Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

KMAG YARQRSZ AG KVLEÖLDI JELENTÉS EK az interkontinentális rakétakisériet nemzetközi visszhangjáról Csütörtök, 1357. augusztus 23. LONDON. Milyen hatása lesz a fezovjet interkontinentális rakéta be- (jelentésének a leszerelési tárgyalá­sokra? — ezzel a címmel írt kom- «nentárt Matthews, a Reuter hírma­gyarázója. Cikkében azt fejtegeti, hogy általában az a vélemény, hogy B közlemény célja nyomást gyako­rolni a Nyugatra a megbeszélések jelenlegi időszakában. Az AFP londoni jelentésében írja: rA brit repülőgépipar szóvivője ked­den kijelentette: „Valószinüleg meg­felel a valóságnak az a hír, hogy az oroszok interkontinentális irányít­ható rakétát konstruáltak.” Az an­gol repülőgép-konstruktőrök szövet­ségének képviselője azt mondotta, általában már bizonyos ideje számí­tottak arra, hogy a becsléseknél ko­rábban kerül sor a szovjet terv meg­valósítására. A védekezés fegyvere állítólag egy Etomtöltetű lövedék, amely el tudja érni a sztratoszférát, azaz mintegy 11.000 méter magasságot, s a rakéták az eredeti iránytól lényegében függő röppályán haladnak. Ha a védeke­zőknek sikerül megismerniök a ra­kéta koordinátáit, akkor elvben ki­számíthatják, hogy hol fog végetérni a lövedék röppályája. Az angol szak­emberek azonban jól tudják, hogy a rakéta sebessége igen megnehezíti a problémát. CANBERRÁI jelentésében azt írja B hírügynökség tudósítója, hogy az ausztráliai kormány kedden már tár­gyalásokat folytatott az új szovjet interkontinentális rakétáról. Az ille­tékes ausztráliai szervek állítólag felhívták a brit hadügyminiszter fi­gyelmét arra, hogy az Egyesült Ki­rályság hatékonyabb rakéta gyártá­sáról intézkedjék, akkor Ausztrália a maga részéről minden rendelkezé­sére álló eszközzel lehetővé teszi ilyen új lövedék kikisérletezését. LONDON. Az angol lapokban a TASSZ jelentéséhez fűzött kommen­tárjai arról tanúskodnak, hogy az interkontinentális rakétával végzett sikeres szovjet kísérletek zavart kel­tettek azokban a körökben, amelyek politikai számításaikat arra alapí­tották, hogy a nyugati hatalmak megelőzték a Szovjetuniót az atom- fegyvergyártás tekintetében. A Yorkshire Post vezércikkében azt írja* hogy „A közlemény min­den bizonnyal komoly töprengést okoz Washingtonban. Egyes lapok megkísérlik, hogy csökkentsék az interkontinentális ra­kétáról szóló TASZSZ-közlemény je­lentőségét. Köztük van például a Daily Telegraph, de még e lap kato­nai szemleírója is megállapítja: „Ha az oroszoknak az interkontinentális rakétával kapcsolatos sikeres kísér­letekről szóló jelentése beigazolódik, akkor ez nagy nyugtalanságot kelt majd Nyugaton.” (MTI) A Szovjetunió bejelentése az amerikai lövedék gyártás programjának bővítését idézi majd elő Washington (MTI) Az AFP szerint a Szovjetunió ama bejelentésének hatására, hogy az el­ső interkontinentális irányítható lö­vedékeknek kipróbálása sikerrel járt, kétségtelenül feltűnő módon bővítik majd a hosszú hatósugarú lövedékek gyártásának amerikai programját. Washingtonban tudni vélik, hogy a kormány egyes körei már most is elégtelennek találják azt a hatmilliárd dolláros hitelt, amelyet a kormány a kongresszustól a télen akart kérni. Valószínű, hogy a lövedékek gyártásának költségve­tése hamarosan eléri annak a ha­talmas összegnek az egyötödét, ame­lyet eddig az amerikai és nyugati „védelem” céljaira szántak. Az AFP jelentésének további ré­széből kitűnik, hogy egyes washing­toni körök minden erővel csökkente­ni szeretnék azt az óriási hatást, amelyet a Szovjetunió bejelentése szerte az egész világon gyakorolt. OTTAVA. A kanadai lapok első oldalukon, öklömnyi címek alatt közük a sikeres szovjet rakéta kísér­letekről szóló jelentést — közli a TASZSZ. A Gazetta című lap közle­ményeinek ezt a címet adja: ,.A Szovjetunió interkontinentális raké­ta-kísérletei sikerrel jártak. A raké­ta a föld bármely pontját elérheti”. A Borsodnádasdi Lemezgyár hengerészei tiltakoznak az ENSZ ötösbizottsága jelentése ellen Á Borsodnádasdi Lemezgyár üzem­készeiben a dolgozók röpgyűléseken tiltakoznak az ENSZ ötös bizottsá­gának hamis jelentése ellen, s egy- emberként követelik, hogy vegyék Re a napirendről az úgynevezett »ma­gyar ügyet«. A hengerészek az Or­szágos Béketanácshoz küldött táv­iratukban többek között így írnak: . »Az olyan fontos világszervezet, ínint az ENSZ nem arra hivatott, hogy a békés országok belügyeibe avatkozzon. Tűzzék inkább napirend­ire a leszerelés kérdését, vagy szün­tessék meg a vérengzést Közép-Kele­ten, amely a világ békéjét veszé­lyezteti. Mi, borsodnádasdi hengeré­szek tettekkel is tiltakozunk az ötös bizottság jelentése ellen. A munkás­paraszt kormány iránti bizalmunkat azzal fejezzük ki, hogy augusztus hó­napban terven felül 260 tonna finom­lemezt adunk népgazdaságunknak. A borsodnádasdiak állják szavu­kat: két nap alatt terven felül 62 tonna félkész, és 87 tonna készárut gyártottaké Rendelet a mezőgazdasági termelsszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanításáról ‘ X magyar forradalmi munkás-pa- íaszt kormány a Termelőszövetkezeti ^Tanács javaslatára rendeletet hozott a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek tagjainak üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés esetében történő társadalombiztosítási ellátá­sa érdekében. Eszerint a mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagja üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés, vagy meg­rokkanás esetén az 1954. évi 28. szá­mú törvényerejű rendelet rendelke­zései szerint baleseti járadékra, ille­tőleg rokkantsági nyugdíjra, az üze­mi baleset vagy foglalkozási beteg­ség következtében meghalt sérült és meghalt rokkantsági nyugdíjas öz­vegye özvegyi nyugdíjra, árvái árva­ellátásra, szülője pedig szülői nyug­díjra jogosult; Az említett ellátáso­dat havi nyolcszáz forint összegű át­lagjövedelem alapján kell megálla­pítani; A mezőgazdasági termelőszövetke- eet tagja mindaddig, amíg az üzemi baleset, vagy a foglalkozási betegség következtében gyógykezelésre szo­rul, a betegségi biztosításnak üzemi baleset esetében járó szolgáltatásaira is jogosult. Az üzemi baleset vagy a foglalko­zási betegség következtében sérült termelőszövetkezeti tag a baleseti járadék, illetőleg a rokkantsági nyug­díj megállapításáig — táppénz he­lyett — kártalanítási segélyben ré­szesül. A kártalanítási segély a rendelet­ben meghatározott havi átlagjövede­lem 65 százaléka; ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, a kártalanítási segély napi összege az átlagjövedelem 65 százalékának egyharmincad része, vagyis kereken napi 16 forint. A rendeletén alapuló kártalanítás költségeinek fedezésére a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteknek bal­eseti biztosítási díjat kell fizetniük. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1957. évi június hó 15. napjától kez­dődően alkalmazni kell, (MTI) Az tstzakmatyfyattoíS'&áQ' megírta, illetékes szerv válaszol KÜLFÖLDI HÍREK BECS. Az Osztrák Szocialista Párt salzburgi lapja közli az ENSZ mene­kültügyi bizottságának jelentését, amely megállapítja, hogy baj van az úgynevezett »magyar szabadsághar­cosok« és a jugoszláv disszidensek munkakedve körül. Bár a muaika- hivatalok hivatalos napokat vezettek be a lágerekben, alig száz disszidens jelentkezett munkára, A salzburgi körzetben még mindig 2170 magyar és 1250 jugoszláv disszidens él tábo­rokban. A disszidensek két százaléka vplt csak hajlandó munkát vállalni. A disszidensek főleg azért nem akar­nék dolgozni, hogy ne kelljen kere­setük egyrészét saját ellátásukra for­dítani, BÉCS. A traiskircheni lágerben, ahol 1100 magyar disszidens él, szin­te napirenden vannak a verekedések. Vasárnap az osztrák csendőrök négy disszidenst, köztük egy 18 éves leányt tartóztattak le, amiért szom­baton éjszaka megtámadtak és ala­posan helybenhagytak négy osztrák építőmunkást. BEIRUT. Az AFP jelenti, hogy őrizetbe vettek 12 szíriai tisztet, aki amerikai összeesküvésben vett részt. BELGRÁD. Alekszandar Ranko Viics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnöke kedden dísz­ebédet adott a mongol kormány- küldöttség tiszteletére. Tito köztár­sasági elnök és felesége kedden este a Beli Dvorban díszfogadást rende­zett a mongol kormányküldöttség tiszteletére, (MTI) A kolió- cs gépipari üzemekben elrendelték a gyártakarítással kapcsolatos vasgyüjtést Az elmúlt hónapokban a legtöbb gyárban elhanyagolták a vasgyűj­tést, s emiatt jelenleg a »vaskertek­ben«, a martinok mellett lévő hulla­déktérségeken nincs elegendő hulla­dék. A zavartalan acél- és önt vény ter­melés érdekében a kohó- és gépipari minisztérium elrendelte, hogy a vál­lalatoknál keletkező és fel nem használható vashulladékot a gyárak sürgősen adják át a kohászati alap­anyagellátó vállalatnak. Tekintettel a fontos gazdasági érdekre, az ipar­igazgatóságok ellenőrzik a gyárak munkáját és az utasítás ellen vétő­ket fegyelmi úton felelősségre von­ják. A hulladék összegyűjtésére elren­del iék a gyártakarítást. Mozgó totó-lottó kirendeltség vidéken A lottózók igényeinek kielégíté­sére a fővárosban és vidéken szá­mos új totó-lotto kirendeltségeket nyitott a Sportfogadási és Lotto Igazgatóság. Ezek mellé most egy mozgó lottózót is forgalomba állít. Egy autóbuszt alakítottak át erre a célra. A kocsit szelvény árusítás­ra rendezték be és hangszóróval is felszerelték. Ezenkívül az oldalaira lenyitható »asztalokat« erősítenek, amelyen a fogadók kitölthetiik szel­vényeiket. A gépkocsi vidéki váro­sokra, kiállításokra, nagyobb köz­ségekbe látogat el. A kitöltött toto- és lotto-szelvényeiket össze is\ gyűj­tik. (MTI) ILLETÉKES SZERVEK / Járási tanács Sátoraljaújhely. Illés András felsőregmeci dolgozó paraszt és 36 társa kérdezi, hogy mikor kap­nak már cséplőgépet. Van ugyan a faluban egy cséplőgép, de az a sógo­roknak, a rokonoknak és a jóbará­toknak csépel. Szüntessük meg a »koma-rendszert« Alsóregmecen is és segítse a gépállomás és a tanács azo­kat a dolgozó parasztokat is, akik még nem csépeltek el, hogy mielőbb a magtárba kerüljön a gabonájuk; • Miskolci Kenyérgyár 1. számú te­lepe. Rcjdlinger József Sorház utcai lakos a napokban olyan kenyeret kapott, — már második esetben —, amiben »hús is volt«. A húst szere­tik az emberek, csak nem éppen a kenyérbe besütve, különösen az ilyenfélét. Könnyen meglehetne aka­dályozni, ha megszitálnák a lisztet. A »húsos« kenyér megtekinthető szer­kesztőségünkben. * Járási tanács, Putnok. Boros János sajóvelezdi lakos szeretné mielőbb megkapni a telkét, hogy építkezhes­sen. Az építőanyag egyrésze már megvan. Attól tart, hogy a sok huza­vona következtében 36 mázsa ce­mentje tönkremegy, ez pedig ma nagy kincs. Reméljük, a tanács mi­előbb intézkedik és Boros megkezd­heti a házépítést. * Földművesszövetkezetek járási ki­rendeltsége, Sátoraljaújhely. A sző- lősardói dolgozó parasztok és bányá­szok arról tájékoztatják szerkesztősé­günket, hogy a helyi földművesszö­vetkezetben rossz az áruellátás. Gyü­mölcsöt paprikát, káposztát, paradi­csomot, dinnyét egyáltalán nem le­het kapni. Segítsen az FJK a község dolgozóin, javuljon az ellátás és er­ről értesítse szerkesztőségünket. * Községi tanács, Bánhorvát. A köz­ség határában van egy hid. Több hó­napja vár a javításra. Már a »le­gyek« is félnek rajta átmenni, hát még a fogatos szekerek és az embe­rek! Intézkedjen a községi tanács, hogy mielőbb kijavítsák a hidat, hogy a dolgozó parasztok nyugodtan közlekedhessenek fogataikkal rajta. * Városi tanács közlekedési osztálya, Miskolc. Ruszkay István LKM dolgo­zója, Miskolc, Tompa u. 15. sz. alat­ti lakos a múlt év augusztusában adott be egy javaslatot a városi ta­nács városgazdálkodási csoportjához. n/WWWV/Vruxfi rWVUVWWWI rVUVAftfl A javaslat lényegében arról szólt, ho­zván lehetne az Avasról levezetni esőzések idején közvetlenül a Szin- vába a vizet, hogy ne iszapolja el a Somogyi Béla, Nagyváthi és a Geró utcát, valamint a Tompa és a Petőfi útcát. A Petőfi utca átépítése most van folyamatban. Az útépítők rövide­sen odaérnek, ahol a »csatornát« meg kellene építeni. Ezért szólunk időben, hogy vegyék elő a javaslatot és ne csak »szívleljék«, hanem valósítsák is meg. Amennyiben a vázrajz, amit Ruszkay beküldött, nem kielégítő, keressék fel és szívesen rendelke­zésükre áll. * I. kerületi tanács, Miskolc. Schnei­der László, Miskolc, Petneházi u. H. bérház alatti lakos írja, hogy az új bérházak körül most parkosítanak. Üdvösnek és jónak tartja a parkosí­tást, csakhogy egyről megfeledkez­tek. A lakásokhoz oda kell szállítani a tüzelőt is. Nem lenne okosabb, ha a parkosítást úgy végeznék, hogy a pince ablakok megközelíthetők le­gyenek, hogy majd ne kelljen 50 mé­terről a pincébe cipelni a szenet, vagy a parkosított területeken a ko­csiknak járni, illetve a lakóknak bosszankodni, * Ingatlankezelő Vállalat, Miskolc. Dózsa tíyörgy-u. A Szentpéteri kapu 49. sz. alatti lakók kérdezik, mikor lesz náluk házfelügyelő? Szeretné­nek erre választ kapni ők is és mi is. * Lenin Kohászati Művek műszaki osztálya. Simon János, Miskolc, So­mogyi Béla u. 67. sz. alatti lakos 1955 augusztus 22-én újítást adott be. Az akta száma 2195/4. A panaszos sze­rint az újítás igen bonyolult problé­mát oldana meg, az úgynevezett »melegbélyegzést« a hengerelt gyárt­mányoknál. Reméljük, hogy nem kell még két évig várni, mint ahogy ed­dig vártak, nem fog mégegyszer »ju­bilálni« ez az újítás intézetlenül. «-----------ooo----------­f elhívás A Sárospatak községben szep­tember 1-re beütemezett országos ál­lat- és kirakodóvásár napja egybe­esik a tanácsválasztás időpontjával, ami a lakosságnak nagy többséget elvonná a vásártól. Erre való tekin­tettel a megyei tanács vb. kereske­delmi osztálya engedélyezte a vásár­nak szeptember 4-re (szerdai napra) való áttételét. Egészségvédelem a DIMAVAG Gépgyárban A Miskolci Közlekedési Vállalat tájé­koztatja szerkesztőségünket, hogy az au­gusztus 14-i számban „Illetékes szervek figyelem” című rovatban Vida Kálmán tudósító kérését még nem tudják teljesí­teni. Ugyanis a városi tanács közlekedő­éi és építési osztálya nem járul hozzá az út meghosszabbításához, mert ezzel éven­te 80—90 ezer forint többletkiadást okoz­nánk a vállalatnak. * Az Országos Takarékpénztár Borsod­éban j-Zemp!én megyei fiókja augusztus 2~-én megjelent „Fogadni, vagy nem fo­gadni” című cikkre a következőket vá­laszolja: Már korábban raktunk ki Totó­iéit«? helyiségünk elé ládát, hogy a szel­vényeket be tudják dobni. Több alkalom­mal előfordult, hogy cgö gyufát, cigaret­tát dobtak a ládába és így a szelvények elégtek. A szelvények megóvása érdeké­ben ezért csak nyitvatartási idő alatt he­lyezünk el ládát. A dolgozók kívánságá­ra a jövőben újból kint is elhelyezzük a ládát, azonban amennyiben újból meg történik az cgö gyufa és cigaretta bedo­bása, úgy a továbbiakban nem áll mó­dunkban a kívánságnak eleget tenni. A nyitvatartási időt úgy állapítottuk meg, hogv az a dolgozók érdekét, illetve ké­nyelmét szolgálja. Ha reggel nem, dél­után is bedobhatja szelvényét a ládába. # Sárazsadány községi tanács arról érte­síti szerkesztőségünket, hogy Iticzu Ist­ván volt sárazsadányi községi lakos ké­sőn adta be földigénylési kérelmét, áp­rilis 9-én, — holott a határidő február 38 volt. Külön írásban is felhívtuk a figyel­mét, hogy fellebbezését mutassa be a községi végrehajtó bizottságnak, de en­nek nem tett eleget. Csupán a fellebbezési joggal élt a járási tanácsnál, így a dön­tést a járási tanács hozza meg. * Miskolc város I. kerületi tanács építé­si csoportja értesíti a szerkesztőséget, hogy a martintelepi Fövényszer utca Ja­vítását azért nem áll módjában jelenleg eszközölni, mert új makadámút burkola­tot fognak építeni, de ezt csak akkor kezdhetik el, ha a közmüvek elhelyezése is megtörténik. Ezek a munkálatok ok­tóber első felében el is készülnek. * A megyei tanács XI. egészségügyi osz­tálya tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy a megyei kórház kapujánál szolgála­tot teljesítő 14—16 éves fiatalokat levál­tották. Azok a fiatalok, akik szintén a kórházban dolgoznak, a fertőzött osz­tályra nem mehetnek. így a fertőzés ve­szélye sem azoknál, akik a kapunál tar­tottak szolgálatot, sem a többieknél nem áll fenn, A Szakszervezetek Társadalombiztosítá­si debreceni alközpontja értesíti szerkesz­tőségünket, hogy Simon Péter ároktői la­kos nyugdíjügyét az összes iratokkal át- küldte a Borsod megyei alközponthoz. Hazánkban az iparosítás számta­lan nagyüzemet hozott létre. Az itt dolgozók létszáma a közben beállott nagyarányú fluktuáció ellenére is ál­landóan növekszik. Szükséges dolog tehát, ha az üzemorvosi rendelők oly értelemben bővülnének, hogy szak- rendelésekkel, fektetőkkel ugyanúgy el tudnák a