Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

írnap, 1051. augusztus 11 fiSZAKMAGYARORSZAG 3 A KISZ rszágos értekezlete elé immunista Ifjúsági Szövetség i — de joggal mondhatjuk, i egész magyar ifjúság szá- i — rendkívül fontos esemény KISZ I. országos értekezlete, október utolsó napjaira hí- sze az Országos Szervező Bi- E tanácskozáson ad számot szövetségünk a pártnak, a • ifjúságnak arról a nagy- nunkáról, melyet a KISZ a ■ ifjúság körében folytat a sta eszmék győzelméért, ha- zocialista építéséért, az ifjú- cialista szellemű neveléséért, nácskozás hivatott arra, hogy je eddigi eredményeinket, fel- izokat a problémákat és hiá- jokat, melyek gátolják a illetve a magyar ifjúság egy- elórehaladását, a jövő felada- megoldását. E tanácskozás a ista eszmék erejét igazolja izámolja azokat a káros néze- melyek a KISZ-ben és ifjúsá- cöróben élnek, terjednek, mint 1 az aniimarxista, revizionista t, vagy a túlzott baloldali S felfogások. tnácskozás nemcsak a KISZ ra ad majd programot és élet- anem az egész magyar ifjúság ra, melyben meghatározza, i tovább, mi módon, milyen ökkel kapcsolódhatunk be ényesebben hazánk szocialista munkájába? E gondolatok tű­in készülnek megyénk KISZ- zetei és ifjúsága e nagyjelen- i tanácskozásra. ;észítő munkánk fő célja, hogy alatt erősödjön megyénk mun- raszt és diák ifjúságának ba- a, hogy még egységesebben ik harcot indítani a reánk há- feladatok megoldásáért. E i során KISZ-szervezeteink lolgoznak, hogy közös program n, közös munkáiban kialakul- egyénk ifjúságának politikai, jeti egysége. Közös munka és akciók, pl. a termelési, tanu- iport és kulturális tömegmoz- k erősítik ifjúságunk egységét, szak fontos feladata, hogy ki- iuk a KISZ-isták szocialista itat, erősítsük a munkásifjúság öntudatát, mely szükséges ah- mgy bátran és határozottan i tudjunk szállni minden olyan attól, mely gátolja a párt po- ának végrehajtását az ifjúság xn. % előkészületi munkában KISZ- zeteinknek gondosan ügyelniük rra, hogy a helyes termelési imák, mint az export, bányász éb jellegű ifjúsági brigádok si- si munkálkodjanak napi ter- negvalósításán, hogy a munkás- K egésze főfeladatának tekintse yagtakarékosságot, a termelési gdk csökkentését. A diákitjú- lörében erősödjenek a párthoz szocialista eszmékhez fűződő t, hogy diákifjúságunk megsze- megértse és megbecsülje a f i- munkát. Sajnos diákiijúségunk rétegeiben olyan elmélet él, "érettségivel csakis íróasztal i ülhetek« és becsapottnak érzi t, ha ebben nem részesülhet, tel a fiatalokkal meg kell ér- hogy a szocialista építő munka 5 szakembereket igényel nem- mérnöki poszton, hanem eszter- s, kohász és egyéb szakmákban anuló ifjúságunk megtalálhatja t üzemeinkben. Kormányunk övé teszi számukra, hogy rövid ilatt szakmát sajátítsanak el. SZ-szervezeteinkben meg kell mink nevelő munkánk céljait, elveit, módszereit, valamint a ezeti élet törvényeit tartalmazó ezeti szabályzatot, melyet, az igos Szervező Bizottság előzetes a bocsát. Minden KISZ-tagnak ISZ-en kívüli fiatalnak joga van 1, hogy észrevételt, javaslatot in a jövő munkáját illetően, va­ut a KISZ tagjainak törvényeit lmazó Szervezeti Szabályzattal so la than. : eltelt idő azt bizonyítja, hogy ISZ, tehát az egységes ifjúsági etség létrejötte a mi történelmi menye ink között törvényszerű Most az a tennivalónk, hogy ági szövetségünket erősítsük, léit hirdessük, hogy magába tö­ltse a magyar ifjúság haladó lé­it, hogy tevékenysége és rnun- ága hatással legyen a magyar tág munkájára, magatartására, lilái és erkölcsi felfogására.­KISZ HÍREK ' VIT-DÉLUTÁNT rendezett a ■Z Fügöd és Eines községben. A alok és öregek egyaránt jól érez- niagukat aininál is inkább, mivel 'IT-délutánt vidám táncmulatság á le. ‘ HÚSZ IFJÚSÁGI BRIGÁD ver- l/fzik alkotmányunk ünnepe és a tisznap tiszteletére a miskolci i bányáiban. Nagy érdeklődéssel lljiik, melyik brigád kerül az AZ ÉSZ AKM AGYARORSZÁG IFJÚSÁGI ROFA14 BÁTHORY LÁSZLÓ: AZ ELET ÚTJA EGY KICSI faluban, zsúpfedeles házikóban éldegélt egy család. Sze­gény emberek voltak, nagy család­dal. Nehéz volt az élet, keményen kellett megdolgozni minden falat ke­nyérért. A szegény ember egy reggel kivezette négy fiát az erdő szélére és azt mondta: Felneveltelek benneteket, most utótokra bocsátalak. Itt van ez az egyenes út. Ez az élet útja. Göröngyös és fáradságos, de minél többen haladnak rajta, annál előbb válik simává, könnyen járhatóvá. In­duljatok el, fiaim és soha ne felejt­sétek, erről az útról, ha letértek, megtagadtok engem, s elvesztitek önmagatokat. Azzal megölelte fiait és útnak eresztette őket. A fiúk vidáman, acélos hévvel in­dultak az úton. Mentek, mendegéltek, míg csak utói nem érte őket az este. Akkor Anti, a legidősebb fiú meg­álló tt és azt mondta: — Ki-ki készítse el a fekhelyét és feküdjünk le az illatos széna tövébe. Nagy utat járó embernek nem kell dajka, aki elringassa, a fiúk itt csak­hamar mély álamba merültek. AZ ÁLOMBA merült Antit egy­szeres a k megrázza valaki. — Kelj fel, fiú! — suttogta a fülébe egy kis manó. — Gyere velem, ne tarts test­véreiddel, azon az úton soha nem éred el a jó életet, de ha velem jössz, gazdag úr leszel. Az éhség és göröngyös út csigázta fiú bizony nem nagyon kérette ma­gát. — Vezess hát a te utadon, hadd le­gyek gazdag úr, — És elindultak. Sima volt ez az út, de kacskaringós, s amerre vezetett, mindenütt bánat és gyász honolt. Anti rosszul érezte magát. — Miért szomorú itt mindenki? — kérdezte a kis manót. — Mert mindent, amit két kezük munkájával megszereznek, neked adják, hogy te gazdag légy. Sajnálod talán őket? — Mindent nekem adnak? Biztos ez? — Az út végén majd meglátod, hogy így van. — Akkor csak hadd szomorkodja- nak. Többet kell elvenni tőlük — és mentek tovább. Ezalatt az idő alatt a három test­vér is haladt, de minden éjjel el-el- tévedt egy. A végén Laci, a legfiata­labb fiú maradt egyedül. Ó nem hall­gatott a csábító szóra. Agyába és szí­vébe véste apja tanácsát. S mikor testvérei eltévedtek mellőle, azt hitte egyedül megy tovább az úton, akkor vette észre, hogy százak, ezrek, mil­liók haladnak vele. EGYSZERCSAK a napsütötte me­zőket daloló, mosolygó emberek le­pik el és integetnek felé. Álljon kö­zéjük, daloljon, dolgozzon velük, itt az élet útjának boldog szigetén és együtt menjenek tovább. Laci velük maradt, de azon törte mindig a fejét, hogy tudná elhozni ide jó apját, sze­rető édesanyját, hiszen elfér itt az egész világ. Útnak is eredt, vidáman, hiszen már sokkal simább és járha­tóbb lett az élet útja, ezen még öreg szülei is végigjöhetnek. Egy útkereszteződésnél a Gyurka bátyjával találkozott. Meg sem is­merte volna, ha meg nem szólítja. Hogy nézel ki, bátyám? Mi történt veled? — Eltévedtem, öcsém, s megszen­vedtem tévedésemért. Urak szolgája lettem, üiöttek, vertek, összetörtek. S tudod-e ki volt az uram és paran- csolőmn? Anti bátyánk, aki megta­gadta apját, testvérét, s a meggaz­dagodás ördögének áldozta életét. Ettől még rosszabb hírt mondok. Kincseiért agyonütötte és kifosztotta Jóska bátyánk, öt pedig a többi gaz­dag felakasztotta. — S te hová jutottál, öcsém? — AZ ÉLET útjának boldog szi­getéről jövök, ahol az élet alapja a szeretet és a munka. Oda viszem apámékat, gyere velem, bátyám. S a két testvér kéz a kézben ment vinni a szülőket oda, ahol nincs szolga, gyilkos vagyonéhség, csak öröm és boldogság. Őszinte barátság jegyében A borsodi fiatalok tiltakoznak Közismert tény. miután már senki nem mert vállalkozni, egy Paul Anderson nevű úriember a tőkés világ megbízásából nekirugaszko­dott, s őt hasonszőrű társával "-fe­lülvizsgálta« a magyar -forrada­lom« ügyét, s nagy kürtszóval vi­lággá ki állá: A magyar honban pusztán békés és spontán nemzeti megmozdulás volt, egy szóval sem bántottak itt senkit, s a külföldi államok judás dollárokon nem ké­szítették elő. "■Megbízható szemtanúként« ki­hallgatta a magyar hon disszidált -színe-javát«, volt csendőr és kato­natiszteket, SS-legénycket, volt földbirtokosokat, rablógyilkosokat, a miskolci és ózdi vérengzés főhó­hérait és a Kéthly Anna-félc zúg- politikusokat. Megyénk ifjúságát a sajtgyáros és társainak eme tevékenysége na­gyon felháborította. Azt kérdezik, mi jogon mer a magyar nép nevé­ben nyilatkozni a hazaáruló söpre­dék. mi jogon avatkozik Paul úr társaival a mi ügyünkbe? Valami nagyon bűzlik a tőkés világban, s e tisztes úr házatáján. Talán a bank részvénye körül lehet a baj? (Hiszen a magyar események hatá­sára értéke hirtelen megnőtt, mint mindig, ha valahol vér folyik.) Ta­lán nem is a sajtgyára bűzlik, ha­nem a fasizmus eszméje, mely a láhanyomán árad szét. Nem hiába volt ő Hitler főkolomposa, kiváló szakember országok eladásában* embermilliók vágóhídra hajtásában. És ha Anderson úr szólt, a bor­sodi fiatalság elhatározta, ó is hal­latni fogja szavát röpgy üléseken, kis- és nagygyűléseken és saját ta­pasztalatai alapján mondja el, mi­lyen -békés és szent« volt ez a -forradalom« és üzenik a borsodi fiatalok Anderson úrnak, saját bűzlő sajtjába dugja becses orrát és ne a mi ügyünkbe! KISZ-szervezeteink, KISZ-en kí­vüli ifjúságunk készül az alkotmány ünnepiének méltó megünneplésére. Ifjúságunk a béke, barátság, s mun­kás-paraszt összefogás jegyében ün­nepli meg ezt a napot. Mind több KISZ-szervezetben erősödik meg a munkás-paraszt ifjúság barátsága. Legutóbb a 36-os Autóközlekedési Vállalat KISZ-fiataljai határozták el, hogy az üzemük által patronált karosai tsz-nek segítséget nyújtanak a betakarítási munkában. Az elha­tározást tett követte. Tíz fiatal egy gépkocsival két napon több mint ezer keresztet hordott be a tsz szé­rűjére. E nemes munkában a közlekedési vállalat és a tsz fiataljai között még szorosabbá vált a baráti kapcsolat. Ezt megp>ecsételték azzal, hogy a fá­radságos munka után a vállalat és a tsz fiataljai barátságos labdarúgó- mérkőzésen mérték össze erejüket. Eredmény: 1:0 a vendéglátó tsz fia­taljai javéra. — HUSZONKILENC IFJÚSÁGI cséplőbrigád vensenyzik megyénkben az elsőségért. Azért harcolnak, hogy a termény mielőbb a raktárba kerül­jön. — BORSODNÁDASDON hat ifjú­sági brigád tett felajánlást augusz- tus 20 méltó megünneplésére. — ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE tiszteletére új brigád alakult az ózdi martinban, majd a finom- és durva- hengerdében is. Tj'ltékozolt ifjúságával áll a bíróság előtt az alig 17 éves K. Etelka. Ellene a vád: csavargás, erkölcstelenség, közveszélyes mun­kakerülés. A vádat unottan, ajka körül játszódó cinikus mosollyal hallgat­ja, úgy, mintha nem is róla lenne szó, hanem valaki másról. Tekintete körbefut a bírósági szobán, meg­pihen a tanácsvezető bíró, az ülnökök arcán. Az egészet olyan komikus­nak, olyan fölöslegesnek látja. Ugyan, minek az egész cirkusz? Kap egy fejmosást legfeljebb, s utána... s igen, utána beül valamelyik presz- szóba, vendéglőbe, egy vérpezsdítő kacsintás, s valaki már mellé is ül, fizet, új ismeretség, új csók, új szerelmek... Igen, ebben látja az élet célját, értelmét. Dolgozni? Brrr,.. nem neki találták ki. — Megértette a vádat, van valami észrevétele? — kérdezi nagyon emberien a tanácsvezető, dr. Bognár József, a fiatalkorúak birája. — A vádat megértettem, bűnösnek érzem magam — válaszol a lány kissé gúnyoros hangon, s ajkáról egy pillanatig sem tűnik le a ci­nikus mosoly. Mintha csak azt mondaná: csináljatok, amit akartok, mondjatok, amit akartok, velem úgy sem boldogultok, megyek a ma­gam útját... A maga útján... Nagyon veszélyes út. Ragyogó, szikrázó hamis fények. Sima útnak látszik, de tele van csapdával, ingovánnyal, s a vég poshadó bűzös leheletü mocsár. Onnan már nehéz kijutni, mocsári fo­lyondárok ezer szála kapaszkodik az elsüllyedő testére, lelkére, érzé­seibe, idegszálaiba. Kongnak, bongnak a szavak, kopognak, mint jégeső a tetőn. Mint homályos ködből bontakozik ki a lány élete. — 1941-ben születtem ... Apám nyugdíjas hegyőr .,. Anyám két éves koromban meghalt... Hárman vagyunk testvérek. Egyik férjnél van, a másik gyógyszertári laboráns. íme itt az első láncszem a lány elcsúszásához. Anya nélkül ne­velkedett. Sohasem ismerte ez a lány, mit jelent az anya szeretete, a munkában elfáradt kéz símogatása, az anya megérzése, anyai megér­tés. s mit jelent az anya védőszárnya. Nem volt, nem akadt senki, aki belevezesse az életbe, aki megmagyarázza neki azokat a dolgokat, ami­ket egy lánynak tudnia kell. — K. Etelkát kicsi kora óta ismerem — mondja egyik asszony- tanú. — Amikor az iskolát kijárta, kezdett kacérkodni fiúkkal, s kima- radozni esténként. Gyakran kijárt a vasútra, s az apja sokszor onnan hozta haza. Figyelmeztettem a lány hozzátartozóit, vigyázzanak rá, mert benne van a veszélyes korban... Én jót sosem hallottam róla... a csa­lád többi tagja igen rendes, de Etelkát hiába kérték, nem hallgatott rájuk... — Azóta rosszul él a lány — magyarázza a másik tanú —, mióta az iskolát kijárta. Idehaza a lánynak rendes ruhája, ellátása, rendes testvérei vannak. Az a baj. édesapja nem tudja fegyelmezni, a lány sza­badon jön-megy, azt csinálja, amit akar... A felelősség tehát mind nagyobb súllyal az apára, az öreg ősz, bácsira nehezedik. Mintha minden elhangzott szó után egy kéz mutatna rá, te vagy a bűnös! Miattad jutott ide a lány, őrizted a falu vagyonát, ezért elismerés jár, de nem tudtad megőrizni saját lányod ... És mit mond az apa? — ... A lányom azért züllött el — mondja érzésekkel, s szavak­kal küzködve —, mert az anyja meghalt és én nem értem rá utána­nézni, mit csinál. A lány teljesen züllésnek van indulva és én nem tu­dom megfékezni, a rendes útra birni... Ezekben a szavakban az apa szava kér, könyörög, panaszkodik, rim&nkodlk. Rettenetes érzés ezt még hallgatni tit. Arw, akire ttom fcslí- gat a lánya, vére, akiben ösztönzőbb a rossz környezet, a rossz társa­ság, mint a szülő és testvérek szarja. Mélyek még a gyökerek... j — 1957 július 1-ig otthon tar­tózkodtam. Erkölcstelen magavisele- tem miatt a rendőrség előállított. Nyíregyházán két hétig tartózkod­tam, csavarogtam, férfiakkal ismer­kedtem meg... A rendőrség a sze­rencsi cukorgyárba helyezett el... Erkölcstelen magaviseletéről, férfiakkal való szerelmi ügyeiről úgy beszél, mintha azt mondaná: bécsiszeletet ettem. Tragikus és megrázó, egy fiatal lány, hogy tud idejutni, önkéntelenül felvetődnek a kér­dések, hát vajon lesz-e még belőle asszony, családanya? Vajon nem fog-e végképpen elzülleni, elveszteni emberi érzéseit, talán formáit is? Vajon hogy idejutott, csak az lenne az oka, hogy az anya korán elhalt, s csak az apa hibája lenne? Nem! A szálak tovább vezetnek. Nálánál nagyobb lányokhoz, akik rosszul magyarázták meg neki a férfi és a nő viszonyát, a lányhoz, aki először csalta el, hogy megismerkedjen fér­fiakkal. És jött az első. Egy életre szóló boldogságot ígért, azt, amit só­várgott az anyai szeretet nélkül felnövő lány, s utána... jött az égető szégyen, a vérig sértő pofon. A férfinek csak lánysága kellett s utána arcába röhögött. I ehet, ha az első rendes ember lett volna, talán a lány nem jut ide. S talán akkor sem, ha kééőbb jön. Nem jött. És a lány unott, céltalan élettel kereste a szenvedélyt. A lány kezét egy hivatali szerv fogta meg. A rendőrség munka­helyet szerzett neki a szerencsi cukorgyárban. Havi fizetése 1200 forint lett volna, de egy hónap után otthagyta munkahelyét. És ebben sze­repe van Kóka György miskolci lakosnak, ö így mondja el: — ... Vonaton jöttem Ujfehértóról — mondja Kóka György. — Oft ismertem meg K. Etelkát. Az ablaknál állt, s amikor elmentem mel­lette, belémcsipett. Megkérdeztem, hová megy... És a lány Szerencs helyett Miskolcra jött. Kóka György albérleti lakásába. Kóka György azt vallja, a lányt feleségül akarta venni. Le­het ezzel csalta magához. Ki tudja. Itt nem sokáig lakott, mert a házi­gazda, Nagy József — miután ő is szerelmi viszonyt kezdett a lánnyal — kidobta az utcára. Kóka György megvetően beszél a lányról. Haragszik rá. Egy flörtre gondolt, egy szerelmes éjszakára, s Iám bíróság elé került a dolog. Nagy József jóval túl van élte delén. A lány, lassan unokája is lehetne, ö is haragszik. — Egy csavargó, erkölcstelen, munkakerülő — mondja, s úgy néz a lányra, mint a véreshurkára. A hangsúly, a tónus olyan, mintha a középkorban egy rabszolgatartó nyilatkozna rabszolgájáról, hogy az hűtlen lett kenyéradójához. Mintha a lány másodrendű lény lenne. Sem egyiknek, sem a másiknak eszébe nem jutna, a lány sorsáért ők is fele­lősek. Igen, felelősek! Nem megmenteni akarták, felemelni, hanem to­vább taszították a lejtőn. És ki tudja, hol lett volna a lejtő vége, ha ... ha július 22-én 1 óra 30 perckor a Szemere utcán őrszolgálatot teljesítő rendőr észre nem veszi az utcán csavargó lányt, aki férfiakra vadászott. Így került ügye a bíróságra. Döntés: egy évi javító. Hirtelen leszakad róla a cinizmus, megdöbbenten bámul, s szemé­ből szivárogni kezdenek a felszakadó könnycseppek. Sirni kezd. Tálán most, talán egy pillanatig érzi a mélységét annak, összeütközésbe ke­rült a társadalom erkölcsi erejével, nézetével. A társadalom büntet és nevel. K. Etelka esetében ez az egy én _ a bűnhődés és megjavulás éve. És talán egy megtisztult em- barkánt hagyja al a. javítót, talán meatalália a heluét az életben, s tolna megtalálja azt, akit eddig hiába és rossz úton keresett.., Csorba Baratt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom