Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-01 / 178. szám
Csütörtök, 1957. augusztus 1. j&ZAKMAG r ARORSZAC 5 Csökkent a halálozási arányszám a gyermekparalizises megbetegedéseknél Dr. Ritchie Russell oxfordi orvos a gyermekparalizissel foglalkozó nemzetközi értekezleten felolvasott tanulmányában rámutatott, hogy 20 évvel ezelőtt egyes járványok idején a pa- ralizis okozta halálozás arányszáma 20 százalék volt és az esetek többségében a halál oka a lélegzésben beállt zavar valamiféle formája volt. »Az elmúlt 20 évben kialakult kezelési módszerek teljes mértékben megváltoztatták ezt a képet — fűzte hozzá — és így a paralizisjárványból eredő elhalálozások arányszáma 5 százalékon alul van és egyes járványok idején még ennél is alacsonyabb százalékot tesz ki«. »Csak az utóbbi években juthattunk hozzá olyan statisztikai adatokBotrány az olasz televíziós adás loltódijainak kiosztása körül Busoni olasz szocialista képviselő interpellációt nyújtott be a képviselőházban azzal kapcsolatban, hogy visszaéléseket követnek el a televíziós adások lottóhuzásainak nyeremény-szétosztásában. Hivatkozott arra, hogy Ruggierot, az állami irányítás alatt álló rádiótársaság egyik osztályvezetőjét, emiatt már letartóztatták és a rendőrség szerint további letartóztatások várhatók. Ruggierot azzal vádolják, hogy ösz- szejátszott a közönség egyes tagjaival. Allitólag már előre odaígért nekik egy-egy díjat, általában egy gépkocsit, abban az esetben, ha hajlandók előnyös megállapodást kötni a műsorszám rendezőivel. A rendőrség elmondotta, hogy birtokába jutott egy üzletember nyilatkozata, aki kijelentette, hogy őt is ilyenformán közelitették meg, ő úgy tett, mintha ráállna az alkura és meg is nyerte a kocsit. Ezután azonban mindezt* a hatóságok •tudomására hozta. Rodino, a rádiótársaság igazgatója megígérte, hogy másfél évre visszamenőleg felülvizsgálják mindazokat a műsorszámokat, amelyek keretében díjakat osztottak szét. Minden olyan esetben, amikor a jogi hatóságok úgy döntenek, hogy a dijat csalással sorsolták ki, egy újabb kocsit fognak kisorsolni a hallgatók és a nézők között. Busoni egyébként feltette a kérdést a kormánynak, vajon nem lenne-e helyesebb, ha az előfizetők pénzét a műsorszámok* színvonalának megja-_ vitására és nem költséges dijakra for-' dítanák? hoz, amelyek révén alapos tanulmányokat folytathatunk és egyedül az angliai és a walesi adatokban választják el a bénulásos eseteket azoktól, amelyek nem okoztak bénulást. Azok az eredmények egyébként, amelyeket Angliában és Walesben az utóbbi két évben a betegség legyőzésében elértek, az tükrözik vissza, hogy az 1952-es dániai járvány után nagyobb érdeklődéssel és aktivitással fordultak e kérdés felé. Számíthatunk arra, hogy sikerül felszámolni a bénulásos megbetegedéseket, de máris örvendetes tény az, hogy a gyer- mekbénulásos megbetegedéseknél alkalmazott mesterséges légzési módszerek más megbetegedéseknél is több Ízben életmentőnek bizonyultak«. Pápua bennszülöttek tizenegy életet mentettek meg Pápua bennszülöttek 11 embert mentettek ki, amikor július 16-án egy holland utasszállító repülőgép Hol- land-Üjguinea partja közelében lángolva a tengerbe zuhant. A gép 56 utasa — köztük 16 gyermek — életéi vesztette, egy megmentett gyermek pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Az utasszállító Biak sziget repülőteréről szállt fel, amely a világ egyik legforróbb repülőtere: nem egészen 50 mérföldre van az egyenlítőtől. A gép két perccel felszállás után kigyulladt és a teriger fölé érve ketté tört. A dagály a part felé sodorta a repülőgép hátsó felét, amelyben a pápuák által megmentett utasok — javarészt Indonéziából Hollandiába hazatérő holland családok — ültek. ANNA-BÁL A visszaemlékezőik állítása szerint még ilyen Anna-bál nem volt. A Miskolci Vendégilátóipari Vállalat kátéit magáért, élményekben gazdag báli estet szerzett »kedves« mindnyáj unlkmalk. Volt közönség, volt gazdag műsor, de nem volt egy talpalatnyi hely, ahol az ember megvethette volna a lábát, hogy ellenálljon a közönségtenger hullámainak. Még szerencse, hogy a szabad ég alatt volt mindez s a túlzsúfoltság atmoszférikus következményei tői megszabadultunk. Látványosságra tágult kíváncsisággal várta a közönség a műsor- kezdésit, és volt miben gyönyör- ködnie. Jánosi József nagy népszerűségnek örvendő tá' ©kara mindent elkövetett, hogy öregbítse a legújabb táncszámok jéterét. Mátyás Jenő tómedalokat énekelt; nem akarták leengedni a színpadról, újra és újra visszatapsolták. Tar Gizella magyar nótái méltán érdemelték ki a közönség tetszését, Boros .István és Zilahi Katalin, a Miskolci Nemzeti Színház művészei táncjátékkal kedveskedtek a jelenlévőknek. A szünetben nem volt szünet — tűziíáték volt. Az égre röppenő rakéták aranyié fényzuhat agában fü- rödtek a mélabús szomorúfüzek, s az emberiélek gyönyörködve itta magába a szépséget. Szünet után Bari Gyulát ünnepelte a felzúgó vastaps, a magyar- nóták közkedvelt énekese élményszerűvé tette a százszor hallott, de soha meg nem únható nótákat. Boros István és Zilahi Katalin tánf-paródiája vezette be a világhírű argentin Rock and Roll-paro- dista, Horatio Duwal búcsúéi oldását. A nagyhírű művészt szívébe zárta Miskolc közönsége. Az emberek meglepték a székeket, hogy jobban lássák a produkciót, hogy jobban megértsék a jazz-őriilet művészi kritikáját. S befejezve műsorát, Horatio Duwal búcsúzott Miskolc tói, más tájakra hívja a vándorlás művész-szenvedélye, egyelőre Budapestre megy s utána ki tudja merre. Kísérje útján siker, elismerés és fogamzon meg az emberekben az, amit művészetével mondani akiar: maradjunk emberek még Rook and Roll-táncolás közben is. ; ; Egyetlen hibája volt a bálinak, hogy hétköznapra, július 30-ra esett, de ezért a naptár a felelős: miért pottyantotta az Anna-napot a hétiköznapiság szürkeségébe. — gm —* c4 QÖRKORCSOLYA tPlőször Siposék nagyreményű cse- metéje száguldott végig az udvaron a furcsa szerkezettel. Az öreg Csordás, a házfelügyelő élénk, és érthető gyanakvással szemlélte a fiút, de akármilyen lármát is csapott a szűk udvaron, nem mert szólni érte, hátha még azt mondják a lakók, hogy »■gyerekellenes«. Ha pedig azok megharagszanak, abból nem sok jó szár- *nazik. Az öreg Csordás tehát hallgatott, s bár rendkívül bántotta fülét a görkorcsolya kerekeinek nyikorgása, nem tette szóvá, hanem vattát dugott amúgy is fájós fülébe s így nem, zavarta annyira a förtelmes visongó hang. ,Az öreg látszólagos türelme azonban egy szép napon végétért. Most már nemcsak Siposék, hanem a szu- terénban lakó öregasszony fia is hasonló kerekeken száguldozott, azzal g fejfájdító különbséggel, hogy a kerekei mégjobban csikorogtak, sivál- kodtak. Az öreget vak düh fogta el valahányszor a kis szeplős fiú megjelent az udvaron. Félszeg, ügyetlen gyerek volt s az anyja Marcinak szó- longatta, amikor az ablakon keresztül vacsorára invitálta. Ez jelentette a megváltást. Ilyenkor Marci gyorsan leszedte a lábáról a nyikorgó szerkezetet s az öreg Csordás kimondhatatlan örömére aznap már nem jött ki az udvarra. Az anyja egyébként csendes, szolid asszonyka volt. özvegyen nevelte a fiát. Mosni járt, meg takarítani, abból éltek. Az öreg Csordás nem akart neki szólni a fiú miatt. Minek keserítse, van annak épp elég baja. De a Marci gyerek naponta megjelent úgy délután öt óra tájban, rendszerint akkor, amikor Siposék fia már felment. Mert ha még együtt tiyikorognak hagyján, de így?... A z öregben lassan forrt a méreg. ^ Egyik este aztán kirohant s egyszerűen elvette Marcitól a görkorcsolyát. A gyerek arca halálsápadt lett, szemei megteltek könnyel, de nem szólt semmit, csak beszaladt az anyjához. Az »öreg Csordás várta, hogy kijön az asszony s visszapöröli fia játékát, de nem jött. Bent csitította a zokogó fiút. És másnap sem szólt, sőt harmadnap sem. Minden reggel olyan halkan köszönt mint az- C35ít, mintha mi sem történt volna. Teltek, múltak a napok, az öreg Csordás el is feledkezett róla. Nem törődött ő mással, csak a reumájával, ami időnként nagyon megkínozta. Reggelenként arra ébredt, hogy sajog minden, porcikája. Az orvos szigorú pihenést rendelt. Pihenni egy házfelügyelőnek? Két napig lehet, de tovább nem, így okoskodott az öreg Csordás. Hiába, a szemetet le kell hordani az emeletről, a lépcsőházat le kell söpörni és reggel a ládákat kirakni a kapu elé, mire jön a szemetes. Az öreg azonban még a negyedik napon sem tudott fölkelni, hiába próbálkozott. Már öt órakor felült az ágyában s keserves fintorral tapogatta sajgó lábát, armkor halk cirpelésre lett figyelmes. Olyan ismerős volt ez fülének ... mintha seprőt húznának az udvar kövein. Az öreg dermedten hallgatott s valóban, a seprő cirpe- iése egyre közelebb került. Kip-kop, kip-kop, a lépcsőn jártak. Aztán a kapu környékén koppantak a kurta léptek. i A szemetet hordja valaki, nyilait a gondolat az öreg agyába, Nem törődve a hasogató fájdalommal, odavánszorgott az udvari ablakhoz s majd földbegyökerezett a liba. Az udvaron nagy szuszogással Marci cipelte a ládákat, vödröket a kapu felé. Szeplős arcán izzadságcseppek gurultak a nagy igyekezettől. Hajnalban ilyenkor még alszik a ház népe s lám ez a kisfiú... valami jóleső meleget érzett a szíve táján és hirtelen elszégyelte magát. Hiszen a görkorcsolya még itt van.: Gyorsan előkereste. Csak most nézte meg alaposabban. A kerekei golyóscsapágyon forogtak valaha, egyik nagyobb, mint a másik, deszkája is gyalulatlan, s jó erős spárgával lehetett a cipőhöz erősíteni. Az öreg csak nézte a fura tákolmányt s észrevétlenül megsimogatta. Ügy érezte, sohasem bocsátja meg magának, hogy elvette a Marci játékát. Lesben állt s amikor a gyerek dolgavégeztével a lépcsőn óvatosan lefelé lépdelt, kiszólt az ablakon. — Marcikám, erről egészen elfeledkeztem ..., csak idegesít a nyikorgása, de azért... tessék... — Az öreg gyorsan kezébe nyomta a görkorcsolyát. Ám hiába leste délután Marcit. Hiába várta az ismerős nyikorgást. Elmaradt. Marci a szomszédos utcában nyargalászotí nagy boldogan a görkorcsolyával. Talán attól félt, hogy újra elveszi, vagy az anyja parancsolt rá...? Az öreg nem találta ki. Egy hét múlva pedig a szomszédos utcában sem nyikorgatta Marci tákolmányát. A mentők vitték el nagy szirénázással. Autó ütötte el. Szeplős arcán csúnya foltok éktelenkedtek, teste csupa törés, zúzódás, Az öreg ott állt az ágya mellett és sírt. Nem szégyelte a könnyeket, mert égették a szemét és a szívét és úgy érezte, sohasem bocsátja meg magának, hogy visszaadta a görkorcsolyát. KECSKÉS RÓZSA Az Antarktisz felett repülő szovjet pilótáknak nagyon sok nehézséggel kell megküzdeniök. A kutatóállomásokon lévő munkatársaknak azonban rendkívül nagy segítséget nyújtanak a bátor repülők, s ezért a legkiválóbb szovjet pilóták minden akadállyal dacolva teljesítik kötelességüket. Míg rendes körülmények között a repülők csak több mint ezer méteres horizontális látás mellett szállhatnak le olyan repülőtérre, amely nincs felszerelve a legkorszerűbb rádióberendezésekkel, addig a sarki pilóták 300 méteres, vagy annál kevesebb horizontális látási viszonyok között is leereszkednek ismeretlen területre. Gyakran 50—60 fokos hidegben szállnak fel. Előfordult, hogy a jégtáblákra leszálló gép a szó szoros értelmében odafagyott a földhöz és még teljes motorerővel sem tudott elszakadni a jégpáncéltól. Csak akkor szabadult ki, amikor kerekei körül benzinnel felolvasztották a jégtakarót. A sarkvidéki ködben gyakran teljesen tájékozatlanul repül a pilóta, s csupán műszereire van utalva. A leszállásnál óriási tüzekkel és rakétákkal ielzik a tudományos állomás helyét. Sokszor azonban még 30—40 méter magasból sem látni a tüzek fényét. Nagy veszedelem a viharos erővel tomboló szél is, amelynek sebessége gyakran eléri a másodpercenkénti 46 métert. NEVESSÜNK Zsúfolt autóbuszon A jegykezelő: Húzódjunk csak jobban össze, mások is fel akarnak szállni! Egy hang az összepréselt tömegből: — Végre megértem, hogyan szoríthat ett bele egy ember 25.000 egység A-vitami:nt egyetlen kis tokba. Biztosan kalauz volt előzőleg ... Honnan ered a vihar? — Csak azt tudnám, honnan jön ez a sóik ronda vihar — mérgelődik a papa. — Én tudom! —■ mondja titokzatosan Pétenke. — Nos? — A nagymamából. Mindig azt mondja: már jó pár napja éreztem a vihart a csontjaimban .. ; Kalapvásárlás — Kérek egy legújabb divatú kalapot. De gyorsan, mert nem érek rá! — Egy pillanat. A divat ugyanis éppen most változik. Mindén kezdet nehéz — Hol látni különösen sok füstöt? — kérdi a tanítónéni az iskolában. Marika jelentkezik: — Délben a szomszédnéninél. Nemrég ment férjhez és most főzni próbál. A nagy tenorista Egy önitelt tenorista a »Denevérében vendégszerepeit. Másnap megkérdezte Slezák Leótól: — Milyen voltam? Slezák megveregette a tanorista vállát: — Pompás, egyhangú lelkesedést váltott ki. — Valóban? — örvendezett a fiatalember. — Ha mondom. Magam beszéltem az illető fiatalemberrel, akinek ez volt a véleménye. A mesebeli „bambuszfüggöny“ mögött Két dán újságíró elhatározta, hogy kipróbálja: valóban el lehet-e akadálytalanul jutni Jugoszláviába, Magyarországra, a Szovjetunióba, sőt még a népi Kínába is. Elutaztak hát Jugoszláviába, Magyarországra, a Szovjetunióba, sőt még a népi Kiná'oa is és sehol sem tapasztaltak semmi különöset. Illetve valami apróságot mégis, Pekingben. Egy pekingi szállodában vacsoráztak egy angol újságíróval. Néhány speciális kínai előételt kaptak, majd »fuya^-nak nevezett sertésroládokat. Egyszerre megszólalt az egyik dán újságíró: — Különös! Az első két rolád olyan omlós volt, akár a vaj, a harmadik meg egészen kemény. Az angol újságíró odahajolt füléhez és belesuttogta: — Lássa, így van ez itt Pekingben. A harmadikban volt a mikrofon... * Szabónál Pisti hosszúnadrágos öltönyt kap. — Aztán tegyek vattát a váltakba, fiatalúr? — kérdezte a szabó. Mire Pisti: — Inkább hátul a nadrágba: a ? Bíróságon — Vádlott, maga már huszonnégy* szer volt büntetve. Mit csináljunk most magával? — Talán egy kis jubileumi ünnep* séget, bíró úr. Drága ajándék Feri kutyát kapott ajándékba. Nyolc nap múlva megkérdezi egyik ismerőse: — Drága egy ilyen kutya? — Mire Ferike felsóhajt: — Nekem eddig két nadrágomba került... A skót és az egérfogó A skót egérfogót szeretne venni* Az egyik üzletben már az összes egérfogókat éléle rakták, de egyik sem nyeri meg tetszését. — Tulajdonképpen milyen egérfoj gót keres? — kérdi türelmét vesztve az üzletvezető. Mire a skót: — Amely előbb lecsap, mielőtt az egér elérné a szalc nőt. A szimbólum — Az ön iránti szerelmem olyan, akár egy gvűrű — soha sincs végei — áradozott a -íres mű *-znő egvilc tisztelője. A művésznő mosol- ogva így szólt: — Találó szimbólum. Ugyanezzel válaszolhatok, hogy az ön iránti szerelmem olyan, akár egy gyűrű! — soha sincs kezdete! A bünhődés órája — Csak nem beteg, doktor úr? — Sajnos, nem jól érzem magam* Kénytelen vagyok egy kollégámmal kezeltetni magam. — Lám, lám! Mindenkit elér a bünhődés! Bíróságon Bíró: Minthogy a vádlott bevallotta, hogy ütlegelte anyósát, nincs is szükség a felperes kihallgatására. Védő: Kérem, bíró úr, legalább nézze meg magának az anyóst. Az enyhítő körülmények végett.;; dó ajánlás — Mondd, nem tudnád alkalmazJ ni a fiamat az irodádban? — Lehet róla szó. Mit tud? — Hát ha tudna valamit, a saját irodámban alkalmaznám ... Igaza van —- Aztán mondd csak, Marika, mit gondolsz, miért némák a halak? — Hát, a tanítóbácsj se tudna a víz alatt beszélni;;: Egy apa gépkocsijával véletlenül halálra gázolta hazafelé kerékpározó leányát Kincardine (Ontario, Reuter) Burton Collins kincardinei lakost erősen nyugtalanította, hogy Lou nevű kilenc éves kislánya, aki délután kerékpárján indult el hazulról, még a késő esti órákban sem tért haza. Az apa gépkocsijába ült, hogy lánya elé menjen. Az országúton, nem messze házától nekirohant egy lámpa nélkül szembejövő kerékpárnak, amelyet a sötétségben nem vett észre; Amikor leszállt kocsijáról, rémülten döbbent rá, hogy saját kislányát gázolta halálra. (MTI) A Lottó-ház 5. emeletének két lakása talál gazdára a pénteki sorsoláson A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság augusztus 2-án, pénteken immár ötödször rendez kettős sorsolást. A 22. heti nyerőszámok húzását és a július havi tárgynyereménysorsolást ezúttal ismét a MEDOSZ székház színháztermében tartják. A húzások délelőtt tíz órakor az öt nyerőszám kisorsolásával kezdődnek Azután ugyancsak sorsolás útján döntik el, hogy a júliusi csaknem háromszáz jutalomtárgyat melyik hét — a 18, a 19, a 20, vagy a 21. hét — szerencsés szelvény tulajdonosai kapják. Az 5. jutalomsorsoláson ismét két öröklakás és a Wartburg személygépkocsi lesz a legnagyobb nyeremény. Ezúttal a Mártírok útján épülő Lottó-ház 5. emeletének 1. számú kétszoba-hallos, összkomfortos, valamint a 2. számú garzon öröklakása talál majd gazdára. (MTI) Kijátszották a bürokráciát A napokban egy Nyugat-Németországból megszökött szerelmespár érkezett Glásgowba, hogy ott összeesküdjék. A fiataloknak ez esetben nem azért kellett megszökniük, mert szüleik ellenezték a házasságot, hanem mert egy nyugatnémetországi törvény értelmében, ha 21 éven aluliak össze akarnak házasodni, úgy legalább havi 350 márka jövedelemmel kell rendelkezniök. Mindketten azonban csak 20—20 évesek voltak és nem volt ilyen jövedelmük. A szülők ugyan felajánlották, hogy pótolják a hiányzó összeget, a bürokrácia azonban közbelépett" és ezt nem engedélyezte. A fiatalokon azonban nem fogtak ki és így a házasság mégis létrejött. Szovjet repülők az Antarktiszon
