Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A LAPJA XIII• évfolyam lóé. szám Ara 50 fillér 1957 július 16, kedd Csépiés előtt T erményeink nagyrészét learat­A tűk. A legtöbb helyen telje­sen befejezték az ősziárpa aratását, előrehaladtak és befejezés előtt áll­nak a búza és rozs betakarításá­val is. Dolgozó parasztságunk, termelő- szövetkezeteink, állami gazdasá­gaink vezetői most már azon van­nak, hogy learatott terményeiket biztonságba helyezzék: behordják és elcsépeljék, hogy a végleges számok alapján mérjék fel: ho­gyan fizetődött ki a ráfordított munka? Az eddigi próbacséplések azt iga­zolják, hogy termel vényeink szinte várakozáson felül fizetnek, jóminő­ségű, fejlett, elsőosztályú magot adnak. Ám addig, amíg a gazda portájára, termelőszövetkezet szé­rűjére ér a cséplőgép, sok veszély fenyegeti a verejtékes munka árán megszerzett terményt. Elpusztít­hatja tűzvész, hosszas eső, vagy akár heves szélrohammal érkező jégverés. Nemrégen egy, sok viharos na­pot látott öreg földműves azt fe­lelte az újságírók kérdéseire:-^Amíg a termény lábon áll. cseppet sem az enyém, — csak a munkája ... Mikor learattam, a negyedrésze már biztos, hogy az enyém, mikor az udvaromon van, a fele az enyém, de teljesen csak akkor az enyém, ha már a kam­rámban van, a zsákokban, vagy ha eladtam és a bukszában van az Sok igazság van ebben. Ezért is nézi féltő szemmel min­dén gazda az udvarra hordott, ka­zalba rakott terményt és szinte ál­mából is felriad, kitekint az abla­kon, nincs-e valami baj, nem fe­nyegeti-e veszély a terményt? A kicsi, szűk falusi portákon nagy a tűzveszély. A legtöbb helyen ezért közös szérűre hordanak, de a dol­gozó parasztságunk nagyrésze még mindig idegenkedik ettől. Vala­hogy jobban érzi magát, ha saját portáján látja a kazlat, mert a kö­zös szérűn való cséplés bár sok vo­natkozásban előnyös, hátránya, hogy innen haza kell szállítani a terményt, a szalmát és a pelyvát. Ám a munka csak időtöbbletet je­lent, de biztonságot nyújt a vesze­delem ellen, mert a közös szérűn minden óvintézkedés megvan, em­berek vigyáznak éjjel-nappal az odahordott terményre; Volt már példa arra, hogy nem hordta közös szérűre terményét a szűk portával rendelkező gazda; A kemencéből . kiszállt a szikra, bele a kazalba és leégett mind. Sírt és tépte a haját, átkozta a percet, amikor nem hor­dott közös szérűre; Hordta volna most már ezerszer is egymásután^ de késő volt. Nyolc vagon gabonára kötött szállítási szerződést- az előlegből Zetor traktort vásárol a tiszakarádi Táncsics Tsz A borsodi földeken még javában tart az aratás —, de a gazdák már egyre gyakrabban keresik fel a Ter­ményforgalmi Vállalatot, hogy a jó termésből feleslegüket az államnak adják el. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák szombat reggelig több mint 75 vagon gabonára kötöttek szállítási szerződést. A tiszakarádi Táncsics Termelőszövetkezet tagsá­ga például úgy határozott, hogy 8 va­gon búzát és árpát ad el az államnak. A szállítási szerződés megkötésekor a tsz 80 ezer forint előleget kapott. Ebből a pénzből — hiányzó rész hoz­záadásával — most egy Zetor trak­tort vásárolnak. Az egyéni gazdák is egyre nagyobb számban kötnek szál­lítási szerződést a Terményforgalmi Vállalat telepein. Encsen Csobolya István 12 mázsa, Zsibai Sándor pe­dig 7 mázsa búzát adott el az állam­nak. Számos termelőszövetkezet a szer­ződésben vállalt kötelezettségnek már eleget is tett. A mezőcsáti Dózsa termelőszövetkezetből az elmúlt na­pokban 400 mázsa 14 és fél százalékos víztartalmú 82-es fajsúlyú acélos ke­mény búzát szállítottak be a Ter­ményforgalmi Vállalat raktárába. BŰZAKOSZORU Száz meg száz kalász simul egy­máshoz, szorosan, engedelmesen, meghajtva fejét a piros-fehér-zöld pántlikák előtt, amelyek át meg átszövik. Az idei gazdag termés hírnöke­ként küldték el az aszalói Béke Termelőszövetkezet tagjai. A párt­nak küldték az első érett drága ter­mést. A földeken már hosszú, vég­telen sorokban húzódnak a keresz­tek. Aratógép és kombájn zúg, traktor dübörög, a tikkasztó nap­fényben megpitul az arc és a kalász is. Még nincs vége a nagy munká­nak, még nincs Zsákokban a termés mindenütt, de ez a búzakoszorú uj­jongva - büszkén hirdeti: a földek népe megtette a magáét. Az ellen- forradalom viharában is földjén szorgoskodott, elvetette s szinte szí-, vével melengette a parányi magot. A duzzadt szemek, verejtéktől hiz- tak kövérre s most jólesően simo­gatják kérges újjak, tenyerek, mert az idei termés az életünknél is töb­bet jelent Aszalón is és mindenütt az országban. A kalász megérett, s ebből a né­hányból nem lesz kenyér, szalmá­ján nem hancuroznak vidám gyere­kek s nem fúnak rajta szappan bu­borékot. Ezt az ölnyi kalászt, szor­gos asszonykezek fonták koszorúvá, díszítették fel fehér és vérszínű ró­zsákkal, zöld szalagokkal, hogy hir­desse: az aszalói Béke Termelőszö­vetkezetben a békéért, mindnyá­junk kenyeréért dolgoznak az em­berek; K. R; „HEJ HALÁSZOK, HALÁSZOK. Nyolcvan kilós harcsa függ a fán Miskolcon a Népkertben, a tokaji halászcsárda előtt. Csak itt a képen látható már, mert a megye leg­híresebb halász-asszonyának keze által — halászlé és egyéb ételek formájában — elfogyasztották a vendégek. Ebben a2 évben eddig terven felül csaknem 17 ezer tonna vasércet bányásztak Rudab ányán A rudabányai vasércbányában az év első negyedében a fejteljesít­mény növelésének egyik kerékkötő­je volt a laza munkafegyelem. En­nek megszilárdítására a műszaki ve­A szovjet párt- és kormányküldöttség Hruscsov-vezette csoportjának látogatása Ostravában Ostrava (TASZSZ) Mint már jelentettük, a Csehszlo­vákiában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség egy része N. Sz. Hruscsov vezetésével szombaton Ostravába látogatott. Itt megtekin­tette a Klement C-ottwald kohóipari üzemet. A gyár megtekintése után a szovjet küldöttség Ostrava főterén találkozott a város lakosságával. A nagygyűlésre sokezer bányász, fém­munkás és egyéb ostravai dolgozó jött el. A város lakossága nevében V. Kolar, a területi pártbizottság el­ső titkára üdvözölte a szovjet vendé­geket. Majd N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé. Beszédében utalt arra, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia népei között megbonthatatlan baráti szálak vannak. A leszerelést érintve kijelentette, hogy a Londonban ülésező leszerelé­si albizottság a Szovjetunió kivételé­vel NATO-tagállamokból áll. Ha az albizottságban több olyan ország len­ne képviselve, amelynek vezetőkörei valóban békét akarnának, más lenne a helyzet. Ha ezekben az országokban maguk a népek vennék kezükbe a béke ügyét, biztosítva lenne a világ­béke. Lankadatlan dünk tovább i Hruscsov — mindaddig, amíg nem jönnek létre olyan feltételek, ame­lyek között a nyugati hatalmak kép­viselői kénytelenek lesznek meghall­gatni a népek szavát és belemenni a leszerelésbe, az atom- és hidrogén­fegyverek eltiltásába, a kísérleti atom- és hidrogénbomba-robbantások beszüntetésébe. Szilárdan ragaszkodunk a békés egymás mellett élés lenini elveihez — folytatta Hruscsov —. Leszögezik ezt az SZKP XX. kongresszusának hatá­rozatai is és mi következetesen vég­rehajtjuk e határozatokat. Egyes po­litikusaink megpróbáltak e határo­zatok revíziójának útjára lépni, meg akarták változtatni a kommunista párt politikáját. De pártunk nem ret­tent vissza olyan vezető állásban lévő emberek felmentésétől, akik gátolták a XX. pártkongresszus kitűzte felada­tok végrehajtását. Hruscsov ezután hangoztatta, hogy erősíteni kell a szocialista országok népeinek barátságát. Hangsúlyozta, hogy a kommunista párt ereje tö- megkapcsolataiban rejlik, nem sza­bad elszakadnia a néptől, ismernie kell a nép igényeit. Ügy kell dolgoz­ni — mondotta Hruscsov —, hogy erőfeszítéssel küz- Isehol sem 'ismétlődjék, még *az, ami békéért — mondotta ] Magyarországon történt, aholJa párt- vezetőség elszakadt a néptől. A Ma­gyar Dolgozók1 Párt j áriák 900.0Ü0 tagja volt, s . egy elleniorradalmár csoport a hibákat kihasználva, külső segítséggel lázadást robbantott ki. Ha: e. párt vezetősége nem szakadt volna él a tömegektől, ha a párt erős lett volna, ilyesmire nem kerülhetett volna sor. Az ellenség kihasználta, a helyzetet. Nem is az ellenséget kell vádolni, hiszen ellenség. Azok a ve­zetők a bűnösök, akik megtűrtek ilyen hibákat és lehetővé tették, hogy az ellenség e hibákat a népi demo­kratikus rend ellen kihasználhassa. Lp kell vonnunk a tanulságokat a magyarországi eseményekből, bátran ki. kell küszöbölnünk munkánk hi­báit, fogyatékosságait, erősítenünk kell tömegkapcsolatainkat, a szocia­lista országok egységét; Hruscsov beszéde végién ismét azokról a .rendkívül erős baráti érzés­ről beszélt, amelyek Csehszlovákia és a Szovjetunió népeit, a szocialista tábor összes országait egységbe fűzik. Este a szovjet küldöttség és a kí­séretükben lévő csehszlovák vezetők különrepülőgépen visszautazták Prá- (MTI) zetőség, a pártszervezet széleskörű felvilágosító munkába kezdett. A kommunista bányászok a munkaidő gazdaságos kihasználásá­val mutattak példát és esténként el­beszélgettek a lógósokkal, az igazo­latlanul hiányzókkal. A párttagok szívós felvilágosító munkája ered­ménnyel járt: az üzemekben meg­szilárdult a fegyelem és, a -bányá­szok a második negyedévben elf­érték az elmúlt év hasonló idősza­kának fejteljésítmenyét. Éz azt je­lentette, hogy műszakonként egy- egy bányász több mint másfél tonna vasércet termelt. Á fejteljesítmény kedvező alakulásával a rudabá- nyaiak az első félévben. terven felül csaknem 16 ezer tonna barnavas­ércet küldtek az ország nagyolvasz­tóiba.. A második félévi munkára a mű­szakiak időben felkészülték. Olyan tervet dolgoztak ki, amelynek meg­valósításával az év végéig Í8 forint­tal csökkentik a vasérc tonnánkinti önköltségét. Ennek érdekében a bá­nya segédüzemeiben — így többek között --a szállításnál és a fatele­pen az eddigi órabér helyett beve­zették a : nagyobb teljesítményre ösztönző darab bérezést. A bányában nagyarányú átcsoportosítást hajtot­tak .végre, s kiváló szakemberekkel erősítették meg a külszíni fejtése­ket. Felülvizsgálták és azóta terv­szerűen Járatják a kompresszorokat* s ezzel jelentős .mennyiségű villamos energiát takarítanak meg. A meg­tett intézkedések máris éreztetik hatásukat: a bányászok július 1-től szombat reggelig terven felül ezer tonna vasércet termeltek. Tanácsi dolgozóinknak és a helyi tűzoltó testületeknek arra kijelölt tagjai hivatottak arra, hogy megál­lapítsák: behordhatja-e terményét valaki az udvarra. Több helyről ér­kezett hírek szerint azonban ez a munka meglehetősen liberális. El­nézőek, behunyják szemüket. Pedig ezzel önmaguknak és mindnyájunk­nak vétenek. Fontos feladat tehát, hogy tart­suk be a szabályokat — ha kell erőszakkal is, mert mindannyiunk kenyere és dolgozó parasztságunk jövedelme függ tőle. A közös szérű­re való hordást és cséplést ott, ahol a porta ténylegesen szűk és kicsi =• a törvény is előírja. /^supán a helyes nevelő munká­^ tói függ, hogy megértik-e ezt dolgozó parasztjaink. Ha okos szó­val értelmesen megmagyarázzák ezt tanácsi dolgozóink és tűzoltók, min­den gazda megérti és megköszöni a jótanácsot. ÜNNEPI DÍSZBE öltöztették Sajószentpéter főutcáját a fiatalok. Az út két oldalán piros és nemzeti- » színű zászlókat lobogtatott a lá­gyan simogató, hűsítő szellő. Ifjúmunkások és parasztfiatalok cso­portokba verődve, összefogózva mentek a bányászkertbe, a találkozó színhelyére. Még 9 óra sem volt, de már benépesedett a tágas kert. Örült, ünnepelt mindenki. Első alkalommal találkozott itt az ellenforra­dalom leverése óta Miskolc járás ifjúsága. A bányászkert ezen a napon a boldog kacajtól, zsivajtól, víg daltól volt hangos. — Mai találkozónknak az a nagy jelentősége — mondotta Szilágyi János elvtárs, a miskolci járási KISZ-bizottság titkára —, hogy kifeje­zésre juttatjuk szeretetünkét, ragaszkodásunkat a párt és a munkás­hatalom iránt... Fogadjuk hát meg pártunknak, hogy mibennünk, mun­kás- és parasztfiatalokban nem fog csalódni, ott leszünk mindenütt, ahol a szocializmusért, a béke megvédéséért kell küzdeni. Szilágyi elvtárs megnyitó szavai után Lackó Béla elvtárs, a mis­kolci járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben a Moszkvában megrendezendő VI. VIT jelentőségét méltatta, majd arról beszélt, hogy a járásban 20 KISZ-brigád alakult, amelyek kimagasló termelési eredményekkel köszöntik a Világifjúsági Találkozót. A pa­rasztfiatalok — mondotta — az aratási csatában mutátnak példát. Több falusi KISZ-szervezet aratóbrigádót hozott létre. Segítenék elsősorban azoknak a családoknak, ahol nincs aratómunkás. A párt és az ifjúság helyzetéről szólva Lackó elvtárs hangoztatta: — Ügy kell tekinteni pártszervezeteinknek a KISZ-fiatalok mun­káját, mint a kommunistákét. Ugyanakkor az ifjúságnak is van tör­leszteni való ja. Tiszteljék, becsüljék a szocialista társadalmi rendünket. Ezután Lackó elvtárs átadta a járás kommunistái nevében a KISZ* fiataloknak adományozott lobogót. Számíthat ránk a párt66 A tekintetek a zászlóra szege- ződtek, miközben fogadalmat tettek: nem — soha többé nem engedjük be­szennyezni, sárbatiporni e drága verszínű nehéz selymet. A zászló egyik oldala piros volt, rajta aranyo­zott hímzéssel a népköztársaság új címere, másik oldalán pedig, amely nemzetiszínű volt, a KISZ-jelvény ékeskedett. Urban Jánosné elvtársnő zászlóanya kötötte fel szalagját a lobogó rúdjára, s arra kérte a fiatalo­kat: legyenek hűek e szent zászlóhoz, a párthoz és a dolgozó néphez. EZUTÁN ismét folytatódott a szórakozás. Ebben nem is volt hiány. A szél jószagú lacipecsenye illatot hozott. Sokan jóétvággyal fo­gyasztották az ízes falatokat, amit még zamatosabb borral öblítettek le. Többen tombolajegyet vásároltak abban a reményben, hogy a sze­rencsesek^ sorába kerülnek. Persze a szerencse nem mérheti egyfor­mán az örömet mindenkinek, mert a szerencse forgandó. S akire For­tuna istenasszony rámosolygott, az egész biztosan nyert is. A legtöbb izgalmat a szépségverseny okozta. Lányok és fiúk to­longtak, hogy leadják nevezésüket. Még az öregek is sóvárgó sze­mekkel figyelték és imigyen sóhajtoztak: de jó lenne újra 20 évesnek lenni. Az eredményhirdetéskor ők is boldogan tapsoltak a legszebbek­nek —- a győzteseknek. Egyszóval, magasra csapott a kedv, a hangulat s mindenki azzal a tudattal tért haza, hogy ha lehet, máskor is eljön egy ilyen talál­kozóra. Vidáman telt el a nap. S amikor leszállt az est és a csillagok is ki- gyultak az égen, az a boldog tudat töltötte el az embert, hogy nem wlí hiábavaló az ifjúsági találkozó szervezése. TÖRÖK ALFRED

Next

/
Oldalképek
Tartalom