Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

ÉSZAKMAG VARORSZAl Az ifjúság arxista neveléséről A magyar ifjúság szocialista szél­űm nevelésében fontos helyet tölt ! az ifjúság forradalmi szervezete. KISZ. Tagjait a munfea szereteté- V a marxizmus-leninizmus szélié­iben szocialista hazafiságra, a ■oletár internacionalizmusra nc­ii. A KISZ nevelő munkáján mu- t nem utolsósorban a>z, hogy mi­en lesz tagjainak és az egész ma­te ifjúság politikai, erkölcsi arcu- ta, mennyire szilárdulnak meg az lóságban a szocializmus eszméjé- h, a párthoz fűződő szálak. Nincs szándékomban melyrcha- an és részletesen elemezni az el­ült évek ifjúsági nevelési politiká- 1 Szükséges mégis néhány alap­ító kérdésben már most állást fog- hó. Egyesek azt a téves nézetet Híják: hogy az ifjúság neveléséért I elmúlt években és ma kizárólag ISZ a felelős. A DISZ-nek kétségtelenül hibái (yosak és nagyok, de ugyanakkor (unkája nemcsak negatív, hanem Bitív eredményeket is hozott. Po- liv, hogy ezrek és tízezrek ismer­etek meg a DISZ-ben a mairxlz- ■s-leninizmus alapvető tanaival, a ■gyár és a nemzetközi munkás- irtok történetével. a liatalok (jobbjaiban még az clleniorrada- m se tudta elhomályosítani és teingatni a pártba vetett hitüket, ógv a DISZ súlyos hibákat köve­it el, ez összefügg a régi pártveze- • ingadozásával, gyakori irányval- ztatásaival, mely a pártban jelent- ízö szektás és revizionista erők «inkájából fakadt. A politikai élet nagy hatással Ht és van Ifjúságunkra. Számta- ■ szektás, nacionalista és re\ izio- óta elmélet és nézet fertőzte só­it mellyel a DISZ nem szállt Kobe eléggé következetesen, hatá- ferttan. A DISZ nevelési munká­ban voltak nem egészséges törek­iek, módszerek, melyek később Mzulíák meg magukat. A fiatalok alódottan tapasztalták, hogy a ivak és a tettek nem mindig es jesen fedték egymást. Nagy volt bizonytalanság bennük a .10vöt II- őcn, aminek az volt az oka, hogy m ismertettük eléírté a fia aló 1- I a szocializmus építése során ie- Itkezö nehézségeket, túlzott illá­ikat ébresztettünk bennük, egyes tetőkkel és a szocialista társada­lmai szemben. iokan nem értették meg. s ma n értik, hogy az új társadalom s harcban születik és ebben a rcban önfeláldozásra, a ne-/ r e- I szívós leküzdésére van szu-.scg. lérthető — de semmivel nem rco- táz'.iató, — hiszen nem eltek at kapitalista és a fasiszta rendszer Ía!okat nyomorító gazdasági és IHikai viszonyait. A hiba az volt, gy a DISZ sem ismertette ífjusa- okkal ezt. Az internacionalista illemben való nevelés sem volt elégítő, teret engedett a naciona- ta nézeteknek. mert munkája kszor elcsépelt jelszavak ismét- lére korlátozódott. Gyengítette a veiőmunka hatását a gyakorlat- n különváló nevelés és oktatás. A irxista-leninista oktatás jórészt pere (közlésre és száraz tételek be­rúgó biflázására korlátozódott. A KISZ-szervezetckben mérlegei­ken az eddigi munkát, tovább II fejleszteni a helyes és félrcdob- a helytelen módszereket. _ Arra H törekedni, hogy a nevelő és ok­ló munkában a helyes módok és (nyelvek párosuljanak az ifjúság­ik legjobban megfelelő cszközök- 1 és módszerekkel. Már most kezdjék meg K1SZ- trvezeteink előkészíteni az ősszel »ginduló ifjúsági oktatást. Tiirc- d.ienek megértetni tagjaival és a ISZ-h^n nem lévő fiatalokkal, a brxista-leninista nevelés szüksé- Bségél annál is inkább, mivel, if jó­giink nem mentes a káros, idegen miietek hatásától. A KISZ-ben ősszel kezdődő okta- si munka már figyelembe veszi a italok igényeit és bátran elveti a erev formákat. A marxizmus-leni- zmus alapjai tanfolyam a marxiz- üs-leninizmus tanaival ismerteti te a tanfolyam hallgatóit. Helyes jtrvezui a KISZ tagjai és a «8Z-en kívüli fiatalok tömegei ré­tére s'/.abadformniú politikai aka- bniát, kérdezz-felelek vitaestéket, llönbözö témájú előadásokal. ínyv- és filmankétokat, valamint észerű nemzetközi kérdések meg­látását. E szabad formák a fiata­lt igényeire épüljenek, ott kell ervezni abból a témakörből, ahol fiatalok érzik szükségességét és »guk kérik. Törekednünk keli ar- 1» hogy minél több ifjúmunkást Híjunk be a marxista elveken ala- iló nevelésbe. A pártszervezeteink, a párttagok ikor tehetnek és tesznek legtöbbet, Ifjúság marxista szellemű neve­séért, ha elősegítik, hogy a KISZ- sn a marxista elmélet párosuljon KISZ és a fiatalok mindennapi rfével. NÉMETH I.ASZLO a KISZ Borsod megyei bizott­ságának agit.-prop. titkára. AZ ÉSZ A KM AGYAR OR SZAG IFJÚSÁGI ROVATA Szép tervek, sok tennivaló A Bányászati • Építövállalat tisza- palkonyai építkezésén Mezei Lajos elvtárssal az élen, 17 taggal még már­cius 21-én megalakult a KlSZ-szer- vezet. A fiatalok nagyon örültek, hogy Van egy szervezetük, amely fog­lalkozik problémájukkal. Örömük­nek hamar végeszakadt. Nem tudni tudatosan, vagy csak véletlenül, de pár nap múlva az építés vezetősége a KISZ 17 tagjából 15-öt más munka­helyre helyezett át. Ez teljesen meg­bénította a szervezeti munka, a szer­vezeti élet kialakítását. Am, az építő fiatalok nem olyan gyenge legények, hogy az ifjúság éle­tébe ilyen durva beavatkozás elvette volna a kedvüket. Májusban már új­ra kezdték a szervezést és most már van 13 tag és 9 fiatal pedig kéri a felvételét. A szervezet megkezdte a munkáját és alaposan megfontolta, hogyan végezze tevékenységét, hogy legtöbb eredményt hozza a fiatalok nevelésében. A KISZ-szervezet mindenekelőtt célul tűzte ki taglétszámának növelé­sét, leánykor megalakítását, kirándu­lások szervezését, VIT előadást, sportkör megalakítását, asztalitenisz és röplabda ágazatban, valamint a hulladék gyűjtését. Feltehetnénk a kérdést, mit valósí­tottak meg? A válasz kielégítő. Létre­hozták a nyolctagú leánykört, az meg is kezdte munkáját. A leánykor tag­jai az új klub részére térítőkét hímez­nek. A hulladékgyűjtők pedig eddig 50 kilogramm PVC hulladékot gyűj­töttek. A KISZ-szervezet gondoskodik a fiatalok szórakozásáról is. A termelés fokozása érdekében e hónapban nyolc ifjúsági brigád meg­alakítását tervezik. Ugyanis a vállalat pártszervezetétől azt a pártmegbiza- tást kapták, hogy támogassák min­den erejükkel 432 lakás mielőbbi fel­építését, azonkívül foglalkozzanak az átképzés fiatalokkal, hogy jó szakem­berekké váljanak. megszerezzék szakmájukat az építőiparban. Az építkezésnél tapasztalható a munka­erővándorlás. A KISZ igyekszik min­dent elkövetni, odahasson, hogy ez a vándorlás megszűnjön. Van problé­ma a munkafegyelemben is. Bizony gyakran megtörténik, hogy egy-két fiatal alaposan a pohár fenekére néz és elfeledkezik arról, hogy neki pon­tos időben munkába kell állnia. A KISZ szervezet jelenlegi munká­ja, eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy meg tud birkózni a rá váró fel­adatokkal. Eredményük magyarázata az, hogy a munkába bevonják a KISZ-en kívüli fiatalokat. Egymás támogatásával végzik a feladatokat. Es ami rendkívül fontos, a pártszer­vezet minden segítséget igyekszik megadni a KISZ szervezetnek. FILMESEK TALÁLKOZÓJA Egy párizsi diákot az egyik bur- ztsoá lap szerkesztősége küld ki a varsói Fesztiválra. De ne gondoljuk, hogy pusztán csak önzetlenségből. Ennek az utazásnak ára van. Az újdonsült újságírónak az a feladata, hogy befeketítse, megrágalmazza a világ békeszerető ifjúságának ün­nepét. De a diák, a látottak és hal­lottak hatása alatt megmarad be­csületes embernek, nem adja el a lelkiismeretét. Pár sorban ennyi a Varsói Talál­kozás című új francia filmnek a tartalma, melyet sok más művel egyetemben bemutatnak a moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon, melyre mind az öt világrészből küldtek al­kotásokat. A nagyszabású verse­nyen — melynek lebonyolításra július 30 és augusztus 10 között ke­iül sor —, részt vehetnek mind *a hivatásos, mind a műkedvelő filme­sek. A rendezőbizottsás által jóvá­hagyott szabályok lehetőséget ad­nak a különböző méretű, stílusú és felfogású filmek bemutatására* A feltételek a következők: csak olyan film indulhat a versenyen, mely az utóbbi két évben készült és alkotói nem haladták meg a 35. életévet. De ha a film az ifjúság aktuaiis létkérdéseivel foglalkozik, úgy a& alkotók életkora nem jön számi* tástoa. Egy-egy ország tetszés szerint küldhet több alkotást is. A rendc* zőbizottság meghívott a zsür:be több ismert nevű külföldi filmkri*- tikust, művészettörténészt. A győztes rendezőket, operató ró* két arany, ezüst, és bronz éremmel, díszoklevéllel tüntetik ki. A szép eredményeket felmutató alkotókat ajándékokkal jutalmazzák. A díjata odaítélése műfaji csoportok keretéi ben történik. A tizenöt legnagyobb befogadó* képességű moszkvai filmszínház* ban japán, hindu, német, román* angol, francia, olasz, osztrák, ma* gyár, koreai, izraeli, belga svéd, Busz.rálic.i filmekben gyönyörköd* hét a VIT ifjúsága. A VI. VIT egyben a fiatal filmé* sek és szcenaristák találkozóhely« is lesz, akik nemcsak szemimáriu* mokon cserélik ki tapasztalataidat és vitatják meg alkotási kérdései* két. de (közösen művészi dokúmén* tumíilmet is forgatnak a világ if4 jóságéinak nagy békeünnepéről,■ A LELKÉSZ LÁNYA RIPORT HELYETT... Varrta Jancsit a Hús­ipari Vállalatnál talál­tam meg. Jóvágású, markáns fiatalember, a tizenkilencet már el- t apóst a. Élete nem kész könyv: kezdethez még elég közel, a befejezés­től még nagyon távol. Nemrégen még a gimnázium krétaporos padjaiban feszítette de­rekát. És érettségi bi­zonyítvánnyal a kezé­ben dolgozni ment. 1956 szeptemberétől dolgozik, könyvel és kalkulál a Húsipari Vállalatnál. — Nem szerettél vol­na egyetemre járni? — kérdezem tőle kíván­csian. Hosszan elgondolko zik és csak aztán vála­szol. — Mindig orvos akar ­tam lenni. Végiéi mégis­csak dolgozni jöttem. És elhiheted, nem bán­tam meg. — Talán bánkódtam eleinte __ De azok a r endes emberek, akik itt körülvesznek, kár pótolnak engem min­denért. Tudod milyen jó érzés az. hogy mun­kája után megbecsülik az embert? Most fel­emelték a fizetésemet is, havonta megkeresem 0 980 forintot. Szóval, érted, elégedett vagyok. Novajidrányból jár be minden reggel Mis­kolcra. Hajnali négy­kor, még alig szakad fel az éjszaka tömött szürkesége, már talpon van és reggel hét óra­kor ott ül az íróasztala mögött, a kimutatások, a számoszlopok fölé ha­jolva. És dolgozik szor­galmasan, sosem loha­dó kedv bel, lelkesedés­sel. Késő este van, mi­kor újra szülőfalujába ér. — És a KISZ dolgo­zik valahogy? — Náluk a KISZ még nagyon fiatal, nemrég alakították. —• Jancsi egyik alapitótagja volt s most vezetőségi tag is. Egy orvoslásraváró panaszt is elmondott nekem. A Húsipari Vál­lalatnak volt egy zene­kara, de most úgy megnémultak a hang­szerek. mintha paralí- zis bénította volna őket kényszerű hailga tásba. Ígértek már ne kik anyagi segítséget a megyénél, de a várvar várt támogatás a mai napig is késik. Pedig c húsipari kiszista fiata­lok már nagyon vágy nak egy kis szóra-kozás- ra. De Jancsinak már mennie kell, sok-sok még ma a tennivalója. Molnár Sándor elvtárs. MSZMP szenrezőtiíkár kedvesen mosolyog, megértőén bólogat utána. — Nagyon talpra­esett, rendes, belevaló gyerek. , S látom az emberek szeméből is a sugárzó, szófián szeretetet, amint Jancsi eltűnő alakját simogatják a moso­lyogva fellobbanó fé­nyek. — pataky — ■ ■ REMEGETT a lány, mint a mö­götte beza- ult kiskapu rugója: a pap­iakból csuli egy ablakon át sugár­zón a fény. Zsámolyán térdelve es­teli imradagját végezte a pap. — Bocsáss meg apám.. A szerelem erősebb a te szentjeidnél. És... és le nem értettél meg. Hiába kértelek. Himánkodlam. Hús és várnélküli szentjeid történeteit nyújtottad fe­lém: nesze, tanulj tőlük, l'.s én ta­nultam — art, hogy úgy nem lehat élni... Elfojtotta feltörő sírását, lerohant a folyó partjára. * ÉJSZAKÁKON át rója szobáját Csak letalzart éjjeli lámpája szüli szüntelenül nyugtalan átvuiii, melyek követik a pap minden mozdulatát. Utolérik, elborítják, mintha bele akarnák taszítani a roskatag éjsza­kába. Ha rázkódik, feléjük fordul, ijedten rebbennek szét. Lapidnnk ugrásra készen s ha lerekedt fejjel tordbb lép, újra rátámadnak. Gondolataival küzd a pap: mint vele az árnyak. Meg-megtorpan, reszkető tenyerét, maga elé tartja, kutat az ujjal hegyére telepedő ké­pek. töredékek rengetegében. Egy­más után születnek, elöszökneh uj- jaiból, — mint parányi Vénuszok — a lányalakok. Sorra elébe járulnak egy szemiHllanásnyi időre, maid át adják helyüket a következőknek. Nem is képek már ezek. eleven élő alakok. „cAkkűr nem éreztem, mit jelent eqij amia” Úti. V UeLti»! e/nit.i ---* k * * * n ettel icvcío*. uozuli a posta tran­ciaországból Miskolcra egy sajóparti kicsi házba Akiknek szól, mikor olvasták, könny csordult végig az arcukon. Vajon miért? Október 27-én élesztőért küldték szülei azt a 15 éves kislányt. A Borsodi nyomda táján. — „Aki ma­gyar, velünk tart!” ellenforradalmi jelszóval aljaslclkü embereket toboroztak Budapest ostromára, forradal­márok legyilkolására. És a tömeghisztéria, tömegőrület elkapta ezt a kicsi lányt is és kirepitette szülővárosá­ból, végül mint menekült franciaországi lágerben kö­tött ki. A most érkező levelét az alábbiakban közöljük úgy, ahogyan a kislány megírta: „Tudatom — írja a levélben —, már nem Bevol- lanban vagyok, visszajöttünk a lágerbe. Jelen pillanat­ban itt vagyunk, várunk, várunk és várunk, hogy mi lesz velünk, a jó Isten tudja ... A szórakozás csökkent. Ott sokat fürödtünk, itt csak zuhany alatt fűződhetünk. írja Apuka, hogy a vér­bajos országban vagyunk. Okos ember volt, aki tudja, mert valóban mikroszkóppal kell keresni egészséges embert. Általában velük születik ez a tegség. Százával fekszenek a magyarok is ebben a tegségben, akik életükben csak hallottak erről, most saját mamik is megkóstolták. Mert általában a fran­cia nép. úgy a nők, mint a férfiak, kívül juj, belül fuj. az erkölcsöt nem is ismerik! Párizs amilyen szép, olyan „szép” a magaviseleté. Ott vannak a világhíres szép nők és egyben nőbarlangok is. Minden sarkon egy-egy bár, amelyben a nők nem. ismerik a ruhát és meztele­nül táncolnak, de viszont a férfiak is. Franciaország erkölcse az alsó foknál“ is lejjebb esett. Magirarnrszág aranycsillag hozzá képest. Sajnos, én idejöttem, meg­ezl az be­be­buiuun:. ;meg czei ... ... C..-JCI uzic,., együtt bánta meg. Más ország mar nem vesz be magyar menekülte két, mert torkig van velük, mert ahol magyar van, ott minden törik, minden elvesz és minden rombadől. A ma­gyarokra mindenki úgy néz, mint a veres ruhára es ir­tózik a disszidáltaktól minden nemzedék. Sajnos, de való, a magyarok elveszítették a becsületüket es sok magyar ember, aki még itt van, szégyenli azt, hogy ö magyar. Ez a szomorú helyzet, ez az igazság. Haza­jutni nem lehet, nem visz haza Franciaország... Szép már a kis kertünk? Ügy előttem van az ott­hon minden zeg-zuga. A kis fehér ház három nyár­fával és a kiskert. Olyan sokat lerajzolhatom, mikor egyedül vagyok. Mindig mesélek a lányoknak, milyen szép kis házunk van nekünk. Egyszerű, de olyan ked vés minden talpalatnyi földje... És én itt ülök egy hideg, kis kopár szobában az asz­tal mellett. Anyám fényképe van előttem kitéve. A fényképet alig-alig látom, mert könnybeborult a két szemem pillája. Régen volt már az. mikor anyám si­mogatott engem, s mikor megtört puha kezét ráfiamra tette, akkor nem éreztem, mit jelent egy anya. Kine vettem, visszafeleseltem és tovább futottam. öreg anyámnak gondtól megtört arcán eay pici mosoly most annyit jelentene, mintha Dárius kincsét elémbe tennétek. Miért nincs mellettem 6. miért nem fogja a kezem? Miért nem mondja ezt, azt ne tedd gyermekem? Ó ha itt lenne mellettem, soha el nem engedném mellőlem. Óimám a széltől, a rossz emberek­től, mert ö az anya, akit én úgy szeretek és aki után én annyit szenvedek. Ne bántsátok őt. vigyázzatok rája. míg hosszú útjáról visszatér a lánya.” És van meg egy sor. ami az adónak szól. „Ne félj apa, nemsokára hazaviszem az élesztőt." Ujjal — szive heves fajdaimábati, — mozdulni kísértenek, megérintik, megsímogalják . a hajladozó lányfé-t nyü alakokat. Az ujjak érintésére elhunynak, izzó testük kihűl, mint a lehulló acélszikrák. — Na... Maradjatok... Legalább ti maradjatok. — önkény lelenüí hangosan kérleli őket. És a csöppnyi árny-vénuszok maradnak. — Nézz, gyönyörködj bennünk. Ml vagyunk a te lányod... Aki ciha.* gyott téged. Látod, itt még pici, itt már iskolás, rakoncátlan, csupaszul, kíváncsi — kérdő, mindenttudfa eszes lány. Nem. Valamit nem talál a pap, Rossza;, bűnöset, lánya eddigi élet ívben. Valami érthetetlent, ami ma* gyau.zná mostani tettét. — úgy nevezi — lázadását. Az apa akarata ellen? Vcgy ezen túl? Nem. Ezt nem érti. CÉLTALANUL, hideg, tétova mezt aulátokban élnek tovább a kezei =* mint a gondolatai. Könyvre — ima* könyvre akad. Markolja a hideg, a máskor oly sok vigaszt nyújtó /ede* let. Lapoz. FéUérden hajlik fölötte. Találomra beleolvas. Elkap egy mow datot. Azián elszakad a. bctüktőL becsukódik, földrehull a könyv. Széttárt kezeivel a kerevet szélébe kapaszkodik. Szájáról ömlik az ima lágyan csörgedezve, majd szaggatót* tan, bukdácsolva, mint a zuhatag. Nem válogat, alkalmi, dicsőítő, vagy gyászimák között. Mindegy. Nem ad nyugalmat az imaözón. Lázban, hideg verejtéktől ’epet* ten. talál rá a felesége. A csöndes, megértő asszony, aki életen át szol-* gólja a papot és aki rajongó, alázko-* dó szerctetében-ssoha nem jutott cl odáig, hogy bármiben is ellentmond* jón férjének. Bölcsnek, isten kivá­lasztottjának tartotta öt — és magát csak arra méltónak, hogy hangtala* nul, a pap akaratlan önkényétől el-* nyomva és egyéniségétől megfosztva szolgálja. Nem. Azt sem veti n férje szemé­re, hogy nem érti meg a lányát. L.a- pul. a\Szomszéd szobában. Titokban várja, mikor szólítja magához a fér-* je, hogy közölje vele: áldását adja lányuk és annak a „másiknak" a frit gyére. TÖRÖLGETI férje homlokáról a verejtéket, érzi — talán életében elő-* szőr —, hogy vereséget szenvedett a pap — nz apától. S most szintén először életében — felsikolt az öröm* tői. Gáttalauul ömlik a sikoltás -s hosszú évek szolgai hallgatásában megdermedt asszonyi sikoltás hogy a következő pillanatban újra sírigtartó némaságba fulladjon. F.ny- «11ji maradt a szabadulni vágyás ősz-* tövéből. A többit felemésztették a bénító tűrések, az öngondolatcsonkt* tások évtizedei... ... Talán a lány. Igen, a lány Ki­szabadult. Nem jön vissza a pap áldásáért. Csak látogatóba jön férjé­vel — ha hii'ja az apa... ALEXA FERENQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom