Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

E8ZA&MAGTAKÜ&SZA&

Szombat, 1957. július 20.

RUZENA

SLAVIKOVA:

AZ ALAPOS EMBER

AZ EMBER, aki szemben ült ve- jónevéltségem akadályozott meg ebiem a vonaton, nyilvánvalóan valami ben.

betegségben szenvedett. Minden je- Az ablak keskeny párkányára kö- lenséget hangosan nyugtázott. nyököltem és újra lehunytam a sze— Autó! — mondta és az ország- mem.

útoil futó sportkocsira mutatott. _____ — Álmosság! — közölte velem az

Hallgattam. Ilyenkor jobb hallgat- ismeretlen s ekkor jóneveltségem ei- ni, ezt már megtanultam. Behuny- lenére hozzavagtam volna a

tam a szemem, de önkéntelenül is könyvem, ha nem történik valami felnyitottam, amikor meghallottam a rendkívüli. ,

»'tehén« szót. Kinéztem az ablakon és _ A vonat hirtelen nagyot randuk, a töltéstől nem messze csakugyan fel- üvegcsörömpöles hallatszott, poggya- fedeztem egy árva tehenet. Hirtelen potyoglak, rémült kiáltások, siiszonyú unalom vett rajtam erőt s kilósok, vészterhes sípolás hangjai ismét behúzódva a sarokba, azon kavarogtak a fejem korul. Csak hosz- kezdtem töprengeni, miként lehetne ß/u pillanatok múltán mertem körül- a 'hátralevő négy órát négy percre nézni. Üti társain a földön ült, ter- zsugorítani. Szundikálni kezdtem, de mosszal a feje alatt, s egy kalappal utitársam vidám hangja ismét kizök- a lábán. Halotlsópadt volt, de kinyiken tett: __ tolta a szemét s zavaros tekintetet

— Halastó s ezt olyan gyermeki vetve rám, halkan odasúgta: örömmel mondta, hogy egy ekkora — VASÜTI szerencsétlenség — és felnőtt esetében már a bárgyúsággal elájult.

(Csehből fordította: Hosszú Ferenc)

volt határos.

KABÁTOM mögé bújtam s dühöngtem. Hát idióta vagyok én, hogy ez az ember elhatározta, közöl mindent velem, amit sasszeme felfedez? Egyáltalán, miért kezdeményeznek beszélgetést némelyek, ha a másik viselkedésével nyíltan elárulja, hogy nem óhajt beszédbe elegyedni. Meg kellett azonban objektiven állapítanom, hogy ő nem beszélgetni akar. ö csak megállapít. Amit megerősített a következő pillanatokban hallott »»tanya«, majd a kedveskedőn kiejtett »»kisgyerek«, a felcsattamó »őrház« és a tárgyilagosan hangzó »»szemafor« szó.

IDEGESEN dobolni kezdtem könyvem fedelén, fülyörésztem.

— Trubadúr! — szólt ő diadalmasan s ebben a pillanatban szívesen hozzávágtam volna valamit, csak a

„Rose Marie“ Miskolcon

A lublini Operett Színház a leghíresebb lengyel színházak közé tartozik. 1957 július 24-én látogat el Miskolcra, hogy a népkerti szabadtéri színpadon bemutassa Friml: »Rose Marie« című nagyoperettjét.

Az előadást nagy érdeklődés előzi meg. A jegyek árusítását a Kamara- színház pénztára (Déryné-u. 5) délután 1 érától este 7 óráig már megkezdte.

ILLETÉKESEK FIGYELEM!

KELEMER, FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZET ELNÖKSÉGÉNEK. Juhász Imre, a járási központ vezetője arról ír szerkesztőségünkhöz küldött levelében, hogy a zádolfalvi és környéke földművesszövetkezeteinek szikvízellátása azért nincs biztosítva, mert mind a kelemériek fogyasztják e! Jó lenne, ha a szikvíz- üzem vezetősége és a földművesszövetkezet elnöksége gondolna a zá- dorfalviakra és a többi község dolgozó parasztjaira is, akik szintén aratnak, csépelnek, de kénytelenek hűsítőital nélkül dolgozni, mert a kelemériek csak magukra gondolnak, vagy elfelejtenek szállítani.

*

BIROSCSUK RUDOLF ASZTALOSMESTER, MISKOLC, PETŐFI U. 24. Ügyfele, Kocsis Endre, a nagymiskolci állami gazdaság kombájnvezetője arról értesít bennünket, hogy bútort rendelt önnél 3590 forintért. 1950 forint előleget ki is fizetett. A határidők eddig a következők voltak: 1957 február 16, a második határidő 1957 április 27, a harmadik május 17, míg végül a KIOSZ városi titkárságán megállapodták, hogy június 17-re elkészíti a konyhabútort. Úgy gondoljuk, hogy a kisiparosnak is állnia kell a szavát és amit ígér, azt tartsa be, mert különben méltatlan munkájához.

— A LEVEGŐBEN GYULLADT

ki az abeis&zin légitársaság egviik Athéniből Addis Abefoába tartó gépe. A pilóta kénytelen volt a Karkim melletti sivatagban kényszerleszállást megkísérelni. A repülőgép teljesen elégett, de a 14 utasnak és a 6 főnyi személyzetnek a legkisebb baja sem történt.

\A szabadság lánglelkű dalnoka]

iWiiiriiiHiiiiiwiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiimTiliiiinlíniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiuni ^

„A nép boldogsága volt életem minden ^ álma.” '

P. Beranger.

PIERRE BERANGER halálának 100-ik évfordulóján a szeretetteljes megemlekezes kegyeletével rójuk le hálánkat a „modern Europa egyik legjobb költője” (Dobroljubov) iránt. Beranger korának legnepszerubb francia költője volt. Költészetének legértékesebb vo- u J"* k^zoss^i alaphangja. Tehetségét az akkor általános európai szabadsagharcok sodra ragadta magával. Beranger a korában leghaladóbb francia polgár ideális eszményképe volt. Máig is vonzó egyéniségének legfontosabb jellemvonásai: szabadságszeretet, a zsarnokság iránti olthatatlan gyűlölet, mély humanitás a nép iránt, harcos következetes elvhűség, feddhetetlen erkölcs, életigenlő optimizmus nyo- morusagos eveinek, meghurcoltatásának, bebörtönöztetésének legsötétebb napjaiban is, egyszerűség, a társadalom elesettjei iránti jóindulat — öltenek testet egész életművében.

Beranger dalait a francia nép magáénak vallotta, s még a költő eleteben énekelte. „Beranger dalai voltak azok a patronok — írja a költő egyik kortársa —, amelyeket a nép a júliusi napokban kilőtt.” Ezek a költői, elmés, vidám dalok megragadták az emberek szívét, s a chanson^ megkapó, egyszerű formájában és dallamában a megszokott francia élénkséggel és csintalan, pajkos humorral szóltak. Egyszerű szövegüket és dallamukat könnyű volt megjegyezni.

Beranger költeményei fontos harci eszközt jelentettek a „társadalom ócska épületének” összezúzására, s hitet öntöttek a népbe, hogy a forradalom véres áldozatával kivívhatja forrón óhajtott szabadságát, s akkor berendezheti a maga államát. Beranger az eljövendő világszabadság nagyszerű perspektíváját ígérte a?, elnyomott népeknek. Forró hangon szórt átkot a haladás kerékkötőire, lerántotta a leplet kora júdásairól, a kétszínű, köpönyegforgató árulókról. Beranger politikai hatása óriási volt a forradalmi eszmék népszerűsítésében. Az egyszerű nép, amely örömét, bánatát, vágyálmát Beranger ragyogó, tipikus zsánerképeiben, helyzetdalaiban látta viszont, szinte legendásan szerette és tisztelte a költőt.

A nagy francia költő életművének értékelése az utókor által sohasem volt egyértelmű. Sokszor mesterségesen is felnagyították költészetének világirodalmi jelentőségét. Ez természetesen éreztette is rossz hatását — a Beranger-kultusz megkopott, de program irányköltészetének s az általa alapított zsánerképiskolának számos műremekét ma is érdemüknek megfelelően értékeli a világirodalom.

Hazánkban is a felnagyított Beranger-kultusz hagyományai , megfakultak, a nagy francia költő életművének reális értékelése azonban nem koptatott azon a kölcsönös szimpátián és megbecsülésen, melyet Beranger a magyar nép iránt, illetve a magyar nép a nagy francia költő iránt érzett. Beranger kedvenc költője volt népünk apostolának, Petőfinek, aki számos versét elsőként fordította le nyelvünkre. Beranger tisztelője volt halhatatlan szellemóriásunk, Arany János is, aki versben is felköszöntötte népszerű kortársát.

BERANGER ÖRÖK ÉRTÉKŰ alkotásait szólaltatja meg kitűnő műfordítónk tolmácsolásában az az igényes kis kötet, amely a nagy költő halálának 100-ik évfordulójára nem régen látott napvilágot s Beranger válogatott verseit tartalmazza, egyben azt is bizonyítja, hogy a haladás harcosait az utókor <örökre szívébe zárja.

Gárdus János

Az 1956—57-es tanévben is résztvettek a borsodmegyei diákok az országos iskolai takarékossági versenyben. A tanév végéig 952.400 forint értéíkű takarékibé- lyeget vásároltak. A szép eredmény eléréséért az alábbi iskolák érdemelnek dicséretet: A kislétszámú iskola k csoportjában Sajóecseg vezet, itt egy-egy növendéknek 135.02 forint értékű takarókból y eg

ban 46.80 forint az egy főre eső átlagbetét.

A megye nagylétszámú iskolái közül egyedül a miskolci Mali- novszikij úti XII. sz. Általános Iskola érdemel dicséretet. Már második éve ők a legtakarékosabbak és egész évi szorgalmas gyűjtésük eredményeként nagyszerű kirándulásokat rendeznek az országban. Az elmúlt tanévben 40.26 forintos átlag- eredményt érteik el.

Lottósorsolás a Dunán

A% eheti nyerőszámok s 17, 25, 44, 48, 78

A Sportfogadási és Lottóigazgatóság a Dunán rendezte meg az e heti lottósorsolást. Az 1350 személyt befogadó Kossuth-gőzöst délelőtt fél tízre, az indulás idejére megtöltötték a főváros minden részéből érkezett érdeklődők. Legtöbben a hajó hátsó fedélzetén kerestek helyet maguknak, ahol már minden elő volt készítve ’a sorsoláshoz.

A 20. heti lottó nyerőszámok a következők: 17, 25, 44, 48, 73. Erre a hétre körülbelül 2,027.000 szelvényt küldtek be a fogadók. így egy-egy nyerőosztályra mintegy 750.000 forint jut. Ez alkalommal húzták ki a századik nyerőszámot, amely a 17-es volt. Érdekes véletlen, hogy a hajó másodkapitányának három találata volt, az utasok közül pedig igen sokan értek el két találatot.

(MTI)

* f

WJG Áiznkniaatjarorszúg -HETI RÁDIÓMŰSORA

Kossuth és Petőfi rádió

Július 22-töl július 28-ig

HÉTFŐ, JULIUS 32

Kossuth-rádló: 8.10: Szimfónikus táncok. 6.00: A Gyermekrádió műsora. ».20: Filmzene. 9.40: Hangszerszólók. 10.10: Óvodátok műsora, ló.30: Szívesen hallgattuk. 12.10: Magyar nóták. 13.00: Lányok, asszonyok ... 13.10: Heti zenés kalendárium. 14.20: Mit hallunk az ifjúsági rádióban? 14.30: Úttörő híradó. 14.50: Hangverseny gyermekeknek. 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.40: Zengj uj világ. 16.10: Kamarazene. 16.40: Könnyű zene. 17.15: Ifjúsági őrjárat. 17.30: Tánczene. 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.20: Szórakoztató muzsika híres művészele előadásában. 18.45: Fiúk a városban. 19.00: írjunk együtt budapesti lányok. A rádió folytatásos regénye. 19.20: Tánczene. 19.35: A búzamezőkről jelentjük. 20.30: Ünnepi műsor a lengyel nemzeti ünnepre. 21.10: Magyar nóták. 21.23: A Lengyel Zenei Hét nyitó- hangversenye. 23.40: Tánczene. 0.10: Lakodalmas dalok.

Petőfi-rádió: 14.20: Fats Waller zongorázik. 14.50: Zenekari hangverseny. 15.40: Elődök dicsérete. 16.00: Népek zenéje. 16.30: Riportszemmel a világ körül. 16.40: Tánczene. 17.25: F. Zsoldos Hilda énekel. 17.45: Beszélgetés egy népmesegyűjtővel. 13.00: Schütz. Súlyok Imre előadása. 19.05: Az Ifjúsági rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Közvetítés a szolnoki Halászcsárdából. 20.00: Részletek Borodin „Igor herceg” c. operájából. — 21.05: Hangszer-parádé.

21.40: Régi magyar utazók. 22.00: Operettrészletek.

KEDD, JULIUS 23.

Kossuth-rádió: 8.10: Népdalok. 8.40: Indulók és dalok. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Két festőről: Edvi Illésről és Gadányiról. 10.20: Zenekari hangverseny. 11.00: Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban. 11.20: Ajándék- műsor háziasszonyoknak és nagymamáknak. 12.10: Hanglemezek. 13.00: Nagy László versei. 13.10: Lengyel Zenei Hét. 14.00: Románc a klasszikus zenében. Előadás. 14.40: A Gyei-mekrádió rejtvény műsora. 15.00: Fiatalok sakkiskolája. 15.10: r -(pc«; muzsika. 16.10: Ezüstgaras. If- *gi rádiójáték. 17.15: A „bizalom’-’- története az Egyesült Izzóban. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. . . 18.10: Magyar nóták, csárdások. 18.35: A rádió ipari rovata jelenti. 18.50: Karel Vlach zenekara Játszik. 19.22: Medgyaszay Vilma előadóestje. 20.27: Kis kabaré. 20.55: Kamarazene-est. 22.41: Magyar népdalok. 23.10: Zenekari hangverseny. 0.10: Verbunkosok.

Petőfi-rádió: 14.20: Szórakoztató zene. 14.55: Kétzongorás muzsika. 15.30: Gyávák. Illés Endre novellája. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Operettrészletek. 16.50: Vapcarov verseiből. 17.00: Danny Kaye énekel. 17.30: A rádió nyári szabad- egyeteme. 13.00: Fúvószenekarok műsorából. 18.20: Smetana: g-moll trió. 19.05: Az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Népi zene. 19.45: Martfűn a nagy tűz után. 20.00: Könnyű szovjet dalok. 20.20: Az elsikkasztott földreform. 20.40: Német táncok. 21.05: Hanglemezparádé. 21.50: Bemutatjuk az Állami Operaház studióelőadá- sát

SZERDA, JULIUS 24.

Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operarészletek. 9.00: A rádió nyári szabadegyeteme. 9.30: Népi zene. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.30: Furka Gizella zongorázik. 11.00: Magyar könnyű zene. 11.30: szórakoztató zene. 12.10: Lengyel Zenei Hét. 13.00: Lányok, asszonyok... 13.10: Népszerű operettek. 14.00: Népi zene. 14.45: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Ifjúsági műsor. 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.45: Berkovits Tibor hegedül. 16.10: Szív küldi szívnek szívesen .. . 17.00: Négy évtized távlatából. 17.15: Részletek Veber „A bűvös vadász” c. operájából. 18.10: Országos dalosversenyek műsorából. 18.45: Köz- gazdasági rovat. 19.00: Garay György hegedül. 19.41: Tánczene. 20.30: Magyarok a VI. Világtalálkozón. 21.54: A búzamezőkről jelentjük . . . 22.20: A magyar rádió szim- fónikus zenekarának hangversenye. 23.30: A mikrofon előtt: Vámos Ágnes. 0.10: A fővárosi népi zenekar játszik.

Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermekrádió

műsora. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.45: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 16.00: Fúvóshangverseny. 16.35: Tanja, Arbuzov

színművét rádióra alkalmazta Lékai Ottó. 18.20: Rádióegyetem— 19,05: Az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Részletek Szolovjov-Szodoj „A legszebb kívánság” és Sárközi „Pettyes” c. zenés játékából. 20.00: Részletek „A szevillai borbély” c. operából. 21.05: Nyugat-európai népek zenéjéből. 21.30: Szabó József zongorázik. 21.50: A lektor és a könyv. 22.00: Régi operettmuzsika.

CSÜTÖRTÖK, JULIUS 25:

Kossuth-rádió: 8.10: Vidám ritmusok. 8.40: Kórusok. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: A Gyermekrádió műsora. 9.25: Kispajtások hanglemeztára. 10.10: Rádióegyetem. 10.50: Strauss: Bécsi vér — keringő. 11.00: Jókai Mór két elbeszélése. 11.20: Népdalok. 12.10: Operarészletek. 13.00: Csorba Győző versei. 13.15: Könnyű zene. 14.10: Részlet Newerly „Egy boldog élet” c. regényéből. 14.40: Lengyel Zenei Hét. 15.25: Az egymillió fontos bankjegy. Az ifjúsági rádió műsora. 16.10: Népi zene. 16.27: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Látnok Alajos szerszémkiadó. 17.10: Kamarazene. 18.10: Magyar szerzők köny- nyű zeneestje. 19.10: Szinészgondok. örömök, tervek. 22.20: A Ritmus zenekar játszik. 0.10: Magyar népdalok.

Petőfi-rádió: 14.20: Fúvós-indulók. 14.40: Részletek Farkas Ferenc „A bűvös szekrény” és Ránkl György „Romádé király” c. operájából. 15.10: Pillantás a nagyvilágba. 15.20: Tánczene. 15.40: Hangverseny a Rádióegyetem hallgatói részére. 16.20: Gyermeknevelés. 16.40: Fiatalok Zenei Újságja. 17.10: Mi a revizionizmus? 17.25: Filmzene. 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 18.30: Nyirl Tibor két elbeszélése. 19.05: Az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Népi együttesek műsorából. 20.00: Esztréd-zenekarok hangversenye. 2105: Könnyű szimfónikus hangverseny. 21.50: Tanuljunk, olvassunk. 22.00: Dvorzsák: V. szimfónia. 22.45: Énekek éneke. Versek* PÉNTEK. JULIUS 26.

Kossuth-rádió: 8.10: Operettrészletek.

8.50: Katona-dalok. 9.10: Zenekari hangverseny. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: A Belügyminisztérium Központi Együttesének fúvószenekara játszik* 11,00: Illés

Béla elbeszélése. 11.30: Dalok. 12.10: Tánc- zene. 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. 13.15: Népek dalai. 14.20: Operarészletek. 15.00: Könnyű melódiák. 16.10: Olasz könnyűzene. 16.50: örültek, vagy gazemberek? Egy törvényszéki szakorvos praxisából. 17.00: Szív küldi szívnek szívesen... 18.15: Francia, ír és olasz dalok. 18.40: Az ifjúság fóruma. 19.00: Beethoven—Goethe- dalok. 19.10: Emlékműsor Csortos Gyuláról. 20.30: Zenés társasjáték. 22.20: Az ezeregyéjszaka meséi. 22.50: Lengyel Zenei Hét. 0.10: Prokofjev: öt melódia.

Petőfi-rádió: 14.20: Dalok. Hangszerszólók. 14.52: Skrjabin: III. szimfónia. 15.40: Húsz perc könnyűzene. 10.00: Radics József és zenekara játszik. 16.40: Részletek Pál falvi Nándor „Májusi eső: c. könyvéből. 17.00: Bravúr-számok fúvószenekarral. 17.15: Részletek Puccini „Tosca” c. operájából. 18.00: Laltf: Gordonkaverseny. 18.25: Vidám ritmusok. 19.05: Heti hangversenykalauz . 19.50: Filmzene. 20.15: Zenei anekdoták. — 20.30: Ansbachi

Bach Hét. Közvetítés az ansbachi Szent János templomból. 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 21.30: Madarász Katalin és Vass József énekel. 22.00: Tánczene.

SZOMBAT, JULIUS 27.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.50: Noack-Ihlenfeld: II. Márki rapszódia. 10.10: Magyar daljátékokból. 11.00: Per Sl- denus naplója. 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 12.10: Boross Lajos és zenekara játszik. 13.00: Ml van a könyvesboltokban? 13.10: Magyar operákból. 14.20: Ifjúsági műsor. 14.40: Chopin: Két etűd. 14.45: Szív küldi szívnek szívesen . . . 15.25: Kórusaink életéből. 15.45: Világgazdasági negyedóra.

16.10: Műsorismertetés. 16.15: Zenés hétvége. 17.00: Apróságok. Kemény György jegyzetei. 17.15: Egy kis séta az esőben. 18.10: A búzamezőkről jelentjük. —

— 18.15: Uj felvételeinkből Közreműködik Palló Imre. Burka Sándor. 18.45: Riportműsor. 19.00* Népszerű hangverseny. — 20.27: Zenés rádiójáték. —

22.35: Tánczene fiatalok kívánságára. 0.10: Nagy Izabella és Hámory Imre magyar nótákat énekel.

Petőfi-rádió 14.20: Népek zenéje. 15.60: Kamarazene. 15.25: Motorosok őtperce. 15.30: Zenekari hangverseny. 16.40: Operettzene fúvószenekarra. 17.00: Lengyel Zenei Hét. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.50: Kemény Egon: Könnyűzene hegedűre, gordonkára, zongorára é.f szimfónikus zenekarra. 18.40: Melia György énekel. 19.05: Tánczene. 19.40: Az elektronika törpe óriásai. 20.00: Az opera mindenkié: Bizet: Gyöngyhalászok. 21.05: Lengyel Zenei Hét. 21.50: Zenekari hangverseny.

VASÁRNAP, JULIUS 28.

Kossuth-rádió: 8.10: A búzamezőkről

lenijük. 8.20: Dunántúli népdalcsokor* 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Figyeljük a zenét. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: Az ifjúsági rádió műsora. 11.00: Tánczene. 11.30: Térzene. 12.15: Népi zene. 12.50: Hétvégi jegyzetek.- 13.00: Népszerű operettek. 13.30: Rédiólexikon. 14.00: A magyar rádió szimfónikus zenekarának hangversenye. 15.15: Hét nap a külpolitikában. 15.30: Nagy találkozások. 16.00: Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Az operettszerkesztő postájából. 18.40: A magyar rádió tánczenekara játszik. 19.10: Esti harmóniák. 20.10: Emberek között... Boldizsár Iván tollrajzal. 20.25: Prágától—Moszkváig*

21.30: A VI. VIT városából, Moszkvából jelentjük. 22.30: Korunk zenéje.

Petőfi-rádió: 8.00: Orgonamuzsika. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Szív küldi szívnek szívesen* 11.00: Nagy karmesterek. Erich Kleiber vezényel. 12.17: Lecuona zongorázik. 12.30: A Lenszkij-ária. Elbeszélés. 12.52: Művészlemezek. 14.15: A Szél-folyó völgye. Rádiójáték. 15.05: Wagner: Tannhäuser. Dalmű három felvonásban. 18.25: Verses-zenés jelenet. 18.52: Vasárnap kettesben. 19.10: Tánczene. 20.00: Lengyel Zenei Hét. 20.50: Útikönyv. 21.10: Rimszkij-Korszakov:

Szvityezjanka-kantáta. 21.27: Részletek Thomas „Mignon” c. operájából. 22.10: Tánczene.

(A műsorváltoztatás 5«gát a Rádió igazgatósága fenntartja.)

díszelgett a gyűjtőlapján. Upponyban 131.45, Alsógagyban 122.83, Bódvaleaiikén 77.14, Muhin 47.— forint az egy főre eső megtakarítás.

A középlétszáímú iskolák sorában az ároktői bizonyult legjobbnak, aihol a pajtások egyénenként 74.— forintot gyűjtöttek. Karosán 63.70, a Borsod- nádasd-Lemezgyár-i iskolában 56.—, Sajőve- lezden 49.80, HarsányA verseny végén

^ígérték haza tibiukáim !

A Bodrog hullámán játszik a napsugár s aztán tovaröppen c parton hangoskodó libák ezüstfehér szárnyára és a kis libapásztor- lányka barna fürtjeire Tarka szoknyája Jirít a sok fehér liba között Olyan, mint egy nagy. szeszélyes sokszínű virág. Garai Julika Hosszú füzért fon a gyermekláncfűből, közben énekel, ábrándozik. Régesrégi meséken, amikor még a szép liba- pásztorlánykáért mesz- szi földről eljött a királyfi, hogy magával vigye a fényes palotába ... a mesék nagyon szépek, színes pókhálófonalukat a libák harsány hangja tépi széjjel... Két gúnár sziszegve kinyújtott nyakkal hadakozik a többivel, élénk gígágával zenei aláfestést szolgáltatnak a viadalhoz.

— Hess! hess! — legyint feléjük Julika és

a libák méllósdgleljeser lépegetnek tovább, tépik a füvet, lubickolnak a habokban s el-elhul- lajtják hószínű, pihés tollaikat, amelyeket hó- pehelyként repít o szellő.

A z olaszliszkai vízi^ szárnyas telep legelőjén 3000 liba éldegél. Ennyire vigyáz Garai Julika. Mert ma már a kis libupászioroh meséje is hozzáilleszkedett a korhoz. Nem árvák és nem szomorúak, hanem vidámak és bizakodók. S a királyfi sem jön, sem csónakon, sem paripán, hanem délfelé a »műszak« végén a másik libapászior jön, aki felváltja a libaőrzésben. S így megy ez napról- napra...

A liba nagyon kényes

tatait is ki kell találni. S a. Julikák szeretik a libákat. Egészen másképp, mint az át'lag'■ emberek. Legtöbben csak a pirosra sült, ro- : pogós libapecsenye illatát érzik, ha a legelésző állat szóbakerül. ők még nem ismerik

■ egyenkint a libákat, A vízparton felhangzó

■ éneklő hangjukra:

»libu-libu-libus, gyertek haza libuskáim« — egész fehér felhőtömeg libben ki a vízből. Megszokott és mégis kedves ez a kép, mindennap gyönyörködnek benne.

v ha eljön az este, ^ a libák a körülkerített karámban töltik az éjszakát, szorosan egymáshoz bújva. Mint valami nagy puha, fehér takaró, úgy takarják be a zöld gyepet. Ilyenkor az öreg éjjeliőr vigyázza álmukat. S a kis pásztorok sem feledkeznek el róluk. A párnán, elalvás előtt is rájuk gondolnak s félálomban is hallják feleselésüket: gi-gá-gá...

KECSKÉS RÓZSA