Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-03 / 153. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! fanmemmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Xlll. évfolyam 153. szám Ára 50 fillér 1957 július 3, szerda "N A modern remete BŰZ AVI RÁG Építők a bányászokért Egy szál lápvirág V.. j mazást és felhasználást az üzem munkájában, s hogyan lehetne eset­leg szélesebbkörben alkalmazni! Az újítómozgalom még szélesebb- körű kibontakoztatásával — az anyagi érdekeltség mellett — döntő tényező az erkölcsi elismerés is. Újí­tóink ezt még mindig gyakran nél­külözik. Az egyes üzemek és vállala­tok gazdasági vezetői még mindig fukarok az elismeréssel, a dicsérő szóval, a különböző jutalmakkal. He­lyes volna, ha a jövőben erre az ösz­tönző erőre is nagyobb gondot for­dítanának. Az üzemi tartalékok feltárásában és kiaknázásában a műszaki fejlesz­tés nagy szerepet játszik. Ez azonban elképzelhetetlen akiváló munkamód­szerek elterjesztése nélkül. S itt bi­zony igen nagy lemaradással talál­kozunk. Úgy látszik, gazdasági veze­tőink egy része megfeledkezett arról, hogy a legjobb munkások munka- módszereinek terjesztése az egész üzem, a gyár termelésének növeke­dését’szolgálja. Nem volna-e helyes például, az ózdi nagyolvasztómu III. számú kohójánál dolgozó N. Garda József öntőcsamoki DlSZ-brigádjá- nak módszerét széleskörben alkal­mazni, nemcsak Ózdon, hanem Diós­győrben is; hiszen helyes munkaszer­vezéssel az elmúlt .időszak alatt 6373 tonna kokszot takarítottak meg, s ugyanakkor nyersvastermelési elő­irányzatukat 27 tonnával túlteljesí­tették? De igen! Helyes volna, mert a koksz megtakarítása valuta meg­takarítást jelent, olcso kohászati ter­mékek előállítását teszi lehetővé, minden beruházási pénzösszeg nél­kül. Nos, ezek azok a tartalékok, amelyek ott rejlenek a munkások al­kotó erejében, melyeket hasznosítani kell az ipar továbbfejlesztése érde­kében. . ; • £ • • Nemcsak terjeszteni - kell a . kiváló munkamódszereket, hanem el is kell sajátítani azokat. Ezért a jövőben fo­kozottabb figyelmet kell fordítani a szakmai képzettség növelésére is. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy magasabb szakképzett­ség szükséges kombájnnal fejteni a szenet, mint csákánnyal; rakodógép­pel üríteni a vagont, mint lapáttal; motorizált targoncákkal szállítani az üzemekbe az alkatrészeket, mint kézikocsival. Az is szinte magától értetődő, hogy nagyobb szaktudás kell az automata gépsor beállításá­hoz, mint az egyedi gépekhez. Műszakilag kulturált termelés nincs szervezettség, rend, munka- és technológiai fegyelem nélkül. S mindjárt hozzá is tehetjük, hogy a munkások döntő többsége nemcsak szereti, hanem. meg is követeli a szervezettséget, a rendet, a fegyel­met. Hiszen ilyen körülmények kö­zött nemcsak a munka könnyebb, hanem. a kereset is több. Segítsük tehát a munkások alkotó kezdemé­nyezését. Megtörtént az első kapavágás az ujdiósgyőri hősi emlékmű építkezésén Az emlékművet az újdiósgyőri pártszervezet épületével szemben, a Tátra- és a Torontáli-utcai bér­házak előtti téren állítják fel. Az első kapavágást kis bensőséges ün­nepség keretébem hétfőn délelőtt tették meg. A kohászati pártbizott­ság részéről Gergely Sándor elvtárs volt jelen. Augusztus 20-ra állni fog a 8 mé­ter magas emlékmű. Dísze lesz városunk II. kerületének, a magyar ipar fellegvárának. BELLA SÁNDOR Felkészültek az aratásra A gönci Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezetben 24 aratópár és két aratógép várja az aratás megkezdését. A sárguló kalászok gazdagabb termést ígérnek a tava­lyinál. A múlt évi 11 mázsás hol­danként átlaggal szemben 13 má­zsát vár a szövetkezeti tagság bú­zából. Az aratás előtt a szövetkezet befejezi a kapálásokat, a cukorré­pát háromszor kapálták meg. Most a szénabegyűjtés folyik, hogy megfelelő mennyiségű takarmány­alapot biztosítsanak a közös állat- állománynak. Eddig 400 mázsa lu­cerna van tárolva és1 160 (köbméter silót készítettek elő. A botdvai állami gazdaság válasza a léhiek aratási versenyfelhívására A legdrágább kincs a gyermek Mindnyájan féltjük életünk gyü­mölcsét: gyermekeinket. Most kü­lönösen, hogy megyénkben és vá­rosunkban is felütötte fejét a gyermekparalizis. Fejvesztett két­ségbeesés helyett, most a fokozott tisztaság érdekében, még jobban mint valaha, szükségünk van min­den felnőtt, az egész társadalom összefogására. Mivel ez a betegség is. apró ví­rusokon- keresztiül terjed, pusz­títsuk a legyeket,- a betegség szét- hordozóit. Itt -ismét a tisztaság a fontos. Ne hagyjunk letakaratla- nul ételmaradékot, ajtónkra, abla­kainkra helyezzünk hálót, amin a levegő megfelelően cserélődik, .de a legyeknek útját állja. WC-t, ba­romfi és egyéb háziállat ólat me­szeljük be, a trágyadombot fedjük be vastagon homokkal, vagy föld­del. Naponta többször mossunk ke­zet, különösen gyermekeink kéz­mosására vigyázzunk! Gyümöl­csöt ne adjunk mosatlanul. Salá­tát, földi epret, s általában olyan gyümölcsöket, amelyek közvetlen a trágyázott talaj nedvekből táp­lálkoznak, nyersen ne engedjük el­fogyasztani. A járvány idején kerüljük gyer­mekeinkkel a csoportosulásokat (mozi, strand, színház, utazás). Minden lázas megbetegedéskor vegyük igénybe az orvosi kezelést! Ha az itt felsoroltakra mindnyá­ján, közösen összefogva tudunk és akarunk ügyelni, akkor biztosak lehetünk, hogy ennek a betegség­nek rövidesen útját álljuk. Erre kérjük mindnyájatokat DI- MÄVAG édesanyái és édesapái. Védjük meg közös erővel gyerme­keink boldog jövőjét, egészséges fejlődését. Ez a legkevesebb, amit - tehetünk értük! ' ­DIMÄVAG nőtanácsa. Komoly feladat vár az aratási, cséplésá .időszakiban a falusi föld- művesszövetkezetekne. Megfelelő áirubőséggel kell rendelkezniük, hogy kielégítsék a nehéz nyári munkát végző falusi dolgozók szük­ségleteit. A földművesszövetkezetek nagy többsége már régen előkészült. Be­szerezte elegendő mennyiségben a legszükségesebb fogyasztási cikke­ket, ellátta boltjait a legkülönbö­zőbb árukkal, amelyek nélkülözhe­tetlenek a falu népének. Nem kevés az olyan szövetkezetek száma, ahol az áruellátásban még hiányzik a teljes folyamatosság. A sajószögedi földművesszövet­kezeti körzethez tartozó Muhi köz­ségben sokszor nincs például ele­gendő Kossuth-cigaretta. Ez a.hiá^ nyosság vagy a. sajószögedi körzeti szövetkezet, vagy pedig a nagy­kereskedelmi elosztó hibája. Még több hiányosság tapasztalható az italboltoknál. A múlt vasárnapra például tíz üveg szódavizet kapott az italbolt; Az ilyen apróságok is komoly bosszúságot okoznak a dolgozó pa­rasztoknak, hiszen sem idejük, sem körülményeik nem engedik meg, hogy a városból, vagy más község­ből szerezzék be a boltjukból hiányzó szükségleti cikkeket. A falusi szövetkezeteiknél az ara­tási idényre való felkészülést ne- csak papíron tegye meg a vezető­ség, hanem a gyakorlatban is. Ezt kívánja tőlük a falu dolgozóinak; érdeke. (xa) Alig néhány nap telt el azótafhogy megjelent az országos pártértekezlet határozata. A határozatban, amelyet egész népünk nagy lelkesedéssel fo- .gadott: a munkások, értelmiségiek, tudósok terveik, gondolataik megva­lósulását üdvözölték. »-...Különös figyelmet kell fordí­tani a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a fokozott takarékosságra, különösen az energiá­val és importanyaggal, a termelés tervszerűségének biztosítására, az exporttervek teljesítésére... Az éves népgazdasági terv teljesítésének ^ je­lentőségét aláhúzza az, hogy előké­szíti a hároméves terv megkezdését. E három év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk népgazda­ságunk egyensúlyát és továbbfejlődé­sét ...« — mondja ki az országos pártértekezlet határozata, amely e fel­adatok megvalósítását elsősorban a munkások és értelmiségiek alkotóere­jében látja. Ahhoz, hogy a határozat megvaló­sulást nyerjen, a termelés parancs­nokainak és munkásainak összefogá­sára van szükség, arra, hogy munká­jukat jobbá és szervezettebbé tegyék. Közösen összefogva mérjék fel üze­mük, vállalatuk munkáját, szüntele­nül keressék és kutassák az újat, azokat a lehetőségeket, amelyek fel- használásával az ipar termelését • ol­csóbbá lehet tenni, a termelékenysé­get pedig növelni lehet. Ezeknek szá­mos módszerét már ismerik az ipar munkásai. Sajnos, azonban az utóbbi időbén kissé háttérbe szorultak. A műszaki színvonal emelése igen fontos feltétele a termelékenységnö­velésének. Ebben döntő szerep két­ségkívül a mérnököké, azonban az ő munkájuk sem képzelhető el a mun­kások aktív közreműködése nélkül. A műszaki színvonal emelését nagy­ban elősegíti új technológiák, új gyártási eljárások kidolgozása, alkal­mazása ék az újítómozgalom. Ha me­gyénk ipari. ütemeinek, munkáját vizsgáljuk, számos vállalatnál ige.p eredményes kezdeményezésekkel ta­lálkozunk. A drótgyárban például új eljárással, hazai anyaggal helyettesí­tik a drága importanyagot. Ezzel nemcsak valutát takarítanak meg népgazdaságunknak, hanem olcsóbbá és minőségileg jobbá is tették a ter­melést. Özdon és Diósgyőrött ugyan­csak új eljárások egész sorával ta­lálkozunk a martinban, a hengerdék- ben, de más üzemrészekben is. Azon­ban e gyárakban korántsem foglal­koznak úgy a műszaki fejlesztés kér­déseivel, mint ahogy azt a gyár ter­melésének ügye megkívánná.^ Az újítómozgalom az ózdi és diós­győri gyárban kissé visszaesett ezek­ben a hónapokban, elsősorban azért, mert még igen sok esetben elfeksze­nek az újítások a fiókokban, de ta­lálkozhatunk olyan jelenséggel is, hogy az elfogadott újításoknak csak egy kis része kerül bevezetésre, mondván nincs rá pénz, hogy kivite­lezést nyerjen. A másik hiba, mely kerékkötőként lép fel az, hogy az újítómozgalom fejlődése még mindig eléggé ösztö­nös, spontán jellegű. Még mindig elő-: fordul, hogy az újítások gyakran! nem az üzem, vagy műhely munká-: ját leginkább akadályozó problémák! megoldására irányulnak. Pedig a munkások alkotókedvét fokozza, ha* megmondják, hogy milyen problé­mák megoldásával segíthetnek leg­többet. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél igen helyesen, részletesen kidolgozott úgynevezett újítási fel­adat-tervet adnak ki a bányaüze­meknek. Ebben pontosan meghatá­rozzák, hogy melyik bányaüzemnél milyen problémák várnak meg­oldásra. Nagyrészt ennek is köszön­hető a borsodi széntröszt termelésé­nek növekedése, az, hogy különösen a szén termelésének önköltsége csök­kentésében oly figyelemreméltó ered­ményeket érnek el. A munkások újítókószségét semmi sem szegheti meg jobban, mint az, hs újításukat semmibeveszik. Százával sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek megyénk ipari üzemeiben megtalálhatók, s amelyek arról ta­núskodnak. hogy az évekkel ezelőtt elfogadott és bevezetett újítások nem nyernek még ma sem széleskörű ©i- kalmazást az üzemekben, nem ter­jesztik azokat, nem teszik közkinccsé a munkások között. Helyes volna pél­dául, az újítómozgalommal foglal­kozó szakemberek felülvizsgálnák hogy az évekkel ezelőtt bevezetett és jól bevált újítások nyernek-e alkat FŰBEN, FÁBAN ORVOSSÁG VAN.. görcsöket feloldja. Nagyon sokat: gyűjtenek a hegyközi és hegyaljai ________________________________emberek a kökényvirágból is. mert k ülföldön, főképpen a nyugati ország gokban egyik legkeresettebb gyógynövényünk. Elsősorban a teakeveré* kék ízesítésére, szépítésére használják. Gyógynövényeinkből a hazai feldolgozáson kívül igen jelentős mennyiséget exportálunk külföldre. Észak-Borsodból az egyes gyűjtő* telepek szinte mindegyik növényfajtából vagontételekben szállítanak a magyar és a külföldi gyógyszergyáraknak. Különösen vonatkozik ez a hársfavirágra és a C-vitamin tartalmáról híres csipkebogyóra. A kőhárs* virág főleg belföldön, az eziisthárs pedig külföldön kapós. Igen gazdag az idei hársvirágtermés. A városokban és a községekben éppen ezekben a napokban folyik a begyűjtésük, de a Hegyközben még csak 2—3 hét múlva virágoznak és ott még nagykiterjedésű hárserdők virágtermésére számíthatunk. Csipkebogyót is sokvagohos tételekben szállítunk küU földre, de a belföldi fogyasztás is évről-évre nő. Szedése csak augusztus végén kezdődik, amikor már korállpirosak a bogyók. A csipkebokrok nagyon szépen virítottak és igen szépek a terméskilátások. SOK CSALÁDNAK KOMOLY BEVÉTELT, nem egy esetben biz* fos megélhetést jelent a sátoraljaújhelyi járásban a gyógynövénygyűjtés. Elsősorban nők, idősebb emberek és gyermekek foglalkoznak rendsze* résén, egész esztendőben a gyógynövénygyűjtéssel. Nemcsak ilyenkor nyáron, meg ősszel, hanem télen is, mert vannak olyan gyökerek, ame* lyek csakis t§len, teljes kifejlettségükben értékesíthetők. Sokan vannak* főleg az öregek között, akik valósággal tudósai már ennek az „illatos’*- szakmának. Pontosan tudják, hogy az egyes növényeknek melyik hó* napban legmagasabb a hatóanyaguk és akkor fognak hozzá a gyűjtésük* höz. Ismerik jól a lelőhelyet, hogy például %szagos müge legtöbb talál* ható a longi erdőben, nadragulya a Hegyközben, üröm pedig a tiszaka* rádi határban. AZTÁN HA ELÉRKEZIK A GYŰJTÉS IDEJE, a szorgalmast gyorsmozgású gyűjtő kezek leszedik, szárítják és a gyárakba szállítják a.z erdők, mezők virágait, hogy ott mennél hamarabb egészségünket u&i dő, életet mentő orvosságok készüljenek a Zemplén-hegység illattm gyógynövényeiből. ftüGYl JOZjm A munkások alkotó erejével ♦ Kövér to Ke Kei, venyigeKet es legfeljebb a hegyek túlsó oldalait takaró ♦ gyönyörű erdőrengeteget veszi észre. De ha nekivágunk az erdőknek, és Xa kedves, árnyas ösvényeken csak pár órányira is elbarangolunk, a szí­♦ neknek és illatoknak akkora változatossága és gazdagsága teszi kelle- Z messe kirándulásunkat, amilyennel talán sehol sem találkozhatunk az $országban. Mert nem mindenki tudja, hogy a Szerencstől Hollóházáig ♦ nyúló Zempléni-hegység nemcsak borban, hanem gyógynövényekben is f egyik legértékesebb vidéke hazánknak. ♦ , megállapításunkat egyébként a földművesszövetkezetek t gyógynövény gyűjtő telepeinek hivatalos képviselői is megerősítik, akik ♦ szerint a kamilla kivételével, mindenfajta magyar gyógynövény nagy ♦ mennyiségben megterem a Hegyalja, Hegyköz és Bodrogköz dombolda­lain, gyönyörű erdőségeiben. Így a hársvirág, üröm, bodza, csalánfű, t bengekéreg, kecskefű, szagos müge, tüdőfű, kálmosgyökér és még vagy | 50—60 másféle gyógynövény. | — Fűben, fában orvosság van — tartja a régi magyar mondás és Zennek a tapasztalatnak az igazságát különösen a hegyaljai tájra vonat­♦ koztatva érezzük valónak. Hiszen már a régi magyar fűvészkönyvek, Xvagy másképpen fűveskönyvek is kiemelik ennek a vidéknek a gyógy­♦ növényekben való gazdagságát. Nem volt magyar betegség, amelynek X gyógyítására a hajdani doktorok ne találtak volna orvosságot a hegyal- X jaj fűvek, virágok között. De így van ez manapság is. Ezért a gyógynö- X vénygyűjtés igen fontos, elsősorban a magyar gyógyszeripar alapanya- X gának biztosítása, nem egy esetben pedig a külföldre történő gyógynö- ♦vényexport szempontjából. X Hogy mi rnindenre jó gyógyhatásúk van ezeknek a fák alatt, bök­♦ rok alján szerényen meghúzódó, igénytelen erdei virágoknak, hadd ♦ mondjunk néhány szót róla. Az ürmöt például— a kitűnő ürmösbor ♦ készítésén kívül — különféle étvágygerjesztő gyógyszerek előállítására X használják. A nadragulya gyökeréből fájdalomcsillapító szerekét gyár­♦ tanak, leveléből pedig úgynevezett asztmadohányt. Az asztmás embe­♦ rek ugyanis a nadragulyalevél füstjét belélegzik, ami aztán az asztmás AKI VONATON UTAZIK BOR­SOD ÉSZAKI TÁJAIN, végig a ! kéklő Tokaj-Hegyalja vidékén, az • jobbára csak a napfényben fürdő trágyázási tervünket csak 100 száza- lékre tudjuk teljesíteni. A negyedik pontot azzal a kiegé­szítéssel fogadjuk el, hogy nemcsak a borsót, de az összes többi kalászos termelvényeinket is '95 százalékban kombájnnal és aratógéppel aratjuk le. Az ötödik ponthoz: Az aratást a versenyfelhívásban kitűzött határidő előtt, július 30. helyett július 25-rey a cséplóst pedig augusztus 15 helyett augusztus 10-re befejezzük. A meg­engedett szemveszteséget 40 száza­lék helyett 60 százalékkal csökkent­jük. A hatodik pontot azzal a kiegészí­téssel fogadjuk el, hogy a rozs veté­sét szeptember 25. helyett szeptem­ber 5-re befejezzük. A hetedik pontót a felhívásnak megfelelően vállaljuk, úgyszintén a nyolcadik pontot, azzal a kiegészítés­sel, hogy silózási tervünket 15 száza­lékkal túlteljesítjük. Holló Endre igazgató Nyíri Dániel MSZMP-titkár Baktai György főagronómus Csurkó János üb. elnök Az Északmagyarország június 27-i számában olvastuk a léhi állami gaz­daság aratási versenyfelhívását. A { felhívást megbeszéltük dolgozóinkkal . és arra az alábbiakban válaszolunk: A felhívás első két pontját vállal- ; juk. ; A harmadik pontban foglalt fel­tételt ugyanarra az időre vállaljuk, de a kellő számosállat hiányában 1 Néhány héttel ezelőtt, április közepén határozta el az MSZMP újdiósgyőri pártszervezete, hogy emlékművet állít azoknak a szovjet hősöknek az emlékére, akik hazánk másodszori felszabadítása során, az októberi ellenforradalom fegyveres leverésekor életüket vesztették. A határozatot Űjdiósgyőr és Vasgyár dolgozó népe nagy lelkesedéssel fogadta. Egymásután érkeztek a párttagok és a pártonkívüliek fel­ajánlásai, hogy munkával és pénz- - ’ segítik mielőbb megvalósítani a szép elgondolást. Menner László, a kiváló tervező és építész elkészí­tette a tervet, amelyet a pártszer­vezet taggyűlése el is fogadott. A kivitelezés megvalósítása érde­kében a pártszervezet gyűjtést in­dított, amely már eddig is meg­lepően szép eredményt hozott. A dolgozók néhány nap alatt 25.000 forintot adományoztak erre a célra. Teljes támogatást nyújt a terv megvalósításához a Lenin Kohá­szati Művek és a Nehézszerszám­gépgyár vezetősége, valamint párt- bizottsága. Igen jelentős a DIMÁ- VAG Gépgyár, a Hejőcsabai Ce-; mentmű, a Diósgyőri Kőbánya és más üzemek által adott támogatás is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom