Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-03 / 153. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! fanmemmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Xlll. évfolyam 153. szám Ára 50 fillér 1957 július 3, szerda "N A modern remete BŰZ AVI RÁG Építők a bányászokért Egy szál lápvirág V.. j mazást és felhasználást az üzem munkájában, s hogyan lehetne esetleg szélesebbkörben alkalmazni! Az újítómozgalom még szélesebb- körű kibontakoztatásával — az anyagi érdekeltség mellett — döntő tényező az erkölcsi elismerés is. Újítóink ezt még mindig gyakran nélkülözik. Az egyes üzemek és vállalatok gazdasági vezetői még mindig fukarok az elismeréssel, a dicsérő szóval, a különböző jutalmakkal. Helyes volna, ha a jövőben erre az ösztönző erőre is nagyobb gondot fordítanának. Az üzemi tartalékok feltárásában és kiaknázásában a műszaki fejlesztés nagy szerepet játszik. Ez azonban elképzelhetetlen akiváló munkamódszerek elterjesztése nélkül. S itt bizony igen nagy lemaradással találkozunk. Úgy látszik, gazdasági vezetőink egy része megfeledkezett arról, hogy a legjobb munkások munka- módszereinek terjesztése az egész üzem, a gyár termelésének növekedését’szolgálja. Nem volna-e helyes például, az ózdi nagyolvasztómu III. számú kohójánál dolgozó N. Garda József öntőcsamoki DlSZ-brigádjá- nak módszerét széleskörben alkalmazni, nemcsak Ózdon, hanem Diósgyőrben is; hiszen helyes munkaszervezéssel az elmúlt .időszak alatt 6373 tonna kokszot takarítottak meg, s ugyanakkor nyersvastermelési előirányzatukat 27 tonnával túlteljesítették? De igen! Helyes volna, mert a koksz megtakarítása valuta megtakarítást jelent, olcso kohászati termékek előállítását teszi lehetővé, minden beruházási pénzösszeg nélkül. Nos, ezek azok a tartalékok, amelyek ott rejlenek a munkások alkotó erejében, melyeket hasznosítani kell az ipar továbbfejlesztése érdekében. . ; • £ • • Nemcsak terjeszteni - kell a . kiváló munkamódszereket, hanem el is kell sajátítani azokat. Ezért a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a szakmai képzettség növelésére is. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy magasabb szakképzettség szükséges kombájnnal fejteni a szenet, mint csákánnyal; rakodógéppel üríteni a vagont, mint lapáttal; motorizált targoncákkal szállítani az üzemekbe az alkatrészeket, mint kézikocsival. Az is szinte magától értetődő, hogy nagyobb szaktudás kell az automata gépsor beállításához, mint az egyedi gépekhez. Műszakilag kulturált termelés nincs szervezettség, rend, munka- és technológiai fegyelem nélkül. S mindjárt hozzá is tehetjük, hogy a munkások döntő többsége nemcsak szereti, hanem. meg is követeli a szervezettséget, a rendet, a fegyelmet. Hiszen ilyen körülmények között nemcsak a munka könnyebb, hanem. a kereset is több. Segítsük tehát a munkások alkotó kezdeményezését. Megtörtént az első kapavágás az ujdiósgyőri hősi emlékmű építkezésén Az emlékművet az újdiósgyőri pártszervezet épületével szemben, a Tátra- és a Torontáli-utcai bérházak előtti téren állítják fel. Az első kapavágást kis bensőséges ünnepség keretébem hétfőn délelőtt tették meg. A kohászati pártbizottság részéről Gergely Sándor elvtárs volt jelen. Augusztus 20-ra állni fog a 8 méter magas emlékmű. Dísze lesz városunk II. kerületének, a magyar ipar fellegvárának. BELLA SÁNDOR Felkészültek az aratásra A gönci Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezetben 24 aratópár és két aratógép várja az aratás megkezdését. A sárguló kalászok gazdagabb termést ígérnek a tavalyinál. A múlt évi 11 mázsás holdanként átlaggal szemben 13 mázsát vár a szövetkezeti tagság búzából. Az aratás előtt a szövetkezet befejezi a kapálásokat, a cukorrépát háromszor kapálták meg. Most a szénabegyűjtés folyik, hogy megfelelő mennyiségű takarmányalapot biztosítsanak a közös állat- állománynak. Eddig 400 mázsa lucerna van tárolva és1 160 (köbméter silót készítettek elő. A botdvai állami gazdaság válasza a léhiek aratási versenyfelhívására A legdrágább kincs a gyermek Mindnyájan féltjük életünk gyümölcsét: gyermekeinket. Most különösen, hogy megyénkben és városunkban is felütötte fejét a gyermekparalizis. Fejvesztett kétségbeesés helyett, most a fokozott tisztaság érdekében, még jobban mint valaha, szükségünk van minden felnőtt, az egész társadalom összefogására. Mivel ez a betegség is. apró vírusokon- keresztiül terjed, pusztítsuk a legyeket,- a betegség szét- hordozóit. Itt -ismét a tisztaság a fontos. Ne hagyjunk letakaratla- nul ételmaradékot, ajtónkra, ablakainkra helyezzünk hálót, amin a levegő megfelelően cserélődik, .de a legyeknek útját állja. WC-t, baromfi és egyéb háziállat ólat meszeljük be, a trágyadombot fedjük be vastagon homokkal, vagy földdel. Naponta többször mossunk kezet, különösen gyermekeink kézmosására vigyázzunk! Gyümölcsöt ne adjunk mosatlanul. Salátát, földi epret, s általában olyan gyümölcsöket, amelyek közvetlen a trágyázott talaj nedvekből táplálkoznak, nyersen ne engedjük elfogyasztani. A járvány idején kerüljük gyermekeinkkel a csoportosulásokat (mozi, strand, színház, utazás). Minden lázas megbetegedéskor vegyük igénybe az orvosi kezelést! Ha az itt felsoroltakra mindnyáján, közösen összefogva tudunk és akarunk ügyelni, akkor biztosak lehetünk, hogy ennek a betegségnek rövidesen útját álljuk. Erre kérjük mindnyájatokat DI- MÄVAG édesanyái és édesapái. Védjük meg közös erővel gyermekeink boldog jövőjét, egészséges fejlődését. Ez a legkevesebb, amit - tehetünk értük! ' DIMÄVAG nőtanácsa. Komoly feladat vár az aratási, cséplésá .időszakiban a falusi föld- művesszövetkezetekne. Megfelelő áirubőséggel kell rendelkezniük, hogy kielégítsék a nehéz nyári munkát végző falusi dolgozók szükségleteit. A földművesszövetkezetek nagy többsége már régen előkészült. Beszerezte elegendő mennyiségben a legszükségesebb fogyasztási cikkeket, ellátta boltjait a legkülönbözőbb árukkal, amelyek nélkülözhetetlenek a falu népének. Nem kevés az olyan szövetkezetek száma, ahol az áruellátásban még hiányzik a teljes folyamatosság. A sajószögedi földművesszövetkezeti körzethez tartozó Muhi községben sokszor nincs például elegendő Kossuth-cigaretta. Ez a.hiá^ nyosság vagy a. sajószögedi körzeti szövetkezet, vagy pedig a nagykereskedelmi elosztó hibája. Még több hiányosság tapasztalható az italboltoknál. A múlt vasárnapra például tíz üveg szódavizet kapott az italbolt; Az ilyen apróságok is komoly bosszúságot okoznak a dolgozó parasztoknak, hiszen sem idejük, sem körülményeik nem engedik meg, hogy a városból, vagy más községből szerezzék be a boltjukból hiányzó szükségleti cikkeket. A falusi szövetkezeteiknél az aratási idényre való felkészülést ne- csak papíron tegye meg a vezetőség, hanem a gyakorlatban is. Ezt kívánja tőlük a falu dolgozóinak; érdeke. (xa) Alig néhány nap telt el azótafhogy megjelent az országos pártértekezlet határozata. A határozatban, amelyet egész népünk nagy lelkesedéssel fo- .gadott: a munkások, értelmiségiek, tudósok terveik, gondolataik megvalósulását üdvözölték. »-...Különös figyelmet kell fordítani a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a fokozott takarékosságra, különösen az energiával és importanyaggal, a termelés tervszerűségének biztosítására, az exporttervek teljesítésére... Az éves népgazdasági terv teljesítésének ^ jelentőségét aláhúzza az, hogy előkészíti a hároméves terv megkezdését. E három év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és továbbfejlődését ...« — mondja ki az országos pártértekezlet határozata, amely e feladatok megvalósítását elsősorban a munkások és értelmiségiek alkotóerejében látja. Ahhoz, hogy a határozat megvalósulást nyerjen, a termelés parancsnokainak és munkásainak összefogására van szükség, arra, hogy munkájukat jobbá és szervezettebbé tegyék. Közösen összefogva mérjék fel üzemük, vállalatuk munkáját, szüntelenül keressék és kutassák az újat, azokat a lehetőségeket, amelyek fel- használásával az ipar termelését • olcsóbbá lehet tenni, a termelékenységet pedig növelni lehet. Ezeknek számos módszerét már ismerik az ipar munkásai. Sajnos, azonban az utóbbi időbén kissé háttérbe szorultak. A műszaki színvonal emelése igen fontos feltétele a termelékenységnövelésének. Ebben döntő szerep kétségkívül a mérnököké, azonban az ő munkájuk sem képzelhető el a munkások aktív közreműködése nélkül. A műszaki színvonal emelését nagyban elősegíti új technológiák, új gyártási eljárások kidolgozása, alkalmazása ék az újítómozgalom. Ha megyénk ipari. ütemeinek, munkáját vizsgáljuk, számos vállalatnál ige.p eredményes kezdeményezésekkel találkozunk. A drótgyárban például új eljárással, hazai anyaggal helyettesítik a drága importanyagot. Ezzel nemcsak valutát takarítanak meg népgazdaságunknak, hanem olcsóbbá és minőségileg jobbá is tették a termelést. Özdon és Diósgyőrött ugyancsak új eljárások egész sorával találkozunk a martinban, a hengerdék- ben, de más üzemrészekben is. Azonban e gyárakban korántsem foglalkoznak úgy a műszaki fejlesztés kérdéseivel, mint ahogy azt a gyár termelésének ügye megkívánná.^ Az újítómozgalom az ózdi és diósgyőri gyárban kissé visszaesett ezekben a hónapokban, elsősorban azért, mert még igen sok esetben elfekszenek az újítások a fiókokban, de találkozhatunk olyan jelenséggel is, hogy az elfogadott újításoknak csak egy kis része kerül bevezetésre, mondván nincs rá pénz, hogy kivitelezést nyerjen. A másik hiba, mely kerékkötőként lép fel az, hogy az újítómozgalom fejlődése még mindig eléggé ösztönös, spontán jellegű. Még mindig elő-: fordul, hogy az újítások gyakran! nem az üzem, vagy műhely munká-: ját leginkább akadályozó problémák! megoldására irányulnak. Pedig a munkások alkotókedvét fokozza, ha* megmondják, hogy milyen problémák megoldásával segíthetnek legtöbbet. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél igen helyesen, részletesen kidolgozott úgynevezett újítási feladat-tervet adnak ki a bányaüzemeknek. Ebben pontosan meghatározzák, hogy melyik bányaüzemnél milyen problémák várnak megoldásra. Nagyrészt ennek is köszönhető a borsodi széntröszt termelésének növekedése, az, hogy különösen a szén termelésének önköltsége csökkentésében oly figyelemreméltó eredményeket érnek el. A munkások újítókószségét semmi sem szegheti meg jobban, mint az, hs újításukat semmibeveszik. Százával sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek megyénk ipari üzemeiben megtalálhatók, s amelyek arról tanúskodnak. hogy az évekkel ezelőtt elfogadott és bevezetett újítások nem nyernek még ma sem széleskörű ©i- kalmazást az üzemekben, nem terjesztik azokat, nem teszik közkinccsé a munkások között. Helyes volna például, az újítómozgalommal foglalkozó szakemberek felülvizsgálnák hogy az évekkel ezelőtt bevezetett és jól bevált újítások nyernek-e alkat FŰBEN, FÁBAN ORVOSSÁG VAN.. görcsöket feloldja. Nagyon sokat: gyűjtenek a hegyközi és hegyaljai ________________________________emberek a kökényvirágból is. mert k ülföldön, főképpen a nyugati ország gokban egyik legkeresettebb gyógynövényünk. Elsősorban a teakeveré* kék ízesítésére, szépítésére használják. Gyógynövényeinkből a hazai feldolgozáson kívül igen jelentős mennyiséget exportálunk külföldre. Észak-Borsodból az egyes gyűjtő* telepek szinte mindegyik növényfajtából vagontételekben szállítanak a magyar és a külföldi gyógyszergyáraknak. Különösen vonatkozik ez a hársfavirágra és a C-vitamin tartalmáról híres csipkebogyóra. A kőhárs* virág főleg belföldön, az eziisthárs pedig külföldön kapós. Igen gazdag az idei hársvirágtermés. A városokban és a községekben éppen ezekben a napokban folyik a begyűjtésük, de a Hegyközben még csak 2—3 hét múlva virágoznak és ott még nagykiterjedésű hárserdők virágtermésére számíthatunk. Csipkebogyót is sokvagohos tételekben szállítunk küU földre, de a belföldi fogyasztás is évről-évre nő. Szedése csak augusztus végén kezdődik, amikor már korállpirosak a bogyók. A csipkebokrok nagyon szépen virítottak és igen szépek a terméskilátások. SOK CSALÁDNAK KOMOLY BEVÉTELT, nem egy esetben biz* fos megélhetést jelent a sátoraljaújhelyi járásban a gyógynövénygyűjtés. Elsősorban nők, idősebb emberek és gyermekek foglalkoznak rendsze* résén, egész esztendőben a gyógynövénygyűjtéssel. Nemcsak ilyenkor nyáron, meg ősszel, hanem télen is, mert vannak olyan gyökerek, ame* lyek csakis t§len, teljes kifejlettségükben értékesíthetők. Sokan vannak* főleg az öregek között, akik valósággal tudósai már ennek az „illatos’*- szakmának. Pontosan tudják, hogy az egyes növényeknek melyik hó* napban legmagasabb a hatóanyaguk és akkor fognak hozzá a gyűjtésük* höz. Ismerik jól a lelőhelyet, hogy például %szagos müge legtöbb talál* ható a longi erdőben, nadragulya a Hegyközben, üröm pedig a tiszaka* rádi határban. AZTÁN HA ELÉRKEZIK A GYŰJTÉS IDEJE, a szorgalmast gyorsmozgású gyűjtő kezek leszedik, szárítják és a gyárakba szállítják a.z erdők, mezők virágait, hogy ott mennél hamarabb egészségünket u&i dő, életet mentő orvosságok készüljenek a Zemplén-hegység illattm gyógynövényeiből. ftüGYl JOZjm A munkások alkotó erejével ♦ Kövér to Ke Kei, venyigeKet es legfeljebb a hegyek túlsó oldalait takaró ♦ gyönyörű erdőrengeteget veszi észre. De ha nekivágunk az erdőknek, és Xa kedves, árnyas ösvényeken csak pár órányira is elbarangolunk, a szí♦ neknek és illatoknak akkora változatossága és gazdagsága teszi kelle- Z messe kirándulásunkat, amilyennel talán sehol sem találkozhatunk az $országban. Mert nem mindenki tudja, hogy a Szerencstől Hollóházáig ♦ nyúló Zempléni-hegység nemcsak borban, hanem gyógynövényekben is f egyik legértékesebb vidéke hazánknak. ♦ , megállapításunkat egyébként a földművesszövetkezetek t gyógynövény gyűjtő telepeinek hivatalos képviselői is megerősítik, akik ♦ szerint a kamilla kivételével, mindenfajta magyar gyógynövény nagy ♦ mennyiségben megterem a Hegyalja, Hegyköz és Bodrogköz domboldalain, gyönyörű erdőségeiben. Így a hársvirág, üröm, bodza, csalánfű, t bengekéreg, kecskefű, szagos müge, tüdőfű, kálmosgyökér és még vagy | 50—60 másféle gyógynövény. | — Fűben, fában orvosság van — tartja a régi magyar mondás és Zennek a tapasztalatnak az igazságát különösen a hegyaljai tájra vonat♦ koztatva érezzük valónak. Hiszen már a régi magyar fűvészkönyvek, Xvagy másképpen fűveskönyvek is kiemelik ennek a vidéknek a gyógy♦ növényekben való gazdagságát. Nem volt magyar betegség, amelynek X gyógyítására a hajdani doktorok ne találtak volna orvosságot a hegyal- X jaj fűvek, virágok között. De így van ez manapság is. Ezért a gyógynö- X vénygyűjtés igen fontos, elsősorban a magyar gyógyszeripar alapanya- X gának biztosítása, nem egy esetben pedig a külföldre történő gyógynö- ♦vényexport szempontjából. X Hogy mi rnindenre jó gyógyhatásúk van ezeknek a fák alatt, bök♦ rok alján szerényen meghúzódó, igénytelen erdei virágoknak, hadd ♦ mondjunk néhány szót róla. Az ürmöt például— a kitűnő ürmösbor ♦ készítésén kívül — különféle étvágygerjesztő gyógyszerek előállítására X használják. A nadragulya gyökeréből fájdalomcsillapító szerekét gyár♦ tanak, leveléből pedig úgynevezett asztmadohányt. Az asztmás embe♦ rek ugyanis a nadragulyalevél füstjét belélegzik, ami aztán az asztmás AKI VONATON UTAZIK BORSOD ÉSZAKI TÁJAIN, végig a ! kéklő Tokaj-Hegyalja vidékén, az • jobbára csak a napfényben fürdő trágyázási tervünket csak 100 száza- lékre tudjuk teljesíteni. A negyedik pontot azzal a kiegészítéssel fogadjuk el, hogy nemcsak a borsót, de az összes többi kalászos termelvényeinket is '95 százalékban kombájnnal és aratógéppel aratjuk le. Az ötödik ponthoz: Az aratást a versenyfelhívásban kitűzött határidő előtt, július 30. helyett július 25-rey a cséplóst pedig augusztus 15 helyett augusztus 10-re befejezzük. A megengedett szemveszteséget 40 százalék helyett 60 százalékkal csökkentjük. A hatodik pontot azzal a kiegészítéssel fogadjuk el, hogy a rozs vetését szeptember 25. helyett szeptember 5-re befejezzük. A hetedik pontót a felhívásnak megfelelően vállaljuk, úgyszintén a nyolcadik pontot, azzal a kiegészítéssel, hogy silózási tervünket 15 százalékkal túlteljesítjük. Holló Endre igazgató Nyíri Dániel MSZMP-titkár Baktai György főagronómus Csurkó János üb. elnök Az Északmagyarország június 27-i számában olvastuk a léhi állami gazdaság aratási versenyfelhívását. A { felhívást megbeszéltük dolgozóinkkal . és arra az alábbiakban válaszolunk: A felhívás első két pontját vállal- ; juk. ; A harmadik pontban foglalt feltételt ugyanarra az időre vállaljuk, de a kellő számosállat hiányában 1 Néhány héttel ezelőtt, április közepén határozta el az MSZMP újdiósgyőri pártszervezete, hogy emlékművet állít azoknak a szovjet hősöknek az emlékére, akik hazánk másodszori felszabadítása során, az októberi ellenforradalom fegyveres leverésekor életüket vesztették. A határozatot Űjdiósgyőr és Vasgyár dolgozó népe nagy lelkesedéssel fogadta. Egymásután érkeztek a párttagok és a pártonkívüliek felajánlásai, hogy munkával és pénz- - ’ segítik mielőbb megvalósítani a szép elgondolást. Menner László, a kiváló tervező és építész elkészítette a tervet, amelyet a pártszervezet taggyűlése el is fogadott. A kivitelezés megvalósítása érdekében a pártszervezet gyűjtést indított, amely már eddig is meglepően szép eredményt hozott. A dolgozók néhány nap alatt 25.000 forintot adományoztak erre a célra. Teljes támogatást nyújt a terv megvalósításához a Lenin Kohászati Művek és a Nehézszerszámgépgyár vezetősége, valamint párt- bizottsága. Igen jelentős a DIMÁ- VAG Gépgyár, a Hejőcsabai Ce-; mentmű, a Diósgyőri Kőbánya és más üzemek által adott támogatás is.