betegforgalmat látni, mint a kisebb poliklinikai rendszerű kórház&k. Természetesen, ez csak oly üzemekben célszerű, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 4—5090 főt. Nagyobb üzemekben —- nálunk is — meghaladja a 4—5000 főt a dol­gozók létszáma és ha a szomszédság­ban lévő egyéb üzemek munkásait is bevonjuk, így 8—lOOOO-re is emel­kedhet az egy területi egységben lé­vők száma, ámi megfelel egy kisebb városka lakosságának. Ez körülbelül 3—4 körzet lélekszámának összessé­ge. Már ez megfelelő indok arra, hogy szakrendeléseket létesítsünk. Ezeken a szakrendeléseken kizárólag a dolgozók vehetnek részt, és csa­ládtag nem veheti igénybe. Ezzel elérjük, hogy a kórházi szakrendelések jelentékeny mér­tékben leadják forgalmuk tekin­télyes részét és több Idejük ma­rad a nyugdíjasokkal és a csa­ládtagokkal való foglalkozásra. A diósgyőri ipartelepek dolgozó munkássága felerészben őslakó, más­részt a környéki falvakból ésr váro­sokból bejáró dolgozók. A távolság sokszor elég tekintélyes. Az ilyen munkások 8 órás műszak mellett még legalább 4—6 órát utazással töltenek el, ami azt eredményezi, hogy ^ be­tegségük esetében képtelenek igény­be venni lakóhelyük körzeti orvosát. A jelenlegi üzemi orvosi szolgálat nem gyógyító jellegű és így legfel­jebb csak az első jelentkezéskor hall­gatja meg a beteg panaszait, de szak- vizsgálatokat nem tud eszközölni az üzemi orvos. A beteg a komoly vizs­gálatot csak üzemi mulasztással tud­ja elérni. Ez a mulasztás a kórházi és egyéb SZTK rendelők nagy távol­sága és túlzsúfoltsága miatt nehéz­kes és igen gyakran több napot tesz ki. — Az ilyen mulasztásokat az üze­mek nem fizethetik ki. Nagy sérelem az, hogy a szakren­delők különbséget tesznek a területi illetékesség kérdésében is, és ugyan­azon üzemben dolgozók közül meg­betegedés, kivizsgálás céljából a vá­ros területén lakókat csak a városi rendelőintézet, a vidéken lakókat a megyei rendelőintézet fogadja el. A vidéki dolgozók tehát üzemük­től 3—4 kilométernyire eső ren­delőkben kötelesek megjelenni akkor ts,Jia történetesen munka- neiyuK a városban Tan. Ez költséges és fáradságos. Nem szórványos, hanem sajnos, minden­napi jelenség. Ólunk és elgondolásunk az, hogy üzemi» poliklinikai egységünk minél hamarabb létrejöjjön. Rendelőnk ki­bővítése folyamatban van és az üze­miorvosi szolgálat melleit az eddigie­ken kívül sebészet, nő- és fizikothe- rápia és röntgen rendelés is legyen. Előreláthatólag létesül egy 9—9 ágyas helyiség, ahol kisebb mű­téti beavatkozások és könnyeb­ben gyógyuló, de orvosi felügye­letet kívánó egyéb betegségek egy-két napig kezelhetők lesz­nek. Ezzel az üzemi gondozás nálunk tö­kéletesebbé válik, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy főképpen csak elméleti alapon állt. Az üzemi orvos — megfelelő szakisme­retekkel és megfelelő felszerelések­kel — nemcsak a betegség dekurzu- sát tudja figyelemmel kísérni, hanem szakgondozásával befolyásolni és kezelni is tudja. Meg vagyok győződve arról, ha nálunk ez az üzemi poliklinikai egy­ség megvalósul, a dolgozók fokozott munkaképességükkel fogják bebizo­nyítani, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium hároméves tervének ez a korszerűsítése az egészségügy szociá­lis fejlődésének nagy siker* Dr. Vörösvári Terenti üzemi, szakorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom