Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 179. szám Ára 50 fillér ' 1957 augusztus 2, péntek Gromiko fogadta a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetőjét és nyilatkozatot tett Drezdai művészek felhívása Jegyzetek egy kibővített járási pártbizottsági ülésrőt TÚL AZ ÓCEÁNON J ilj elvek az újítéaozsalMban AZ ÜJÍTŐ és ésszerűsítő mozga­lom az elmúlt 12 év alatt komolyan hozzájárult termelési sikereáokihez. Sok újítás, ésszerűsítés, találmány született, amely biztosította egy~egy jelentős műszaki és gazdasági prob­léma megoldását. Ezek nyomán nőtt a termelékenység, gazdaságosabbá vált a termelés, javult a minőség. Több olyan javaslat is született, amelyek a nehéz fizikai munkáik gé­pesítését, a munikásvédelmet, a szo­ciális körülmények javítását szol­gálták. Figyelmet érdemelnek az ad­minisztráció csökkentésére irányuló ' javaslatok is. Az eredményesség mellett azon­ban hibái is voltak az újítómozga- , lomnak. Az újítások sorsát sok he­lyütt bürokratikusán, túlzottan, centralizáltan intézték. Sok elfoga­dott javaslatot nem valósítottak meg, az újítási díjakat utólagosan, önkényesen, merev díjskála alapján állapították meg. Az ellenforradalom tovább tetőzte az újítómozgailom meglevő hibáit. Elterjedték olyan nézetek, hogy az újítómozgialom megszűnik, s ennek tudható be, hogy az ellenforradalom alatti és az azt követő hónapokban mintegy fe­lére csökkent a beadott újítások száma. Kihatással volt az újítómoz­galomra az ellenforradalmat követő, sok esetben ésszerűtlen racionalizá­lás is; sokhelyütt leépítették az újí­tási szerveiket. A szakszervezet is elhanyagolta az új ít ómozgalmat. Pártunk és kormányunk jól .látta az újítómozgialom hibáit, s felhívta az illetékes szervek figyelmét az ér­vényben lévő rendeletek felülvizsgá­lására, módosítására. így született meg a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány új rendelete, .Az. újítómozgalom történetében mér- . földkövet jelent az új rendelet. Ez a . rendelet az eddigiektől eltérően alapvető változásokat hoz az újítá­sok értékelése és az egész újítási ügyintézés tekintetében. Ha általá­nosságban, röviden kívánjuk jelle­mezni a rendeletet, a következőket mondhatjuk róla: A népgazdasági érdek fokozott biztosítása mellett mind a kisebb, mind a jelentősebb javaslatok szerzői részére lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt, mint amilyet az eddigi jogszabályok biztosítottak. Ha csak a díjazás alap­jául szolgáló időtartamot, vagy a •szerződéses rendszert nézzük, azt látjuk, hogy az újítók részére na­gyobbak a lehetőségek, fokozottabb a jogvédelem. AZ ÜJ RENDELET kibővíti ez •újítás fogalmát.- Ugyanis nemcsak a műszáki és szervezési jellegű javas­latok, hanem az ügyvitellel kapcso­latos javaslatok is elfogadhatók újí­tásként, ha a rendeletben előírt fel­tételek megvannak. Fontos válto­zásokat tartalmaz az új rendelet az újítások elbírálása tekintetében. Ed­dig az újítási javaslatot elsőfokon a vállalat igazgatója, illetőleg megbí­zása alapján a főmérnök bírálta el. Ezt a rendszert megtartotta az új rendelet is. Megszüntette azonban a különböző fellebbezési fórumok rendszerét. Ez azonban nem jelenti azt, hegy az újító ki lenne szolgál­tatva az igazgató önkényének, ugyanis az újító a javaslatot eluta­sító határozat ellen panasszal for­dulhat a szakszervezethez. Az új rendelet az egyik legdöntőbb változásit, a szerződéskötésit szabá­lyozza Az eddigi jogszabályok sze­rint az újítási ügyekben a döntés határozathozatal formájában. tör­tént. Sók esetben a határozathozatal előtt az egyszemélyi elbíráló az újítót meg sem hallgatta. Ez szám­talan vitának, panasznak volt a for­rása. Ezzel szemben a szerződésiben minden fontos és utólag vitatható kérdést közös megegyezés alapján előre rögzíteni kell. A szerződés per­sze komoly felelősséget ró mind a vállalatra, mind az újítóra. Az újítási díj megállapítása terü­letén is bizonyos változások történ­tek az új rendelet értelmében. Ha az újítás megvalósítása által elérhető népgazdasági eredményt pénzben ki lelhet fejezni, az újítási díj a felek megállapodása szerint a nópga2;dasá- gi eredménynek 2—10 százalékáig terjedhet. Megszűnt tehát a merev díjazási skála, mert a százalékos kulcs nagyságát a most említett ha­tárokon belül a felek közös megál­lapodása alapján kell kialakítani. Szilárd alapot ad a rendelet a több­termelést és az új cikkek gyártását eredményező újítások díjazására vo­natkozóan, amikor kimondja, hogy az ilyen javaslatok díját az önkölt­ségnek legfeljebb 5 százalékában le­het megállapítani, arányosan a több­letmennyiséggel, illetőleg a termelt mennyiséggel. Az új rendelet sem az újítási díjnál, sem a feltalálói díjnál felső határt nem ismer (a ré­gi rendelet szerint találmány esetén 200 ezer forint, újításinál pedig 100 ezer forint volt a felső határ), csak a többtermelést, új cikk gyártását, vagy minőségjavulást eredményező újítási javaslatok díjazására vonat­kozóan állapít meg felső határt, hogy az ilyen javaslatok után járó díj ősz- szege a 200 ezer forintot csak a mi­niszter engedélye alapján halad­hat ia meg. Az újítási díj alsó határa az eddigi 50 forinttal szemben 100 forint; Az új rendelet fokozottabb védel­met biztosít az újítónak. Ha ugyanis az újítás megvalósításától számított egy éven belül az újítást bárki ja­vaslatára másutt is megvalósítják, az újítót ugyanolyan mértékben il­leti meg az újítási díj, miint az ere­deti javaslata alapján. Az újítási díj 20 százaléka illeti meg az újítót, ha javaslatát egy év eltelte után más javaslatára másutt, is megvalósítják. Az újítási díjat annak az évnek nép- gazdasági eredménye szerint kell megállapítani az új rendelet alapján, amely az újítás megvalósításától számított két év közül a kedvezőbb népgazdasági eredményt adja. Eddig a megvalósítás megkezdésétől szá­mított egy év népgazdasági eredmé­nye után kapta a díjat, már pedig köztudomású, hogy az első év ritkán szokott a legkedvezőbb lenni. A régi rendelet értelmében az újító az újí­tás bevezetéséig előleget nem kap­hat. Ezentúl a szerződés megkötése után nyomban megkapja az első díjrészletet. Mit várhattunk az új újítási ren­delettől? A RENDELET minden pontjának közvetlenül vagy közvetve a műszá­lai fejlődést kell elősegíteni, azért, mert az újításokban és találmányok­ban rejlő műszáki megoldások ér­vényesülését, kibontakozását segíti. Várható, hogy az új rendelet alap­ján lényegesiein emelkedik az újítá­sok száma. A közreműködői díj pe­dig azt segíti elő, hogy hamarabb bevezetik majd az újításokat. A közmondás azonban azt tartja, hogy minden rendelet csak akkor ér valamit, ha azt meg is valósítjuk. Az új újítási rendelet elsősorban a szakszervezetekre. a minisztériu­mokra, az irányító szerveikre hárít nagy feladatot. A munka java azon­ban a vállalatokra hárul. Ha a dol­gozóik megtanulják a rendeletet, ha vérükké váliik, hia helyesen alkal­mazzák — igen komoly eredmények­re számíthatunk; Fel hát az új újí­tási rendelet maradéktalan végrehaj­tására. (F. L.) Forró szeretettel fogadta Budapest népe Mo Sí Minit elnököt Ho Si Minh elnök látogatása Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke csütörtö­kön délután látogatást tett Dobi Istvánnál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökénél. Ho Si Minh elnök kíséretében volt Hoang Van Hoan, a Vietnami Munkapárt politikai bizottságának tagja, Hoang Minh Giám kulturális­ügyi miniszter, Pham Ngoc Thar*h egészségügyi miniszterhelyettes, vala­mint Hoang Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti ideigle­nes ügyvivője. Magyar részről j-'len volt a látogatásnál Marosán György állammi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Péter János, az Elnöki Tanács tagja, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének meg­hívására csütörtökön baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Ho Si Minh, a Vietnámi Demokratikus Köztársa­ság elnöke és a Vietnami Munkapárt főtitkára. Az elnök vezetésével küldöttség ér­kezett, amelynek tagjai: Hoang Van Hoan, a Vietnami Munkapárt politi­kai bizottságának tagja, Hoang Minh Giam kultúrálisügyi miniszter, Phan Ngoc Thach egészségügyi miniszter- helyettes. Ho Si Minh elnök és kísérete a Német Demokratikus Köztársaság­ból jövet látogatott el Magyarország­ra. A elnök elé Berlinbe utazott Szarka Károly külügyminiszterhe­lyettes, Csatordai Károly, a Külügy­minisztérium protokollosztályának vezetője, valamint Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. Az elnököt és a vietnami küldött­ség tagjait hozó repülőgép fél 2 óra­kor szállt le a Ferihegyi repülőté­ren. Az ünnepi díszt öltött repülőtéren többezer dolgozó gyűlt össze, hogy köszöntse a vietnami nép hősi harcá­nak vezetőjét. Az épületeket vietna­mi, magyar és vörös zászlók, ünnepi feliratok díszítették. A vietnami vendégek fogadására megjelent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhe­lyettese, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Ká­roly, Marosán György, Somogyi Mik­lós, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagjai, Nemes Dezső, az MSZMP politikai bizottságának. póttagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az Elnöki Tanács számos tagja, a po­litikai, a gazdasági, a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt Hao De-cin, a Kínai' Népköztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, Adam Will- mann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, Ion Popescu, a Román Nép- köztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Bato Karafili, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jovo Kapicsics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, Julius Vic­tory, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, J. I; Gromov, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, Hon Don Cser, a Koreai ’Népi Demokratikus Köztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dasijn Adilbis, a Mon­gol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd el Hamid Nafeh Zade, az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Meir Tu- val, Izrael Állam rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Var­ban Canev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Kurt Kluge, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság ideiglenes ügy­vivője. Ott voltak a fogadásnál a budapesti vietnami kolónia tagjai, élükön a nagykövetség képviselőivel. Amikor Ho Si Minh elnök megje­lent a repülőgép ajtajában, a vára­kozó többezres tömeg hatalmas taps­viharral köszöntötte. Az elnököt első­nek Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke üdvözölte, hosszasan kezetszorí- tottak, majd a két államelnök átölel­te egymást. Ezután dr. Münnich Fe­renc, Marosán György és Kiss Károly köszöntötte a vietnami elnököt. Dísz jel hangzott fel, a zenekar a vietnami és a magyar himnuszt ját­szotta. A díszőrség parancsnoka je­lentést tett Ho Si Minh elnöknek, aki ezután Dobi István kíséretében el­tépett a díszőnség előtt és üdvözölte azt.’ Ho Si Minih elnök ezután elhaladt a repülőtéren összegyűlt budapesti dolgozóik hosszú siorai előtt, barátsá­gosan integetve köszöntötte őket. Úttörők, KlSZ-fiatalok, dolgozók virágcsokrokkal halmozták el, s ke­zűikben kis vietnami és magyar zász­lókat lengetve köszöntötték. Ho Si Minh elnök ezután a foga- megjelemt közéleti személyi­ségekhez lépett, sorra köszöntötte az MSZMP Politikai Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kormány, az Elnöki Tanács, a tábornoki kar tagjait, a diplomáciai testületet, a vietnami kolónia tagjait. Ezután Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke üd­vözlő beszédet mondott. Kedves Ho Si Minh elvtárs! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és az egész dolgozó magyar nép nevében köszöntsem önöket hazánkban r-r- mondotta többek között. Látogatásuk egymástól igen tá­vol-fekvő országaink szilárd és megbonthatatlan barátságának jel­képe. Sokezer kilométer a földraj­zi távolság a két nép hazája kö­zött, mégis szívünkhöz nagyon kö­zelálló barátokat, testvéreket kö­szöntünk a hős vietnami nép álla­mának elnökében, a gyarmati né­pek felszabadításáért folytatott harc világszerte tisztelt veteránjá­ban: Ho Si Minh elvtársban és a kíséretében érkezett többi szeretett vendégünkben. Barátok és testvé­rek vagyunk, mert népeink együtt haladnak a győzelmes szocializmus világtörténelmi útján, együtt álla­nak őrt a béke frontján, szorosan összefognak a Szovjetunió vezette szocialista táborban, közösen fára­doznak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a fegyverkezés csök­kentéséért, a tömegpusztító fegy­verek eltiltásáért, a világbéke megvédéséért. A magyar nép őszinte érdeklő­déssel és nagy figyelemmel kíséri a Vietnami Demokratikus Köztár­saság politikai, gazdasági és kul­turális életének minden újabb eredményét. Jól tudjuk, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népében is hasonló érdeklődés és testvéri barátság nyilvánul meg a magyar dolgozó nép iránt. Tudjuk, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság népét mélyen megrendítették a hazánkban 1956 október 23-án bekövetkezett ellenforradalmi tá­madás hírei. Szeretett vendégeink megérkezésének ünnepi alkalmát is felhasználom arra, hogy az egész magyar dolgozó nép nevében meg­köszönjem az igaz szolidaritást, a proletárinternacionalizmus nagy­szerű megnyilvánulását, amelynek nagyszerű kifejezéseként a vietna­mi nép és kormánya azonnal és határozottan elítélte a felszaba­dult népünk boldogulása ellen tö­rő imperializmus felháborító ak­namunkáját, majd pedig az ellen- forradalmi támadás leverése után, a háborús pusztítók okozta nehéz­ségek ellenére, azonnal jelentős gazdasági segéllyel is sietett az akkor még súlyos körülmények között újjáéledő népgazdaságunk vérkeringésének megindításához. Kívánom Önöknek, hogy érez* zék jól magukat hazánkban. Éljen a Vietnami Demokratikus Köztársaság! Éljen a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezette szocialista tábor proletárinterna* cionalista összefogása/ Éljen a Ho Sí Minh elvtárs vezette vietnami dolgozó nép! Éljen és virágozzék a vietnami és a magyar nép ba* rátsága! Az üdvözlésre Ho Si Minh elnök a következőkben válaszolt: —* Kedves Elnök elvtárs! Ked* vés elvtársak! Kedves barátaim! Boldog vagyok, hogy magyar földön tolmácsolhatom a vietnami nép testvéri üdvözletét a magyar, népnek. Népünk mindig a legna* gyobb szimpátiával kisérte a mai gyár nép harcát a szabadságért és a szocializmus építéséért. A szó4 cializmus nagy családjában szóró-* san tömörült népeinket ugyanazon gondolkozásbeli és érzelmi töreki vés hatja át. A gyarmati agresszió ellen vívott hosszú, kemény har* cunk önöknél mindig a legméi) lyebb együttérzésre talált. Ugyani akkor az önök harca a reakciós erők ellen egyben a mi harcunk is volt, a szocializmus és a béke egész táboráé. A magyar nép a di* csőséges szovjet hadsereg segítsél gével és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a forradál* mi munkás-paraszt kormány irá4 nyitásával — élén Kádár elvtárs-, sál — szétrobbantotta a hazai reakció és a külföldi imperializ* mus erőit és újra kezdte a szó* cializmus építésének békés mun* kaját. Amikor a magyar földet a vietnami nép nevében üdvözlömi egyben üdvözlöm az önök népének bátor erőfeszítéseit abban a harc* ban, amelyet a szocializmusért és a békéért folytatnak. Éljen a két nép közötti testvéri barátság! Éljen a Magyar Népköz* társaság! Éljen a szocialista tábor megbonthatatlan egysége, élén a Szovjetunióval és a Kínai Népköz* társasággal! Éljen a világbéke! Éljen a magyar és a vietnami nép barátsága! A legutolsó mondatot magyarul mondta el Ho Si Minh elnök. Be­szédét hatalmas lelkesedéssel fogad­ták, s hosszan éltették a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, a magyar és a vietnami nép barát­ságát. Ho Si Minh elnök a fogadásra megjelent dolgozók éljenzésétől kí­sérve hagyta el a repülőteret. (MTI) JVLegkezclték a téli felkészülést az Ózdi Koli ászati Üzemek ten Az Özdi Kohászati Üzemekben már jóelőre felkészültek a télre. Az előző évekhez hasonlóan már most elkészí­tették a részletes felkészülési ütem­tervet. A terv megszabja, hogy a za­vartalan téli termelés érdekében mennyi készletet kell begyűjteni az egyes alapanyagokból; Előírja a szál­lítóeszközökön és termelő berendezé­seken végrehajtandó javítási, kar­bantartási munkákat, részletezi a munkavédelmi teendőket, intézkedik a szükséges beruházásokról, munka­erőkérdésekről, a hóeltakarítás és fagyvédelem megszervezéséről; Az ütemterv végrehajtásához már hozzá is kezdtek. Igen kedvezően alakul a szovjet és a rudabányai vasérc, a man­gánércek, a fűtőolaj és a kokszkész­letek kialakítása. A december else­jéig beérkező szovjet érc 46 százaléka, a rudabányai érc 78, a mangánérc 65, a fűtőolaj 74 százaléka már tárolva van a gyár területén. Különösen je­lentős a kokszkészlet; A július 30-ig begyűjtött alapanyagkészletek általá­ban nagyobbak az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva.­Sajnos vannak nehézségek is. Egyes anyagok begyűjtése kedvezőtlenül alakul. Elsősorban a hulladékvas és a mészkő területén. A mészkő tárolá­sának fokozása érdekében a torna- szentandrási mészkőüzemet igye-* keznek felfejleszteni. Egy új csőcsuz- da létesült és kihajtás alatt van egy szállítóvágat és gurító. A téli készletek kialakítása nehéz feladat elé állítja a vasúti forgalmat és az iparvasut rakodórészlegeit iSí Nagy segítséget nyújt a rakodó- munkásoknak, hogy két lánctalpas baggerdarú megkezdte munkáját. Ez­zel sikerült a MÁV kocsifordulót is meggyorsítani és a kocsiálláspénzt igen jelentékeny mértékben lecsök­kenteni. Remény van rá, hogy hama­rosan megkapják a beígért két darab lánctalpas baggerdarut a Német De­mokratikus Köztársaságtól, amely szintén nagyban megkönnyíti majd a rakodómunkások munkáját; A távolabbi tervekben szerepel egy fedett tároló létesítése. Az eddigi in­tézkedések azt bizonyítják, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeket nem éri vá­ratlanul a tél; Béri Pál tudósítói

Next

/
Oldalképek
Tartalom