénégetést is, ami naivban meg fogja könnyíteni az itt dolgozók munkáját. Addig még a je­lenleg is üzemben lévő, régi, 50 éves, meglehetősen elavult kemencékkel dolgoznak, amelyeket a munkások egymás között »emberkínzónak« ne­veznek. A JÖVŐ IGEN NAGY PERSPEK­TÍVÁVAL BIZTAT. Az összes üzem­egységekben automatagépeket állíta­nak be. amelyek mindkét alapanyag termelésében növelik majd a termés­hozamot és csökkentik a munkások nehéz és fárasztó dolgát. A téli nagyjavítások tehát január közepén végetérnek. Ismét villogni fog a láng a kemencékben, ismét zúgni fognak a csillék és lágyan ra­kódik a finom, szürke por a falakra, az emberekre. Ha minden jól megy... Bányászainktól várják majd a segítséget a Hejőcsabai Cement- és Mészmű dolgozói, tőlük várják, hogy beindulhassanak, mert ha nem lesz szén, hiányzik az energia, akkor áll­ni fognak a gépek és az emberek is egyaránt. Urban Nagy Rozália A. liegyaljai sző lő műn kasok szüreti népszokásai címmel füzetet adnak ki Borsod megyében Tokaj-He^yalján, a világ egyik legjobb bortermő vidékén — az aszu- termelés óta — általában október 28-án: Simon Juda napján kezdődik a szüret. Az idei szüretre igen érde­kes tanulmányt ad ki a miskolci Her­man Ottó múzeum bizottsága. Erdész Sándor összegyűjtötte és feldolgozta a hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásait. A füzet három részre oszlik. Az elsőben a szőlőőrzéssel foglalkozik a szerző. Elmondja — többek között —, hogy „Hegyalján — ellentétben a Dunántúllal — soha­sem volt szokásban a lányok társas szőlőőrzése, mivel az előkészület, is munkával jár, másrészt a találko­zókra elég alkalmat adtak a szüre­tek, a szüreti bálok s a birtokviszo­nyok sem segítették elő ilyen társas szölőőrzés meghonosodását”. A má■*! sodik és harmadik rész a nagybirto­kokon lévő szüretekkel és a hegyaljai kapástársulat szüreti ünnepségeivel foglalkozik. Ismerteti, hogy a szüret kezdetét a múlt században fegyrer- és mozsárágyú lövéssel jelezték s esténként a szőlőhegyeken pásztor- tüzeket raktak, rakétákat eregettek a magasba. A szüret utolsó napján a szőlőbirtokosok megajándékozták cs megvendégelték a munkásokat. Va­csorára birkapörköltet vagy marha­gulyást és egy-két pohár bort kap­tak. Tállyán néhány nagygazdánál nem vacsorát, hanem a nőknek se­lyemkendőt, a férfiaknak pedig né­hány pengőt adtak. A régi szüreti köszöntéseket, ríg- fiúsokat és rajzokat tartalmazó fü­zet ezerkétszáz példányban jelenik meg.-----------oOo----------­N yolc napig Miskolcon szerepel a párizsi jégreyű A Budapesten nagy sikert aratott párizsi jégrevű nyolcnapos vendég­szereplésre Miskolcra is ellátogat. A november 1-én kezdődő szerepléshez a műjégpályát már készítik a Béke­téren. sza-^ bér SÖTÉTEDETT, pedig még nem volt itt az ideje. A hegyek felöl csendben, félelmetes kísérteiként ereszkedett a községre a fekete, ne­héz felhő. Se nem villámlott, se nem dörgött, csak egyszerre beállt az este. Könnyezni kezdett az ég, először csak lassan szemerkélt, majd egyre szaporábban hullottak a kövér cseppek. Az utcák mintha kihaltak volna. Az emberek fészkükbe húzódva nézték az égi áldást. Egy szekér gördült végig nagy sietve, csörömpölve, nyikorogva az utcán. Utasai bőrig áztak. A kocsmából hangos beszélgetés szivárgott ki: — Ne tartsd olyan bambán a bagólesődet, igyál! — hangzott az egyik sarokból. A komának már nem volt Ínyére, nagyokat csuklóit, s szemei fé­nyesen csillogtak. — Igyál hát, ha mondom! Én fizetem! — s a kezébe nyomta a fél­decist. A koma szó nélkül lehajtotta a pohár tartalmát és utána sava­nyúan fanyarította félre a száját. — Ni, hogy megy bele, mint lódányba a mennykő. Az istenit annak a feneketlen gyomrának — mondta jókedvűen a koma barátja. Aztán ő maga is szájához emelte a poharat. Mikor kihörpintette, köhintett, s rászólt a vele szemben ülőre. — Iszunk-e még? — de az már csak lógatta a fejét. — Beszélj hát! — rázta meg a vállát. — Ühüm — nyögte ki magából a szót. — Hé. dagadt! — bökött a kocsmáros felé — Töltsél még! A KOCSMÁROS. Acs János elvtárs valóban nagy darab kövér em­ber. Újra töltötte a poharakat, aztán a pultra könyökölve nézte, hall­gatta a beszélőket. Az elhangzott megjegyzésen nem ütődött meg, nem vette sértésnek. Sokszor még cifrábbakat kell lenyelnie. Megszokta már, Mert mi is lenne, ha mindenért felfortyanna és visszautasítaná az efajta megszólításokat. Nem! ö ezt nem te­szi, inkább elhallgatja és nincs sem­mi kellemetlenség. Megöregedett már, de még senkivel nem volt össze­tűzése. Ács bácsi mindig a munkájá­nak élt. Egyfolytában 28 évig dol­gozott a Miskolci Szállítási Vállalatnál. A nehéz munkát 50 évnél sem igen bírja tovább a legerősebb ember sem. Ács János is könnyebb mun­kát kapott, így lett kocsmáros. Megszerette az új munkát, bár kezdetben nehezen ment a számo­lás, s nehéz volt megszokiathi az embereket is, hogy ne verekedjenek a kocsmában. Mert úgy van az mindenütt, ahol sok a pityókás ember, ott hamar elcsattan egy-két pofon. De mióta Forrón ő méri az ttokat, nem volt még egyszer sem verekedés, mert János bácsi az ilyeneknek hamar kiteszi a szűrét. De nicsak, most a kocsmáros is elbóbiskolt, talán csak nem — ő is . . . ■ i Almos, fáradt az öreg. Három nap és három, éjjel dolgozott egy­folytában. A bányásznapon Ormosbányán ütött sátort, ott szolgálta ki a vendégeket, az ünneplőket. Kétszázhúsz liter kisüsti pálinkát, négy hek­toliter bort. több hordó sört és mintegy 2 mázsa lacipecsenyét adott el. Jól dolgozott. A vendéglátóipari vállalat ezért dicsérő elismerésben ré­szesítette. Kimerült a munkában Acs bácsi. Szemei ólomnehezen ragadnak le, mély álomba csalogatják. Most hirtelen felrezzen, egy pillanatra órájára néz, tíz óra az idő. Zárórát rendel. Kiürül a kocsma, csak az imént em­lített két részeg alszik az egyik asztal mellett. — Ébresztő, záróra! — szólt rájuk János bácsi. De azok meg sem moccannak. ■ ÁCS ELVTÁRS karonfogja a két dülöngélőt és elindul velük haza­felé. Lassan eltűnnek a sötétben, csak lépteik cuppogása? hdiiaisziK a sáros utcán... TÖRÖK ALFRÉD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom