Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

Csütörtök; 1957. augusztus í. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Megalakult a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a Lenin Kohászati Művekben Az elmúlt napokban értekezletre jöttek össze a gyár valamennyi üze­mének küldöttei, hogy ünnepélyes külsőségek között megválasszák az MSZBT elnökségét s hogy lehetővé tegyék e nagymultú szervezet • mim- ikájánialk további folytatását. Marton Istvánná megnyitó szavai után Simon József elvtárs, a szervezet tapasztalt, régi vezetője tartott előadást. Előadá­sának bevezető részében méltatta az MSZT szervezet tevékenységét és munkáját, amelyet a Lenin Kohászati Művekben is kifejtett a szovjet és magyar barátság elmélyítése -érdeké­ben. Vázolta azokat a küzdelmes és nehéz napokat, amelyeket az ellenf or­radalom időszakában a szervezetnek, a szervezet vezetőinek és tagjainak kellett átélniük. Beszédében többek között hang­súlyozta: — A külső és belső reakciós erők támadást indítottak a Magyar—Szov­jet Társaság ellen s ez a támadás nem másra irányult, mint a magyar és szovjet nép barátságának meghódí­tására. Ez részben sikerült is nekik. Az elmúlt hónapok eseményei azon­ban bebizonyították, s ma már min­den becsületes, hazáját szerető ma­gyar ember látja, hogy a Szovjetunió léte, baráti kapcsolata és támogatása nélkül hazánkban nem beszélhetnénk népi demokráciáról, szocializmus épí­téséről. önzetlen támogatását szinte a nap minden órájában érezzük. Ko­hóink és martinkemencéink szovjet érccel és koksszal dolgoznak. De ugyanígy sorolhatnánk számos pél­dát, amely vállalatwrik életében je­lentkezik. Simon elvtars a továbbiakban a megalakuló szervezet feladatairól szólott. Elmondotta, hogy a szervezet célja bekapcsolódni hazánk' politikai és gazdasági életébe és aktív tevé­kenységével támogatni a párt és a kormány minden intézkedését. Ismer­tette az országos elnökség július 15-én hozott határozatát a szervezet mun­káját, célját és feladatát illetően. Majd hozzászólások következtek , Tóth József acélöntődéi dolgozó a ■szovjet és magyar nép barátságának ■jelentőségéről szólt, arról a kedves levélről, amelyben a szovjet kohá­szok üdvözletüket küldték a magyar kohászoknak, a Lenin Kohászati Mű­vek dolgozóinak. Garami Károly elv­társ, szertári dolgozó az üzemi baráti körök megalakítását sürgette. Kozus- nyik Arnold értékes javaslatokat tett a szervezet munkáját illetően. Kovács György elvtárs kultúrotthon igazgató beszámolt azokról a gazdag tapaszta­latokról, amelyeket a gyár művész­együttese szerzett a Szovjetunióban való tartózkodása során. Elmondotta többek között, hogy ezeknek a nagy­szerű tapasztalatoknak alapján már számos intézkedést foganatosítottak így például balettiskolát indítanak be, kiisikórúst alapítanak, megjavítják az ismeretterjesztő és műszaki pro­paganda munkát. A számos értékes hozzászólásra Si­mon elvtárs adta meg a választ, majd sor került az elnökség tagjainak meg­választására. A jelenlévők 16 tagú elnökséget választottak. Ezeknek tag­jai: Simon József technikus, Kokat István mérnök, Márton Mátyás üzem­vezető, Szálát János kálkuláns, 'Mar­ton Istvánná ügyintéző, Bárány Pál lakatos csoportvezető, Pálinkást Gvörgy főtechnológus, Héthársi Ká­roly előadó, Novadovszki István/fő­művezető, Tóth József mérnök, Gábor Béla mérnök, Bánvölgyi Károly terv­osztályvezető, Makróczi Sándor for­rasztár. Drotár László szertári mun­kás, Reiner Sándor művezető és Kis- ida Ferenc tanár. A lelkes hangulatú értekezlet •Mar­ton Istvánná zárszavával fejeződött be. Őszre felállítják az első Gyermekvárost Kétnapos országos pedagógus-értekezlet Hétfőn kétnapos országos értekez­let kezdődött a Központi Pedagógus Továbbképző Intézetben. Jóború Magda művelődésügyi miniszterhe­lyettes tartott beszámolót az elmúlt tanév oktatásügyi munkájáról és az 1957—1958. tanév fő feladatairól. Megemlítette, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a következő hónapok­ban kidolgozza művelődésügyi politi­kánk, ezen belül nevelésügyünk hosz- szabb időre szóló feladatait. Ez fel­öleli majd alsó- középső- és felső- oktatásunk, a gyermekvédelem, vala­mint a felnőtt oktatás elvi, szervezeti és anyagi problémáit. A pedagógusok ideológiai továbbképzésének fő fel­adataként jelölte meg a szakmai gya­korlat világnézeti alátámasztását. Ezért a továbbképzés középpontjába a filozófia és a politikai gazdaságtan ta-folyamait kívánják állítani. A kö­zépiskolai tanárok továbbképzésének fő formája 1958-tól kezdődően a nyári egyetem lesz. Jóborű Magda ezután hangsúlyoz­ta, helyet kell kapni az iskolákban az erkölcsi ismeretek tanításának. Már tanulmányozzák a különböző magyar és külföldi tapasztalatokat és ezek alapján 1957 őszétől az általános isko­lákban heti egy, a középiskolákban két osztályfőnöki óra lesz erkölcsi tárgyú beszélgetésekre; A gyermekvédelem legfontosabb problémáival kapcsolatban Jóború Magda kijelentette, hogy őszre feltét­lenül fel akarják állítani az első Gyermekvárost, ahol az épület befo­gadóképességétől függően több száz 6—18 éves korú fiút és leányt részesí­tenének iskolai oktatás mellett ipari és mezőgazdasági kiképzésben; Az általános és középiskolai óra- és tantervekben, valamint tankönyvek­ben történt változásokról elmondotta, hogy az 1956 őszén bevezetett új tan­tervek, tankönyvek maradnak ér­vényben. Ezek a tantervek, tanköny­vek lényegileg időtállóknak tekinten­dők. Az V—VIII. osztályok új tanter­vei, tankönyvei most készülnek. Az 1957—1958. tanévtől végleg ren­dezik a nyelvoktatást. Mindenütt visszatérnek az orosz nyelv kötelező tanításához. Ugyanakkor fontos, hogy több tanuló tanuljon modern nyugati nyelveket már az általános iskolák­ban. Lehetővé tették ezeknek a nyel­veknek az ingyenes tanulását. A rendkívüli tantárgyak között szere­pelnek a nyugati nyelveken kívül a szomszédos népi demokráciák népei­nek nyelvei is, valamint a hangsze­res zene, a szabadkézi rajz és a mű­vészettörténet. A politechnikai oktatás kérdéseivel kapcsolatban elmondta, hogy elké­szültek az általános iskolák V—VIII. osztályai számára az új tantervek fi­zikából, kémiából, biológiából, érvé­nyesítve a politechnikai oktatásban megvalósítható elemeket. Jóború Magda beszámolóját vita követte. Az országos pedagógus-értekezlet második napján a felszólalók a kö­vetkező tanévvel kapcsolatos kérdé­sekről beszéltek. Gyalmos János, a fővárosi tanács oktatási osztályának vezetője a politechnikai oktatáshoz szükségesnek tartja, hogy az iskolák­ban tanműhelyeket állítsanak fel, Hernádi Konrád, Veszprém megyei művelődési osztályvezető azzal» a ké­réssel fordult az illetékesekhez, hogy Veszprém megyében. legyen a .Gyer­mekváros. Több hozzászólás után Zagyva Imre minisztériumi főosztály- vezető zárószavával ért véget az ér­tekezlet* Miről beszéltek az ózdi kommunisták? AZ ÓZDI EGYSÉGES üzemi és városi pártbizott­ság hétfőn kibővített pártbizottsági ülésen vitatta meg az országos pártértekezlet határozata és a megyei pártértekezlet nyomán az ózdi kommunisták előtt álló legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseket. Az aktívaülés fő irányvonala volt, hogyan teremt­hetik meg a pártegységet, biztosíthatják a párt vezető erejét, a tömegekkel való helyes foglalkozást, szoros kapcsolatot, hogyan háríthatják el a gátló akadályokat a szocialista termelés útjából. Az aktíva behatóan foglalkozott az olyan, egészsé­ges pártéletet akadályozó eszmei áramlatokkal, mint a revizionizmus és a szektarianizmus. A beszámoló és a hozzászólások részletesen elemezték, hogyan hódított tért Ózdon a revizionizmus, hogyan bontotta meg fok- ról-fokrá a pártegységet, s rríllyen súlyos károkat oko­zott. Ózdon a revizionizmus fő képviselője Antalkö2 József, a munkástanács volt elnöke, akiben összekeve- re'dett az idealista és materialista világnézet, szavak­ban, frázisokban kommunista, de tetteiben jobboldali. Rendkívül jellemző: a munkástanácsban ő vetette fel, hogy tovább kell sztrájkolni, ki kell követelni a sztrájk­pénzt, ugyanakkor kommunista vezetőknek meg arról beszélt, hogyan kellene megfojtani a munkástanácsban ezt az irányzatot. Vagy: szükségesnek tartotta a forra­dalmi pártot, de csak úgy, hogy a munkástanács hatás­köre alá rendelje. A revizionista nézetek és szólamok azért voltak különösen veszélyesek, mert baloldali hangzatos frázisok megtévesztették az egyszerű pártta­gokat, pártonkívülieket. A beszámoló és a hozzászólá­sok nagyon helyesen húztak határvonalat a revizionista Antalköz József és az ellenforradalmárok között. A beszámoló alaposan foglalkozott azzal is, hogy a gyárban* a városban a szektás jelenségek károsan ütöt­ték fel fejüket. Vannak olyanok, akik mindenkiben el­lenforradalmárt tekintenek, akik egyébként békés szán­dékkal résztvettek a tüntetésben, illetve felvonuláson. Megnyilvánul olyan káros kijelentésekben is, ami sok, párthoz közeledő embert mellbe üt: „elegen vagyunk a pártban”; sőt akad olyan jelenség is, hogy egyesek a pártba még be nem lépett MDP tagokat ellenségnek tekintik. Ugyancsak ilyen helytelen az a nézet is, „min­den közfunkcióba kommunistákat tegyünk”. Ez tág te-- rét adna. a karrierizmusnak, mivel egyes dolgozók csak azért lépnének a pártba, hogy vezető álláshoz juthas­sanak. A BESZÁMOLÓ és a hozzászólók foglalkoztak az elharapódzó intrikával is. A dolgozók jogos észrevéte­lei mellett felüti a fejét az, hogy egyesek azért bírál­nak, különféle dolgokat találnak ki emberekről, hogy azt helyükről kitúrva, magukat Vagy ismerősüket tol­ják a helyére. Az egységes városi és üzemi pártbizott­ság éppen ezért felülvizsgálta az ellenforradalomban exponált dolgozók ügyét, hogy állástfoglalhasson em­berek ügyében. Az aktíva határozatot hozott, hogy általánosságban lezártnak tekinti az ellenforradal­márok ügyével való foglalkozást. A továbbiakban a pártbizottság, a pártszervek tudta és beleegyezése nélkül nem foglalkozik egyes dolgozók „ellenforradal­mi” tevékenységével. Ezzel azt akarják . elérni, hogy véget vessenek az intrikának, becsületes emberek rá­galmazásának, emberek oknélküli elbocsátásának. A pártépítéssel foglalkozva a beszámoló megálla­pította, hogy az üzemi pártszervezetekben a szocialista összetétel jó, a tagok 80 százaléka munkás. Az értelmi­séggel való helyes foglalkozást igazolja, hogy minden má­sodik műszaki vezető tagja a pártnak. Nem mondható el ugyanez a városi pártszervekről, ahol alacsony a mun­kások száma és mindössze hét tsz-tag, illetve dolgozó paraszt tagja a pártnak. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a nők bevonására is. Számos hozzászólás hangzott el. Fehér László elv­társ arról beszélt, hogy nem kielégítő a munkafegyelem az üzemben. Javasolta, jobban kell foglalkozni a ter­melés irányításával és ellenőrzésével. Leniczki János ugyancsak arról beszélt, hogy sok a „lógó” ember az üzemben, majd további hozzászólásában igen helyesel­te a pártbizottság állásfoglalását az intrika elfojtásá­ra, mivel rendkívül akadályozza az üzemben a terme­lést. Czine László arról szólt, hogy a termelés emel­kedésének egyik gátló oka: a dolgozók nem ismerik a tervet, és sok műszaki vezető sem. Gyakori a selejt és nagyon elharapódzott az üzemi lopás. Szdlontai elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a progresszív tagdíj- fizetés körül zavarok vannak. Több dolgozó van, aki nem akart vele egyetérteni. Figyelemreméltó javas­latot tett a termelés fokozására Ruszó Kálmán. Helves lenne, ha az illetékesek felfigyelnének rá. Kovács Mik­lós arról beszélt, mennyire szükséges a jó agitáció és felhívta a figyelmet, jobban kell foglalkozni a dolgo­zókkal, jobban figyelembe kell venni a dolgozók vé­leményét. AZ AKTIVAÜLÉSEN részivé# Valkó Márton elvtárs, a Központi. Vezetőség póttagja, a megyebizott­ság tagja, aki a pártegység fontosságával foglalkozott rövid felszólalásában. Erre igen jó példát mondott el szemléltetőnek. Ügy kell a párt további útját elkép­zelni — mondotta —, mint az országúton futó gépko­csit. Minél gyorsabban haladunk előre, a kormányon annál kisebb rántást kell jobbra vagy balra tenni a párt helyes irányvonalától, nehogy a fának szaladjunk, s az elhajlásokkal katasztrófába sodorjuk az országot. GONDOLATOK a megyei pártaktíva után Nem árt időnként elmondani, hogy munkásmozgalmat, a pártmunka nyújtotta tapasztalatokat, az esemé­nyek láncolatába beépítve, hasznos és szükséges elemezni, lényegbeli tu­lajdonságaikat kiemelni, hogy abból pozitív, vagy negatív jellegű tanulsá­gokat tudjunk levonni. Ezek a tanul­ságok lehetnek azután a párt har­caiban a jövőbeni sikerek záloga. A hazánkban kirobbantott ellen­forradalom nagy tanulságokat szol­gáltatott a nemzetközi kommunista mozgalom számára is. Azóta a szo­cialista országok a proletárinter- naci emailizmus eszméi alapján még szilárdabban egységbe tömörülnek és visszavernek minden ellenséges támadást. A kommunista és munkáspártok­ban még következetesebben har­colnak a párt lenini vonalának betartásáért, szétzúznak minden­nemű jobboldali revizionista irányzatot és nincs béküiékenység a szektarianizmus irányában sem. Aktuális példa bizonyítja ennek igazságát. A Nagy Imre—Losonczy- féle rovizionisita áruló csoport ki­űzése a magyar kommunista mozga­lomból, másrészt Malenkov, Molo­tov, Kagamovics-fcle szektás csoport frakciós tevékenysége ellen hozott szigorú rendszabályok az SZKP-ban.. Megyénk pártbizottságainak, párt­szervezeteinek és a pártszerveze­te irukibe tömörült harmincezer korri- muniiSitánák az elmúlt kilenchónapos munkájában, gyakorlatában találunk olyan mozzanatokat, amelyeket is­merni kell és abból a holnap szá­mára tanulságokat kell levonni. Nemrég zajlott le a megyei pártbi­zottság ülése és azt követően a me­gyei pártaktíva. Talán nem árt fel­eleveníteni néhány olyan fontos' kér­dést, amelyet a gyakorlati pártmunka tapasztalatai alapján a megyei párt- bizottság ülése és a pártaktíva-érte- kezlet mint alapvető tanulságokat le­vont és pártszervezeteink feladatává tett; _ Mindenekelőtt a tények birtokában tisztázta a megyei pártszervezetekbe, főleg a megyei pártbizottságba be­hatolt revizionizimust, annak mélysé­gét és okait, »mélynek főképviselője Borsod megyében Földvári Rudoif, az MDP- megyei első titkára volt;..; Földvári Rudolf október végén lényegében a nyilt pártárulás út­jára lépett, elárulta a munkásosz­tály ügyét. A megyei pártaktíva éles bírálatban részesítette azokat az , elvtársiakat, akik Földvári befolyása alá kerülve, kisebb-nagyobb revizionista hibákat követtek el. Megállapította az aktí­va, hogy a revizionizmus és az op­portunizmus Borsod megyében jó­részt azért nőhetett olyan naggyá, mert az MDP volt Borsod megyei vezető szervei tűrték, hogy Földvárin kereszt ül egy ideig központellenes frakciós vonal érvényesülhessen.- Tűrték, hogy a kollektív vezetés he­lyett Földvári egyéni politikát foly­tasson és rákényszerítse akaratát a megye kommunistáira.« A mély, elemző referátum, a szen­vedélyes, bátor vita elégséges alapot adnak a revizionizmus elleni harc mindennemű megnyilvánulásához megyénkben; Az utóbbi hónapokban döntő vereséget szenvedett a r>evi- zionizmus, de a főtü-^et továbbra is a revizionizmus maradványaira és a revizionizmus iránti békülékenységre irányította, mert noha a revizionizmus fő képviselői t- tételeik (a nemzeti kommunizmusról, a párt vezető sze­repének aláásáséról, stb.) a gyakorlat fényénél elárulták gazi arcukat és léhyüket; Noha nyíltan nem jelent­keznek a politikai életben, még sem mondhatjuk, hogy teljesen és végle­gesen- végeztünk a rév i zioniizmussal. Csak egyetlen példát említek: . eléggé lábra kapott megyénkben is a ter­melőszövetkezetek spontán fejlődésé­nek a teóriája. Mi ez, ha nem a le­nini- szövetkezeti elvnek az elvetése, revíziója. Az ilyen és ehhez hasonló revízióm nézetek ellen, harcol-* minik kell, ment a pártra nézve ve­szedelmesek, mert eszmeileg a párt és a munkásosztály lefegyverzését szolgálja, a burzsoá ideológia beha­tását tükrözi; De az a tétel, hogy a főtüzet to­vábbra is a revizionizmusna kell nyit­ni, nem jelenti az+ hogy nem kell harcolni a ^zaktás dogmatikus hibák ellen, amely a konzervativizmust, a maradiságot akarja a pártra ültetná* A mi pártunk az adott objektív helyzetből kifolyólag két fontos harcot folytat, mert a pártegység ideológiai alapját a marxizmus- leninizmus elveinek védelme ké­pezi a revizionista elhajlás, a szektás torzítások ellen. Ezért nem hunyt szemet a megyei pártbizGittsági ülés és ■ a párbaktíva azzal a helytelen gyakorlattal szem­ben sem; hogy egyes pártszerveze­teinknél szektás, dogmatikus nézetek és cselekedetek to^asztalíhatók, ame­lyek szintén veszélyeztetik a párt egységét. Sőt, több példával illusz­trálta e jelenség létezését és káros hatását. »Nem ritka az az eset sem, amikor egyes pártszervezetek vezetői nevelő tevékenység hü-ebt adminisz­tratív intézkedéseket foganatosíta­nak. A proletándiMatúrának csak az egvik oldalát, a diktatúrát kívánják gyakorolni. Ezt vallják például a szentistvánibaksai. elvtársiak is. Kije­lentették: szerintük az a helyes, ha a párttitkár és a tanácselnök végig­megy a falun, reszkessenek az em­berek. Ez is mutatja, hogy pártszer­vezeteinkben az adminisztratív in­tézkedések alkalmazása és a politi­kai meggyőző munka lebecsülése igen megerősödött.« Mi ez, ha nem más, mint a régi hibák felelevenítése az új helyzetben, amely ellen a leg­határozottabban küzdeni kell. Nem szabiad, hogy egyes pártszervezeteink újra és újra elővegyék a parancsol­gató módszereket. Az ilyen negatív jellegű tapasztalatok feltárása m hasznos, mert tanulságul szolgál. Ezeket a régi hibákat csak akkor tudjuk végleg feledtetni és száműzni, ha ezekben a pártszervezetekben gyökeres változások történnek a pártmunka tartalmában és for­májában egyaránt. Ez természetesen nem megy köny- nyen, simán; Nehéz az évek folya­mán megszokott munkamódszerektől megszabadulni, de meg kell szaba­dulni tőle, bármily nehezen, bármily üggyei-bajjai megy is. Dicséretreméltó, hogy számos pártszervezet a korábban meg­rendült tekintélyét helyreállítot­ta, sőt* növelte, v Ezt mindenekelőtt azzal érték el* hogy halogatáSi, habozás nélkül harcJ ba szálltak a forradalmi munkás- paraszt kormány felhívására az ellen­forradalom erői ellen. Rendezték, tö­möritették a kommunisták sorait, szorosabb, elvtársiasabb légkört te­remtettek a pártonkívüliekkel, fel­számolva a parancsolgató módszert 4 Mozgásba hozták a legfontosabb tö­megszervezeteket és új módon, segítik azokat;* Meghallgatják, összegyűjtik a kívülállók véleményét, észrevételét és ha az helyes, harcolnak megvaló­sításáért. Ez erkölcsi alapot ad párt­szervezeteinknek ahhoz, hogy a hely­telen véleményeket, észrevételeket nyugodtan megvitassák és megma­gyarázzák a helyes álláspontot, a párt álláspontját. Tucatjával sorolhatnánk az olyan pártszervezeteket, ahol ilyen és eh­hez hasonló jó módszereket alkal­maznak. Az ilyen pozitív jellegű ta­pasztalatokat pártszervezeteinknek fel kell karolniok, mert általánosí­tásra, követésre érdemesek; Pártszervezeteink, pártbizottsá­gaink az elmúlt hónapok alatt meg­erősödtek, feilődtek. Az országos pártértekezlet határozatai nyomán a legutóbbi megyei pártbizottsága ülés > és a megyei párfaktíva újabb emelője kell, hogy legyen a gyakorlati párt- munka színvonalénak. Ez rajtunk, kommunistákon múlik; MAJOROS BALÁZS JSAagyar-jugoszláv epul oojtor es A Nehézipari Minisztériumban egy heti tanácskozás után szerdán végét­ért a magyar-jugoszláv villamosener­giaügyi tárgyalások első szakasza. A tárgyalások eredményeként abban állapodtak meg, hogy Söjtör és Var­sád között távvezetékkel összekap­csolják a jugoszláv és a magyar ener­giarendszert. Az építkezést a két or­szág közösen végzi; A vezeték jugo­villamos távvezeték Varsad között szláviai részének oszlopait és veze­tékanyagát a magyar ipar szállítja, a jugoszláv fél a vételárat villamos­energiával egyenlíti kb A százhúszezer kilowattos távveze­ték rendeltetése az lesz, hogy a jugo­szláv energiafeleslegből yillamosára- mot szállítson Magyarországnak. Az új létesítményt az ajka-söjtöri táv­vezetékkel kötik össze* (MTij

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom